Új Szó, 1988. május (41. évfolyam, 102-126. szám)
1988-05-07 / 107. szám, szombat
Következetesen a kitűzött célok eléréséért FELSZÓLALÁSOK A JÁRÁSI PÁRTKONFERENCIÁKON „A társadalom fejlődésében csak úgy érhetünk ülésén előterjesztett beszámolójában. Ez az igény el új minőségi szintet, ha késedelem nélkül moz- tükröződött a járási pártkonferenciák beszámolói- gásba hozzuk a társadalom minden erejét...“ bans a felszólalásokban is. Sok hasznosészrevétel, hangsúlyozta Jakeš elvtárs a CSKP KB legutóbbi javaslat hangzott el e kérdéskörrel kapcsolatban. A kor követelményeinek megfelelően Elhangzott a Dunaszerdahelyi (Dunajská Streda) járási konferencián A mezőgazdaságban sok probléma foglalkoztat bennünket. Részesei vagyunk, tehát számolunk a társadalomban és a népgazdaságban végbemenő mélyreható változásokkal. A gazdasági feladatok végrehajtói vagyunk, és úgy kívánjuk feladatainkat teljesíteni, hogy közben az önmagunk és társadalmunk közötti teljes összhangra törekszünk. A jól gazdálkodó vállalatok a népgazdaság szilárd pillérei, és a jelenben a jó vállalati gazdálkodásra elengedhetetlen szükség van. A bennünket jelenleg foglalkoztató legfontosabb kérdés: hogyan tudjuk az alkotó dolgozók segítségével előmozdítani a jó vállalati-szövetkezeti gazdálkodást. Ebben nélkülözhetetlen a szélsőségektől mentes anyagi érdekeltség. Ez komoly kérdés. örvendetes, hogy fő mezőgazda- sági termékeinknek biztos piacuk van. Ilyenek a gabonafélék és a húsfélék, a tej, az ipari növények stb. De az már kedvezőtlen, hogy az ipari és a kereskedelmi költségek túlzott növekedése miatt úgy mutatkozik, hogy az alaptevékenységből a mezőgazdasági vállalat aligha él meg. A zöldségtermesztés piaci lehetőségei korántsem olyan kedvezőek, mint a gabonatermesztéséi. A primőr zöldség magas ára miatt nehezen adható el, és ha a piac telítődik, a felvásárló mindig nálunk, termelőknél keresi a szerződés alóli kibúvót. Ha más ok nincs, akkor az esetleg meg sem lévő magas nitrátszintre hivatkozik. Az ügy hátterében pedig a termelési költségek magas szintje és talán a csekély zöldségfogyasztás áll. Mivel a zöldségtermesztési munkák döntő többsége nem gépesíthető, a termelési költségeket nem tudjuk leszorítani. Marad tehát az évről évre megoldatlan probléma. Mivel a mezőgazdasági termelés - főleg az utóbbi években - nem hoz megfelelő gazdasági eredményt, melléküzemági termelesre, ipari munkára kényszerülünk. Ezt persze nem tudjuk az iparhoz hasonló korszerű termelési eszközökkel és munkamódszerekkel végezni. így a gazdasági nehézségekből a kiutat nehezen találjuk. A mezőgazdasági termelés gazdaságilag fejlettebb része lehet a tenyészállat-nevelés és -értékesítés. Ahol eddig nem foglalkoztak vele, a megteremtése gyorsabb beruhá- zásos fejlesztést igényel. A fejlesztési lehetőség sajnos erősen körülhatárolt, az üzemi költségek terhére pedig a fejlesztést megoldani meglehetősen nehéz. Ez is egy a bennünket komolyan foglalkoztató problémák közül. Igen lassan fejlődik a műtrágyá- zási technika és technológia. Ebből a növénytáplálás irányíthatatlansá- gán kívül környezetszennyezési problémák is adódnak. A nem megfelelő mütrágyaadagokkal és a nagy mennyiségű cseppfolyós istállótrágyával szennyezzük környezetünket. Miért mondom el ezt? A cseppfolyós műtrágyázás technikájának és technológiájának a kifejlesztése nemcsak a mezőgazdasági alaptermelés dolga, fejlett ipari s technikai háttér és jól oldható műtrágyafélék kellenek hozzá. Nincs kiépítve a víztisztító állomások szükséges hálózata. Elhibázott gyakorlatunk következményeit elviselni annál nehezebb, mivel minden