Új Szó, 1988. április (41. évfolyam, 77-101. szám)
1988-04-15 / 88. szám, péntek
Az SZLKP Központi Bizottsága Elnökségének beszámolója (Folytatás az 1. oldalról) Többségükre az a törekvés volt jellemző, hogy igényesen értékeljék eddigi tevékenységüket, a figyelmet a fő feladatokra irányítsák és megteremtsék a megfelelő légkört a nyílt, bíráló és önbíráló vitához, kollektíván ítéljék meg a problémákat és keressék az új, hatékonyabb megoldásokat. Különösen értékesek és követésre méltóak azon pártszervezetek és kommunisták módszerei, akik a CSKP KB 7. ülésének határozatát és a februári győzelem 40. évfordulójának megünneplését nemcsak szavakkal, de konkrét tettekkel is támogatták. Ezért őszinte köszönet jár. Ugyanakkor az évzáró taggyűlések tapasztalatai azt mutatják: vannak olyan szervezetek, ahol a bírálat még alacsony szintű és önelégültség uralkodik. Ezek a szervezetek nem képesek önállóan, politikai szempontból értékelni a helyzetet, elemezni az adott munkahely kulcs- fontosságú problémáit és megtalálni megoldásuk hatékony módjait. Tevékenységükből rendszerint hiányzik a kommunisták munkájának, politikai tevékenységének, valamint a sikerekből és a hiányosságok előidézéséből való részesedésük igényes és nyílt értékelése. Ez is azt mutatja, hogy lassú a CSKP KB 7. ülése igényes elvárásainak elsajátítása, a hatékonyabb módszerek és formák érvényesítése. E tekintetben sokkal nagyobb segítséget kell nyújtani az alapszervezeteknek. Szükséges, hogy megerősödjön az önállóságuk és kezdeményezésük abban a törekvésben, hogy a feladatok teljesítésében a dolgozókollektívák öntudatos, szervezett politikai magvaként fejtsék ki hatásukat. A hangsúlyt a kommunisták személyes politikai agitációjára, a dolgozókkal való élő kapcsolatára kell helyezni. E tényekre azért is figyelmeztetünk, mert a tapasztalatok - főleg az évzáró taggyűlések tapasztalatai - azt igazolják, hogy nem minden pártszervezet készült fel eléggé ezekre a feladatokra. A párt mindennapi tevékenységében természetesnek kell lennie, hogy a párt a nép része, mozgató ereje és motorja. Ezért épp az alapszervezeteknek kell a választott tisztségviselők, a pártaktíva és a pártapparátus munkája súlypontjává válniuk. Tapasztalataink azt mutatják, hogy e tekintetben jelentős különbségek vannak az egyes járások között. Elvárjuk, hogy a kerületi és a járási konferenciák küldöttei bíráló hangnemben szólnak hozzá ezekheza kérdésekhez. A párt munkastílusának ilyen szellemben történő megváltoztatása abból ered, hogy el kell mélyíteni hatását a dolgozókollektívák önigazgatási szerveinek létrehozásában, a vezető gazdasági dolgozók megválasztásában, az önállóság és a vállalat hatékony fejlesztéséért érzett felelősség fokozásában. A párt- szervezeteknek e folyamat élén kell haladniuk, meg kell teremteniük a szükséges politikai légkört, megerősíteniük az embereknek a kitűzött irányvonalba vetett bizalmát, alaposan megismerniük a kádereket és a dolgozókollektívák véleményét. Ezzel kapcsolatban különösen hangsúlyozni kell a központi állami, társadalmi szervek és intézmények pártszervezeteinek jelentőségét és feladatát, főleg azokét, melyeket a központi bizottság osztályai közvetlenül irányítnak. A központi szervek és intézmények átalakításában elsősorban az irányítás koncepciózus jellegének növeléséről, az operatív irányítás és a fölösleges adminisztrálás radikális csökkentéséről van szó. Ebből kell kiindulnia a párt- szervezetek tevékenységének is, hogy ne csak tudomásul vegyék ezt a folyamatot, hanem aktívan részt is vegyenek megvalósításában. A választott pártszervek feladatai ÚJ szú 1988. IV. 15. Elvtársak, a pártmunka átalakítása a választott pártszervek, mint a politikai vezetés szervei feladatainak lényeges növelését követeli meg. Valamennyi tagját még nagyobb mértékben be kell kapcsolnunk a politika kidolgozásába, a káderekkel végzett munkába, a határozatok megvalósításába és végrehajtásuk ellenőrzésébe. Kívánatos, hogy a pártszervek javítsák döntéshozataluk minőségét és még jobban támaszkodjanak a tudományosan megalapozott elemzésekre és előrejelzésekre, felhasználják a megoldások és módszerek alternatív javaslatait. Ez nagyobb követelményeket támaszt az apparátus munkájával, a kommunisták tapasztalatainak és képességeinek felhasználásával szemben, hiszen ezek a tapasztalatok és képességek a párt nem kis potenciálját képezik. Mindez Szlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságára is vonatkozik. A központi bizottság tagjai és póttagjai a politika kidolgozásában és megvalósításában a központi bizottság albizottságainak segítségével, az alacsonyabb szintű párt- szervezetekben végzett munkával, az SZLKP KB üléseinek, továbbá szemináriumoknak és beszélgetéseknek az előkészítésével vesznek részt. Mindez hozzájárul a megismerés és a döntéshozatal színvonalának emeléséhez, az elfogadott határozatok megvalósításához. Meg kell teremteni a feltételeket a központi bizottság tagjainak és póttagjainak nagyobb kezdeményezéséhez és aktivitásához, hogy jobban megismerjék a dolgozókollektívák életét, a tömegek nézeteit arról, mi nyugtalanítja az embereket, hogyan fogadják a határozatokat, a párt politikáját, s tapasztalataikat hasznosítsák szervünk munkájában. A központi bizottság tagjai és póttagjai kezdeményezésének feltétele a jó tájékozottság, a megvitatásra kerülő anyagok, elemzések és határozati javaslatok előkészítésében való közvetlen részvétel. Úgy kell megszervezni a munkát, hogy ehhez jobb feltételeik legyenek. A politika tudományos jellegének fokozása érdekében ki kell használni az olyan elméleti és művelődési munkahelyek szellemi potenciálját, mint az SZLKP KB Marxizmus-Leninizmus Intézete, a CSKP KB Politikai Főiskolájának Fakultása és más társadalomtudományi intézmények, mint például a Szlovák Tudományos Akadémia intézetei és a főiskolák intézetei és tanszékei. A társadalomtudományi munkahelyek és a pártpolitikai gyakorlat véletlenszerű kapcsolatáról át kell térni az egységes és rugalmas rendszerre. E tekintetben jelentősebb szerepet kell játszaniuk az SZLKP KB bizottságainak. Épp ezeknek szélesebb körűen kellene megítélniük az iránytadó dokumentumokat, alternatív megoldásokat és módszereket kellene javasolniuk, kezdeményezően a szervek elé terjeszteniük, s részt venniük megvalósításukban. Hasonlóan, mint a CSKP Központi Bizottsága, mi is szükségesnek tartjuk, hogy létrehozzuk az SZLKP KB pártélettel, valamint környezetvédelemmel foglalkozó bizottságait. Az említett feladatok teljesítése növeli a rugalmas és objektív párton belüli tájékoztatással szembeni igényeket. A járási és kerületi pártbizottságokban dolgozó elvtársak néha a tájékoztatást az ellátási nehézségekre és más problémákra szűkítik le. A politikai értékelésekben nem eléggé elemzik, gyakran elhallgatják a hiányosságok okait. A felsőbb pártszervek ezek után nehezen tudnak gyorsan és helyesen reagálni. Bebizonyosodott, hogy a visszahatás színvonala sem megfelelő. Az utóbbi időben az alacsonyabb szintű pártszervek és -szervezetek részéről viszonylag sok megjegyzés hangzott el a párton belüli tájékoztatás javításával és a rugalmasabb tájékoztatással kapcsolatban. Közülük sok indokolt. A CSKP Központi Bizottsága intézkedéseket foganatosított a helyzet javítására. Az SZLKP Központi Bizottságán mi is tovább fogjuk tökéletesíteni a tájékoztatást. Előfordulnak azonban esetek, hogy a kerületi és járási pártbizottságokon, de az alapszervezetekben is nem használják ki kellőképpen a felsőbb pártszervek tájékoztató dokumentumait. A pártmunka minden szakaszán nagyobb figyelmet kell fordítanunk az elfogadott határozatok teljesítésének ellenőrzésére. Épp a nem kielégítő és rendszertelen ellenőrzés szüli a felelőtlenséget, sőt opportunizmust. Igaz, az utóbbi időben javult az ellenőrzés. A központi bizottság elnökségére és titkárságára a járási és kerületi pártbizottságok olyan ellenőrző beszámolókat juttatnak el, amelyekben megvonják a saját határozataik és a felsőbb pártszervek határozatai teljesítésének mérlegét. Az SZLKP Központi Bizottságának osztályai az ismeretek objektív megítélése érdekében megvizsgálják a tényleges helyzetet. Hasonló módszert alkalmaznak a kerületi és egyes járási pártbizottságok. Ebből a munkából azonban hiányzik a nagyobb rendszeresség. A reszortszellem, amely a pártmunkába is behatol, tompítja a létező hiányosságok bíráló szemléletének az élét. Újszerűen kell megítélnünk az SZLKP KB apparátusának feladatát, minőségét, munkastílusát és -mód- szereit, valamint irányítását. Arról van szó, hogy az apparátus, mint a pártszervezet fontos része, a választott szervek segítője legyen, hogy az általa kidolgozott elemzések és felmérések hűen tükrözzék a valóságot, s a javasolt határozatok világos és konkrét kivezető utat mutassanak. Ezzel kapcsolatban hangsúlyozzuk, hogy az apparátusnak tökéletesítenie kell azt a képességét, hogy elemezze és objektív módon jellemezze a politikai helyzetet, értékelje a káderek munkáját, általánosítsa a tapasztalatokat, és hatékony segítséget nyújtson a közvetlen irányításuk alá tartozó szervezeteknek, az alacsonyabb szintű pártszerveknek és -szervezeteknek. Munkastílusának elválaszthatatlan részévé kell válnia a pártaktívával végzett rendszeres munkának. Ezzel kapcsolatban rendkívül időszerűek Miloš Jakeš elvtárs szavai: Egyetlen párttisztségviselő, egyetlen politikai dolgozó sem lehet valamiféle ,,párthivatalnok“. Valóban odaadóan kell harcolnia a párt politikájáért, a párt- határozatok teljesítéséért, jó szervezőnek, nevelőnek és propagandistának kell lennie, aki szoros kapcsolatban áll az alacsonyabb szintű pártszervekkel és -szervezetekkel, a dolgozókollektívákkal, röviden az emberek életével“. A kommunisták legyenek úttörői az újnak Elvtársak, ahhoz, hogy a párt az átalakítás megvalósításáért folytatott küzdelem élén állhasson, szüntelenül javítania kell sorait. Ezzel kapcsolatban az alapvető feladatokat a CSKP KB 3. ülése és Szlovákia Kommunista Pártjának viszonylatában 1986 júliusi ülésünk határozta meg. Azóta Szlovákiában a CSKP tagsága több mint 14 ezerrel növekedett. 1988. január elsején 449 594 tagunk és póttagunk volt. Látnunk kell azonban, hogy egyes dolgozókollektívákban csökkent a párttagság iránti érdeklődés, főleg a munkások körében. Elemezni kell ennek a helyzetnek az okait és az eredményeket figyelembe kell venni a politikai munkában. Napjainkban miben kell megnyilvánulnia a párttag és a tagjelölt fejlettségének? Ezt az alapszabályzat világosan leszögezi. A kommunistának utat kell törnie minden újnak, érvényesítenie kell a legújabb tudományos és műszaki ismereteket, harcolnia kell a munkaérdemek szerinti javadalmazás szocialista elvéért, ügyelnie kell a termelés inten- zifikálására, a munkatermelékenység növelésére, a gazdaságosságra, a hatékonyságra, a minőségre, magyaráznia kell a párt politikáját és megnyerni az embereket megvalósítására. A tagság minőségi javításának elválaszthatatlan része az, hogy meg kell tisztítani a pártot a közömbösségtől, a passzívaktól és mindazoktól, akik a párt vagy a társadalmi normákat megszegve cselekedtek, és ezzel ártanak a párt jó nevének. Az ellenőrző és revíziós bizottságok, valamint osztályaink ismeretei azt mutatják, a fegyelmezés gyakorlatában gyakori az