Új Szó, 1988. március (41. évfolyam, 50-76. szám)
1988-03-03 / 52. szám, csütörtök
Megszállt területek: Rabin szerint Izrael büszke lehet hadserege eljárására Kórházi terror Ramallahban • Bejrútban kiszabadult az UNRWA két munkatársa (ČSTK) - Izraeli katonák hatoltak be kedden a ciszjordániai Ramallah kórházába, ahol durván bántalmazták a betegeket és a sebesülteket. Az egészségügyi személyzetet sem kímélték, mivel az tiltakozni próbált. Palesztin források szerint a katonák könnyfakasztó gránátokat is felrobbantottak a kórházban. Eljárásukat azzal indokolták, hogy „tüntetők után kutatnak“. Kedden egyébként Ciszjordánia és a Gázai-övezet több helyén tartottak razziákat, a katonák itt sem takarékoskodtak a könnyfakasztó gránátokkal, gumilövedékekkel, de az éles töltényekkel sem. George Shultz amerikai külügyminiszter közel-keleti útja a jelek szerint nem eredményezett javulást a megszállt területeken, bár az utat megelőző amerikai hírverés éppen ezt jelölte meg céljaként. A Samir miniszterelnök vezette jobboldali Likud-tömb képviselői a parlamentben lemondásra szólították fel Am- ram Micna tábornokot, a ciszjordániai hadsereg parancsnokát, mivel elrendelte azoknak a katonáknak a letartóztatását, akiket filmre vett egy amerikai televíziós operatőr, miközben verték a letartóztatott Dalesztinokat. Micna azért folyamodott ehhez a lépéshez, mert az amerikai képernyőkön látható volt ez az Izraelre rossz fényt vető jelenet. Igaz, hogy időközben már döntött a katonák szabadon- bocsátásáról, de a jelek szerint a Likud „héjáinak“ még ez is kevés. A Likuddal rivalizáló Munkapárt tagja, Rabin hadügyminiszter is egyébként úgy vélekedett, hogy „Izrael büszke lehet hadserege eljárására". A palesztinok népi felkelésének vezetése kedden este röplapokat terjesztett, melyekben a polgári engedetlenségi mozgalom fokozására szólít fel. Az izraeli közvélemény is egyre nyugtalanabb és elégedetlenebb. Ennek a jele a zsidók és az arabok közös békemenete, amely Észak-lzraelból Jeruzsálembe tart. A George Shultz „békemissziójához" fűzött utolsó remények kedden Londonban foszlottak szét. Husszein király 3 órás tárgyalásaik után elutasította a köBanglades Vihar előtti csend? (ČSTK) - Bangladesben tegnap az egész országra kiterjedő általános sztrájk kezdődött. Az ellenzék hívei a kora reggeli óráktól barikádokat emeltek Dacca elnéptelenedett utcáin, s felhívással fordultak a lakossághoz, bojkottálja a március 3-ra tervezett parlamenti választásokat. A főváros üzletei és hivatalai zárva tartottak, s szünetelt a közlekedés is. Ehhez hozzájárult Ersad elnök döntése is, aki a választások idejére munkaszünetet rendelt el. A négymilliós főváros több kerületéből robbanásokat jelentettek. A rendőrség 9 ezer katona és több ezer félkatonai alakulat segítségével biztosítja a rendet. A többi nagyvárosban is gyakorlatilag nyugalom van. Ersad elnök a Dainik Bangla kormánynapilapnak adott nyilatkozatában az országban kialakult aggasztóan feszült helyzettel kapcsolatban kijelentette, szükség esetén kész elnökválasztásokat rendezni, s átadni a hatalmat a választási küzdelem győztesének, legyen az bárki. Hangsúlyozta azonban, hogy a lemondását követelő ellenzék nyomásának nem tesz eleget. Elítélendő ítélet (ČSTK) - A frankfurti bíróság kedden felmentette azt a két rendőrt, akik három évvel ezelőtt