Új Szó, 1988. május (41. évfolyam, 102-126. szám)

1988-05-11 / 109. szám, szerda

APRÓHIRDETÉS

H

ALLÁS

■ Számítóközpontunkba felveszünk

1/adat-elökészítö operátorokat szakiskolai végzettséggel és hatéves gyakorlattal, vagy teljes középiskolai végzettséggel és hároméves gyakorlattal, 2/ operátorokat teljes középiskolai végzettséggel és egyéves gyakorlattal,

3/ önálló operátorokat teljes középiskolai végzettséggel és hatéves gyakorlattal, 4/ üzemi programozókat teljes középiskolai végzettséggel és hatéves gyakorlattal,

5/ a Szlovák Műszaki Főiskolán végzett gyengeáramú elektromérnököt a tényleges katonai szolgálat letöltése után, 6/ önálló mérnököt főiskolai végzettséggel és hatéves gyakorlattal,

7/ vezető közgazdászt teljes középiskolai végzettséggel és tizenkét éves gyakorlattal, vagy főiskolai végzettséggel és hatéves gyakorlattal,

8/ munkást az anyagraktárba.

Az 1-6/ pontban feltüntetett munkakörökbe jelentkezők számára szakmai továbbképzést biztosítunk.

A 2-6 pontban feltüntetett munkakörökbe jelentkezőknél a 3-5. generációhoz tartozó EC számítógépek kezelésében tapasztalatokkal rendelkezők előnyben.

A 2/ és a 3/ pontban feltüntetett munkakörökbe jelentkezők számára szállást biztosítunk.

Az 1 -4/ pontban feltüntetett munkakörökbe jelentkezők számára lehetővé tesz- szük a foglalkozás melletti továbbtanulást. Fizetési feltételek a képzettségi követelmények teljesítése szerint.

CÍM A HIRDETÔIRODABAN. ÚF-74

KÖSZÖNTŐ

■ Május 11 -én ünnepli 54. születésnapját és nyugalomba vonulását a drága, jó édesanya, nagymama, anyós,- Czafik Lajosné

Juhos Irén (Felsőszeli - Horné Saliby).

E szép ünnep alkalmából szívünk teljes szeretetével gratulálunk, jó egészséget, nagyon sok örömet és boldogságot kívánunk családja körében:

férje: Lajos, anyósa, fiai: Gyuri, Pali, lánya: Ilonka, menyei: Ilonka, Piroska, unokái: Monika, Mirike. Ú-2101

■ 1988 május 11 -én ünnepük házasság- kötésük 30. évfordulóját

Kónya István

és neje,

Kónya Ottilia

Milanovce.

E szép ünnep alkalmából szívből gratulálnak, jó egészséget kívánnak:

fiaik: István, Zoltán és lányuk: Zsuzsanna. Ú-1843

■ Szívünk teljes szeretetével köszöntjük a drága jó édesapát, édesanyát, apóst, anyóst, nagypapát, nagymamát,

Zobek Istvánt

és nejét,

Zobek Juliannát

(Palást - Plášťovce), akik 1988. május 11-én, illetve 14-én ünnepük 65. születésnapjukat. E szép ünnepek alkalmából hosszú, boldog életet, jó egészséget kívánnak:

édesanyja, lányaik: Mari, Margit, fiuk: István, vejeik: Laci, Laci, menyük: Magdi, unokáik: Angéla férjével, Ildi, Pityu, Laci, Magduska, Pityuka és a kis Krisztinka, valamint dédunokájuk: Viktor, aki sokszor csókolja a nagyszülőket. Ú-1870

■ Ma ünnepük házasságkötésük 25. évfordulóját

Hlavnya Mihály

és felesége,

Hlavnya Ilona

(Zseliz - Želiezovce).

E szép ünnep alkalmából szívből kíván jó egészséget és hosszan tartó, boldog életet:

a Csernyik család. Ú-1931

■ 1988. május 11- én ünnepli 50. születésnapját Cséplő István (Rété - Reca).

E szép ünnep alkalmából szívből gratulál, jó egészséget kíván szeretettel: felesége: Zsuzsi, leányai: Zsuzsika, Beátka, veje: András és kis unokái: Beatka és Nikoletka, valamint édesanyja és a rokonság. Ú-2100

nak, jó egészségben, békés, boldog életet kívánnak:

felesége: Kati, gyermekei. Zoltán, Enikő és Gyuszi, valamint édesanyja, anyósa, apósa, testvérei és sógorai. Ú-2117

■ Május 11-én ünnepli 60. születésnapját a drága jó édesanya, anyós és nagymama,

özv. Nagy Magdolna (Csenke - Čenkovce).

E szép ünnep alkalmából szívünk teljes szeretetével köszöntjük, erőt, egészséget és boldog életet kívánunk:

lányai: Erzsi, Márti, Magdi, fiai: Feri, Gabi, Pali, Gyuri, menye: Gita, vejei: Tibi, Ervin, Bandi, unokái: Gita, Timi, Nati, Évi, Adri, Erzsiké, Angeli, Marian, Dušan, Pétiké, Monika és a kis Veronika. Ú-1940

■ 1988. május 12-én ünnepli 55. születésnapját

Ternóczky Dezső

(Dobóca - Dubovec).

E szép ünnep alkalmából szívünk teljes szeretetével gratulál és köszönti:

szerető családja. Ú-2017

■ 1988. május 12- én ünnepli 50. születésnapját a legdrágább férj, édesapa, após és nagyapa,

Szável László (Nyékvárkony - Vrakúň).

E szép ünnep alkalmából szívből köszöntik, erőt, egészséget és hosszú, boldog életet kívánnak:

felesége, fiai, lánya, veje, menye és két kis unokája. Ú-2084

■ 1988. május 12-én ünnepli 55. születésnapját a drága jó feleség, édesanya és nagymama,

Álióné Nádazsdi Julianna (Nagymegyer - Čalovo).

E szép ünnep alkalmából szívből gratulál, örömökben gazdag, hosszú, életet, jó egészséget kíván:

férje, fiai, menye és kis unokája: Angelika. Ú-2098 , ■ 1988. május 6-án

JpP!§(|| ünnepelte 50. szülef Jf tésnapját

I ; l Dömötör József (Vők - Vlky).

E szép ünnep alkalmából szívből köszöntjük, erőt, egészséget és még sok, boldog évet kíván családja körében: szerető felesége, lányai: Márta, Angela, veje: Laci, kis unokája: Lacika, valamint a rokonság. Ú-2154

■ 1988. április 23-án ünnepelték házasságkötésük évfordulóját drága szüléink, valamint édesapánk születésnapját,

Hliviak Miklós

és felesége,

Hliviak Erzsébet

(Zemplén - Zemplín).

Ez alkalomból szívünk szeretetével köszöntjük, és sok boldogságot kívánunk:

gyermekeik: Józsi, Jani, Laci, Pisti, Gabi, Marika, Katica, Ancsika, Erzsiké, Mártuska és Irén családjukkal.

Ú-2160

■ 1988. május 12-én ünnepli 80. születésnapját a szerető férj, apa, nagyapa és dédnagypapa,

Molnár István

(Szőgyén - Svodin).

E szép ünnep alkalmából hálás szívvel kívánunk hosszú, boldog életet és erőt, egészséget:

szerető felesége, lányai, fia, vejei és menye, kilenc unokája, hat dédunokája. Ú-2161

■ Sok szeretettel és hálával köszöntjük a legdrágább édesapát, édesanyát, apóst, anyóst, nagyapát és nagymamát,

M

■I í

Móc Jánost és Móc Máriát

(Haraszti - Chrastince), akik 1988. május 5-én ünnepelték 55., illetve 65. születésnapjukat. Ez alkalom: ból sok erőt, egészséget, hosszú, boldog életet kívánunk, hogy szívük jósága még sokáig melengesse az egész családot: lányaik: Mária, Ružena, Edit, fiaik: Zoli, Pali, vejeik, menyük és hat unokájuk: Marika férjével: Lacival, Tibiké, Janika, Pétiké, Monika és a kis Veronika, aki sok puszit küld a nagyiék- nak. Ú-2166

VA

KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS

■ Köszönetét mondunk minden kedves rokonnak és ismerősnek, akik 1988. április 28-án elkísérték utolsó útjára a komáromi (Komárno) temetőbe

Kolibács Andrást

és részvétnyilvánításaikkal enyhítették fájdalmunkat..

