Új Szó, 1988. április (41. évfolyam, 77-101. szám)

1988-04-26 / 97. szám, kedd

FRANCIA ELNÖKVÁLASZTÁSOK Mitterrand és Chirac jutott tovább összecsapások a kanakok és a csendőrök között Új-Kaledónián (ČSTK) - A francia belügyminisz­térium hétfőn közölte az elnökvá­lasztások vasárnap megtartott első fordulójának előzetes eredményeit. Eszerint a legtöbb szavazatot (33,9 százalékot) Francois Mitterrand köztársasági elnök szerezte meg. A második helyen végzett Jacques Chirac kormányfő, akire a szavazók 19,8 százaléka adta le voksát. A harmadik Raymond Barre, volt miniszterelnök (16,5 százalék), a negyedik pedig a szélsőjobboldali Nemzeti Front elnöke, Jean-Marie Le Pen lett (14,4 százalék). André Lajoinie-ra, a Francia Kommunista Párt jelöltjére a választók 6,8 száza­léka szavazott. Mivel a jelöltek egyike sem sze­rezte meg a megválasztáshoz szük­séges abszolút többséget, a francia köztársasági elnök személyéről a május 8-i második fordulóban dön­tenek a szavazók. Ekkor már csak a két legjobban szerepelt politikus, vagyis Mitterrand és Chirac méri össze erejét. A továbbjutók személye már a va­sárnap esti órákban lényegében is­meretes volt. Raymond Barre, mi­után kiderült, hogy csak a harmadik helyet szerezte meg, nyilatkozatá­ban felszólította választóit: a máso­dik fordulóban Jacques Chiracot tá­mogassák. Le Pen május 1-én kí­vánja közölni választóival, hogy kire voksoljanak. Az első értékelések szerint a va­sárnapi szavazás meglepetése, hogy Le Pen tovább növelte befolyá­sát. A Nemzeti Front eddigi legna­gyobb választási sikerét érte el. Ve­zetője közismerten a bevándorlók ellen irányuló és nacionalista hangu­Uj-Kaledónián a csendörség páncélozott járműve rombolja szét a kana­kok barikádját (Telefoto - ČSTK) Átalakították a panamai kormányt Hét tárca élére került új miniszter (ČSTK) - Mint már beszámoltunk róla, a panamai kormány a múlt hét végén benyújtotta lemondását, hogy lehetőséget adjon az elnöknek az új kormány megalakítására. A 12 tagú kormányban 7 tárca élére került új miniszter, akiket Manuel Solis Pal­ma államfő vasárnap nevezett ki. A külügyminiszteri posztot Jorge Ritter tölti be, az új pénzügyminisz­ter Orville Gooding, a gazdasági és tervezési miniszter pedig Gustavo Gonzalez lett. A panamai külügyminisztérium nyilatkozatában mély nyugtalansá­gának adott hangot azzal kapcsolat­ban, hogy az Egyesült Államok to­vábbra is az ország teljes politikai és diplomáciai elszigetelésére törek­szik a térségben. A dokumentum rámutat; Washington politikai és gazdasági nyomást gyakorol a latin­amerikai országokra, hogy így kény­szerítse őket a Panamával vállalt szolidaritás feladására egy esetle­ges amerikai agresszió esetén. Eric Arturo Delvalle, volt pana­mai államfő a CNN amerikai tévétár­saságnak adott interjújában egy soknemzetiségű fegyveres erő létre­hozására szólított fel, amelynek cél­ja Manuel Noriega tábornok eltávo­lítása lenne. A panamai katolikus egyház szombaton szintén elítélte az Egye­sült Államoknak az ország ellen ho­zott gazdasági szankcióit. Tripoliban megbénult az élet Általános sztrájk a brutális terrorakció miatti tiltakozásul ÚJ SZÚ 1988. IV. 26. (ČSTK) - A szombati bombame­rénylet miatti gyász jeleként az észak-libanoni Tripoli városban és környékén tegnap teljesen megbé­nult az élet. A város lakói általános sztrájkba léptek tiltakozásul a rend­kívül brutális terrorakció ellen, amely - a legutóbbi jelentések szerint - 66 halálos és 126 sebesült áldozatot követelt. Sajnos várható, hogy a sú­lyos égési sérültek közül még továb­biak vesztik életüket. A kegyetlen akcióért - melyet va­lamennyi libanoni vezető egyértel­műen és egyhangúlag elítélt - mind­eddig egyetlen szervezet sem vállal­ta a felelősséget. A tripoli városi Tűz a tengeralattjárón (ČSTK) - Florida partjaitól mint­egy 260 kilométerre a Bonefish nevű amerikai tengeralattjárón vasárnap tűz ütött ki. A legénység csaknem 100 tagja a tengeralattjárót kísérő fregatton talált menedéket. Tizenegy tengerésznek azonban nyoma ve­szett, s a sebesültek száma 18, kö­zülük három állapota súlyos. A tüzet a tengeralattjárón történt erős robbanás okozta. Ennek okát viszont még nem ismerik. A Bone­fish tengeralattjárót 1959-ben sorol­ták a haditengerészet kötelékébe. Az egyike azon utoisó típusoknak, amelyek meghajtása hagyományos. A vízi jármű a múlt héten egy had­gyakorlaton vett részt. egyeztető bizottság a tömeggyilkos­ságért Izraelt és a keresztény szél­sőjobboldalt tette felelőssé, mivel el­sősorban az ó érdekük a nyugtalan­ság szítása Libanonban. A bejrúti sajtó tegnap komoly ag­godalmának adott hangot amiatt, hogy tartani lehet az erőszak kiterje­désétől az ország más területeire is. Ezeket az aggodalmakat támasztja alá, hogy az utóbbi napokban az úgynevezett zöldvonal mentén ki­újultak a túzpárbajok. Banglades Sztrájk és parlamenti nyitóülés (ČSTK) - Bangladesben az ellenzéki pártok tegnap általános sztrájkra szólítot­tak fel, melynek célja, hogy megakadá­lyozza az új parlament nyitóülésének megtartását. Husszein Mohammed Er- sad államfő itt terjesztené elő Banglades új gazdasági programját. Az általános sztrájkkal összefüggés­ben a félkatonai alakulatok több mint 5 ezer tagját irányították a fővárosba. Közülük 2 ezren a parlament épületét őrzik. Nasrullah Khan, a daccai rendőr­ség parancsnoka bejelentette, a parla­ment körüli 5 kilométeres körzetbe enge­dély nélkül tilos a belépés. A 21 párti ellenzéki koalíció nem ismeri el a jelenlegi vezetést, s követeli, hogy Ersad elnök egy ideiglenes kormány ke­zébe adja át a hatalmat. Mitterrand elnök az urnánál latkeltésre használja ki a néptöme­gek elégedetlenségét. A francia tár­sadalom további jobbratolódását jel­zi a kommunista jelölt szereplése: az FKP a két évvel ezelőtti parlamenti választásokon még 9,7 százalékot szerzett. Lajoinie nyilatkozatában hangsúlyozta: a mostani eredmény távolról sem fejezi ki a párt valódi befolyását. Georges Marchais, az FKP főtitkára szerint számos kom­munista az ún. „hasznos szavazás“ keretében Mitterrand-ra voksolt. A párt központi bizottsága szerdán dönt arról, hogy milyen álláspontra helyezkedik az FKP a második for­dulóban. A Franciaországhoz tartozó Új- Kaledónián vasárnap az elnökvá­lasztással párhuzamosan helyi vá­lasztásokat is tartottak. Az őslakos kanakok és a csendőrség között számos összecsapásra került sor. A választóhelyiségek egyötöde zár­va maradt, s szavazati jogával csu­pán a választóknak alig több mint a fele élt. Az egyik kis szigeten négy csendőr veszítette életét. A kanakok itt 27 csendőrt túszként tartanak fog­va, követelve a helyi választások eredményeinek eltörlését. Egyéb­ként abszolút többséget szerzett a jobboldali Tömörülés a Köztársa­ságért és Kaledóniáért, amely a 48 tagú helyi parlamentben 35 mandá­tummal fog rendelkezni. Este kaptuk a gyorshírt: a kana­kok a 27 közül 11 rendőrt szabadon engedtek. Vietnami vélemény a Jakes-tervröl (ČSTK) - Nguyen Co Thach, a Vietna­mi KP KB PB tagja, a minisztertanács alelnöke, külügyminiszter, csehszlovák újságíróknak adott nyilatkozatában Miloš Jakeš, a CSKP KB főtitkára békeerófe- szítései mellett foglalt állást. Mint mondot­ta, a jelenlegi helyzetben, amikora NATO militarista körei a konfrontáció légkörét idézik elő és ellenzik a Varsói Szerződés tagállamainak leszerelési erőfeszítéseit, rendkívüli jelentőségű Miloš Jakeš javas­lata a bizalom, együttműködés és jó­szomszédi kapcsolatok övezetének kiala­kítására. A vietnami külügyminiszter hangsúlyozta, hogy a csehszlovák terv megfelel a békeszeretó emberek érdekei­nek, s bizonyítja Csehszlovákia felelős­ségteljes hozzáállását a leszerelés és a nukleáris katasztrófa elhárításának kér­déseihez. N agyon jó lenne, ha e szigetek ügyét nem sodorná a továb­bi ellenségeskedés veszélyes vizei­re az indulatok áramlata. Hanoiban természetesen érzékenyen reagál­tak arra, hogy a kínai Országos Népi Gyűlés, vagyis a parlament nem egész két hete határozatot fogadott el, amely a kínai Hajnan tartomány­hoz csatolja a Spratly (vietnamiul: Truong Sa) és a Paracel (Hoang Sa) szigetcsoportokat. A külügyminisz- tériumi nyilatkozat érvénytelennek minősíti a pekingi döntést, hangsú­lyozva: Vietnam továbbra is a ma­gáénak vallja a szigetcsoportokat, s a körülöttük kialakult vita tárgyalá­„Szigetek az áramlatban“ sós rendezésére törekszik. S amíg Kína elfogadja a javaslatot, addig is tartózkodjanak a felek a katonai cse­lekményektől a szigetek térségében. Nem ez volt az elsó ilyen felszólí­tás azt kővetően, hogy márciusban fegyveres incidens robbant ki a két ország hajói között. Röviden az ese­mények krónikája: Március 16-án, szerdán vietnami külügyminisztériumi nyilatkozat adta tudtul: két nappal korábban kínai hadihajók nem provokált táma­dást intéztek két vietnami teherha­jó ellen a Spratly- szigetek térségé­ben. Később az előző kettő men­tésére érkező harmadik vietna­mi teherhajóra is tüzet nyitottak. Mindhárom lán­gokba borult, a vietnami tenge­részek csak négy nap múltán kap­hattak segítséget, mert a kínaiak nem engedték az égő hajókhoz a Vöröskereszt zászlaja alatt érkező mentőjármüve­ket. Ugyanezen a napon Pekingben azt hangsúlyozták, hogy a Dél-kínai- tengeren levő szigetcsoportot Kína is a sajátjának tekinti, s az összetű­zésért a felelősséget Vietnamra há­rították, mondván: az incidenst, amelynek során kínaiak sebesültek meg, Vietnam kezdeményezte. Kína „csupán korlátozott ellencsapással válaszolt“. Egymást vádolják tehát a felek, s ahelyett, hogy az igazságtevő sze­repében tetszelegnénk, két meg­jegyzés mindenképpen ide kívánko­zik. Először: nemigen szokott előfor­dulni, hogy teherhajók sokkal na­gyobb tűzerejű hadihajókat támadja­nak meg. Másodszor: Hanoiban tel­jes mértékben tisztában vannak a tengeri erőviszonyokkal, a vietna­mi hadiflotta eltörpül a kínai mellett, a jelentős számbeli fölényen kívül ezt az is érzékelteti, hogy Kínának 25 tengeralattjárója, 5 rombolója van, Vietnamnak pedig egy sem. Többen is igényt tartanak a vagy félszáz kopár szigetből, zátonyból álló Spratly-szigetekre, Pekingen és Hanoin kívül még Malaysia, a Fülöp- szigetek és Tajvan is a magáénak szeretné tudni. Természetesen tör­ténelmi okokra hivatkoznak minde­nütt. Hanoiban arra, hogy évszáza­dok óta vietnami királyok uralkodtak a szigetek felett, így pl. a Nguyen dinasztia (1558-1775) tagjai is állo- másoztattak ott csapatokat. 1816- ban G/a Long király Vietnamhoz csa­tolta a szigeteket. Amikor Vietnam francia gyarmat lett, a Spratly-szige- tek is francia fennhatóság alá kerül- / tek, az egyik vietnami tartomány részeként. A pekingi sajtó azzal ér­vel, hogy a kínai utazók már a XIII. században a szi­getekre léptek, akkor, amikor- állítólag - a tér­ségben a kínai császárságon kívül más állami alakulat nem is létezett. Mindehhez csak annyit lehetne még megjegyezni, hogy Kínától 1500 ki­lométernyire vannak a szigetek, Vietnam, Malaysia és a Fülöp-szige­tek viszont jóval közelebb vannak. Két dolog teszi értékessé a kopár szigetcsoportot. Egyrészt stratégiai helyzetük, mivel a Távol-Keletet az Európával összekötő hajózási fóút­Klna tMTlntl tiny rí határ vonalak mentén fekszenek, más­részt pedig feltételezik, hogy a szi­getek körüli víz alatt jelentős meny- nyiségű olaj- és földgázkészletek vannak. Bárkinek is legyen igaza a sziget­vitában, abban egyértelműen Viet­namnak van igaza, hogy a nézetel­téréseket békés úton, a tárgyalóasz­tal mellett kell megoldani. Ezért is javasolták Hanoiban, hogy a problé­mákról a külügyminiszterek vagy azok helyettesei tanácskozzanak. N em szabad megengedni, hogy a fegyveres incidensek megismétlődjenek. Vietnam és Kína összetűzése ugyanis nem csak egy­szerűen két ország határincidense. Ezek az összecsapások az egész délkelet-ázsiai légkört rontják. E tér­ségben pedig nagy szükség van a jó légkörre, többek között az évek óta húzódó feszültségforrás, a kambo­dzsai helyzet rendezése érdekében MALINÁK ISTVÁN KULCSFONTOSSÁGÚ CSÚCSELŐKÉSZÍTŐ TÁRGYALÁSOK Viktor Karpov nyilatkozata a TASZSZ-nak (ČSTK) - Viktor Karpov, a szovjet külügyminisztérium fegyverzetkorlátozási és leszerelési főosztályának vezetője a TASZSZ hírügynökségnek adott nyilatkozatá­ban értékelte George Shultz amerikai külügyminiszter múlt heti moszkvai tárgya­lásainak eredményeit. Karpov a Shultz-látogatást az amerikai elnök moszkvai útjának előkészítése szempontjából kulcsfontosságúnak ne­vezte. A szovjet fél azt várta, hogy az amerikai külügyminiszter olyan javaslato­kat terjeszt elő, amelyek lehetővé teszik a hadászati támadófegyverek 50 százalé­kos csökkentésével összefüggő doku­mentumok még nyitott kérdéseinek a megoldását. Ezek a kérdések minde­nekelőtt Mihail Gorbacsov és Ronald Reagan tavaly decemberi washingtoni el­vi megállapodásának megvalósítását, ne­vezetesen a rakétaelhárító rendszerek korlátozásáról szóló szerződés megtartá­sát és a hadászati támadófegyverek 50 százalékos csökkentésére vonatkozó szerződés egyes rendelkezéseit érintik. Viktor Karpov sajnálattal állapította men, hogy ezeket a problémákat nem sikerült rendezni, ugyanakkor rámutatott a Shultz által jelzett néhány pozitív mo­mentumra. Egyebek között a felek megál­lapodtak abban, hogy a washingtoni meg­állapodást mint egészet valósítják meg. Karpov a továbbiakban kiemelte: ko­moly problémák vannak a tengeri telepí­tésű manőverező robotrepülógépekkel és nagy hatótávolságú rakétákkal. A Szov­jetunió szüntelenül kezdeményezéseket, konkrét javaslatokat tesz a fegyverzet eme kategóriájának a korlátozására és a javasolt korlátozások ellenőrzésére. Az Egyesült Államok azonban csupán kétsé­geit hangoztatja a korlátozások hatékony­ságáról, de saját indítványokat nem ter­jeszt elő. Shultz ezzel a kérdéssel kap­csolatban üres kézzel érkezett Moszkvá­ba, tehát a problémák továbbra is megol­datlanok. Ami a légi telepítésű manőverező ro­botrepülőgépeket illeti, az Egyesült Álla­mok javaslatai távolról sem tökéletesek - mondotta Karpov, s hozzáfűzte, számos olyan elfogadhatatlan elemet tartalmaz­nak, amelyek lehetővé teszik az esetle­ges korlátozások megkerülését. A mozgatható kilövóállású interkonti­nentális rakéták korlátozása és ellenőrzé­se terén néhány pozitív változásról lehet beszélni, az Egyesült Államok ugyanis a tárgyalásokon elsó ízben ismerte be egyértelműen, hogy ezek a ballisztikus rakéták a hadászati stabilitás biztosításá­ra szolgáló eszközök és ellenőrzésük csak akkor lehetséges, ha figyelembe veszik a Szovjetunió által előterjesztett javaslatokat. Az erre vonatkozó szerző­dés és a hozzá csatlakozó jegyzőkönyvek gyakorlati kidolgozása azonban még messze van - mondotta Karpov. A szovjet leszerelési szakértő nyilatko­zatában felhívta rá a figyelmet, a két nagyhatalom álláspontja kezd közeledni az ellenőrzés problémáiban, főleg ami a korlátozás alá eső fegyverek gyártásá­ra, a mozgatható kilövóállású interkonti­nentális ballisztikus rakétákra, a fegyver­zet megsemmisítésére és a gyanú esetén szükséges helyszíni ellenőrzések kérdé­sére vonatkozik. Karpov végezetül emlékeztetett rá, hogy május első felében a két külügymi­niszter újabb találkozót tart. Hangsúlyoz­ta, ezek a tárgyalások megmutatják, mennyire készült fel az Egyesült Államok arra, hogy a moszkvai csúcstalálkozón alá lehessen írni a hadászati támadófegy­verek 50 százalékos csökkentéséről szó­ló megállapodást.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents