Új Szó, 1988. május (41. évfolyam, 102-126. szám)
1988-05-12 / 110. szám, csütörtök
Közösen a XVII. pártkongresszus programjának megvalósításáért .. ' . ^ ..V • . Új gondolkodásmódot, hatékonyabb munkát Az elmélet és a gyakorlat összekapcsolásával A bratislavai városi pártbizottság konzultációs központjának tapasztalatai Az SZLKP Bratislavai Városi Bizottságának konzultációs központja az elmúlt év második felében különösen hasznos munkát fejtett ki a törvénytervezetekről folytatott társadalmi vita szervezésében. Habár abban az időben már a városkerületi pártbizottságokon is működtek konzultációs központok, a bratislavai dolgozók érdeklődését a városi szintű rendezvények is felkeltették. Az egyes találkozókat és beszélgetéseket az SZLKP Bratislavai Városi Bizottságához tartozó Politikai Nevelés Háza lektorai készítették elő, s a konzultációkra meghívták a legjelentősebb bratislavai vállalatok és termelési-gazdasági egységek képviselőit. összesen 35 összüzemi pártbizottságból és pártalapszerve- zetból vettek részt a konzultációkon, például a Hydrostav, a Cukoripari Tröszt, a Kožatex, a Dimitrov Vegyipari Müvek, a Bratislavai Villamosipari Művek és a Kablo dolgozói. Egy külön értekezlet 9 efsz képviselőinek a részvételével a mezőgazdasági szövetkezeti törvénytervezettel foglalkozott. A konzultációs központ tevékenységében szerzett tapasztalatok egyértelműen azt bizonyították, hogy a nyilvános vita időszakában gyors mértékben fokozódott a konzultációk résztvevőinek az aktivitása, egyre több nézet és állásfoglalás hangzott el a törvénytervezetek szövegével és a gazdasági mechanizmus átalakításának általános alapelveivel kapcsolatban. A vélemény- nyilvánításra eleinte fékezően hatott a vita tárgyát képező dokumentumok nem kielégítő ismerete, s egyesek abban sem nagyon bíztak, hogy észrevételeiket valóban méltányolni fogják az illetékes szervek a törvénytervezetek tartalmának és szövegének véglegesítésénél. A helyzet azonban alapvetően megváltozott a pártalapszervezetek őszi taggyűlései után, amelyeken napirendre tűzték a törvénytervezetek ismertetését és megvitatását. Ez a körülmény egyúttal azt is bizonyította, hogy állandóan erősíteni kell a párt vezető szerepét a gazdasági mechanizmus átalakításának egész folyamatában. A pártalapszerveze- tekben folytatott vita alapján a kommunisták nézetei a konzultációkon is határozottabbakká, pontosabbakká váltak, elvesztették általánosságokat hangoztató jellegüket. Egyre több konstruktív és bíráló állásfoglalás hangzott el, amelyek a népgazdaságban előforduló fogyatékosságok konkrét felszámolására vonatkoztak, az egyes vállalatok sajátos feltételei között. A konzultációkon elhangzott észrevételek többségét a meghívott funkcionáriusok és gazdasági vezetők a felsőbb pártszervekhez is eljuttatták. A felszólalók arra is rámutattak, hogy a dolgozókat állandóan és rendszeresen tájékoztatni kelf a gazdasági mechanizmus átalakításának menetéről, főleg a gazdasági életre vonatkozó konkrét szabályok előkészítéséről és tartalmáról. Hangsúlyozták annak szükségességét is, hogy az embereket nyíltan és a valóságnak megfelelően kell tájékoztatni gazdaságunk helyzetéről. Bármilyen elferdített tájékoztatás, amely nem felel meg a dolgozók reális tapasztalatainak, nem kívánatos visszhangot vált ki, csökkenti az egyének és a kollektívák bizalmát abban az irányban, hogy a problémák megoldhatók. Kiemelték, hogy csak a teljes igazság lehet konstruktív, csak az ösztönözheti helyes irányban az emberek alkotó- készségét. Egyesek szerint azok, akik a párt irányelvei szerint járnak el az átalakítás folyamatának támogatásában, nem mindig találnak megértésre a feletteseiknél. Olyan figyelmeztető észrevételek is elhangzottak, hogy a vezető dolgozók közül sokan elszoktak az alulról jövő bírálattól, nem ismerik az üzemi és vállalati dolgozókollektívák tényleges helyzetét és szükségleteit; sok bíráló szó hangzott el a formalizmussal, a lelketlen bürokráciával kapcsolatban is, amely megköti az aktív dolgozók kezét. Fontos figyelmeztetéseknek tartjuk azokat az észrevételeket is, amelyek egyes vállalatoknál a gépi állóeszközök nagyfokú elhasználó- dottságára mutattak rá. Ez a körülmény nemcsak a meghibásodások számát növeli a termelési folyamatokban, hanem a termékek minőségi színvonalát is kedvezőtlenül befolyásolja. Ha nem kerül sor gyors kicserélésükre, ez komoly akadállyá válhat a tervek teljesítésében és a gyorsítási stratégia megvalósításában. Például a Kablo vállalatnál és számos cukorgyárban olyan gépi berendezések is vannak, amelyeket még az évszázad kezdetén helyeztek üzembe. Az elhangzott vélemények közös nevezőjét úgy foglalhatjuk össze, hogy a kommunisták a többi dolgozóval együtt a gazdasági mechanizmust olyan eszköznek tartják, amely alkalmas lesz a hosszú évek óta fennálló fogyatékosságok végleges felszámolására, s kialakítja a feltételeket gazdaságunk magasabb minőségi szinten megvalósuló fejlesztéséhez. A konzultációs központ sikeres munkájához a városi pártbizottság lektorai is hozzájárultak, akik a politikai gazdaságtan, az állam és jog, valamint a pártépítés elmélete és gyakorlata témaköreiből merítve az elméleti előadásokat szorosan összekapcsolták az ipari és a mezőgazdasági termelés, valamint a lakossági szolgáltatások gyakorlati problémáival, s a vállalatok meghívott képviselőinek bevonásával újszerű munkastílust alkalmaztak a párt megismerő és felvilágosító tevékenységének fejlesztésében. A közgazdasági elmélet, a gazdasági gyakorlat és az irányítási szféra közvetlen együttmüködése, a szempontok és a szükségletek kölcsönös egyeztetése különösen fontos szerepet játszik a gazdasági mechanizmus átalakításának jelenlegi időszakában, a vállalatok nagyobb önállóságának, jogkörének és felelősségének kialakításában. A konzultációs központ elmúlt évi tevékenységének tapasztalatai nemcsak a vállalatokat képviselő résztvevők számára hasznosak, hanem a városi párt- és állami szervek munkájában is elősegítik a minőségi színvonal emelését. Ebben az évben a CSKP KB 7. ülésén elfogadott határozat a CSSZSZK gazdasági mechanizmusának komplex átalakításáról új szakaszt indított el a konzultációs központ aktív tevékenységében, amely az ismeretterjesztés hatékony eszközeinek és módszereinek a kihasználásával a gazdasági elmélet és gyakorlat minél szorosabb összekapcsolására irányul. ELENA ČELÁROVÁ, ADORJÁN ZOLTÁN, a bratislavai városi pártbizottság előadói A Chotébori Gépgyár élelmiszer-ipari gépei és berendezései külföldön is keresettek. A legnagyobb érdeklődés az üvegmosó és töltő gépsorok, valamint a tejipari berendezések iránt mutatkozik. A felvételen Karéi Ležák (jobbról) és Bohumil Štefka a lemezes pásztort szereli. (Petr Josek felvétele - ČTK) Mozgalmas év volt Népművelési tevékenység eredményei és fogyatékosságai Szeretném legalább nagy vonalakban ismertetni a Dunaszerdahelyi (Dunajská Streda) Járási Népművelési Központ tavaly kifejtett tevékenységét. Ennek jellegére hatással volt az, hogy 1987-ben megemlékeztünk a nagy októberi szocialista forradalom 70. évfordulójáról. Dolgozóink az év folyamán tervszerűen folytatták oktató tevékenységüket, sőt terven felül is megtartottak tíz oktatási rendezvényt, egy járási szemináriumot, két járási versenyt és kiadtak három szakanyagot is. A fő cél az volt, hogy időszerűbbé tegyük a helyi népművelési intézményekben elhangzó előadásokat, módszertanilag javítsuk az oktatóköröknek, a tanfolyamoknak, az ifjúsági kluboknak tevékenységét. Egyébként tavaly rendeztük meg első ízben - jó szakmai szinten - az iskolán kívüli oktatás és nevelés kérdésével foglalkozó járási értekezletet. Szervezési és irányítási osztályunk a járási nemzeti bizottság kulturális szakosztályának megbízásából oktatást szervezett a vezető dolgozók számára a munka- és a tűzvédelmi előírásokról. Ezen a kultúra területéről 50 dolgozó vett részt, akik az említett előírásokból vizsgáztak is. Kiadói és propagandaosztályunk is teljesítette tavalyi A fiatalok és az elektronika Növekvő érdeklődés a Honvédelmi Szövetségen belül is Az elektronika egyre nagyobb szerepet játszik mindennapi életünkben. Fiatalok, idősebbek hódolnak ennek és a számítógépnek. Nem téveszthetjük szem elől, hogy növekszik a jelentősége az ifjúság politikai nevelésében is. Éppen ezért a Honvédelmi Szövetség alapszervezeteiben figyelmet fordítanak a szakkáderek felkészítésére. Hiszen míg 1983-ban 2586 fiatal foglalkozott az elektronikával, addig tavaly már 6033, s nőtt azoknak száma is, akik a különböző elektronikai versenyeken vesznek részt, mégpedig 260-ról 1480-ra. Az ifjúság körében végzett munkában nagy a jelentősége a tehetséges fiatalok nyári összpontosításainak. Az elmúlt öt évben ezeken csaknem 550 fiatal vett részt. Jelentőségüket növelte, hogy 1986-tól a foglalkozásoknak része a programkészítés is, mégpedig a korosztályoknak megfelelően differenciálva. A tapasztalatok szerint ezen a területen a Honvédelmi Szövetségnek nagy lehetőségei vannak, mert nemcsak a szükséges berendezésekkel, számítógépekkel, hanem jól képzett oktatókkal is rendelkezik. A fiatalok tudományos-technikai forradalomba való bekapcsolódásának feladataival a szövetségi kormány elnökségének 233/84-es határozata foglalkozik. Ezek az intézkedések elsősorban azért születtek, hogy a szakköri tevékenység keretén belül befolyásolják a fiatalok pályaválasztását, felkeltsék érdeklődésüket a technika iránt, megszeressék az elektronikát és megtanulják azt a gyakorlatban alkalmazni. Ugyanakkor cél az is, hogy a szakköri tevékenység fejlessze alkotó kedvüket. A fiatalok már eddig is nemegyszer bebizonyították, nemcsak az alapismereteket sajátították el, hanem maguk is képesek használható műszaki dolgokat, programokat készíteni. S ez a lehetőség a Honvédelmi Szövetségen belül tovább növelhető. Ahhoz, hogy az ifjúság körében végzett munka tovább javuljon, a szövetség alapszervezeteinek el kell mélyíteniük együttműködésüket a járási, a városi ifjúsági pionírházakkal, más szervezetekkel és vállalatokkal. Jó példa erre a Topoľčanyi járás, ahol az ifjúsági és pionírházban jól felszerelt helyiségekben hét ifjúsági elektronikai szakkör tevékenykedik. A helyi alapszervezet elnöke Jozef Elenič, aki posztgraduális elektronikai tanulmányokat végzett, s aki Peter Davidovičcsal, a létesítmény igazgatójával együtt mindent megtesz, hogy az elektronika iránt érdeklődő fiataloknak jó feltételeket teremtsenek. Létrehozták például az elektronikai kabinetet. Eredményeik titka egyebek között az, hogy a szakkörök élén olyan emberek, oktatók állnak, akikre a fiatalok felnéznek, s akik az elektronika megszállottjai. Hasonló jó eredményeket érnek el a martini alapszervezetben, Prešovban, de az elektronika egyre jobban meghonosodik a déli járásokban is. Az elektronika iránti érdeklődés további lehetőségeit két fontos tényező befolyásolja: a megfelelő helyiség, és a megfelelő műszakianyagi ellátottság. Szlovákiában egyikben sem bővelkedünk. Éppen azért arra kell törekedni, hogy a meglevő eszközöket gazdaságosan kihasználjuk. A helyiségek biztosítása érdekében a helyi közigazgatási szerveknek kell lépniük, de a szövetség alapszervezeteinek is az a feladatuk, hogy lehetőségeik szerint ezen a téren az eddiginél többet tegyenek. Nyíltan meg kell mondani, nem mennek úgy a dolgok, mint ahogy elvárnánk. Nem nagyon sikerül bejutni az iskolai műhelyekbe sem, amelyek jól felszereltek és alkalmasak a rendszeres szakmai tevékenységre. Ma már egyre több iskola kap számítógépet, de ezek tanítás után kihasználatlanok. Éppen ezért a jövőben az oktatásüggyel, az iskolákkal való jobb együttmúködés feltételeit kell megteremteniük. Anyagból, pénzből a jövőben sem lesz any- nyi, hogy mindenre futja. Ezt nem is lehet elvárni. Meg kell azonban tanulni, hogyan lehet a meglevő anyagi javakat, eszközöket gazdaságosabban kihasználni. Az alapszervezetek elektronikai szakköreinek pedig önállóságra kell törekedniük és a cél érdekében szükséges áldozatokat is hozni. Szerencsére egyre több üzem számítógépeit szakköri tevékenységre a fiatalok rendelkezésére bocsátja. Szövetségünk támaszkodni kíván a SZISZ, a Csehszlovák Testnevelési Szövetség és a szakszervezet segítségére is. A mi anyagi eszközeinkből ugyanis legfeljebb arra futja, hogy a tevékenységet szinten tartsuk, de a további hathatós fejlesztéshez ez már kevésnek bizonyul. Az elektronika terén azonban nem szabad lépés- hátrányban lenni. Szét kell nézni és a fejlesztéshez igénybe kell venni minden rendelkezésre álló anyagi és műszaki eszközt. MARTIN SLÁDEK, a Honvédelmi Szövetség Szlovákiai Központi Bizottságának munkatársa feladatait. A tömegpolitikai munka fejlesztésének kérdéseiről négy oktatási rendezvényt szervezett, s ezen túlmenően egy járási szemináriumot Major István születésének 100. évfordulója alkalmából. Kiadói tevékenysége keretében nyolc módszertani anyagnak 27 számát jelentette meg, terven felül pedig az októberi forradalom évfordulója alkalmából módszertani anyagot az agitátorok számára. A kiadványok összpél- dányszáma 6750 volt. Ezen túlmenően 15 kiállítást is rendeztek. A járási népművelési központ mellett működj asztronómiai kabinettel kapcsolatban megállapíthatjuk az örvendetes tényt, hogy javul rendezvényeinek színvonala, jobb eredményeket ér el, és növekszik az érdeklődők száma is. A kabinet műszaki felszereltsége is tökéletesebbé vált. A Járási Ifjúsági Klub éppen egy éve kezdte el tevékenységét. Az elmúlt időszakban elsősorban kereste ennek megfelelő formáit. Rendezvényei között szerepeltek előadások, diszkók, zeneszínházi bemutatók és műkedvelő együttesek fellépései. Ezen túlmenően többnyire módszertani jellegű oktatásokat is rendezett. Tény, hogy a fiatalok főleg a diszkók és a videoprogramok valamint az amatőrcsoportok szereplése iránt tanúsítottak érdeklődést, míg az egyéb programok látogatottsága kisebb volt. A jó eredmények mellett beszélnem kell a fogyatékosságokról és a problémákról is. így például nem vagyunk elégedettek a névadó ünnepségek megrendezésének módjával. Ezzel kapcsolatban módszertanilag jobban kell irányítanunk a Polgári Ügyek Testületének tisztségviselőit és a nemzeti bizottságok anyakönyyvezetőit. Az igényelt szintet még nem éri el a polgári ügyek testületének és aktíváinak együttműködése sem, amelynek nagyobb figyelmet kell szentelnünk. A cigány lakosság körében kifejtett kulturális nevelő munka iránt még nem sikerült felkeltenünk az olyannyira szükséges érdeklődést. Azzal a kérdéssel is többet kell foglalkoznunk, hogy a cigányfiatalokat bevonjuk a házasságra és a családalapításra felkészítő akciókba. Az ifjúság körében végzett munkában, főleg a klubtevékenységben, még mindig sok a felületesség, az érdektelenség és a rendszertelenség. Ezért a Járási Ifjúsági Klub segítségével ennek a tevékenységnek nagyobb módszertani támogatást kell nyújtani. Ennek érdekében jelentősen el kell mélyíteni az együttműködést a SZISZ járási bizottságával is. S végül a szakköri tevékenységet illetően nagyobb hangsúlyt kell helyeznünk ateista körök létesítésére, amelyekből a járásban csak igen kevés működik. HÉGER KÁROLY, a Dunaszerdahelyi Járási Népművelési Központ igazgatója