Gyászoló családja Ú-1879

■ Fájó szívvel, könnyes szemmel mondunk köszönetét minden kedves rokonnak, munkatársnak és mindazoknak, akik 1988. április 18-án elkísérték utolsó útjára a koláro- vói temetőbe a felejthetetlen, drága jó édesapát, férjet, nagyapát, apóst,

Varga Istvánt, akit a kegyetlen halál váratlanul, 52 éves korában ragadott ki szerettei köréből. Külön köszönet dr. Langernak fáradozásáért, továbbá megköszönjük a koszorúkat és a virágokat.

A gyászoló család Ú-2099

■ Fájdalomtól megtört szívvel és köny- nyes szemmel mondunk köszönetét minden kedves rokonnak, szomszédnak, ismerősnek, a falu lakosainak, a hnb testületének és mindazoknak, akik 1988. március 26-án elkísérték utolsó útjára a csiliz- nyáradi (Topol ovec) temetőbe a drága jó

édesanyát, nagymamát, sógornőt és testvért,

Horváth Erzsébetet,

akit a halál súlyos betegség után, 66. életévében ragadott ki szerettei köréből. Köszönjük a részvétnyilvánításokat, a sok koszorút és virágokat, melyekkel enyhíteni igyekeztek mély fájdalmunkat. Külön megköszönjük a dunaszerdahelyi (Dun. Streda) kórház sebészeti osztálya minden dolgozójának fáradságos munkájukat, akik türelemmel ápolták, és enyhítették fájdalmait.

örökké gyászoló gyermekei, menye, vejei, unokái és testvére. Ú-2146

> ■ Fájó szívvel mon/ , dunk köszönetét

J 1 minden kedves ro. a* / konnak. szomszédnak, ismerősnek, barátoknak, a Jednota fsz vezetőségének és dolgozóinak, akik 1988. március 30-án elkísérték utolsó útjára a dunaszerdahelyi (Dun. Streda) temetőbe a drága férjet, édesapát, apóst és nagyapát,

Gódány Mihályt, akit a halál 79. életévében, hirtelen ragadott ki szerettei köréből. Köszönjük a koszorúkat, virágokat és az őszinte részvétnyilvánításokat, melyekkel enyhíteni igyekeztek mély fájdalmunkat.

A gyászoló család Ú-2165

■ Mély fájdalommal emlékezünk 1987. május 11-re. Ezen a napon távozott el örökre szerettei köréből a drága férj, édesapa, nagyapa,

Takács István (Felsöszeli - Horné Saliby).

Akik ismerték és szerették, emlékezzenek rá ezen a szomorú évfordulón.

Gyászoló felesége, leányai, vejei, unokái, testvérei

U-1965

■ Fájó szívvel és soha el nem múló

■* szeretettel emleke- f" , /;ink drága jó édes- apánkra,

m 8 Haluscsák Pálra

(Makranc - Mokrance), aki 1983. május 9-én, 78 éves korában, hosszú betegség után, örökre eltávozott közülünk. Akik ismerték és szerették, emlékezzenek rá e szomorú, ötödik évfordulón. Emlékét örökké őrző:

felesége, három lánya, öt unokája és öt dédunokája.

Ú-2107

■ Az idő múlik, de a fájdalom örökre megmarad. Bármerre visz utunk, mindig hiányzik a szerető férj, édesapa, nagyapa,

Bajusz Béla

(Lelesz - Leles), akit a halál 1977. május 10-én, váratlanul ragadott ki családja köréből. Akik ismerték és szerették, szenteljenek emlékének egy néma pillanatot ezen a tizenegyedik évfordulón. Emlékét örökre megőrizzük: felesége, leányai, vejei, édesapja, anyósa, apósa és öt unokája.

U-2156

■ 1988 május 11- én ünnepli 50 születésnapját

Gál Lászlóné

(Ipolyság - Šahy). E szép évtorduló alkalmából szívből

gratulálnak, és további egészségben eltöltött, boldog életet kívánnak:

férje, Judit, Erzsi, Péter, Vili. Ú-1252

■ 1988. május 10- én ünnepelte 40.

születésnapját a drága jó férj, édesapa,

Batta Gyula (Rimaszombat - Rím. Sobota).

E szép ünnep alkalmából szívből gratulál„Valahol gubanc keletkezett“

FÉLREÉRTÉS AVAGY MEGALAPOZATLAN INTÉZKEDÉS?

E sorok írója nem kételkedik abban, hogy az építőipar nagyban függ az időjárástól. Építkezésekre csak ritkán jut el, így nem tudja megítélni, hogy mennyiben gátolta, fékezte, esetleg tette lehetetlenné építőipari dolgozóink munkáját az idei, rendkívül enyhe tél. Nem szakember lévén aligha kérdőjelezte volna meg a Bratislavai Vízügyi Építő Vállalat vágsellyei (Šaľa) üzeme gazdasági vezetőségének kétnapos szabadságoltatásról szóló rendeletét sem, ha nem épp azok tiltakoznak az időjárás miatti „kényszerpihenő" ellen, akik érdekében született...

A„GUBANC“KEZDETE

Február 25-e, csütörtök. Az üzemi diszpécserközpontba „hóhelyzetjelentések“ futnak be az építkezésekről, részlegekről. ,,Állandóan havazik, a hótakaró 15-20 cm“ és hasonlóak. Az üzem gazdasági vezetősége - okulva az előző évekből - kétnapos szabadság mellett határoz. A szakszervezet a döntést jóváhagyja, s a diszpécserközpont telefonon továbbítja az utasítást, amely körlevélként még délben a címzettek - a részlegvezető és a szakszervezeti műhelybizottságok elnökeinek - kezében van.

Az igazgatói rendelet nem kötelező érvényű. Legalábbis a körlevél pirossal aláhúzott mondata szerint „csak azokra a munkahelyekre érvényes, ahol az időjárás miatt lehetetlenné vált a munkavégzés“. Egy nagymegyeri (Čalovo) építkezésen dolgozó kollektívát mégis,,igazgatói parancs“ címen küldenek - a munkakezdés után néhány órával - haza. Nevükben ragadott tollat Vörös Árpád, a brigád vezetője.

A PANASZ, AMELY NEM TALÁL MEGHALLGATÁSRA?

„Ugyanúgy, mint máskor, indultunk azon a csütörtöki napon a lakhelyünktől

30-40 kilométerre lévő nagymegyeri építkezésre. Időben is érkeztünk meg, de hozzávetőleg csak két-két és fél óra múlva közölték velünk, hogy az éjszakai havazás miatt az üzemigazgató két nap szabadságot rendelt el. Az utasítással természetesen nem tudtunk egyetérteni. Lett volna mit csinálnunk, a most készülő szivattyúállomás épületén belül is. Érveltünk, de hiába...“ - írja levelében a panaszos, aki személyes látogatásunkkor felsorolja, hogy mi mindent lehetett és tudtak volna a karbantartó és előkészületi munkákon kívül az építkezésen végezni,-De kint is lehetett volna szerelni a vízvezetéket. A hó ugyanis még a délelőtt folyamán elolvadt, s a lehűlés sem volt az előző napokhoz képest jelentős. Mégis haza lettünk küldve - fejtegette a brigádvezető, aki azután fordult szerkesztőségünkhöz, hogy panaszát - legalábbis szerinte - az illetekesek nem akarják meghallgatni. Kollektívája nevében magyarázatot szeretett volna kérni a párt- alapszervezet és az üzemi szakszervezeti bizottság elnökétől. Üzen is a szakszervezeti bizottság egyik munkatársa által, de választ senkitől Sem kap.- Mert az üzenet nem jutott el hozzánk. - állítja Czígle Kálmán és Pavel Petro, a két elnök, aki jóformán csak általunk szerez tudomást az ügyről. Illetve az üzemi szakszervezeti bizottság elnöke második találkozásunk alkalmával helyesbít: az üzenet átvevőjeként említett munkatársa - aki aznap szolgálatilag járt a komáromi (Komárno) részlegen -, mondott neki ugyan valamit az üggyel kapcsolatban, ám panaszról szó sem volt. Ezért nem került bejegyzésre az ún. panaszkönyvbe, s ezért nem foglalkoztak vele eddig különösebben.

PARAGRAFUSOK

ÉRTELMÉBEN...

A Munka Törvénykönyve idevonatkozó rendcietei értelmében szerettem volna áttanulmányozni a kollektív szerződés sza- badságoltatással kapcsolatos kitételeit. Meg kellett azonban elégednem a szerződést részletesen ismerők tájékoztatójával, „mert a dokumentum beköttetés alatt van, s hiteles másolata nincsen". Tehát a paragrafusok ismerőitől tudom: az építőiparban még kedvezőtlen időjárás esetében sem lehet a dolgozót akarata ellenére szabadságra küldeni. A munkaadó köteles valamilyen pótmunkát biztosítani. De ha az például havazás miatt nem végezhető el, akkor a bérügyi előírások értelmében - úgy mint az újonnan felvett, szabadságra még nem jogosult dolgozók

esetében - kell a munkabér 60 százalékát előlegezni. (Amit a dolgozó idővel túlórában végzett munkával törleszt).

A szakszervezeti bizottság elnöke leszögezi: az általuk is helyeselt igazgatói rendelet nem volt kötelező érvényű. Csak azokra a munkahelyekre vonatkozott - s ez a diszpécserközpont reggeli jelentésében is elhangzott -, amelyeken az időjárás miatt nem lehetett folytatni teljes ütemben a munkát. A részleg- és az építésvezetőknek kellett a lehetőségeket mérlegelniük és dönteniük.

A SZAKAVATOTTAK VÉLEMÉNYE KÜLÖNBÖZIK

Az ügyben minden érdekeltnek feltettük a kérdést; vajon lehetett-e azokon a napokon a nagymegyeri szivattyúállomáson dolgozni, vagy sem. A dolgozók szerint - de ezt már brigádvezetőjük is megerősítette - igen. Az építésvezető is igennel válaszol. De azonnal hozzáteszi: a Vörös-brigádot nem ő, hanem felettese, a főépítésvezető - más szóval a komáromi részleg vezetője - küldte haza.

Szentiványi Tibor mérnök, az illetékes részlegvezető:-Reggel hét és félnyolc között kétszer is felhívtam a vágsellyei diszpécser- központot. Mindkét alkalommal csak any- nyit mondtak, hogy nem lesznek gépek, kocsik, s beton sem, hogy ne okoskodjam, hanem küldjem az embereimet haza. Hasonlóan vélekedtek a szomszédos dunaszerdahelyi (Dunajská Streda) részleg illetékesei is. Az írásos magyarázatot, a körlevelet csupán délután kaptam kézhez.-A hatáskörébe tartozó kollektívák közül február 25-én mégiscsak kettőt

„hazaküldtek“. Egy komáromi építkezésen dolgozó csoportot és Vöröséket, akik viszont nem értenek egyet ezzel az intézkedéssel ...- Mert hajnalban kellett kelniök, s fölöslegesen tették meg a 60-70 kilométert. Én viszont csak az utasítást követtem!- Állításuk szerint azonban dolgozni is lehetett volna az építkezésen.-A produktív munka feltételei nem voltak biztosítva, tehát az előző napi csatornázást nem tudtuk volna folytatni. Egyéb „órabéres“ munka a béralap fölösleges merítése lett volna. Ez minden, amit az üggyel kapcsolatban mondani tudok - válaszolta a részlegvezető.

Mikuláš Alföldi mérnök, az üzem igazgatója garantálja: „parancsról“ szó sem volt, s a reggeli telefonos utasításban is csak az hangzott el, ami a körlevélben is olvasható volt. Vörösék panasza - tudomása szerint - egyedi, ezért magyarázza csupán félreértéssel.

Az igazgató szavával élve, „valahol gubanc keletkezett“. Az üzem gazdasági vezetősége és a szakszervezet ígéretet tett kibogozására. A pártalapszervezet pedig arra, hogy a legközelebbi vezetőségi ülésen visszatér a kollektív panaszhoz... , , „

A minap felcsöngött a telefon, s a vonal végén Pavel Petro, az üzemi szakszervezeti bizottság elnöke jelentette:- A szakszervezet az ügyet kivizsgálta, š jogosnak ítélte meg a tizenegy tagú kollektíva követelését, az egynapos pót- szabadságot. Az üzemvezetőség a javaslatot elfogadta...“

Vajon a mi közbejárásunk nélkül mindez nem lett volna elintézhető?!

GÁGYOR ALIZ