Új Szó, 1988. március (41. évfolyam, 50-76. szám)

1988-03-08 / 56. szám, kedd

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJA KOZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA KEDD 1988. március 8. XLI. évfolyam 56. szám ★ Ára 50 fillér Baráti találkozó a prágai várban Forradalmi feladataink megvalósításában felbecsülhetetlen a nők segítsége (ČSTK) - Baráti találkozót rendezett tegnap a csehszlo­vák nők küldöttségével a prá­gai várban a CSKP Központi Bizottsága, a köztársasági el­nök és a csehszlovák kor­mány. A vár Spanyol Termében a nők szívé­lyesen üdvözölték Miloš Jakešt, a CSKP KB főtitkárát, Gustáv Husák köztársasági elnököt, és a CSKP KB Elnökségének további tagjait: Ladislav Adamecet, Va­sil Biľakot, Peter Colotkát, Alois Indrát, Antonin Kapeket, Josef Kempnýt és Jozef Lenártot, valamint Josef Hamant, Ignác Janákot és František Pitrát, a CSKP KB Elnökségének póttagjait, Ja­roslav Hajnt, a CSKP Központi Ellenőrző és Revíziós Bizottságának elnökét, Miku­láš Beňót, Josef Havlint és Jindrich Poledníket, a CSKP KB titkárait, valamint Zdenék Horenít, a CSKP KB Titkárságá­nak tagját. A találkozón részt vettek továbbá a CSKP KB osztályvezetői, a Csehszlo­vák Nemzeti Front KB Elnökségének tag­jai, valamint a szövetségi kormány mi­niszterelnök-helyettesei és miniszterei. Az iparban, a mezőgazdaságban, a kereskedelemben, a szolgáltatóiparban, az oktatásban, az egészségügyben, a tu­domány, a kultúra és a művészet terü­letén dolgozó nők, a képviselőnők, a Népi Milícia női tagjai és a nőmozgalom tiszt­ségviselői 250 tagú küldöttségét Marie Kabrhelová, a CSKP KB Titkárságának tagja, a Csehszlovákiai Nőszövetség Központi Bizottságának elnöke vezette. Köszönet a becsületes és áldozatos munkáért Gustáv Husák elvtárs szívélyesen üd­vözölte a delegáció tagjait a prágai vár­ban. A párt- és állami vezetőség, a CSKP KB főtitkára nevében, valamint a saját nevében is gratulált a jelenlevőknek és az összes csehszlovák nőnek ünnepük, a nemzetközi nőnap alkalmából. Egyidejűleg őszinte köszönetét akarok mondani minden nőnek a haza felvirágoz­tatása javára végzett becsületes és áldo­zatos munkájukért, a társadalmi és a poli­tikai életben való elkötelezett részvételü­kért - mondotta a továbbiakban Gustáv Husák elvtárs. Mély hálával tartozunk a nőknek azért a mindennapi gondosko­dásért is, amelyet családjukra és gyerme­keik nevelésére fordítanak. A CSKP KB üdvözlő távirata (ČSTK) - Csehszlovákia Kommu­nista Pártjának Központi Bizottsága üdvözlő táviratot küldött az Arab Megújhodás Szocialista Pártja (Ba- ath) szíriai országos vezetőségének az 1963. március 8-i forradalom 25. évfordulója alkalmából. A távirat megállapítja, hogy az 1963-as márciusi forradalom törté­nelmi szerepénél fogva mélyreható befolyást gyakorolt az egész szír társadalom további fejlődésére, s ki­jelölte azt a hősi utat, amelyet azóta a szír nép a Baath párt vezetésével megtett. A CSKP Központi Bizottsá­ga nagyra értékeli Szíria szerepét az imperializmus és a cionizmus ellen, az arab területek törvénytelen izraeli megszállásának gyors beszünte­téséért és a közel-keleti válság olyan nemzetközi értekezleten való megoldásáért vívott harcban, ame­lyen minden érintett fél és az ENSZ biztonsági tanácsának állandó tagjai vennének részt teljes joggal. A távi­rat egyúttal megelégedéssel szól a csehszlovák-szíriai kapcsolatok eddigi fejlődéséről és jelenlegi hely­zetéről, arról, hogy ezek a kapcsola­tok mindkét nép javára sikeresen fejlődnek. Bohuslav Chňoupek fogadta a NATO-tagországok nagyköveteit és ügyvivőit Csehszlovákia aktívan részt vesz napjaink történelmi folyamatában Külügyminiszterünk Miloš Jakeš kezdeményezési javaslatairól tájékoztatta a diplomatákat (ČSTK) - Bohuslav Chňoupek külügyminiszter tegnap a prágai Černin- palotában találkozott a NATO-tagországok csehszlovákiai nagyköveteivel és ügyvivőivel. Tájékoztatta őket a Miloš Jakeš, a CSKP KB főtitkára által a Varsói Szerződés és az Észak-atlanti Szövetség érintkezési vonala mentén létesítendő bizalmi, együttműködési és jószomszédsági övezet létrehozására tett javaslatról. Miloš Jakeš a prágai találkozó résztvevőinek körében (Jirí Kruliš felvétele - ČTK) Néhány napja emlékeztünk meg a dol­gozó nép 1948 februári győzelmének 40. évfordulójáról. Ez az esemény lezárta a munkásosztálynak, a parasztságnak és a dolgozó nép többi rétegének a burzsoá­zia ellen vívott forradalmi osztályharcát. Egyúttal megnyitotta az utat a régi kizsák­mányoló rendszer felszámolásához és az új igazságos szocialista társadalom felé­pítéséhez. 1948 februárja történelmi mér­földkő nemzeteink, népünk és a csehszlo­vák állam életében. A szocialista Csehszlovákia negyven éves útjáról, a győzelmekről és a problé­mákról Miloš Jakeš elvtárs, a CSKP Köz­ponti Bizottságának főtitkára e dicső év­forduló ünnepségein részletesebben szólt. A forradalmi változások a nők életéhez és munkájához új feltételeket alakítottak ki társadalmunkban. Nagyra kell értékelni a nők nemzedékeinek jelentős hozzájáru­lását a szocialista társadalom építéséhez. Az ötvenes években áldozatkészen fog­tak munkához rfííridenütt, ahol a társada­lomnak szüksége volt rájuk. Sokan az első ötéves tervidőszakok élmunkásmoz­galmának első soraiban voltak, részt vet­tek a kollektív mezőgazdasági gazdálko­dás létrehozásában és megszilárdításá­ban, a kulturális forradalom feladatainak teljesítésében. Merészséggel és áldozat- készséggel küzdötték le a szocializmus építése során felmerült nehézségeket és akadályokat. Ma már a nők tevékenysége nemcsak az ipar és a mezőgazdaság jó működése szempontjából, hanem az ok­tatásban, az egészségügyben, a szociális ellátásban, a kereskedelemben, a ven­déglátóiparban, a pénzügyben és más olyan területeken is nélkülözhetetlen, amelyekben többségben ók dolgoznak. Az elmúlt negyven esztendő tapaszta­latai alátámasztják, hogy csak a tőkés kizsákmányolás felszámolása és a szoci­alizmus győzelme teremti meg a nők lényegesen új társadalmi helyzetének, valódi egyenjogúságának reális feltételeit. Ezt bizonyítják azok a változások, ame- (Folytatás a 2. oldalon) Hangsúlyozta: a csehszlovák kül­politika abból indul ki, hogy a jelenkor minőségileg új igényeket támaszt minden ország, főleg az európai or­szágok tevékenységével szemben. Ez minden államtól, a nagyoktól és a kicsiktől, a katonai és politikai tömbök tagországaitól, valamint a semleges államoktól egyaránt nagyfokú politikai akaratot, valódi aktív politikát követel meg, amely megfelel az atom- és az űrkor szük­ségleteinek, s egyúttal a világbéke megszilárdítására, a nukleáris ve­szély elhárítására, a széles körű nemzetközi együttműködés fej­lesztésére irányul. Csehszlovákia kész aktívan részt venni ebben a történelmi folyamatban. Miloš Jakeš, a CSKP KB főtitkára a bizalmi, együttműködési és jó­szomszédsági övezet létrehozására vonatkozó javaslatát pozitív nemzet­közi légkörben terjesztette elő, amelyre lényegesen hatott a köze­pes és a rövidebb hatótávolságú rakéták felszámolásáról megkötött washingtoni szerződés. Abban az időben, amikor a szovjet fővárosban szovjet-amerikai csúcstalálkozót készítenek elő. A CSKP KB főtitkárának javaslata a pozitív nemzetközi folyamatok to­vábbi elmélyítésére irányul, kifejezi külpolitikánkban az európai bizton­ság és együttműködés dimenzióit. Az övezet lérehozása új ösztönzést ad­na az összeurópai folyamatnak. A kezdeményezés a helsinki záró­okmányban és az utótalálkozókon elfogadott dokumentumokban fog­laltak megvalósítása során eddig szerzett tapsztalatokból indul ki - hangsúlyozta Bohuslav Chňou­pek.- Nézetünk szerint a szilárd békét és biztonságot ma már nem lehet kizárólag katonai intézkedésekkel szavatolni. A leszerelési párbeszéd ösztönzéseit fel kell használni arra, hogy haladás szülessék az együtt­működés minden szférájában. Átfo­gó eljárást követünk, amely egyenlő mértékben irányul a katonai, a politi­kai, a gazdasági, az ökológiai és a humanitárius területre. Katonai té­ren azt javasoljuk, hogy létesüljön olyan övezet, amelyből eltávolítják a legveszélyesebb támadófegyve­reket. Miloš Jakeš javaslata kifejezi a vi­lágbéke és a nemzetközi biztonság arra a térségre vonatkozó átfogó rendszerének koncepcióját, amely­ben a világ két legnagyobb katonai és politikai tömbjének pusztító po­tenciáljai összpontosulnak. Javasla­tunk teljes összhangban áli a közép­európai fegyverkezés korlátozását és a bizalom megszilárdítását célzó Jaruzelski-tervvel. Külügyminiszterünk a továbbiak­ban a Miloš Jakeš által tett további kezdeményezéssel, hogy 1992-re Prágába hívjanak össze pedagógus­világkonferenciát Komenský öröksé­ge és a XXI. század emberének nevelése címmel - foglalkozott. A naptárban nem piros betűs ünnep, a szívünkben annál inkább. Ezt ti tudjátok talán a legjobban. Napotok életünk­ben már megfelelő rangot, helyet vívott ki magának. Megfeledkezni róla? Több mint illetlenség lenne. Nem feledkeztünk meg róla­tok, a csokornyi hóvirág, vagy ibolya, eset­leg a szál piros szegfű persze, csak jelkép. Jelzi, hogy gondolunk rátok, méginkább gondolunk ezen a napon, amely már lassan hét évtizede az ünnepetek, ha nem is min­den korban, társadalmi rendszerben tudato­sították ezt. Ám, ami volt, azt ne igen hábor­gassuk most. Ünnepnapi párbeszédünkben adjunk inkább nagyobb helyet a mának, a jelennek, még a holnapnak is. Mert ne feledjük: olyan korszakban élünk, amikor az embernek egyre inkább nem az ösztöneire, hanem az eszére, józan megfontoltságára kell építenie. Természetesen jó érzés, sőt szükséges időről-időre száŕnbavenni a tet­tek, cselekedetek eredményeit, ám a továbbjutáshoz ez már kevés. Most, amikor ünnepelünk, amikor a ben­sőséges érzések, a szeretet és tiszteletadás mondatja velünk a szavakat, amikor őszin­tén érezzük az összetartozás, az egymásra utaltság bátorító erejét, tudatosítjuk, hogy egymás nélkül egyszerűen nem létezhet­nénk, akárcsak a nappalok sem az éjszaka nélkül. Tudom, többségtek becsüli azt, amink van, az életet, a dolgos hétköznapo­kat, tudatosítja, hogy a jelenünk tette a nőt egyenlővé a férfival. Munka- és hazaszerete­tei tanulhattunk tőletek, ezt nem csak most mondjuk a fehér asztalnál, hanem országos összejöveteleken is gyakorta emlegetjük. Büszkék vagyunk rátok, hogy ilyenek vagy­tok, hogy munkában, tudásban egyenlő mércével mérethettetek meg, sőt sok min­denben már réges-régen túltettetek rajtunk. Csodáljuk ezt a tenniakarást, amellyel a dol­gokhoz viszonyultok, azt a helytállást, ami­nek naponta szemtanúi lehetünk. Aztán csak tolakodik a kérdés: most ünnepelünk benneteket, de vajon segítségetekre sie- tünk-e minden esetben, amikor kellene, hogy segítsünk, amikor egyik gyermek vagy unoka kezét markolva, a másikat karon tart­va tolakodtok a villamosra, hogy idejében ott legyetek, ahol lennetek kell: ha gör- nyesztő terhekkel felpakolva iparkodtok ha­zafelé elvesszük-e legalább az egyik cso­magot, hogy könnyebben felszállhassatok Gondolatok - ünnepnapon a többnyire túlzsúfolt autóbuszra. És így sorolhatnánk tovább a személyes segítsé­gen keresztül egészen a társadalom segít­ségéig. Társadalmunk nagyon sokat tett értetek, és tesz bizonyára a jövőben is. Hogy milyen nagy ez a segítség, nem csupán akarat kérdése, sokkal inkább a lehetőségé; milyen gazdái vagyunk, vagy leszünk a népgazda­ságnak, mennyit teszünk a közösség aszta­lára. Mindennél fontosabb azonban, hogy a béke madara örökös fészkévé válassza hazánkat, földünket. Legyen a béke örökös, ne háborítsa senki emberfia, mondjuk mi. Hogy így legyen, ki tesz érte nálatok többet? A béke nem isten áldása, éppúgy, minthogy a háború sem istencsapása. A békét mi emberek teremtjük, a békét embermilliók őrzik, és ti sokszorosan is, mert életet adtok, érzitek a családi tűzhely melegét, a legki­sebb emberi közösségekben is az összetar­tó erő vagytok, már lényetekből fakad a bé­kesség védelmének gondolata: békére gon­doltok, ha alvásra hajtjátok fejeteket, a bé­kéért dobban a szívetek, ha dolgos karotok­ban gyermekeiteket ringatjátok. Életet adtok, de csak végszükség esetén oltotok életet. Békére nevelitek gyermekeiteket. Otthonfél­tők, hazaszeretők vagytok. Már ilyennek születtetek, ám áldozatokra is képesek vagytok. Gyermekeink, unokáink már az új világ­ban növekedtek, ahol nincs nyomor, ahol minden embernek - neked is, nekem is - van életrajza. Mindenki született valahol, s a szülőföld, az emlékezetben őrzött gyer­mekkor, az anyai arc, a nagymama meséi olyan örökség, amit óvnunk kell; tovább adnunk, sértetlenül kell örökül hagynunk. Azt mondjátok, fáradtak vagytok, és még­is siettek, felelős tisztségeket vállaltok, ro­hanás az életetek. Nálatoknál ki tudja job­ban, hogy az idő varázserejű szó, mérhetet­lenül nagy kincs, belépőjegy az életbe, utal­vány a szépre, a szerelemre, a műveltségre. Ezért szülői kötelességtek, hogy a gyerme­keteket megtanítsátok az idővel gazdálkod­ni. A legtöbb családban a gyermekeknek mindenük megvan. Legyen! Am az utóbbi időben egyes családokban elterpeszkedett az úrhatnámság. Az ilyen ház fészke az anyagiasságnak, az önzésnek, a hatalom­vágynak. Ezt bizony ne tűrjétek. Az ilyesmi hozzátok nem méltó, nem lehet a világotok. Legfontosabb, hogy megnyerjétek az embe­reket: szeressétek a munkát, belső szükség­letből és tudatosan sajátítsátok el mindazt, ami új, hasznos, haladó, mert a mi világunk­ban a teremtő munka a legmagasztosabb cselekedet. A költő szavával élve: „Súlyos tisztséget mér rád a sors / de célhoz csupán küzdelem vezet. / Add hát utódod kezébe fáklyád / s ha majd ó tovább szítja a lángot / s fényét szétszórja az egész világban / légy büszke, asszony, nem éltél hiába“. SZARKA ISTVÁN

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents