Új Szó, 1988. április (41. évfolyam, 77-101. szám)
1988-04-08 / 82. szám, péntek
Vizsgázik az érettségi Bő egy hét múlva, április 19-én kezdődik az írásbeli érettségi Vajon nehezebb lesz-e, mint a tavalyi? Miről kell dolgozatot irni? - kérdezgetik az utolsóéves középiskolások. Persze, nem csak azért kiváncsiak erre, mert közvetlenül is érdekeltek a vizsgában, hanem legfőképpen azért, mert új érettségi vizsgaszabályzat lépett életbe. Mielőtt röviden szó esnék az újdonságokról, hadd jegyezzük meg, az érettséginek változatlan a célja. Még ha sokan vitatják is e próbatétel létjogosultságát, szükségességét, rangját. Bármennyire ellene vagyunk is az iskolai osztályzatok feti- sizálásának, a középiskolai oktatást lezáró érettségi vizsga jelentőségét helytelen lenne lebecsülni. Az érettségi szerepe, hogy feltérképezze: az évek során tanult részekből milyen fokon lett kerek egész, a leckénként megismert anyagrészekből kiala- kult-e egységes világkép, logikus gondolkodás, helyes problémalátás és ítélőképesség. Azt vizsgálják, hogy a nagy ismerethalmazban lát- ják-e a jelöltek az összefüggéseket, képesek-e megkülönböztetni a lényegest a lényegtelentől, s ki tudják-e tapintani a jelenségek között az általánost, a törvényszerűt. Magyarán: arra kell ösztönözni a diákokat, hogy adjanak számot önálló problémafelvető és -megoldó képességükről, arról, milyen az emberi magatartásuk, erkölcsi felfogásuk. A vizsgáztatók tehát nem elégedhetnek meg a tankönyv szövegével, a tanulók pedig nem rekedhetnek meg a reprodukálás szintjén, önálló véleményalkotásra, értékítéletre kell törekedniük. Erre annál is inkább szükség van, mert a most érettségiző osztály az első, amely tizenkét évig új tantervek alapján, új tankönyvekből tanult. Az idén tehát egy kicsit az új oktatási program is vizsgázik. S mert ebben a tanévben fejeződik be a közoktatási rendszer átalakítása - 1976-tól folyamatosan korszerűsödik az alap- és középfokú képzési rendszer - érthető, hogy szükséges az érettségi korrekciója is. A ma érettségizőjének termékeny munkás életre kell felkészülnie, józan értelemmel kell követnie korunk nagy változásait, megmerevedett előítéletek helyett friss alkotó gondolatnak kell őt vezérelnie. A társadalmi élet, a tudomány és a technika ilyen embereket kíván. Ennek megfelelően alakul át fokozatosan iskolarendszerünk, s benne az érettségi. Közelebb kerülni a valósághoz abban az értelemben, hogy a tanulókat az élet tényleges feladataira készítsük fel, s ezért növeljük önállóságukat, aktivitásukat - ez az oktatási rendszer, s benne az érettségi reformjának a legdöntőbb mozzanata. Milyen is hát az új érettségi7 Az új rendszerben írásbeli csak az iskola tanítási nyelvéből és oroszból - magyar tanítási nyelvű iskolákban szlovákból - lesz. A szakközépiskolákban és szakmunkásképzőkben a szakírásbeli elmarad, a gimnáziumok maturandusai azonban matematikából is tesznek írásbeli vizsgát. Az eddigi gyakorlattól eltérően a témákat nem központilag határozzák meg, hanem minden iskola maga dönti el, mi a hasznos tanulóinak. Az írásbeli témáit a tantárgybizottságok és a tanárok dolgozzák ki, igy a feladatok iskolánként változnak. Formáját tekintve az új érettségi csupán abban különbözik a régi eljárástól, hogy a szóbelin nem tételek lesznek, ezeket témakörökkel helyettesítik. A tételrendszer megszüntetése lehetővé teszi a jelölt gondolkodásbeli önállóságának, lényeglátásának, a tananyag egészében való eligazodásának, az ismeretek gyakorlati alkalmazásában való jártasvül az érettségiző politikai és világnézeti fejlettsége éppúgy megmérettetik, mint tárgyi tudása, a jelenségek összefüggéseinek ismerete. Egy közismereti tantárgyat más tárgyakkal összevonva, komplex vizsgatárgyban tesz bizonyságot a diák arról, hogy a négy év alatt tanultakat alkotó módon tudja használni Ily módon párbeszéd alakulhat ki a vizsgázó és vizsgáztató között, ami egészséges vitaszellemre nevel, mely által az életre is jobban felkészül a fiatal, hiszen ez a módszer komplex, naprakész tudást igényel. A nagyobb összefüggések feltárására és az ismeretek alkalmazáGyökeres György felvétele ságának fokozottabb vizsgálatát. Új követelmény ez, amelyet az érettségi támaszt a vizsgázóval szemben. A szakemberek ezzel a verbalizmus veszélyétől kívánják megóvni a ma- turandusokat. A régi forma ugyanis nem adott teret a jelöltnek önállósága kibontakoztatására és nem is ösztönözte erre. Jó előre kidolgozni a tételeket, minél jobban bevágni azokat, s a lehető legpontosabban visszaadni az érettségin - ez volt az ■eredményes vizsga garanciája A tételrendszer így mechanikus tanulásra, reprodukálásra, magolásra késztetett. A diák gyakran a tantárgyak belső logikáját sem fedezte fel, összefüggések nélkül tételekre szabdalta az egységes ismeret- anyagot. Előfordult az is, hogy a negyedikes diákok már az első félév befejezése után abbahagyták azoknak a tárgyaknak a tanulását, amelyekből nem vizsgáztak. Újdonság, hogy a szóbeli érettségi témakörei több tantárgy ismeret- anyagára építenek; a cél, hogy megállapítsák: a vizsgatárgyakon kívül szert tettek-e a jelöltek alapos tárgyi tudásra más tantárgyakban is, össze tudják-e kapcsolni az ismereteket az élettel, az elméletet a gyakorlattal. Az összefüggések érdeklik tehát a tanárokat. Például a magyar nyelv és irodalom vizsgán a diák irodalomtörténeti tájékozottságán, az adott kor társadalmi kérdéseire adott írói válaszokon, az olvasmányok művészi, eszmei értékein kísára törekvő vizsgáztatás persze a szaktantárgyakban is érvényesül. És nemcsak a gimnáziumokban; a szakközépiskolákban és a szakmunkásképzőkben is. Lényeges eleme a változtatásnak, hogy a gyakorlati érettségit minden iskolára kiterjesztették (a gimnáziumban ez azonban nem tagolódik két részre), s a szakközépiskolák és szakmunkásképzők számára lehetővé teszik, hogy tanműhelyekben, laboratóriumokban vagy közvetlenül gyárakban, kórházakban, vállalatoknál vizsgáztassanak. Mivel a szóbelire május végén, június elején kerül sor, a gyakorlati érettségit ezt megelőzően kell megtartani. A szóbelin a diák aztán megindokolja, hogy az adott feladatot miért éppen úgy oldotta meg, elméletileg is megmagyarázza munkáját. A változtatásoktól a szakemberek" azt várják, hogy a diákok képesek lesznek felhasználni a tanultakat a gyakorlatban, könnyebben megtalálják helyüket az életben. Az új érettségi vizsgaszabályzatnak rövidesen megkezdődik a gyakorlati próbája. Az ismeret-, készség- és jártasságszint vizsgája lesz az új érettségi. Ne elégedjenek meg ezért a maturandusok a tananyag tanulásával, próbáljanak meg összefüggéseket keresni a vizsgatémák és a különböző tantárgyak között, hiszen az életben - ahová nemsokára kilépnek - nem lesznek tantárgyak és tételek. jöLGYESSY MÁRIA TÖRTÉNELMI FRESKÓ KOLUMBUSSZAL 1992-ben, amikor a világ Amerika felfedezésének 500. évfordulóját fogja ünnepelni, várhatóan ,.Kolum- bus-dömping“ lesz a televízióban is. A sok között bizonyára akad majd legalább 'egy olyan filmalkotás, amely részletesebben és mélyrehatóbban mutatja be a nagy felfedező életét, mint az a négyrészes olasz tévéfilm-sorozat, amelyet nemrég láthatott a Csehszlovák Televízió közönsége. A sorozatot a nálunk is jól ismert olasz filmrendező, Alberto Lattauda rendezte, aki olyan nagyformátumú színészeket nyert meg vállalkozásához, mint Gabriel Byrne, Virna Lisi, Max von Sydow, fíaf Valloné és Fay Dunawy. Laurence Heath forgatókönyvíró elsősorban Kolumbus hiteles naplóiból indult ki (érdekességük, hogy nyomtatásban csak 1825- ben láttak napvilágot), és akkor indítja a cselekményt, amikora génuai tengerész mecénást keres merész tervei megvalósításához. így Kolumbus életének megközelítőleg csak két évtizedét mutatja be, de ez a rövid periódus az egész akkori világ számára messzemenő következményekkel járó drámai sorsforduló, amellyel kezdetét veszi az új világrész rengeteg tragédiával és emberáldozattal járó birtokbavétele. A film utal arra, milyen brutális kegyetlenséggel valósították meg céljaikat a conquistadorok. A kincsszerzés és az indiánok „megtérítése" nemcsak Kolumbus egyéni vágya volt, ezt diktálták a kor politikai és társadalmi viszonyai. Heath eléggé egysikúan