Új Szó, 1988. május (41. évfolyam, 102-126. szám)

1988-05-30 / 125. szám, hétfő

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJA KOZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA r » HETFO 1988. május 30. XLI. évfolyam 125. szám Ára 50 fillér Moszkvában megkezdődött a negyedik Gorbacsov-Reagan találkozó A DINAMIKUS PÁRBESZÉD FOLYTATÓDIK Az együttműködés új irányairól Phenjanban befejeződtek Miloš Jakeš és Kim Ir Szén tárgyalásai • A CSKP KB főtitkára ma Mongóliába utazik (ČSTK) - Ronald Reagan, az Amerikai Egyesült Államok elnöke vasárnap hivatalos látogatásra a Szovjetunióba érkezett. Különgépe a Vnukovói repülőtéren moszkvai idő szerint 14 órakor szállt le. Az amerikai elnököt és feleségét, Nancy Reagant, Andrej Gromiko, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke, Eduard Sevardnadze külügy­miniszter és más szovjet vezetők üdvözölték. Jelen volt Jurij Dubinyin, a Szovjetunió washingtoni és Jack Matlock, az USA moszkvai nagykövete is. Ronald Reagan kíséretében van George Shultz külügyminisz­ter, Frank Carlucci hadügyminiszter, Colin Powell ve­zérezredes, az elnök nemzetbiztonsági tanácsadója, Howard Baker, a Fehér Ház személyzeti főnöke és más hivatalos személyiségek. Mihail Gorbacsov és Ronald Reagan a tárgyalások megkezdése előtti pillanatokban 0"elefoto - ČSTK) Mihail Gorbacsov üdvözlő beszéde Mihail Gorbacsov Ronald Rea­gant üdvözölve a következőket mondotta: A nép és a kormány nevében szívélyesen üdvözlöm önöket a Szovjetunióban. Csaknem fél év telt el washingtoni találkozónk óta, amely jelentős határkővé vált a szovjet-amerikai és a nemzetközi kapcsolatokban egyaránt. Most ön tett meg nagy távolságot, amely fő­városainkat elválasztja egymástól, hogy folytassuk politikai párbeszé­dünket. Es mi ezt megfelelően érté­keljük. A Legfelsőbb Tanács Elnöksége törvényerőre emelte a rakétaszerződést Az amerikai szenátus is döntött a ratifikálásról (ČSTK) - A Kremlben szombaton ülést tartott a Szovjetunió Legfel­sőbb Tanácsának Elnöksége. A ta­nácskozás napirendjén szerepelt a közepes és rövidebb hatótávolsá­gú rakéták felszámolásáról szóló szovjet-amerikai szerződés ratifiká­lása. A szerződést Mihail Gorba­csov és Ronald Reagan tavaly de­cember 8-án írta alá Washing­tonban. A ratifikálást előterjesztő szovjet kormány megbízásából Eduard Se­vardnadze külügyminiszter szólalt fel az ülésen elsőként. Hangsúlyoz­ta, hogy a megállapodás megfelel a Szovjetunió katonai-politikai és népgazdasági érdekeinek. A nem­zetközi kapcsolatok átalakításának legjelentősebb eredményeként a szerződés erősíti a nemzetközi biztonságot. Sevardnadze hangsú­lyozta, hogy a mostani szerződés számos rendelkezését, köztük az ellenőrzésre vonatkozó kitételeket, a jövőben bizonyára széles körben kihasználják más leszerelési megál­lapodások kidolgozása során is. A Legfelsőbb Tanács két kamará­ja külügyi bizottságainak nevében Jegor Ligacsov, az SZKP KB Politi­Bohuslav Chňoupek New Yorkba utazott (ČSTK) - Bohuslav Chňoupek külügyminiszter tegnap küldöttség élén New Yorkba utazott, ahol részt vesz az ENSZ-közgyűlés 3. rendkí­vüli leszerelési ülésszakán. A Ruzy­néi repülőtéren Evžen Vacek kül­ügyminiszter-helyettes búcsúztatta. kai Bizottságának tagja, a KB titkára szólalt fel. Hangsúlyozta, a bizottsá­gok az előterjesztett anyagok alap­ján meggyőződtek róla, hogy a Szovjetunió a szerződés megvaló­sítása által felszabaduló anyagi és pénzügyi eszközök más területen történő kihasználásával sokat nyer. Dmitrij Jazov hadseregtábornok, az SZKP KB Politikai Bizottságának póttagja, a Szovjetunió honvédelmi minisztere katonai szempontból ér­tékelte a megállapodást. Hangsú­lyozta, a szerződés megvalósítása nem csökkenti a Szovjetunió és szö­vetségesei biztonságát, mivel mind­két oldalon csökkentést feltételez. Andrej Gromiko, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke a vita eredmé­nyeit összefoglalta, és a szerződést ratifikálásra javasolta. Ezt követően a Legfelsőbb Tanács Elnöksége egyhangúlag törvényerőre emelte a rakétaszerződést és Andrej Gro­miko aláírta a ratifikációs okmá­nyokat. Az amerikai szenátus a péntek esti órákban határozatot hagyott jó­vá a szovjet-amerikai rakétaszerző­dés ratifikálásáról. Ezáltal lehetővé tette, hogy Reagan elnök Moszkvá­ban ratifikálja és ezzel törvényerőre emelje a dokumentumot. A ratifiká­ciós okmányokat Howard Baker, a Fehér Ház személyzeti főnöke személyesen vitte magával Wa­shingtonból Helsinkibe, ahol Ronald Reagan elnök péntek este nagy megelégedéssel fogadta a szenátu­si döntést. Ez a mi negyedik találkozónk, és lehetővé teszi számunkra, hogy sok mindent részletesen értékeljünk. Az a véleményünk, hoy a megcsonto­sodott antipátiát már leküzdöttük, és elvesztették erejüket az „ellenség­képpel“ összefüggő megszokott sztereotípiák is. A másik ország népének emberi vonásai is jobban láthatóak, ami már önmagában is fontos, mivel a törté­nelem két évezred határán objektíve az emberiség sorsa iránti közös fe­lelősséggel kapcsolta össze orszá­gainkat. Az egész világ népei, s minde­nekelőtt a szovjet és az amerikai nép, üdvözlik a kapcsolatainkban körvonalazódó pozitív változásokat. Azt várják, hogy az ön látogatása és a tárgyalások gyümölcsözőek lesz­nek és újabb ösztönzést adnak a párbeszéd minden irányának, mindkét nagy állam együttműködésének. Mindketten tudjuk, hogy népeink a köl­csönös megértésre, az együttműködésre (Folytatás a 2. oldalon) (ČSTK) - Miloš Jakeš, a CSKP KB főtitkára, Phenjanban szomba­ton megkezdte tárgyalásait Kim Ir Szénnél, a Koreai Munkapárt KB főtitkárával, a KNDK elnökével. A két vezető áttekintette Cseh­szlovákia és a KNDK együttműkö­désének eddigi eredményeit és kap­csolataink távlatait. Rámutattak, együttmúködésünk gazdag hagyo­mányokra tekinthet vissza. Azt a vé­leményüket hangoztatták, hogy pártvonalon, továbbá gazdasági, tu­dományos-műszaki és kulturális te­rületen jobban ki kell használni az együttműködés bővítésének és mi­nőségi javításának lehetőségeit. A legfőbb figyelmet a gazdasági együttműködés új irányainak szen­telték, kiemelve a kooperáció, a sza­kosítás és a vállalatok közvetlen kapcsolatainak jelentőségét. Időszerű nemzetközi kérdésekről szólva Miloš Jakeš Csehszlovákia teljes támogatásáról biztosította a Korea békés egyesítésére irányuló erőfeszítéseket, s azt a phenjani javaslatot, hogy a Koreai-félsziget váljon az enyhülés és a béke öveze­tévé. A CSKP KB főtitkára szombati programját városnézéssel folytatta. Ellátogatott egyebek között Kim Ir Szén szülőházába, amely Phenjan egyik külvárosában található. Ezt követően megtekintette a Kvang- bog sugárút melletti építkezéseket. Itt lesznek a jövőre sorra kerülő Világifjúsági és Diáktalálkozó leg­főbb létesítményei. E komplexum közelében különböző sportpályák épülnek. A legnagyobb egy 150 ezer férőhelyes stadion lesz, melynek va­lamennyi lelátóját tető fogja fedni. A KNDK fővárosának központjá­ban Miloš Jakeš megtekintette a Tu­domány