Új Szó, 1988. március (41. évfolyam, 50-76. szám)

1988-03-08 / 56. szám, kedd

Levelezőink írják Céljuk az igények minél jobb kielégítése A Galántai (Galanta) járásban nagy figyelmet szentelnek a szolgál­tatások fejlesztésének. Ebben fon­tos szerepet játszanak a hnb irányí­tása alatt álló helyi gazdálkodási üzemek, melyek a 8. ötéves tervidő­szak első két évében sikeresen tel­jesítették feladataikat. A tiszta telje­sítmény értékét 261 millió koronával 102 százalékra, a lakosságnak nyúj­tott szolgáltatásokat 126 millió koro­nával 101 százalékra, a fizetett la­kossági szolgáltatásokból származó bevételt 114 millió koronával 102 százalékra teljesítették. A Galántai Járási Ipari Vállalat a belkereskede­lemnek 65 millió korona értékben szállított árut. A járásban kidolgozták a szolgál­tatások 1990-ig szóló fejlesztési koncepcióját. Ennek alapján az 1986-87-es években többfajta szol­gáltatást vezettek be: például a taxi és tehertaxi fuvarozást, hangszerek javítását és hangolását, hűtőszekré­nyek és fagyasztók javítását, építke­zési gépek kölcsönzését, ékszerek ultrahangos tisztítását, vízszivattyúk javítását. Tavaly a járásban 556 szolgáltatási üzemrészleg működött. Jól dolgoztak a helyi nemzeti bi­zottságok kisüzemei is. Ezek a járás 36 községében 228 fajta tevékeny­séget végeztek, s a legelterjedtebb a kőműves- és festőmunka, vala­mint a teherfuvarozás volt. Az elért eredmények ellenére még gondok vannak az autójavítás és a mosás-vegytisztítás időtarta­mával és minőségével, valamint az üzemek anyagi-műszaki ellátásával, leginkább a pótalkatrészek biztosi­Társadalmi összefogással A Losonci (Lučenec) járás lakos­sága a múlt év második felében a Z akcióban épülő létesítményeken jelentős mennyiségű társadalmi munkát végzett. A múlt év második felében 40 építkezést fejeztek be, ebből 37-et az utolsó negyedévben. Közülük a legjelentősebb a málineci művelődési ház, a lovinobaňai szol­gáltatások háza, a ružinái óvoda és a bénái (Belina) üzletház. Említésre méltó még az is, hogy ugyanekkor a járás területén 20 buszmegálló építését fejezték be. Az Z akció beruházásos részében tavaly a já­rás lakossága 29,8 millió korona értékű létesítmény átadásához járult hozzá. Az év végére csökkent a befeje­zetlen építkezések száma, de így is 31 létesítmény vár befejezésre Z ak­cióban, közülük három beruházás- a losonci vásárcsarnok, a füleki (Fiľakovo) bölcsőde és óvoda, vala­mint a poltári bölcsőde és óvoda- értéke meghaladja az ötmillió ko­ronát. A járás lakossága tavaly 19,5 mil­lió korona értékű kötelezettséget vállalt 2734 ezer óra ledolgozására, mely főleg város- és faluszépítésre, környezetvédelemre, zöldsávok és közterületek fejlesztésére és kar- bantantartására irányul. Tresťanský Mária tásával. Ez negatívan befolyásolja a vállalatok gazdp^gi eredményeit, csökkenti a vezető gazdasági dolgo­zók munkájának hatékonyságát és a dolgozók kezdeményezését. A szolgáltatások fejlesztése szo­rosan összefügg a környezet védel­mével is. Nagy figyelmet szentelnek a járásban a zöldövezetek kialakítá­sának és a közvilágításnak. A háztar­tási hulladékot a műszaki szolgálta­tások üzeme tavaly 48 községből szállította el, ez a járás falvainak 96 százalékát jelenti. Az elkövetkező időszak az új gaz­dasági körülmények között megkö­veteli, hogy tovább növeljék a lakos­ságnak nyújtott szolgáltatások minő­ségét, csökkentsék ezek elvégzésé­nek időtartamát. Szeretnék elérni, hogy a szolgáltatások nagy részét a lakosok otthonában végezhessék el, természetesen reklamáció nélkül, hiszen fő céljuk az egyre növekvő igények, szükségletek minél jobb ki­elégítése. Szilvássy László Karlovy Van/ban a Služby szolgálta­tó vállalat ez év januárjától kerámia órákat is készít. Az első félévben kétezer darabot szállítanak az óra- és ékszerkereskedelmi vállalat üzle­teibe. A felvételen Milena Richterová a kerámia óralapokat dekorálja. (Kovács Árpád felvétele) A vágsellyei (Ša­ľa) Kiácz Ernő 25 év alatt kétmillió kilométert tett meg baleset- mentesen. A Csehszlovák Autóközlekedési Vállalat autó- buszsofőrje fő­leg kirándulók­kal utazik, de újabban legtöb­bet a Szovjetuni­óba, a Progressz gázvezeték épí­téséhez viszi a dolgozókat. A felvételen a nem mindennapi munkajubileum alkalmá­ból Helena Psotová, a vnb titkára gratulál az ünnepeltnek. (Milan Aľakša felvétele) Gyógyír kézről lábra Egyik délután kisebbfajta bale­set ért a munkahelyemen: belelép­tem egy szögbe. Eleinte nem tűnt veszélyesnek a sérülés, csak kis­sé sántítottam. Az éjszaka folya­mán viszont feldagadt a lábam, és a seb egész éjjel vérzett. Reggel aztán elmentem orvoshoz. A szak­orvosi vizsgálat után visszamen­tem az üzemi orvosunkhoz. Bár nem voltunk sokan a rendelőben, mégis két órát kellett várnom, amíg rám került a sor. Az orvos éppen egy beteget vizsgált, csak ránézett a papíromra és kiírta a re­ceptet. A nővér is csak rákukkan­tott a papírra, s azt mondta: Majd ezzel a kenőccsel masszírozza a kezét, fiatalember. Hazafelé menet azon gondol­kodtam: merő közönyből mond- ta-e, hogy a kezem masszírozzam a lábam helyett, vagy netán az orvostudomány felfedezte a ván- dorkenőcsöt... ? Kovács András (Fülek - Fiľakovo) Nyereséggel zárták az évet Három millió 693 ezer korona tiszta jövedelemmel zárta a tavalyi évet a Feledi (Jesenské) Állami Gazdaság. Szinte minden főbb mu­tatót sikerült túlteljesítenie. Búzából 4,68 tonnát, árpából 4,4 tonnát, éve­lő takarmányokból 48,18 tonnát, si­lókukoricából 39,95 tonnát termeltek hektáronként. Teljesítették a vágóál­lat eladási tervét is, 1629 tonna A komáromi (Komárno) Jednota fogyasztási szövetkezetben az elmúlt év többek között az üzlethálózat bővítése és korszerűsítése jegyében telt el. Ez a folyamat az idén is folytatódik. Az első kettős üzemegységet a napokban adták át Vágfüzesen (Vŕbová nad Váhom). A községben ezelőtt a Jednota üzlete és vendéglője egy régebbi, átalakított családi házban működött. Az épületet 1986 októberében lebontották és helyén megkezdődött az új vegyesáruüzlet és kisvendéglő építése. A Z akció­ban készült létesítmény értéke 864 ezer korona. Sztrecskó Rudolf felvételén az új üzlet első vevői. helyett 1641 tonnát értékesítettek, tejből 3561 liter helyett 3578 litert termeltek ki tehenenként. Míg más gazdaságok már most takarmányozási gondokkal küzde­nek, addig az állami gazdaságban az állatoknak bőven van takarmány, mivel az évelő takarmányok terme­lését 112,4 százalékra, a silókukori­cáét pedig 102 százalékra teljesí­tették. Említésre méltó, hogy az állami gazdaság négy évvel ezelőtt két rosszul gazdálkodó szövetkezet te­rületén alakult, ennek ellenére az eredmények azt mutatják, hogy a fiatal szakemberekből álló vezető­ség érti a dolgát és meg tud birkózni a nehézségekkel. Balázs Ferenc Idő? Idő! Az ember élete manapság már csak rohanás? Nincs időnk önma­gunkra, egymásra? Ez jutott eszembe a minap, ami­kor az autóbuszra várva kötekedés- re lettem figyelmes. Egy anyuka kényszerítette gyermeke fejére a jó meleg nyúlszőrsapkát. A kislány harciasan ellenállt. Ekkor váratlan esemény történt. Egy apuka húzta maga mögött síró kisfiát, és igyeke­zett neki türelmesen elmagyarázni, hogy őt várja a munkája, s az ilyen nagyfiúnak már óvodában a helye. Ám az apa szavai nem találtak meg­értő fülekre, a kisfiú tovább toporzé- kolt. Erre az előbbi kislány odaszőlt az édesanyjának: ,,Anyu, én soha­sem akarok felnőtt lenni! A nagyok­nak soha nincs idejük!“ Boros Ildikó r\TV7 lAJ LAA 1 a Gyermekgondozási segély T. J.: Három fiam van. Az első 1984. júniusában, a második 1986. március 28-án, a harmadik 1987. március 12-én született. A járási nemzeti bizottság havonta 900 koro­nát folyósít számomra. Úgy hallot­tam, hogy egy 1987. július 1-jén érvénybe lépett törvény szerint a harmadik gyermek után 200 koro­nával emelik a gyermekgondozási segély összegét. Szeretném tudni, hogy ez vonatkozik-e rám is s egy­ben azt is, mennyi lesz a gyermek- gondozási segély, ha a második fi­am betölti a második életévét. A gyermekgondozási segély havi összege 600 korona, ha a nő egy olyan gyermekről gondoskodik, aki­re gyermekgondozási segély jár; 800 korona, ha a nő olyan gyermek­ről gondoskodik, akire gyermekgon­dozási segély jár és ugyanakkor leg­alább két további olyan gyermekről, akik pl. még nem érték el az iskola- köteles kor felső határát; 900 koro­na, ha a nő két olyan gyermekről gondoskodik, akikre gyermekgondo­zási segély jár... (lásd a gyermek- gondozási segélyről szóló törvény 2 és 6 §-át). 1987. július 1-től valóban kétszáz koronával emelték a harmadik gyer­mek után járó gyermekgondozási segély havi összegét (havi 600 koro­náról 800 koronára), ennek azonban jelenleg még nincs jelentősége az ön számára, mivel önnek havi 900 koronát folyósítanak - két olyan gyermekről gondoskodik, akikre gyermekgondozási segély jár. A má­sodik gyermeke március 28-án tölti be második életévét. Az említett idő­pont után már csak egy olyan gyer­mekről fog gondoskodni, akire gyer­mekgondozási segély jár és két olyan gyermekről, akiket figyelembe vesznek a gyermekgondozási se­gély havi összegének megállapítá­sánál. Ezért 1988. március 29-től havi 800 korona összegű gyermek- gondozási segélyre lesz jogigénye. Használati jog P. V.: Az édesapánk még a má­sodik világháború előtt vásárolt egy magtárat. A szövetkezet alapítása­kor elsőként lépett be a szövetkezet­be, melynek elnöke lett. A magtárat a szövetkezet használta azután is, hogy az édesapánk kilépett. Több­ször kérte, hogy az épületet adják vissza vagy fizessenek bérleti díjat. A hatvanas években egy szerződés alapján évi 2500 koronát fizettek is, de csak három évig. Nemrég felszó­lítottuk az állami gazdaság igazgató­ját, hogy ürítse ki a magtárat vagy fizessen bérleti díjat. Azt válaszolta, hogy az épületet akkor adja vissza, ha erre a bíróság szólítja fel. Azt szeretnénk tudni, ha az épület az édesapánk tulajdona (ezt bizonyíta­ni is tudja), szükséges-e még bíró­sági döntés is ahhoz, hogy az épüle­tet visszakapja? Ebben az esetben valószínűleg még bírósági döntéssel sem kaphat­ná meg édesapja a magtárat. 1975. november 13-án a Szövetségi Gyű­lés törvényt hozott a földnek és más mezőgazdasági vagyonnak a terme­lés biztosítására való használatáról (a magtár nyilván ilyen „más mező- gazdasági vagyonnak“ minősül). Ez a használati jog főként a szocialista mezőgazdasági szervezeteket illeti meg, s arra a földre, illetve más mezőgazdasági vagyonra vonatko­zik, amely az állampolgárok vagy nem szocialista szervezetek tulajdo­nában van. A termelés biztosítását szolgáló használati jog rendszerint szerző­déssel vagy a járási nemzeti bizott­ság döntésével jön létre. Kivétele­sen létrejöhetett azonban közvetle­nül a törvény alapján. A 123/1975. Tt. sz. törvény 5. § (1) bekezdése alapján a mezőgazdasági szerveze­tet megilleti a használati jog ahhoz a vagyonhoz, melyet a törvény ha­tálybalépése napjáig használt akár jogi indok nélkül is (ha például nem volt hozzá sem szövetkezeti hasz­nálati joga, sem pedig ún. póthasz­nálati joga). Ha kétségek merülnek fel, hogy a mezőgazdasági szervezetet meg­illeti-e a használati jog, a járási nem­zeti bizottság dönt. A használati jog létrejötte szempontjából döntő tehát az, hogy a magtár, más mezőgazda- sági vagyonnak tekinthető-e, továb­bá, hogy a szövetkezet vagy az állami gazdaság a törvény hatályba­lépéséig (1976. január 1-ig) hasz­nálta-e, s végül a használat jogi indoka. A 123/1975. sz. törvény 13. § (1) bekezdése szerint: „Hasz­nálati jog az 5 § (1) bekezdése alap­ján nem jön létre, ha a mezőgazda­sági szervezet a mezőgazdasági va­gyont a 40/1964 Tt. sz. Polgári Tör­vénykönyv értelmében megkötött szerződés alapján használja; ez nem érvényes akkor, ha mezőgazda- sági földekről van szó.“ Hajthatatlan nagybácsi K. K.: Lassan tíz éve már, hogy a nagybátyám kertjét használom. A szomszédságunkban lakó nagy­bátyámról én gondoskodom - meleg étellel látom el, mosok rá, betegsége idején ápolom. Segítjük őt, ahogy csak tudjuk, mert rajtunk kívül senki­je sincs. Még a villanyszámláit is én fizetem és zsebpénzt is adok neki. Ô ugyanis teljesen munkaképtelen, s csak 300 koronát kap, márpedig csak a villanyszámla 400 korona havonta. Most tulajdonképpen a földről van szó. Megpróbáltuk már rábeszélni arra, hogy kössön velünk eltartási szerződést. Ebbe nem egyezik bele. A kertet sem hajlandó ránk íratni. Végrendelkezni pedig végképp nem akar, pedig már többen megpróbálták rávenni öt erre. De ő hajthatatlan. így hát azt szeretném tudni csupán, hogy 10 évi használat után jogom van-e a kerthez, illetve mit lehetne tenni azért, hogy a kert megmaradjon nekem? A kert 10 évi használatával önmagá­ban véve nem szerzett semmiféle jogot. A Polgári Törvénykönyv ugyan 1982-tól ismét szabályozza az ingatlanok (föld, ház, stb.) elbirtoklását, van azonban né­hány jelentős megkötés ezzel kapcsolat­ban. Az első az, hogy az állampolgár elbirtoklással nem szerezhet tulajdonjo­got a földhöz (a törvényes feltételek telje­sítése mellett tulajdonjogot az állam sze­rez); az állampolgárnak azonban joga keletkezhet arra, hogy a földet a törvény­ben meghatározott terjedelemben sze­mélyi használatba adják (kertnél ez a ter­jedelem általában nem haladhatja meg a 400 négyzetmétert). A föld személyi használatának joga majdnem olyan pozí­ciót biztosít a jogosultnak, mintha a föld tulajdonosa lenne. Az elbirtoklás további fontos feltételei, hogy 10 évig megszakítás nélkül használ­ja a földet, mint a sajátját és a körülmé­nyeket figyelembe véve jóhiszemű legyen abban, hogy a föld megilleti. Az említett három feltételből csupán a 10 évi folya­matos használat feltételét teljesítette. A földet azonban nem a sajátjaként hasz­nálta, mert tudta, hogy az a nagybátyja tulajdona (sajátja). Eltartási vagy ajándékozási szerződés megkötésére, illetve az önök javára szóló végrendelkezésre nem kényszerítheti nagybátyját (a jogellenes kényszer hatá­sára tett jogügylet egyébként a Polgári Törvénykönyv 37. §-a értelmében sem­mis lenne). Tulajdonszerzési módként számításba jöhetne azonban az öröklés. A Polgári Törvénykönyv 474. -§-a végrendeleti örö­kösök és leszármazók hiányában törvé­nyes örökösöknek nyilvánítja azokat is, akik az örökhagyóval annak halálát köz­vetlenül megelőzően legalább egy évig éltek közös háztartásban, s ebből az okból gondoskodtak a közös háztartásról, vagy eltartásukkal az örökhagyóra voltak utalva. A háztartás fogalmát a Polgári Törvénykönyv 115 §-a határozza meg: „A háztartást azok a személyek alkotják, akik tartósan együtt élnek és közösen fedezik a szükségleteikre fordított kiadá­sokat.“ Annak megállapításánál, hogy önök közös háztartásban éltek-e vagy sem, valószínűleg csak a ,.tartós együttélés" fogalmának értelmezése okozhat gondot, hiszen a leveléből megállapítható, hogy közösen fedezik a szükségleteikre fordí­tott kiadásokat (illetve inkább önök fede­zik a nagybátyja szükségleteit), s hogy a közös háztartásról ön gondoskodik ab­ban az értelemben, hogy a nagybátyját ellátja még zsebpénzzel is. A „tartós együttélés“ fogalmának ér­telmezése nem egységes. A joggyakorlat és az elmélet szakembereinek egy része azt vallja, hogy csak azok élhetnek tartó­san együtt, akik közös lakásban élnek, a másik csoport szerint a „tartós együtt­élés" kialakulhat más személyek között is (például olyan fiatal házasok között, akik még nem rendelkeznek önálló lakás­sal). (m-n.)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents