Új Szó, 1988. március (41. évfolyam, 50-76. szám)
1988-03-11 / 59. szám, péntek
Felnőni a követelményekhez A Galántai (Galanta) Jnb kommunistáinak évzáró tanácskozása A járásra a kettősség jellemző: az ipar és a mezőgazdaság egyes területein magasan túlteljesítették a tervfeladataikat, más téren adósak maradtak. Nem növekedett elég rugalmasan a termelékenység és a lakossági szolgáltatások terén sem érték el a kívánatos mennyiségi, de főleg minőségi fejlődést. így értékelt a Galántai Járási Nemzeti Bizottság pártalapszervezetének évzáró taggyűlésén elhangzott beszámoló, amelyet Štefan Karkuš elnök terjesztett elő. A beszámoló a szervezeti élettel kapcsolatban elsősorban azt emelte ki, hogy a tíz pártcsoport többsége jól dolgozott, vezetőiket gyakran meghívták a pártbizottság üléseire, ahol névre szóló feladatokat kaptak. Bírálta, hogy a tagsági gyűléseken a kommunisták nagy része passzív, a vitákban általában ugyanazok az elvtársak szólalnak fel, pedig minden ésszerű javaslat, hozzászólás elősegítheti a jnb irányító és szervező munkája színvonalának javítását. A múlt évben is foglalkoztak az egészségügyi ellátással, a kádermunkával, a kisüzemek szolgáltató- tevékenységével és megvitatták a törvényesség megtartása terén végzett ellenőrzésről szóló jelentést. Megtárgyalták a gyermek- és ifjúságvédelem, a környezetvédelem helyzetét, azt, hogy a jnb kommunistái hogyan veszik ki részüket a választási program teljesítéséből. A beszámoló rámutatott, hogy a múlt évben sem sikerült a szemléltető agitáció terén mutatkozó fogyatékosságokat felszámolni. A jnb dolgozóinak, kommunistáinak munkája lemérhető az állampolgárokkal való jó vagy rossz kapcsolatban, a határozatok és a döntések meghozatalában. A múlt évben 16 162 beadványt intéztek el, ezeknek mintegy egyharmadát a felsőbb szervekhez továbbították. A jnb különböző szakosztályai 10 226 végzést adtak ki, ezek közül 276 esetben éltek fellebbezéssel. A felsőbb szervek 29 határozatot hatálytalanítottak, illetve adtak vissza felülvizsgálásra. Bár ez csak töredéke a döntéseknek, nagyobb odafigyeléssel, szakértelemmel a tévedéseket el lehetett volna kerülni. A jövőben tovább kell mélyíteni a végrehajtószerv és a képviselők együttműködését. Csakis így lehet elkerülni az olyan eseteket, mint a nagymá- csédi (Veľká Mača), ahol egy kisajá- títatlan telken építettek utat. Ebben az esetben egy osztály dolgozói több mulasztást követtek el, megsértve ezzel az érvényben lévő építési törvényt. A jnb-re 258 panasz érkezett, egyharmaduk részben vagy egészben jogos volt. Az ellenőrző tevékenység során a pénzügyi szakosztály dolgozói számos fogyatékosságot tártak fel. Többek között megállapították, hogy az állam által felvásárolt épületeket felülértékelik. Számos más törvénybe ütköző fogyatékosságra is rámutattak. Egy vág- sellyei (Šaľa) lakos például virágárusításból négy év alatt hárommillió koronát utaltatott át egyéni számlájára. Azt is megállapították, hogy járásszerte kevés iparengedélyt adtak ki, de ugyanakkor szemet hunynak az engedély nélkül, nem egyszer lopott pótalkatrészből dolgozó „szakemberek“ tevékenysége fölött. A beszámoló nem elemezte részletesen a jnb hatáskörébe tartozó üzemek és létesítmények munkáját. Megemlítette, hogy a vendéglátóipari vállalat nem tett eleget a múlt évben tervfeladatainak. A munka hatékonyságát bizonyára fokozta volna, ha a járási ipari és építőipari vállalatnál bevezették volna azt az ötven elfogadott újítási és ésszerűsítési javaslatot, amelyet a dolgozók még a 7. ötéves tervidőszakban benyújtottak. Az üzemek és intézmények eredményeinek és fogyatékosságainak elemzésére annál is inkább szükség lett volna, mivel az év elejétől kísérletileg az új gazdaság- irányítási elvek szerint gazdálkodnak. A jnb kommunistái számára sem lehet közömbös, hogy a kísérlet hogyan sikerül, hogyan viszonyulnak hozzá a dolgozók és a vezetők. Jó eredményeket értek el a Z akciós építkezések terén, de a beszámoló megállapította, hogy ezek az eredmények jobbak is lehettek volna, ha a jnb szakosztályai mindent megtesznek azért, hogy idejében befejezzék a járda építését Kosúton (Košúty) és Seredben, ha Hrubý Šúrban és Vezekényben (Vozo- kany) jobban odafigyeltek volna a kereskedelmi létesítmények építésére. Úgy mint a legutóbbi évzáró taggyűlésen, az idein is szóba került, hogy a Z akcióban épülő sered i fürdőt a felsőbb szervek a célberuházások közé sorolták. Négy év óta az építkezés áll, a városi nemzeti bizottság három rendészt fizet, közben a be nem fejezett létesítményt kikezdte az idő foga. E tarthatatlan helyzetre már többször felhívták a felsőbb szervek figyelmét, ugyanúgy mint arra is, hogy a több millió korona ráfordítással fúrt termálkutak vizének fűtésre való felhasználása terén vajmi kevés történt. Ugyanakkor a lakótelepeken csak ideiglenes fűtőművek épülnek. A vitában többen reagáltak a CSKP KB 7. ülésének határozataira. Rámutattak, hogy elsősorban a bürokratikus akadályok leküzdésével, az ügyintézés leegyszerűsítésével, a nemzeti bizottság és a lakosok közti kapcsolat elmélyítésével járulhatnak hozzá a közigazgatási szervek munkájának demokratizálásához. Sok szó esett arról is, hogy az egészségügy fejlesztése és az ifjúság nevelése az eddigieknél is nagyobb figyelmet érdemel. Figyelmeztettek, hogy az iskoláknak és intézményeknek több személyi számítógépük van, de sajnos ezek gyakran meghibásodnak és a szerviz megoldatlan. Ivan Lipovský, a jnb elnöke felszólalásában hangsúlyozta, hogy az átalakítási folyamatból minden kommunistának ki kell vennie a részét, s elkerülhetetlen a végrehajtó és a választott szervek közötti kapcsolat további elmélyítése. Nem a létszám növelésével, hanem jobb munkaszervezéssel és munkamegosztással kell a munka színvonalát javítani. Megemlítette, hogy a járásból még mindig 18 ezren más járásokban dolgoznak, amit a fejlesztési terv kidolgozásakor figyelembe kell venni. ŠtefanZelman, a járási pártbizottság titkára a gazdaságosabb termelés, a honvédelmi és a kommunista nevelés elmélyítésének fontosságát emelte ki felszólalásában. A beszámoló, a vita és az elfogadott határozatok az egész járást és lakosságát érintő kérdések nyíltabb, konkrétabb és elmélyültebb felvetésének kezdetét jelentheti. Lehetőséget teremt, hogy a demokratikus folyamat a közigazgatási szervekben is tovább mélyüljön. NÉMETH JÁNOS Épül a szálló, készül a személyzet Az év végén átadják a bratislavai Fórumot Jó ütemben haladnak a munkák a bratislavai Fórum szállón. Az új szálloda 452 ágyas lesz, és a vendéglátó részlegeiben egyszerre 635 vendéget tudnak fogadni. Az építkezést 1987. január 5-én kezdték el és a párizsi CBC, valamint a belgrádi Montinvest vállalatok kulcsrakészen 1988. december 21 - én adják át. Március végéig elkészül az épület és megkezdik a felvonók, a kazán és a gépház, valamint a légkondicionáló berendezés szerelését. A szállodában 310 tagú személyzet gondoskodik majd a vendégek kényelméről, színvonalas kiszolgálásukról, ellátásukról. A törzsgárdát a Carlton szállóból helyezik át, ugyanis azt a Fórum megnyitásával egyidőben bezárják, mivel megkezaik a rekonstrukcióját, illetve az átépítését. Nagy gondot fordítanak a személyzet átképzésére. A vállalatnál külön bizottság foglalkozik az ezzel összefüggő kérdésekkel. A prágai Interhotel vállalattal együttműködve szervezett tanfolyamon már harminc dolgozó vett részt és az év folyamán további csoportokat készítenek fel az igényes munkára. A Fórum 45 majdani dolgozója intenzív angol nyelvtanfolyamra jár. D. T. KOMMENTÁLJUK Munka(hely) és jövedelem „Úgy látszik, meglódul a gazdasági átalakítás szekere“...- hallottam a minap a buszon, miközben ingázó sorstársam élénk érdeklődéssel figyelte az utalás okát szolgáltató legújabb dokumentumot, annak is a „felszabaduló munkaerőivel foglalkozó fejezetét. Később, amikor az állami vállalatról szóló törvénytervezet került a kezembe, e kijelentéssel együtt egy régirégi beszélgetés foszlányai is felötlöttek bennem... Más munkahelyre készült a beszélgetők egyike, mondván ott ugyan többet kell dolgozni, de többet is fizetnek, a pénz viszont kell, s a több munka így megéri. A másik, éppen ellenkezőleg, maradni szándékozott, s azzal indokolta, hogy a fizetéséért legalább nem kell nagyon törnie magát. A több pénz neki is jól jött volna ugyan, de mint mondta, 200-300 korona többletért sokkal többet dolgozni nincs értelme. A harmadik csak amiatt „füstölgött“, hogy egy másik munkahelyen ugyanezért a munkáért jóval többet fizet(het)nek. Megpróbáltam elképzelni, hogy miként is alakult volna az egykori beszélgetés három résztvevőjének diskurzusa, ha ma találkoznak, s az említett dokumentumokat is ismerik. Nyilván várakozó álláspontra helyezkedne az első, hátha a több munkára- több pénzért - a jelenlegi munkahelyén is mód nyílik. Aligha hangoztatta volna véleményét a másik, mert esetleg megköszönik a szolgálatát, s a minap megismert új kategóriába sorolják, és „felszabaduló munkaerő“ lesz. A harmadik meg valószínűleg bizakodna, hogy hátha rövidesen ő is olyan jövedelemhez juthat munkájával, mint ama másik munkahelyen jutna. Persze, mindez csak a képzelet játéka volt, azonban nem árt továbbgondolni a muka(hely) és egyén kapcsolatát, éppen az imént jelzett jövedelemcentrikus szemszögből nézve, tekintve, hogy a differenciált bérezés követelményének betartása merőben újszerűen veti fel eme kapcsolatot. Először is nézzük a több munka mennyiségének kérdését. Például akár a munkáskategóriák területén. Van néhány ágazat, ahol az érintett akkor is a „pénzénél“ van, ha nem tartja be túlságosan a munkafegyelmet; nem kérik tőle túl szigorúan számon, ha későn jön munkahelyére és korán megy el onnan; munkaidő alatti ügyintézése is „bocsánatos bűn“, gyakran ledolgozni sem kell az így elvesztett időt. Ellenben például a könnyűiparban - ahol ráadásul túlnyomórészt nők dolgoznak a szalag melletti munka az ilyesmire nem nyújt lehetőséget; monoton - így önmagában is fárasztó -, arról nem beszélve, hogy nehéz is. A jövedelmekből pedig nem lehet meggazdagodni. Azaz az ágazatok közötti nagyobb differenciáltságra is szükség van még - segít majd a nagykereskedelmi árreform is hogy a több munkát megfelelően méltányolni lehessen. Ezzel kapcsolatban mondotta Jaromir Matéjka, a népgazdaság tervszerű irányítása kérdéseivel foglalkozó kormánybizottság titkára, hogy itt annak az elvnek kellene érvényesülnie, hogy „aki tud, az tud!“ Legyen az teniszező, művész, mérnök, technikus, közgazdász, vagy bárki más. Azonban érvényesülnie kell annak az elvnek is, hogy a kiváló orvos, tudós, művész - de a kiváló vállalati igazgató is - nagyjából azonos jövedelmi szinten legyenek. El kell érni, hogy a kiemelkedő dolgozókollektívák és az élenjáró dolgozók ugyanúgy differenciált elbírálásban részesüljenek, a hanyagul dolgozók pedig ne kaphassanak annyi - vagy csaknem annyi - bért, mint a jól dolgozók. Másik, gyakran hangoztatott sérelem, hogy ugyanazért a munkáért más-más munkahelyen más-más vastagságú a fizetési boríték. Itt azt az alapvető kérdést Is tisztám kell, hogy a szocialista javadalmazás elvét nem szabad így leszűkítve értelmezni: ugyanazért a munkáért ugyanannyi fizetség jár. A döntő ugyanis nem a befektetett munka mennyisége, hanem annak eredménye. Például: két esztergályos szinte teljesen azonos munkát végez, azonban míg az egyik által elkészített alkatrészek nagyteljesítményű csúcsszínvonalú - Nyugaton is jól eladható - szerszámgépekbe kerülnek, a másikéi olyan közlekedési eszközbe, amelyet a külkereskedők kis hatékonysággal, nehezen tudnak a világpiacon értékesíteni. Érthető, hogy így azonos bér nem fizethető. A megoldás kulcsa azonban valahol ott keresendő, hogy a dolgozók a jövőben megkérdőjelezhetik, miért kell mindenáron nehezen értékesíthető árut gyártani? Persze, ebben már megvan annak is az óhaja, hogy a döntő szót ilyen esetben ne azok a dolgozók mondhassák ki, akik általában nem nagyon törik magukat!... MÉSZÁROS JÁNOS Agybetegségek III. A medzilaborcei Vihorlat vállalat dolgozói a napokban fejezték be az 1160 kilowatt teljesítményű NKM típusú kisnyomású gőzkazánok próbasorozatának gyártását. A gyengébb minőségű tüzelőanyaggal üzemelő kazánok központi fűtésre és ipari célokra - gőzfejlesztésre - használhatók. Az év végéig még további 40-et gyártanak belőlük, ezenkívül 10 kisebb teljesítményű 730 kilowattos kazánt. Felvételünkön Michal Hošák lakatos (jobbról) és Igor Klec technológus a kazán salakadagolóját szereli. (Jozef Veselý felvétele - CSTK) Agyvérzés (apoplexia cerebri): Az agyi erek megrepedése folytán a nyomáskülönbség következtében vér áramlik az agy állományába. Az érfalak megrepedése baleset, az agyi erek merevsége, mesze- sedése, nagyfokú vérnyomás-emelkedés következménye lehet. A vérzés közvetlenül roncsolja az agy állományát, így a vérzés területén a sejtek elpusztulnak. A vérzés lehet kisfokú vagy nagyobb területet érintő. Ha életfontosságú központot pusztít el, a halál azonnal bekövetkezik. Kisebb terület elpusztításakor az érintett idegpályák működése esik ki. Legfeltűnőbb jele a bénulás, legtöbbször a féltekéknek megfelelő féloldali, mégpedig a féltekével ellentétes testfél bénul meg. A vérzéssel járó agynyomásfokozódás következtében a szomszédos területek is megbénulnak, de ha a nyomásfokozódás csak átmeneti jellegű volt, idővel megint működni kezdenek. Ezért az agyvérzést követően a bénulások bizonyos százaléka feloldódik. Mivel a vérzés és következménye másodperceken belül következik be, népiesen gutaütésnek vagy szélütésnek nevezik. Előfordulhat az agyvérzés újszülöttkorban is, különösen a koraszülöttek között. A szülőutakon való áthaladás mechanikai behatásai, a nyomáskülönbség, ami a vajúdásban összehúzódó méh és a külvilág között van, továbbá az erek szakadékonysága vezet a kisebb vagy nagyobb erek megrepedéséhez. A tünetek igen változatosak lehetnek, súlyosabb esetekben légzés és keringés zavara miatt aszfixia (álhalál) léphet fel, vagy görcsök jelentkeznek. Az ilyen újszülötteket speciális osztályokon kezelik. Sajnos az élet megtartása esetén is a betegek egy részénél az agy roncsolódása miatt maradandó idegrendszeri károsodásokkal kell számolni. Az újszülöttkori agyvérzés egyik formája a kemény agyburok és a lágyagyburok közötti bevérzés. Ilyenkor, ha felismerik a betegséget, a vérömlenyt el lehet távolítani (lecsapolni), ami teljes gyógyulást eredményezhet. Agylágyulás olyan esetekben keletkezik, amikor az agyállomány vérellátása zavart szenved, vagy az agy erőbehatás következtében megsérül. Valamennyi szövetünk közül az agyszövet reagál a legérzékenyebben a vérellátás megromlására. Néhány másodperces vérellátási zavar az agysejtekben, néhány perces zavar pedig már az egész agyállományban maradandó nyomot hagy. Az agy elhalása egyéb szövetekhez hasonló, csak annyiban tér el, hogy különböző enzimek hatására az elhalt szövetek feloldódnak, a környezetből vizet vesznek fel, és az elpusztult agyállomány környezetéhez viszonyítva lágyabbá, néha egészen pépessé válik. A klinikai tünetek az elváltozás kifejlődését néha előre jelzik. Bizonytalanságérzés, fejfájás jelentkezhet. Az érelzáródáskor hirtelen fájdalom, eszméletvesztés, szédülés, beszédzavar, szemmozgás-za- varok és különböző kiterjedésű bénulások jelzik a kórelváltozást. E kezdeti tünetek sokban hasonlítanak az agyvérzéshez is, néha a megkülönböztetés nagyon nehéz. Hasonló tünetek keletkeznek érgörcsök kapcsán. Ha kisebb erek záródnak el, az általuk elzárt terület pusztulása miatt a test különböző részein mozgászavarok, vaľamint beszédzavar, látás- és hallászavarok stb.alakulhatnak ki. A légzöközpont ereinek elzáródása azonnali halált okoz, így az agylágyulás nem alakulhat ki. A kimenetel tehát az agylágyulás nagyságától és helyétől függ. Az agylágyulás klinikai jelei nem tűnnek el teljesen, de csökkenhet az először kialakult tünetek nagysága és súlyossága azért, mert az agylágyulást kiváltó tényezők vagy az ahhoz csatlakozó érgörcs a későbbiekben feloldódik, és csupán olyan mértékű klinikai tünetek maradnak meg, amelyek az elpusztult, ellágyult agyterület működését tükrözik. Későbbiekben az agy állományában a lágyult terület felszívódik, és a helyén üreg marad vissza. Ellágyulhat az agy úgy is, hogy bizonyos részei sérülés következtében mennek tönkre. Ilyenkor a sérülés nagysága szabja meg az agylágyulás kiterjedését és az ezzel együtt kifejlődő klinikai tüneteket, a különböző mozgás-, érzés-, szellemi vagy egyéb funkciók kiesését. Dr. SZABÓ LÁSZLÓ
