Új Szó, 1988. május (41. évfolyam, 102-126. szám)

1988-05-14 / 112. szám, szombat

VILÄG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJA KOZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA SZOMBAT 1988. május 14. XLI. évfolyam 112. szám Ára 50 fillér A kommunista felelőssége Szombaton és vasárnap tizenkét kerületi, illetve városi pártkonfe­rencia lesz. A több mint egymillió 700 ezer tagot és tagjelöltet képviselő küldöttek nagy felelősségtudattal, igényesen felmérik, mit sikerült megvalósítani a CSKP XVII. kongresszusa óta eltelt két év alatt, illetve mi fékezi fejlődésünket. Valamennyi kerületben a kül­döttek előre megkapták az alapanyagokat, köztük a határozati javaslatokat. Ez lehetővé tette, hogy felelősségteljesen készüljenek a vitára. Ústi nad Labemben a konferencia legfontosabb dokumen­tumait egy héttel ezelőtt közölte a kerületi lap, az állampolgároknak lehetőségük nyílt, hogy elmondják észrevételeiket, javaslataikat. A kerületi és városi pártkonferenciák bíráló elemzés alapján intézke­déseket hoznak a szociális-gazdasági fejlesztés, az átalakítás további meggyorsítására, a szocialista demokrácia elmélyítésére, a kerület adott körülményei között. Emlékeztetnünk kell arra, hogy ezekben a napokban van kommu­nista pártunk megalakításának 67. évfordulója. A párt megalapításá­nak történelmi jelentősége különösen szembeötlő, ha figyelembe vesszük azokat a mélyreható változásokat, amelyek dolgozóink életében végbementek a háború utáni időszakban, azt, ami szocia­lista jelenünket jellemzi, és ami lehetővé teszi, hogy igényes célokat tűzzünk ki. Folytonosság van 1921 májusa és napjaink között. A marxista-leninista párt nélkül nem érhettük volna el a múltban és napjainkban sem eredményeinket. A párt tevékenységének fő értel­mét mindig a dolgozó ember szolgálatában, a jólétéről való gondos­kodásban, a haladásra és a békére való törekvésben látta. Természetesen, kudarcaink is voltak, vereségeket is elszenved­tünk. A kommunisták azonban még a legnehezebb pillanatokban is folytatták harcukat a munkásosztály és a többi dolgozó érdekeiért, a szebb jövőért. A második világháború alatt az ellenállásban a legértékesebbet, az életüket is feláldozták ezekért az eszmékért. Több ezren nem tértek vissza a náci koncentrációs táborokból, börtönökből. A háború befejezése után a párt állt az új életért folytatott küzdelem élére. Szocialista jelenünk nem képzelhető el az iparosítás, a kollektivizálás nélkül. Napjaink bonyolultsága, a felada­tok újszerűsége megköveteli, hogy nagy, valóban forradalmi politi­kai harcot bontakoztassunk ki. A párt ereje egységében, a néppel való szilárd szövetségében rejlik. Szem előtt tartja ezt a lenini elvet, eszerint cselekszik. A párt állt az átalakítás élére, tudatosítva, hogy nem élhetünk a múltban szerzett politikai tőkéből és az emberek bizalmát szüntelenül fel kell újítani a problémák megoldása és a programcélok teljesítése alap­ján. Ebben rejlik élcsapatszerepének lényege. A központi bizottság 9. ülése is rámutatott, hogy a központban kialakulnak az alapvető feltételek az átalakításhoz. Most azonban a pártszervek és -szerve­zetek, a dolgozókollektívák és az egész társadalom figyelmét a célok következetes és határozott megvalósítására kell irányítani. Ennek alapvető feltétele, hogy a társadalom erői mozgásba lendüljenek. Ez csak akkor érhető el, ha naponta közvetlen kapcsolatban állunk a dolgozókkal és az állampolgárokkal, ismerjük érdekeiket, szük­ségleteiket, nézeteiket és észrevételeiket. Ebből kell kiindulni a párt politikájának megvalósítása során. Az emberek széles körét kell bevonni a gazdasági és társadalmi kérdésekre vonatkozó döntésho­zatalokba. Megfiatalodott a párt. Hiszen a tagoknak több mint egyharmada 35 évesnél fiatalabb. A tagságnak 51 százalékát olyan elvtársak képezik, akik 1968 után léptek a kommunista pártba. Nem élték át párttagként a jobboldallal való összetűzést, sőt, a jelöltek közül sokan csak azután születtek. Ez fokozza a párt felelősségét nevelé­sükért, azért, hogy sokoldalúan felkészüljenek az átalakítás felada­tainak megvalósítására. Július elsejétől érvénybe lép az állami vállalatról szóló törvény. Több demokráciát hoz a termelésben, az önállóság megszilárdításában. A vállalatok jogkörének és felelőssé­gének bővítésében, megteremti a dolgozókollektívák önigazgatását és lehetővé teszi a vezetők választhatóságát. Az első tapasztalatok azt mutatják, milyen nehéz lesz az emberek gondolkodásmodjának és cselekedeteinek megváltoztatásáért folytatott küzdelem és egyre nagyobbak lesznek az ideológiai munka hatékonyságával szemben támasztott igények. Az ideológiai munkának az átalakítással, a párt­munka formáinak és módszereinek megváltoztatásával együtt kell haladnia. A pártszervek és -szervezetek tevékenységének minden területén fordulatot kell elérni a széles körű, hatékony politikai­szervező és tömegpolitikai munka felé. Felül kell bírálni sok kérdést és a befolyásolás értelmét kizárólag abban kell látni, hogy eredmé­nyeként végbemennek-e a kívánatos változások a politikai és gazdasági életben. Tehát az átalakítás nem kapcsolható össze kizárólag a gazdasággal, érvényesíteni kell a pártmunkában is, úgy értelmezve a feladatokat, mint a társadalmi viszonyok átalakítását. Az átalakításnak el kell jutnia a nemzeti bizottságokba, a Nemzeti Front társadalmi szervezeteibe, mindenüvé. Minden egyes kommu­nistának, minden pártszervezetnek példát kell mutatnia, egysége­sen kell megnyerni a dolgozókat az új feladatok megvalósítására, személyes elkötelezettséget kell tanúsítani. Mindenkinek megvan a véleménye az átalakításról. Mindenki saját élettapasztalataiból és képességeiből indul ki. Egyesek úgy tekinte­nek rá, mint célra és nem a párt stratégiai célkitűzései elérésének eszközére. Azok, akiknek a magánéletét is érintette az átalakítás, akár úgy, hogy sokkkai nagyobb igényeket támaszt velük szemben, próbára teszi képességeiket, rátermettségüket, bizalmatlanok, nem bíznak abban, hogy életünkben bármi is megváltozik, sőt szinte már pálcát törnek fölötte. A dolgozók többsége azonban őszintén támo­gatja az átalakítást. A CSKP KB 9. ülésén a párt leszögezte, hogy az átalakítás merész céljainak megvalósítása és a szocialista demokrá­cia elmélyítése során a munkásosztály támogatására, tapasztala­taira, forradalmiságára, a szövetkezeti parasztság segítségére és fejlettségére támaszkodik és meg van győződve arról, hogy értelmi­ségünk alkotómunkájával szintén hozzájárul a feladatok eredmé­nyes megoldásához. (Folytatás a 2. oldalon) Közlemény a CSKP KB Elnökségének üléséről (ČSTK) - A CSKP Központi Bi­zottságának Elnöksége tegnapi ülésén megtárgyalta, hogy a csehszlovákiai szerveknek és szervezeteknek milyen eljárást kell követniük a KGST-tagállamok 1991-1995. évi népgazdasági ter­vei egyeztetésének első szaka­szában. A tagországok 1991-1995. évi népgazdasági tervei egyeztetésé­nek programjával összhangban, amelyet a KGST 43. ülésszakán Moszkvában hagytak jóvá, a nép- gazdasági terveket három szinten egyeztetik: kormányközi, ágazati és vállalati szinten. Ennek során tiszteletben