Új Szó, 1988. április (41. évfolyam, 77-101. szám)

1988-04-22 / 94. szám, péntek

Miért csak szombaton? Válasz egy cikkre Néhány gondolatot szeretnénk hozzáfűzni a ,,Miért csak szomba­ton?“ című cikkhez, amely az Új Szó 1988. március 22-i számában, Szil- vássy József tollából jelent meg. A cikk írója a Csemadok III. ple­náris ülésén is elmondta ezeket a gondolatokat a vitában, csak ott azt is hozzátette, hogy úgy szólal fel, mint a Csemadok KB Elnökségének tagja, és egy kicsit önkritikának is szánja, mert ö maga sem készült a vitára - (vajon miért nem?) - csak a pénteki passzivitás késztette öt szólásra, majd így folytatta:,,Az em­lített passzivitás egyik fő oka szerin­tem is elsősorban az, hogy a Cse­madok KB apparátusa által kidolgo­zott, az ülés résztvevőinek előre megküldött anyag egy része nem nagyon serkent vitára, alkotó együtt­gondolkodásra.“ - Melyik része? - A második napra már elemzőbb lett az anyag? Szerintünk egy év tevékenységé­nek az értékelése nem tartalmazhat olyan fel olyan tisztázottak, ne ( venet Te) 0|yan problémákat, melyeknek kimenetele még kérdéses, nem foglalkozhat olyan problémákkal, melyeknek megoldása nem a Csemadok fel­adata. Annak dokumentálására, hogy az 1987-es év tevékenységét értékelő írásos anyag sem csupán tényközlő, íme néhány idézet: A művelődési osztály munkáját érintően „a tevékenységet pozitív és negatív eredmények jellemezték. Szükségesnek mutatkozik a határo­zatok következetesebb, pontosabb betartása, új munkamódszerek al­kalmazása, a kiutazások hatékony­ságának növelése. A jövőben arra kell törekednünk, hogy növekedjék a jól előkészített hatékony utak száma“.- A Tavaszi szél vizet áraszt ver­senyről: „Az idei verseny kedvező tapasztalatai ellenére az alkalmazott versenyszabályokban apróbb mó­dosításokat kell végrehajtani. Ennek értelmében a minősítésre csak a ke­rületi fordulón kerülne sor, s ez a verseny tömegességén, színvona­lán és a központi forduló látványos­ságán is sokat javítana. “- A színjátszás területéről: „Több éve probléma és megoldásra vár a Közép-szlovákiai kerület színját­szóinak versenye, amely előrelátha­tólag 1988-ban már megrendezésre kerül. Sürgősen megoldásra vár a kor szellemét tükröző műsoranya­gok biztosítása, a drámairodalom választékának bővítése, magyar nyelvű kiadványok megjelentetése. “- A táncmozgalmat taglaló rész­ből: „A táncmozgalomban jelenlevő problémák a szakemberképzés, az utánpótlás-nevelés, a szakirodalom hiánya és az adattár megfelelő mű­ködésének hiánya. Ennek biztosítá­sa túlnő a Csemadok hatáskörén, s ezért az eddiginél határozottabban kell igényelnünk az erre hivatott szervek és intézmények segít­ségét.“ Mint a kiragadott példák is illuszt­rálják, az anyag nem csupán adatok halmaza, s így az első napi passzí­vabb megnyilvánulást nem lehet csupán az írásos értékelés függvé­nyeként feltüntetni. Ezzel részben a cikk írója is tisztában van, hiszen ő írta: „Alapos felmérés híján termé­szetesen csupán találgatni lehet, mi volt az oka a jelenlévők - a Csema­dok KB ülésein nem először tapasz­talt - pénteki viszonylagos passzivi­tásának." Az okot a cikk írója a Csemadok KB apparátusában látja. Igen, az apparátust azért fizetik, hogy a Cse­madok tevékenységét - a választott szerv határozatai alapján - irányít­sa De vessük csak össze az appa­rátus létszámát a Csemadok tevé­kenységének sokrétűségével! Az apparátusi dolgozók nem hivatalnok­ként, nem csak rendes munkaidő­ben és munkahelyükön végzik kö­telességeiket. Ne hasson mentege­tőzésül, de az objektív tény, hogy a Csemadok KB-n osztályonként 4-5 ember