Új Szó, 1988. április (41. évfolyam, 77-101. szám)
1988-04-21 / 93. szám, csütörtök
Shultz ma kezdi meg moszkvai tárgyalásait A legfőbb cél a csúcstalálkozó előkészítése ÚJ SZŐ 1988. IV. 21. (ČSTK) - George Shultz amerikai külügyminiszter ma kezdi meg tárgyalásait a szovjet fővárosban. Tegnap Helsinkiben folytatott megbeszéléseket Mauno Koivisto fi m államfővel és a finn kormány más tagjaival. A szovjet-amerikai külügyminiszteri tárgyalások legfőbb célja a küszöbönálló újabb csúcstalálkozó előkészítése. Egy magas állású washingtoni külügyminisztériumi tisztségviselő szerint nem történt érdemi haladás a hadászati fegyverek 50 százalékos korlátozásáról szóló szerződés előkészítésében a legutóbbi külügyminiszteri tanácskozás óta. Shultz mostani moszkvai útja során épp a nyitott kérdéseket igyekeznek megoldani. A tájékoztatást adó tisztségviselő szerint a két küldöttség négy dokumentumot készít elő a tulajdonképpeni szerződés tervezetét, az ellenőrzéssel kapcsolatos jegyzőkönyvet, egy különjegyzőkönyvet a rakéták felszámolásáról, illetve más célSzovjetunió - USA Felkészülés a közös nukleáris kísérletre (ČSTK) - Az amerikai légierő egyik hatalmas gépe hétfőn a kazahsztáni Szemipalatyinszkba szállította azt a mintegy 45 tonnányi berendezést, amelyeket a helyi nukleáris lőtéren végrehajtandó atomrobbantás erejének ellenőrzése során végzett közös szovjet-amerikai kísérlet keretében használják ki. Az amerikai szállító repülőgép még ugyanaznap elhagyta a Szovjetuniót. A közös kísérletet az 1986 májusában és 1987 júniusában az amerikai természeti források védelmére létrehozott országos tanács és a szovjet tudományos akadémia között kötött megállapodások értelmében tartják, s célja annak bebizonyítása, hogy a két ország tudósai már most megbízható és hatékony szeizmológiai módszerekkel és eszközökkel rendelkeznek még a leggyengébb atomrobbantások erejének mérésére is. A kísérletek eredményei elősegíthetik az atomrobbantások teljes tilalmáról szóló megállapodás megkötését. Nevadában jelenleg szovjet tudósok egy csoportja szovjet berendezésekkel úgyszintén készül az április 29-én és 30-án végrehajtandó atomrobbantás erejének mérésére. Ülésezik a szejm (ČSTK) - Varsóban tegnap megkezdődött a lengyel szejm kétnapos ülése. A tanácskozás napirendjén a nemzeti tanácsoknak a társadalmi és a politikai életben betöltött szerepe erősítésével, jogkörük bővítésével kapcsolatos kérdések szerepelnek. A szejm megvitatja a nemzeti tanácsokról szóló törvény módosításának javaslatát és az alkotmány egyes cikkelyeinek módosítását. Várhatóan jóváhagyja azt a rendeletet, miszerint a nemzeti tanácsok rendelkeznek a kommunális vagyonnal, valamint a városi nemzeti tanácsok képviselőinek mentelmi jogáról szóló rendeletet. A lengyel parlament továbbá pénzügyi és adminisztratív jellegű kérdéseket vitat meg és áttekinti a lakásépítés helyzetét. Az ENSZ-főtitkár a háborús konfliktusokról (ČSTK) - A második világháború befejezése óta kirobbant konfliktusokban 17 millió ember vesztette életét. Ezt Javier Pérez de Cuellar, az ENSZ főtitkára jelentette ki Genfben a világszervezet feladatairól tartott előadásán. Az adatok azt bizonyítják, hogy 1986 végéig 36 fegyveres konfliktusra került sor és az áldozatok négyötöde polgári személy volt. A főtitkár aggodalmát fejezte ki a Perzsa-öbölben kiéleződött helyzet miatt. Rámutatott arra, hogy az elmúlt napokban történt események fokozták a feszültséget a térségben és a további hasonló összetűzések még veszélyesebbé tennék a helyzetet. ra történő átalakításáról és azt a memorandumot, amely lényegében a két fél adatközléseit tartalmazza. Készül egy ötödik megállapodástervezet is, mégpedig a rakétaelhárító rendszerekről megkötött szerződés értelmezéséről. Az első négy dokumentum szövegtervezetében azonban még mindig mintegy 1200 eltérő megfogalmazás van. Ezek fele technikai jellegű, tehát viszonylag könnyen megoldható, a másik fele viszont az alapvető problémákkal függ össze, s itt nem látszik a haladás. A washingtoni közlés szerint a külügyminiszteri tárgyalásokon várhatóan előtérbe kerülnek a közel- keleti rendezés és más régiók problémái, valamint az emberi jogokkal és a kétoldalú viszonnyal kapcsolatos kérdések George Shultzot előreláthatólag pénteken fogadja Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára. Az amerikai külügyminiszter szombaton Kijevbe, majd vasárnap Tbiliszibe látogat, s hétfőn utazik Brüsszelbe, ahol moszkvai tárgyalásairól tájékoztatja a NATO-beli szövetségeseket. Kádár - Rizskov találkozó (ČSTK) - Kádár János, az MSZMP főtitkára Budapesten tegnap fogadta Nyikolaj Rizskov szovjet kormányfőt, aki tegnap be is fejezte háromnapos hivatalos baráti látogatását Magyarországon. Rizs- kDvot ugyancsak fogadta í.émeth Károly, az elnöki tanács elnöke. A szovjet kormányfő a gazdasági kamara székházában találkozott a magyar gazdasági és társadalmi élet vezető személyiségeivel is. Szimbolikus jelentőségű, de fontos állásfoglalás (ČSTK) - Az amerikai Kongresz- szus képviselöháza kedden a szavazatok döntő többségével (393:7 arányban) a közepes és rövidebb hatótávolságú rakéták felszámolásáról szóló szovjet-amerikai megállapodás támogatása mellett foglalt állást. A szavazásnak csak szimbolikus jelentősége van, mert az amerikai alkotmány értelmében a nemzetközi egyezményeket csak a szenátus hagyhatja jóvá. A képviselóház állásfoglalása is azonban azt bizonyítja, hogy az amerikaiak többsége támogatja a szerződés ratifikálását. A brit parlament meghívására Londonban tartózkodik a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának küldöttsége. A vendégeket kedden fogadta Margaret Thatcher brit miniszterelnök. A képen Margaret Thatcher és Valentyina Tyereskova, a szovjet küldöttség egyik tagja. (Telefoto - ČSTK) Damaszkuszban eltemették Abu Jihadot Tízezrek kísérték utolsó útjára a meggyilkolt palesztin vezetőt (ČSTK) - Damaszkuszban tegnap eltemették Abu Jihadot (Khalil al-Vazirt) az al-Fatah központi bizottságának tagját, akit egy izraeli kommandó Tuniszban gyilkolt meg. Tízezrek kísérték öt utolsó útjára, a gyászmenet több kilométer hosszú volt. A gyászmenetben a palesztin vezető meggyilkolását elítélő jelszavakat vittek, s a gyászolók felszólítottak annak a műnek a folytatására, amelyért Abu Jihad az életét áldozta. A Libanoni Kommunista Párt KB Politikai Bizottsága nyilatkozatában felháborodással ítélte el Abu Jihad meggyilkolását. A dokumentum rámutat arra, az izraeli titkosszolgálat bűncselekményeinek és az arabok elleni politikai terrornak a folytatását az teszi lehetővé, hogy az izraeli cionisták élvezik az amerikai imperializmus támogatását. A Palesztina arab népével szolidáris szovjet bizottság szintén nyilatkozatban ítélte el a merényletet és megállapította, Abu Jihad meggyilkolása ismét bebizonyította, Izrael az állami politika szintjére emelte a terrorizmust. Ronald Reagan a perzsa-öböl beli incidensről Elkerülhetetlen volt a válaszcsapás (ČSTK) - Ronald Reagan amerikai elnök kedden este üzenetet intézett a Kongresszushoz, amelyben beszámolt a Sámuel Roberts fregatt incidenséről - a fregatt a múlt héten futott aknára a Perzsa-öbölben - és az amerikai haditengerészet hétfői Irán elleni válaszcsapásáról. Reagan az amerikai akciót „elkerülhetetlen intézkedésnek“ minősítette, melyet személyes utasítására hajtottak végre. Kijelentette, a válaszcsapás az „önvédelem“ megnyilvánulása volt és ezzel az USA az egész ügyet lezártnak tekinti. Egyben figyelmeztetett, az amerikai haditengerészeti erők készek továbbra is megtenni a szükséges önvédelmi lépéseket. Ali Akbar Velajati iráni külügyminiszter az ENSZ-főtitkárhoz intézett üzenetében felszólította a nemzetközi közösséget az Iránnal szembeni amerikai agresszív eljárás elítélésére. Az amerikai hadihajók támadását két iráni olajfúrótorony és három hadihajó ellen az amerikai avanturizmus megnyilvánulásának nevezte és hozzáfűzte: Irán nem hagyja magát megfélemlíteni. Az USA kormánya ugyancsak levelet intézett a világszervezet főtitkárához, amelyben fegyveres erőinek hétfői akcióját „jogos önvédelemnek“ nevezte. A teheráni rádió szerint a hétfői harcokban több amerikai katona vesztette életét és sebesült meg. Szergej Loszev, a TASZSZ hír- ügynökség vezérigazgatója, aki a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa küldöttségének tagjaként a Perzsaöböl térségében járt, a szovjet televíziónak adott nyilatkozatában kijelentette, az Öböl menti államokban lezajlott találkozók alapján megállapítható, a térségben továbbra is támogatják azt a szovjet javaslatot, hogy az öbölből vonják ki az idegen hadihajókat és egy ENSZ-flotta garantálja a hajózás biztonságát. Irán tegnap reggel föld-föld rakétát lőtt ki kuvaiti területre - közölte Kuvait külügyi államminisztere. A támadás feltehetően a fővárostól 80 kilométerre délre fekvő Al-Vafra olajmező ellen irányult, de lakatlan területen csapódott be, s a rakéta semmilyen kárt sem okozott. M a egy hete írták alá Genfben az afganisztáni rendezésről szóló okmányokat, s az eseménnyel azóta is rendkívül bő terjedelemben foglalkoznak a hírügynökségi jelentések. Különösen annak kapcsán, hogy Shultz amerikai külügyminiszter ma kezd tárgyalásokat Moszkvában szovjet kollégájával, Eduard Se- vardnadzeval Ok ketten szintén közvetlen szereplői voltak a múlt csütörtöki ünnepi aktusnak a svájci konferenciavárosban. A csúcselóké- szítő megbeszélések immár hagyományos, négy fő témaköre ismert. Az afgán rendezés ügye több oknál fogva is szorosan kötődik a nagyhatalmi párbeszédhez. Általános az a vélemény, hogy pozitív hatással vaň a kelet-nyugati kapcsolatok alakulására, s ezen túlmenően más regionális válsággócok rendezéséhez is jó példaként szolgálhat. Arról, hogy a legfontosabb kérdésben, vagyis az újabb leszerelési szerződés útjában álló akadályok felszámolásában sikerül-e előrelépni, a hét végén, a moszkvai tárgyalások befejezése után többet tudunk majd mondani. De az biztos, a genfi okmányok aláírása ellenére sem tekinthetik még lezártnak az afgán kérdést. A genfi csomag ugyanis nyitva hagyott egy nagyon fontos problémát, a fegyverszállítások ügyét, ez pedig Afganisztán további sorsa szempontjából nem elhanyagolható tényező. Miről van szó? Az USA azt követelte, hogy a Szovjetunió is szüntesse be az afgán kormánynak a fegyverszállítást, vagyis hozzák létre a „szimmetriát“. Ez az ajánlat két dolog miatt sántít: 1. a Szovjetuniónak a törvényes afgán kormánnyal kötött szerződés alapján van joga a segítségnyújtásra, ilyen szerződések már hat évtizede léteznek a Szovjetunió és Afganisztán között; 2. a fegyveres afgán ellenzék nemcsak az Egyesült Államoktól kap katonai segélyt, hanem más hatalmaktól is. A kabuli vezetés fegyver- beszerzési lehetőségei sokkal szü- kebbek, tehát ha a Szovjetunió beszünteti a szállítást, akkor a kormány hátrányosabb helyzetbe kerül az ellenzéknél. Az amerikaiak „szimmetriája“ valójában egy aszimmetrikus folyamatot indíthatna el. S az itt a probléma, hogy a genfi okmányok ezt a kérdést nem oldják meg. Washington az aláírás után is azt közölte, fenntartja magának a jogot, hogy „szükség esetén továbbra is fegyvereket szállítson barátainak“. Pakisztánban pedig bejelentették: a jövőben is engedélyezni fogják a fegyveres csoportok tevékenységét területükön, ha a Szovjetunió csapatainak kivonásával párhuzamosan továbbra is szállít fegyvert Kabulnak. Iszlámábád részéről ez nyilvánvaló szerződésszegés lenne, hiszen az egyik kétoldalú afgán-pakisztáni okmány kimondja: a felek nem fognak beavatkozni egymás belügyeibe. Pozitívan értékelik Moszkvában azt, hogy a genfi okmányok aláírását a világ országainak többsége örömmel üdvözölte. Az öröm mellett azonban az aggodalmak is hangot kapnak, hiszen az előbb említett példa is azt támasztja alá: még nem dőlt el semmi Afganisztánban. A legnagyobb ellenzéki tömörülés, az úgynevezett pesavari hetek még mindig elutasítják a megbékélés gondolatát, s a múlt héten befejeződött választásokat is számos durva fegyveres provokációval igyekeztek megzavarni. A 17 millió lakosból nem egész 2 millió járult az urnákhoz, s ilyen körülmények között már ez is siker. Május 15-én megkezdődik a szovjet csapatok kivonása. De mi lesz azután? - ez a legfőbb kérdés. Meg tud-e Kabul birkózni a rendkívül súlyos feladatokkal. Ilyen például a menekültek ügye. Az okmányok szerint Pakisztánnak lehetővé kell tennie önkéntes hazatérésüket, az afgán vezetés pedig biztosítja számukra a megfelelő feltételeket. De: Pakisztánban körülbelül 3 millió afgán menekült él. Sokan hazaviszik majd fegyvereiket is. Iránban egyes becslések szerint közel 2 millió afgán menekült van, Teherán pedig mereven elutasítja a genfi megállapodásokat. A fegyveres ellenzék bejelentette: nem hajlandó a Nadzsi- bullah-vezetéssel együttműködni, nem túr meg kommunistákat az új kormányban. Viszont a mostani afgán kormánynak tömegbázisa van, meg persze hadserege is. Nevetséges lenne elvárni ezért - mutatnak rá megfigyelők egy érdekes szempontra -, hogy feladja pozícióit, különösen abban az országban, ahol még él a vérbosszú hagyománya. A szovjet katonák távozása után újabb polgárháború lehetősége tehát reális veszély. Erről is kérdezte Sevardnadzet a múlt héten egy nyugati újságíró, mire a szovjet külügyminiszter kijelentette: ,,Nyíltan megmondom, az ellenzéki csoportoknak küldött amerikai fegyverszállítmányoknak a helyzet alakulására nem lesz döntő befolyásuk, természetesen csak akkor nem, ha Afganisztán és Pakisztán szigorúan megtartja a genfi megállapodásokat. “ Érdemes odafigyelni a feltételes módra. S az biztos, hogy nem Afganisztánon fog múlni a dolog. Vitathatatlan, hogy a genfi okmányok megteremtették a békés rendezés lehetőségét. A moszkvai Pravda szemleírója is így fogalmazott: ,,De hogyan tovább? Erősödnek a katonai akciók vagy beszüntetik a harcokat és létrehozzák a nemzeti megbékélés kormányát? Erre csak maguk az afgánok adhatnak választ.“ Az Izvesztyijában Szta- nyiszlav Kondrasov véleménye: ,,A genfi csomagnak nincs komplex jellege, csak a rendezés feltételeit teremti meg, de még nem jelenti a polgárháború végét, nem szavatolja a nemzeti megbékélést.“ T ehát lehetőség van a rendezésre. Jó lenne, ha Shultz Moszkában olyan bejelentést tenne, amely jelezné, hogy az Egyesült Államok még mindig ellentmondásos magatartása ez ügyben változik. Természetesen a béke, az oly nagyon szükséges afganisztáni béke érdekében. MALINÁK ISTVÁN George Bush és Michael Dukakis Győzelem New York államban is (ČSTK) - New York szövetségi államban kedden igen fontos előválasztásokat tartottak. A republikánusok részéről George Bush alelnök, a demokrata pártiak részéről pedig Michael Dukakis massachusettsi kormányzó került ki győztesen az erőpróbából. Bush alelnök esetében nem volt kérdéses a győzelem, ugyanis neki gyakorlatilag a republikánus mezőnyben nincs versenytársa. Bush olyannyira biztos volt sikerében, Megszállt területek Folytatódnak a kitoloncolások (ČSTK) - Adam Fish haifai jogász, aki a megszállt területekről kedden kitoloncolt 8 palesztin közül hatnak az ügyvédje, kijelentette, hogy a tömeges deportálás elfogadhatatlan büntetés, hiszen ilyen alapon iskolás korú gyerekeket is kitoloncolhatnának azért, mert köveket dobáltak. Példátlan eljárás az is, hogy Bajta faluban felrobbantottak 14 lakóházat ugyancsak azért, mert tulajdonosaikat azzal gyanúsították, hogy kövekkel dobálták meg az izraeli fegyvereseket. Nemcsak Fish ügyvéd van ilyen véleményen, az izraeli katonai vezetés mégis úgy döntött, hogy folytatják a kitoloncolásokat, mivel a polgári engedetlenség elleni harc hatékony eszközének tartják. hogy az előválasztás napján nem is tartózkodott New Yorkban, hanem egy pennsylvániai választási gyűlésen vett részt. Michael Dukakis a leadott szavazatok 51 százalékát szerezte meg, ami számára további 152 küldött támogatását jelenti a nyári elnökje- löló kongresszuson Jesse Jackson néger polgárjogi harcos a voksok 37 százalékával 86 küldött, Albert Gore Tennessee állambeli szenátor 10 százalékkal 17 küldött támogatását élvezheti. Gore ma várhatóan visz- szalép a további csatározásoktól. Hírügynökségek külön felhívják rá a figyelmet, hogy Jesse Jackson New York államban a néger választók 95 százalékát nyerte meg, a fehéreknek 15-17 százaléka szavazott rá. New York városban ezen felül hajszálnyival megelőzte Duka- kist, ami főleg Edward Koch polgár- mester számára lehet kellemetlen, mivel az előválasztást megelőzően eléggé dühödt kampányt folytatott Jackson ellen. Öröm és aggódás