kell tartani azokat az alapvető feltételeket, amelyek ob- jektívan érvényesülnek a szocia­lista államokhoz fűződő kapcso­latokban, s amelyek egyrészt az egyes országok belső gazdaság- irányítási mechanizmusának vál­tozásaiból, másrészt pedig az in­tegrációs mechanizmus változá­saiból erednek. Az elmúlt időszaktól eltérően számítani kell arra, hogy a tervek egyeztetésébe sokkal nagyobb mértékben bevonják az önelszá­molási szférát, amely elsősorban az együttműködés hatékonyságá­nak gazdasági kritériumait kíséri majd figyelemmel. Csehszlová­kia és a többi KGST-tagország népgazdasági tervei egyeztetésé­nek konkrét kiindulópontjait kie­gészítik azokkal a határozatokkal, amelyeket a Miloš Jakeš elvtárs, a CSKP KB főtitkára által a KGST- tagállamok testvérpártjainak ve­zető tisztségviselőivel folytatott tanácskozásokon hagytak jóvá. Az említett időszakban a cseh­szlovák külgazdasági kapcsola­tok meghatározó területe tovább­ra is a Szovjetunióval való gazda­sági és tudományos-műszaki együttmüködés marad. Ebből A Varsói Szerződés külügyminisztereinek találkozója Berlinben A Varsói Szerződés tagállamai­nak külügyminiszterei pénteken Ber­linben találkozót tartottak, amelyen Eduard Sevardnadze, a Szovjet­unió külügyminisztere tájékoztatást adott George Shultz amerikai kül­ügyminiszterrel a moszkvai csúcs- találkozó előkészítéséről Genfben folytatott megbeszéléseiről. A külügyminiszterek teljes támo­gatásukról biztosították a Szovjet­uniónak az Egyesült Államokkal folytatott tárgyalásokon képviselt ál­láspontját. Reményüket fejezték ki, hogy Mihail Gorbacsov és Ronald Reagan megbeszélésein lényeges megállapodások születnek a hadá­szati támadófegyverek felére csök­kentéséről, más leszerelési kérdé­sekről, valamint a kétoldalú kapcso­latokról. A találkozó testvéri légkörben zaj­lott le. A találkozón részt vett Petr Mla- denov Bulgária, Bohuslav Chňou­pek Csehszlovákia, Marian Orze- chowski Lengyelország, Várkonyi Péter Magyarország, Oskar Fi­scher, az NDK és Eduard Sevard­nadze, a Szovjetunió külügyminisz­tere, valamint a román külügymi­niszter képviselőjeként George Ca- ranfil, Románia berlini nagykövete. A tanácskozás befejezése után Erich Honecker, az NSZEP KB fő­titkára, az NDK Államtanácsának el­nöke fogadta a Varsói Szerződés tagállamainak külügyminisztereit. / (čr) További jókívánságok hazánk nemzeti ünnepe alkalmából (ČSTK) - A Csehszlovák Szocia­lista Köztársaság nemzeti ünnepe alkalmából további külföldi vezetők küldtek üdvözlő táviratokat Miloš Jakešnak, a CSKP KB főtitkárának, Gustáv Husák köztársasági elnök­nek és Ľubomír Štrougal szövetsé­gi miniszterelnöknek: Nadzsibullah, az Afganisztáni Népi Demokratikus Párt KB főtitká­ra, az Afganisztáni Köztársaság el­nöke; Szultán Ali Kistmand, az afga­nisztáni minisztertanács elnöke; Ramiz Alia, az Albán Szocialista Köztársaság Nemzetgyűlése Elnök­ségének elnöke; Sadli Bendzsedid, az algériai Nemzeti Felszabadítási Front Párt főtitkára, az Algériai Demokratikus és Népi Köztársaság elnöke; Abdái ilamid Brahimi, az algé­riai kormány elnöke; Raul Ricardo Alfonsín Foulkes argentin elnök; Ninian Martin Stephen, Ausztrá­lia főkormányzója; Husszein Mohamed Ersad bangladesi köztársasági elnök; I. Baudouin belga király; Erskine Sandiford barbadosi mi­niszterelnök; U San Ju burmai köztársasági elnök; U Maun Maun Kha burmai mi­niszterelnök; Victor Paz Estenssoro, Bolívia Köztársaság elnöke; , II. Erzsébet, Nagy-Britannia és Eszak-lrország Egyesült Királyság királynője; II. Margit dán királynő; Mohamed Hoszni Mubarak, egyiptomi elnök; Leon Febres Cordero Ribade- neyra ecuadori elnök; Mengisztu Haile Mariam, az Etióp Dolgozók Pártja KB főtitkára, Etiópia köztársasági elnöke, a forra­dalmi hadsereg főparancsnoka; Mauno Koivisto, a Finn Köztár­saság elnöke; (Folytatás a 7. oldalon) adódik annak szükségessége, hogy a tervek egyeztetése folya­mán a lehető legnagyobb mértékű konkrétságra törekedjenek a gaz­dasági együttműködés 2010-ig terjedő kidolgozás alatt álló kon­cepciója alapján. E célokkal össz­hangban kell törekedni a cseh­szlovák gazdaság szerkezetének hatékony változásaira. A továbbiakban az elnökség a KGST Végrehajtó Bizottsága május 17-én Moszkvában kezdő­dő 127. ülésének előkészületeivel foglalkozott. Értékelte a hazánk állandó KGST-képviselője által e tanácskozáson követendő eljá­rás elveit. Az elnökség jóváhagyólag tu­domásul vette a CSNT- és SZNT azon törvénytervezetéről szóló tá­jékoztatót, amely módosítja és ki­egészíti a nemzeti bizottságokról szóló törvényt. A szocialista tár­sadalom átalakítása, amelynek fő láncszemei a szocialista demok­rácia elmélyítésének kölcsönösen egymásra ható folyamatai és a gazdasági mechanizmus átala­kítása, a nemzeti bizottságok sze­rep* és hatáskörének, belső és (Folytatás a 7. oldalon) A csehszlovák-szovjet együttműködésről (ČSTK) - Miloš Jakeš, a CSKP KB főtitkára tegnap Prágában fo­gadta Viktor Lomakint, a Szovjet­unió csehszlovákiai nagykövetét, s megvitatta vele a csehszlovák -szovjet együttműködés néhány időszerű kérdését. Ülést tartott a VSZ katonai tanácsa (ČSTK) - Május 11. és 13. között ülést tartott Szófiában a Varsói Szerződés tagállamai egyesített fegyveres erőinek katonai tanácsa. Az ülésen részt vett Viktor Kuli­kov marsall, az egyesített fegyveres erők főparancsnoka, a katonai ta­nács tagjai s a tagállamok nemzet- és honvédelmi minisztériumainak és az egyesített fegyveres erők pa­rancsnoksága szerveinek képvi­selői. A katonai tanács a Varsói Szerző­dés tagállamai védelmi jellegű katonai doktrínájának követelmé­nyei alapján megtárgyalta az egye­sített fegyveres erők helyzetének és továbbfejlesztésének néhány kérdé­sét, s megfelelő ajánlásokat hagyott jóvá. A tanácskozás munkalégkörben, a barátság és a kölcsönös megértés szellemében zajlott le. Sao Paulóban megnyílt a Tchecoslovexpo ’88 Harminc csehszlovák vállalat mutatja be termékeit Ľubomír Štrougal méltatta a kapcsolatok fejlődését (ČSTK) - Ľubomír Štrougal, a szövetségi kormány elnöke csü­törtök este Sao Paulóban megnyitot­ta a Tchecoslovexpo ’88 kiállítást. A Bienal csarnokba elkísérte őt Ro­berto Costa de Abreu brazil kül­ügyminiszter és Orestes Guercia, Sao Paulo szövetségi állam kor­mányzója. Ľubomír Štrougal a kiállítás meg­nyitásakor rövid beszédet mondott, s egyebek között méltatta a hagyo­mányos csehszlovák-brazil barát­ságot. Emlékeztetett rá, hogy ebben a hatalmas dél-amerikai országban számos csehszlovákiai talált máso­dik hazára a nehéz időszakokban, s közülük került ki Juscelino Ku- bitschek, a felejthetetlen brazil elnök. Brazília legmunkaszeretöbb váro­sába, amely számunkra évtizedek óta az ország kapuja, a legjobb termékeket hoztuk el, amit a cseh­szlovák nép munkaszeretetének bi­zonyítékaként felkínálhatunk - mon­dotta Ľubomír Štrougal. Az apró Csehszlovákia a nagy Sao Pauló­ban arra törekszik, hogy hazai ké­nyelmet, emberi légkört teremtsen 10 napra. Szeretnénk bemutatni, merre haladhat a jövőben együttmű­ködésünk. Comenius, a nemzetek tanítója eszméinek szellemében: (Folytatás a 3. oldalon)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents