Új Szó, 1988. március (41. évfolyam, 50-76. szám)
1988-03-03 / 52. szám, csütörtök
Egy év a mérlegen Az igényesebb feladatokat csak a tapasztalatok kamatoztatásával lehet megoldani A mérlegvonás időszaka lassan a végéhez közeledik. A mezőgazdasági vállalatok többségében már összegezték a múlt évi eredményeket s megvitatták az elkövetkező időszak legfontosabb feladatait. Teljesítésükre mindenütt a tapasztalatok kamatoztatásával, a munkaszervezés javításával, a technológiai és munkafegyelem szilárdításával készülnek. így van ez a Kassa (Koši- ce)-vidéki járásban is, ahol az elmúlt hetekben évzáró pártgyüléseken, zárszámadó közgyűléseken és értékelő konferenciákon vitatták meg a mezőgazdasági dolgozókra háruló új feladatokat. Indokolatlan különbségek A járásban a termelés nem növekedett olyan mértékben, mint amilyennel a terv számolt, ám 1986-hoz és a korábbi évekhez képest mégis növekedett. Amint azt a járási pártbizottság legutóbbi ülése leszögezte, a fejlődés lehetett volna nagyobb is, ha mindenütt legalább olyan felelősségteljesen dolgoztak volna, mint például az Újbódvai (Nová Bodva), Čaňai, Perényi (Perín) és Szinai (Seňa) Efsz-ben, vagy a Szepsi (Moldava nad Bodvou) Állami Gazdaságban. A járás gabonafélékből rekordtermést, hektáronként 4,39 tonnás hozamot ért el, de Kelet-Szlovákiában ezzel a teljesítményével csak a negyedik helyet tudta megszerezni a Tőketerebesi (Trebišov), a Micha- lovcei és a Spisšká Nová Ves-i járás mögött. Hogy miért? Nos, a választ megkapjuk, ha összehasonlítjuk a hasonló természeti feltételek között gazdálkodó vállalatok teljesítményét. Vegyük például a csapadékban legszegényebb körzetet. Itt a Bodolói (Budulov) Efsz 4,38 tonna, a Csécsi (Čečejovce) Efsz pedig 4,31 tonna, de a velük szomszédos Buzitai (Buzica) Efsz csak 3,92 tonna gabonát takarított be hektáronként. A buzitaiak gyengébb eredményének az okát „gazdaságon belül" kell keresni. Annál is inkább, mivel szemes kukoricából 5,1 tonnás átlaghozamot tudtak elérni, vagyis többet mint a bodolói vagy a csécsi termesztők, és egészen biztos, hogy ez sem kizárólag az időjárásnak tudható be. Vagy nézzünk egy másik példát. A Szinai Efsz tavalyelőtt 4,62 tonnás, tavaly pedig 5,05 tonnás termésátlaggal zárta az aratást. Ezzel szemben a Ždaňai Efsz csak 4, iUetve 4,41 tonnás terméshozamot tudott elérni. Ebből okulni kell. Miért nem nyereséges? A zöldségtermesztés külön figyelmet érdemel. Sajnos azért, mert ez az ágazat még mindig nem érte el a kívánt színvonalat. Munkaigényessége miatt a mezőgazdasági vállalatok idegenkednek a zöldség- termesztéstől. Azt állítják, nem kifizetődő a vállalkozás. Mi tagadás, ahol ilyen a hozzáállás, ahol hiányzik a leleményesség és az ágazat fellendítésével nem is igen próbálkoznak, ott nem lehet nyereséges a kertészkedés. Szerencsére akadnak olyan mezőgazdasági vállalatok, ahol a termelési szerkezet jó megválasztásának és a lehetőségek ügyes kihasználásának köszönhetően, jövedelmező a zöldségtermesztés. Ezen a téren elsősorban a perényi, az újbódvai és a bodolói szövetkezet mutat jó példát. Vitathatatlan, a nagyüzemi zöldségtermesztés rendszeres öntözés nélkül szinte elképzelhetetlen. Nos, ehhez egyelőre kevés üzemnek van megfelelő vízforrása. A Kanyapta menti üzemek nyilván örülnének annak, ha valahol Pány (Paňovce) határában létesülne egy víztározó, amely a tavalyihoz hasonló aszályos évben ellátná vízzel a környék mezőgazdasági vállalatait. Mert az öntözésre a kertészeteken kívül a takarmánytermesztésben is nagy szükség volna. Ezt igazolja, hogy tavaly a járás a tömegtakarmány- termesztési tervét csak 81,8 százalékra teljesítette. A legnagyobb kiesés Novačanyban, Szinán, valamint Csécsben volt, ám a Bodolói Efsz határában sem termett elegendő takarmány. A szarvasmarha-te- nyésztés jövedelmezőségének javítása érdekében a jövőben a takarmánynövények hozamának növelésére kell törekedniük a vállalatoknak. Javítani a minőséget Az elmúlt év az állattenyésztés szempontjából sikeres volt a járásban, hiszen nőtt az állatok termelő- képessége, s a vállalatok csaknem valamennyi terméknél teljesítették eladási tervüket. Az egy tehénre jutó fejési átlag 3561 liter volt, vagyis 135 literrel magasabb, mint 1986-ban. Az 1990-re kitűzött 4 ezer literes határt a Čaňai, a Nižná Myšľa-i, Perényi és Újbódvai Efsz már túllépte. A leggyengébb eredményt a krá- lovcei és kecerovcei tenyésztők érték el. Jelenleg a minőség javítása a legnagyobb feladat. Tavaly a felvásárolt tejnek 84,7 százaléka felelt meg első osztálynak. Ha a kecerovcei, družstevnái és magyarbődi (Bi- dovce) tejtermelők igyekeznek javítani a teljesítményükön, és a buzitaiak is folytatják a néhány hónappal ezelőtt megkezdett felzárkózást, akkor a tejtermelési feladatok teljesítésével az idén sem mennyiség, sem pedig minőség tekintetében nem lehet baj a járásban Többet, gazdaságosabban Ami a pénzügyi gazdálkodást illeti: a járás mezőgazdasági vállalatai több mint 70 millió korona nyereséggel zárták a múlt évet. Az egy hektár mezőgazdasági földterületre jutó nyereség meghaladjta az ezer koronát, a jövedelmezőség mértéke 5,3 százalék volt. Az eredmények javítását illetően még mindenütt sok a tartalék és lehetőség. Ezt igazolja, hogy az egy hektárra jutó nyereség, illetve a termelés nyereségessége tekintetében többek között a Prešo- vi, Stará Lubovňa-i és Vranovi járás is megelőzi a Kassa-vidékit. Hogy hol kell keresni a tartalékokat? Például a munkaszervezésben, a technológiai fegyelem megtartásában, az állatgondozás színvonalában, a takarmányok termesztésében, tartósításában és felhasználásában. A járás mezőgazdasági dolgozóira ebben az évben ismét komoly feladatok várnak. Elsősorban a hozzáálláson múlik, hogy a járás képes-e tovább haladni a mezőgazdaság intenzifikálásának megkezdett útján. A társadalmi elvárásokattükrö- ző helyi tervek szerint, a kalászos gabonáknál 4,5 tonnás, a szemes kukoricánál 6, a hüvelyeseknél 3, az olajnövényeknél pedig 2,5 tonnás hektárhozam elérése a cél. Az állattenyésztők akkor zárnák eredményesen az évet, ha például az egy tehénre jutó fejési átlag meghaladná a 3700 litert, a hízómarhák napi súlygyarapodása pedig a 0,75 kilogrammot. A fejlődés üteme, a tonnák és literek gyarapodása a munkakörnyezettől, a termelés korszerűsítésétől, s nem utolsósorban az emberek szakmai és politikai felkészültségétől függ. A pártszervezeteknek és a vállalatok gazdasági vezetésének tehát a „szellemi tőke“ gyarapítására is ügyelniük kell. ŠTEFAN KARAHUTA, az SZLKP járási bizottságának titkára, GAZDAG JÓZSEF, az Új Szó szerkesztője Ha azt halljuk vám, a határátkelőhelyek jutnak eszünkbe, ahol az SZSZK Vámigazgatóságának munkatársai teljesítenek szolgálatot. Munkájukat a bratislavai „központból“ irányítják, melynek egyik szakelőadója Varínsky Erzsébet. A személyzeti, illetve a munka- és bérkérdések intézése tartozik munkakörébe.- Munkám kevésbé látványos, viszont annál közvetlenebbül érinti az embereket - vallotta. - Odafigyelést, pontosságot igényel. A Rimaszombati (Rimavská Sobota) Közgazdasági Középiskola elvégzése után három évig a kereskedelmi minisztérium reklámvállalatának közgazdásza voltam, majd ide kerültem a vámigazgatóságra, s immár 23 éve itt dolgozom. Közvetve, de közvetlenül is kapcsolatban áll a vámigazgatóság 70 részlegének közel 1000 dolgozójával, hozzá fut be a dolgozókra vonatkozó összes adat, s ezek feldolgozása, nyilvántartása nagy körültekintést igényel.- Remélem, a számítástechnika egyre többet segít majd munkánkban. A mi részlegünkön kezdtük alkalmazni. Szocialista munkabrigádjaink tagjai többször a munkaidőn túl is itt maradtak, hogy tanuljanak. A pártbizottság és a vállalati szakszervezeti bizottság munkajogi bizottságának tagjaként is igyekszem helytállni, ha már a munkatársaim bizalmat szavaztak nekem. Kötelességei mellett azonban mindig talált időt, hogy a közösségi életbe is bekapcsolódjon. Az ifjúsági szervezetben szerzett tapasztalatok után nem okozott neki gondot a Szlovákiai Nőszövetség munkahelyi szervezetének irányítása, örömmel végezte ezt és eredményeiket igazolja, hogy az alapszervezet tagjai elismerésül megkapták a központi bizottság ezüstérmét.- Két régebbi munkabrigádunk közül az egyik gyermekotthont, a másik pedig nyugdijasotthont patronált. Kedves, megható emlékeim vannak azokkal a rendezvényekkel kapcsolatban, melyeket a gyermekeknek vagy az időseknek szerveztünk. Miután munkahelyén megszűnt a nőszövetség NEM ISMERI A TÉTLENSÉGET alapszervezete, megtalálta a módját, hogyan végezzen továbbra is hasznos tevékenységet. Lakóhelyén, Oroszvárott (Rusovce) bekapcsolódott az alapszervezet munkájába, jelenleg is az alelnöki tisztet tölti be. Ezenkívül a szövetség bratislavai V. városkerületében a revíziós bizottság elnöke.- Tétlenül el sem tudom képzelni az életem, úgy, hogy ne tartozzam a munkahelyemen kívül más közösségbe, hogy ne próbálkozzam valamilyen hasznos elfoglaltsággal. Pedig az említett tisztségek betöltése sok időt vesz igénybe. A munkaidőm után gyakran veszek részt valamelyik rendezvényünk szervezésében. Télen általában kézimunkázni járnak össze a lányok, asszonyok, nemrég szép kiállítást szerveztünk munkáikból. A közelmúltban író-olvasó találkozót rendeztünk, köszöntöttük a település jubilánsait, és nagyon szép, egyben hasznos is volt találkozásunk a nőszövetség prágai V. városkerületi szervezetének küldötteivel, örülök, hogy a közel 200 tagú szervezetünk a nemzeti bizottsággal és a Nemzeti Fronttal együttműködve szép eredményeket ér el. A tétlenség számára ismeretlen fogalom. A munkahelyi kötelességek, a társadalmi munka, a szülők segítése és látogatása mellett, az önképzésről sem feledkezik meg. Hisz a vizsgákat ő is ugyanúgy köteles letenni, mint a többi, „szolgáló“ vámos: mert hogyan is ellenőrizhetné őket, ha ő maga nem ismeri pontosan az előírásokat. Jelenleg a prágai Károly Egyetem jogi karára jár továbbképzésre, s a tanulás, a vizsgák nagy erőfeszítést követelnek.- A férjem is vámos. Ismeri a munkámat, s azt is tudja, hogy egyéb elfoglaltságaim is vannak. Megértő és segítőkész, különben aligha bírnám a sokoldalú megterhelést. A lányom már gimnazista, önálló, úgy érzem a nehezén már túlvagyunk... Az elmúlt évben önfeláldozó munkájáért Varínsky Erzsébet megkapta az ágazat legmagasabb kitüntetését: Az SZSZK Vámigazgatóságának Példás Dolgozója címet. Idén pedig a nemzetközi nőnap alkalmából ő is meghívást kapott a prágai várba az ünnepi fogadásra. DEÁK TERÉZ KOMMENTÁLJUK A pénz szerepe az átalakításban Mondjuk, a pénz nem boldogít. Ám, ha nincs, vagy ha a szükségesnél kevesebb van belőle... Vajon milyen szerepet tölt be a pénz a gazdasági életben? Ha a közgazdasági elméletből indulunk ki, amely a pénz öt funkciójáról, az értékmérő, a forgalmieszköz-, fizetésieszköz-, kincsképző és világpénzfunkcióról szól, nem kétséges, hogy rendkívül fontos szerepe van. Ám, ha megvizsgáljuk, miként tölti be egyes funkcióit népgazdaságunkban, akkor látnunk kell, hogy a pénz mindeddig leginkább csak passzívan tükrözi gazdálkodásunkat. A gyakorlatban főként forgalmi eszközként szerepel, s bár értékmérő funkcióján lenne a hangsúly, az eddig inkább csak formálisan érvényesült. Napjainkban, amikor a népgazdaság intenzifikálása a legfontosabb feladat, a pénz szerepét és eddig betöltött funkcióit is át kell értékelni. A gazdasági mechanizmus átalakításával összefüggésben elsősorban mint értékmérő és fizetési eszköz, valamint gazdasági szabályozó kerül előtérbe. Ez a minőségi változás a bank tevékenységében már most is érzékelhető. A pénz eddigi korlátozott szerepe a bank tevékenységében is megnyilvánult. Bár például a hitelnyújtás megtagadásával, a kamatok emelésével bizonyos mértékig hatott a gazdálkodásra, ennek ellenére nem javult kielégítő mértékben a vállalatok fizetőképessége, továbbra is lassan térülnek meg a beruházások és növekszik a készletállomány. Nem kétséges, ezek a fogyatékosságok bizonyos mértékig a szigorúan tervutasításos rendszerre vezethetők vissza, s a pénz passzív szerepének okai is ugyanitt keresendők. Egy jól működő bank számára fontos, hogy az említett problémák mielőbb megoldódjanak, s a hitel a lehető legrövidebb időn belül visszatérüljön. Mindez természetesen nemcsak a pénzintézet, hanem a népgazdaság szempontjából is lényeges. Az adminisztratív irányítás körülményei között azonban magának a tervnek, illetve a benne meghatározott akcióknak néha fontosabb szerep jutott, mint a gazdaságosságnak, s így a pénz értékmérő funkciója sem bontakozhatott ki igazán. Eddigi gazdasági fejlődésünket értékelve nyilvánvaló, hogy a CSKP XVII. kongresszusán kitűzött célokat a meghatározott módon, vagyis a gazdasági mechanizmus átalakításával kell elérni. A bankpolitikát illetően - a pénz kibővült szerepéből kiindulva - az az elsődleges, hogy az átalakítás során a bank is újszerű szerepet kapjon az újratermelési folyamatban. Ennek megfelelően alakul majd bankrendszerünk, amelyet a világ pénzügyi politikájához hasonlóan nem az ágazati, hanem az univerzális bankok irányában kell fejleszteni. A jövőben a bankok szolgáltatásainak bővítésére és színvonalának emelésére is nagy súlyt kell helyezni. A leglényegesebb viszont az, hogy a hitelkérelmek elbírálása során kizárólag a hitel visszatérülése és hatékonysága lesz a mérvadó. A vállalatok számára ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy a tervezett akciók megvalósítását csak maximális gazdaságosság esetén támogatja majd a bank. A bankpolitika átalakítása azonban csak akkor lesz igazán sikeres, ha a népgazdaság minden területén megteremtjük a megfelelő feltételeket. Ebben a vonatkozásban mindenekelőtt arról van szó, hogy a gazdálkodó szervezetek következetesen az önfinanszírozás és önálló elszámolás alapelvei szerint, hatékonyan dolgozzanak. Ez a pénz értékmérő funkciójának kibontakozását is nagymértékben elősegíti. KOVÁCS EDIT Mit kell tudnunk a gyermekbénulásról? Oltás márciusban és májusban A gyermekbénulás poliovírusok által okozott heveny, járványos betegség, amely az idegrendszer szürkeállományát, és főleg a gerincvelő nagy mozgató sejtejeit támadja meg. Kiterjedt, sok esetben maradandó bénulásokkal jár, olykor halálos kimenetelű. Elsó részletes leírói- Heine német és Medin svéd orvos- után Heine-Medin-kórnak is nevezzük. A vírus a szájon át jut a szervezetbe, a tápcsatornában szaporodik tovább, majd a nyirokcsomókba jut. Ha innen nem jut tovább, a fertőzés befejeződik. Ha viszont vérárammal áthatol az idegrendszerbe, nagy pusztítást végezhet a gerincvelő mozgató idegsejtjeiben, de a szürkeállomány más részeit is megtámadhatja. Éppen ezért a megelőzés különösen nagy jelentőségű. A gyermek- bénulás ellen oltással védekezünk. Az 1950-es évek elejétől kezdve több orvosi munkacsoport kísérelt meg poliovírusvakcinát előállítani. A járványos gyermekbénulás ellen alkalmazott első aktív védőoltás Salk elölt vírusokat tartalmazó vakcinája volt. Hazánkban 1955-től alkalmazták. Széles körű oltásokra legalkalmasabbnak Sabin vakcinája mutatkozott, amely élő, legyengített vírusokat tartalmaz. Ennek használata vált általánossá. Tömegesen először a Szovjetunióban gyártották, majd rövidesen az egész világon elterjedt. Hazánkban az elsők között vezették be az oltást és kötelezővé tették. Csehszlovákiában 1958-tól használatos a Sabin-oltás, amelyet egy kanál teában adnak be a kisgyermekeknek március és május hónapban. Minden évben az előző két esztendőben született gyermekeket oltjuk, vagyis idén márciusban az 1986- ban és 1987-ben születetteket. Májusban az általános iskolák hetedikesei kapnak oltást. Fertőző betegség, magas láz esetén az oltás el- lenjavallt. Hasmenés és hányás idején a vírus megtapadása a bélben kétséges, ezért ilyen esetben az oltást el kell halasztani. Az oltás epidemiológiai hatása kiváló: azokban az országokban, melyekben rendszeresen alkalmazzák, a gyermekbénulás (poliomyelitis) gyakorlatilag teljesen kiveszett. Az oltásnak szövődményei nincsenek. A polio- vakcinát joggal sorolhatjuk az orvos- tudomány legnagyobb felfedezései közé. - SZT A martini Fatra üzemben nemrég fejezték be a technológiai berendezés javítását, s most naponta 47 ezer üveg Fatra ásványvizet gyártanak. Ez elsősorban emésztőrendszeri betegségek gyógyítását segíti elő. Felvételünkön Margita Ciglerová, az üzem bronzjelvényes szocialista munkabrigádjának vezetője a töltőgépsor működését ellenőrzi. (Vladimír Gabčo felvétele - ČSTK) ÚJ SZÚ 4 1988. III. 3.
