Új Szó, 1988. március (41. évfolyam, 50-76. szám)

1988-03-25 / 71. szám, péntek

A külügyminiszterek sajtóértekezletei Szovjet - amerikai közös közlemény (ČSTK) - Eduard Sevardnadze szovjet külügyminiszter szerdán (közép­európai idő szerint csütörtökön hajnalban) befejezte washingtoni látogatását, amelynek során több ízben tárgyalt Shultz külügyminiszterrel, s fogadta őt Reagan elnök is. A látogatásról közös közleményt adtak ki (ČSTK) - Szerda este a tárgyalások befejeztével a Szovjetunió és az Egyesült Államok külügyminisztere egyaránt sajtóértekezleten érté­kelte kétnapos megbeszéléseik eredményeit. Eduard Sevardnadze, az SZKP KB PB tagja, a Szovjetunió kül­ügyminisztere és George Shultz, az Egyesült Államok külügymi­nisztere március 21. és 23. között tartotta meg Washingtonban tár­gyalásainak második fordulóját. Áttekintették a szovjet-amerikai kapcsolatokat, valamint Ronald Reagan és Mihail Gorbacsov má­jus 29. és június 2. között sorra kerülő legfelsőbb szintű találko­zójának előkészítését. Eduard Se- vardnadzet fogadta Ronald Rea­gan amerikai elnök is. Ezen a ta­lálkozón megvitatták a kétoldalú kapcsolatokat, valamint az elkö­vetkező hónapok feladatait a fegyverzetek korlátozása és csökkentése terén, továbbá az emberi jogok, a humanitárius kér­dések, a regionális problémák kérdéseit. A felek nagy figyelmet szentel­tek a Mihail Gorbacsov és Ronald Reagan washingtoni találkozójá­nak eredményeit rögzítő közös nyilatkozatban szereplő, s majd az amerikai külügyminiszter feb­ruári moszkvai látogatásakor ki­bővített megállapodások teljesíté­sének. Mindkét fél nagy munkát végzett és sok területen tapasz­talható bizonyos haladás. Azon­ban törekedni kell a még lényege­sebb előrelépés elérésére. Mindkét fél kívánságával össz­hangban a külügyminiszteri talál­kozót az emberi jogokról és a hu­manitárius kérdésekről való nyílt és tárgyszerű eszmecserével kezdték. E kérdések megvitatását a szakértők folytatják. Eduard Sevardnadze és George Shultz, valamint a két fél szakér­tői részletes véleménycserét folytattak a fegyverzetek korláto­zásáról és csökkentéséről. Megerősítették a washingtoni csúcstalálkozó eredményeit rög­zítő közös nyilatkozatban szerep­lő szilárd kötelezettségvállalásu­kat, hogy intenzív erőfeszítéseket tesznek a hadászati támadófegy­verek korlátozásáról szóló szer­ződés előkészítésének befejezése érdekében, továbbá az ehhez kap­csolódó dokumentumok lehető legrövidebb időn belüli elkészíté­se érdekében, hogy ezeket a két vezető legközelebbi találkozóján aláírhassák. A külügyminiszterek megvitatták a helyszíni ellenőr­zésről szóló jegyzőkönyv terveze­tét, a hadászati támadó - fegyve­rek felszámolásáról szóló jegyző­könyv tervezetét, valamint a meg­állapodáshoz csatolt emlékeztető tervezetét, vagyis azokat a doku­mentumokat, amelyek a két kül­ügyminiszter moszkvai találko­zóján kiadott utasítás nyomán ké­szültek el. Ismét síkraszálitak a hatékony ellenőrzés mellett, s megegyeztek abban, hogy a Szovjetunió és az Egyesült Álla­mok delegációja Genfben azok­nak az ellentéteknek a felszámo­lására fog törekedni, amelyek az említett dokumentumokban még fellelhetők, s e munka eredmé­nyeiről a soron következő külügy­miniszteri találkozón tájékoztatják egymást. A két miniszter folytatta a tár­gyalásokat az eddig megoldatlan olyan kulcsfontosságú kérdések­ről, amelyek a szerződéssel, vala­mint a szerződéses ügyek széles körével kapcsolatosak, s amelyek mindkét fél érdeklődésére számot tartanak, beleértve a bombázókon elhelyezett hosszú hatótávolságú robotrepülögépek beszámítását, a tengeri telepítésű nagy hatótá­volságú robotrepülögépek korlá­tozását és ellenőrzését, valamint a mozgatható inditóállású inter­kontinentális ballisztikus rakétá­kat. Megvitatták a 6000 robbanó­fejen belüli aiszintek meghatáro­zásának a kérdéseit is. Eduard Sevardnadze és George Shultz áttekintette az atom- és űrfegy verekröl folytatott tárgyalá­sok jelenlegi helyzetét a rakétael­hárító rendszerek korlátozásáról kötött szerződés megtartásával összefüggésben, úgy, ahogyan arról a washingtoni csúcstalálko­zón megállapodtak. A Genfben tárgyaló szovjet és amerikai kül­döttség utasítást kapott: gyorsít­sák meg a közös szerződésterve­zet előkészítését, s ennek során abból a megfogalmazásból indul­janak ki, amelyet Mihail Gorba­csov és Ronald Reagan tavaly decemberi közös nyilatkozata tar­talmaz. Ez lehetővé tenné, hogy a még megoldatlan kérdéseket a két külügyminiszter jövő hónap­ban sorra kerülő moszkvai talál­kozóján megvitassák. A külügyminiszterek leszögezték, hogy a nukleáris kísérletekről fo­lyó szovjet-amerikai tárgyaláso­kon további előrelépés született, s megerősítették: mindkét fél e tárgyalások mandátumának megvalósítását kívánja. A genfi küldöttségeknek többek között a következőket adták feladatul: • a két külügyminiszter 1987. de­cember 9-i nyilatkozatával össz­hangban mielőbb elő kell készíte­ni és végre kell hajtani az ellenőr­zéssel összefüggő közös kísér­letet; • a külügyminiszterek áprilisi ta­lálkozójáig be kell fejezni az ellen­őrzéssel kapcsolatos közös kísér­let részletes tervének és időrend­jének előkészítését; • még a közös kísérlet végrehaj­tása előtt el kell készíteni a föld alatti atomfegyver-kísérletekről szóló szerződéshez tartozó jegy­zőkönyv tervezetét. A közös kí­sérlet elemzése alapján ez a kö­zös tervezet kerül majd jóváha­gyásra; • meg kell gyorsítani a munkát azon ellenőrzési intézkedések ki­dolgozásán, amelyek a békés célú nukleáris robbantásokról szóló szerződésre vonatkoznak. A felek áttekintették a fegyve­res erők és hagyományos fegy­verzetek kérdését, elsősorban a bécsi utótalálkozón kialakult helyzetet. E találkozón kell kidol­gozni a hagyományos fegyverek­ről és a haderőkről folytatandó tárgyalások mandátumát. Kifejez­ték reményüket, hogy e munka eredményei a bécsi utótalálkozó sikeres befejezésének a részét képezik majd. A külügyminiszterek megvitat­ták a vegyi fegyverek valóban át­fogó és komplex betiltásáról folyó jelenlegi két- és sokoldalú tárgya­lások helyzetét. A betiltás haté­kony ellenőrzés mellett menne végbe, a Szovjetunió és az USA genfi delegációi utasítást kaptak, hogy folytassák az ezirányú konstruktív munkát. Eduard Sevardnadze és George Shultz részt vett a washingtoni és a moszkvai kockázatcsökkentő központ kísérleti összekapcsolá­sán; e központokat a múlt év szeptember 15-én aláírt megálla­podással összhangban hozták létre. A felek részletesen megvitatták a regionális problémákat. Meg­erősítették, a regionális kérdések­ről folytatott szovjet-amerikai di­alógus célja segítséget nyújtani azoknak, akik a regionális konflik­tusokban részt vesznek, továbbá hogy keressék a békés rendezés lehetőségeit, ami hozzájárul az ér­dekelt felek függetlenségéhez, szabadságához és biztonságá­hoz. Ezt tekintetbe véve vitatták meg az Afganisztán körüli, a kö­zép-amerikai helyzetet, az iraki­iráni konfliktust, a Közel-Keleten, Afrika déli részén, valamint a Kambodzsa körül és a Koreai­félszigeten kialakult helyzetet. Az e kérdésekről szóló konzultációk folytatódnak. A külügyminiszterek megítél­ték, hogyan halad a Szovjetunió és az Egyesült Államok kapcsola­tainak bővítését célzó munka. A szovjet-amerikai kapcsola­tok széles köréről való párbeszéd folytatása és a moszkvai csúcsta­lálkozó sikeres előkészítése érde­kében Eduard Sevardnadze és George Shultz megállapodott ab­ban, hogy április 21-25. között ismét találkoznak a szovjet fővá­rosban, ezt követően pedig május közepén tartanak újabb megbe­szélést. Sevardnadze: Előrehaladás kis lépésekkel A szovjet diplomácia vezetője el­mondta, a tárgyalások során a kér­dések széles körét vitatták meg, a leszerelésről a regionális konfliktu­sokig, az emberi jogoktól a kétoldalú kapcsolatokig. Egészében véve el­mondható, hogy minden megvitatott kérdésben bizonyos mozgás ta­pasztalható, bizonyos előrelépés történt. Bár ezek nem túl nagy lépé­sek, mindegyik arról tanúskodik, hogy mélyül a megértés arra vonat­kozóan, milyen irányban kell most haladni, mire kell összpontosítani a további erőfeszítéseket. Május vége, amikorra a moszkvai szovjet-amerikai csúcstalálkozót tervezik, jó időpont a további radiká­lis lépés megtételére a két ország közti kapcsolatok megújítása, a pár­beszéd és a konstruktív együttmü­ködés felé - folytatta a szovjet külügyminiszter. Feladatunk, hogy az Egyesült Államok elnökének moszkvai látogatása ugyanolyan gyümölcsöző legyen, mint