és Művelődés Népi Palotá­ját. Itt található az ország legna­gyobb könyvtára. A CSKP KB főtit­kára ezt követően a Kongresszusi Palotába látogatott, ahol a KNDK parlamentje tartja üléseit. A szombat esti órákban Miloš Jakeš a Manszu- de Színházban a tiszteletére rende­zett ünnepi hangversenyt tekintette meg. Phenjanban vasárnap Miloš Ja­keš és Kim Ir Szén megtartotta záró­megbeszéléseit. Ezután a két veze­tő elbúcsúzott egymástól. Miloš Ja­keš ma befejezi hivatalos baráti láto­gatását a KNDK-ban és Mongóliába utazik. BEFEJEZTE HAZÁNKBAN TETT LÁTOGATÁSÁT A GÖRÖG ÁLLAMFŐ A megbeszélések mindkét fél számára hasznosak voltak Gustáv Husák nyilatkozatot adott a görög televízió tudósítóinak (ČSTK) - Hrisztosz Szartzetakisz, a Görög Köztársaság elnöke szombaton városnézésen vett részt. Elsőként a prá­gai Ágnes-kolostorba látogatott, majd megtekintette az Óváros nevezetessége­it. Az Óvárosháza és az Orloj megtekinté­sét követően a magas rangú vendég végigsétált a Károly hídon. A csehszlovák tévériportereknek adott rövid interjújában elmondta, hogy Prágát a világ egyik leg­szebb városának tartja. Műemlékei a tör­ténelmi kontinuitásról tanúskodnak, és nagyon jól teszik, hogy mindent elkövet­nek megóvásuk érdekében - hangsú­lyozta. A Szent Cirill és Metód-templomban • a görög államfő találkozott Dorotej prágai metropolitával, csehszlovákiai pravoszláv egyházfővel. A görög államfő nagyra érté­kelte a pravoszláv egyház hozzájárulását a világbéke megőrzéséért folyó küzde­lemhez. A görög államfőt városnéző útján elkísérte František šalda, a köztársasági elnök hivatalának vezetője és Evžen Va­cek külügyminiszter-helyettes. Jelen volt a két ország nagykövete is. A délutáni órákban a magas rangú görög vendég találkozott Gustáv Husák köztársasági elnökkel. A prágai várban folytatott zárótanácskozáson jelen volt Ľubomír Štrougal szövetségi minisz­terelnök. A két ország képviselői megálla­pították, hogy a látogatás mindkét fél számára hasznos volt, hozzájárult a köl­csönös megismeréshez és megértéshez. (Folytatás a 2. oldalon) START - HAMLETI KÉRDÉSSEL (Kiküldött munkatársunk jelenti Moszkvából) - Szomba­ton volt a főpróbája a nemzetközi kereskedelmi központban létrehozott sajtóközpontnak. Gennagyij Geraszimov, a szovjet külügyi szóvivő itt tartotta meg első hivatalos tájékoztatóját a csúcs programjáról és a sajtóközpont munkájáról. Azzal kezdte, hogy - elhalasztotta a tájékoztatót. A rendszerint türel­metlen újságírók - 5365-en akkreditálták magukat 62 országból- ezúttal megértéssel, sót megelégedéssel fogadták a bejelen­tést. Ugyanis éppen akkor kezdődött a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének ülése, melyen megtörtént a december­ben aláírt INF-szerződés ratifikálása. A szovjet televízió egyenes adását erről a jelentős eseményről óriási érdeklődés kísérte, a kereskedelmi központ színháztermében és a hatalmas hall különböző pontjain bekapcsolt több tucat készülék előtt az eseményt élénken kommentáló csoportok alakultak ki. Amikor Andrej Gromiko aláírta a ratifikációs okmányt, nemcsak a szovjet parlament elnökségének üléstermében hangzott fel a taps, hanem a televíziók előtti csoportokban is. Ösztönösen szinte mindenki az órájára nézett: 16 óra 32 perc. Egy újabb történelmi időpont. Kétségtelen, hogy a rakétaszerződés szinte egyidejű ratifiká­lása sokat javít a negyedik Gorbacsov-Reagan találkozó légkö­rén, hangulatán. A szovjet lapok kommentárjaiban, a szovjet­amerikai kapcsolatokkal foglalkozó vezető szovjet politikusok és tudósok nyilatkozataiban - mintha csak összebeszéltek volna- állandóan vissza-visszatér a hamleti „lenni vagy nem lenni?" kérdése. Jevgenyij Velihov akadémikus, a nukleáris leszerelés egyik vezető szakértője tegnapi találkozóján az újságírók egy csoportjával ugyancsak úgy vélekedett, a leszerelési tárgyaláso­kon szigorúan és következetesen abból kell kiindulni, hogy az emberiség létéről vagy pusztulásáról van szó. Leszögezhetjük, hogy ez nem könnyű teher a tárgyaló felek vállán, de - s ezt üdvözlő beszédében Mihail Gorbacsov is hangsúlyozta - az elvégzendő munka nagyságának tudatosítása ösztönzően hat a két nagyhatalom vezetőire, a két ország tárgyalóküldöttsé­geire. Itt Moszkvában mindenkinek feltűnt, milyen közvetlen, szinte baráti volt a Reagan-házaspár fogadtatása mind a repülőtéren, mind a Kremlben. Ez átérződött az államfőnek kijáró fogadási ceremónia minden ünnepélyességén és szertartásosságán is. Tény az is, hogy nemcsak a hivatalos moszkvai körök, de az újságírók és a közvélemény is enyhén szólva értetlenül fogadta az amerikai elnök Helsinki beszédét az emberi jogokról - két nappal a csúcstalálkozó előtt. Általános a vélemény, hogy ez csak propagandafogás volt, egy csúcs előtti utolsó engedmény a szovjet-amerikai párbeszédet ellenőrző héjáknak, a szélsősé­ges emigráns köröknek. S mint ilyen, remélhetőleg nem vet árnyékot a találkozó légkörére még akkor sem, ha az emberi jogok kérdésköre - erre engedett következtetni Reagan elnök szombaton este sugárzott interjúja is a szovjet televízióban - egyik fontos témája lesz az ötnapos találkozónak. Feltehetően ma kerül sor a rakétaszerződés ratifikációs okmányainak cseréjére, s ezzel valószínűleg megint a globális biztonság problémaköre kerül az előtérbe. Joggal, hiszen nemcsak szovjet részről viszonyulnak ehhez a problémához úgy, mint a lét és nemlét kérdéséhez. Erre utal egyébként az is, hogy az eddigi sajtóértekezleteken és tájékozta­tókon a „kényes“ kérdéseket különösen kedvelő amerikai és más újságírók gyakorlatilag ki sem tértek erre a témára, kérdé­seik szinte kizárólag a hadászati támadófegyverek 50 százalé­kos csökkentéséről készülő szerződés vitás kérdéseire, az ellenőrzés problémáira vonatkoztak. S növekszik a remény, hogy most Moszkvában születik előrelépés ezen a nem könnyű úton... GÖRFÖL ZSUZSA Ronald Reagan a Vnukovói repü­lőtéren a fogadtatás után üdvözölte a moszkvai lakosokat is. Ezután fo­gadta a díszegység parancsnoká­nak jelentését. A két ország himnu­szának elhangzása után Andrej Gromiko kíséretében ellépett a moszkvai helyőrség felsorakozott egységei előtt, majd a szovjet kor­mány képviselőit, a moszkvai diplo­máciai testület tagjait és az USA moszkvai nagykövetségének mun­katársait üdvözölte. Az ünnepi fo­gadtatás után a gépkocsioszlop a szovjet főváros központja felé in­dult. Az amerikai elnök már a Lenin sugárúton megismerkedhetett a szovjet főváros modern arculatá­val. Moszkvaiak százai vasárnapi sétájukat az amerikai elnök üdvözlé­sével kötötték össze, a járdákon szovjet és amerikai zászlókkal inte­gettek. Reagan és kísérete a Kreml­ben a Nagy Palota előtt szállt ki a gépkocsiból. A palota György ter­mében Ronald Reagant és feleségét Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára és felesége, Raisza Gor- bacsova üdvözölte. A két ország legfelsőbb vezetője ebből az alka­lomból rövid beszédet mondott.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents