Új Szó, 1988. március (41. évfolyam, 50-76. szám)

1988-03-07 / 55. szám, hétfő

Még egyszer a jégkorongozók dicstelen olimpiai szerepléséről Délibábot kergetni - hokibottal Nehezen tud napirendre térni a csehszlovák sportközvélemény a jégkorong-válogatott dicstelen olimpiai szereplése fölött. Se hossza, se vége a szenvedélyes vitáknak. Hogyan süllyedhetett há­rom év alatt ilyen mélyre a közelmúltban még világ­márkát jelentő sportág? Mi okozta a látványos ku­darcot? A szakvezetők magyarázkodnak, az újságíró bírál, a közvélemény, a szurkoló pedig elégedetlen. Az az érzése, hogy mellébeszélnek, elsikkadnak az okok, nem kevés a porhintés. Az utóbbitól nehéz megszabadulniuk a jégkorong felelős vezetőinek, mert a múltban egy-egy fiaskó esetén olyan szép „sikereket“ értek el vele... 1. Illúziókat táplálni, álmokat kerget­ni napjaink realista világában kocká­zatos dolog. Persze az olimpia előtt okot adott erre a csehszlovák jégko­rong hagyománya (ebből azonban nem lehet megélni) és az is elvitat­hatatlan tény: társadalmunk minden feltételt biztosított a sportág fejlődé­séhez, hogy az olimpián is megtart­sa pozícióját. Más kérdés, hogy a vi­lág abszolút élvonalában maradás átgondolt, szisztematikus munkát, lelkesedést és áldozatkészséget kö­vetel nemcsak a játékosoktól, ha­nem az edzőktől és a vezetőktől is. Jégkorongsportunk szerkezeti felé­pítése (iskolai sportosztályok, ifjúsá­gi edzóközpontok, az I. ligás játéko­sok feltételei) garancia egy ütőképes válogatott kialakítására. Hogy ez nem így történt, az emberekben kell keresnünk a hibát. Megfelelő szak­mai szinten dolgoztak? Mit csináltak rosszul? Vagy például miért álltak meg félúton a követelmények foko­zásában? Egyáltalán nem elhanyagolható momentum: a junior válogatott- melynek tehetséges tagjai tör­vényszerűen várományosai a „na­gyok" címeres mezének - az elmúlt időszakban semmilyen átütő sikert nem értek el. A világ- és Európa- bajnoki aranyérmekért rendre a szovjet, svéd, kanadai és finn korongozók küzdöttek. Ezeken a tornákon az említett országok játé­kosai az igényes erőhoki minden összetevőjében felülmúlták a cseh­szlovák reménységeket. Tehát azokban a „tantárgyakban“, ame­lyekből megbukott az olimpiai csa­pat Calgaryban. Nem véletlenül me­rül fel ezekután a közlekedő edény fogalma. De nemcsak ez. Látnunk kell, az utánpótlás nevelési rendsze­re képtelen lépést tartani a fejlődés­sel, bár a szövetség részéről ezúttal sem volt hiány nyilatkozatokban és határozatokban. 2. A bajnokság és a válogatott sze­replésének összefüggéséről már sok szó esett. Hangsúlyozzuk: az I. liga, kevés kivételtől eltekintve nem a jó értelemben vett kemény­ség és bátorság, kezdeményezés iskolája. Azokat a csapatokat, ame­lyek igyekeznek erőhokit praktizálni (Sparta), gyakran elmarasztalják, sőt rájuk sütik a bélyeget: a cseh­szlovák hoki sírásói. Hogy ez meny­nyire elhibázott elmélet, azt könyör­telenül eszünkbe juttatta Calgary. Pergessük csak vissza az ese­ményeket. Már az Alaszka Kupán (Lengyelország, Svájc és Ausztria társaságában) tapasztalhatták a csehszlovák korongozók: az úgy­nevezett gyengébb válogatottak is alkalmazkodtak a fejlődéshez, hogy gyors, kemény, félelmet nem ismerő korongozást játszottak. Napjainkban csak ez vezet sikerhez. Es hogy reagáltak erre a csehszlovák játéko­sok? Eléggé furcsán. Mintha azt mondták volna magukban, ez tűrhe­tetlen, hogy mit meg nem engednek velünk szemben ezek a „törpék“. Ingerülten, tisztátalanul válaszoltak a keménységre, s ennek sok kiállí­tás lett az eredménye. A játék pedig szenvedett. Ez az ingerültség az olimpián mérkőzésről mérkőzésre fokozódott, a játékosok nem voltak hajlandók tudomást venni a maximális ke­ménységről, nem alkalmazkodtak hozzá. A könnyebbik utat (amely a semmibe vezet) választották, dü­hössé váltak, mindenkire „mérge­sek" voltak, az ellenfélre, a játékve­zetőre, ingerülten vették tudomásul még az edzők jogos kifogásait is. Mondanunk sem kell, ezek a mo­mentumok elvonták a figyelmet a já­tékról, amely az olimpián nagy fokú koncentrációt, taktikát, fegyelmet és teherbírást igényelt. Ismét beigazo­lódott, amit már régen tudunk: ko- rongozóinknak nem kenyere a ke­mény játék és ami még rosszabb, egyszerűen képtelenek elviselni az ellenfél keménységét. A tulajdon­képpeni keménységet összetévesz­tik a tisztátalansággal, a hokibottal való szabálytalankodás már nem kerülte el a bírák figyelmét. Jöttek is a kiállítások, a csehszlovák csapat utolsó lett a sportszerűségi versenyben! Csak az érdekesség kedvéért jegyez­zük meg: amikor 1976-ban világbaj­nok lett a válogatott, a sportszerűsé­gi verseny élén végzett. Változnak az idők... 3. Nem kevesen állítják, a mostani csapat képtelen volt megvalósítani az edzők elképzeléseit. Az olimpiai tornát figyelve néha az volt a benyo­másunk, hogy akadtak időszakok, amikor nem lehetett irányítani, ve­zetni a csapatot a kispadról. Ez nem azt jelenti, hogy nem akart nyerni, de gyakran saját „hokifilozófiájához“ ragaszkodott, figyelmen kívül hagy­va a tulajdonképpeni játékfelfogását. Ilyesmi csak kudarchoz vezet a csa­patsportokban, ahol mindenkinek alá kell rendelnie magát bizonyos elképzelésnek, rendszernek, az együttesnek legjobban megfelelő taktikának. Aki ezt nem ismeri fel, haszontalan tagja a kollektívának. Az olimpiai csapat a csehszlovák jégkorong, az I. liga produktuma volt Calgaryban. A bajnokság ugyan zaj­lik a maga megszokott módján, itt- ott izgalmas, de összehasonlítva a nemzetközi csúcstalálkozókkal, lassú a meccsek irama, kevés a fér­fias, bátor párharc; a taktika egyenlő az ügyeskedéssel, különböző ma­nőverekkel igyekeznek megszakíta­ni a játékot, így a mérkőzés nélkülözi a folyamatosságot, a nagyobb ira­mot. Ezek a beidegződések a nem­zetközi porondon halálra vannak ítélve. Ezt jelezte az olimpia is. A já­tékfegyelem nemcsak a jó védeke­zés, az emberelőny kihasználását jelenti, hanem az edzői elképzelé­sek megvalósítását is. És elismerni a bírálat jogosságát, okulni belőle. Ha ez nincs így, nagyon nehéz az edző munkája és pozíciója. 4. És itt vagyunk az edzőknél. A közlemény nagy része bennük keresi a bűnbakot. Mondjuk meg nyíltan, Ján Starší és František Po- spíšil hároméves ténykedése a válo­gatottnál nem volt szerencsés. Az Izvesztyija Kupán elért győzelmet (1985), a világbajnoki bronzérmet (1987), a Kanada Kupa elődöntőjé­be jutást két totális sikertelenség követte: ötödik hely az 1986-os moszkvai világbajnokságon és a mostani olimpia hatodik helyezé­se. 1928 óta ilyen rosszul nem sze­repelt olimpián a válogatott. A két edző elméleti és gyakorlati tudásuk­ra támaszkodva nagy kedvvel látott munkához. Egy dolgot valószínűleg nem lehetett utasításokkal elérni. Mégpedig azt, hogy az együttes egy emberként sorakozzon az edzők mögé. Három éven keresztül valami nem volt rendben. Kisebb-nagyobb erővel hallattszottak disszonáns hangok, nem alakult ki a szakveze­tők és a korongozók között kölcsö­nös bizalom, a hajlandóság, hogy a csapat egyértelműen alávesse magát az edzők irányításának és elképzelésének. Talán ezért nem si­került megtalálni a csapat maga­sabb fokú fegyelmét elősegítő mód­szereket sem. Pedig Ján Starší edző hányszor hangoztatta, ő egyetemi oktató... Nagy kár, hogy a moszkvai vb után a szövetség nem vont le hatá­rozottabb következtetéseket a fias­kóból, az elfogadott határozatokban „megfeledkezett“ az edzőkérdésről. Ellenkező esetben Ján Starší és František Pospišil nem éri meg a második nagy csalódást, nem ke­rülnek újra kemény bírálatok ke­reszttüzébe. De hogy hogyan végzett volna a csehszlovák válogatott Calgary­ban más edzők vezetésével, arra lehetetlen válaszolni. Lehet, hogy akkor is délibábos célokat kergetett volna... TOMI VINCE BEZROUK-EMLÉKVERSENY Külföldi sikerek (ČSTK) - Skalkában rendezték meg a sífutók 42. Bezrouk-emlékverse- nyét. A győzelmet külföldi versenyzők hódították el. A junior lányok 10 km-es futóversenyét - szabad stílus -a 19 esztendős finn Mari-Anne Lallukk nyerte meg, míg a junior fiúk 15 km-es távján az ugyancsak 19 éves norvég Stale Kihle bizonyult a leggyorsabbnak. Skalkában fejeződött be a juniorok csehszlovákiai futótornájának első évfolyama - az első szakaszt két héttel ezelőtt Zadovban bonyolították le. A hóviszonyok ezúttal kitűnőek voltak, a pályát tökéletesen előkészítették és a versenyzők -3 fokos fagyban teljesítették a távot. A junior fiúknál meglepően jó teljesít­ményt nyújtott a 17 éves Miloš Ursíny, akinél csak a győztes non/ég futott jobb időt. Kihlének ez volt élete legnagyobb sikere. Zadovban hagyományos stílusban a negyedik lett ugyan, de szabad stílus­ban csak 23. A lányoknál a győztes Lal­lukk már egyszer szegre akasztotta a sí­léceket, egy évet kihagyott és most ismét az élre került. Eredmények - junior fiúk, 15 km: 1 Kihle 45:47,6, 2. Ursíny 45:49,9, 3. Parvi- ainen (finn) 45:58,5. Lányok, 10 km: 1. Lallukk 33:59,9, 2. Sabaková (Banská Bystrica) 34:12,6,3. Vondrová (Csehszlo­vákia) 34:26,0. A seregszemle végered­ménye - fiúk: 1. Čáslavský (Csehszlová­kia) 58, 2. Norbom (Norvégia) 50, 3. Parviainen 45 pont. Lányok: 1. Lallukk 64, 2. Vondrová 60, 3. Chroustovská (Csehszlovákia) 52 pont. Fiúk, 3X10 km: 1. Csehszlovákia 1.1:42:57,7,2. Norvégia 1:44:18,9, 3. Csehszlovákia III. 1:45:39,9, Lányok, 3x5 km: 1. Csehszlovákia I. 57:55,6, 2. TÚL Finnország 58:16,3, 3. Csehszlovákia III. 59:33,3 p. Jutalomnyeremények A Športka 10. játékhetének rendkívülHutalomnyereményei (jugoszlá­viai üdüléssel): Gyűjtőhely sorozat és szám Pošta TFinec 3, Frýdek-Místek-i járás 43 242 8494 Pošta Plzeň 2 49 244 6990 Pošta Opočno u Loun, Lounyi járás 34 740 3680 Pošta Plzeň 24 44 509 1762 Pošta Orlová 4, Karvinái járás 33 204 9981 Pošta Ostrava 8 33 161 9942 Pošta Ostratice, Topoľčanyi járás 48 493 6115 Pošta Svinná, Trenčíni járás 41 725 8840 Pošta Važec, Liptovský Mikuláš-i járás 51 375 6779 TJ Tesla Žižkov 43 471 9935 TJ Tesla Pardubice 53 263 3745 TJ Baník Ostrava OKD 41 899 7124 TJ Iskra Kyjov 53 556 6724 TJ Baník Ostrava OKD 41 380 6023 TJ Slávia UK Bratislava 45 478 0888 TJ Spartak ZŤS Dubnica n. Váhom 00 529 8635 TJ Lokomotíva Košice 38 444 3710 (ČSTK) Pillanatfelvétel a Slovan - Sparta női kosárlabda-mérkőzésről: a labdá­val a hazai Renertnét láthatjuk, mellette Zitová. (Vojtišek felv.) BAJNOKI PONTOKÉRT KÉZILABDA Míg a férfi I. kézilabdaligában csak egy mérkőzésre került sor (VSŽ Košice- Baník Karviná 24:18 (10:7), addig a nők a teljes 16. fordulót játszották. Ennek érdekessége, hogy a vezető Prešov elvesztette veretlenségét. Ered­mények: Inter ZŤS - Bohemians 28:13 (13:7), Zora Olomouc - TJ Gottwaldov 24:21 (14:7), Duslo Šaľa - ZVL Prešov 24:23 (13:9), Družstevník Topoľníky- Štart Bratislava 26:18 (13:12), Iskra Partizánske - Plastika Nitra 33:18 (15:8). 1. Prešov 16 14 1 1 380:292 29 2. Gottwaldov 16 12 0 4 351:290 24 3. Inter ZtS 16 7 5 4 332:294 19 4. Šaľa 16 9 1 6 322:299 19 5. Olomouc 16 9 1 6 327:308 19 6. Partizánske 16 8 1 7 351:312 17 7. Štart 16 7 0 9 326:329 14 8. Topoľníky 16 5 2 9 314:331 12 9. Nitra 16 3 0 13 311:381 6 10. Bohemians 16 0 1 15 215:390 1 KOSÁRLABDA (del) - A férfiak I. kosárlabdaligájá­ban szombaton és vasárnap befejezték az első rájátszásos tornát az 1-4. he­lyért, valamint folytatódtak a küzdel­mek a bentmaradásért is. Az 1-4. he­lyért: BC Prievidza - VŠ Praha 83:84 (37:42), Inter ZtS - Zbrojovka Brno 89:95 (45:50), VŠ Praha - Zbrojovka Brno 76:73 (41:47), Inter ZŤS - BC Prievidza 92:84 (41:36). A tornára rányomta bélyegét, hogy a Prievidzának két rájátszásos torna után 4 pontot levonnak és igy nincs esé­lye a jobb helyezésre. Emellett nem játsz­hat saját pályáján, hanem 100 km-nél nagyobb távolságra Prievidzától, miután az egyik néző inzultálta a játékvezetőt. A bentmaradásért: RH Pardubice- NHKG Ostrava 90:80 (47:42), Dukla Olomouc - Baník Handlová 85:76 (51:36), SF Praha - Chemosvit Svit 77:68 (42:39), Sparta Praha - Slávia Žilina 97:75 (59:45), SF Praha - Slávia Žilina 81:82 (39:45), RH Pardubice - Baník Handlová 68:65 (28:45), Dukla Olomouc- NHKG Ostrava 94:87 (33:45), Sparta Praha - Chemosvit Svit 91:88 (51:39). A nőknél folytatódott a küzdelem az 1-2. helyért, a 3-4. helyért, illetve a bentmaradásért. A kosárlabda szövet­ség úgy döntött, hogy a Sparta Praha- Slovan Bratislava közötti első play off- mérkőzést helytelen időmérés miatt már­cius 10-én, csütörtökön újrajátsszák. Play off-mérkőzések az 1-2. helyért: VŠ Praha- PF Banská Bystrica 44:59 (19:34) és 88:76 (47:45). A 3-4. helyért: Slovan Bratislava - Sparta Praha 71:82 (43:41), az 5-10. helyért. Spartak Hr. Králové- ZŤS Košice 63:77 (31:31), KS Brno- Lokomotíva Košice 87:70 (37:38), MS Brno - Slávia UK Bratislava 59:61 (25:34), KS Brno - ZŤS Košice 82:63 (39:28). RÖPLABDA Mind a férfiaknál, mind a nőknél folytatódtak a rájátszásos tornák. Fér­fiak - az 1-6. helyért: Zbrojovka Brno- Dukla Liberec 3:2, ČH Bratislava - Ústí n. L. 3:0, ČH Bratislava - Dukla Liberec 3:0, Zbrojovka Brno - Ústi n. L. 3:0. A 7-10. helyért: Slávia UK Bratislava-TJ Vítkovíce 0:3, PS Žilina - RH Praha 2:3, Slávia UK Bratislava - TJ Vítkovice 1:3, ČH Bratislava - Dukla Liberec 3:0, PS Žilina - RH Praha 3:0. Nők - 1-4. helyért: Slavia Praha - UK Bratislava 1:3, Textilana Liberec - RH Praha 1:3, Slavia Praha - Slávia UK Bratislava 1:3, Textilana Liberec - RH Praha 0:3. JÉGKORONG SZNL A 43. fordulóban egy mérkőzés kivéte­lével mindenütt a vendéglátók győztek. A Plastika Nitra már a bajnoki címmel a tarsolyában játssza az utolsó fordulókat. Eredmények: Prešov - Dubnica 5:3, To­poľčany - Michalovce 1:3, Martin - Pop­rad 6:1, Nitra - Zvolen 5:2, B. Bystrica- Skalica 3:2, L. Mikuláš - Puchov 8:3. • Moszkvában a Szovjetunió ökölví­vó-válogatottja 16:8-ra nyert az Egye­sült Államok ellen. Ez volt e sportág két nagyhatalmának immár huszadik találkozója. • Lahtiban a középsáncon lebonyolí­tott síugróversenyt Nykänen nyerte 214,8 ponttal (87+86). A csehszlovák Parma 191,6 (79,5+81,5) ponttal negyedik lett. • A 22 éves kínai Jao Feng új pálya­csúccsal nyerte Nagoyában a női ma­ratoni futást. Ideje 2:27:56 óra. A má­sodik helyen a holland Beurskens vég­zett 2:28:58-cal. A csehszlovák Meli- cher ötödik lett 2:34:04-gyel. A Športka 10. játékhete I. húzá­sának nyerőszámai: 4 20 24 31 37 38 Pótszám: 17 A II. húzás nyerőszámai: 4 25 30 31 32 35 Pótszám: 9 A MATES nyerőszámai: 9 12 23 29 31 (ČSTK) „Kár, hogy nem volt erősebb a mezőny...“- Sokkal boldogabb lennék, ha nehezebben nyerek - ismerte be a sajtóközpont interjút készítő mun­katársának az újdonsült Európa-baj- nok Remigius Machura. - Ha na­gyobb lett volna a konkurencia, az engem is arra kényszerít, hogy töb­bet kiadjak magamból. Arra készül­tem, hogy országos csúcsot dobok. • Milyen érzés úgy versenyez­ni, hogy tudja az ember, az ara­nyon kívül minden más érem „rossz“...- Ezen csöppet sem törtem a fe­jem, csak arra gondoltam, hogy 21 méteren felül kell dobnom. Az idén ugyanis más utat próbáltunk járni, mint tavaly, kevesebb edzés, de jó­val színvonalasabb, hatékonyabb munka. • Brabec edzőnek az országos bajnokságon kifogásai voltak a technikát illetően...- Ezek a technikai hibák inkább a lélektani okokra vezethetők vissza. Eredetileg nem is akartunk indulni csarnokban, csak az olimpián, de az elmúlt évi elemzés azt mutatta, a fel­készülési terv nem volt optimális, ezért döntöttünk úgy, hogy az év elején kipróbáljuk az új, módosított változatot. Budapesten, illetve a fe­dettpályás idényben megbizonyo­sodtunk afelől, hogy a kisebb edzés­mennyiség ellenére sokkal jobbak az eredmények, mint tavaly. • Az olimpián jóval erősebb lesz a mezőny. Mennyivel kell majd ott többet dobni, hogy baj­nok legyen valaki?- Legalább hatvan centivel, ah­hoz, hogy egyáltalán érmes legyen valaki. • Tekintsük ezt a teljesítményt netalán úgy, hogy Machura nyári célja?- Szeretnék végre huszonkét mé­tert dobni, de ezt már öt éve mondo­gatom ... • Hogyan osztályozná ezt az érmet?- Nem teljes értékűnek, hisz az igazi ellenfelek hiányoztak. Csak azt sajnálom, hogy társaim közül vala­melyik nem került a dobogóra. (uk)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents