Új Szó, 1988. március (41. évfolyam, 50-76. szám)

1988-03-03 / 52. szám, csütörtök

Megszállt területek: Rabin szerint Izrael büszke lehet hadserege eljárására Kórházi terror Ramallahban • Bejrútban kiszabadult az UNRWA két munkatársa (ČSTK) - Izraeli katonák hatoltak be kedden a ciszjordániai Ramallah kórhá­zába, ahol durván bántalmazták a bete­geket és a sebesülteket. Az egészségügyi személyzetet sem kímélték, mivel az tilta­kozni próbált. Palesztin források szerint a katonák könnyfakasztó gránátokat is felrobbantottak a kórházban. Eljárásukat azzal indokolták, hogy „tüntetők után ku­tatnak“. Kedden egyébként Ciszjordánia és a Gázai-övezet több helyén tartottak raz­ziákat, a katonák itt sem takarékoskodtak a könnyfakasztó gránátokkal, gumilöve­dékekkel, de az éles töltényekkel sem. George Shultz amerikai külügymi­niszter közel-keleti útja a jelek szerint nem eredményezett javulást a megszállt területeken, bár az utat megelőző ameri­kai hírverés éppen ezt jelölte meg célja­ként. A Samir miniszterelnök vezette jobboldali Likud-tömb képviselői a parla­mentben lemondásra szólították fel Am- ram Micna tábornokot, a ciszjordániai hadsereg parancsnokát, mivel elrendelte azoknak a katonáknak a letartóztatását, akiket filmre vett egy amerikai televíziós operatőr, miközben verték a letartóztatott Dalesztinokat. Micna azért folyamodott ehhez a lépéshez, mert az amerikai kép­ernyőkön látható volt ez az Izraelre rossz fényt vető jelenet. Igaz, hogy idő­közben már döntött a katonák szabadon- bocsátásáról, de a jelek szerint a Likud „héjáinak“ még ez is kevés. A Likuddal rivalizáló Munkapárt tagja, Rabin had­ügyminiszter is egyébként úgy véleke­dett, hogy „Izrael büszke lehet hadserege eljárására". A palesztinok népi felkelésének veze­tése kedden este röplapokat terjesztett, melyekben a polgári engedetlenségi moz­galom fokozására szólít fel. Az izraeli közvélemény is egyre nyug­talanabb és elégedetlenebb. Ennek a jele a zsidók és az arabok közös békemenete, amely Észak-lzraelból Jeruzsálembe tart. A George Shultz „békemissziójához" fűzött utolsó remények kedden London­ban foszlottak szét. Husszein király 3 órás tárgyalásaik után elutasította a kö­Banglades Vihar előtti csend? (ČSTK) - Bangladesben tegnap az egész országra kiterjedő általános sztrájk kezdődött. Az ellenzék hívei a kora regge­li óráktól barikádokat emeltek Dacca el­néptelenedett utcáin, s felhívással fordul­tak a lakossághoz, bojkottálja a március 3-ra tervezett parlamenti választásokat. A főváros üzletei és hivatalai zárva tartot­tak, s szünetelt a közlekedés is. Ehhez hozzájárult Ersad elnök döntése is, aki a választások idejére munkaszünetet ren­delt el. A négymilliós főváros több kerületéből robbanásokat jelentettek. A rendőrség 9 ezer katona és több ezer félkatonai alakulat segítségével biztosítja a rendet. A többi nagyvárosban is gyakorlatilag nyugalom van. Ersad elnök a Dainik Bangla kormány­napilapnak adott nyilatkozatában az or­szágban kialakult aggasztóan feszült helyzettel kapcsolatban kijelentette, szük­ség esetén kész elnökválasztásokat ren­dezni, s átadni a hatalmat a választási küzdelem győztesének, legyen az bárki. Hangsúlyozta azonban, hogy a lemondá­sát követelő ellenzék nyomásának nem tesz eleget. Elítélendő ítélet (ČSTK) - A frankfurti bíróság kedden felmentette azt a két rendőrt, akik három évvel ezelőtt halálosan megsebesítették Gün­ter Saret. A fiatalember a nyu­gatnémet NPD újfasiszta párt el­leni tüntetésen vett részt. Szemtanúk szerint Saret a tüntetők ellen bevetett víz­ágyúval döntötték el. Hiába pró­bált felállni és menekülni a tar­tálykocsi kerekei elől, a rendőrök a halálba hajszolták. A gépkocsi parancsnokát 2 ezer márka pénzbüntetésre ítélték, a vezetőt teljesen fel­mentették a vád alól. Az ítélet kihirdetését és indoklását meg kellett szakítani a jelenlévők tilta­kozása miatt. A zsidók és arabok Jeruzsálembe tartó békemenete (Telefoto: ČSTK) zel-keleti helyzet bármilyen „részleges, ideiglenes vagy egyoldalú“ rendezését. Ismételten megerősítette, Jordánia a ren­dezés egyedüli útjának az ENSZ védnök­sége alatt megtartandó nemzetközi kon­ferenciát tekinti. Ugyanígy nyilatkozott Hoszni Mubarak egyiptomi elnök a TASZSZ hírügynökség kérdésére vála­szolva a szudáni fővárosban megtartott sajtóértekezletén. xxx Az ENSZ-közgyűlés felújított 42. ülés­szakán kedden délután Tunézia vezeté­sével 44 tagország, köztük Csehszlová­kia, határozati javaslatot terjesztett elő, amely követeli, hogy a PFSZ továbbra is végezhesse hivatalos funkcióját az ENSZ-ben, az Egyesült Államok terüle­tén. Az esti vitában a közel 20 felszólaló kivétel nélkül elítélte az Egyesült Államok tervezett lépését, hogy bezárja a PFSZ New York-i ENSZ-misszióját. Bejrút déli részén kedden este a magát „Forradalmi Sejteknek“ nevező szerve­zet szabadon engedte az ENSZ palesztin segélyszervezetének (UNRWA) február 5-én elrabolt két munkatársát. Egy külföl­di hírügynökséggel az emberrablók közöl­ték, a norvég William Jorgensent és a svéd Jan Steninget „ártatlannak" ta­lálták. Irak - Irán Ismét dúl a „városok háborúja“ (ČSTK) - Az ENSZ Biztonsági Taná­csa kedden New Yorkban megbeszélést tartott az iraki-iráni háborúval kapcsolat­ban. A résztvevők aggodalmukat fejezték ki a fokozódó konfliktus miatt. Hangsú­lyozták, a két országnak el kell fogadnia a BT 598. számú határozatát, amely a há­ború befejezésére szólítja fel a szem­benálló feleket. Szerdára virradó éjszaka Bagdadot és Teheránt egyaránt rakétatámadások ér­ték. Folytatódik a „városok háborúja". Az iraki katonai szóvivő közölte, hogy kedden este az irakiak két föld-föld típusú rakétát lőttek ki Teheránra. Ugyanakkor megerősítette, hogy néhány óra leforgása alatt három iráni rakéta csapódott be az iraki fővárosban. Az irániak megtorló ak­cióinak több polgári áldozata van. Az ÍRNA hírügynökség szerint az iráni iszlám forradalmi gárdák 4 rakétatáma­dást intéztek az iraki elnöki gárda lakta­nyája és több más bagdadi katonai objek­tum ellen. Kedden a teheráni rádió megtorlással fenyegetőzött. Az iraki lakosokhoz inté­zett figyelmeztetése felszólította őket, hogy meneküljenek el Bagdadból, mert további rakétatámadást intéznek a város ellen, válaszként az iraki támadásra. Szerda reggelig 19 föld-föld típusú iraki rakéta csapódott be az iráni fővárosban. Csehszlovákia - Szovjetunió Nagy jelentőségű megállapodás (ČSTK) - Jaromír Žák, Csehszlovákia és Borisz Gosztyev, a Szovjetunió pénzügyminisztere kormányközi megál­lapodást írt alá tegnap Moszkvában a közvetlen kapcsolatok nemzeti valutá­ban történő elszámolásáról. A KGST- tagországok között ez az első ilyen jellegű egyezmény. Ez a jelentős dokumentum a csehszlo­vák és szovjet vállalatok, vegyesvállala­tok és társulások számára lehetővé teszi, hogy a közvetlen termelési és tudomá- nyos-műszaki kapcsolatokban a kölcsö­nös fizetéseket nemzeti valutában szám­lázzák. Az egyezmény mindkét ország szervezeteinek biztosítja, hogy bármikor szabadon rendelkezhetnek a partnervál­lalat nemzeti valutájával, s a meghatáro­zott területen a valuták belső átváltható­ságát jelenti. Jaromír Žák és Borisz Gosztyev annak a meggyőződésüknek adtak hangot, hogy a kormányközi egyezmény, amely fontos lépés a nemzetközi szocialista gazdasági integráció fejlődésében, hozzájárul a két ország vállalatai és szervezetei közvetlen kapcsolatainak bővítéséhez, s egyúttal a csehszlovák-szovjet gazdasági és tu­dományos-műszaki együttműködés to­vábbi fejlődéséhez is. Dukakis és Bush (ČSTK) - Az amerikai Vermont állam­ban kedden megtartott előválasztásokon Michael Dukakis massachusettsi kor­mányzó és George Bush alelnök győzött. A demokraták soraiból Michael Duka­kis a szavazatok 55 százalékával szerez­te meg az első helyet és ez már a harma­dik győzelme. Jesse Jackson, a fekete bőrű lelkész végzett a második helyen, a szavazatok 29 százalékát kapta meg. A Republikánus Párt jelöltjei közül a választók 49 százaléka szavazott George Bushra. Ót Robert Dole szenátor követte. Emberi hanyagság és felelőtlenség Szovjet lapok a légiszerencsétlenségek okairól (ČSTK) - A moszkvai Pravda na­pilap tegnap bíráló cikket közölt a JAK-40 típusú repülőgép szeren­csétlenségének körülményeiről. Az utasszállító gép január 24-én Nyizs- nyevartovszk közelében zuhant le, 23 ember életét vesztette. A kataszt­rófát a motorok meghibásodása okozta. A napilap a nyizsnyevartovszki repülőtér személyzetét bírálja, ami­ért súlyos hibákat követett el a men­tési munkák szervezésében. A nagy fagyban csak öt óra elteltével sike­rült rábukkanjuk a gép roncsaira. Sokszor az emberi hanyagság, a felelőtlenség és a nemtörődömség miatt következnek be a légi kataszt­rófák. Amíg ezeket a hibákat nem számolják fel, addig nehéz lesz el­kerülni a további veszteségeket - hangsúlyozta a Pravda. A napilap emlékeztetett a február 27-én bekövetkezett újabb légi ka­tasztrófára, amikor a szurguti repü­lőtéren leszállás közben lezuhant a TU 134 típusú utasszállító gép. A Szovjetszkaja Rosszija tegnap kö­zölte, a szerencsétlenségnek 20 ha­lálos áldozata van. Kákán a csomó Végre eljutottunk az idén odáig, hogy az afganisztáni rendezés lehe­tőségeivel kapcsolatban túlsúlyba kerültek a bizakodó nyilatkozatok. A január eleji Sevardnadze-interjú- nak, s a február 8-i Gorbacsov nyi­latkozatnak köszönhető ez, annak hogy Moszkvában messzemenően figyelembe vették mind az amerikai, mind pedig a pakisztáni elvárásokat. Bejelentették a csapatkivonás kez­detét és végét: ha az afgán-pakisz­táni tárgyalásokon március 15-ig aláírják a megállapodásokat, május 15-én megkezdődhet a szovjet egy­ségek fokozatos hazatérése, amit tíz hónap alatt, vagyis 1989. március 15-ig be is fejeznek. Sót, annak a washingtoni igénynek is hajlandók eleget tenni, hogy mindjárt az elején nagyobb létszámú egységet vonja­nak ki, a Fehér Ház szerint ugyanis a Szovjetunió ezzel bizonyítaná, hogy komolyan gondolja az egész rendezést, s ígéretet kell tennie arra, hogy a jövőben sem nyújt az afgán kormánynak katonai segítséget. Az SZKP KB főtitkárának nagyvo­nalú javaslatai mintha váratlanul ér­ték volna a másik oldalt. Ezek a kompromisszumok lehetővé teszik