Új Szó, 1988. május (41. évfolyam, 102-126. szám)

1988-05-03 / 103. szám, kedd

Zápotocký-díjas újító Példás szerszámköszörűs mester Egy életre elkötelezte magát Még soha sem hallottam felőle, most is a véletlen hozott össze Anton Poloreckývel, a sviti CHEMOSVIT n. v. szerszámköszö­rűs mesterével, a Kelet-szlovákiai Kerületi Szakszervezeti Tanács épületében köszöntötték őt abból az alkalomból, hogy elnyerte az Anto­nín Zápotocký díjat. Sajnálom, hogy eddig nem ismertem ezt a szerény, kiváló szakismeretekkel rendelkező mestert, pedig 1946 óta dolgozik jelenlegi munkahelyén, s eddig 55 újítójavaslatot nyújtott be. Egyikkel sem dicsekedett, csak éppen meg­csinálta!- Számára ismeretlen fogalom a dicsekvés,- jegyezte meg beszél­getésünk közben Milan Vačqa Ke­rületi Szakszervezeti Tanács osz­tályvezetője - szerényen, feltűnés nélkül dolgozik, tesz- vesz, igazi kommunistához méltóan végzi mun­káját, keresi a jelentős népgazdasá­gi hasznot eredményező újítások le­hetőségeit, példamutatásával máso­kat is hasonló cselekvésre sarkall. Hiszen több mint negyven éve tagja a CSKP-nak...-Igen, 1948 februárjában, öt nappal munkásosztályunk győzelme előtt léptem a pártba, több munka­társammal együtt - vette át a szót Polorecký elvtárs. - Közismert, Svít- ben igen jelentős erőt képviselt a CSKP már korábban is, ahonnan számos vezető tisztségeket betöltő elvtárs, példás kommunista került ki, többek között Jozef Lenárt elvtárs is. Jó tanítómestereim voltak a politiká­ban és a szakmában egyaránt. Olyan munkáskörnyezetben nevel­kedtem, ahol abban az időben ter­mészetes követelmény volt a tökéle­tes szaktudás, kézügyesség, találé­konyság és becsületesen végzett munka. Ilyenekre, a munkát igazán kedvelő emberekre van ma is szük­ségünk.- Mikor kezdett el foglalkozni újí­tásokkal?- Pontosan nem tudnám meg­mondani, mert jóformán még nem is volt közismert az újítás fogalma, en­gem már munkába lépés után, a negyvenes évek végén foglalkoz­tatott - s foglalkoztat ma is mit és hogyan lehetne jobbá, hatékonyab­bá, mindannyiunk számára kedve­zőbbé, hasznosabbá tenni. Idősebb elvtársaimtól, mestereimtől tanul­tam: mindig és mindenütt nyitott szemmel kell járni és a lehetetlen fogalmát lehetőleg mellőzni. Ehhez tartottam és tartom magam... Hiva­talosan az első újításomat 1963-ban nyújtottam be, ezt a gépalkatrészek mérését meggyorsító berendezést sikeresen alkalmaztuk mi is. Nincs lehetőségünk arra, hogy ezen a helyen felsorakoztassuk a Polorecký elvtárs által kidolgozott és beterjesztett 55 újítási javaslatot, azok mibenlétét és népgazdasági hasznát. Elég talán idéznünk né­hány ténymegállapítást az eredmé­nyes újítómunkásságát méltató hi­vatalos értékelésből, amely szerint Anton Polorecký újításaival nagy mértékben és hasznosan hozzájá­rult a termelési munkafolyamatok ja­vításához, a nehéz, fáradságos munka kiküszöböléséhez, a munka- környezet javításához. Például a 84/77 számot viselő újítása alap­ján módosították a gombolyító üre­gek gyártásának munkafolyamatát, ennek alapján meggyorsult a terme­lés, csökkent a felhasznált alap­anyagok mennyisége, így az import is, ami csaknem 1,3 millió korona hasznot eredményezett egy év alatt.- Mindenütt akad újítani, javítani­való, csak alaposan széjjel kell nézni- jelentette ki határozottan Polo­recký elvtárs. Állítását több alkalom­mal is bizonyította. Például, amikor a poprádi kórházban feküdt, lábado­zott, bizonyos problémákat fedezett fel a csecsemők kivizsgálásánál, mert hogy a legkisebbek osztályára is „bekukkantott“. Ennek egy továb­bi újítás lett az eredménye: egy védő-rögzítő berendezés alkalma­zása a csecsemők szkiagrafikus ki­vizsgálásánál. Az orvosok legna­gyobb örömére.- Mikor örül egy újító a legjob­ban? - kérdeztem.-Természetesen akkor, amikor a gyakorlati életben láthatja javasla­tainak eredményét, azt, hogy elgon­dolása alapján a munkások köny- nyebben, gyorsabban, eredménye­sebben dolgoznak. Számomra, az általánosokon kívül, van még egy speciális öröm: munkahelyemen,' a CHEMOSVIT-ben szabad útja van az újítómozgalomnak, senki sem irigykedik, nem gördít akadályokat az újítók kezdeményezése elé. Ép­pen ellenkezőleg, jól felszerelt mű­hely áll az újítók rendelkezésére, ahol megfelelő körülmények között dolgozhatnak, kipróbálhatják újítá­saikat. Nem marad el az újítók jog­szabály szerinti anyagi és erkölcsi támogatása sem. Bár mindenütt így lenne. Sajnos, ez valóban nem általáno­sítható helyzet, amire a CSKP KB 7. ülése is utalt és leszögezte:“ Az újítókat, alkotó dolgozókat - munká­juk eredményességének arányában- anyagilag is előnyben kell részesí­tenünk, mert többet nyújtanak társa­dalmunknak, mint általában mások...“ Anton Polorecký többet tesz az átlagosnál, eddigi újításaival több mint 3,5 millió koronával gazdagítot­ta népgazdaságunkat. KULIK GELLERT Egyenruhája váll-lapján négy csil­lag. Az önkéntes tűzoltóknál ez azt jelenti, hogy viselője letette a fötech- nikusi vizsgát. A csicsói (Čičov) 63 éves Vida Lajosról azonban nem­csak ez mondható el, hanem az is, hogy 1960 óta a tűzvédelmi szövet­ség helyi alapszervezetének az el­nöke. Bár túl van már a nyugdíjkor­határon, még ma is a szövetkezet­ben dolgozik. Többek között ő látja el a tűzrendészeti, technikusi teen­dőket. A kovácsmunka és a tűzoltó­ság töltötte ki egész életét. Mahol­nap ötven éve lesz annak, hogy a helyi tűzoltók sorába lépett.- Apámtól, aki gépészkovács volt, nemcsak a szakmát sajátítot­tam el, hanem az önkéntes tűzoltók iránti tiszteletet is hiszen ő is közéjük tartozott. Mindig mondogatta, gyere gyerek, ott nem tanulhatsz rosszat. Szót fogadott. Szorgalmasan járt közéjük, gyakorolt. Abban az időben még csak kézifecskendője volt a he­lyi egyesületnek. Amikor motoros fecskendőt kaptak, letette a gépész­vizsgát. Féltő gonddal ügyelt mindig arra, hogy a masina üzemképes le­gyen. Hét évvel később a parancs­noki tanfolyamon is túljutott, s egy ideig ő volt a Nagymegyeri (Čalovo) járás önkéntes tűzoltóinak a pa­rancsnoka. Amikor a területi átszer­vezéskor a Komáromi (Komárno) já­ráshoz kerültek, tíz éven át a járási szervezet alelnöki posztját töltötte be.- Bármilyen tisztséggel is bíztak meg, igyekeztem azt a lehető leg­jobban ellátni. A mi falunkban ha két ember találkozik, beszéd közben előbb-utóbb a tűzoltók is szóba ke­rülnek. Az 1800 lakosból minden hatodik a szervezet tagja. Csicsón nincs probléma a rend­szeres tűzrendészeti ellenőrzések­nél. Minden képviselő mellé adnak egy tapasztalt önkéntes tűzoltót. Így járják be az utcákat, szétnéznek a portákon, hogy minden rendben van-e. Többek között ennek köszön­hetik, hogy náluk évek óta nem pusztított a vörös kakas. Két felnőtt és ugyanannyi ifjúsági rajuk van. Aztán meg ott vannak a nők is. Igaz, az egyik versenyen igazságtalanság érte őket, ezért neheztelnek, de öt- venheten ott vannak a tagok között. Az iskolában pedig ott az utánpótlás. Mindig sokan vesznek részt a Pla­meň (Láng) elnevezésű tűzrendé­szeti játékban. Hogy érdemes rájuk odafigyelni, ezt bizonyítják az elnök szavai is:-A tűzoltóegység parancsnoka, Misák Pál is így kezdte, s mondha­tom, ma már ugyancsak belevaló gyerek. Érti a dolgát. A korosztályá­ból, a hozzá hasonlókból többen is tagjai a vezetőségnek. Azt vallom, hogy az utánpótlás nevelésére is gondolni kell, hogy ha eljön az idő, legyen kinek átadni a váltóbotot. A régi motoros fecskendő, a leg­újabb tartálykocsi a legnagyobb rendben van, de gondját viselik a ké- zifecskendónek is. Ebben a megbí­zatási időszakban túzoltószertárat akarnak építeni. A helyi nemzeti bi­zottságban négyen képviselik a tűz­védelmi szövetség alapszervezetét. Vida Lajos 1956 óta a közrendésze­ti szakbizottság elnöki tisztségét tölti be. Jaj annak, aki az ellenőrzés során talált fogyatékosságot nem tá­volítja el határidőre. Ha tűzmegelő­zésről van szó, igencsak szigorú tud lenni. Nem véletlen, hogy a tűzvé­delmi szövetség szlovákiai kong­resszusán az idén már hatodszor választották be a szövetség szlová­kiai központi bizottságába, ahol a megelőzési albizottság tagja.-Azt tartom önkéntes tüzoltótár- saimmal együtt, hogy könnyebb a bajt megelőzni, mint a tüzet oltani. Tapasztalatból mondhatom, hogy Egyévi próbaüzemelés után már teljes kapacitással működik a Český Krumlov-i erőmű részét képező fluidizálókemence. Az új létesítmény környe­zetkímélő, és lehetővé teszi alacsony fútóértékű tüzelőanyagok gazdaságos hasznosítását. Felvételünkön Miroslav Gallistl műszakvezető a kemence vízállásmutatóját ellenőrzi. (Jaroslav Sýbek felvétele - CTK) a tüzesetek nagy részénél a ha­nyagság játszik közre. Pedig egy kis odafigyeléssel a károkat nemegy­szer megelőzhetnék. Évek óta ezen fáradozik. Fiatal korában, amikor az apja mellett a cséplés idején fűtőként dolgozott, megtanulta a tűzrendészeti előírá­sok megtartását. A szövetkezetben is ezt követeli meg a tagoktól, a dol­gozóktól. Erre ösztönzi a szerdahe­lyieket is, ahol a központi bizottság instruktoraként tevékenykedik. Róla mindenki tudja, hogy nemcsak be­szél, hanem példát is mutat: két lánya és a veje is a szövetség tagja.- Szinte mindenkinek van hobbi­ja. Az enyém az önkéntes tűzoltó­ság. Addig érzem jól magam, amíg a közösségért tehetek valamit, amíg a szövetkezetben, amelynek alapító tagja vagyok, kovácsként és gépla­katosként dolgozhatom. Természe­tesen tudom, hogy elszálltak fölöt­tem az évek, s egyszer nálam is elérkezik az a kor, amikor csökken a teherbírásom. Amint ezt észreve- szem, megválók a tisztségeimtől, de a tűzoltókhoz, az alapszervezethez az életem végéig hú maradok. Zubbonyán néhány kitüntetés ta­núskodik arról, hogy viselője kivette részét az építő, a szervezeti munká­ból. Többek között ott van A Kiváló Munkáért kitüntetés, A Különleges Érdemekért érdemérem, a tűzoltó­tagságának 40. évfordulójára kapott hűségérem, amely mellé nemsokára másik is kerül. NÉMETH JÁNOS Nagyobb biztonságérzetet A SZLOVÁK ÁLLAMI BIZTOSÍTÓ TEVÉKENYSÉGÉRŐL A biztosítás fontosságát és hatékonyságát a la­kosság és a szocialista szervezetek leginkább akkor tudatosítják, amikor valamilyen váratlan esemény következtében jelentős káruk keletkezik. Ilyenkor kapnak észbe, milyen jó is lett volna, ha korábban körültekintően biztosítást kötnek. A megfontoltak száma egyre nő, erről tanúskodnak Vojtech Vla- chovskýnak, a Szlovák Állami Biztosító vezérigazga­tó helyettesének szavai, akivel a biztosító tevé­kenységéről, feladatairól beszélgettünk.- Hogy érzékeltessem, milyen mértékű a mi segítségnyújtásunk, néhány adatot említek: tavaly a la­kosság és a szocialista szervezetek 890 509 biztosítási esetet jelentet­tek, ezek közül 883 414-et elintéz­tünk, mégpedig úgy, hogy kártérí­tésként 3,8 milliárd koronát fizettünk ki. Az elmúlt évben több biztosítási fajtánál vezettünk be módosításo­kat. Céljainkat sikerült elérni, s így elmondhatom, tovább fejlődött Szlo­vákiában a biztosítás. Tevékenysé­günk minden területén előbbre lép­tünk: növekedett a lakossági és a közületi kötvények száma, több biztosítási esetet intéztünk el és a korábbinál nagyobb összeget for­dítottunk a károk megelőzésére. Egyébként az említett 3,8 milliárd korona kártérítésből 2,3 milliárd ko­ronát a mezőgazdasági üzemeknek fizettünk ki, ezeknek ugyanis na­gyon széles körű a vagyonbiztosítá­suk. A kötelező komplex termékbiz­tosítást két éve törvény írja elő. Ez a biztosítás a szocialista mezőgaz­dasági szervezetek irányításának fontos gazdasági eszközévé vált és jelentősen befolyásolja gazdasági stabilitásukat. Január elsejétől újabb lehetőségeket nyújtottunk a földműves-szövetkezeteknek és az állami gazdaságoknak. Az emlí­tett kötelező termékbiztosításon kí­vül további biztosítást köthetnek a szőlőre és a komlóra. Ezekkel a terményekkel kapcsolatban ugyanis a korábbi 20 százalékos kárviselést túl magasnak tartották, ezért az új biztosítási formánál ezt 15,10 illetve 5 százalékra csökkent- hetik. A további lényeges módosítás pedig az, hogy külön választottuk a gabonafélékre és a hüvelyesekre vonatkozó biztosítást. Ezzel az volt a célunk, hogy a társadalmi szük­ségleteknek megfelelően ne csök­kenjen a hüvelyesek termesztése iránti érdeklődés, hanem épp ellen­kezőleg: mi is ösztönözzük a mező- gazdasági üzemeket e fontos élel­miszer előállítására. Döntésünk he­lyességét igazolja, hogy már 70 szo­cialista mezőgazdasági szervezet használta ki az új biztosítási formát. A központilag irányított, nem me­zőgazdasági vállalatok mintegy 96 százaléka kötött biztosítást, többnyi­re a természeti csapások esetére. A károsultaknak közel 140 millió ko­rona térítést fizettünk ki, azoknak viszont, ahol nem fordult elő biztosí­tási esemény, 47 millió koronát ad­tunk bonifikáció címen. Az elkövet­kező időszakban a vállalatoknak olyan biztosítási feltételeket szeret­nénk nyújtani, melyek az esetleges veszélyek esetén biztonságot ad­nak. Olyan károk térítéséhez aka­runk hozzájárulni, melyek a vállala­tok gazdálkodását negatívan befo­lyásolják. Újabb módosításokat is tervezünk, hogy még vonzóbb le­gyen számukra a biztosítás. • Kétségtelen, hogy a vállalatok, szövetkezetek biztosításának nagy jelentősége van, a lakosságot vi­szont a személyi, illetve a vagyon­biztosítás érinti közvetlenül. Ezen a téren milyen a helyzet?- Az elmúlt év végén 4 millió 275 ezer lakossági szerződést tartottunk nyilván, s ez azt jelenti, hogy Szlo­vákia lakosai 81,6 százalékának van személyi, illetve vagyonbiztosí­tása. Tavaly egyébként 230 000 la­kos kötött különböző személyi bizto­sítási szerződést. Ezekkel kapcso­latban szeretném megjegyezni, hogy ha ügyfelünk nagyobb bizton­ságérzetet akar a beláthatatlan kárt okozó eseményekkel szemben, ma­gasabb értékben kell a biztosítás összegét meghatározni. Tapaszta­lataink ugyanis azt mutatják, hogy a lakosság még mindig viszonylag alacsony értékekre köt biztosítást. A legtöbben az átfogó biztosítási formákat választják. A nyugdíjkorha­tár előtti biztosítás előnyeit is egyre többen használják ki, s bár az elmúlt évben tovább növekedett a megér­demelt pihenésükre ilyen formán is előre készülők száma, úgy gondol­juk, még többen élhetnének az álla­mi biztosító nyújtotta lehetőséggel. • A vagyonbiztosítások elsősor­ban épületekre, háztartásokra és motoros járművekre vonatkoznak. Ezzel kapcsolatban milyenek az utóbbi időben szerzett tapasztala­taik?- Az épületbiztosítás az egyik legelterjedtebb fajta, ugyanis a sze­mélyi tulajdonban levő épületek 96 százaléka biztosított. Az elmúlt év­ben 20 400 új szerződést kötöttek munkatársaim, s ezek nagy része új épületekre vonatkozik. 1987-től a biztosítási díj emelése nélkül az épületekkel kapcsolatos tárgyakra is vonatkozik a biztosítás, ezáltal ez a forma még vonzóbbá vált. Jelen­leg az újabb bővítés lehetőségét mérlegeljük. A módosított biztosítás vonatkozik majd többek között a központi fűtés fagy általi megkáro- sodására, a kerítéseknek a hó terhe általi megrongálására. Az épületek biztosításához hasonlóan, a háztar­tások átfogó biztosítását is egyre szélesebb körben igényli a lakos­ság. Az év végéig a háztartások 67 százaléka rendelkezett a lakásra, illetve az ott található használati tár­gyakra, értékekre vonatkozó szerző­déssel. A gépkocsitulajdonosoknak azt hiszem, nem kell különösebben bizonygatnom a gépjárműbiztosítás fontosságát. Az elmúlt évi módosítá­saink - melyek az ügyfeleink szem­pontjából előnyösek - további 36 458 balesetbiztosítási szerződés megkötését eredményezték. De jól jártak azok is, akik balesetmentesen közlekedtek: számukra 15,6 millió korona kedvezményt nyújtottunk. • A váratlan események, balese­tek anyagi értékeket semmisítenek meg, sokan szenvednek egészség- károsodást, vagy netán életüket is vesztik, s ilyenkor a biztosító felada­ta a kártérítés...- Valóban így van, de tudatosítjuk azt is, hogy a veszteségek, legyenek azok személyiek, vagy közösségiek, lényegében mindig az egész társa­dalmunkat érintik. Éppen ezért, a Szlovák Állami Biztosító a kártérí­tési kötelezettsége mellett nagy súlyt helyez a megelőzésre. 1987- ben kármegelőzésre 86 millió 371 ezer koronát fordítottunk, így többek között az egészségvédelemre, a közúti közlekedés biztonságára, a tűzvédelem megerősítésére, a nö­vénytermesztés és az állattenyész­tés bizontságosabbá tételére, a szo­cialista tulajdon lopás elleni védel­mére. Úgy számoljuk, hogy a tüzek és robbanások megelőzésére fordí­tott 48 milliárd korona által évente kb. 45 millió korona értéket menthe­tünk meg. DEÁK TERÉZ

Next

/
Thumbnails
Contents