Új Szó, 1988. április (41. évfolyam, 77-101. szám)
1988-04-28 / 99. szám, csütörtök
Közösen a XVII. pártkongresszus programjának megvalósításáért Új gondolkodásmódot, hatékonyabb munkát A minőség javításával tesszük nyereségesebbé a termelést ÚJ SZÚ 5 1988. IV. 28. A múlt évi gazdálkodás mérlegének értékelésekor mi, a nyitra-iván- kai (Nitra-lvánka) Virágzás Efsz tagjai elégedettek voltunk szövetkezetünk 1987-ben elért eredményeivel. Lehettünk is, hiszen igényes tervet dolgoztunk ki, melyet a cukorrépa- és a szőlőtermesztés kivételével maradéktalanul teljesítettünk. Sajnos, ezeknek a növényeknek tavaly nem kedvezett az időjárás. A kalászos gabonafélékből 6,2 tonnás hektárhozamot értünk el, szemes kukoricából pedig nálunk termett a legtöbb - egy hektár átlagában 7,3 tonna - a Nyitrai (Nitra) járásban, összesen 1500 tonna gabonát termeltünk terven felül, s ennek nagyobb hányadát átadtuk az SZSZK Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériuma által létrehozott tartalékalapra. Hadd dicsekedjünk el vele, hogy a kitermelt gabona minősége is kitűnő volt, így például a búza zömét élelmiszeripari gabonaként értékesíthettük, az árpánkat pedig söripari célokra vásárolták fel. Ezenkívül 830 tonna kukoricát vettek át tőlünk keményítőgyártásra. Mindezt azért hangsúlyozom, mert a minőségnek köszönhetően 1,7 millió koronával nagyobb bevételre tettünk szert a gabonaféléknél, mintha az egész termést takarmánygabonaként értékesítettük volna. Márpedig ez a szövetkezet gazdálkodásának nyereségessége szempontjából cseppet sem elhanyagolható ösz- szeg, hiszen kis híján elegendő volt az év végi nyereségrészesedésekre. Ebből is látni, hogy szövetkezetünkben fölöttébb nagy gondot fordítunk a minőség javítására. Az állattenyésztési ágazatunk szintén minden tekintetben teljesítette feladatait, beleértve a húsfélék választékát is. Nálunk a tehenek évi tejtermelése már évek óta 4000 liter fölött van. Konkrétan tavaly 4240 liter volt az átlag. További tartalékot látunk a telepek eltérő eredményeiben, ugyanis a feltételek megközelítően mindenütt azonosak. Ezért is bosszantó, hogy miközben az alsó- köröskényi (Dolné Krškany) telep szocialista munkabrigádjának aranyjelvényes tagjai évi átlagban 5187 liter tejet fejnek egy tehéntől, addig a berencsi (Branč) farmon a négyezer literes átlagot sem tudták elérni. Ezt az ágazat irányítóinak egész évben szem előtt kell tartaniuk. Ami a termékek minőségét illeti, az állattenyésztésben akadtak gondjaink. Főleg a tejtermelésben, hiszen a tejnek csupán a 78 százalékát tudtuk az első minőségi osztályban értékesíteni, és 0,8 százalék olyan tejünk is volt, amely nem felelt meg a standard követelményeknek. Mindez 168 000 koronánkba került. Igyekeztünk idejében felkészülni az idén januártól érvényes, szigorúbb feltételekre. Annál is inkább, mert a legkisebb mulasztás is érzékenyen érintheti a szövetkezet költség- vetését, illetve a dolgozókat, akik anyagilag közvetlenül érdekeltek a minőség alakulásában. Gondunk van arra, hogy a tej minőségére a szövetkezet vezetői, a laboratórium dolgozói, a telepvezető zoo- technikusok és az állatgondozók egyformán ügyeljenek. Az eredmény egyelőre biztató, hiszen eddig csaknem az összes tejet az elsó minőségi osztályban vették át tőlünk. Jó eredményeket értünk el a hizlalásban. A hízósertéseknél 0,62 kilogramm, a szarvasmarháknál pedig 0,82 kilogramm volt az átlagos napi súlygyarapodás. Száz tehéntől 108,1 borjút, egy kocától pedig 20 malacot választottunk el, így az előző évinél lényegesen több borjút és malacot tudtunk felnevelni, amivel kedvező feltételeket teremtettünk az idei feladatok teljesítéséhez. ökonómiai szempontból nagyra értékeljük azt a tényt, hogy a szőlőAz átalakítást mindenkinek önmagánál kell kezdenie termesztésben tapasztalt 4,2 millió koronás kiesés ellenére szövetkezetünk 100,2 százalékra teljesítette a brutto mezőgazdasági termelés tervét, ami tavaly csak keveseknek sikerült a járásban. A bértömeg nagyságát meghatározó teljesítmények értéke 1,8 millió koronával túlhaladta a tervezett szintet. A tagok anyagi érdekeltsége? Mint már utaltam is rá, a 8,5 millió korona nyereségből 1,8 millió koronát fizettünk ki nyereségrészesedés címén. Közel egy évtizede alkalmazzuk a belüze- mi önelszámolást, melynek keretében minden egyes dolgozónk tudja, milyen érdeke fűződik a feladatok teljesítéséhez. Miként a bérezésben, a nyereségrészesedés elosztásakor is az érdem szerinti javadalmazás alapelvéból indultunk ki, figyelembe véve az önelszámolási egységek konkrét eredményeit. Külön értékeltük azoknak a segítőkészségét, akik minden alkalommal vállalták a munkát, amikor arra szükség volt, tekintet nélkül a munkaszüneti vagy ünnepnapokra. Pénzben is igyekeztünk kifejezni, hogy az áldozatkészséget, a munkához, a közös feladatokhoz való jó hozzáállást mindennél többre becsüljük. Ezekben a napokban szövetkezetünk tagjai már az új, a múlt évinél igényesebb feladatok teljesítésén munkálkodnak. Akárcsak mi, gazdasági vezetők, ók is tudatosították, hogy az idei erőpróba egyúttal a gazdasági mechanizmus átalakításának feltételeire való felkészülést is jelenti. Az új mechanizmust, melynek alapját a megváltozott gazdasági ösztönzők alkotják, most ismerget- jük. Kiszámítottuk, hogy a tavalyihoz hasonló eredmények esetén az új feltételek között hozzávetőlegesen 4 millió koronával volna kisebb a nyereségünk. Vagyis felmerül a kérdés, hogyan tovább, tudjuk-e nélkülözni az újratermelési folyamatban ezt az összeget? Aligha, ezért mindent meg kell tennünk a jövedelmezőség növeléséért. Az út, amelyet választottunk, nem lesz könnyű, de tudjuk, hogy más lehetőségünk nincs. Elsősorban a mezőgazdasági alaptevékenység intenzi- fikálására alapozunk. Figyelmünk középpontjában áll a minőség javítása, hiszen megértettük, hogy az új rendszer az eddiginél is jobban megköveteli és honorálja a minőségre törekvést. Vagyis előnyösebben akarjuk értékesíteni a termékeinket. A termelés intenzitását főleg a termelési rendszerek alkalmazásával és a tudományos-technikai vívmányok érvényesítésével tervezzük növelni. Komoly tartalékaink vannak a termelési költségek csökkentésében. Ehhez a földalapról való gondoskodás és az istállótrágyázás növelésében, a laboratóriumi elemzések alapján végzett tápanyagpótlásban és takarmányozásban keressük az utat. Természetesen gondoltunk a melléküzemági termelés fejlesztésére is, mert az említett 4 millió koronát kizárólag az alaptevékenységből egyelőre képtelenek vagyunk pótolni. Növelni tervezzük a kavicskitermelést, felújítjuk a csaknem elhasználódott fűrésztelepünket, s a Bioveta nemzeti vállalattal együttműködésben még ebben a félévben megkezdjük az állatgyógyászatban a hasmenés gyógyítására kifejlesztett Bentoprogén gyártását. Igen nagy tartalékot látunk az emberekben. A szövetkezet tagjainak alkotó kezdeményezése, a munkához, a mindennapi feladatokhoz való hozzáállása döntő szerepet fog játszani a gazdálkodás új rendszerében. JOZEF LUKÁČ mérnök, a nyitra-ivánkai Virágzás Efsz üzemgazdásza Sokat vitatkozunk a gazdasági mechanizmus átalakításának előnyeiről és hátrányairól, viszont véleményem szerint, keveset beszélünk arról, hogy mit kell tenniük a feladat teljesítéséért az egyéneknek, a dolgozókollektíváknak, illetve a vállalatoknak. Ideje volna intenzíven elgondolkozni azon, miként gyorsíthatnánk meg a technológiai folyamatok és a termékek felújításának folyamatát, hogy jobb minőségű termékeket gyárthassunk. Mérlegelni kell, hogyan mélyítsük el a minőséghez fűződő anyagi érdekeltséget, mit tegyünk a teljes önelszámolás érvényesítésének meggyorsításáért, hiszen csak ezen az úton jutunk el oda, hogy mindenki gazdának érezze magát a munkahelyén. Úgy teszünk, mintha valamennyien tudatosítanánk a feladat súlyát, mintha újszerűen gondolkoznánk, de valóban ugyanúgy dolgozunk, mint korábban. A hagyományokhoz hűen, az idén év elején is kikértük vállalatunk dolgozóinak a véleményét, ki milyen segítséget vár munkájában a vállalattól, illetve milyen tartalékokat lát a saját tevékenységében, a munkához való hozzáállásában stb. Megkérdeztük, hogy az egyes dolgozókollektívák mit várnak a vállalattól, s maguk mit ígérnek-kínálnak a vállalatnak. Hozzájárulásom a vállalat fejlődéséhez felirattal kérdőívet osztottunk szét a dolgozók között. Rögtön akadt, aki a fölösleges papírmunka gyarapításának minősítette a felmérést. Elutasítottuk a bírálatot, mert meggyőződésünk, hogy csakis hasznára lehet a vállalatnak, ha mindenki - beleértve a portást és az igazgatót egyaránt - őszintén véleményt mond, javaslatot tesz és kötelezettséget vállal. Kérdéseink a tudományos-technikai vívmányok érvényesítésének, a minőség javításának, a takarékosság növelésének és a dolgozók kezdeményezése fellendítésének lehetőségeire vonatkoztak, de arra is kíváncsiak voltunk, hogyan ítélik meg dolgozóink a vállalat szociális programját. A beérkezett válaszok és javaslatok összegezésén még dolgozunk, de annyi máris bizonyos, hogy a tapasztalatok nagyban hozzájárulhatnak munkánk eredményesebbé tételéhez. Az átalakítás nem pusztán az állami vállalatról szóló törvény, az önállóság, az önfinanszírozás, vagy az újszerű tervezés és irányítás. Az átalakítást mindenekelőtt az új, minden eddiginél felelősségteljesebb és a szó szoros értelmében alkotó hozzáállás jellemzi. Súlypontját nem a jámbor óhajok, hanem a lehetőségek ígérete adja. Az igényes, ámde megalapozatlan terv nem javíthatja a gazdasági helyzetünket, viszont a reálisan kidolgozott tervet minimális feladatnak kell tekinteni. Az újszerűség abban rejlik, hogy a vállalatnak képesnek kell lennie többet és olcsóbban termelni, és ehhez meg kell teremteni a feltételeket. A februári győzelem, valamint a gép- és traktorállomások megalakulásának 40. évfordulója tiszteletére kifejlesztettük és gyártani kezdtük a Pálava-67 csévélődobos öntözőberendezést. Korszerűbb, nagyobb teljesítményű mint a korábbi típus, mégis olcsóbb. Az ország öntözőberendezéseinek korszerűsítésén kívül az új meliorációs létesítmények építésével kapcsolatos igényeknek szintén képesek vagyunk eleget tenni. Szovjet partnereinkkel megállapodást írtunk alá az embriomobil néven ismertté vált mozgó laboratórium gyártására és szállítására. Tervbe vettük az univerzális hengerek gyártásának növelését, az állat- tenyésztés gépesítésével, a villany- szerelési és egyéb munkákkal kapcsolatos szolgáltatásokat nem terjedelmükben, hanem a költségek vonatkozásában csökkentjük, mégpedig a mezőgazdasági partnervállalataink javára. Meggyőződésem, hogy mindany- nyiunknak van mit javítani a munkáján, a feladatokhoz való hozzáállásán. Az év elején azt mondtuk, hogy a régi érdemekből nem lehet megélni, tehát nem ígérünk mást, csak munkát. Mindenkinek lehetőséget adunk a bizonyításra. Tudjuk, az embernek éreznie kell, hogy fontos a közösség, a társadalom számára. Ha ez így van, akkor komoly teljesítményre képes. így találjuk meg kölcsönösen az egymáshoz vezető utat. A termelésben még tanulnunk kell a demokráciát, viszont nem szabad szem elől téveszteni, hogy vitázni csak szabad, dolgozni viszont muszáj! Minden véleményt szívesen meghallgatunk, hogy megismerjük dolgozóink problémáit, az átalakítással kapcsolatos nézeteit, s felmérhessük, ki milyen részt vállal a közös feladatból. így tanulunk egymástól, s egyúttal felszámoljuk a fölöttébb káros ,,ti ott fenn, mi itt lenn“ alapelvet, illetve azt a gyakorlatot, hogy mindenki jobban tudja, mit és hogyan kellene másnak csinálni. Szeretnénk elérni, hogy mindenki önmagánál kezdje az átalakítást. Mindenekelőtt a kommunistáknak kell jó példával az élen járniuk, hisz őket senki és semmi nem mentesíti a jövővel kapcsolatos felelősségtől. JAROSLAV STEHLÍK mérnök, kandidátus, a Hustopeőei Gép- és Traktorállomás igazgatója Új technológia a darabgyártásban Jó hírnévnek örvend a használati üvegtárgyakat készítő Lednické Rovné-i (Považská Bystrica-i járás) üveggyár, melyet jó minőségű termékeivel vívott ki, nemcsak itthon, hanem külföldön is. Úgy tűnik, hogy itt minden rendben van, s üvegfúvók optimizmussal tekinthetnek a jövőbe, de a valóságban ez csak felszínes benyomás. Jozef Prekop, az üzemi pártbizottság elnöke nem kevés nehézségről beszélt. A néhány éve még attraktív mesterségként ismert üvegfúvás ma már a fiatalok érdektelenségével találkozik. Szakmunkásképző intézetükben gyakran gondot okoz a megfelelő létszám biztosítása. S nem ez az egyedüli nehézség. Az üveggyárban elhatározták, hogy a tudományos-műszaki ismeretek bevezetésének útjára lépnek. Talán furcsán hangzik, de gépeket, méghozzá automatákat és robotokat akarnak bevezetni a használati üvegytárgyak darabgyártásába. A darabgyártásnál az ember nélkülözhetetlen, de csak az, aki valóban termel, alkot, érvényre juttatja fantáziáját és ügyességét. Az üvegfúvó és fúvósípja ebben a szakmában egyedülálló. Csakhogy minden öt ilyen alkotó munkást további három segédmunkás szolgál ki. Odanyújtják, megfogják, elveszik a fúvósípot, s ezek azok a munkafolyamatok, melyeket gépekkel lehet helyettesíteni. Felvetődik az egyre fokozódó munkáshiány kérdése az üvegiparban, ami nemcsak a fiataloknak e szép szakma iránti érdektelenségének köszönhető. Az iparág sajátossága, hogy az évek múlásával a tapasztalt szakembereknél és a kiváló üvegfúvóknál is csökken a munkateljesítmény. Ez lényeges különbség például az eszergályos- sal vagy hasonló foglalkozású munkásokkal szemben, akiknek a sokéves tapasztalat hasznosítása általában fokozott teljesítményű, jó minőségű munkában nyilvánul meg. Biztos kéz, pontos szem, az anyag érzése és tulajdonságának alapos ismerete - ezek azok a tulajdonságok, melyekkel a jó üvegfúvónak rendelkeznie kell. Milan Pagáč és Tomáš Kurie a darabgyártás részleg kiváló dolgozói üvegkancsókat készítenek (A szerző felvétele) Az üvegipar fizikailag még mindig nagyon kimerítő munkát igényel. Az ember közben szinte elhasználódik. A gépeknek kell segíteniük, hogy ilyen módon ne veszítsék el a legjobb dolgozóikat. A kohászati formázásnál már jelentős sikereket értek el. A kis, könnyű tárgyak készítésénél, mint például a poharak, a segédmunkásokat egyszerű berendezéssel helyettesítették, amivel az üvegfúvók maguk is tudják a formázóedényt kezelni, amibe az üveget fújják. Részben sikerült megoldani a félkész áruk szalagszállítását. Csakhogy ez nem minden, a komplex műszaki megoldásban van a legnagyobb tartalék. Az üveggyár vezetőségének érdeke az üvegipari termékek mozgatásának robotizálása, csakhogy eddig nem áll rendelkezésükre olyan robot, melyet gyorsan át lehetne programozni, hogy lépést tartson az árukészlet módosításával, mely egy műszak alatt többször változik, cserélődik. Ezek a robotok változtatható karjaikkal nem képesek alkalmazkodni a termékek megfogásához. Ezek a gondok megoldásra várnak. A gyártmányok színvonalának megtartása végett nagyon sok dolgot, mint például formázógépeket, berendezéseket - amelyek megkönnyítik az üvegfúvó-síppal való manipulációt - külföldről kell behozni, amire a devizát az exportfeladatok következetes teljesítésével biztosítják. Az új technológia a darabgyártásban is nagy lépésekkel halad előre, s a Lednické Rovné-i üveggyárban is lépést tartanak vele. Nem könnyű a feladatuk/s dicséretre méltó a dolgozók igyekezete. Nem várnak mások segítségére, a felmerülő gondokat saját erőből és saját anyagi forrásokból oldják meg. MIROSLAV ZEMAN