dolgozik. Egy szakterüle­tet egyetlenegy szakelőadó irányít. A KB apparátusának száma alig ha­ladja meg a 30-at. Munkánk szak­mai és módszertani irányítását 10 szakelőadó és négy osztályvezető végzi, akik összesen 14 területet irányítanak, évente 6 központi ren­dezvény, verseny megszervezését biztosítják, sót sokszor azok járási és kerületi fordulóit is. Átlagban 50-60 kiutazás jut egy-egy dolgozó­ra évente, munkánk jellegéből adó­dóan általában hétvégén. Az évnek 528 napból kellene állnia, hogy egy­szer egy évben eljusson egy-egy szakelőadó mind az 528 alapszer­vezetbe. A járási bizottságok titkár­ságain is csupán 2-3 dolgozó (ebből egy gazdasági előadó) biztosítja a szervezeti életet, az amatőr művé­szeti és a népművelési tevékenysé­get. így a KB apparátusa az alap­szervezetek, a járási bizottságok ér­tékelésére kénytelen támaszkodni, ami nem baj, viszont az értékelés ezzel szükségszerűen magán viseli az alsóbb szintű „értékelések“ összesítésének módszerét. A III. plenáris ülésen összesen 14 felszólalás hangzott el, s anyagának minősítéséhez öten szóltak hozzá, ki dicsérően, ki bírálóan. A kritika akkor segít, ha konkrétan rámutat, mi nem jó, min kellene javítani, és hogyan. Vagyis, ha konstruktív - ezt nem mi találtuk ki! Maga a cikk írója is egyetért ezzel, hiszen a követke­zőket írja: „Ma ugyanis nem elegen­dő, ha általánosságokban beszélünk gondolkodásmódunk, munkánk megújításának szükségességéről, miközben továbbra is kitaposott úton topogunk.“ A cikk szerzője hivatko­zik a CSKP KB 7. ülésére és a Nem­zeti Front dokumentumára, melyek a Csemadok számára is nagyobb teret biztosítanak a még céltudato­sabb művelődéspolitikai munkához. Ez mind igaz, de ebből bármilyen tüzetesen is tanulmányoztuk az írást, nem kaptunk se választ, se jelzést, tanácsot a hogyanra. Vagyis Szilvássy elvtárs, aki a Csemadok KB Elnökségének a tagja, a Művé­szeti Tanács elnöke, ehelyett felvá­zol az apparátus számára egy ,,cso­daszert“, hogy „minden vonatko­zásban serényebb és céltudatosabb tevékenységet fejtsen ki“. Az alábbiakban közöljük a Cse­madok KB III. plenáris ülésén a Cse- madok-munka 1987-es évi értékelé­se minősítésével kapcsolatban el­hangzott további öt véleményt: „Hosszú-hosszú idő után először vehettem kezembe egy olyan komp­lex értékelést amely már úgy nagy­jából kezd méltó lenni önmagunkhoz minden tekintetben. Leszámítva né­hány kisebb tárgyi hibát, ez az érté­kelés egészében objektív képet mu­tat arról a munkáról, amit a Központi Bizottság, a járási bizottságok és az alapszervezetek az elmúlt eszten­dőben végeztek. Valahogy nagyon lényeges momentuma ennek az egésznek, az egész tavalyi évnek a jellemzésében a szervezeti élet mobilitása.“(Gál Sándor) „A vita alapját az a dokumentum jelenti, amely a komplex értékelés címet viseli. A komplex jelző átfogó jelleget jelent, és úgy hiszem, hogy ebben az átfogó jellegben benne- foglaltatik egyfajta elemző mélyre- ásás. A dokumentumban azonban a cím és a tartalom, ill. a címből adódó követelmények és a tartalom között némi ellentmondás fedezhető, föl. Az anyag leíró jellegű és tény- központú. Természetesen a tények­nek megvan a maguk pótolhatatlan szerepe, és nyilván az is elmondha­tó, hogy az elemző értékelések egy bizonyos fokig időhöz kötöttek, az elemző értékeléseknek is vannak bizonyos feltételei. Az összefüggé­sek feltárására leginkább a széle­sebb időszelvényben, szélesebb időkeretek között mozgó, általában kongresszusokhoz kötődő értékelé­sek adnak lehetőséget." (Kiss Jó­zsef) ,,Nekem a komplex értékelés tet­szik. Megint egy lépéssel előbbre vagyunk az előbbiekhez viszonyítva, és különösen azt tartom benne jó­nak, hogy nagyon sok mindent kife­jez, sok mindenben továbbgondol­kodásra késztet, és jelzi, hogy a Csemadok ilyen sokrétű és tartal­mas munkát végez.“ (Balázs Béla) ,,Mi, galántaiak megelégedéssel vettük tudomásul, hogy szövetsé­günkben az 1987-ben végzett mun­kát ez az anyag reálisan ecseteli, felvetve több helyen nemcsak az eredményeket, hanem a megoldásra váró problémákat is.“ (Sipos Béla) „A komplex értékelést tekintve hiányérzetem van, de a problémákat a KB vezető titkárának bevezetője tartalmazta." (Fónod Zoltán) Tanulságul: 1. Szabad-e egy több mint százezer példányban megjelenő napilapnak az általános véleménnyel ellentétes- lásd a témával kapcsolatos többi véleménynyilvánító hiteles idézeteit- írást lehozni? 2. A választmány tagjai jobb, ha az ülésen mondják el véleményüket, mert egyszerűbb a konfrontálás. 3. A Csemadok apparátusa tovább­ra is szívesen tanul minden olyan ötletből, véleményből, bírálatból, amelyik elemző, tárgyszerű és a munka hatékonyságát konkrét for­mában segíti. Választmányi és más ülésen is csak akkor várható érdem­leges vita, ha az előterjesztett anyag­hoz kötődik, és ennek alapos ismere­tében fogalmazódik meg a vélemény. 4. A KB apparátusa a jövőben még azzal is segíteni kíván ezen, hogy a KB-ülés anyagát még korábban megküldi a KB tagjainak. Mindezeken túl az sem baj, ha a Csemadok munkájával foglalkozó újságíró a magasabb igények tá­masztásánál - ami helyes - tekintet­tel van azokra a feltételekre és kö­rülményekre is, melyek munkánkat meghatározzák. Különösen elvárha­tó ez olyantól, aki több mint 15 éve tagja a Csemadok legfelsőbb vá­lasztmányának és, bár hallgat róluk, jól ismeri ezeket a tényezőket. A Csemadok KB titkárai Dalok, versek és filmek A Supraphon idei kínálatából A Supraphon gazdag kiadói tevé­kenysége három területet - komoly­zene, könnyűzene és prózai felvéte­lek - ölel fel. A komolyzenei kínálat az idén mintegy hetven kazettát és hangle­mezt tartalmaz, s ebben az évben csaknem ötven felvétel kompaktle­mezen is megjelenik. Számos csemege vár a zeneba­rátokra. Többek között Jirí Myslive- ček operáinak első, teljes kiadása, hegedűkoncertjének 2. része, to­vábbá František Xavér Brixi Opus Patheticema, Patheticum és Missa ex dea címú szerzeményeinek le­mezfelvétele. A közelgő Dvorák-év- forduló jegyében - 1994-ben emlé­kezünk meg a neves cseh zeneszer­ző halálának 90. évfordulójáról - folytatódik a Dvorák életműkiadás, így a zeneszerző tisztelői újabb le­mezekkel gazdagíthatják gyűjtemé­nyüket. Bohuslav Martinu születésé­nek 100. évfordulóját 1990-ben ün­nepli majd a zenei világ, de ezt megelőzően az idén négy szerenád s további Martinú-művek kerülnek korongra. A kortárs zene képviseletében Miloslav Kabeláč Harmadik szimfó­niáját hallgathatják meg a komolyze­ne kedvelői. Ugyancsak folytatódik az Erna Destin-sorozat; az idén Wagner-operák jelennek meg az ő tolmácsolásában. A Supraphon érdekességei között szerepel egy három lemezből álló Diettersdorf- album is, Zuzana Ružičková és Ale­na Veselá közreműködésével két Bach-lemez, az operairodalom kin­csestárából pedig Meyer Beer Hu- genottái és Muszorgszkij Borisz Go- dunovja - ez utóbbi olyan világsztá­rokkal, mint Jelena Obrazcova és Jevgenyij Nyesztyerenko. Végül még egy komolyzenei csemege: Liszt és Prága címmel Liszt azon művei hangzanak fel lemezen, me­lyek prágai látogatásai során szere­peltek a szerző repertoárján. A felvételen Jan Panenka zongora- művész azt a hangszert szólaltatja meg, melyen maga Liszt játszott annak idején. Az egyéb zenei műfajok kedvelői szintén számos felvételből válogat­hatnak. Josef Zima lemeze a fúvós­zene kedvelőinek szól, a könnyűze­ne történetéből merít Rudolf Cortéz és Lad'ka Kozderková lemeze, s az idén kerül a hanglemezboltokba a Régi prágai dalok című ciklus zárófelvétele is. A jazz kedvelőit is várja néhány csemege: Jana Koub- ková és Aki Takase japán zongora- művésznő Jazzperanto című felvé­tele, Bob James és Davis Sunbrun, továbbá Charley Mingus felvételei. Mindenekelőtt a fiatalok körében számíthat nagy érdeklődésre Peter Gabriel és a Genesis, az Europe, a Deep Purple együttes nagyle­meze. Ami a Supraphon prózai termését illeti: ebben hagyományosan helyet kap a költészet, a színház, a humor, a gyermekek és a fiatalok számára készülő sok-sok madárhangfelvétel és nyelvtanfolyam. A költészet bará­tainak klubja és a Supraphon együtt­működésében Shakespeare szüle­tésének 425. évfordulója alkalmából Vénusz és Adonisz címmel készül válogatás. Egy másik kazetta Jaros­lav Seifert, a Nobel-díjas prágai köl­tő verseiből ad válogatást. A prózai felvételek között fontos szerepük van az egészségügyi felvi­lágosításoknak - kazettán. A kitűnő kezdeményezés eredményeképpen tavaly már megjelent egy, a cukor­betegeknek szóló tanácsokat tartal­mazó kazetta, az idén magas vér­nyomásban és szívbetegségekben szenvedő betegek részére adnak ki egy-egy kazettát. A Supraphon videoajánlatában az idén kerül piacra többek között Karéi Kachyňa Aranyangolnák című filmje, amely Ota Pavel regénye nyomán készült. A Prága gyöngyszemei cí­mű többnyelvű videokazetta a fővá­rosba látogató turisták érdeklődését szolgálja ki. Felvétel készül Karéi Gott pályafutásáról és a Semafor színház hőskoráról is. Képszallagra kerül a Smetana-kvartett Ágnes ko­lostorbeli hangversenye és tervbe vették a Prága, a zene városa és a Várkoncertek elnevezésű produk­ciók feljátszását is. TARICS ADRIENN MIT NEHEZMENYEZNEK A CSEMADOK KB TITKÁRAI Egyszerűen és egyértelműen bi­zonyítható a válaszcikk szerzőinek alapvető tévedése. A Csemadok KB III. ülésén ugyanis egyhangúlag jó­váhagyták azt a határozatot, amely többek között azzal is megbízza a Csemadok KB Elnökségét, hogy „mélyrehatóbban foglalkozzon a KB elé kerülő anyagok tartalmával; le­gyenek azok elemzőbbek, problé- mafeltáróak, útmutatóak". Az elemi logika szerint sem akkor szoktak ilyen határozatot hozni, amikor az előterjesztett anyag színvonalas... önkéntelenül is fölvetődik a kérdés: vajon mit nehezményeznek a Cse­madok KB titkárai? Talán azt, hogy az újságíró olyasmivel foglalkozott, amelynek fontosságát a Csemadok KB határozata is nyomatékosan hangsúlyozza, s amely így nemzeti­ségi kulturális életünkben közügy­nek minősül? Minden további érvelés fölösle­gesnek bizonyulna, ha a válasz mentes lenne a személyeskedések­től, a számokkal való túlontúl átlát­szó manipulációktól és a féligazsá­goktól, amelyek közül néhány fö­lött nem lehet szó nélkül elsiklani. Kezdjük azzal, hogy a szerzők az általánosan érvényes normákat fi­gyelmen kívül hagyva nem írták alá a nevüket, s ez már csak azért is fölöttébb furcsa, mert nem mindenki tudja, hogy jelenleg Bárdos Gábor és Habán Ottó a Csemadok titkára, s így nem világos az sem, hogy vajon dr. Lukács Tibor, a Csemadok KB vezető titkára jegyzi-e magát a választott gyűjtőnév alatt? A Csemadok KB titkárai mindjárt az elején két olyan kérdést tesznek föl, amelyre azonnal válaszolhattak volna ha nem más célt követnek ezzel is. Felszólalásomat ugyanis azzal kezdtem - s ezt a szerzők a hangfelvétel alapján nagyon jól tudják hogy azért nem készültem hozzászólással, mert a Csemadok KB Elnökségének további tagjaihoz hasonlóan más alkalommal is el­mondhatom véleményemet, szerin­tem ezen a fórumon elsősorban a KB további tagjainak kell szót kapniuk a vitában. A második kérdés megválaszolásához is elegendő lett volna annyi, ha csupán egy mondat­tal többet idéznek a nekik nem tet­sző cikkből. Ebben az esetben kide­rült volna, hogy a Csemadok KB Titkársága által korábban kiküldött anyagok egy része - a kulturális szövetség tavalyi munkáját értékelő dokumentumhoz hasonlóan - nem felel meg a követelményeknek. A Csemadok KB titkárai csupán ál­talánosságokat és valamiféle „cso­daszert“ véltek fölfedezni írásom­ban, holott az említett jelenség fel­vázolását követően - s elsősorban ez a naprakész publicisztika felada­ta - konkrét javaslatot is bátorkod­tam tenni, amely fölött a szerzők elegánsan átsiklottak. Minden áron el akarták verni az újságírón a port, s ezért a továbbiak­ban kiragadott példákkal igyekeznek alátámasztani vélt igazukat. Még ezekből - a Csemadok KB titkárai által minden bizonnyal legjobbnak tartott - részekből is „visszaköszön­nek“ olyan megállapítások, amelyek az értékelésekben szinte szó szerint megismétlődnek évről évre anélkül, hogy megtudnánk: mit tett és tesz a Csemadok KB apparátusa a kul- turális-népművelő munkát vagyis a szövetség tevékenységét érintő - gondok fokozatos megoldá­sa érdekében? Meggyőződésem szerint e dokumentumokban igenis föl kell vetni minden olyan problé­mát, amelynek megoldása a szövet­ség feladata, hiszen megoldásukhoz a Csemadok KB ülései jelentős se­gítséget nyújtanak, s az anyag így is elemzőbbé válhat. Manapság az érveire akár csak egy kicsit is adó vitázó már nem használ kiragadott idézeteket, hiszen köztudottan e módszerrel látszólag szinte mindent lehet bizonygatni. De még ezeknek- a felszólalások egész kontextusából kiragadott - idézeteknek az elolvasása után is érdemes eltöprengeni azon: mihez képest jobb ez az anyag, s nem csendül-e ki egy-két esetben még e részekből is bírálat? S vajon melyik a tárgyilagosabb mérce: néhány felszólalás kiragadott részlete, vagy pedig a közös állásfogla­lásnak minősülő határozat? A Csemadok KB titkárait - miután a kiragadott példák és idézetek vaktölté­nyeivel össztüzet zúdítottak az újságíróra- annyira elkapta a hév, hogy Tanulságul szerkesztőségünket is kioktatják, holott semmi sem indokolja, hogy ilyen sarkított kérdéssel vagdalkozzanak, hiszen a kö­zölt cikk a Csemadok KB határozataival teljesen összhangban foglalkozik a szer­vezeti élet bizonyos gondjaival is. A két vagy három tisztségviselő által kifogásolt írás is hangsúlyozza, hogy a Csemadok ma a Nemzeti Front egyik aktív tagszervezete, nemzetiségi kulturá­lis életünk mind jelentősebb tényezője. Megemlíti viszont, hogy a Csemadok ap­parátusának - amely többek között a szö­vetség szervei elé kerülő anyagokat is előkészíti - munkájában előfordulnak olyan hibák, amelyek nem objektív okok­ból, hanem az irányítás és az ellenőrzés lazaságaiból fakadnak, vagyis a jelenlegi feltételek között is orvosolhatók. Például el lehet érni, hogy a Csemadok KB Elnök­sége elé kerülő anyagok legyenek „elem­zőbbek\ problémafeltáróak és útmutató­ak“, sőt azt is, híven tükrözzék a tagság sokrétű, áldozatos munkáját. E feladat megoldása elsősorban a Csemadok KB titkárainak munkájától függ, akik nem csupán ügyszeretetből, hanem fizetésért dolgoznak a kulturális szövetség kötelé­kében. SZILVÁSSY JÓZSEF ÚJ SZÚ 6 1988. IV. 22.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents