Új Szó, 1988. március (41. évfolyam, 50-76. szám)
1988-03-29 / 74. szám, kedd
Húszezer tonna etilént gyárt idén az a berendezés, amelyet 38 millió koronás költséggel fejlesztettek ki a Prievidzai Petrolkémiai Kutatóintézet szakemberei. Egy példánya a novákyi W. Pieck Vegyi Üzemben január óta teljes kapacitással működik s 18 millió korona beruházási költséget takarított meg az üzemnek. Ezt a berendezést eddig tőkés importból szereztük be. A felvételen Štefan Ziman a kompresszor hűtését szabályozza. (Peter Lenhart felvétele - ČSTK) Melléküzeniági termelés - meflékhatásokkal A vendégeket meg kell nyerni Egy élenjáró vendéglátóipari vállalat tapasztalatai Váratlan vendégként, előzetes bejelentés nélkül érkeztem. Bíztam viszont abban, ha a vendéglátóipari vállalatok között országos viszonylatban a kiemelkedő jelzővel illetik, bizonyára az újságírót sem fogadják rosszabbul, mint a többi hozzájuk betérőt. Nem is tévedtem. Annak ellenére, hogy Jan Béták, a Prágái 8. Vendéglátóipari Vállalat igazgatója szolgálati út miatt házon kívül volt, Milan Pri piata mérnök, az igazgató helyettese készségesen fogadott, s azt tanácsolta, csatlakozzam a többi vendégükhöz. ÚJ szú III. 29. Vendégek - az igazgatóságon is Ennek a vállalatnak ugyanis nemcsak a vendéglőibe, hanem az igazgatóságára is gyakran érkeznek vendégek. Az évek óta elért jó eredményeiknek gyorsan híre ment, s így nem csoda, hogy azok, akik szintén helyt akarnak állni, eljönnek megkérdezni a kollégáktól, hogyan is dolgoznak, mi a sikerük titka. Ők pedig készségesen elmondják tapasztalataikat, és azt sem titkolják, a beszélgetések gyakran számukra is hasznosak. Nem zárkóznak el attól, hogy a jót a tőlük gyengébben gazdálkodóktól is átvegyék. A főváros más vállalataitól és Chebből érkeztek az igazgatóhelyettes irodájában ülő szakemberek. Tanácskozásukból kiderült: az év elején bevezetett új gazdasági mechanizmus működése szinte sehol sem zökkenőmentes. Sajnos, nem igen csökkent az adminisztráció, a nemzeti bizottságok továbbra is fölösleges kimutatásokat követelnek a vendéglátóipari vállalatok vezetőitől, az új bérrendszer alkalmazása is gondokat okoz. Nehezen birkóznak meg egy további kérdéssel is: hogyan utasítsák vissza a vendéglátóhelyiségek bérbeadását társadalmi rendezvények céljaira. Ezeken ugyanis túl kicsi a fogyasztás, s ez az önelszámolásnál a mérleget negatív irányba billenti. Kérdések, tapasztalatok, vélemények hangzottak el. Milan Pŕiplata elmondta, ők hogyan csinálják, miként sikerül a ráfizetésesnek tűnő vállalkozást is rentábilissá tenni.- Hogyan oldanák meg például egy színház büféjének a felújítását? Végezzük el ezt mi, vagy pedig bízzuk a járási lakásgazdálkodási vállalatra, melyhez az épület tartozik? - hangzott az egyik kérdés.- Az ilyen esetekben két lehetőség van. A cél viszont mindkét esetben azonos kell hogy legyen: minél rövidebb ideig kelljen az egységet zárva tartani - mondotta az igazgatóhelyettes. - Ha maguk vállalkoznak rá, akkor először az összes szükséges alapanyagot be kell szerezni és a munkákat a lehető leggyorsabban elvégezni. Ha pedig kivitelezőt keresnek, meg kell követelni, hogy a terv szerint ők is először valamennyi alapanyagot a helyszínre szállítsák. Aztán meg kell állapodni az átadás pontos időpontjában és abban is, mennyit fizetnek, ha nem tartják be szavukat. Vagy létrejön egy elfogadható partneri kapcsolat, vagy más kivitelező után kell nézni. Pénz csak a munkáért jár Miután a többi vendég távozott, arra kértem az igazgatóhelyettest, mutassa be a példásnak emlegetett vállalatot.- Kilencvenöt egységük van, ebből huszonötnek van konyhája, hat borozót és tizenegy félkészárut kínáló boltot üzemeltetünk. Ez utóbbiakba naponta szükség szerint két- szer-háromszor is szállítunk árut a központi konyháinkból. Egyébként a kiskereskedelmi forgalmunknak mintegy 30 százalékát a saját készítésű ételek eladásából nyerjük. Az bizonyos, hogy az ételek készítésével több a munka, mint a sör csapolásával, kimérésével, de mégis az előbbi kínálatunk bővítésére törekszünk. A vállalatnak a tervezett 908 helyett 880 dolgozója van. Többek között ezért emelhették az alapfizetéseket, mert így több pénz jut elosztásra - igaz, a fizetésért jobban meg kell dolgozni.- Pusztán azért senkinek sem fizetünk, hogy munkába jár-jelentette ki az igazgatóhelyettes. - Nálunk senkinek sincs „bérelt“ helye. Az, hogy nálunk meddig dolgozik valaki, a munkájától függ. Ha nagyon jól végzi feladatát, kevesebbet ,,mozgatjuk“, s ha áthelyezzük is, akkor biztosan nem rosszabb helyre. A vezető, illetve a főszakács kinevezése egyébként az igazgató jogkörébe tartozik, a kiszolgáló személyzet alkalmazásába csak nagyon kirívó esetekben szól bele a vállalat vezetősége, erről a részleg vezetője dönt. Következetes káderpolitika A szakácsokkal kapcsolatban elmondottakból nyilvánvaló, hogy ők sincsenek könnyű helyzetben, de a megoldásokat szüntelenül keresik- Készítettünk egy kimutatást s abból kiderült, hogy az elmúlt tíz évben 400 szakácsot - döntő többségben lányt - taníttattunk ki, s közülük mindössze ketten dolgoznak a vállalatunknál. Tehát a mi pénzünkön tanultak ki az óvodák, az üzemi konyhák stb. szakácsai. De mert ezeken a munkahelyeken nem kell műszakokban dolgozni, vonzóbbak számukra mint a mi vendéglőink. Egyébként kilencven szakácsunk van, közülük 19-nek tudtunk eddig lakást adni, de a későbbiekben is csupán ők számíthatnak a vállalattól lakásra, mivel stabilizálásukat döntőnek tartjuk. A vállalat káderpolitikájával kapcsolatban még érdemes megjegyezni, hogy az arra alkalmasak előtt nyitott az út a magasabb beosztásokba. Már a dolgozók kiválasztására is ügyelnek, de vezető beosztásba semmiképp sem vesznek fel ,,idegent“. Az ismerősök ajánlása sem segít, mert azt tartják, inkább nagyobb erőbedobással saját vezetőt nevelnek ki, mint hogy a máshonnan jöttét alkalmazzák.- Már 1985-ben bevezettük a nyereségarányos bérezést. Dolgozóink rájöttek, hogy érdemes jobban dolgozni, hisz a keresetüket az határozza meg, milyen nyereséget ért el és munkáját hogyan végezte a kollektíva. A brigádrendszerű munka- szervezéssel és javadalmazással kapcsolatban jó tapasztalataink vannak: jobb munkára, összetartásra ösztönzi a kollektívákat. Sajnos, a számítástechnika alkalmazása hátráltat a bérek kifizetésében, mivel a számítóközpont nem képes feldolgozni az adatokat, ezért egyhónapos késéssel kapják kézhez bérüket dolgozóink. Kihasználják és keresik az új lehetőségeket Fontosnak tartják a nemzeti bizottsággal való szoros együttműködést. De nem titok, hogy a felettes szervvel is vannak súrlódásaik. Például az egyik új lakótelepen a lakógyűlésen felvetették: nincs se iskola, se kórház, de a vendéglő már megnyílt.-A lakosság megjegyzései szinte ellenünk fordították a nemzeti bizottságot, a bírálóknak adtak igazat. Persze, ha mi is jelen vagyunk az ilyen összejövetelen azonnal meg tudjuk magyarázni a miértet. A lakótelep átadása késett egy évet, mi pedig idejében költöztünk, ugyanis vállalati tervünkben már szerepelt ennek az egységnek a forgalma, s mi következetesen tartottuk magunkat ehhez.- Divatos kifejezéssel élve: mi már eddig is azon igyekeztünk, hogy a tartalékokat feltárjuk, illetve hasznosítsuk. S hogy milyen lehetőségeket látunk még? - ismételte kérdésemet az igazgatóhelyettes. - Elsősorban azt tartjuk fontosnak, hogy a változó körülményekre reagáljunk, mégpedig idejében, tehát gyorsan. A fogyasztók szemszögéből igen fontos a kereslet és kínálat összhangjának megteremtése. S mivel ez számunkra is létkérdés, ezen az úton kell haladnunk. Működési területünkön épül a metró. Tehát számolnunk kell azzal, hogy a tömegek mozgása, a tömegközlekedés változni fog. Ezt nem szabad figyelmen kívül hagynunk a tervezésnél, tehát