Új Szó, 1988. április (41. évfolyam, 77-101. szám)
1988-04-20 / 92. szám, szerda
Íréi Eľ ftÜ C ül V C If v citcmcn * d\ p AVASLATOK | A munkaerő optimális mobilitása A gazdasági mechanizmust nem lehet átalakítani a jogi szabályozásban végrehajtott szükséges módosítások nélkül. Az átalakítás fontos dokumentumává kell hogy váljon a Munka Törvénykönyve Novellájának is. A dolgozók joggal várják el a Novellától, hogy megteremti a munkafolyamat irányításában és szervezésében keletkező új viszonyok jogi kereteit. A Novellának lehetőséget kell nyújtania a munkaerő hatékonyabb kihasználásához, ösztönöznie kell a szervezeteket a dolgozók hatékonyabb foglalkoztatására, s meg kell teremteni a munkaerő optimális mobilitásának feltételeit a munkáltató vállalaton belül is. Az új rendszernek abból az erófeltételböl kell kiindulnia, hogy a dolgozó a vállalaton belül elfoglalt helyét a vállalat számára végzett munkájából és ennek minőségéből származtatja. Az elmondottakból kiindulva főként a 18, 19, 21 és 28 pont alatt említett alapelvekre szeretném felhívni a figyelmet. Az említett alapelvek célja pozitívnak tűnik, mivel a munka hatékonyságának növelésével kapcsolatban egyszerűbbé teszi a dolgozó munkaviszonyának megszüntetését, ám csak a vállalati gyakorlat és az említett alapelvek gyakorlati alkalmazása mutatja meg, hogy ezek a rendelkezések a társadalmi követelményekkel összhangban kerülnek-e alkalmazásra, s hogy valóban a munkáltató szervezetek munkája hatékonyságának növelését szolgálja-e majd azoknak a dolgozóknak kiválasztása, akiknek a munkaviszonyát a szervezet felmondással megszünteti A munkaviszony megszüntetésének új szabályozása nem szabad hogy lehetővé tegye azt, hogy ezekkel a rendelkezésekkel a szervezetek vezetői szubjektív érdekekből visszaéljenek. A munkaviszony megszüntetésének új szabályozása a dolgozókollektívák összetételének javítását szolgálja. Ha a 18 pont alatt említett alapelv változatlan formában kerül be a Munka Törvénykönyve Novellájába, jelentős feladat hárul majd az illetékes szakszervezeti szervekre, mivel a munkáltató szervezet csak az előzetes beleegyezésük alapján szüntetheti meg a dolgozó munkaviszonyát, s éppen az FSZM üzemi bizottságai hatástalaníthatják a szervezetek döntéshozatalában jelentkező lehetséges szubjektivista tendenciákat. Ugyanakkor úgy vélem, hogy bizonyos problémák keletkezhetnek a dolgozók bírósági védelmében, mivel jogvita esetén a bíróságnak vizsgálnia kell a felmondási indok meglétét, tehát azt, hogy van-e közvetlen összefüggés a felmondás, a dolgozók létszámának csökkentése és a munkáltató szervezet munkája hatékonyságának növelése között. Az olyan dolgozó munkaviszonyának felmondással való megszüntetése esetében, aki nem tud kielégítő munkaeredményeket felmutatni annak ellenére sem, hogy erre korábban már figyelmeztették, az alapelvek szerint már nem lesz szükség írásbeli figyelmeztetésre. Nézetem szerint ez a módosítás a gyakorlatban nem lesz túlságosan hatékony, mivel bírósági per esetén a szervezetnek bizonyítania kell majd, hogy a dolgozót a felmondás lehetőségére figyelmeztette. A figyelmeztetés tényét a bíróságon ugyan bizonyíthatja tanúkkal is, de tekintettel a bizonyítás lehetőségeire, a vállalati gyakorlatban továbbra is a figyelmeztetés írásbeli formáját részesítik majd előnyben. A 28. pont alatt említett elv azoknak a vezető beosztású dolgozóknak körét indítványozza bővíteni, akiknek munkaviszonya a szervezet vezetője általi kinevezéssel jön létre. Ezzel a rendelkezéssel jelentősen emelkedne azoknak a dolgozóknak a száma, akiknek munkaviszonya ily módon jönne létre. Ez az elv azonban az említett dolgozókat kedvezőtlenebb pozícióba juttatná, mint voltak eddig, ami következésképpen a dolgozók érdektelenségét idézné elő a kinevezés, illetve a kinevezéssel létrehozott munkaviszony iránt. Ezeknek a dolgozóknak hátrányosabb helyzetét abban látom, hogy a munkáltató szervezet beleegyezésük nélkül is visszahívhatja őket funkciójukból és beoszthatja más, számukra megfelelő munkára szakképzettségük szerint. Ha ezeknek a dolgozóknak a szervezettel munkaszerződésük lenne, munkaviszonyuk ilyen jellegű módosítását a munkáltató csak a más munkakörbe vagy más munkahelyre való áthelyezésére vonatkozó rendelkezések szerint és csak az FSZM üzemi bizottságának előzetes beleegyezésével valósíthatná meg. A Munka Törvénykönyve Novellájának nyilvánosságra hozott alapelvei a dolgozóknak a vállalaton belüli mobilitásának elősegítésére törekszenek. Úgy vélem azonban, hogy ha a gazdasági mechanizmus nem fog kellőképpen működni és ha a szocializmus gazdasági törvényei sem érvényesülnek kellő módon, a Munka Törvénykönyve Novellája sem lesz képes megteremteni azokat a viszonyokat, melyek a szükséges mértékben mozgósítanák a szocialista szervezetekben a munkafolyamatokat. A gazdasági viszonyoknak kell kényszerítenie a szervezeteket arra, hogy csak a legalkalmasabb dolgozókat foglalkoztassák optimális létszámban, a gazdasági viszonyoknak kell ösztönözniük a munkáltató szervezeteket arra, hogy támogassák minden egyes dolgozójuk képességeinek kibontakoztatását a megfelelő munkahelyen, és támogassák a tehetséges dolgozók felkutatását. Az említett hatékony gazdasági nyomás nélkül a munkáltató szervezeteknek nem lesz erdeke a legtehetségesebb dolgozók foglalkoztatása. Dr. TRSTENSKÝ MIKULÁŠ Fokozottabb gondoskodás - nagyobb teljesítmények A Munka Törvénykönyve módosításának alapelvei, valamint a törvénytervezet nyilvános megvitatása egyértelműen a munka és a technológiai fegyelem késedelmet nem tűrő megszilárdítását szolgálja. A gazdasági mechanizmus komplex átalakítása és a termelő munka hatékonyságának fokozása ezzel egyidejűleg természetesen megköveteli, mind a dolgozó kollektívák szervezettségének tökéletesítését, mind a dolgozókról való gondoskodás színvonalának emelését is a gazdasági szervek és a tömegszervezetek - főleg a forradalmi szakszervezeti mozgalom - részéről. Elősegíti a munkaidő jobb kihasználását ÚJ SZÚ 1988. IV. 20. A gazdasági mechanizmus átalakítása a Munka Törvénykönyvének módosítását szükségszerűvé teszi. Mint a szakszervezet sokéves tisztségviselője nagyra értékelem, hogy az alapelvek az önigazgatás hatékony érvényesítése, a dolgozók érdekeinek védelme és a társadalmi ellenőrzés feltételeinek kialakítása érdekében a Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom üzemi bizottsága vagy vállalati bizottsága tagjának és a munkaügyi döntőbizottság tagjának védelmére kellő hangsúlyt helyeznek. Az alapelvek egyes fejezetei közül leginkább a 18-24. pontok kötötték le figyelmemet. Ezek a dolgozók társadalmilag szükséges mobilitását, célszerű elhelyezését és hatékony érvényesülését teszik lehetővé. A lerövidített és egységes két hónapos felmondási idő az eddigiekhez viszonyítva a szervezetek és a dolgozók számára is jobb lehetőségeket biztosit. A szakszervezet üzemi bizottságának ülésein számos munkafegyelmi esetet tárgyalunk. Elsősorban az igazolatlanul hiányzók ügyei adnak sok munkát és okoznak gondokat. Fáradozásunk és igyekezetünk ennek ellenére gyakran eredménytelen. E közvetlen tapasztalataim alapján nagyon ésszerűnek és szükségszerűnek tartom a fegyelmi eljárás (büntetés) leegyszerűsítésének menetét Ez a változás elsősorban épp a munkafegyelem ellen vétők esetében lesz hatásos. A munkahelyeken pozitívan hat majd a munkaidő jobb kihasználására. A munka törvénykönyvében javasolt változások egy része a dolgozó nők, elsősorban a gyermeküket egyedül nevelő anyák helyzetét javítja, amit szintén nagyra értékelek. Ugyanakkor eddigi tapasztalataim alapján arra is gondolok, hogy a módosított törvénykönyv életbe lépésével sokan majd túlságosan kihasználják a lehetőségeket és az eddigiekhez mérten jelentős mértékben megnövekszik a beteg családtagról való gondoskodás címén kiesett munkaórák száma. Ez elsősorban azokban az üzemekben hat majd negatívan, ahol a dolgozók között a nők aránya túlsúlyban van. Éppen ezért megfelelő megoldásnak tartanám a nők nyugdíjkorhatárának csökkentését azoknál, akik például huszonöt-harminc évet már ledolgoztak. A fiatal anyáknak így lenne kire hagyni gyermeküket, és a beteg családtag gondozásával összefüggő munka- képtelenség miatt kevesebb lenne a hiányzás. Még elmondom, hogy e hetekben a Munka Törvénykönyve módosításának alapelveiról a mi vállalatunkban is széleskörű eszmecsere folyik. Az eszmecseréket részlegek szerint szervezzük. Ezeken a gazdasági vezetők, a pártalapszereve- zet és a szakszervezet tisztségviselői is részt vesznek, hogy a problémás kérdéseket a vállalat és munkafadataink tükrében azonnal megválaszolhassuk. Arra ösztönözzük a dolgozókat, hogy mindenki mondja el nézeteit, véleményét és javaslatait. Ezeket a felsőbb szakszervezeti szerveknek továbbítjuk. KOZMA ÉVA a Galántai Járási Ipari Vállalat szakszervezeti üzemi bizottságának alelnöke Teljes mértékben helyeslem és támogatom azt a lavasiatot, hogy leegyszerűsödjön a fegyelmi ügyek intézése, hiszen az eddigi gyakorlat sok esetben fölöslegesen hosszadalmas huzavonákhoz vezetett, miközben a vizsgálatokra, jegyzőkönyvek fogalmazására döntő bizottsági tárgyalásokra vagy pereskedésekre fe- csérelődött el a munkára fordítható energia nem jelentéktelen része. Indokolt az új dolgozó felvételekor meghosszabbodó próbaidő is, mert egy hónap alatt aligha lehet kellően megismerni a munkahelyi körülményeket, de az állás betöltésére jelentkező személy képességeit, tulajdonságait sem. Tapasztalataink szerint a 61. cikkelybe foglalt étkezési és pihenési munkaszünet időtartamának meghosz- szabbítása mindenütt teljesítménynövelő hatása lesz. Meg kellene fontolni viszont a törvénytervezet 23. cikkelyének rendelkezését, amely az egységesen két hónapi felmondási időre vonatkozik. Ugyanis attól tartok, hogy a munkaviszony dolgozó általi gyors felmondásának lehetősége gyakori visszaélésekre adhat majd alkalmat az átlagos teljesítményekre nem képes vagy nem hajlandó, lazsálni szerető és a termelésből indokolatlanul sokat hiányzó egyéneknek. Ezért jó lenne, ha az újabb munkaviszony megkötésének elengedhetetlen feltételéül rendelné el a mostani szabályozás az előző munkaadótól hozott komplex véleményezést. A módosítás fontos része a munkahelyi italozás szigorú tilalmának hangsúlyozása. A vállalati vezetőknek azonban a dolgozók fokozottabb egészségvédelme érdekében sokkal nagyobb figyelmet kellene fordítaniuk a munkaidő alatti dohányzás megszüntetésére is. MARCINEK JÁNOS mérnök, a Trenčini Ruhaipari Vállalat šafárikovói üzemének igazgatója Megfelelően kell jutalmazni a rendkívüli teljesítményeket A Munka Törvénykönyve módosításának elvei nagy hangsúlyt fektetnek a minőségi és fegyelmezett munkára. Ezzel a követelménnyel teljes mértékben egyetértek. Igaz ugyan, hogy nem mindenütt teremtették meg az ilyen munka számára a szükséges teltételeket. Éppen ezért örülök azoknak az új lehetőségeknek, melyeket a módosítás a szervezeteknek nyújt a differenciált bérezésben, a minőségi munka magasabb értékelésében, a teljesítmények elbírálásában. Minden becsületes munkás egyetért a munkakerülők szigorúbb és egyszerűbb megbüntetésével, ugyanúgy mint azoknak a megbüntetésével is, akik a munkahelyükön italoznak, fosztogatják a szocialista tulajdont, vagy megsértik a munkafegyelmet. Helyesnek tartom, hogy az új Munka Törvénykönyve szerint a vállalat rövid időn belül és bonyodalmak nélkül mondhat búcsút felelőtlen dolgozóinak. Mi, útépítő munkások nem egyszer szabadnapokon, éjszakánként és a heti munkaidőn felül is kénytelenek vagyunk dolgozni. Ezért örülök annak, hogy a módosítás olyan intézkedéseket is tartalmaz, melyek a rendkívüli munkálatok jutalmazására vonatkoznak, s hogy a módosított Munka Törvénykönyve törvényesíti a többletszabadságra vagy a túlórapótlékra való jogigényt. Figyelemmel olvastam azokat az intézkedéseket is, melyek a vállalatot arra kötelezik, hogy több figyelmet szenteljen a biztonságos munkavégzésnek és dolgozói egészsége védelmének. Meg vagyok győződve arról, hogy a Munka Törvénykönyve Novellája a becsületes dolgozók és a társadalom túlnyomó részének érdekeit és szükségleteit helyezi előtérbe. LADISLAV CIGÁŇ, a Nyitrai (Nitra) Útépítő Vállalat munkása Új fogalom: a Danufil Csehszlovák - magyar együttműködés a viszkózaselyem gyártásában Úgy hisszük, 39 év távlatából aligha vitathatjuk a KGST létjogosultságát. Az eredmények, amelyeket a tagországok az elmúlt négy évtizedben elértek, önmagukért beszélnek. Ám ha objektívek akarunk lenni, azt is látnunk kell, hogy valamennyi szocialista országban megvannak a korábbinál gyümölcsözőbb együttműködés feltételei. Napjainkban, amikor a szocialista népgazdaságok intenzifikálása az előrehaladás szempontjából elengedhetetlen, az együttmúködés új formáit, mindenekelőtt a gyártásszakosítást és a termelési kooperációt, a közvetlen kapcsolatok felvételét, a közös vállalatok létrehozását kell előtérbe helyezni. Meglehetősen időszerű és fontos feladat ez, amit Miloš Vakešnek, a CSKP KB főtitkárának, ós Kádár Jánosnak, az MSZMP főtitkárának nemrég lezajlott baráti találkozója is igazol. Magyarország és Csehszlovákia együttműködésének bővítése, illetve a kölcsönös segítségnyújtás új formáinak egyre szélesebb körű alkalmazása - miként azt a két főtitkár is megállapította - főként az elektrotechnikában, az elektronikában és a vegyiparban fontos. Ez utóbbi ágazatról szólni nemcsak a találkozó kapcsán időszerű, hanem azért is, mert ebben az évben csehszlovák-magyar vegyipari vegyesvállalat alakul. A vállalat céljairól, és távlati terveiről Vámos Béla mérnöktől, az SZSZK Ipari Minisztériuma külgazdasági kapcsolatokkal foglalkozó osztályának dolgozójától érdeklődtünk.- A Danufil csehszlovák-magyar közös vállalat megalapítására, amely viszkózából készít majd múselyemszáiat, valós gazdasági igény alapján kerül sor « mondja Vámos Béla. - Hazankban jelenleg viszkózából a bratislavai Juraj Dimitrov Vegyi Müvek és a senicai Szlovák Műselyemgyár készít múselyemszá- lat. Az előbbiben 1951-ben, a müselyem- gyárban pedig 1921-ben indult be a termelés. A gépek mindkét helyen elöregedtek és a termelés meglehetősen szennyezi a környezetet. A jelenlegi körülmények a korszerűsítést nem teszik lehetővé, s az ökológiai szempontokat figyelembe véve sem folytatható a termelés. A textiliparnak viszont a viszkózából készült műselyem- szálra szüksége van, ezért határainkon kívül kerestük és találtuk meg a megoldást egy közös vállalat formájában.- Csak ez az egyetlen lehetőség kínálkozott?- Hazánkban múselyemszálból az évi optimális szükséglet 7000 tonna. Ennek biztosítására többféle megoldást is számba vettünk. Szó volt új gyár létesítéséről Szlovákiában és behozatalról a Szovjetunióból, Lengyelországból vagy Romániából. Felmerült a nem szocialista import lehetősége és egy csehszlovák-magyar közös vállalat létrehozása. Ez utóbbit találtuk a leggazdaságosabbnak, ezért a javaslatot még 1985-ben felvetettük a magyar partnernek. A több mint két évig tartó együttmúködés során csaknem minden kérdést megoldottunk, s a tervek szerint a bratislavai Slovnaft szakágazati vállalat és a nyergesújfalui Magyar Viscosagyár részvételével jövőre megkezdődnek az építkezési munkálatok. A vállalat Nyergesújfaluban lesz, ami több szempontból is előnyös. Mivel lényegében az ottani gyár bővítéséről van szó, a beruházás nem túl költséges A Magyarországon érvényben levő rendelkezések szerint a vegyesvállalatok kedvező feltételek mellett gazdálkodnak, például az első öt évben a nyereséget teljes egészében megtarthatják, a következő években pedig a nyereségelvonási kulcsot 40 százalékról 20 százalékra csökkenthetik. Természetesen az sem elhanyagolható, hogy a termelés leállítása után Bratislavában és Senicán lényegesen csökken majd a környezet szennyezettsége.- Mivel és milyen arányban járul hozzá hazánk a közös vállalat alapításához?-A részvétel a megegyezés szerint 50-50 százalékos. A műselyemszál gyártásához mi elsősorban korszerű technológiát biztosítunk és eladjuk a létesítendő vállalatnak a kontinuális szalhúzógép li- cencét. Ez azonban nem teszi ki a vállalat alaptőkéjének 50 százalékát. A hiányzó összeg egy részét hitel formájában magyar bankok konzorciumától kapjuk, a fennmaradó értékben pedig vegyipari és más termékeket kínálunk fel a magyar patrnernek. A hazai pénzintézetektől de- vizavisszatérítésú hitel formájában kapunk segítséget. Egyébként az eredeti elképzelések szerint a gépeket is a csehszlovák fél szállította volna, de erről a tervről le kellett mondani, mivel nem találtunk gyártót. A hazai gépipari vállalatok közül egy sem vállalta el a megrendelést, jóllehet nemcsak a Danufilnek van szüksége ezekre a gépekre. A szálhúzók iránt eddig Lengyelország és a Szovjetunió is érdeklődött, sót a Chemtex amerikai cég is rendelne belőlük.- A közös vállalatot ebben az évben megalapítják, jövőre kezdődik a építése. Mikor helyezik majd üzembe és a tervek szerint mennyi idő alatt térül meg a beruházás?- Az új gyár várhatóan 1992-ben kezdi meg a termelést. A beruházás megközelítőleg 6,5 milliárd forintba kerül, s ez az összeg valamennyi mutató teljesítése esetén alig több mint öt év alatt térül meg. Mivel a vállalat a kezdeti időszakban a termékek kivitelével is számol - hiszen a devizavisszatérítésű hiteleket is ki kell fizetnünk -, az üzembe helyezéssel először csak a bratislavai üzemben állíthatjuk le a műselyemszál viszkózából való gyártását. Miután a Danufil valamennyi tartozását kiegyenlítette, a senicai vállalatnál is leállíthatjuk ezt a termelést.- Mivel fizetünk majd a több ezer tonna múselyemszálért?- Ha az alaptőkének az 50 százalékát adjuk, akkor a nyereségnek a fele minket illet. Ennek egy részét a termékek ellenértékeként fizetjük ki. Ez az összeg azonban nem takarja majd tartozásainkat, ezért a követeléseket közös megegyezés alapján termékekkel egyenlítjük ki. Mivel a selyemszálnak körülbelül a kétharmadára a csehországi textilipari üzemeknek van szükségük, a visszafizetés gondjai is nagyobb részt reájuk hárulnak.- Az utóbbi években fordult a kocka. A fogyasztók a természetes anyagokat részesítik előnyben, azok hiánya miatt panaszkodnak. Úgy tűnik, a műszál már a múlté. Ha ebből a szempontból vizsgáljuk a dolgot, ön mennyiben látja indokoltnak a Danufil létrehozását?-A viszkózából készült műselyem- szálnak a természetes szálakéhoz hasonlóak a tulajdonságai, ezért úgy hiszem, van jövője ennek a termelésnek Ezt a tényt az is alátámasztja, hogy a jobbára behozatalból származó természetes alapanyagokból nem áll annyi rendelkezésünkre, mint amennyire szükség lenne. A közös vállalat létrehozását tehát ebből a szempontból is indokoltnak tartom. KOVÁCS EDIT A Nyugat-csehországi kerületben a rádió- és tévéműsorok jó vételét a Krašovi Rádiókommunikációs Központ biztosítja. Felvételünkön Jaroslav Stejskal és Václav Mach (jobbra) a csehszlovák televízió első műsorát sugárzó adója paramétereit ellenőrzi. (Jirí Berger felvétele - ČTK)
