Új Szó, 1988. május (41. évfolyam, 102-126. szám)

1988-05-26 / 122. szám, csütörtök

A felnövő nemzedék érdekében A környezetszennyezés csökkentése a gépiparban Elég csak a térképre pillantani, és az sokmindent elárul arról, mennyire fontos hazánkban a környezetvédel­mi problémák megoldása, és hogy ez nemcsak magánügy. Hazánk Eu­rópa szívében hat másik országgal határos, folyóink mind kifelé folynak az országból. Vízben, ha nincs is hiány, nem bővelkedünk, és még az ivóvíznél is kevesebb nálunk az egy főre eső termőterület, a szántóföld. Az ország viszonylag kis területén nagy ipari potenciál összpontosul, így hát bármilyen mértékű környe­zetszennyezés megmutatkozik nemcsak idehaza, hanem a környe­ző államokban is. Elsőrendűen fontos feladat meg­gátolni a mérgező anyagoknak a vi­zekbe és a talajba való bejutását, mivel ezzel nemcsak saját, hanem szomszédaink életfeltételeit is javít­juk. Természetesen nem kevésbé fontos ugyanez a feladat a szom­szédos országokban, ahol szintén folytatják, inkább több mint keve­sebb sikerrel, a környezetszennye­zés elleni küzdelmet. (Nemzetközi összefogással is, amelyre példaként szolgálhat a Csehszlovákia, Len­gyelország és az NDK között meg­kötött szerződés). A szakemberek véleménye szerint e területen Kö- zép-Európa bizonyos lépéshátrány­ba került - például az északi orszá­gokkal szemben s így a környe­zetvédelem minden területén szük­ségessé vált a fejlesztés meggyorsí­tása. Új módszerek kellenek Az egyik fontos feladat például a fémek bevonásánál, lakkozásánál és felületi kezelésénél felhasznált galvanikus sók, vegyszerek hatásta­lanítása. Ezeknek nagy része kiani- dot is tartalmaz, s ennek egészségre káros hatását aligha szükséges kü­lön is hangsúlyozni. A gépipari tech­nológiák egyre igényesebb anyago­kat kívánnak, egyre nagyobb meny- nyiségben, tehát a fémalkatrészek edzése, galvanizálása, festése és felületi kezelése a jövőben is nélkü­lözhetetlen ágazata lesz a kohászat­nak, a gépiparnak. De már eddig is létrejött bizonyos mennyiségű kör­nyezetszennyező anyag, s ennek mennyisége a jövőben növekedni fog, hacsak nem terjednek el új technológiák ezek hatástalanítá­sára. A klasszikusnak számító nedves módszert a galvanikus sók és más gépipari vegyi hulladékanyagok semlegesítésére - amelyet a kör­nyező országok némelyikében, az NDK-ban, Magyarországon, a Szov­jetunióban még alkalmaznak - mi már nem használhatjuk az esetek nagy részében, mert az említett or­szágokkal szemben ehhez nincs elegendő vizünk. Ha mi bizonyos vizekbe engednénk ezeket a merge- ző anyagokat és más vegyszerekkel semlegesítenénk is őket - mert ez a vizes módszer lényege - akkor az egészségre nem káros semleges vi­zet kapnánk ugyan, de mindenfajta élet nélkül. Persze, még ezen is segíteni lehetne, víztisztító állomá­sok építésével, ami nagyon költsé­ges és hiányoznak hozzá a szüksé­ges építőkapacitások. A felsoroltak miatt tehát új mód­szereket kellett kifejleszteni a gép­ipari technológiákból származó kör­nyezetszennyező anyagok meg­semmisítésére, s ennek a feladat­nak az oroszlánrészét a prágai SAO, az autójavító és környezetvédelmi vállalat vállalta magára (pontosab­ban annak környezetvédelmi rész­lege). Lehetséges az újrafelhasználás Kifejlesztették például a megsem­misítés termikus módszerét, amely azon alapul, hogy a káros anyagok elégetésénél - bizonyos adalékok hozzáadásával - olyan anyagok ke­letkeznek, amelyek már ártalmatlan­nak tekinthetők, például szóda, széndioxid, vagy nitrogén, tehát olyanok, amelyek a természetben is előfordulnak. Ez a módszer keve­sebb vegyszert használ, kisebb be­ruházásra van szükség és hatéko­nyabb is. A legfőbb feladat a mód­szer kidolgozásában a kazánok megfelelő átalakítása volt. A most következő lépés az alkalmazás el­terjesztése. Persze nem úgy, hogy mindenütt ilyen égetőt építsenek, ahol ilyen jellegű hulladék van, ha­nem csak bizonyos központokban, ahová majd beszállítják a megsem­misítésre szánt anyagokat. Még hatékonyabbak azok a mód­szerek, amelyek a szennyező anyag hatástalanítása folyamán újrafel­használható, másodlagos nyers­anyagokat eredményeznek. Van er­re is technológiája az említett válla­latnak, például olyan, melynek alkal­mazásával a fémek hőkezelése után visszamaradó anyagból ki lehet nyerni a báriumot, s azt a radioaktív víznek a dezaktivizálására, vagy a kénes, savanyú vizek semlegesí­tésére lehet felhasználni. Az acélok felületi szilárdságát növelő eljárások egyike a cementálás, ehhez viszont különböző szén- és báriumtartalmú porok kellenek. A folyamat befejezé­se után megmaradt báriumkarbidot, már fel tudják bontani más, az egészségre ártalmatlan báriumve- gyületekre. A keletkező nitrogénve­gyületek ártalmatlanná tételére leg­alkalmasabbak a mikroorganizmu­sok. Az ilyen jellegű hulladékot a kompősztba rakják és az ott tenyé­sző mikrobák nitrogénre és egyéb anyagokra bontják őket, összetéte­lük szerint. De létezik olyan beren­dezés is, ami ugyanezt vegyi úton végzi el, és a visszamaradó anyag azonnal - műtrágyaként - felhasz­nálható. Ezek tehát azok a fő irányzatok, a gépipari technológiák által keletke­ző környezetszennyező anyagok ki­küszöbölésében, amelyek már meg­oldottnak tekinthetők, s amelyeket az érdeklődők számára a prágai SAO, az Autójavító és Környezetvé­delmi Vállalat biztosítani képes. Ott jelenleg azon a programon dolgoz­nak, amely a lakkozáskor és a fes­téskor keletkező szennyeződéseket dolgozná fel úgy, hogy abból vissza­nyerje a festékanyagot és oldószert, esetleg kinyerje a festékmaradékból a fémeket. Például a fehér szín ké­szítéséhez használatos titánt és cin­ket, mert ezek a legveszélyesebbek, de kívülük az ólmot és a báriumot is. A leginkább járható út Persze, semmit sem ér az egész módszer, ha nem alkalmazzák. így az autójavító tröszt környezetvédel­mi osztálya minden évben megren­dezi az új technika napját - külföldi résztvevőkkel - és erre meghívják a potenciális felhasználókat is. Az eseményt 3 napos szeminárium kí­séri, majd ennek anyagát nyomta­tásban is kézhez kaphatják az ér­deklődők. Sajnos, a vállalatokat még nem kényszerítik - vagy ösztönzik - a fo­kozottabb környezetvédelemre sem a meglévő előírások, sem a gazda­sági érdekek. Sok helyen előre ter­vezik a költségvetésükben az ezért fizetendő kötbért, vagy valamilyen okból kivételt kapnak. Tehát a válla­latok fel vannak készülve a környe­zetszennyezés problémáira csak éppen egészen másképpen mint azt szeretnénk... A legerősebb nyo­mást a környezetszennyezés meg- gátlására nem a vállalatok dolgozói és nem is a ,,brontoszaurusz moz­galom“ fejti ki, hanem a járási higié­nikus, aki az illetékes nemzeti bizott­sággal közösen leállíthatja a terme­lést is. De ők sem minden esetben képesek (mernek) ilyen súlyos kö­vetkezményekkel járó lépést meg­tenni. A leginkább járható útnak - a tá­volabbi jövőt szemlélve a hulladék- mentes technológiák látszanak. Már léteznek ilyenek a fémek kezelésé­ben és festésében is. Például az alkatrészek felületi és hőkezelése olyan zárt térben is elvégezhető, amelybe csak a szükséges mennyi­ségű adalékot programozzák be, vagy ilyen a kianidmentes sófürdőt alkalmazó galvanizálás. Ezek azon­ban többnyire külföldön kifejlesztett csúcstechnológiák, behozataluk kö­rülményes, drága és devizaigényes. Ennek ellenére működik már néhány ilyen lakkozóműhely idehaza is. Sőt, az erre a technológiára alkalmas festékanyagokat már nálunk is gyártják. Itt, robotok dolgoznak, a festés elektrosztatikus, tehát alig hull le festékcsepp, de még az is újrafelhasználható. Az ilyen techno­lógiák hazai kifejlesztését is szíve­sen ösztönzi és támogatja a SAO. Szigorúbb feltételeket S szólni kell még egy problémá­ról, a szennyezett, megmérgezett talajról is, olyan helyeken, ahol a ré­gi technológiát már lecserélték, vagy az egész üzemet megszüntették, de a sok-sok évtizedes lerakódás ott maradt. Régebben nem is nagyon vigyáztak arra nem csurran-csep- pen-e ki valamilyen keverék a talaj­ra, hiszen a környezetszennyezésre csak az utóbbi egy-két évtizedben figyel oda olyan aggodalommal a vi­lág. Sok helyen tehát már nincs is meg a gyár, de a talajt átitató karbid, króm- vagy nikkelvegyületek ottma­radtak. A SAO dolgozói most ezek­nek a területeknek a felújítására, semlegesítésére is módszereket ke­resnek. Az ilyen jellegű feladatok megol­dására azonban lassanként nem lesz elegendő egy-két vállalat né­hány specializált részlege. Ez Miro­slav Soukupnak, a SAO környezet- védelmi osztálya vezetőjének a vé­leménye, akitől a fenti információk és vélemények nagy része is szár­mazik. Olyan nagyvállalatok alapítá­sára van szükség, amelyek a mű­szaki fejlesztést éppen úgy képesek biztosítani, mint a környezetvédelmi berendezések gyártását és szállítá­sát. S mindezzel nem késlekedhe­tünk, a jövő generációk érdekében, de a szigorúbb megítélés sem várat­hat soká magára. Példát mutat eb­ben Norvégia, ahol a környezet- szennyezést a bíróság is bűntettnek tekinti, vagy Svédország, ahol a leg­magasabb színvonalú környezetvé­delmi berendezések készülnek. An­nak is tanúi vagyunk, hogy a Szov­jetunióban milyen rendkívüli mérték­ben megnövekedett a környezetvé­delem fontossága, noha úgy tűnhet­ne - már csak területénél fogva is - hogy itt még fölösleges riadót fújni. Természetesen nálunk is növeke­dett a szigor a kis és nagy környe­zetszennyezőkkel szemben egy­aránt, de a gyakorlat azt mutatja, még mindig nem eléggé. Ha majd a vállalatot saját jól felfogott és köz­vetlen anyagi érdeke szorítja rá a környezetvédelemre - annak ve­zetőit pedig a személyes felelősség -, akkor ennek módszerei és eszkö­zei is keresettebbek lesznek, s gyor­sabban fejlődnek majd. SZÉNÁSI GYÖRGY KOMMENTÁLJUK A társadalmi munka becsülete Napjainkban különös figyelmet és elismerést érdemel a