Új Szó, 1988. április (41. évfolyam, 77-101. szám)
1988-04-19 / 91. szám, kedd
Levelezőink írják Ötmillió korona nyereség Tavaly a Béke Bútorgyár losonci (Lučenec) üzeme gyakran küzdött gyártási nehézségekkel, főleg anyagellátás miatt, amikor a tervezett olcsóbb alapanyagokat a késői szállítás miatt kénytelenek voltak drágábbal helyettesíteni. Nehézségek merültek fel egyes gyártási technológiák alkalmazásában is. A főbb gazdasági mutatók teljesítésével viszont az év végére felzárkóztak az élenjáró üzemek közé. A második félévben valamennyi tervmutatót teljesítettek, és 5,2 millió korona nyereséget könyvelhettek el. A kiváló gazdasági eredmények eléréséhez nagyban hozzájárult a dolgozók kezdeményezése és aktivitása, amely elsősorban a tervfeladatok teljesítésére, a lemaradás pótlására, a bútorgyártás minőségének javítására, az anyag- és energiatakarékosságra, valamint a munkakörülmények javítására irányult. Az üzem dolgozói 18 kollektív és 575 egyéni kötelezettséget vállaltak, melynek értéke 1,9 millió korona volt. Tresťanský Mária Évek óta szép gazdasági eredményeket ér el a gyermekingek és -blúzok egyetlen szlovákiai gyártója, a Bánovce nad Bebravou-i Zornica vállalat piešťa- nyi üzeme. A jó hírnévhez nagyban hozzájárul a 37 tagú, Februári Győzelem Szocialista Munka - brigád is. Milan Kup- ka felvételén a Mária Psotová vezette szocialista mun ka brigád tagjai láthatók Zora Petrášová Hatékonyabb belső ellenőrzést! A pénz értéke A pénz értékével minden felnőtt tisztában van, s a pénz megbecsülésére neveli csemetéit is. A minap egy fonák esetnek voltam tanúja Érsekújvárott (Nové Zámky) a 12-es autóbuszon. Egy tíz év körüli kislány két koronát kért a nagymamájától, amit be kellett fizetnie az iskolában. A nagymama gondolkodás nélkül elővette tömött pénztárcáját, kivett belőle ötven koronát, majd hangosan, hogy mindenki hallja, így szólt:- Tessék, itt van ötven korona. A kislány megszeppenve mondta, hogy ö csak két koronát kér, neki nem kell több. A nagymama ujjai közt tart\'a a pénzt az utasok felé fordult és kifakadt magából:- Tedd el, és kész! Hallottak már ilyet? Nem akarja elfogadni! Pedig két betétkönyve is van. Az egyikre a szülei rakják a pénzt, a másikra pedig én. Már jó kis összeg összegyűlt neki, és csak két koronát kér. Nevetséges! Vajon milyen igényei lesznek majd ennek a kislánynak felnőttkorában, ha már most azt látja, hogy két korona nem pénz. Nagy András A Dunaszerdahelyi (Dunajská Streda) Jqb népi ellenőrzési bizottsága az ellenőrzés tökéletesítésével törekszik a fogyatékosságok megelőzésére. Az élelmiszer- iparban és a mezőgazdaságban végzett eddigi felmérések azt mutatják, hogy az ellenőrzések sem pótolhatják az irányítást, nem mentesítik a gazdasági vezetőket kötelességeik teljesítése alól. A járási és kerületi szervek számos fogyatékosságot észleltek a vállalati ellenőrök munkájában. Felkészületlenségük, lazaságuk nem egy esetben a végtermékek mennyiségét és minőségét, az egészségügyi normákat károsította. Tavaly több fogyatékosságot tártak fel a Milex nagymegyeri (Čalovo) üzemében. Sajtfélékből, tejtermékekből, főleg gyermektápokból és joghurtkészítményekből kevesebb került az üzletekbe. A megrendelt 10—15-féle árucikkből csupán 4-5 állt a fogyasztók rendelkezésére. A húsfeldolgozó vállalatnál komoly fogyatékosság merült fel a belső ellenőrzésben. A külső ellenőrző szervek állapították meg e káros jelenséget. Nehézségek adódtak az egészségügyi előírások megtartásánál, a hús feldolgozásánál, adagolásánál és csomagolásánál. Nem megfelelően csomagolt hús került az üzletekbe. Az ellenőrök 11 mintát vizsgáltak meg, s ebből csak egy felelt meg az állami normának. A kerületi higiénikusok pedig 30 mintavételnek több mint a felét rossznak minősítették. Az elhanyagolt belső ellenőrzések miatt felelősségre vonták az illetékes vezetőket és dolgozókat egyaránt. A fogyatékosságok kiküszöbölésére a vállalat megtette a szükséges intézkedéseket. A munkafegyelem megszilárdítására hatékony intézkedéseket foganatosítottak a dunaszerdahelyi kenyérgyárban, ahol személyi mulasztások játszottak közre a problémák felhalmozásában. Átmeneti nehézség támadt a kenyér és péksütemények egyenletes ellátásában és romlott a minőség. A szervezetlen szállítás miatt gyakran késve érkezett a pékáru. A műszaki ellenőrzés mutatott rá a technológiai fogyatékosságokra is. A belső ellenőrzés itt sem bizonyult elég hatékonynak, nem támaszkodtak a dolgozók tapasztalataira és a panaszokat sem vették figyelembe. Káderváltozásra került sor, s a hatékonyabb ellenőrzés, az ezzel járó változás már fokozott javulást hozott. Korszerűsítették a technológiai berendezéseket és javult a gyár termékeinek minősége, választéka és a szállítókkal való együttmúködés. Az üzletekben is több fogyatékosságot észleltek az utóbbi időszakban, elsősorban a falusi boltokban volt gond a szállítói-megrendelői kapcsolattal, gyakran késve érkezett az áru. Hanyagságból több helyen nem használták ki a hűtőberendezéseket, s emiatt romlott sajtkészítményeket és tejtermékeket árultak. A népi ellenőrök ezért hat esetben róttak ki helyszíni pénzbírságot és fegyelmi eljárást indítványoztak. A hentesüzletekben ugyancsak több szabálysértést tártak fel. Számos üzletvezető helytelenül tárolta a húst, súlycsonkítást és egyéb visszaélést állapítottak meg. Krascsenics Géza Jóakaratból elégtelen Lassan már tíz éve, hogy Királyhelme- cen (Kráľovský Chlmec) néhány sportolni vágyó fiatal elhatározta: egészségük védelmének érdekében hetente egyszer sportolni fog. Választásuk a kispályás labdarúgásra esett. Elhatározásuknak Korszerű és gyors javítások A jól szervezett termelőmunka alapvető követelménye a gépek korszerű és gyors javítása, karbantartása. Ezt az alapvető követelményt tartják szem előtt a vágsellyei (Šaľa) Duslo vállalat rotációs gépeket javító és karbantartó részlegének dolgozói. A tervteljesítés és a jó minőségű termelés egyik feltétele a gépek szakszerű és gyors felújítása. Ezért a vállalat rendszeresen és tervszerűen végzi a gépek felújítását és cseréjét, s ennek köszönhetők az elmúlt év jó termelési eredményei. A felvételen M. Jamrich és J. Krajča mérnök a felújítást megelőző méréseket ellenőrzi. Celeng Ferenc Matusek János felvétele nem is volt semmi akadálya, míg be nem köszöntöttek az esős idők, majd a tél, ami lehetetlenné tette a szabadban való sportolást. Tudomásukra jutott, hogy a helyi alapiskola tornaterme délutánonként üresen áll. Segítségért az iskola igazgatójához fordultak. Felajánlották, hogy cserében elvégzik a kisebb javításokat, az épület karbantartását társadalmi munkában. A válasz nemleges volt, mert a fiataloknak nem volt patronáló szervezetük. Csak egy kis jóakarat hiányzott. A dolog mégiscsak megoldódott, a környező falvak iskolái nyújtottak segítséget, lehetővé tették tornatermeikben a sportolást a tizenkét, többnyire ülőmunkát végző fiatalnak. A logikus az lenne, hogy a néhány millió korona beruházással felépült létesítményt igyekezzünk maximálisan kihasználni, nem pedig energiaszegény világunkban hetente Bolyba (Boľ) és Ág- csernyőre (Čierna nad Tisou) utazni sportolás végett. A tíz éve húzódó dolog még nincs lezárva, mivel évente újra és újra próbálkoznak, vitatkoznak, hogy a király- helmeciek otthon sportolhassanak. Csákó László A titkokat feltáró psychotronika Ezzel a címmel rendezte meg a Csemadok vágsellyei (Šaľa) alapszervezetének Vörösmarty Művelődési Klubja a napokban azt az előadást, melyet dr. Sándor András tartott. „Az emberi tudat befolyásolja a külső teret“ - érdekfeszítö percek voltak, amikor az előadó kísérletekkel is alátámasztotta ezt az állítását. Száz Ildikó Anyasági segély újabb szülés esetén N. É.: 1986 júliusában született meg az első gyermekem. Egyéves koráig kaptam segélyt. Ezt követően kértem még egy év fizetetten szabadságot - ez júliusba ér véget. Most azonban újra terhes vagyok. Az orvos a szülés várható időpontját novemberre tette. Azt szeretném tudni, jogosult leszek-e anyasági segélyre akkor is, ha a szülésig már nem térek vissza munkahelyemre. Ha a munkaviszonyát nem szünteti meg, valószínűleg jogosult lesz anyasági segélyre, mivel a második gyermeke születésével kapcsolatos anyasági szabadságát azelőtt kezdi meg, hogy az első gyermeke betöl- tené élete 37. hónapját. Jogszabály garantálja ugyanis (bizonyos feltételek teljesítése mellett) azt, hogy az az anya, aki az első gyermeke születésétől számított 37. hónap letelte előtt kezdi meg újabb anyasági szabadságát, lényegében ugyanolyan összegű anyasági segélyre legyen jogosult, mint az előző anyasági szabadsága idején [lásd a 143/1965. sz. rendelet 45. § (1) bekezdését]. Természetesen teljesítenie kell az anyasági segély megítélésének alapvető feltételeit is (azt, hogy a szülést közvetlenül megelőző két évben legalább 270 napi betegségi biztosítási idővel rendelkezzen, s hogy az újabb anyasági szabadságát a munkaviszonya fennállása vagy legalább a munkaviszonya megszűnésétől számított ún. védelmi időben kezdje meg). Ahhoz tehát, hogy jogigénye keletkezzen anyasági segélyre, alapjában véve nem kell munkába állnia második gyermeke megszületése, illetve az újabb anyasági szabadsága megkezdése előtt (más kérdés természetesen az, hogy a munkáltatója nem köteles megadni a fizetet- len szabadságot, ha a gyermeke már betöltötte a második életévét). Fontos azonban tudni, hogy ameny- nyiben az újabb anyasági szabadsága megkezdése előtt mégis ledolgozna legalább 25 munkanapot, az anyasági segélyt - amenyiben ez kedvezőbb lenne az ön számára - nem ugyanabból a napi keresetből számítanák ki, mint az előző anyasági szabadsága idején, hanem abból a keresetből, amelyet a döntő időszakban, vagy az ún. meghosz- szabbított döntő időszakban ért el, esetleg a valószínű beszámítható keresetéből. Szorult helyzetben H. E.: Az újságban olvastam a Munka Törvénykönyve módosításáról. Bízok benne, hogy csak jót határoznak el a munkás részére. Ezt főleg azért említem, mert a problémámra a módosításról szóló írásban nem találtam megoldást. A férjem baleset következtében meghalt. Egyedül nevelem a kisfiamat, aki sajnos, gyakran betegeskedik. Az anyagi helyzetem így nem a legjobb, s most úgy tűnik, hogy még rosszab- ra fordul. A gyermekem gyakori betegeskedése miatt ugyanis havonta két hétnél többet nem tudok dolgozni, és a munkáltatóm azzal fenyegetőzik, hogy ha ez így megy tovább, kidobnak a munkahelyemről. A Munka Törvénykönyve Novellájának alapelvei valóban nem foglalkoznak közvetlenül az ön által felvetett problémával. A munkáltatója mégsem dobhatja ki önt a munkahelyéről, nem szüntetheti meg a munkaviszonyát, mivel ebben akadályozzák a jelenleg is hatályban levő munkajogi rendelkezések. Ilyen rendelkezés például az, hogy a munkáltató csak a törvénybe kifejezetten megemlített indokból szüntetheti meg a dolgozó munkaviszonyát felmondással vagy azonnali hatályú megszüntetéssel. önmagában véve az, hogy gyakran hiányzik munkahelyéről gyermeke betegsége miatt, nem szolgálhat a munkaviszonya megszüntetésének indokául (a Novella tervezete sem számol ilyen indok törvényesí- tésével), ha egyébként igazolja a gyermek ápolásának szükségességét. A Munka Törvénykönyve 127. §-a szerint a munkáltatója ugyanis köteles igazoltnak tekinteni a családtag ápolása idejére szükséges távolmaradást. Munkaviszonya megszüntetésének lehetőségét korlátozza az is, hogy ezt a munkáltatója csak a szakszervezet üzemi bizottságának előzetes beleegyezésével teheti meg. Végül pedig, ha mégis megkapná az írásbeli felmondást, vagy a munkaviszonya azonnali hatályú megszüntetéséről szóló írásbeli jognyilatkozatot, azt ajánljuk, azonnal forduljon ügyvédhez, s bízza meg, perelje a munkaviszony megszüntetésének érvénytelenségét a bíróságon. A törvény rendelkezései, a szakszervezet beleszólási joga és a munkaviszony megszüntetése érvényességének bírósági felülvizsgálata nézetünk szerint megfelelő védelmet nyújtanak önnek. A rossz anyagi helyzetét illetően azt ajánljuk, forduljon a járási nemzeti bizottság gyermekvédelmi osztályára, amely szociális ráutaltság esetében bizonyos egyszeri vagy ismétlődő segélyeket ítélhet meg önnek. Szociálisan ráutaltnak azt a családot tekintik, melyben az egy főre eső, s egyben 500 koronával (a háztartási kiadásokra) csökkentett tiszta havi jövedelem nem haladja meg a 800 koronát (az ön esetében tehát 2x800=1600 + 500 korona a háztartás közös kiadásaira = 2100 korona a szociális ráutaltság irányadó jövedelmi határa). Ha azonban a gyermeknek vagy önnek diétás étkezésre van szüksége és ezt a tényt az illetékes egészségügyi intézmény igazolásával bizonyítja, a szociális ráutaltság irányadó jövedelmi határa a diétás étkezésre szoruló családtag esetében 930 korona. Üdülési szabadság Sz. E.: A legutóbbi munkaviszonyom 11 évig tartott (1987. augusztus 31-ig). Az új munkahelyemre szeptember 1-én léptem be. Azt szeretném tudni, jár-e nekem a ledolgozott 4 hónap után szabadság. A munkáltatóm ugyanis azt állítja, hogy erre a 4 ledolgozott hónapra egyáltalán nem adhat nekem szabadságot. A jelenlegi munkajogi szabályozás szerint a dolgozónak valóban csak a legalább öt hónapja, megszakítás nélkül tartó munkaviszony (várakozási idő) után keletkezhet jogigénye üdülési szabadságra. Mivel tavaly december 31 -ig sem teljesítette a várakozási idő feltételét, az új munkaviszonyában tavaly egyáltalán nem keletkezett jogigénye szabadságra. Ezen, az eredetileg fluktuációellenes szabályon kíván változtatni a Munka Törvénykönyvének Novellája (már persze, ha a társadalmi vita támogatja a közzétett alapelvek erre vonatkozó 64. pontját is) azzal, hogy megszüntetné a várakozási idő feltételét. A javaslat szerint még azoknak is járna szabadság, akik csupán 22 napot dolgoznának le folyamatosan tartó munkaviszony keretén belül (a ledolgozott évek vagy az életkor szerint megállapított évi három vagy négyheti szabadság egy tizenkette- de). Ilyen törvénymódosítás alapján tehát nem fordulhatna elő az a manapság gyakori eset, hogy ha a dolgozó augusztus 1 -ét követően lép állandó munkaviszonyba vagy változtat munkahelyet, az adott év végéig ledolgozott hónapjai elvesznek a szabadság szempontjából. Nyugdíjhalmazat Sz. M.: Az elhunyt férjem nyugdíja 1134 korona volt. Az én öregségi nyugdíjam 1278 korona. A férjem halála után az özvegyi nyugdíjat 681 korona összegben állapították meg. Nekem azonban ebből csak 341 koronát fizetnek (vagyis az öregségi nyugdíjjal együtt 1619 koronát). Helyes az özvegyi nyugdíjam kiszámítása? Az özvegyi nyugdíj az elhunyt dolgozó öregségi nyugdíjának 60 százaléka (1134 koronána a 60 százaléka 680,4 korona). Tekintettel azonban arra, hogy ön az özvegyi nyugdíjon kívül öregségi nyugdíjat is élvez, alkalmazni kell a nyugdíjhal- mazatról szóló rendelkezést, mely szerint a magasabb nyugdíjat (itt az öregségi nyugdíjat) a teljes összegében, az alacsonyabbat pedig a fele összegében folyósítják (681:2 = 340,5). (m-n.) ÚJ SZÚ 6 1988. IV. 19.
