Új Szó, 1988. április (41. évfolyam, 77-101. szám)
1988-04-05 / 79. szám, kedd
A gazdaságosabb termelésre törekednek A sárói (Sárovce) Béke Efsz három pártalapszervezetének tagjai jövőbe tekintő bizakodással tartották meg üzemi konferenciájukat. A szövetkezet a Lévai (Levice) járásban az élenjárók közé tartozik. Ladislav Schvarc, az üzemi párt- bizottság elnöke mélyen elemző beszámolójában - összhangban a gazdasági átalakítással - hangsúlyozta, hogy el kell távolítani a fejlődést fékező akadályokat. A kommunisták fő feladata segíteni a még jobb gazdálkodás feltételeinek a kialakítását. Előtérbe kerül a termelési költségek csökkentése és a hatékonyság növelése. A nyereség csak akkor növelhető, ha a növénytermesztés kiemelt helyet kap a szövetkezetben. Ezen a téren az elmúlt évben sokat tett a szövetkezet vezetősége, mert nagy teret biztosított a korszerű termelési módszerek kibontakozásának. Eredményesen alkalmazzák többi között a magyarországi bajai kukoricatermelési rendszert, de más hasonló korszerű termelési módszereket is bevezettek a növénytermesztésben. Nem véletlen tehát, hogy tavaly a búza átlagos hektárhozama 6,18, a tavaszi árpáé 6,25, a szemes kukoricáé pedig 7,13 tonna volt. A távlati tervek szerint több mint nyolc tonna szemes kukoricát akarnak termelni hektáronként. Az állattenyésztésben is kedvező fordulat történt. A tervezettnél például jóval több malacot választottak el. Az eredmények jobbak lehetnének, ha a Mezőgazdasági Terményfelvásárló és Ellátó Vállalat lévai üzemétől nagyobb tápanyagtartalmú takarmánykeveréket kapnának. A több mint 6 millió korona nyereség is bizonyítja, hogy az efsz jól zárta az elmúlt évet. A beszámolóban szó esett a pártalapszervezetek politikai szervező munkájáról is. E téren az eredmények ellenére is van még bőven tennivaló. Jobban kell aktivizáin, a passzív párttagokat, hogy többet vállaljanak a közös feladatokból. A káderpolitikával kapcsolatban hangzott el az a kívánalom, hogy nagyobb teret kell adni a fiataloknak. Erkölcsi és anyagi ösztönzőkkel biztatni őket a mindennapi aktív munkára. A vita főleg az önfinanszírozás feltételeinek kialakítására irányult. Ezzel kapcsolatban elhangzott több vélemény is. Dr. Milan Sulka, az efsz alelnöke arról beszélt, hogy mindent meg kell tenni a termények és termékek jobb értékesítéséért. Foglalkozni kell azzal, hogy mi mennyibe kerül. A szállítói-megrendelői kapcsolatok javításáért is többet kell tenni. Előfordult például, hogy a húsipari átvevő központban eltérések voltak a hízóállatok súlyának megállapításánál. Nagy gondot okoz a tejnek az új szabványok szerinti eladása Hűtőberendezéseik elavultak, öt éve igényelnek új berendezéseket, de a mai napig nem kaptak. Emiatt a szövetkezetei jelentős károk érik. Ebbe a témakörbe kapcsolódott be Kazlov László mérnök, az egységes földműves-szövetkezet elnöke is. Hangsúlyozta, hogy a vezetőség sokoldalú intézkedéssel alakítja ki a jövedelmezőbb termelési módszereket. Elvárja, hogy az üzemgazdász munkatársaival együtt rendszeresen kimutassa, hogy mi menynyibe kerül. Tegyen javaslatot a termelési költségek csökkentésére. Felmérése szerint, ha az elképzeléseik valóra válnak, akkor mintegy 5 millió koronával csökkentik a termelési költségeket. Minden szakaszon van lehetőség a gazdaságosabb termelésre. Nem mindegy, hogy az egyes munkákat milyen módszerekkel és gépekkel végzik. A szemes kukorica termelésénél például a legmagasabb hektárhozam azon a területen volt, ahol a magot a korszerű Becker vetőgéppel juttatták a földbe. A hektárhozam közel kilenc tonna volt. Viszont a hagyományos vetögépekkel vetett szemes kukorica hektárhozama hasonló feltételek között csak 6,1 tonna volt. Ilyen tartalékokat keresnek a növénytermesztésben és az állat- tenyésztésben egyaránt. Nagyon meggondolják, hogy mire fordítják a pénzt. Már azzal is foglalkoznak, hogy a rossz munkát végző szövetkezeti tagoktól fokozatosan megválnak. Inkább azokat díjazzák jobban, akik mindent megtesznek a termelés gazdaságosságáért és a feladatok teljesítéséért. Az elképzelések szerint a taglétszámot mintegy ötvennel csökkentenék. Az önfinanszírozás jegyében szólalt fel Ciril Mérés, a lévai járási pártbizottság küldötte is. Javasolta, hogy az elért eredményeket és tapasztalatokat felhasználva olyan tervet kell kidolgozni, amely még jobb eredmények elérésére serkent minden szövetkezeti dolgozót. Végh Ferenc, a nyugat-szlovákiai kerületi pártbizottság küldötte a beszámolót és a felszólalásokat értékelve azt a következtetést vonta le, hogy a Béke Efsz kommunistái jó úton járnak, de egyben bírálta, hogy a jövőben többet kell foglalkozni a költségek alakulásával. Előtérbe került a kollektív felelősség kérdése is, s hogy mindenki érezzen nagyobb felelősséget a termelés alakulásáért munkahelyén. Magasabb szintre kell emelni a szocialista munkaversenyt, s ez elsősorban a kommunisták feladata. De az is, hogy a termelés hatékonyságának a növelésére irányuló 2 070 000 korona értékű kötelezettségvállalást - amelyet a szövetkezeti tagok a győzelmes február 40. évfordulójának tiszteletére tettek - teljesítsék. BALLA JÓZSEF Orvosi ellátás a Közép-szlovákiai kerületben EGÉSZSÉGMEGŐRZŐ PROGRAM AZ EZREDFORDULÓIG új szú 1988. IV. 5. A Közép-szlovákiai kerület egészségügyi szakemberei a közelmúltban tájékoztatták az újságírókat az egészségügyi ellátás helyzetéről, a feladatokról, különös tekintettel az ezredfordulóig meghirdetett egészségmegőrző programra. Dr. Jozef Komon kandidátus, a kerületi egészségügyi intézet igazgatója elmondotta, hogy a terveknek megfelelően számos korszerű egészségügyi beruházás épült s az évtized végéig újabb létesítményeket adnak át. A kerületi székhelyen, Banská Bystricában új kórház és rendelőintézet enyhíti a betegellátás gondjait, s Liptovský Hrádok és környékének- lakói is igénybe vehetik már a jól felszerelt új területi rendelőintézetet. Jelenleg is számos fontos beruházás munkálatait végzik, közülük is kiemelkedik a Banská Štiavnica-i rendelőintézet, a losonci (Lučenec) sebészeti pavilon és a zvoleni rehabilitációs központ építése. Banská Bystricában megkezdték már az ortopéd osztály építését. Már tervezik, illetve előkészítik a rimaszombati (Rimavská Sobota) és a martini rendelőintézet, továbbá a Považská Bystrica-i kórház építését, az utóbbi az idősek és hosszantartó betegségben szenvedők gyógykezelését szolgálja majd. Sajnos a személyi, mindenekelőtt a szakorvosi ellátottság szempontjából már nem ilyen kedvező a helyzet, sőt a kilátások sem túl biztatóak. Közép-Szlovákiában tavaly volt az első olyan esztendő, amikor az egyetemi tanulmányaikat befejező fiatal orvosok számára felkínált 136 helyet egy kivétellel betöltötték. Persze sokéves tapasztalat, hogy a fiatal orvosok - különösen ha az ország más vidékeiről érkeztek - nem maradnak hosszabb ideig első munkahelyükön, hanem a nagyobb városok felé orientálódnak. így aztán a Čadcai, Dolný Kubín-i, Rimaszombati, Nagykürtösi (Veľký Krtíš) és a Žiar nad Hronom-i járásokban jelentős munkaerőhiány tapasztalható. A legutóbbi időszakban örvendetesen javult az egészségügyi intézmények felszereltsége. A korszerű orvosi technika Banská Bystricában és Martinban összpontosul, fokozatosan javítják azonban a területi hatáskörű kórházak, így a losonci, zvoleni és a žilinai intézmények ellátását. Legutóbb Považská Bystricában szereltek fel korszerű gyógyászati eszközöket, egyebek között ultrahangos diagnosztikai berendezéseket. Némiképpen javult a helyzet a gyógyszerellátás terén is, bár a kerület fogyasztása még mindig jóval az országos szint alatt van. Megszűnt a hiány a széleshatáskörű antibiotikumokból, ugyanakkor változatlanul hiány van egyszer használatos gyógyászati eszközökből, mindenekelőtt injekciós fecskendőkből és transzfúziós eszközökből. A kerület kimagasló eredményeket ér el a gyermekgyógyászatban. A korábbi gyakorlattól eltérően olyan módszereket vezettek be például a csecsemögondozásban, hogy egyéves korig minden gyerek legalább tízszer fordul meg a szakorvosnál. A járási kórházak ultrahangos berendezésekkel való ellátása óta jelentősen csökkent a csecsemőhalandóság. Két év alatt a Banská Bystrica-i járásban 23,2-ről 16,2 ezrelékre, a Čadcai járásban pedig még ennél is nagyobb mértékben. A kerületi és az országos átlagnál is rosszabb viszont a helyzet a Nagykürtösi és a Rimaszombati járásban, ahol még nem rendelkeznek korszerű gyógyászati eszközökkel, s a környezeti ártalmak is számottevőek. Minderről részletesen dr. Lubomir Šefranko, a kerületi közegészség- ügyi állomás igazgatóhelyettese beszélt, aki elmondotta, hogy a levegő szennyezettségén kívül éppen ezekben a járásokban okozza a legnagyobb gondot a vezetékes ivóvíz hiánya. A kerület összlakosságának ma már több mint 75 százaléka jut megfelelő minőségű vezetékes ivóvízhez, ugyanakkor a Nagykürtösi járásban csak a lakosok 43 százaléka. A gyermekek daganatos megbetegedéseinek gyógyítására jól felkészültek a kerület intézményei. Világ- viszonylatban is megállják a helyüket a szűrővizsgálatok szervezettsége, a betegség felismerése és a hatékony kezelés terén. Szinte egyedülálló, hogy a betegség felismerését követően 48 órával már teljes hatékonyságú terápiás kezelésben részesülnek a rászorulók. Nem utolsósorban ezzel a rugalmassággal magyarázható, hogy a kezelés a páciensek 69 százalékánál teljes sikerrel jár, azaz a gyerekek egészséges emberként élhetik le életüket. A szív- és érrendszeri betegségek gyógyítása terén is nagy erőfeszítéseket tesznek a kerület egészségügyi intézményei. Dr. Juraj Hrnčiar kandidátus, a Banská Bystrica-i kórház belgyógyászati osztályának vezető orvosa szerint az elmúlt években közel tíz százalékos javulás tapasztalható a betegség gyógyításában, a helyzet mégis aggasztó, mert egyre növekszik a betegek száma. Ezért a megelőzésre kell hangsúlyt helyezni. Ennek módjai közismertek. Szükség van a folyamatos felvilágosító tevékenységre, az emberek gondolkodásmódjának és életvitelének megváltoztatá- sára. g.— „Adni akartam, és kaptam...“ líMegyven évvel ezelőtt kezdték el az Ifjúsági Vasút építését A helyszínre már március 8-án megérkezett 24 sládkovičovói fiatal és Bohumir Tornán, az ifjúsági építkezés vezetője, illetve ahogy akkor nevezték: a parancsnok. Sátrat vertek a hegyoldalban, az erdő alatt. A sátortábort, hogy védett legyen, körülsáncolták hóval, majd hozzáláttak a barakkok építéséhez. Március 15-én már százhuszan dolgoztak, mert időközben segítségükre érkezett a földműves fiatalok kollektívája. Később, évtizedek múltával egyesek az ifjúsági mozgalom hőskorszakának nevezték el az akkor kezdődött nagy és országos ifjúsági építkezések időszakát. A felesleges túlzás és a még feleslegesebb alábecslés elkerülése végett érdemesebb a tények vizsgálatával foglalkozni. Annál is inkább, mert a fiatalok akkori és jelenlegi helyzetében nagyon sok a hasonlóság. Pártunk akkor is bizalommal fordult az ifjúság felé, számított a fiatalok bátorságára, kezdeményezésére. Fáradhatatlanul segítette, támogatta, politikai, társadalmi, közéleti cselekvésre biztatta őket. Tény, hogy az ifjúság akkori vezetői a párt útmutatására kezdték el tanulmányozni, figyelni a szovjet Komszomolszk város építését, a jugoszláv és a bolgár ifjúsági építkezéseket, míg meg nem született az elhatározás: a Banská Štiavnica és Hronská Dúbrava közötti 20,3 km-es szakaszon, a hozzá szükséges 32 létesítménnyel együtt, megépítjük a vasutat. És tény az is, hogy a bateológus, leendő evangélikus, illetve katolikus pap. Munkaszervezésben a legszigorúbban érvényesült a kollektivitás elve, mert mindegyik munkacsoport, még a legkisebb létszámú, 12 fős osztag is tudta a reggel hallott napiparancs alapján, hogy a munkahelyén milyen teljesítmény kell az állami norma, majd a jóval igényesebb ,,ifjúsági“ norma, és a munkaversenyben meghatározott „tábori“ norma túlteljesítéséhez. Maradéktalanul érvényesült a „brigádrendsze- rű javadalmazás“ elve is, mert ugyan a tábor törzskara osztotta ki az élmunkáskitüntetéseket, de az elért teljesítmény szerint az osztag tanácskozása döntötte el, hogy arra ki érdemes. Egyébként naponta 6 órát dolgoztak a fiatalok, akik megérkezéskor egy-egy munkaruhát, bakancsot, kék inget, csajkát, evőeszközt és két takarót kaptak. Legalább egy hónapig dolgoztak az építkezésen. Utána ajándék gyanánt kaptak egy-egy jelvényt, igazolványt, kék inget, könyvet vagy albumot, egyévi előfizetést az ifjúsági sajtóra, utazási jegyet, és élelmet az útra. Mégis mindegyik, mind a 47 162 vasútépítő fiatal, azzal a tudattal ment haza, hogy ő ugyan fizetés nélkül, csak a kosztjáért dolgozott az építkezésen, de valójában a pénz helyett valami sokkal értékesebbet A IV. számú barakktábor építésén részt vettek a komáromi hajógyár kommunistái, idősebb dolgozói is Az egykori vasútépítők fogadása a 30. évfordulón (Felvételek a szerző archívumából) rakkok építésétől kezdve, míg a 8 évre tervezett munkát 18 hónap alatt el nem végezték a fiatalok, mindig ott voltak, együtt dolgoztak velük a kommunisták. Az akkori adottságokhoz képest merész vállalkozás volt ez, hiszen három viaduktot is fel kellett építeni. A legnagyobbat 23 méter magasan, 144 méter hosszan, és még így is 250 méteres, természetes emelkedésű a vasútvonal. Alagutat is fúrni kellett, mégpedig 1194 méter hosz- szan. Április 5-én hatszázan kezdték a munkát, májusban már 1600 fiatal dolgozott. Júniusban eljöttek a főiskolások, majd az ipari tanulók. Júliusban 650 bolgár, 170 francia, 81 norvég fiatal csatlakozott a mieinkhez. Augusztusban eljött harminchat kapott: megismerte a jól végzett munka örömét. Ennek a tudati változásnak a hevületét, ezt az izzó lelkesedést, a nagy-nagy szándékok és elhatározások erejét érezhette meg Fraňo Kráľ, a költő is, mert amikor az építkezés megkezdésének első évfordulóján a vasútépítő fiatalok táborába látogatott, ezt írta a tábor krónikájába: Adni akartam, és kaptam... hitet, erőt a munkához. Különben pedig 19,5 év volt a vasútépítő fiatalok átlagos életkora. Ami azt jelenti, hogy az a nemzedék kezdte el akkor az Ifjúsági Vasút építését, amelyik éppen mostanában készül nyugdíjba. Tisztelet a munkájukért! HAJDÚ ANDRÁS