halálosan megsebesítették Günter Saret. A fiatalember a nyugatnémet NPD újfasiszta párt elleni tüntetésen vett részt. Szemtanúk szerint Saret a tüntetők ellen bevetett vízágyúval döntötték el. Hiába próbált felállni és menekülni a tartálykocsi kerekei elől, a rendőrök a halálba hajszolták. A gépkocsi parancsnokát 2 ezer márka pénzbüntetésre ítélték, a vezetőt teljesen felmentették a vád alól. Az ítélet kihirdetését és indoklását meg kellett szakítani a jelenlévők tiltakozása miatt. A zsidók és arabok Jeruzsálembe tartó békemenete (Telefoto: ČSTK) zel-keleti helyzet bármilyen „részleges, ideiglenes vagy egyoldalú“ rendezését. Ismételten megerősítette, Jordánia a rendezés egyedüli útjának az ENSZ védnöksége alatt megtartandó nemzetközi konferenciát tekinti. Ugyanígy nyilatkozott Hoszni Mubarak egyiptomi elnök a TASZSZ hírügynökség kérdésére válaszolva a szudáni fővárosban megtartott sajtóértekezletén. xxx Az ENSZ-közgyűlés felújított 42. ülésszakán kedden délután Tunézia vezetésével 44 tagország, köztük Csehszlovákia, határozati javaslatot terjesztett elő, amely követeli, hogy a PFSZ továbbra is végezhesse hivatalos funkcióját az ENSZ-ben, az Egyesült Államok területén. Az esti vitában a közel 20 felszólaló kivétel nélkül elítélte az Egyesült Államok tervezett lépését, hogy bezárja a PFSZ New York-i ENSZ-misszióját. Bejrút déli részén kedden este a magát „Forradalmi Sejteknek“ nevező szervezet szabadon engedte az ENSZ palesztin segélyszervezetének (UNRWA) február 5-én elrabolt két munkatársát. Egy külföldi hírügynökséggel az emberrablók közölték, a norvég William Jorgensent és a svéd Jan Steninget „ártatlannak" találták. Irak - Irán Ismét dúl a „városok háborúja“ (ČSTK) - Az ENSZ Biztonsági Tanácsa kedden New Yorkban megbeszélést tartott az iraki-iráni háborúval kapcsolatban. A résztvevők aggodalmukat fejezték ki a fokozódó konfliktus miatt. Hangsúlyozták, a két országnak el kell fogadnia a BT 598. számú határozatát, amely a háború befejezésére szólítja fel a szembenálló feleket. Szerdára virradó éjszaka Bagdadot és Teheránt egyaránt rakétatámadások érték. Folytatódik a „városok háborúja". Az iraki katonai szóvivő közölte, hogy kedden este az irakiak két föld-föld típusú rakétát lőttek ki Teheránra. Ugyanakkor megerősítette, hogy néhány óra leforgása alatt három iráni rakéta csapódott be az iraki fővárosban. Az irániak megtorló akcióinak több polgári áldozata van. Az ÍRNA hírügynökség szerint az iráni iszlám forradalmi gárdák 4 rakétatámadást intéztek az iraki elnöki gárda laktanyája és több más bagdadi katonai objektum ellen. Kedden a teheráni rádió megtorlással fenyegetőzött. Az iraki lakosokhoz intézett figyelmeztetése felszólította őket, hogy meneküljenek el Bagdadból, mert további rakétatámadást intéznek a város ellen, válaszként az iraki támadásra. Szerda reggelig 19 föld-föld típusú iraki rakéta csapódott be az iráni fővárosban. Csehszlovákia - Szovjetunió Nagy jelentőségű megállapodás (ČSTK) - Jaromír Žák, Csehszlovákia és Borisz Gosztyev, a Szovjetunió pénzügyminisztere kormányközi megállapodást írt alá tegnap Moszkvában a közvetlen kapcsolatok nemzeti valutában történő elszámolásáról. A KGST- tagországok között ez az első ilyen jellegű egyezmény. Ez a jelentős dokumentum a csehszlovák és szovjet vállalatok, vegyesvállalatok és társulások számára lehetővé teszi, hogy a közvetlen termelési és tudomá- nyos-műszaki kapcsolatokban a kölcsönös fizetéseket nemzeti valutában számlázzák. Az egyezmény mindkét ország szervezeteinek biztosítja, hogy bármikor szabadon rendelkezhetnek a partnervállalat nemzeti valutájával, s a meghatározott területen a valuták belső átválthatóságát jelenti. Jaromír Žák és Borisz Gosztyev annak a meggyőződésüknek adtak hangot, hogy a kormányközi egyezmény, amely fontos lépés a nemzetközi szocialista gazdasági integráció fejlődésében, hozzájárul a két ország vállalatai és szervezetei közvetlen kapcsolatainak bővítéséhez, s egyúttal a csehszlovák-szovjet gazdasági és tudományos-műszaki együttműködés további fejlődéséhez is. Dukakis és Bush (ČSTK) - Az amerikai Vermont államban kedden megtartott előválasztásokon Michael Dukakis massachusettsi kormányzó és George Bush alelnök győzött. A demokraták soraiból Michael Dukakis a szavazatok 55 százalékával szerezte meg az első helyet és ez már a harmadik győzelme. Jesse Jackson, a fekete bőrű lelkész végzett a második helyen, a szavazatok 29 százalékát kapta meg. A Republikánus Párt jelöltjei közül a választók 49 százaléka szavazott George Bushra. Ót Robert Dole szenátor követte. Emberi hanyagság és felelőtlenség Szovjet lapok a légiszerencsétlenségek okairól (ČSTK) - A moszkvai Pravda napilap tegnap bíráló cikket közölt a JAK-40 típusú repülőgép szerencsétlenségének körülményeiről. Az utasszállító gép január 24-én Nyizs- nyevartovszk közelében zuhant le, 23 ember életét vesztette. A katasztrófát a motorok meghibásodása okozta. A napilap a nyizsnyevartovszki repülőtér személyzetét bírálja, amiért súlyos hibákat követett el a mentési munkák szervezésében. A nagy fagyban csak öt óra elteltével sikerült rábukkanjuk a gép roncsaira. Sokszor az emberi hanyagság, a felelőtlenség és a nemtörődömség miatt következnek be a légi katasztrófák. Amíg ezeket a hibákat nem számolják fel, addig nehéz lesz elkerülni a további veszteségeket - hangsúlyozta a Pravda. A napilap emlékeztetett a február 27-én bekövetkezett újabb légi katasztrófára, amikor a szurguti repülőtéren leszállás közben lezuhant a TU 134 típusú utasszállító gép. A Szovjetszkaja Rosszija tegnap közölte, a szerencsétlenségnek 20 halálos áldozata van. Kákán a csomó Végre eljutottunk az idén odáig, hogy az afganisztáni rendezés lehetőségeivel kapcsolatban túlsúlyba kerültek a bizakodó nyilatkozatok. A január eleji Sevardnadze-interjú- nak, s a február 8-i Gorbacsov nyilatkozatnak köszönhető ez, annak hogy Moszkvában messzemenően figyelembe vették mind az amerikai, mind pedig a pakisztáni elvárásokat. Bejelentették a csapatkivonás kezdetét és végét: ha az afgán-pakisztáni tárgyalásokon március 15-ig aláírják a megállapodásokat, május 15-én megkezdődhet a szovjet egységek fokozatos hazatérése, amit tíz hónap alatt, vagyis 1989. március 15-ig be is fejeznek. Sót, annak a washingtoni igénynek is hajlandók eleget tenni, hogy mindjárt az elején nagyobb létszámú egységet vonjanak ki, a Fehér Ház szerint ugyanis a Szovjetunió ezzel bizonyítaná, hogy komolyan gondolja az egész rendezést, s ígéretet kell tennie arra, hogy a jövőben sem nyújt az afgán kormánynak katonai segítséget. Az SZKP KB főtitkárának nagyvonalú javaslatai mintha váratlanul érték volna a másik oldalt. Ezek a kompromisszumok lehetővé teszik a gyors megoldást. Pakisztánban azért fogadták őket fanyalogva, mert ha Genfben megszületik az egyezség, az megfosztja az iszlamabadi rezsimet attól, hogy továbbra is beavatkozhasson az afgán belügyekbe, ahogy azt eddig tette a területén állomásozó ellenforradalmár fegyvereseken keresztül. Újabb kifogást kellett tehát keresni, s végül meg is találták a kákán azt a bizonyos csomót. Évek óta azt hangoztatták Isz- lamabadban, hogy a rendezés legnagyobb akadálya a szovjet csapatok jelenléte Afganisztánban, majd következett a huzavona akörül, hogy hány hónap alatt történjen meg a kivonás. (Ez ügyben egyébként most is új kívánsággal álltak elő: ne tíz, hanem nyolc hónap alatt, vagyis lehetőleg még az idén térjenek haza a szovjet katonák.) Iszlámábád legújabb „aduja“: számára az a fontos, hogy még a szovjet csapatok kivonása előtt egy új koalíciós kormány jöjjön létre Kabulban. Mivel járna ez? Először. Ha a szovjet csapatok távozása előtt alakulna meg a koalíciós kormány, azzal lehetne érvelni, hogy létrehozásában Moszkva is szerepet játszott. Márpedig a Szovjetunió szerint kizárólag az afgán nép ügye, hogy milyen kormánya van. A csapatkivonás a rendezés külső feltételeinek egyike, a kormányalakítás belügy. Másodszor. Pakisztán a genfi tárgyalások sikeres befejezését ahhoz a feltételhez köti, hogy előbb jöjjön létre az új kormány. Ezzel Iszlámábád megint csak durván beavatkozik az afgán belügyekbe. S eléggé furcsa: öt és fél esztendeje tartanak a' közvetett afgán-pakisztáni tárgyalások, eddig nem számított Pakisztánnak, hogy a forradalmi változásokat jelképező kabuli vezetéssel folytat párbeszédet, csak most, amikor karnyújtásnyira van a rendezés? Világos: a megállapodásokat a saját szája íze szerint felállított afgán kormánnyal szeretné aláírni. De hiszen Afganisztánnak törvényes kormánya van, a világ több mint nyolcvan országa elismeri, képviselői ott ülnek az ENSZ-ben, tagja az el nem kötelezettek mozgalmának, s számos más nemzetközi szervezetnek. Az, hogy jelenleg ilyen jó lehetőségek vannak a rendezésre, nem kis mértékben a mostani vezetés erőfeszítéseinek köszönhető, a nemzeti megbékélés politikájának, az ellenzékkel folytatott konstruktív párbeszédnek. Annak, hogy nemrégiben elfogadták az ország új alkotmányát, amely biztosítja az ellenzék részvételét a politikai és a közéletben, lehetővé teszi számára a politikai pártok megalakítását, magas állami tisztségek betöltését (még a kormányfői posztot is), s az iszlámot az ország hivatalos vallásának ismeri el. Nadzsibullahot, az ANDP KB főtitkárát a Nagy Dzsirga, ahol az ellenzék is jelen volt, államfővé választotta. Mindezeket figyelembe véve: milyen jogon támaszt ilyen követeléseket Iszlámábád? Harmadszor. Nézzük kikből is állna a pakisztáni elképzelések szerint felállított koalíció. A múlt csütörtökön Iszlamabadban jelentették be, hogy a kabuli kormánnyal szemben álló afgán fegyveres csoportok egyhangúlag Ahmed Sahot, az lttihad-i Isz- lami nevű csoport helyettes parancsnokát jelölték ki ellenkormányuk „miniszterelnökévé“. E kormányban helyet kapnának még a külföldön élő menekültek (számuk a nagyon eltérő becslések szerint 3-5 millió között mozoghat) képviselői, s esetleg tárcát kaphatna a jelenlegi kabuli kormány néhány mohamedán tagja. Az ANDP tagjait, ahogy ők fogalmaznak, a „kommunistákat“ kizárnák a kormányból, s mennie kellene Nadzsibullahnak is. Miért képzelik e fegyveres csoportok, hogy nem a törvényes kormány, hanem ők képviselik Afganisztán jelenlegi lakosságának az érdekeit? Vagy akárcsak a menekültekét is, akik közül már több mint százezren hazatértek, s mentek volna többen is, ha a pakisztáni és iráni hatóságok meg nem akadályozzák őket ebben? Afganisztán számára elfogadhatatlan az ellenforradalmároknak ez az árnyékkormánya - közölték Kabulban. A lázadóknak több miniszteri posztot is felajánlottak a megalakítandó koalíciós kormányban, de nem fogadták el. Az ellenforradalmár fegyveresek és a pakisztáni rezsim követeléseinek egyedüli célja tehát a rendezés hátráltatása. Ez a Hakk-rezsimmel szembenálló pakisztáni ellenzék számára is világos, hiszen egy hete 16 pakisztáni ellenzéki párt intézett felhívást a kormányhoz: írja alá Genfben a megállapodásokat, s ne szabja feltételül a jelenlegi afgán kormány távozását. Felhívásukban egyébként üdvözölték Mihail Gorbacsov javaslatait. Tegnap megkezdődött a svájci városban az afgán-pakisztáni tárgyalások újabb fordulója, s valószínű, hogy jóval keményebb alkudozások folynak, mint amilyeneket a február 8-i Gorbacsov-javaslatok megismerése után vártunk. Az események alakulását kétségkívül nagymértékben befolyásolja az amerikai magatartás. Shultz külügyminiszter Moszkvában megerősítette, hogy a Szovjetunió mellett az USA a másik szavatolója az afgán belügyekbe való beavatkozás megszüntetésének, s beszünteti az ellenforradalmárok támogatását, ha látja, hogy a szovjet csapatok kivonása megfelelően halad. Nyilatkozatában nagyon jónak tartotta a rendezés kilátásait, kifejezve reményét, hogy a mostani tárgyalási forduló az utolsó lesz. Ha azonban alaposan megnézzük az amerikai nyilatkozatokat, látható a törekvés: a lehető legkevesebb konkrétumot akarják mondani. Az ellenforradalmároknak nyújtott segélyek leállításáról is csak általánosságokban beszélnek. A Reagan- kormány lépései elsősorban az amerikai érdekeket célozzák. Az viszont már egy külön fejezet, hogy a különböző amerikai körök sokszor eltérően ítélik meg ezeket az érdekeket. Az amerikai szenátusban Byrd szenátor kedden az ellenforradalmárok további támogatását sürgette, sőt, ehhez a feltételhez kötötte még a szovjet-amerikai rakétaszerződés ratifikálását is. Más példa: Zbigniew Brzezinski volt nemzetbiztonsági tanácsadó Shultz moszkvai útja előtt azt fejtette ki, hogy Washington nem támaszthatja előfeltételként az új afgán kormány megalakítását, mert az USA célja a szovjet jelenlét megszüntetése. S ha az USA „belekeveredik az új kabinettel kapcsolatos puhatolódzá- sokba, amelyek feltehetően kiélezik a feszültséget az afgán ellenzék soraiban, netán az amerikai-pakisztáni viszonyban, akkor csak azt éri el, hogy a kivonulás elhúzódik.“ Bár a fő dokumentumok már elkészültek, aláírásra készen állnak, úgy tűnik, mégsem lesz könnyű az érdekek egyeztetése. A hajlandóság, a kompromisszumkészség mellett az kell hozzá, hogy az egymással szemben támasztott követelések reálisak legyenek. Moszkvában üdvözölték, hogy Afganisztán önálló, független, el nem kötelezett állam lesz. Ezt a tényt Pakisztánnak is el kell fogadnia, minden beavatkozási kísérlet csak elodázza a rendezést, tovább élezheti a feszültséget. MALINÁK ISTVÁN