társa­dalmi munka. A hétvégeken Szlovákia-szerte a lakosok ezrei azon szorgoskodnak, hogy mielőbb elkészüljenek a települések új létesítményei. A nemzeti bizottságok még vetélkednek is, a győzteseknek egy hónappal ezelőtt a bratislavai várban adták át a megérdemelt jutalmakat. Peter Colotka, az SZSZK kormá­nyának elnöke ünnepi beszédében megállapította, hogy olyan eredményes év áll a nemzeti bizottságok mögött, mint azelőtt még sohasem. Szlovákiában tavaly a Z akcióban a lakosok kétkezi munkájá­nak hathatós hozzájárulásával több mint 1,8 milliárd korona értéket hoztak létre. Átadtak rendeltetésének ezerkétszáz létesít­ményt, köztük negyvennégy üzletet, tizenkilenc óvodát, negy­vennyolc ravatalozót, tizenkét tornatermet, tíz egészségügyi központot stb. ötvennel csökkent a be nem fejezett építkezések száma. Előtérbe kerültek az ökológiai építkezések. Különös figyelmet érdemel, hogy a megkezdett huszonöt szennyvíztisz­tító létesítmény közül tizenhatot átadtak rendeltetésének. A Z akció beruházási részében főleg a Közép-szlovákiai kerület tett ki magáért. Az összegezés azonban számos fogyatékosságot is feltárt. Így a tízmillió koronán felüli beruházási költséggel épülő létesít­mények jelentős része nem készült el határidőre. Tíz ilyen építkezés átadása már több mint öt évvel késik. Ezek a Z akciós, a nemzeti bizottságok erejét meghaladó építkezések arra figyel­meztetnek, hogy a jövőben a hasonló beruházások előkészíté­sét, engedélyezését jobban meg kell fontolni. Az említett be nem fejezett építkezésekbe több százmillió koronát fektettek bele, kihasználatlanul holttőkét jelentenek, az erkölcsi károkról nem is beszélve. A mérlegvonás arra is figyelmeztet, hogy a nemzeti bizottságok nem mindenütt fordítanak kellő gondot a környezet- védelemre, a törpe vízművek építésére, a szolgáltatások fejlesz­tésére. A nemzeti bizottságok - holott ez a versenyfeltételekben is benne van - nem élnek azzal a lehetőséggel, hogy kisüzeme­ket hozzanak létre. Az év elején csupán 1139 nemzeti bizottság­nak volt üzeme, ami kevés. Az utóbbi időben a települések fejlesztésében egyre jelentő­sebb szerepet töltenek be az üzemek és a vállalatok. Számos elkészült létesítmény közös beruházással épült. A múlt évben az eszközösszevonás keretében az üzemek és vállalatok több mint 730 millió koronát adtak össze, ebből 338 milliót a Z akciós építkezésekre. A Z akció nem beruházási részében Szlovákiában a lakosok tavaly 1,5 milliárd korona értéket hoztak létre. Számos helyen parkokkal gyarapodtak, a házak előtt virágsávokat létesítettek, a díszfák és cserjék, a rózsabokrok tízezreit ültették ki. Több helyen szemétlerakatot létesítettek. A nemzeti bizottságok múlt évi versenye tanúsítja, hogy nálunk a társadalmi munkának, a nemzeti bizottságok versenyének már hagyományai vannak. Olyan erő ez, amellyel a jövőben is számolni kell, mivel elősegíti a Nemzeti Front választási programjának teljesítését és a demokrácia elmélyítését. NÉMETH JÁNOS Szomszédolás az IBUSZ-szal Hat éve működik Bratislavában, a Hviezdoslav tér 7. szám alatt az IBUSZ magyar utazási iroda képviselete. Mivel lassan itt a fö turista­idény, az iroda szolgáltatásairól és kínálatáról beszélgettünk Cmorej Gyula mérnökkel, a képviselet vezetőjével. Május elsején kezdődött meg a Csehszlovák Televízió képújság­jának kísérleti teletext-közvetítése. A számítógépbe táplált ada­tokat, információkat folyamatosan felújítják, és megszakítás nélkül sugározzák. (ČSTK-felvétel) • Mit kínál az IBUSZ azoknak, akik még nem döntötték el, hol akar­nak nyaralni, hol töltik a szabadsá­gukat?