Új Szó, 1988. április (41. évfolyam, 77-101. szám)

1988-04-01 / 77. szám, péntek

Szolgáltatások falun IGYEKEZNEK ELEGET TENNI MINDEN MEGRENDELÉSNEK Munkakezdéskor nagy a sürgés- forgás a kisüzem vezetőjének irodá­jában. A csoportvezetők távozása után, megrendelők adják egymás­nak a kilincset. Ki ablakot, ajtót laka­tosmunkát jön megrendelni, ki pedig csak érdeklődik, hogy mikor készül el a korábban megrendelt ajtó, ab­lak. Közben a telefon is egyre ber­reg, s ha elhallgat, az üzemvezető tárcsáz, alapanyagot rendel, hogy az ötvennégy embernek folyamato­san legyen munkája, s minden meg­rendelésnek eleget tudjanak tenni.- A legnagyobb nehézséget a fű­részelt áru hiánya okozza. A Drevo­na nem érdekelt abban, hogy a kis­üzemeket is ellássa alapanyaggal. Készpénzért kapnánk, de ezért mi nem vásárolhatunk. Nem marad más lehetőségünk, minthogy az évi 250 köbméter fűrészelt árut az or­szág különböző helyeiről szerezzük be, ami persze növeli költségeinket- állítja Lelkes Győző, a Dióspatonyi (Orechová Potôň) Helyi Nemzeti Bi­zottság kisüzemének vezetője.- Tartalék is kell, hogy folyamatosan dolgozhassunk, hiszen a fűrészelt árunak száradnia kell, hogy jó minő­ségű nyílászárókat készíthessenek az asztalosok. Tavaly csaknem há­rommillió koronáért vásároltunk kü­lönböző anyagot, nehéz volna meg­Már kenyeret is sütnek Salát Jó­zsef irányításával mondani, hogy hány járásban, üzlet­ben fordultunk meg. Közigazgatásilag Dióspatonyhoz tartozik Kisfalud (Vieska). A két tele­pülésen 2200 ember él, nem csök­ken, sőt inkább növekszik a lakosok száma. A múlt megbízatási időszak­ban is több mint 40 családi házba költöztek be. A helyi nemzeti bizott­ság mindent megtesz azért, hogy az itt élő emberek jól érezzék magukat. Ezért is fejlesztik, bővítik a hatvanas évek elején létrejött kisüzemet, amely ma már tizenhatféle szolgál­tató tevékenységet végez. A múlt évi bevételük több mint 6,3 millió korona volt, ennek negyvenöt százaléka a lakossági szolgáltatásokból szár­mazik. A tiszta nyereség 1,03 millió korona volt, ennek több mint a felét a hnb tartalékalapjára utalták át. Száz korona érték előállítására 83 koronát fordítanak.- A nyolc asztalosunk ki sem lát­szik a munkából - mondja Gálffy László, az asztalosrészleg vezetője. - Általában a lakosok nálunk atipi­kus ajtókat és ablakokat rendelnek, olyanokat, amilyeneket az ipar nem gvárt sorozatban. Nem ritkaság, hogy a megrendeléshez képesla­pokból kivágott felvételt mellékel­nek. Társaimmal együtt igyekszünk a megrendelő kívánságának eleget tenni. Az év végéig el vagyunk látva munkával. Az asztalosrészleg tavaly csaknem másfél millió korona értékű munkát végzett.- Az itt található gépeket az egyik bútorgyár selejtezte ki - viszi tovább a szót az üzemvezető. - Nálunk még jó szolgálatot tesznek, csak az a baj, hogy a műhely, ma már kicsi­nek bizonyul. Ezért nem tudunk több asztalost alkalmazni. Megrendelés­re bútort is készítünk. Mucska János éppen egy előszoba szekrénysoron dolgozik. Az asztalosok szomszéd­ságában Barát Mihály és lakatos társai dolgoznak. A részleg múlt évi bevétele 1,2 millió korona volt. Ám ebből csak tíz százalék származott a lakossági szolgáltatásokból. Meg' rendelőik iskolák, üzletek, helyi nem­zeti bizottságok. Autógarázst is ké­szítenek, tavaly hatra, az idén pedig már tízre kaptak megrendelést.- A villanyszerelő csoportunk négy fős, kisebb épületek komplett villanyszerelését is elvégzik. Hely­ben a közvilágítási hálózat átépítése vár rájuk. Munkájuk bőven van, de azt szeretnénk, hogy több munkát végezzenek a ^ lakosság részére - mondja a kisüzem vezetője. A festők is főleg iskolákban, üzle­tekben dolgoznak. A lakosságtól ke­vés megrendelést kapnak, azt mondják azért, mert a fusizók ol­csóbban dolgoznak. Csak munkájuk minőségével törhetik le a konkuren­ciát. A fodrász és a borbélyműhely a múlt évben költözött új helyre, az átalakítási munkálatokat a kisüzem dolgozói végezték. Nyereségük nem nagy, de nem ráfizetésesek. Van órásuk, szállítórészlegük, ez utóbbi 113 440 korona nyereséggel zárta a múlt évet. öt településről szállítják el a háztartási szemetet. A legna­gyobb forgalmat az eszpresszó bo­nyolítja le, amelyhez kifőzde is tarto­zik, dolgozóik és vagy hetven nyug­díjas részére főznek.- Már megérett az átalakításra. Azt tervezzük, hogy az átépítés után az eszpresszó egyik helyiségében cukrászdát létesítünk, s ezzel pár­huzamosan a hnb régi épületében cukrászmühelyt rendezünk be. Mivel a kifőzde az eszpresszó és a cuk­rászda is a művelődési otthon épü­letében lesz, azt tervezzük, hogy a lakodalmak megszervezésére is vállalkoznánk - mondja Lelkes Győző. A volt borbélyműhelyben tavaly óta két varrónő dolgozik. Tavaly a második félévben mintegy 20 ezer A lakatosoknak is bőven akad munkájuk (A szerző felvételei) korona volt a forgalmuk, de az idén többre számítanak. Koczó Pétemé, a műhely vezetője, így vélekedik:-A várakozási idő három-négy hét, tehát bőven van munkánk. Elő­fordul, hogy sürgős a megrendelés, ilyenkor túlórázni is kell. Igyekszünk jól dolgozni, hogy megtartsuk a megrendelőinket. Egyelőre csak hozott anyagból varrunk. Két héttel ezelőtt indult be a pék­ség, amelyre hónapok óta vártak a település lakosai. Salát József pékmester és segítőtársa, Végh Ti- vadarné naponta 400 darab írós ke­nyeret sütnek. Nagy a kereslet, de a legjobb esetben is csak egy má­zsával növelhetik a termelést. A pékség udvarán van a szódavíz­készítő üzem, amelynek dolgozója, Belkovics Béláné egyúttal a gázpa­lackokat is kicseréli. Nem elhanya­golható tényező, hogy a bevétel há­romnegyedét tiszta nyereségként könyvelhetik el.-A dolgozók havi átlagkeresete 2560 korona körül van. Egyes rész­Lelkes Győző legeken órabérben, másokon érde­keltségi rendszerben bérezünk. Az átalakulás a kisüzemeket sem kerüli el, a félév közepén új bérezési for­mát vezetünk be. Hogy a munkát hogyan befolyásolja majd ez, egye­lőre nehéz megjósolni - tudjuk meg a kisüzem vezetőjétől. Eltökélt szándékuk, hogy a lakos­sági szolgáltatásokból származó be­vétel arányát ötven százalék fölé emelik, elsősorban a színvonal, a minőség javításával. További olyan szolgáltatásokat akarnak be­vezetni, amelyek iránt nagy az ér­deklődés. Tudják, hogy a település lakosainak igényeit más szolgáltató létesítmények hiányában nekik kell kielégíteni. NÉMETH JÁNOS KOMMENTÁLJUK A jobb minőségért Napjaink legfontosabb feladatainak egyike a termékek minő­ségi színvonalának emelése. Olyan kérdésről van szó, amellyel az irányítás minden szintjén egyre többet foglalkoznak. Ezt bizonyítja, hogy a jobb eredmények érdekében csaknem minden vállalatnál megszervezik a minőség napjait, amikor is e témakör­nek megkülönböztetett figyelmet szentelnek. Ugyanebből a cél­ból sok helyen a minőség kabinetét is létrehozták. Szólhatnánk még egész sor más intézkedésről, amelyeket a vállalatok a minő­ség javítása érdekében tettek. Azonban a sok intézkedés, határozat, törekvés ellenére termé­keink nem mindig vizsgáznak jelesre a hazai piacon, s gyakran a határainkon túl sem állják meg a helyüket. Kétségtelen, a minőséget meglehetősen sok tényező befolyásolja, s az is vitathatatlan, hogy közülük jó néhányat a vállalatok nem tudnak kiküszöbölni, illetve nem áll módjukban a problémákat önerőből megoldani. Vannak azonban olyan esetek is, amikor a minőség csaknem kizárólag a gyártón áll vagy bukik. A rossz minőség gyakran annak a következménye, hogy a vállalatok nem tartják meg a technológiai előírásokat. Bármi okozza is ezt a kedvezőtlen helyzetet, tény, hogy olyan problémáról van szó, melynek megoldásával nem lehet várni a gazdasági mechanizmus átalakításáig. Ez azért sem indokolt, mert a jelenleg érvényben levő gazdaságirányítási rendszerben is van mód, illetve eszköz a minőség javításának elősegítésére. Gondolunk itt mindenekelőtt a CSSZSZK kormányának arra a határozatára, amely az idén januártól van érvényben és kimondja, hogy a gazdálkodó szervezetben utólagos nyereség­elvonást kell végrehajtani, ha az rossz minőségű termékek szállításával veszteséget okozott a megrendelőnek. Tény, hogy az a kötbér is a minőség javítását, illetve megőrzését szolgálja, amelyet a vállalatnak akkor kell fizetnie, ha a szállítmány bármi­lyen vonatkozásban eltér a szerződésben megegyezett körülmé­nyektől. Ha viszont ez a kötbér nem bizonyul elég hatásos eszköznek - márpedig a tapasztalatok sokszor erre utalnak akkor az említett határozat értelmében az állami költségvetés kéri számon a mulasztást, utólagos nyereségelvonás formá­jában. Azt, hogy a korábbi intézkedésekkel összehasonlítva az utóla­gos nyereségelvonással milyen eredményeket érhetünk el a ter­mékek minőségének javításában, még nem tudhatjuk, hiszen a határozat csupán három hónapja van érvényben, s az első befizetések a költségvetésbe csak egy év múlva válnak esedé­kessé. Azonban ez a közgazdasági eszköz, mint a nem megfelelő minőségű munkát elmarasztaló szankció, nemcsak közvetlenül befolyásolja a vállalat fizetőképességét, hanem összegénél fogva a kötbérhez viszonyítva jobban terheli a pénzgazdálko­dást. Ennél fogva a minőség minden bizonnyal nemcsak a „minőség napján“ és a „minőség kabinetjében“ válik első­rendű fontosságú kérdéssé, hanem a termelés minden szaka­szában, s az év minden napján egyaránt. Ez nagyon lényeges és szükségszerű változás, amely arra irányul, hogy termékeink jobban megállják helyüket a hazai és külföldi piacon. KOVÁCS EDIT ORVOSI TANÁCSADÓ Meghűléses betegségek A megfázás, meghűlés következ­tében keletkező betegségek közé elsősorban a különböző légúti gyul­ladásokat soroljuk. Előfordulásuk nemre és korra való tekintet nélkül az őszi és tavaszi hónapokban - amikor sokszor nem sikerül az időjárási viszonyoknak megfelelően felöltözni - a leggyakoribb Igaz, hogy legtöbbször enyhe lefolyású, rövid ideig tartó betegségekről van szó, mégis a tömeges előfordulá­sukkal járó munkaképtelenség a népgazdaságnak óriási vesztesé­get jelent. A légúti nyálkahártya gyulladásá­nak kialakulásához nem feltétlenül szükséges, hogy azt a szervezet általános lehűlése, hőmérséklet- csökkenése előzze meg. Gyakrab­ban keletkezik nátha, köhögés stb. helyi meghűlések következtében, amikor is a helyi hőmérsékletcsök- kenés (kéz, láb) a légúti nyálkahár­tyában lévő hajszálerek reflexes görcsét váltja ki, következésképpen a vérszegény nyálkahártya felületén is csökken a hőmérséklet. Ez már elég ahhoz, hogy a nyálkahártya ellenállóképessége csökkenjen, és a felületén tartózkodó vírusok, bak­tériumok elszaporodjanak s gyulla­dást váltsanak ki. A kéz, láb hőmér­sékletcsökkenése az idegileg nem kiegyensúlyozott, allergiás, edzetlen embereknél a légúti nyálkahártya véredényeiben kb. 30 perces, egyó­rás görcsöt vált ki, amely már előidé­zi a nyálkahártya felületén normális körülmények között élő vírusok, baktériumok és a nyálkahártya ellen­állórendszere közti egyensúly fel­bomlását, a mikroorganizmusok ja­vára. Az edzett embereknél ez az érgörcs csupán néhány percig tart, tehát az ilyen eredetű megbetege­dések náluk jóval ritkábban fordul­nak elő. A nagyobb agresszív víru­sok (influenza) támadásakor azon­ban az edzettség sem védi meg az embert a megbetegedéstől, csupán enyhíti lefolyását. A heveny légúti gyulladások kóro­kozói elsősorban cseppfertőzés út­ján terjednek. A beteg ember a fertő­zést tüsszentéssel, köhögéssel viszi át környezetére, akár 1-2 méter tá­volságra is. A beteggel való közvet­len beszélgetéskor is fennáll a fertő­ződés veszélye. A légutak heveny gyulladásainak kialakulásánál kisebb-nagyobb mér­tékben mindig közrejátszik a meg­hűlés és a fertőződés, ami után egy­két napos lappangási időszak követ­kezik. Általában náthával kezdőd­nek, melyhez rövid időn belül torok­fájás társul. Néhány nap múlva a gyulladás lefelé terjed - a rekedt­ség a hangszálak gyulladását jelzi -, továbbá a légcső majd esetenként a hörgők nyálkahártyájának gyulla­dása következik. Hogy ez a folyamat mennyire fejlődik ki, a kórokozó ag­resszivitásától és a beteg ellenálló­képességétől függ. Enyhébb ese­tekben a betegnek hőemelkedése sincs, s a bedugult orron, valamint a fokozott orrváladékképződésen kí­vül semmire sem panaszkodik. Ezekhez a tünetekhez társulhat még enyhe fejfájás és torokfájás is, első­sorban a nyeléskor. Mindezt termé­szetesen a testi és szellemi teljesítő- képesség csökkenése kíséri. A sú­lyosabb megbetegedések hőemel- kedéssel, lázzal, köhögéssel, szem- kötőhártya-gyulladással, derékfá­jással, esetleg orrvérzéssel, ízületi fájásokkal járnak. A gyógyítás lé­nyege a néhány napos pihenés, me­legben való tartózkodás, izzasztókú­rák, lázcsillapítók, vitaminok (első­sorban C-vitamin) adagolása, orr- cseppek a légzés segítésére. Az orron keresztül való légzés elősegí­tésére többek között a Sanorin cseppeket is használják. Mivel en­nek a készítménynek a 0,05 száza­lékos koncentrációjú változata re­cept nélkül is megvásárolható, tehát széles körben használatos, fontos megjegyezni, hogy 3 napnál tovább nem ajánlatos az alkalmazása, mi­vel az ennél hosszabb ideig tartó vérellátási elégtelenség, amit elői­déz, az orr nyálkahártyájának kiszá­radásához, sorvadásához, sőt aller- gizálásához is vezethet. A betegség folyamán a dohány­zási tilalomnak természetesnek kell lennie. A legtöbb esetben ezt nem is szegi meg a beteg, baj csupán akkor van, amikor néhány nap után már jobban érzi magát és újra ingerelni kezdi a cigarettafüsttel a még nem teljesen gyógyult légúti nyálkahár­tyát. A végeredmény az, hogy a gyó­gyulás ideje jóval meghosszabbo­dik, s nem utolsó sorban növekszik a heveny betegség idült stádiumban való folytatódásának lehetősége is. A nem ritkán előforduló hangszál­gyulladást nem csak rekedtség, de olykor a hangképzőkészség teljes elvesztése is kísérheti. A gyógyulás legalapvetőbb feltétele, hogy a be­teg ne beszéljen. Bizonyos foglalko­zások (tanító, nevelő, előadó stb.) esetében ennél a betegségnél a si­keres gyógyulás érdekében a né- hánynapos munkaképtelenség elen­gedhetetlen feltétel. Ha ugyanis hangszálgyulladáskor is igyekszünk erőltetve beszélni, esetleg kiabálni, a hangszálak szélei megsérülhet­nek, deformálódhatnak és később nyálkahártya kinövések (polipok) fejlődhetnek ki, amelyek eltávolítása nem a legegyszerűbb sebészeti el­járásokkal történik. A megfázásos betegségek ese­tenként anginába, hörghurutba, tü­dőgyulladásba is átfejlődhetnek. Ezen betegségek lefolyása már ko­molyabb, mindig orvosi felügyeletet és antibiotikumos kezelést igé­nyelnek. A meghűlés következtében kelet­kező betegségek megelőzésének érdekében a legfontosabb a szerve­zet ellenállóképességének növelé­se, ami rendszeres testedzéssel, változatos és vitamindús táplálko­zással, káros szenvedélyektől men­tes életmóddal érhető el. Az öltözkö­désben ne csak a divatot, hanem az ésszerűséget is kövessük. Az orrsö- vényvferdülés is lehet a gyakran ismétlődő nátha okozója, s ezért azt a szakorvos javallata alapján gyó- gyíttassuk. Az influenza elleni védő­oltásnak a nagyobb kollektívákban van értelme, ahol a megbetegedés esélye fokozott. Dr. RÁCZ GÁBOR 1988. IV.

Next

/
Thumbnails
Contents