a gyors megoldást. Pakisztánban azért fogadták őket fanyalogva, mert ha Genfben megszületik az egyez­ség, az megfosztja az iszlamabadi rezsimet attól, hogy továbbra is bea­vatkozhasson az afgán belügyekbe, ahogy azt eddig tette a területén állomásozó ellenforradalmár fegy­vereseken keresztül. Újabb kifogást kellett tehát keresni, s végül meg is találták a kákán azt a bizonyos cso­mót. Évek óta azt hangoztatták Isz- lamabadban, hogy a rendezés leg­nagyobb akadálya a szovjet csapa­tok jelenléte Afganisztánban, majd következett a huzavona akörül, hogy hány hónap alatt történjen meg a ki­vonás. (Ez ügyben egyébként most is új kívánsággal álltak elő: ne tíz, hanem nyolc hónap alatt, vagyis lehetőleg még az idén térjenek haza a szovjet katonák.) Iszlámábád legújabb „aduja“: számára az a fontos, hogy még a szovjet csapatok kivonása előtt egy új koalíciós kormány jöjjön létre Kabulban. Mivel járna ez? Először. Ha a szovjet csapatok távozása előtt alakulna meg a koalí­ciós kormány, azzal lehetne érvelni, hogy létrehozásában Moszkva is szerepet játszott. Márpedig a Szov­jetunió szerint kizárólag az afgán nép ügye, hogy milyen kormánya van. A csapatkivonás a rendezés külső feltételeinek egyike, a kormányalakítás belügy. Másodszor. Pakisztán a genfi tár­gyalások sikeres befejezését ahhoz a feltételhez köti, hogy előbb jöjjön létre az új kormány. Ezzel Iszlámá­bád megint csak durván beavatkozik az afgán belügyekbe. S eléggé fur­csa: öt és fél esztendeje tartanak a' közvetett afgán-pakisztáni tárgya­lások, eddig nem számított Pakisz­tánnak, hogy a forradalmi változáso­kat jelképező kabuli vezetéssel foly­tat párbeszédet, csak most, amikor karnyújtásnyira van a rendezés? Vi­lágos: a megállapodásokat a saját szája íze szerint felállított afgán kor­mánnyal szeretné aláírni. De hiszen Afganisztánnak törvényes kormánya van, a világ több mint nyolcvan or­szága elismeri, képviselői ott ülnek az ENSZ-ben, tagja az el nem köte­lezettek mozgalmának, s számos más nemzetközi szervezetnek. Az, hogy jelenleg ilyen jó lehetőségek vannak a rendezésre, nem kis mér­tékben a mostani vezetés erőfeszí­téseinek köszönhető, a nemzeti megbékélés politikájának, az ellen­zékkel folytatott konstruktív párbe­szédnek. Annak, hogy nemrégiben elfogadták az ország új alkotmányát, amely biztosítja az ellenzék részvé­telét a politikai és a közéletben, lehetővé teszi számára a politikai pártok megalakítását, magas állami tisztségek betöltését (még a kor­mányfői posztot is), s az iszlámot az ország hivatalos vallásának ismeri el. Nadzsibullahot, az ANDP KB fő­titkárát a Nagy Dzsirga, ahol az el­lenzék is jelen volt, államfővé vá­lasztotta. Mindezeket figyelembe véve: milyen jogon támaszt ilyen követeléseket Iszlámábád? Harmadszor. Nézzük kikből is áll­na a pakisztáni elképzelések szerint felállított koalíció. A múlt csütörtökön Iszlamabadban jelentették be, hogy a kabuli kormánnyal szemben álló afgán fegyveres csoportok egyhan­gúlag Ahmed Sahot, az lttihad-i Isz- lami nevű csoport helyettes pa­rancsnokát jelölték ki ellenkormá­nyuk „miniszterelnökévé“. E kor­mányban helyet kapnának még a külföldön élő menekültek (számuk a nagyon eltérő becslések szerint 3-5 millió között mozoghat) képvise­lői, s esetleg tárcát kaphatna a jelen­legi kabuli kormány néhány moha­medán tagja. Az ANDP tagjait, ahogy ők fogalmaznak, a „kommu­nistákat“ kizárnák a kormányból, s mennie kellene Nadzsibullahnak is. Miért képzelik e fegyveres cso­portok, hogy nem a törvényes kor­mány, hanem ők képviselik Afga­nisztán jelenlegi lakosságának az érdekeit? Vagy akárcsak a menekül­tekét is, akik közül már több mint százezren hazatértek, s mentek vol­na többen is, ha a pakisztáni és iráni hatóságok meg nem akadályozzák őket ebben? Afganisztán számára elfogadha­tatlan az ellenforradalmároknak ez az árnyékkormánya - közölték Ka­bulban. A lázadóknak több miniszte­ri posztot is felajánlottak a megalakí­tandó koalíciós kormányban, de nem fogadták el. Az ellenforradalmár fegyveresek és a pakisztáni rezsim követelései­nek egyedüli célja tehát a rendezés hátráltatása. Ez a Hakk-rezsimmel szembenálló pakisztáni ellenzék számára is világos, hiszen egy hete 16 pakisztáni ellenzéki párt intézett felhívást a kormányhoz: írja alá Genfben a megállapodásokat, s ne szabja feltételül a jelenlegi afgán kormány távozását. Felhívásukban egyébként üdvözölték Mihail Gorba­csov javaslatait. Tegnap megkezdődött a svájci városban az afgán-pakisztáni tár­gyalások újabb fordulója, s valószí­nű, hogy jóval keményebb alkudo­zások folynak, mint amilyeneket a február 8-i Gorbacsov-javaslatok megismerése után vártunk. Az ese­mények alakulását kétségkívül nagymértékben befolyásolja az amerikai magatartás. Shultz külügy­miniszter Moszkvában megerősítet­te, hogy a Szovjetunió mellett az USA a másik szavatolója az afgán belügyekbe való beavatkozás meg­szüntetésének, s beszünteti az el­lenforradalmárok támogatását, ha látja, hogy a szovjet csapatok kivo­nása megfelelően halad. Nyilatkoza­tában nagyon jónak tartotta a rende­zés kilátásait, kifejezve reményét, hogy a mostani tárgyalási forduló az utolsó lesz. Ha azonban alaposan megnéz­zük az amerikai nyilatkozatokat, lát­ható a törekvés: a lehető legkeve­sebb konkrétumot akarják mondani. Az ellenforradalmároknak nyújtott segélyek leállításáról is csak általá­nosságokban beszélnek. A Reagan- kormány lépései elsősorban az amerikai érdekeket célozzák. Az vi­szont már egy külön fejezet, hogy a különböző amerikai körök sokszor eltérően ítélik meg ezeket az érde­keket. Az amerikai szenátusban Byrd szenátor kedden az ellenforra­dalmárok további támogatását sür­gette, sőt, ehhez a feltételhez kötöt­te még a szovjet-amerikai rakéta­szerződés ratifikálását is. Más pél­da: Zbigniew Brzezinski volt nem­zetbiztonsági tanácsadó Shultz moszkvai útja előtt azt fejtette ki, hogy Washington nem támaszthatja előfeltételként az új afgán kormány megalakítását, mert az USA célja a szovjet jelenlét megszüntetése. S ha az USA „belekeveredik az új kabinettel kapcsolatos puhatolódzá- sokba, amelyek feltehetően kiélezik a feszültséget az afgán ellenzék so­raiban, netán az amerikai-pakisztá­ni viszonyban, akkor csak azt éri el, hogy a kivonulás elhúzódik.“ Bár a fő dokumentumok már elké­szültek, aláírásra készen állnak, úgy tűnik, mégsem lesz könnyű az érde­kek egyeztetése. A hajlandóság, a kompromisszumkészség mellett az kell hozzá, hogy az egymással szemben támasztott követelések re­álisak legyenek. Moszkvában üdvö­zölték, hogy Afganisztán önálló, füg­getlen, el nem kötelezett állam lesz. Ezt a tényt Pakisztánnak is el kell fogadnia, minden beavatkozási kí­sérlet csak elodázza a rendezést, tovább élezheti a feszültséget. MALINÁK ISTVÁN

Next

/
Thumbnails
Contents