- Bár a legtöbb hely már elkelt, azért még biztosíthatunk nyaralást a Balaton északi és déli partján egyaránt - Siófokon, Balatonföldvá- ron, Zamárdiban, Boglárlellén, Bala- tonfüreden, Tihanyban és Balatonal­mádiban június közepétől szeptem­ber 10-ig. Ügyfeleinket elsősorban magánvillákban helyezzük, el. Egy nyolcnapos balatoni üdülés ára 980 és 1400 korona között mozog, attól függően, hány ágyas a szoba. Az árban benne van még 910 forint értékű étkezési jegy. A tíz éven aluli gyerekeknek kb. 300 korona ked­vezményt nyújtunk. A kezdőnap mindig szombat, de az érdeklődők egy hétnél hosszabb időtartamra is befizethetnek. Ezt a szolgáltatást magánemberek és csoportok, üzemi kollektívák is igénybe vehetik, akár az egész nyárra lefoglalhatnak lak­osztályokat. Kínálatunkban szere­pelnek továbbá az ismert gyógy- és termálfürdők: Harkány, Hajdúszo­boszló, Zalakaros, Miskolctapolca, Bükfürdő, Eger, Hévíz, Esztergom. Harkányban a szállás (garzonlaká­sokban) étkezéssel együtt ugyan­annyiba kerül, mint a Balatonon. A Touring motelekben ugyanilyen nyolcnapos üdülés kb. 2500 koroná­ba kerül. Magánszemélyeknek, de vállalati csoportoknak is figyelmébe ajánlom júliusi és augusztusi kínála­tunkat, kedvezményes nyaralást Egerben az Egri Csillagok szálló­ban. A nyolc nap ára mindössze 1370 korona, s ebben benne van a szállás, étkezés, fürdőbelépő és egy borkóstolós vacsora. • Mit kínál még ezen kívül az IBUSZ, és miben különböznek szol­gáltatásai a hazai utazási irodák szolgáltatásaitól?- A mi szolgáltatásaink abban kü­lönböznek, hogy valamivel olcsób­bak, mert lényegében közvetítő nél­kül dolgozunk, míg a csehszlovák utazási irodák kénytelenek igénybe venni a magyar partnerek segítsé­gét. Ezért mi rugalmasabbak is va­gyunk, rövidebb idő alatt biztosítha­tunk például színházjegyeket, belé­pőjegyet hangversenyekre, popkon­certekre, kiállításokra, sportesemé­nyekre. Nálunk általában nem for­dulhat elő, hogy az ígért rendezvény esetleg elmarad. Szeretném még megemlíteni, hogy velünk mindenki korlátlanul, akárhányszor utazhat Magyarországra, és ettől függetlenül igényt tarthat az előírások szerinti évi kétszeri magánutazásra is. • Nálunk nagy az érdeklődés a rövidebb, általában hétvégi kirán­dulások iránt. Mit nyújthat e tekintet­ben a képviselet?- Gyakorlatilag Magyarország egész területére szervezhetünk egy vagy többnapos társasutazást kísé- rőműsorral és anélkül, szállással, étkezéssel, saját közlekedési esz­közzel és általunk bérelt járművel egyaránt. Már most elmondhatom, hogy magánszemélyeknek és cso­portoknak is előjegyezhetünk belé­pőjegyeket a Forma-1 futamára a Hungaroringen, s mivel tudom, hogy a DAC labdarúgócsapatának sok szurkolója van Dél-Szlovákiá- ban, elmondom, belépőjegyet áru­lunk és társasutazásokat szerve­zünk a Szombathely - DAC Interku- pa mérkőzésre, amely július 9-én lesz Szombathelyen. PALÁGYI LAjOS 1988. V.

Next

/
Thumbnails
Contents