itt az újabb lehetőség a bizonyításra. A vendéglátóiparban ugyanis nem várhatunk látványos tudományosműszaki fejlődést, itt enélkül is az emberek színvonalas ellátása kell, hogy a legfőbb cél legyen. S még megjegyzem, nem az italárusítás, hanem az étkeztetés kell, hogy mindinkább előtérbe kerüljön. Ez utóbbi szavait támasztja alá az a tény, hogy a vállalat konyháiban mintegy 80 szervezet dolgozóinak biztosítanak üzemi étkeztetést. Van akiknek ők maguk szállítják az ételt, de vannak olyan szervezetek is, amelyek maguk járnak érte. Jelenleg azzal kísérleteznek, hogyan lehetne megoldani, hogy az üzemi étkeztetést igénybe vevők is választhassanak a napi étlapról, ne kelljen egy nappal előre megrendelniük az ebédet. A közelmúlt tapasztalatai azt mutatják, hogy csökken az olyan vendégek száma, akik akár 10 sört is elfogyasztanak egy ülésre. Számuk további csökkenésével számolnak, s ezért a 4. osztályba sorolt vendéglőiket harmadosztályúakká alakítják át, vagyis bevezetik az utóbbiakban az ételek felszolgálását. Korábban a vállalathoz tartozó vendéglők 70 százaléka tartozott a 4. osztályba, jelenleg már csak 30 százalékuk ilyen besorolású.- A vendéget nem lehet rákényszeríteni, hogy térjen be hozzánk. Vagy megnyerjük őt a kínálattal, a kiszolgálás színvonalával és újra eljön, vagy pedig hátat fordít nekünk, egy másik vendéglőbe megy, esetleg hazasiet - összegezte a legfontosabb szempontot Milan Pn'pla- ta DEÁK TERÉZ A Közép-szlovákiai Kerületi Népi Ellenőrzési Bizottság kezdeményezésére az elmúlt hónapokban tíz járás harminchárom mezőgazdasági vállalatánál vizsgálták meg a melléküzemági termelés és a kisegítő gazdálkodás körülményeit, különös tekintettel az ipari és szolgáltató-tevékenységet jóváhagyó és szabályozó rendelkezések betartására. A melléküzemági tevékenység meglehetősen elterjedt a kerületben, hiszen a 199 mezőgazdasági nagy- vállalatnál öt kivételével az alaptevékenység mellett folytatnak valamilyen ipari vagy szolgáltató szaktevékenységet. Az elmúlt esztendő első felében nyilvánosságra hozott adatok szerint különösen az északi járások földműves-szövetkezeteiben és állami gazdaságaiban jelentős a részesedésük az össztermelésből. A Čadcai járásban a teljesítmények 46,1 százaléka származik melléküzemági termelésből, s a Žilinai, Dolný Kubín-i és a Považská Bystri- ca-i járások gazdaságaiban is meghaladja a 30 százalékot. Bizonyos fokig érthető a vállalatok iparosítási törekvése, hiszen a korábbi években bebizonyosodott, hogy a mostohább éghajlati és talajviszonyok között aligha lehet nyereségesen gazdálkodni csupán a mezőgazdasági alaptevékenységből. Csakhogy a szövetkezeti vagy csoportérdekek nem minden esetben állnak összhangban a társadalmi érdekekkel. A Dolný Kubín-i járásban lévő hruštíni földműves-szövetkezet melléküzemági termelésének vizsgálatakor egyebek között kitűnt, hogy a harmincnégy foglalkoztatott közül egyetlenegy sem dolgozott korábban a földműves-szövetkezetben, nem is helybeli lakos, hanem az ország különböző részeiből - több esetben fontos népgazdasági ágazatokból - csábították el őket a helyi földműves-szövetkezet vezetői. Hasonló megállapítást tehettek a népi ellenőrök a Zvolení járásbeli Hontianské Nemce-i földművesszövetkezetben, ahol kizárólag olo- mouci, prágai és čadcai illetőségű lakosok vállaltak munkát. Foglalkoztatásuknak tehát lényegében semmi köze az eredeti elvárásokhoz. hogy a kisüzemek létesítésével a helyi lakosoknak, mindenekelőtt a mezőgazdasági idénymunkásoknak nyújtsanak munkalehetőséget, a helyi nyersanyagforrások kiaknázását és a szolgáltatások bővítését segítsék elő. Sajnos, több esetben éppen az ellenkező hatást érték el azok a vezetők, akik a melléküzemági termelés bővítésére fordították energiájuk nagy részét, csak az ebből származó nyereséget hajszolták. Meggyengült ugyanis alap- tevékenységük, amit számadatokkal lehet érzékeltetni leginkább. Amíg ugyanis 1981-ben a kerületben az alaptevékenység mérleghiánya alig 118 millió korona volt, 1986-ban már meghaladta a 372 millió koronát. Sokszor belső feszültségek forrása volt a melléküzemági termelés, hiszen az ott foglalkoztatottak átlagkeresete kétszerese a növénytermesztésben, vagy az állattenyésztésben dolgozókénak. A Rimaszombati (Rimavská Sobota) járásban például a Kálosai (Kaloša) Efsz melléküzemágában 5245, Hrachovóban 5170, Rimaszombatban 4783 korona volt az átlagkereset, s az elmúlt esztendőben a jövedelmek tovább emelkedtek. Rimaszombatban már csaknem elérték a hatezer koronát, s hasonló ütemű növekedés volt a kraskovói szövetkezetben is. * Vannak persze pozitív példák is. Rimaszécsen (Rimavská Seč), Űj- báston (Nová Bašta) és almágyon (Gemerský Jablonec) olyan jellegű tevékenységet folytatnak - főként a nők állandó foglalkoztatása érdekében - melyből ugyan kevesebb hasznuk származik, ugyanakkor a nyári és őszi csúcs idején a földeken folyó munkáknál is igénybe vehetik segítségüket. A rimajánosi (Rimavské Janovce) földműves-szövetkezetben is főként az alaptevékenység fejlesztését szolgálja a melléküzemági termelés. Az építő- csoport ugyanis rezsiköltségeken végzi a gazdasági épületek javítását, újak építését, s nehézgépeiket is kitűnően hasznosítják a talajjavító munkálatok során. Az idegen szervezeteknek végzett munkálatokért járó hasznot is jól kamatoztatják, s ez tükröződik a gazdaság eredményeiben is. Gabonafélékből a nem különösen jó adottságú gazdaságban már elérték a hattonnás termésátlagot, s az egy tehénre eső fejési átlag is meghaladja a 4500 litert. A melléküzemági termelés negatív jelenségei közé tartoznak az elszaporodó gazdasági visszaélések, a nyilvántartási és számviteli fogyatékosságok. A Rima mentén gazdálkodó hra- chovói földműves-szövetkezetben tartott szúrópróbaszerű vizsgálat alkalmával kiderült, hogy a helytelen számlázás révén három esetben is a megrendelőket károsították meg. Ismeretes a járásban az a bíróságon végződött ügy is, amelyben az egyik gazdaság melléküzemági termelésének volt vezetője jelentős összegeket fogadott (kért) el csupán azért, hogy jól fizető álláshoz juttassa a jelentkezőket, akik a járáshatáron túl tisztítottak szennyvízcsatornákat. A Losonci (Lučenec) járás tizenhárom mezőgazdasági üzemében is jelentős mértékben növekszik a vállalkozókedv a kisegítő gazdálkodást _ illetően. A jnb korábbi határozata értelmében azonban már nem csupán a nagy hasznot hozó, főként a Csehországban munkát vállaló építő- és szennyvízcsatorna tisztító csoportok létrejöttét szorgalmazták, hanem a kevésbé jövedelmező, ám a lakosság életkörülményeit, a szolgáltatásokat javító vállalkozásokat is bővítik. A buzitkai (Buzitka) efsz például aszfaltozó munkálatokat és kőfejtést végez, a Füleki (Fiľakovo) Állami Gazdaság is helyi nyersanyagforrások kihasználásával bővítette tevékenységét, amikor Csorna (Čamov- ce) községben kő és kavicsbányát létesített. A népi ellenőrök tapasztalatai tehát felemásak a melléküzemági termelést illetően. Ahol az alaptevékenységet, a gazdaságok anyagi megerősödését és a helyi lakosságot szolgálják, ott indokolt működésük, sőt bővítésük is, ám ahol a mezőgazdasági termelés rovására működnek, s a népgazdasági érdekeket is sértik - ott nem lehet(ne) létjogosultságuk. -h. aA Károly Egyetem Orvostudományi Karának plzeňi ll-es számú belgyógyászati klinikáján új EKG-berendezést helyeztek üzembe. Különösen az olyan átmeneti szívritmuszavarok megállapításában játszik fontos szerepet, amelyeket a hagyományos EKG nem regisztrál. A műszer 24 órán át gyűjti az adatokat a beteg szívműködéséről. A páciens eközben szabadon mozoghat a testére rögzített elektródokkal. A felvételen Ondrej Topolčan kandidátus és Ružena Š vandriíkova főnővér egy vizsgálat eredményeit értékeli ki. (Jirí Bergerfelvétele-ČTK)
