Új Szó, 1988. április (41. évfolyam, 77-101. szám)
1988-04-30 / 101. szám, szombat
Békés jelent, biztonságos jövőt az emberiségnek! E K ! SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJA KOZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA SZOMBAT 1988. április 30. XLI. évfolyam 101. szám Ára 50 fillér KITÜNTETÉSI ÜNNEPSÉG A PRÁGAI VÁRBAN Köszönet és elismerés a kiváló munkáért Jelen voltak legfelsőbb párt- és állami szerveink képviselői • Ľubomír Štrougal mondott beszédet • Szívélyes beszélgetés a kitüntetettekkel (ČSTK) - A prágai vár Spanyol termében már hagyományosan a munka ünnepe előtt társadalmunk tisztelettel adózik a lelkiismeretes és alkotó munkának, nagyra értékeli a legjobb kollektívák kimagasló eredményeit és kezdeményezését. A prágai várba tegnap eljöttek azok a munkások, mezőgazdasági dolgozók, mérnökök, tudósok, művészek, pedagógusok és más személyek, akik alkotó tetteikkel jelentős mértékben gazdagították szocialista társadalmunkat, és áldozatos s érdemdús munkával hozzájárulnak közös hazánk, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság felvirágoztatásához. A legfelsőbb párt- és állami tisztségviselőktől átvették azokat a kitüntetéseket, amelyeket Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának, a Csehszlovák Nemzeti Front Központi Bizottságának, a Csehszlovák, a Cseh és a Szlovák Szocialista Köztársaság kormányának, valamint a Szakszervezetek Központi Tanácsának javaslatára a köztársasági elnök május 1 -je alkalmából, adományozott. A Szocialista Munka Hőse címet és a velejáró aranycsillag viselési jogát 16 dolgozónak, a Győzelmes Február Érdemrendet hat kollektívának és egyénnek, a Nemzeti Művész címet 22 érdemes művésznek, a Munka Érdemrendet 103 kollektívának és egyénnek, valamint a Klement Gottwald Állami Díjat 22 kollektívának és egyénnek ítélte oda. Jelen volt: Miloš Jakeá, a CSKP KB főtitkára, Gustáv Husák köztársasági elnök, Ľubomír štrougal szövetségi miniszterelnök, Ladislav Adamec, Vasil’ Bil'ak, Peter Colotka, Jan Fojtík, Karel Hoffmann, Alois Indra, Ignác Janák, Josef Kempný és Jozef Lenárt, a CSKP KB Elnökségének további tagjai, Josef Haman, Vladimír Herman, František Pitra és Miroslav Zava- dil, a CSKP KB Elnökségének póttagjai, Jaroslav Hajn, a CSKP KERB elnöke, Mikuláš Beňo és František Hanus, a CSKP KB titkárai, valamint Zdenék Horení, Marie Kabrhelová, Vasil Mohorita, Jindrich Poledník és Miroslav štépán, a CSKP KB Titkárságának tagjai. Jelen voltak a CSKP KB osztályvezetői, a kerületi pártbizottságok vezető titkárai és más párttisztségvi- selók, a szövetségi, a cseh és a szlovák kormány elnökhelyettesei és miniszterei, a Szövetségi Gyűlés, a Cseh és a Szlovák Nemzeti Tanács vezető képviselői, a Nemzeti Front szerveinek, politikai pártjainak és társadalmi szervezeteinek tiszt(Folytatás a 3. oldalon) Az emberi alkotóerő ünnepén írta: KISS JÓZSEF Gerstner István rajza mber és természet kapcsolatának ősi varázsereje lüktet május elseje ünnepi színpompájában. Zászlók, transzparensek és virágcsokrok közvetítik a májusban rejlő természeti és társadalmi üzenetet. S talán csak sejtésszerű, hogy a természetből áradó szépség és az alkotó munka nyújtotta öröm harmóniájának vágya tölti el a sodródó emberáradatot. Lehetséges, hogy ekkora szerepet kapna a vágy és beteljesülés közötti feszültség? De hisz tudjuk, a munka kényszerítő szüksége és a teljes alkotó önmegvalósítás összhangba kerülése hosz- szadalmas folyamat. A klasszikusok figyelmeztettek ennek tendenciajellegére. Előrelendülést sugalló májusi hangulatban, kerek történelmi évforduló hatóerejével eleveníthetjük fel e történelmi útmutatást. Most lesz 170 éve, hogy a lotharingiai határ közelében fekvő Trierben megszületett a tudományos szocializmus megalapítója. Az egyik legrégibb német városban jött világra, ahol még a római korból fennmaradt történelmi emlékek is idézték a múltat. S azokkal szemközt éppen virágba borultak a sétányt szegélyező fasorok. Nyilván mindez a történelem véletlenszerűsége. De alighanem jelképerejű, hiszen Marx Károly lángelméje újragondolta az ember és a természet kapcsolatát, s jövőbe mutatóan az egész emberiség történelmét. Törvényszerűségként jelezte annak a társadalmi rendszernek a létrejöttét, melynek lényege az ember felemelkedése. S a marxi tanításnak anyagi erővé válása mind érzékelhetőbbé teszi, hogy a szocializmus emberközpontú társadalom. Az emberi alkotóerő társadalmi méretű kibontakoztatása pedig rendkívül sokrétű folyamat. S vajon a május elsejei felvonulások színes forgatagának nincs erre utaló jelképes mondanivalója? A fényképek villanásokban őrzik a sokaság egyéni arcképcsarnokát. A rajz képzeletszülte vonásokkal egyénit és általánosít. Mig a felvételeken örömtől sugárzó arcok tekintenek ránk, a művész magába mélyedő felvonulókat is ábrázolhat. A kettő aligha van ellentétben egymással. A lencsevégre kapott ismételhetetlen mozzanatok és a művészi átköités- ben kirajzolódó arcélek egyaránt a május elsejei ünnep legbensóbb tartalmát tükrözik. Úgy tűnhet, a ma még örömet és nyűgöt egyaránt jelentő munka teremtő összhangjának kereséséről és megteremtéséről, annak lelki rezdüléseiről vallanak. Mindez azonban együttjár a munka társadalmi összefüggéseinek, sokszálú kötődéseinek érzékelésével. A május elsejei menetben elvegyülve tudatosítjuk-e kellőképpen munkánk ilyetén értelmét? Az emberi alkotóerő kibontakoztatása a társadalmi élet valamennyi területét érinti. S így az állampolgári kezdeményezés egyet jelent a munkában, a politikai és szellemi életben tanúsított cselekvőkészség szerves egyazonosságával. Mindez az átalakítás előfeltétele, alkotóeleme és egyben folyománya Is. Értelemszerű, tetszetős, sokszor elhangzott megállapítás. A hangsúly most már a tényleges, megfogható, tehát a gyakorlati megnyilatkozásokon van. A CSKP KB 9. ülése és az SZLKP KB azt követő tanácskozása a párt vezető szerepének betöltését szorgalmazva adott ösztönzést a gyakorlati lépésekhez. Az átalakítást, a gazdasági és a politikai demokrácia kiszélesítését szolgáló irányelvek is konkrét formát öltöttek. A mechanizmusok megteremtése és működtetése azonban egyéni tettrekészséget kíván. Kiváltképp érződik ez az önigazgatás, valamint a teljesítmény és az értékelv szerinti javadalmazás meggyökereztetésében. „Az átalakítás szó szerint mindenkit érint és csak a dolgozók közös igyekezetének eredményeként valósulhat meg“ - hangsúlyozta Miloš Jakeš elvtárs a CSKP KB 9. ülésén. Utak, módok keresésére, elképzelések szembesülésére van szükség, önmegvalósítás, alkotó tevékenység és a társadalmi szükségletek összehangolása a cél, mely nem eleve adott állapot, hanem megújulva tovább gyűrűző folyamat. özvetlen függőség és szoros kölcsönhatás kitapintható, valamint láthatatlan szálai révén kap új minőséget egyén és közösség viszonya. S a munkában testet öltő azonosság nemzetközi dimenziókat ölt. Új fejlődési szakaszhatárhoz érkeztek a szocialista országok. Történelmileg meghaladott társadalmi-szervezeti struktúrák felszámolása, új modern szervezeti formák kialakítása került napirendre. S a minőségi átalakítás olyan rugalmas mechanizmusok létrehozását követeli meg, mely összhangban áll a termelőerők világméretű fejlődésével, a civilizációs változásokkal, s lehetővé teszi a szocializmus belső erőforrásainak mind teljesebb kiaknázását. A meghatározó, döntő tényező az egyén alkotóerejének felszabadítása, a döntéshozatalban és az irányításban való mind teljesebb részvétele. Minden e téren tett országonkénti előrelépés kihat a világszocializmus egészének erejére és befolyására. Az egyéni szerepvállalás társadalmi méretűvé növekedése határozza meg a szocialista összefogás erejét, kölcsönöz új vonásokat a szocializmus eredendően nemzetközi létformájának. a z egyéni, emberi alkotóerő mindig is az egész emberiség javát szolgálta. Napjainkban a megosztott, egymástól kölcsönösen függő világban az emberi civilizáció megmentése mindenek fölé emelkedő közös üggyé vált. S ebbe a világba helyeződve élesen szembekerül a teremtő munka és annak pusztulással fenyegető, ész és érzelem nélküli ellenpólusa. Az ember az egész földgolyón egyre inkább érzékeli, hogy a rombolás veszélyét az egyéni alkotó munkából táplálkozó közös igyekezet háríthatja el. így vállal egyetemes felelősséget önmagáért, a természetért és az egész civilizáció fennmaradásáért. E felelősség jegyében, önnön szerepünk tudatában álljunk csatasorba, hogy május elseje az egész emberiség ünnepévé váljék.