ábrázolja Kolumbust, elsősorban a nyereségvágytól hajtott emberre helyezi a hangsúlyt. Kétségtelen, hogy ez volt Kolumbus útrakelésének egyik fő motívuma. Ám a szokatlan és veszélyes vállalkozás terve egy gondolkodó, kora tudományos felfedezéseit ismerő és mérlegelő, elképzeléseihez következetesen ragaszkodó, nagykoncepciójú férfi agyában született meg, s ezen mitsem változtat az a tény, hogy csak véletlenül fedezte fel Amerikát. Kolumbus jellemének ezzel az oldalával azonban adósak maradtak a film alkotói. Természetes, hogy ilyen körülmények között elmaradt a többi szereplő sokoldalú, plasztikusabb ábrázolása is. Gabriel Byrne, a címszereplő a tőle megszokott kiváló szinten oldotta meg feladatát, meggyőzően érzékeltette Kolumbus megszállottságát, kitartását, bátorságát és becsületességét A többi nagynevű sztár felvonultatását inkább a várható siker és a reklám indokolta, mint maguk a szerepek, amelyek nem voltak eléggé súlyosak, alakítóikhoz méretezettek. Alberto Lattauda hatásos történelmi freskójában mindazt, amit a forgatókönyvből ki lehetett hozni, profi szinten vitte vászonra. A legapróbb részletekig ügyelt a történelmi hűségre, hiteles 15. századi környezetet teremtett és mindenekelőtt igyekezett életet vinni a forgatókönyv kissé szürkére és laposra sikeredett figuráiba. A felsorolt hiányosságok elfenére kétségkívül érdekes filmet láthattunk; a bemutatott tények és adatok révén jobban megismerhettük azt az időszakot, amely az újkor kezdetét jelentette a világ számára. B. M. Újra telt házak előtt A Matesz Thália Színpada pártszervezetének évzáró taggyűléséről A Thália Színpad pártszervezetének minap megtartott évzáró taggyűlésén Várady Béla, a pártalap- szervezet elnöke a tevékenységükről szóló értékelésben mindenekelőtt azt szögezte le, hogy a színháznak néhány gyengébb év után, tavaly már sikerült újra visszaszerezni a nézők bizalmát. A színészek számára természetesen az jelentette a legnagyobb örömet, hogy csaknem minden esetben telt ház előtt játszottak. A Kassa (Košice)-vidéki, a Tőketerebesi (Trebišov) és a Rozsnyói (Rožňava) járásban tizennyolc helyen most már évente ötven előadást tudnak tartani, s további lehetőségeik vannak a Középszlovákiai kerületben is. A színház iránt fokozódó érdeklődés nem csak szalmalángszerű volt. Ezt bizonyítja, hogy idén januárban és februárban Németh László Bod- nárnéját, Jan Chalúpka A vén szerelmes című színművét, illetve Gri- gorij Gorin Fenoménelqét, valamint Gyüre Lajos Rózsa és Ibolya című mesejátékát a tervezett 10 780 néző helyett 13 234-en tekintették meg. A színházhoz érkezett levelek is arról tanúskodnak, hogy a színháznak az új gondolkodásmód kialakításában rendkívül fontos feladatai lehetnek, csak kellő hozzáértéssel, mindenekelőtt jó dramaturgiai munkával, mai gondjainkról szóló darabokat kell műsorra tűznie.- Kortárs színházat kell csinálni, elsősorban kortárs szerzők darabjait kell műsorra tűznünk, s ezeket korszerűen, szakmai szempontból hibátlanul kell előadnunk - szögezte le a vitában a legfontosabb tennivalókat tömören összefoglalva Takáts Ernőd érdemes művész, a Matesz igazgatója. A tavalyi eredményeket összegezve azt is elmondta, hogy a Tháliaban bemutatott darabok művészileg és eszmeileg értékesek voltak. - Jóllehet a Tháliának nehéz körülmények között kellett dolgoznia, hiszen a társulat csaknem háromnegyed részét fiatal, pályakezdő színészek alkotják. További gond az is, hogy a színháznak nincs állandó rendezője sem. Ezeket a problémákat minél előbb meg kell oldani- mondotta az igazgató. Pólós Árpád színművész, a Matesz és a Thália együttműködésének további javítását, a meglévő kapcsolatok elmélyítését és erősítését tartja ebben az időszakban az egyik legfontosabb teendőnek. Véleménye szerint a két társulat között - a korábbi gyakorlathoz képest - jobban kellene élni a színészcserék adta lehetőségekkel. Jakab István a Thália műszaki részlegének gondjaira hívta fel a figyelmet. Hiányzó munkaerőkről, továbbá a színház műszaki ellátottságának javításáról, mindenekelőtt a fénytechnika felújításának fontosságáról is szólt. Gyüre Lajos, a Thália Színpad művészeti vezetője elmondta, hogy színészeik hivatástudattal, megszállottsággal végzik munkájukat, de fel kell tenni a kérdést: elég-e ennyi? Nyilvánvaló, hogy megfelelő szakmai ismeretek nélkül, jó légkör és kellő munka- feltételek hiányában aligha lehet hatékony művészi tevékenységet kifejteni. A színház vezetősége ennek tudatában van, s igyekszik is minden tőle telhetőt megtenni. Míg állandó rendezőjük nem lesz, arra törekednek, hogy legalább egy színházi évadra szerződtessenek egy-egy rendezőt, akik pedagógiai munkát is hajlandók végezni. Gyüre Lajos közölte, hogy a jubileumi - huszadik- évadban egy darabbal többet tűznek műsorra, mint eddig. Tehát öt bemutatót terveznek, és teszik ezt azzal a szándékkal, hogy változatosabb, gazdagabb legyen a repertoár, s hogy Kassán is - a bemutatókon kívül - havonta legalább két előadást tarthassanak. SZASZÁK GYÖRGY Könyvnapok - újszerűen Tartalmában és formájában újszerű eseményre került sor a minap Komáromban (Komárno). A könyvnapok rendezőinek, a Csemadok járási bizottságának és a Madách Kiadónak az a szándéka, hogy ez a rendezvény az elkövetkező években a bratislavai és a kassai (Košice) központi rendezvényekkel együtt váljék a csehszlovákiai magyar könyvkiadás egyik országos fórumává. E mostanit megelőzően ugyan volt már néhány könyvkiállítása a Madáchnak ebben a városban az előző könyvhónapok alkalmából, ám éppen ez az idei volt az első, amikor sikerült előbbrelépni, kilépni egy bizonyos fajta elszigeteltségből (eddig ugyanis mindig csak a Madách- könyvek kerültek bemutatásra), s bemutatni a hazai magyar könyvkiadást természetes kontextusában, más, hazai és magyarországi kiadók társaságában. Ehhez igen készségesen nyújtott segitőkezet a bratislavai Tatran Könyvkiadó, valamint - a prágai Magyar Kulturális Központ közreműködésével - a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése. Ilyenformán mintegy háromszáz könyvet láthatott a Csemadok Galériában megrendezett kiállítás közönsége. Ebből pontosan ötven kötet képviselte a hazai magyar könyvkiadást, a Madách elmúlt évi termését, az eredeti csehszlovákiai magyar li- teiatúrát, illetve a szlovák és a cseh fordításirodalmat. A Tatran Könyvkiadó szintén bemutatta egész évi termését, mintegy százhúsz kötetet. Alkalma volt látni a magyar olvasónak is, hogy az eredeti szlovák irodalomtól a világirodalom szlovák fordításain át a művészeti albumok megjelentetéséig milyen széles skálán mozog a kiadó tevékenysége. Külön érdekességei voltak a Tatran kollekciójának azok a kötetek, melyek az elmúlt néhány év során szlovák és magyar mutációban is a könyvpiacra kerültek (például A pozsonyi koronázási ünnepségek című kötet, amelynek második kiadása mindkét nyelven éppen a napokban kerül piacra, vagy a Moravia Magna, a Szlovák Nemzeti Galéria gyűjteményét bemutató album és további kötetek). Százhúsz könyvet hozott a kiállításra a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése is. (A kollekciót az Egyesülés a Csemadok járási bizottságának ajándékozta.) Az elmúlt évek könyvei ugyanúgy megtalálhatók a kollekcióban, mint a kiadók legújabb publikációi. A megnyitó közönsége vendégekkel is találkozhatott. Hazai magyar íróinkat Duba Gyulaérdemes művész, Klimits Lajos és mások képviselték, ott volt a szlovák irodalom és műfordítás két jeles képviselője, Karol Wlachovskýés Vojtech Kondrótis. Magyarországról Veress Miklós költő, a Magyar írók Szövetségének főtitkára, Mart István író, a Corvina Könyvkiadó igazgatója, valamintZö/d Ferenc, a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülésének igazgatója érkezett a megnyitóra. Régen voltak annyian hasonló rendezvényen, mint a kiállítás közvetlen hangú és bensőséges légkörű megnyitóján. És ehhez hasonló érdeklődés övezte az egész kiállítást, s azt a mintegy harminc íróolvasó találkozót és dedikációs estet is, melyek végigkísérték a kiállítás tíz napját. S mindez azt jelzi, hogy a szervezőknek - fentebb jelzett - elképzelései nem alaptalanok és nem merő ábrándok az új könyvfórum jövőjét illetően. NÉMETH GYULA
