Új Szó, 1988. április (41. évfolyam, 77-101. szám)

1988-04-20 / 92. szám, szerda

Íréi Eľ ftÜ C ül V C If v citcmcn * d\ p AVASLATOK | A munkaerő optimális mobilitása A gazdasági mechanizmust nem lehet átalakítani a jogi szabályozásban végre­hajtott szükséges módosítások nélkül. Az átalakítás fontos dokumentumává kell hogy váljon a Munka Törvénykönyve No­vellájának is. A dolgozók joggal várják el a Novellától, hogy megteremti a munkafo­lyamat irányításában és szervezésében keletkező új viszonyok jogi kereteit. A No­vellának lehetőséget kell nyújtania a mun­kaerő hatékonyabb kihasználásához, ösztönöznie kell a szervezeteket a dolgo­zók hatékonyabb foglalkoztatására, s meg kell teremteni a munkaerő optimá­lis mobilitásának feltételeit a munkáltató vállalaton belül is. Az új rendszernek abból az erófeltételböl kell kiindulnia, hogy a dolgozó a vállalaton belül elfoglalt helyét a vállalat számára végzett munká­jából és ennek minőségéből származ­tatja. Az elmondottakból kiindulva főként a 18, 19, 21 és 28 pont alatt említett alapelvekre szeretném felhívni a figyel­met. Az említett alapelvek célja pozitívnak tűnik, mivel a munka hatékonyságának növelésével kapcsolatban egyszerűbbé teszi a dolgozó munkaviszonyának meg­szüntetését, ám csak a vállalati gyakorlat és az említett alapelvek gyakorlati alkal­mazása mutatja meg, hogy ezek a rendel­kezések a társadalmi követelményekkel összhangban kerülnek-e alkalmazásra, s hogy valóban a munkáltató szervezetek munkája hatékonyságának növelését szolgálja-e majd azoknak a dolgozóknak kiválasztása, akiknek a munkaviszonyát a szervezet felmondással megszünteti A munkaviszony megszüntetésének új szabályozása nem szabad hogy lehetővé tegye azt, hogy ezekkel a rendelkezések­kel a szervezetek vezetői szubjektív érde­kekből visszaéljenek. A munkaviszony megszüntetésének új szabályozása a dolgozókollektívák összetételének javítását szolgálja. Ha a 18 pont alatt említett alapelv változatlan formában kerül be a Munka Törvényköny­ve Novellájába, jelentős feladat hárul majd az illetékes szakszervezeti szervek­re, mivel a munkáltató szervezet csak az előzetes beleegyezésük alapján szüntet­heti meg a dolgozó munkaviszonyát, s éppen az FSZM üzemi bizottságai ha­tástalaníthatják a szervezetek döntésho­zatalában jelentkező lehetséges szubjek­tivista tendenciákat. Ugyanakkor úgy vé­lem, hogy bizonyos problémák keletkez­hetnek a dolgozók bírósági védelmében, mivel jogvita esetén a bíróságnak vizsgál­nia kell a felmondási indok meglétét, tehát azt, hogy van-e közvetlen összefüggés a felmondás, a dolgozók létszámának csökkentése és a munkáltató szervezet munkája hatékonyságának növelése kö­zött. Az olyan dolgozó munkaviszonyának felmondással való megszüntetése eseté­ben, aki nem tud kielégítő munkaeredmé­nyeket felmutatni annak ellenére sem, hogy erre korábban már figyelmeztették, az alapelvek szerint már nem lesz szükség írásbeli figyelmeztetésre. Nézetem sze­rint ez a módosítás a gyakorlatban nem lesz túlságosan hatékony, mivel bírósági per esetén a szervezetnek bizonyítania kell majd, hogy a dolgozót a felmondás lehetőségére figyelmeztette. A figyelmez­tetés tényét a bíróságon ugyan bizonyít­hatja tanúkkal is, de tekintettel a bizonyí­tás lehetőségeire, a vállalati gyakorlatban továbbra is a figyelmeztetés írásbeli for­máját részesítik majd előnyben. A 28. pont alatt említett elv azoknak a vezető beosztású dolgozóknak körét indítványozza bővíteni, akiknek munkavi­szonya a szervezet vezetője általi kineve­zéssel jön létre. Ezzel a rendelkezéssel jelentősen emelkedne azoknak a dolgo­zóknak a száma, akiknek munkaviszonya ily módon jönne létre. Ez az elv azonban az említett dolgozókat kedvezőtlenebb pozícióba juttatná, mint voltak eddig, ami következésképpen a dolgozók érdekte­lenségét idézné elő a kinevezés, illetve a kinevezéssel létrehozott munkaviszony iránt. Ezeknek a dolgozóknak hátrányo­sabb helyzetét abban látom, hogy a mun­káltató szervezet beleegyezésük nélkül is visszahívhatja őket funkciójukból és be­oszthatja más, számukra megfelelő mun­kára szakképzettségük szerint. Ha ezek­nek a dolgozóknak a szervezettel munka­szerződésük lenne, munkaviszonyuk ilyen jellegű módosítását a munkáltató csak a más munkakörbe vagy más mun­kahelyre való áthelyezésére vonatkozó rendelkezések szerint és csak az FSZM üzemi bizottságának előzetes beleegye­zésével valósíthatná meg. A Munka Törvénykönyve Novellájának nyilvánosságra hozott alapelvei a dolgo­zóknak a vállalaton belüli mobilitásának elősegítésére törekszenek. Úgy vélem azonban, hogy ha a gazdasági mechaniz­mus nem fog kellőképpen működni és ha a szocializmus gazdasági törvényei sem érvényesülnek kellő módon, a Munka Törvénykönyve Novellája sem lesz képes megteremteni azokat a viszonyokat, me­lyek a szükséges mértékben mozgósíta­nák a szocialista szervezetekben a mun­kafolyamatokat. A gazdasági viszonyok­nak kell kényszerítenie a szervezeteket arra, hogy csak a legalkalmasabb dolgo­zókat foglalkoztassák optimális létszám­ban, a gazdasági viszonyoknak kell ösz­tönözniük a munkáltató szervezeteket ar­ra, hogy támogassák minden egyes dol­gozójuk képességeinek kibontakoztatását a megfelelő munkahelyen, és támogas­sák a tehetséges dolgozók felkutatását. Az említett hatékony gazdasági nyomás nélkül a munkáltató szervezeteknek nem lesz erdeke a legtehetségesebb dolgozók foglalkoztatása. Dr. TRSTENSKÝ MIKULÁŠ Fokozottabb gondoskodás - nagyobb teljesítmények A Munka Törvénykönyve módosításá­nak alapelvei, valamint a törvénytervezet nyilvános megvitatása egyértelműen a munka és a technológiai fegyelem ké­sedelmet nem tűrő megszilárdítását szol­gálja. A gazdasági mechanizmus komp­lex átalakítása és a termelő munka haté­konyságának fokozása ezzel egyidejűleg természetesen megköveteli, mind a dol­gozó kollektívák szervezettségének töké­letesítését, mind a dolgozókról való gon­doskodás színvonalának emelését is a gazdasági szervek és a tömegszerve­zetek - főleg a forradalmi szakszervezeti mozgalom - részéről. Elősegíti a munkaidő jobb kihasználását ÚJ SZÚ 1988. IV. 20. A gazdasági mechanizmus átalakítása a Munka Törvénykönyvének módosítását szükségszerűvé teszi. Mint a szakszerve­zet sokéves tisztségviselője nagyra érté­kelem, hogy az alapelvek az önigazgatás hatékony érvényesítése, a dolgozók ér­dekeinek védelme és a társadalmi ellen­őrzés feltételeinek kialakítása érdekében a Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom üzemi bizottsága vagy vállalati bizottsá­ga tagjának és a munkaügyi döntőbizott­ság tagjának védelmére kellő hangsúlyt helyeznek. Az alapelvek egyes fejezetei közül leginkább a 18-24. pontok kötötték le figyelmemet. Ezek a dolgozók társadalmi­lag szükséges mobilitását, célszerű elhe­lyezését és hatékony érvényesülését te­szik lehetővé. A lerövidített és egységes két hónapos felmondási idő az eddigiek­hez viszonyítva a szervezetek és a dolgo­zók számára is jobb lehetőségeket biz­tosit. A szakszervezet üzemi bizottságának ülésein számos munkafegyelmi esetet tárgyalunk. Elsősorban az igazolatlanul hiányzók ügyei adnak sok munkát és okoznak gondokat. Fáradozásunk és igyekezetünk ennek ellenére gyakran eredménytelen. E közvetlen tapasztalata­im alapján nagyon ésszerűnek és szük­ségszerűnek tartom a fegyelmi eljárás (büntetés) leegyszerűsítésének menetét Ez a változás elsősorban épp a munkafe­gyelem ellen vétők esetében lesz hatá­sos. A munkahelyeken pozitívan hat majd a munkaidő jobb kihasználására. A munka törvénykönyvében javasolt változások egy része a dolgozó nők, első­sorban a gyermeküket egyedül nevelő anyák helyzetét javítja, amit szintén nagy­ra értékelek. Ugyanakkor eddigi tapaszta­lataim alapján arra is gondolok, hogy a módosított törvénykönyv életbe lépésé­vel sokan majd túlságosan kihasználják a lehetőségeket és az eddigiekhez mér­ten jelentős mértékben megnövekszik a beteg családtagról való gondoskodás címén kiesett munkaórák száma. Ez első­sorban azokban az üzemekben hat majd negatívan, ahol a dolgozók között a nők aránya túlsúlyban van. Éppen ezért meg­felelő megoldásnak tartanám a nők nyug­díjkorhatárának csökkentését azoknál, akik például huszonöt-harminc évet már ledolgoztak. A fiatal anyáknak így lenne kire hagyni gyermeküket, és a beteg csa­ládtag gondozásával összefüggő munka- képtelenség miatt kevesebb lenne a hi­ányzás. Még elmondom, hogy e hetekben a Munka Törvénykönyve módosításának alapelveiról a mi vállalatunkban is széles­körű eszmecsere folyik. Az eszmecseré­ket részlegek szerint szervezzük. Ezeken a gazdasági vezetők, a pártalapszereve- zet és a szakszervezet tisztségviselői is részt vesznek, hogy a problémás kérdé­seket a vállalat és munkafadataink tükré­ben azonnal megválaszolhassuk. Arra ösztönözzük a dolgozókat, hogy mindenki mondja el nézeteit, véleményét és javas­latait. Ezeket a felsőbb szakszervezeti szerveknek továbbítjuk. KOZMA ÉVA a Galántai Járási Ipari Vállalat szakszervezeti üzemi bizottságának alelnöke Teljes mértékben helyeslem és támo­gatom azt a lavasiatot, hogy leegyszerű­södjön a fegyelmi ügyek intézése, hiszen az eddigi gyakorlat sok esetben fölösle­gesen hosszadalmas huzavonákhoz ve­zetett, miközben a vizsgálatokra, jegyző­könyvek fogalmazására döntő bizottsági tárgyalásokra vagy pereskedésekre fe- csérelődött el a munkára fordítható ener­gia nem jelentéktelen része. Indokolt az új dolgozó felvételekor meghosszabbodó próbaidő is, mert egy hónap alatt aligha lehet kellően megismerni a munkahelyi körülményeket, de az állás betöltésére jelentkező személy képességeit, tulajdon­ságait sem. Tapasztalataink szerint a 61. cikkelybe foglalt étkezési és pihenési munkaszünet időtartamának meghosz- szabbítása mindenütt teljesítménynövelő hatása lesz. Meg kellene fontolni viszont a törvénytervezet 23. cikkelyének rendel­kezését, amely az egységesen két hónapi felmondási időre vonatkozik. Ugyanis at­tól tartok, hogy a munkaviszony dolgozó általi gyors felmondásának lehetősége gyakori visszaélésekre adhat majd alkal­mat az átlagos teljesítményekre nem ké­pes vagy nem hajlandó, lazsálni szerető és a termelésből indokolatlanul sokat hiányzó egyéneknek. Ezért jó lenne, ha az újabb munkaviszony megkötésének elengedhetetlen feltételéül rendelné el a mostani szabályozás az előző munkaa­dótól hozott komplex véleményezést. A módosítás fontos része a munkahe­lyi italozás szigorú tilalmának hangsúlyo­zása. A vállalati vezetőknek azonban a dolgozók fokozottabb egészségvédel­me érdekében sokkal nagyobb figyelmet kellene fordítaniuk a munkaidő alatti do­hányzás megszüntetésére is. MARCINEK JÁNOS mérnök, a Trenčini Ruhaipari Vállalat šafárikovói üzemének igazgatója Megfelelően kell jutalmazni a rendkívüli teljesítményeket A Munka Törvénykönyve módosításá­nak elvei nagy hangsúlyt fektetnek a mi­nőségi és fegyelmezett munkára. Ezzel a követelménnyel teljes mértékben egyet­értek. Igaz ugyan, hogy nem mindenütt teremtették meg az ilyen munka számára a szükséges teltételeket. Éppen ezért örülök azoknak az új lehetőségeknek, melyeket a módosítás a szervezeteknek nyújt a differenciált bérezésben, a minő­ségi munka magasabb értékelésében, a teljesítmények elbírálásában. Minden becsületes munkás egyetért a munkake­rülők szigorúbb és egyszerűbb megbün­tetésével, ugyanúgy mint azoknak a meg­büntetésével is, akik a munkahelyükön italoznak, fosztogatják a szocialista tulaj­dont, vagy megsértik a munkafegyelmet. Helyesnek tartom, hogy az új Munka Törvénykönyve szerint a vállalat rövid időn belül és bonyodalmak nélkül mond­hat búcsút felelőtlen dolgozóinak. Mi, út­építő munkások nem egyszer szabadna­pokon, éjszakánként és a heti munkaidőn felül is kénytelenek vagyunk dolgozni. Ezért örülök annak, hogy a módosítás olyan intézkedéseket is tartalmaz, melyek a rendkívüli munkálatok jutalmazására vonatkoznak, s hogy a módosított Munka Törvénykönyve törvényesíti a többletsza­badságra vagy a túlórapótlékra való jog­igényt. Figyelemmel olvastam azokat az intézkedéseket is, melyek a vállalatot arra kötelezik, hogy több figyelmet szenteljen a biztonságos munkavégzésnek és dol­gozói egészsége védelmének. Meg va­gyok győződve arról, hogy a Munka Tör­vénykönyve Novellája a becsületes dol­gozók és a társadalom túlnyomó részé­nek érdekeit és szükségleteit helyezi elő­térbe. LADISLAV CIGÁŇ, a Nyitrai (Nitra) Útépítő Vállalat munkása Új fogalom: a Danufil Csehszlovák - magyar együttműködés a viszkózaselyem gyártásában Úgy hisszük, 39 év távlatából aligha vitathatjuk a KGST létjogosultságát. Az eredmények, amelyeket a tagországok az elmúlt négy évtizedben elértek, önmagu­kért beszélnek. Ám ha objektívek akarunk lenni, azt is látnunk kell, hogy valamennyi szocialista országban megvannak a ko­rábbinál gyümölcsözőbb együttműködés feltételei. Napjainkban, amikor a szocia­lista népgazdaságok intenzifikálása az előrehaladás szempontjából elengedhe­tetlen, az együttmúködés új formáit, min­denekelőtt a gyártásszakosítást és a ter­melési kooperációt, a közvetlen kapcsola­tok felvételét, a közös vállalatok létreho­zását kell előtérbe helyezni. Meglehetősen időszerű és fontos fela­dat ez, amit Miloš Vakešnek, a CSKP KB főtitkárának, ós Kádár Jánosnak, az MSZMP főtitkárának nemrég lezajlott ba­ráti találkozója is igazol. Magyarország és Csehszlovákia együttműködésének bőví­tése, illetve a kölcsönös segítségnyújtás új formáinak egyre szélesebb körű alkal­mazása - miként azt a két főtitkár is megállapította - főként az elektrotechni­kában, az elektronikában és a vegyipar­ban fontos. Ez utóbbi ágazatról szólni nemcsak a találkozó kapcsán időszerű, hanem azért is, mert ebben az évben csehszlovák-magyar vegyipari vegyes­vállalat alakul. A vállalat céljairól, és távla­ti terveiről Vámos Béla mérnöktől, az SZSZK Ipari Minisztériuma külgazdasági kapcsolatokkal foglalkozó osztályának dolgozójától érdeklődtünk.- A Danufil csehszlovák-magyar kö­zös vállalat megalapítására, amely visz­kózából készít majd múselyemszáiat, va­lós gazdasági igény alapján kerül sor « mondja Vámos Béla. - Hazankban jelenleg viszkózából a bratislavai Juraj Dimitrov Vegyi Müvek és a senicai Szlo­vák Műselyemgyár készít múselyemszá- lat. Az előbbiben 1951-ben, a müselyem- gyárban pedig 1921-ben indult be a ter­melés. A gépek mindkét helyen elöreged­tek és a termelés meglehetősen szennye­zi a környezetet. A jelenlegi körülmények a korszerűsítést nem teszik lehetővé, s az ökológiai szempontokat figyelembe véve sem folytatható a termelés. A textiliparnak viszont a viszkózából készült műselyem- szálra szüksége van, ezért határainkon kívül kerestük és találtuk meg a megol­dást egy közös vállalat formájában.- Csak ez az egyetlen lehetőség kínál­kozott?- Hazánkban múselyemszálból az évi optimális szükséglet 7000 tonna. Ennek biztosítására többféle megoldást is szám­ba vettünk. Szó volt új gyár létesítéséről Szlovákiában és behozatalról a Szovjet­unióból, Lengyelországból vagy Románi­ából. Felmerült a nem szocialista import lehetősége és egy csehszlovák-magyar közös vállalat létrehozása. Ez utóbbit ta­láltuk a leggazdaságosabbnak, ezért a ja­vaslatot még 1985-ben felvetettük a ma­gyar partnernek. A több mint két évig tartó együttmúködés során csaknem minden kérdést megoldottunk, s a tervek szerint a bratislavai Slovnaft szakágazati vállalat és a nyergesújfalui Magyar Viscosagyár részvételével jövőre megkezdődnek az építkezési munkálatok. A vállalat Nyerge­sújfaluban lesz, ami több szempontból is előnyös. Mivel lényegében az ottani gyár bővítéséről van szó, a beruházás nem túl költséges A Magyarországon érvényben levő rendelkezések szerint a vegyesválla­latok kedvező feltételek mellett gazdál­kodnak, például az első öt évben a nyere­séget teljes egészében megtarthatják, a következő években pedig a nyereségel­vonási kulcsot 40 százalékról 20 száza­lékra csökkenthetik. Természetesen az sem elhanyagolható, hogy a termelés leállítása után Bratislavában és Senicán lényegesen csökken majd a környezet szennyezettsége.- Mivel és milyen arányban járul hozzá hazánk a közös vállalat alapításához?-A részvétel a megegyezés szerint 50-50 százalékos. A műselyemszál gyár­tásához mi elsősorban korszerű technoló­giát biztosítunk és eladjuk a létesítendő vállalatnak a kontinuális szalhúzógép li- cencét. Ez azonban nem teszi ki a vállalat alaptőkéjének 50 százalékát. A hiányzó összeg egy részét hitel formájában ma­gyar bankok konzorciumától kapjuk, a fennmaradó értékben pedig vegyipari és más termékeket kínálunk fel a magyar patrnernek. A hazai pénzintézetektől de- vizavisszatérítésú hitel formájában ka­punk segítséget. Egyébként az eredeti elképzelések szerint a gépeket is a csehszlovák fél szállította volna, de erről a tervről le kellett mondani, mivel nem találtunk gyártót. A hazai gépipari vállalatok közül egy sem vállalta el a megrendelést, jóllehet nem­csak a Danufilnek van szüksége ezekre a gépekre. A szálhúzók iránt eddig Len­gyelország és a Szovjetunió is érdeklő­dött, sót a Chemtex amerikai cég is ren­delne belőlük.- A közös vállalatot ebben az évben megalapítják, jövőre kezdődik a építése. Mikor helyezik majd üzembe és a tervek szerint mennyi idő alatt térül meg a beru­házás?- Az új gyár várhatóan 1992-ben kezdi meg a termelést. A beruházás megközelí­tőleg 6,5 milliárd forintba kerül, s ez az összeg valamennyi mutató teljesítése esetén alig több mint öt év alatt térül meg. Mivel a vállalat a kezdeti időszakban a termékek kivitelével is számol - hiszen a devizavisszatérítésű hiteleket is ki kell fizetnünk -, az üzembe helyezéssel elő­ször csak a bratislavai üzemben állíthat­juk le a műselyemszál viszkózából való gyártását. Miután a Danufil valamennyi tartozását kiegyenlítette, a senicai válla­latnál is leállíthatjuk ezt a termelést.- Mivel fizetünk majd a több ezer ton­na múselyemszálért?- Ha az alaptőkének az 50 százalékát adjuk, akkor a nyereségnek a fele minket illet. Ennek egy részét a termékek ellenér­tékeként fizetjük ki. Ez az összeg azon­ban nem takarja majd tartozásainkat, ezért a követeléseket közös megegyezés alapján termékekkel egyenlítjük ki. Mivel a selyemszálnak körülbelül a kétharma­dára a csehországi textilipari üzemeknek van szükségük, a visszafizetés gondjai is nagyobb részt reájuk hárulnak.- Az utóbbi években fordult a kocka. A fogyasztók a természetes anyagokat részesítik előnyben, azok hiánya miatt panaszkodnak. Úgy tűnik, a műszál már a múlté. Ha ebből a szempontból vizsgál­juk a dolgot, ön mennyiben látja indokolt­nak a Danufil létrehozását?-A viszkózából készült műselyem- szálnak a természetes szálakéhoz ha­sonlóak a tulajdonságai, ezért úgy hi­szem, van jövője ennek a termelésnek Ezt a tényt az is alátámasztja, hogy a job­bára behozatalból származó természetes alapanyagokból nem áll annyi rendelke­zésünkre, mint amennyire szükség lenne. A közös vállalat létrehozását tehát ebből a szempontból is indokoltnak tartom. KOVÁCS EDIT A Nyugat-csehországi kerületben a rádió- és tévéműsorok jó vételét a Krašovi Rádiókommunikációs Központ biztosítja. Felvételünkön Jaroslav Stejskal és Václav Mach (jobbra) a csehszlovák televízió első műsorát sugárzó adója paramétereit ellenőrzi. (Jirí Berger felvétele - ČTK)

Next

/
Thumbnails
Contents