Új Szó, 1988. március (41. évfolyam, 50-76. szám)

1988-03-05 / 54. szám, szombat

Gyermekcipőt csak pult alól...? Ilyen címmel foglaltuk össze a Válasz egy panaszra fejléc alatt lapunk 1988. február 9-i számában Pogány Erzsébetnek, a Somorjai (Šamorín) Városi Nemzeti Bizottság kereskedelmi szakosztályvezetőjé­nek válaszát egy Somorján feladott névtelen levélre, amelynek írója a helyi áruház cipőosztályának szol­gáltatásait tette szóvá. A szerkesztőségünk által továb­bított levélből az illetékesek megtud­hatták, hogy a levél írója fiának sze­retett volna 7-es csizmát vagy téli cipőt vásárolni. De olyat, amilyet gyermeke is szívesen hordott volna, nem kapott. Pedig nap mint nap bejárt az üzletbe érdeklődni, hogy vajon mikor kapnak árut. Az egyszer ,,még nem jött", a máskor „már elfogyott" válaszok keltették benne az érzést, hogy itt a vásárlót becsap­ják, s az árut a pultokra ki nem rakva a raktárból, illetve a pult alól árusít­ják. Esetét, szerinte a somorjai vá­sárlók nevében is, ezért vetette pa­pírra, hogy az illetékesek tudomást szerezzenek a női cipőknél is ha­sonló jelenségről, s tegyenek vala­mit a megfelelő lábbeliért gyakran Bratislavába utazni kényszerülő vá­sárlók érdekében. Levele fénymásolatát továbbítot­tuk és a vnb kereskedelmi szakosz­tálya megtette a kellő intézkedése­ket; a panasz alapján ellenőrzést végzett az áruházban, illetve a cipó­osztályon. Az ellenőrzés folyamán - amint arról elúzo írásunkban is beszámoltunk - raktárban visszatar­tott árut nem talált. Ennek ellenére írásban figyelmeztették az áruház vezetőségét az esetleges hiányos­ságok ismétlődésének megakadá­lyozása érdekében. Alig száradt meg a nyomdafesték, amikor ismét ajánlott levelet kap­tunk, ezúttal Pápay Ferenc mérnök­től, az említett áruház igazgatójától. Kérésének, hogy az olvasó tárgyila­gos tájékoztatása, valamint az áru­házi dolgozók becsületének védel­me érdekében adjunk helyt lapunk­ban az általa küldött levélnek is, szívesen teszünk eleget, s lényeges részét az alábbiakban közöljük. „...Szeretném megjegyezni, hogy a névtelen levélíró panasza részben jogos. Már ami a gyermek­cipővel való rosszabb ellátást illeti. Ez egyértelműen abból ered, hogy a cipóipar nem tudja teljes mérték­ben kielégíteni a fogyasztók jogos igényeit. Nem tudok viszont egyetérteni a levélíró panaszának azon kitételé­vel, hogy a gyermekcipő az áruátvé­tel után nem kerül ki az üzlet polcai­ra, hanem raktárból, illetve a pult alól árusítjuk. A levélírónak ez az állítása nem fedi a valóságot, amit bizonyít a vnb szakosztálya által megtartott ellenőrzés eredménye is. Hasonlóan végzek rendszeres ellenőrzést az áruház egyes osztályain - így a ci­pőosztályon is. A Jednota fogyasz­tási szövetkezet somorjai felügyelő­bizottsága is végrehajtott már több esetben ilyen jellegű ellenőrzést, de sem ők, sem én nem találkoztam a levélben megjelölt hiányosságok­kal. A panaszkönyvben sincs ez idá­ig bejegyzés, ami a pult alatti árusí­tást feltételezné. Nem állítom, hogy az áruház egész évi tevékenységében időn­ként nem fordulnak elő hiányossá­gok. Ezeket viszont igyekszünk min­dig rugalmasan intézni, és okulni belőlük. Minden esetben elfogadtuk és ezután is elfogadjuk a jogos kriti­kát, és mindent megteszünk annak érdekében, hogy a hiányosságok ne ismétlődjenek meg..." Ez valóban örvendetes, viszont indokolatlannak tartjuk az áruházi dolgozók képviselőjének azt a meg­jegyzését, hogy a cikk az elárusítók becsületességét vonja kétségbe, rontva az áruház hírnevét. Ellenke­zőleg. Azzal, hogy tájékoztatja az olvasót az ellenőrzés eredményéről, illetve, hogy mire figyelmeztették írásban az ellenőrök az áruház igaz­gatóját („...fokozott ellenőrzéssel akadályozza meg a hiányosságok ismétlődését... folyamatos nyitva- tartás mellett kötelesek átvenni és az árut kirakni...“) csak a szolgálta­tások javításához járul hozzá.-gyor Az atomenergetikában kulcskérdés a biztonság A 2000-ig szóló atomenergetikai együttműködési program megvaló­sításának részleteit vitatták meg a csehszlovák és a szovjet kormány képviselői Prágában. A megbeszé­léseken kiemelten foglalkoztak az atomerőművek biztonságának foko­zásával. Az atomenergetikában kulcskér­dés a biztonság, hisz minden bal­eset emberéleteket követelhet. Ezek olyan balesetek, amikor radioaktív anyagok szivárognak ki, és veszé­lyeztetik a környezetet. A pontatlan vagy szándékosan elferdített tájé­koztatás azonban gyakran akkor is balesetről szól, amikor csak idejé­ben elhárított hibáról vagy a reakto­rok preventív leállításáról van szó. Eddig három olyan baleset tör­tént, amikor radioaktív anyagok ke­rültek a környezetbe. Az első 1957- ben Angliában, a Windscale-i atom­erőműben. A baleset során nagyobb mennyiségű radioaktív jód árasz­totta el Közép-Anglia térségét, olyan mértékben, hogy több hétig emberi fogyasztásra alkalmatlan volt a tej. A szigetország határain túl ez a baleset nem váltott ki nagyobb visszhangot. Ezzel szemben hatal­mas pánikot keltett az amerikai Three Mile Island-i atomerőműben bekövetkezett baleset, holott a ra­dioaktív anyagok kiszivárgását meg­akadályozta a védőburok, s a leve­gőbe csak elenyésző mennyiségű veszélyes anyag került, annyi, amennyi az atomerőmű normális üzemeltetése során termelődik. Az eddigi legnagyobb baleset a csernobili atomerőmű 4. blokkjá­ban történt. A baleset rosszindulatú propaganda céltáblájává tette a Szovjetuniót és az atomenergeti­kát; másrészt arra ösztönözte a Szovjetuniót, hogy fokozott mér­tékben foglalkozzon az atomerőmű­vek biztonságával, és ezzel kapcso­latosan olyan javaslatokat dolgoz­zon ki, melyek megvalósítása világ­szerte csökkentené az esetleges ka­tasztrófák bekövetkezésének lehe­tőségét. A jelenleg alkalmazott biztonsági technika magas szintű, de fokozott figyelmet kell szentelni az emberi tényezőnek, ugyanis az emberi fe­gyelmezetlenség és a szakmai tu­dás nem kielégítő foka játszott kulcsszerepet az említett három esetben is. A csehszlovák-szovjet atomeró- művi biztonsági együttműködés so­rán ezért egyik legfontosabb feladat­nak tartják az erőművek biztonságos üzemeltetését szolgáló automatizált irányítórendszerek kifejlesztését. Ez a legmegfelelőbb módja annak, hogy kiküszöböljék az esetleges nem megfelelő emberi beavatkozás negatív következményeit. (ČSTK) * KÖSZÖNTŐ ■ A cfrága jó édesanya, nagymama, Baranyi Jánosné Paicso Júlia Pádárban (Padarovce) 1988. március 6-án ünnepli 58. születés­napját. Ebből az alkalomból nagyon sok őrömet, jó egészséget és még hosszú, boldog életet kíván: férje, lányai, fia, vejei, valamint uno­kái: Katika, Zsuzsika, Sanyika és He- nike, akik sokszor csókolják a nagy­mamát, és köszönik gondoskodá­sát. Ú-723 ■ 1988. március 5-én ünnepli 55. szüle­tésnapját özv. Petrík József Imelyen (Imeľ). E szép ünnep alkalmából szívből kö­szöntjük, s jó erőt, egészséget és hosszú életet kívánunk. Lánya, veje, fia és unokái: Klaudika, Marcelka és Tibiké Ú-774 ■ Szivünk teljes szeretetével kö­szöntjük a drága apukát, nagyapát, Balogh Aladárt (Véke - Vojka), aki március 6-án ün- nepli 44. születés­napját. E szép ünnep alkalmából szere­tettel gratulálunk, s jó egészséget, bol­dogságot és további hosszú, nyugodt éveket kívánunk. Felesége: Magda, lánya: Ružena, ve­je: Laci, unokái: Lacika, Magduska, Monika és a kis Ruženka, akik sok puszit küldenek a nagyapának. A kö­szöntőkhöz csatlakozik három fia, há­rom menye, hat unokája. ^ 89Q ■ Szivünk teljes szeretetével kö­szöntjük a jó férjet, édesapát, apóst és nagyapát, ifj. Kóbori Józsefet (Zatin), aki március 6-án ün­nepli 70. születés­napját és egyben közelgő névnapját. E szép ünnep alkalmából jó egészséget és hosszan tartó, boldog életet kívánunk. Felesége: Irénke, két lánya, két fia, két menye, két veje és tíz unokája Ú-1025 ■ Február 29-én ün­nepelte 64. születés­napját Szarka Mihály Krasznahorkán (Krásnohorské Podhradie). E szép ünnep alkal- IBft mJHH mából szívünk teljes szeretetével köszöntjük, és további életé­hez jó egészséget, sok örömet és boldog­ságot kívánunk családja körében. Felesége, fiai, lánya, menyei, veje és hat kis unokája Silvia, Péter, Éva, Tibor, Andrea és Norbika Ú-1020 ■ Március 6-án ünnepli 60. születés­napját Koreň János' Nagyabonyban (Veľké Blahovo). E szép ünnep alkalmából szívünk teljes szeretetével köszöntjük, s erőt, egészsé­get és hosszú, békés, boldog életet kívá­nunk Felesége: Teréz, fia: Jani, lánya: Ter­ka, menye, veje, idős anyósa és uno­kái: Petra, Darinka, Márta és Zsuzsi­ka Ú-738 ■ 1988. február 27-én és március 5-én ünnepük - 62., valamint 60. - születés­napjukat a drága jó szülök, Benedek Károly és Benedek Gizella Lakszakállason (Sokolce) Szeretettel gratulálunk, és még további, hosszú, boldog életet kívánunk. lányuk, fiuk, menyük, vejük és unoká­ik: Lacika, Andrea, Évike és Pétiké, akik külön megköszönik a nagyszülők szeretetét és gondoskodását. Ú-1024 ■ 1988. március 5- én ünnepli 50. szüle­tésnapját Mészáros József (Nitrany). E szép ünnep alkal­mából szívből gratu­lál, és jó egészséget, sok boldogságot és hosszan tartó, boldog életet kíván: felesége, lányai, veje s két unokája: Palkó és Petrik. Ú-975 ■ Szivünk teljes szeretetével kö­szöntjük a dárga jó férjet, édesapát és nagyapát, id. Lázók Bélát (Bátka - Batka), aki 1988. március 1-jén ünnepelte 50. születésnapját. E szép ünnep alkalmából erőt. egészsé­get és hosszú, boldog életet kíván szeret­tei körében: szerető felesége: Zsuzscsi és öt gyermeke, nyolc unokája: Dianka, Zsuzsika, Hajnal, Miriam, Béluka, At­tila, Icuka és a kis Nórika, aki sokszor csókolja a nagypapát. 1Q27 ■ Február 17-én ünnepelte 76. születés­napját Kulacs József Ollétejedben (Mliečany). E szép ünnep alkalmából szívből gratulál, s jó egészséget kíván: Béla, Erzsiké, Béluska és Andrej- ka. Ú-959 KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS ■ Fájdalomtól meg­tört szívvel mondunk köszönetét minden kedves rokonnak, szomszédnak, isme­rősnek, a falu lako­sainak és mindazok­nak, akik 1988. feb­ruár 1-jén elkísérték utolsó útjára a sika­bonyi (Maié Blahovo) temetőbe a felejthe­tetlen férjet, édesapát, apóst, nagyapát, dédapát és testvért, Antalics Jánost, akit a kegyetlen halál 76 éves korában váratlanul kiragadott szerettei köréből. Hálás szívvel köszöntjük a sok koszorút, virágot és a részvétet, melyekkel enyhíte­ni igyekeztek mély fájdalmunkat. A gyászoló család Ú-945 ■ Fájdalomtól meg­tört szívvel, könnyes szemmel mondunk köszönetét minden kedves rokonnak, is­merősnek, jó barát­nőknek, a falu lakos­ságának és mind­azoknak, akik 1988. február 2-án elkísérték utolsó útjára a jesztei (Jestice) temetőbe a drága jó feleséget, gondos édesanyát, nagy­mamát. Magyar Sándorné Magyar Landinát, akit a kegyetlen halál hosszú betegség után búcsúszó nélkül 59 éves korában ragadott ki szeretett családja köréből. Kö­szönjük a búcsúbeszédet és a sok koszo­rút, melyekkel enyhítették mély fájdal­munkat. Jóságát és szeretetét örökké őrizzük. Férje, lányai családjukkal és három unokája: Helga, Ervin s a kis Sanyi­ka Ú-947 ■ Fájó szívvel mon­dunk köszönetét minden kedves ro­konnak, ismerősnek és mindazoknak, akik 1988. február 13-án elkísérték utolsó útjára a ga­Ék ' * lántai (Galanta) te­metőbe a 73 éves korában elhunyt férjet, édesapát, nagyapát, Šipoá Gyulát. Köszönjük a sok koszorút, virágot. A gyászoló család Ú-953 ■ Fájdalomtól megtört szívvel és köny- nyes szemmel mondunk köszönetét min­den kedves rokonnak, szomszédnak, is­merősnek és mindazoknak, akik 1988. február 9-én elkísérték utolsó útjára a naszvadi (Nesvady) temetőbe a drága jó édesanyát, Györéné Baji Máriát, akit a kegyetlen halál 72 éves korában hirtelen ragadott ki szerettei köréből Kö­szönjük a sok sép virágot, koszorút, me­lyekkel enyhíteni igyekeztek soha el nem múló fájdalmunkat. Jóságát és szeretetét örökké órzö: gyászoló leánya, veje, unokáji és dédunokái. Ú-992 ■ Fájó szívvel mon­dunk köszönetét minden kedves ro­konnak, ismerősnek, a falu lakosainak és mindazoknak, akik 1988. január 21-én elkísérték utolsó út­jára a beretkei (Bret- ka) temetőbe a 76 éves korában elhunyt felejthetetlen férjet, édesapát, nagyapát, dédapát. Szóké Jánost, és virágokkal, részvétnyilvánításokkal enyhíteni igyekeztek soha el nem múló fájdalmunkat. Szerető felesége és a gyászoló csa­lád Ú-996 ■ 1988. január 26-án, 31. életévében örökre eltávozott szerettei köréből Polgár Ferenc (Deáki - Diakovce). Köszönetét mondunk mindazoknak, akik elkísérték utolsó útjára és virágaikkal eny­hítették fájdalmunkat. Gyászoló felesége: Éva, kislánya: Il­dikó, kisfia: Ferike Ú-951 ■ Fájó szívvel mondunk köszönetét min­den kedves rokonnak, barátnak, munka­társnak és ismerősnek, a dunaszerdahe­lyi (Dun. Streda) járási párt-, és közigaz­gatási szervek, valamint a tömegszerve­zetek dolgozóinak és tisztségviselőinek, akik 1988. február 3-án elkísérték utolsó útjára a pinkekarcsai (Pinkove Kračany) temetőbe az 59 éves korában elhunyt felejthetetlen férjet, édesapát és nagy­apát, Kulcsár Lajost, akit a kegyetlen halál oly hirtelen ragadott ki szerettei köréből. Külön köszönetét mondunk a sok virágért, koszorúért, a szívhez szóló búcsúbeszédért és a részvétnyilvánitásokért. A gyászoló család Ú-1022 MEGEMLÉKEZÉS ■ Fájdalomtól meg­tört szívvel és soha el nem múló szere­tettel emlékezünk a felejthetetlen, jó férjre, édesapára, apósra és nagypára, Hegyi Imrére (Selice), akit a kegyetlen halál 1986. március 6-án, 60 éves korában ragadott ki szerettei köréből. Akik ismerték és szerették, gon­doljanak rá szeretettel ezen a fájdalmas, második évfordulón. Emlékét örökké őrző: gyászoló családja és a rokonság Ú-816 ■ Bármerre visz utunk, mindig hiány­zik körünkből a sze­rető feleség, gondos édesanya, Bartal Istvánné Morvay Gabriella (Bény - Bíňa). Akik ismerték és szerették, emlékezzenek rá szeretettel ezen a szomorú, második évfordulón. Emlékét örökké szívükben őrzik: férje, két kislánya: Henike és Denisz- ka, valamint az egész rokonság. Ú-839 ■ Az idő múlik, de az igaz szeretet nem múlik el soha. Fájda­lomtól megtört szív­vel és soha el nem múló szeretettel em­lékezünk a drága jó férjre, édesapára és nagyapára, T a r r Lajosra (Pózba), akit a kegyetlen halál váratlanul, 1987. március 6-án, 68 éves korában ragadott ki szerettei köréből. Akik ismerték és szerették, emlékezzenek rá szeretettel ezen a szomorú, első évfordulón. Emlékét örökké őrző: felesége, lányai, vejei és unokái: Ti- borka, Erika és Józsika- Ú-694 ■ Mély fájdalommal és soha el nem múló szeretettel emlékezünk drága halot­tunkra, ifj. Ocsenás Istvánra Nagykapos (Veľké Kapušany), akinek 1984. március 6-án, 31 éves korá­ban dobbant utolsót szerető szíve. Akik ismerték és szerették, szenteljenek emlé­kének egy néma pillanatot ezen a szá­munkra oly szomorú, negyedik évfordu­lón. Jóságát és szeretetét szivünkben örökké őrizzük. Szerető felesége, három gyermeke, szülei, testvére, anyósa családjával Ú-891 ■ Szemünkben könnyel, szivünkben bánattal emlékezünk a drága jó férjre, apára, apósra, nagy­apára, Žilinský Mihályra (Albár - Dolný Bar), akinek szerető szíve 1986. március 6-án örökre megszűnt do­bogni. Akik ismerték és szerették, szen­teljenek emlékének egy néma pillanatot e szomorú, második évfordulón. örökké gyászoló felesége, fiai, lá­nyai, veje, menye és unokái Ú-977 ■ 1988. március 4- én volt három éve annak, hogy elkísér­tük utolsó útjára a ri­maszombati (Rím. Sobota) temetőbe Emódi Józsefet, akit a kegyetlen halál 26 éves korában, búcsúszó nélkül ra­gadott ki szerettei köréből. Akik ismerték, szerették, szenteljenek emlékének egy néma pillanatot ezen a számunkra oly szomorú évfordulón. Emlékét szivünkben megőrizzük. Gyászoló édesanyja, öt testvére csa­ládjával, valamint Gyula Ú-1050 HALÁLOZÁS ■ Mély fájdalommal tudatjuk mindazok­kal, akik ismerték és szerették, hogy 1988. március 1-jén, életének 85. évé­ben, súlyos betegség után elhunyt Walla Frigyes felelős szerkesztő. Temetése 1988. március 5-én, szomba­ton 10.00 órakor lesz Bratislavában, a csalogányvölgyi temetőben. Gyászolják: felesége és a rokon­ság. Ú-1104 ÚJ Sí 6 1988. Ill APRÓHIRDETÉS

Next

/
Thumbnails
Contents