gazdasági és technikai hátrány ellenére él bennünk a tudat, hogy a Csallóközben vagyunk, ahol a föld mélyében életet jelentő kincs: tiszta ivóvíz található, nemcsak a magunk, hanem egész országunk számára. Ez a kérdés már számtalan fórumon napirenden szerepelt, de a megoldás igen lassú. Miután az egész országot érintő problémáról van szó, hatékonyabb támogatásra van szükség. Mire törekszünk a mezőgazdaságban (és szövetkezetünkben is) az adott körülmények között? A mezőgazdasági termelés alapfeladatát maradéktalanul teljesíteni: a kiegyensúlyozott növénytermesztéssel párhuzamosan tovább növelni az állattenyésztés hatékonyságát, örömmel mondhatjuk, hogy minden nehézség ellenére szép eredményeket mutathatunk fel. A gabonatermesztés fejlesztését továbbra is mezőgazdaságunk alapvető stratégiai kérdésének tekintjük, és mindent megteszünk a magas színvonal eléréséért. A kukoricatermesztésben nagy segítséget jelent a BKR rendszer. Az eddigi gyakorlatunk alapján állíthatjuk, hogy a szigorúan betartott technológia minden siker alapja. Az idén a Petőházi rendszer alkalmazása nyomán további jó eredményt várunk a cukorrépa-termesztésben. Ezenkívül nem kevés szerződési vitánk adódik gazdasági partnereinkkel. Elég, ha csak az értékesített tej minőségi követelményeire utalok. Az eladott tejet a benne lévő sejt- hámmennyiségtől függően esetenként kívül helyezik a standardon; az eredményt több nap után tudjuk meg, és az igen alacsony árért megvásárolt tejet nem vehetjük vissza, hogy takarmányként gazdaságosabban felhasználhassuk. Az állattenyésztés terén is igyekszünk eleget tenni a követelményeknek. A korszerűsítés - e tekintetben úgy érezzük - nagyon is sürgető feladat. A termálvízforrást mint energiabázist primőrzöldség-termesztésre és palántanevelésre (talajfűtésre) használjuk fel. Ebben az évben új. szolgáltatásként megkezdtük a kistermelők palántával való ellátását is. . , GAAL SÁNDOR mérnök, a Nagymegyeri (Calovo) Efsz elnöke A mennyiség nem feltétlenül jelent minőséget is Elhangzott a Rimaszombati (Rimavská Sobota) járási konferencián A járási konferencia tiszteletére dolgozóink 1988. április 16-án rendkívüli műszakot tartottak, amellyel bizonyították pártunk politikája iránti elkötelezettségüket. A CSKP Központi Bizottságának 7. és 9. ülése hangsúlyozta, hogy valamennyi pártszerv és -szervezet kulcsfeladata a párttagság sorainak bővítése és összetétele minőségének javítása; különös hangsúlyt helyezve az osztály- és politikai öntudatra, a kommunisták példamutatására, munkakezdeményezésére, becsületességére, áldozatkészségére és jellembeli tulajdonságaira. Ezeknek alapszervezetünk is rendkívüli figyelmet szentelt. Sajnos, erőfeszítéseink nem mindig járnak a kívánt eredménnyel. Pozitív eredmény, hogy üzemünk dolgozóinak 25 százaléka a CSKP tagja. Mindezek ellenére nem vagyunk elégedettek a politikai munka hatékonyságával. Munkánkban számos problémával találkozunk, amelyeket a CSKP KB említett ülésein is elemeztek. A pártaiapszervezet nem minden tagja harcol aktívan a párt politikájának végrehajtásáért. Vannak passzív kommunisták, végső soron olyanok is, akik nem teljesítik a párttag legalapvetőbb kötelességeit sem. Egyszóval nálunk is bebizonyosodott, hogy a mennyiség nem feltétlenül jelent minőséget is. A továbbiakban á šafárikovói gépgyár kommunistái nevében szeretném tájékoztatni a konferenciát eredményeinkről és azokról a hiányosságokról, amelyek üzemünkben előfordulnak. A legnagyobb probléma, amellyel az üzem küszködik igényes feladatainak folyamatos teljesítésén kívül, a gépgyár új épületének építése és berendezéseinek korszerűsítése. A šafárikovói formázógépgyár beruhá- zásos építkezése a felsőbb párt- és gazdasági szervek határozata alapján 1980-ban kezdődött meg és a terv szerint 1984 áprilisában kellett volna elkészülnie. Az építkezés viszont a mai napig nem fejeződött be, s a lemaradás csaknem teljes négy év, s ez az, ami a legnagyobb nehézséget okozza egész dolgozókollektívánknak a tervfeladatok teljesítésében. Az építkezés szakaszos befejezése céljából új részletes tervet dolgoztak ki, amely azt szolgálta volna, hogy jobb munkafeltéteket biztosítson a feladatok teljesítéséhez. A tervben foglalt munkákat - amelyeket 1984-re kellett volna befejezni - azonban nem hagyták jóvá, pedig a tervet megerősítette a Prágai Gépgyártó Termelési Gazdasági Egység, a Kassai (Košice) Ipari Építkezések Vezérigazgatósága is. A garantált egyezmények sajnos így csak ígéretek maradtak, és az építkezés befejezése tovább késik. Hasonló sorsra jutott a munkának az az időterve, amelyet az SZSZK Építőipari Minisztériuma dolgozott ki és hagyott jóvá Mikiének miniszternek az építkezésen tett 1986. évi látogatása után. E legfelsőbb beavatkozás hatására sem mozdult az ügy előbbre, és az építkezés máig sem fejeződött be. Az 1987. március 11 -i ellenőrző párttanácskozás megállapította, hogy a Stavoindus- tria az építési feladatoknak csupán 39 százalékát végezte el. A vezető gazdasági dolgozók már számtalan ígéretet tettek az építkezés befejezését illetően. Mostanáig erre a beruházásra 137 millió koronát fordítottunk, s 1988-ban az üzemnek már megközelítően 160 millió korona értéket kellett volna termelnie. Az építkezés átadásának elhúzódása miatt 1988-ban az üzem csupán 80 milliót produkálhat, s ez tehát nem kevesebb, mint 80 millió veszteséget jelent a népgazdaságnak. 1987-től az üzem a vállalaton belül bekapcsolódik a hatékonyság növelését célzó kísérletbe. A termelési folyamat hatékonyságának növelése érdekében át kell szerveznünk az egész irányítást és a tervezést, be kell vezetnünk a brigádrendszerű munkaszervezést és javadalmazást olyan döntő területeken, mint a hegesztés, a szerelés, a gépfelületek megmunkálása. Tudatában vagyunk, hogy a formázógépek egyedüli gyártói vagyunk országos viszonylatban, ezért arra törekszünk, hogy gépeink műszakilag tökéletesek legyenek, mivel a termékek 60 százalékát külföldön értékesítjük. Nagy figyelmet szentelünk a korszerűsítésnek: az elektronika bevezetésének, a számjegyvezérlésű gépek alkalmazásának. Mindezen törekvéseink nagymértékben függenek az új üzem építésének befejezésétől. Meggyőződésünk, hogy a jövőben a párt-, valamint a gazdasági szevek minden segítséget megadnak ahhoz, hogy az építkezés mielőbb befejeződjön, és tervfeladatainkat jobb körülmények között teljesíthessük. PARLAG ISTVÁN, a šafárikovói gépgyár dolgozója A konferenciákon részt vevő fiatal küldöttek nagy érdeklődést tanúsítottak Gorbacsov elvtárs: Átalakítás és új gondolkodás című könyve iránt A ČSTK felvétele Csak közös összefogással léphetünk tovább Az átalakítással kapcsolatos demokratizálási folyamat megköveteli a demokratikus alapelvek fokozottabb érvényesítését a nemzeti bizottságok munkájában. Sokkal nagyobb mértékben kell hasznosítanunk az állampolgárok észrevételeit, javaslatait és nyilvános ellenőrzésüket a határozatok teljesítése felett. Az állampolgárokat nagyobb mértékben kell bekapcsolnunk a nemzeti bizottságok fontos dokumentumainak kidolgozásába. Tudatában vagyunk annak, hogy a nemzeti bizottságok munkájában érlelődnek az önigazgatás módszerei, és megvalósulóban van a közvetlen demokrácia. A minőségileg új feladatok megkövetelik a nemzeti bizottságok irányításának jelentős javítását is. Engedjék meg, hogy röviden ismertessem a városi nemzeti bizottság munkájának eredményeit és azokat a problémákat, amelyekkel naponta szembe találja magát. Városunknak a csatolt községekkel együtt jelenleg 10 220 lakosa van, és a vonzáskörzetébe tartozó területen mintegy 30 ezer ember él. 1987-ben városunkban a komplex lakásépítés terén komoly problémák mutatkoztak, főleg a 16 tantermes alapiskola építése időtervének teljesítésében. A lemaradást a Magasépítő Vállalat munkaerőhiánnyal indokolja. Az iskola építésének gyors befejezése és az épület 1988 szeptember 1-ig való átadása oldhatja meg mindkét alapiskola gondjait. Továbbra is nagy nehézségek mutatkoznak a célberuházások terén. A szakrendelő építésében az említett okok miatt a Magasépítő Vállalat ugyancsak ingadozó teljesítményt nyújt. Ez az építkezés is rendkívül fontos, a Szepsi vonzás- körzetébe tartozó terület egészség- ügyi szolgáltatásai javításának szempontjából. Ezért erről a fórumról is kérjük a Kassai Magasépítő Vállalatot, a járási pártbizottságot és a járási nemzeti bizottságot, hogy tegyen meg mindent a két építkezés minél előbbi befejezéséért, elsőséget biztosítva az alapiskolának. A Z akció beruházásos részének keretében jelentős mértékben késett az Új utcai óvoda és bölcsőde építésének megkezdése. Nehezen oldódott meg a tervdokumentáció ellentmondásai kiküszöbölésének és a terület előkészítésének problémája. Nagy erőfeszítéssel sikerült elérnünk, hogy a Magasépítő Vállalat átvegye és megkezdje az építkezést. Az alapozás már befejeződött, és a további munkák folynak. A Z akció beruházásos részével szorosan összefügg a pénzeszközök egyesítésének és hatékony hasznosításának kérdése. Kielégítően sikerült megoldanunk ezt az óvoda és a bölcsőde építésénél. Nehezebben boldogulunk vele a fedett uszoda és a művelődési ház esetében. Az állami vállalatról szóló törvényjavaslatban szerepel ugyan a vállalatoknak az a kötelessége, hogy együttműködjenek a nemzeti bizottságokkal, ez a kitétel azonban nagyon általánosan van megfogalmazva. A Szövetségi Gyűlés 1988. július elsején hagyja jóvá ezt a törvényjavaslatot. Mind ez idáig azonban nem világos számunkra, miként járjunk el a jövőben e kérdésben. Azt gondoljuk, hogy a vállalatok, üzemek és szövetkezetek nagyobb felelősséget kell hogy érezzenek a nemzeti bizottságokkal szemben és a Nemzeti Front választási programja teljesítésével kapcsolatban. A kereskedelem és a szolgáltatások terén olyan problémákkal küzdünk, amelyeknek megoldása meghaladja a városi nemzeti bizottság erejét, ezért időnként a lakosság elégedetlenségéből fakadó harag céltábláivá válunk. Egyik legnagyobb probléma az üzlethelyiségek korszerűtlensége, főleg a csatolt községekben. A Jednota fogyasztási szövetkezet meg kell, hogy találja üzlethelyiségei felújításának, korszerűsítésének módját, legkésőbb a 9. ötéves tervidőszak kezdetéig. Az ellátásban tovább tart bizonyos áruk hiánya, és az áruszállítás tervének a betartásában s a higiénia területén is fogyatékosságok vannak. A kultúra terén a legnagyobb nehézséget az anyagi-műszaki ellátás hiányossága okozza. Az öreg, omladozó épületek karbantartása nagyon sok eszközt köt le. Nem jut pénz a megfelelő ruhák, a tánccsoport számára szükséges csizmák és hangszerek vételére, s mindez kedvezőtlenül befolyásolja az ígéretesen indult amatőr művészeti mozgalmat. Ezen a téren nagyobb megértést és segítséget remélünk a járási nemzeti bizottság művelődési osztályától. ZABÓ GIZELLA a Szepsi (Moldava nad Bodvou) Városi Nemzeti Bizottság titkára