elnézés, a nem megengedett alibizmus és opportuniz- I mus. Nem ritka az olyan eset sem, I hogy nem vonják le idejében a pártkövetkeztetéseket azok esetében, akiket elítéltek. Az ilyen következetlenség demoralizálja a párt kollektíváját, csökkenti a pártszervek és az egész párt tekintélyét. A pártszervek és szervezetek nagy figyelmet szenteltek a CSKP KB Elnökségének, a szocialista törvényesség, erkölcs és fegyelem elveinek megsértése ellen folytatott harc hatékonyságának növelésére vonatkozó levelének, de következetes érvényesítése az életben továbbra is nagyon időszerű feladat marad. A kádermunkában a szocialista demokrácia, a nyílt tájékoztatás és a társadalmi ellenőrzés elmélyítése során el kell érni, hogy az eddiginél jobban és következetesebben érvényesítsük a politikai, szakmai és erkölcsi kritériumokat a káderek felkészítésében, kiválasztásában és tevékenységében is. A szocialista demokrácia fejlesztésére kifejtett törekvés részeként, amint azt a CSKP KB 7. és 9. ülésének határozata is megszabja, érvényesíteni kell a káderek kiválasztásának demokratikus formáit. Ez elvi kérdés. Tapasztalatból jól tudjuk, milyen kárt okozott a pártnak és a szocializmusnak a szubjektivizmus a kádermunkában. Ezért a káderkérdésekre vonatkozó döntésekben érvényesíteni kell a kollektivizmus elvét. Egyúttal fokozatosan, az új gazdasági mechanizmus elveinek érvényesítésével összhangban olyan feltételeket kell teremtenünk, hogy a doglozókollektívák közvetlenül részt vehessenek a vezetők kiválasztásában. A párt ezzel nem mond le a kádermunkáért vállalt felelősségéről. Arra törekszik, hogy objektí- vebb legyen a káderek kiválasztása és elhelyezése, megakadályozzuk, hogy egyesek személyes érdekeiket érvényesítsék. Az a célunk, hogy a felelős posztokba rátermett, jó teljesítményt nyújtó, szilárd erkölcsű emberek kerüljenek, akik vezetni, szervezni tudják a dolgozókollektívákat és személyes példájukkal meg tudják nyerni a dolgozókat a kitűzött feladatok teljesítésére. Nemegyszer hangsúlyoztuk, hogy a kádermunkában a demokratizálás keretében, céltudatosabban és aktívabban kell vezető tisztségekbe javasolni a Nemzeti Front szervezeteinek, köztük a többi politikai párt olyan tagjait, akik tettekkel bizonyították képességeiket és a szocializmus iránti viszonyukat. A káderváltozások célja, hogy gyorsabb haladást érjünk el a társadalmi élet valamennyi területén. Fontos, hogy rugalmasabban szüntessük meg a vezető tisztségek halmozását, mivel ez szétforgácsolja a vezetők erejét és gyengíti tevékenységük ellenőrzését. Káderpolitikánk megvalósításának szociális alapja, a káderek kimeríthetetlen forrása volt és marad a jövőben is a munkásosztály, amelynek műveltségi színvonala Szlovákiában egyedülálló mértékben megnövekedett. Főleg a fiatal nemzedékben túlsúlyban vannak a művelt, szakképzett munkások, akik dolgozni tudnak a korszerű technikával. Támogatjuk a CSKP KB törekvését, hogy rendszeresen bekapcsoljuk a munkásokat a politikai munkába. A tudományos-műszaki fejlesztés meggyorsítása megköveteli, hogy szüntelenül fokozzuk az alkotó tudo- mányos-műszaki értelmiség társadalmi tekintélyét. A tudomány, a kutatás és a termelést előkészítő szakaszokon dolgozó pártszervezetek rendkívül időszerű feladata, hogy aktívan harcoljanak a kiváló minőségű tudományos, kutatási, tervezési és konstruktőr munkáért. Kitartóan küzdeniük kell az alkotó tevékenységben megnyilvánuló bürokrácia ellen. Nagy hiba, hogy a szakképzett káderek - Szlovákiában nagyon sokan vannak - alkotó munkájának eredményeit nem tudjuk teljes mértékben kihasználni a gyakorlatban. A CSKP Központi Bizottsága 7. ülésének a káderpolitika javítására vonatkozó határozata új ösztönzéseket tartalmaz a kádermunkával kapcsolatban. Rendkívül fontos, hogy kiépítsük a szüntelen, egész életre szóló nevelési rendszert. Az SZSZK kormányának kezdeményezőbben és határozottabban kell reagálnia erre a követelményre. Nagy súlyt helyezünk a gazdasági mechanizmus átalakításának sokoldalú és jó előkészítésére Elvtársak, a CSKP Központi Bizottsága jelentős határozatokat fogadott el az átalakítás végrehajtására. Ezek megalapozzák a párt és az egész irányítási struktúra egységes eljárását az átalakítás gyakorlati megvalósításában. A kor megköveteli, hogy az alacsonyabb szintű szervek ne várjanak kész recepteket a jelenlegi időszakban előforduló problémák megoldására, hanem kezdeményezően keressék és érvényesítsék az új hozzáállásokat. Arra törekszünk, hogy a köztársasági szervek következetesen valósítsák meg a gazdasági mechanizmus átalakítására vonatkozó irányelveket, s elősegítsék az átalakítás gazdasági, rendszer- és módszertani, szervezési és jogi elveinek idejében való kidolgozását és ezek gyakorlati bevezetését. A jelenlegi időszakban intenzívebbé válik a központi szervek, a termelési-műszaki, a tudományoskutatási és a forgalmazási alap átalakításának előkészítése az egész népgazdaságban. A legközelebbi időszakban jó minőségben és idejében kell végrehajtani a nagykereskedelmi és a felvásárlási árak rendezését, a vendéglátóipar, a helyi gazdálkodás és a szolgáltatások átalakítását, elő kell készíteni a mezőgazdasági-élelmiszeripari komplexum új irányítási rendszerét, folytatni kell a hatékonyság növelésére irányuló komplex kísérletet, valamint a belkereskedelemben és egyes más területeken megvalósuló kísérletezést. Nem véletlenül helyezünk nagy súlyt az új gazdasági mechanizmus bevezetésének sokoldalú és jó minőségű előkészítésére. A tervszerű irányítás és ösztönzés új rendszerének hatékony eszközzé kell válnia a gazdasági és szociális fejlődés gyorsítási stratégiájának megvalósításában a kilencvenes évek folyamán. Az a célunk, hogy lényeges mértékben emelkedjen a népgazdaság hatékonysága, s magasabb színvonalon bontakozzon ki az ember sokoldalú és harmonikus fejlődése. E törekvés eredményessége a napjainkban kifejtett munkánktól függ. Ebben az ötéves tervidőszakban az a feladat áll előttünk, hogy felújítsuk és megerősítsük a belkereskedelmi kereslet és kínálat egyensúlyi helyzetét, magasabb színvonalat érjünk el a beruházási folyamatokban és az állóeszközök újratermelésében, s megszilárdítsuk az állam devizagazdálkodási helyzetét. Ilyen feltételek nélkül veszélyeztetve volna az új gazdasági mechanizmus elveinek az érvényesítése. A kialakításukhoz vezető utat a 8. ötéves terv fő feladatainak és céljainak a teljesítése jelenti. Az SZLKP KB januári ülésén nagy figyelmet fordítottunk annak értékelésére, hogy miként teljesítjük a CSKP XVII. kongresszusán, valamint az SZLKP kongresszusán elfogadott határozatokat. Az elért eredmények, az ideieket is beleértve, arra mutatnak, hogy az egyes ágazatok különböző mértékű fejlődése ellenére, Szlovákia gazdasága továbbra is fejlődik. Az elmúlt ötéves tervidőszakhoz viszonyítva meggyorsult a lakosság reáljövedelmeinek növekedése és több eszközt fordítunk a társadalmi fogyasztásra is. Ismételten hangsúlyozni kell azonban, amint azt az SZLKP Központi Bizottságának januári ülése is megállapította, hogy a Szlovákia gazdaságában elért eddigi eredmények nem garantálják a 8. ötéves tervben kitűzött feladatok sikeres teljesítését. Ezek teljesítése egyes komoly problémák megoldásától függ. Elsősorban arról van szó, hogy növekednek az aránytalanságok a terv teljesítésében, ami megbontja a termelési folyamat egyenletességét és megzavarja az egész újratermelési folyamatot. A terven felüli termelés és a késztermékek szállítása nem fedezi a szükségleteket a kí(Folytatás a 4. oldalon)