Mihail Gorbacsov washingtoni útja volt. A decemberi csúcstalálkozón fo­gadták el a szerződést a fegyverek egy egész osztályának felszámolá­sáról. Azt akarjuk és arra törek­szünk, hogy a moszkvai találkozó csúcspontja a hadászati támadó­fegyverek ötven százalékos csök­kentéséről szóló szerződés aláírása legyen. Az újságírók kérdéseire válaszol­va elmondta, nem garantálhatja, hogy Moszkvában aláírják ezt a megállapodást. Remény azonban van erre, feltételezve, hogy megnyil­vánul a politikai akarat, s akkor lehe­tővé válik a szerződés elkészítése. Ezzel összefüggésben hangsú­lyozta a hadászati támadófegyverek és az ABM-szerződés közti kölcsö­nös összefüggést. Ragaszkodunk- az 1972-ben aláírt formájában- ehhez a szerződéshez - jelentette ki. Ha ezt nem fogják megtartani, végső esetben legalább a kölcsönö­sen egyeztetett időpontig, nem szü­letik meg a hadászati támadófegy­verek felére való csökkentéséről rendelkező szerződés. Erről a leg­felsőbb szinten állapodtunk meg. Sevardnadze a továbbiakban ar­ról beszélt, a Szovjetunió nagyon sürgetően vetette fel a tengereken való katonai konfrontáció kérdését. A haditengerészeti erők problémáját eddig nem vitatták meg a kellő ko­molysággal, konkrétan és alaposan. Javasoltuk, hogy a kérdést vegyék fel a tárgyalások napirendjébe, s nemcsak a szovjet-amerikai tár­gyalások szempontjából. Ez a kér­dés az egész nemzetközi közösség figyelmét megköveteli. Aktuális ez a probléma a Földközi-tenger térsé­gében is, és nem véletlen, hogy Gorbacsov elvtárs erre olyan nyo­matékosan figyelmeztetett. Nagyon időszerű az Északi-tengeren, a Csendes-óceánon, az Atlanti­óceánon és másutt is. További kérdésekre válaszolva Sevardnadze elmondta, nem szüle­tett megállapodás Afganisztánban a két félnek nyújtott szovjet és ame­rikai támogatás arányos csökkenté­séről, sem a támogatás beszünteté­séről. Nem jutottunk megértésre, mi­vel a fegyverszállítások problémáját Jó gondolatnak nevezte azt a megállapodást, amely februári moszkvai látogatása idején szüle­tett. Ez az ellenőrzésekről és a ha­dászati fegyverek megsemmisítésé­ről szóló jegyzőkönyvek, valamint a jövendő szerződésnek ugyancsak elválaszthatatlan részét képező, a megállapodásról szóló memoran­dum közös tervezeteinek előkészí­tésére vonatkozik. Beszámolt róla, a tárgyalásokon a szovjet külügyminiszterrel alapo­san megvitatták a nagy hatótávolsá­gú, tengeri telepítésű robotrepülőgé­pek problémáit, a szárazföldi inter­kontinentális ballisztikus rakéták robbanófejei számának javasolt al­A két külügyminiszter a washingtoni kockázatcsökkentő központ meg­nyitásán (Telefoto: ČSTK) A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének határozata a karabahi, örményországi és azerbajdzsáni helyzetről (ČSTK) - A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának Elnöksége szerdai ülésén a következő határozatot hozta a napirenden szereplő kérdésről: 1. Megállapítják, hogy a Karabah- hegyvidéki események nyomán az Azerbajdzsán és az örmény SZSZK-ban kialakult helyzet károkat okoz e két köztársaság népeinek és egészében véve a Szovjetunió - mint egységes, szövetséges és soknemzetiségű állam - népei kö­zött a barátság megszilárdításának. Megengedhetetlen, hogy az össze­tett nemzetiségi-területi kérdéseket az államhatalmi szervekre gyakorolt nyomással próbálják megoldani, az érzelmek és szenvedélyek szításá­val, mindenfajta önhatalmúlag létre­hozott képződményekkel, amelyek a Szovjetunió alkotmányában meg­erősített nemzetiségi-állam és nem- zetiségi-adminisztratív határok át­szabásáért szállnak síkra. Mindez beláthatatlan következményekkel járhat. Határozottan el kell ítélni az egyes személyek és csoportok által elkövetett bűncselekményeket, amelyek emberéleteket követeltek. Tudomásul veendő, hogy az ezért felelős embereket adminisztratív módon és büntetőjogilag is felelős­ségre vonják. 2 Az Azerbajdzsán SZSZK és az örmény SZSZK népi küldöttei taná­csainak gyökeresen meg kell javíta­niuk a lakosság körében végzett tömeges politikai-nevelő munkáju­kat, a nemzetiségi politika lenini el­veinek maradéktalan megtartásával. Mindennél a párt XXVII. kongresz- szusa és azt követő KB-ülések hatá­rozataiból és Mihail Gorbacsovnak Azerbajdzsán és Örményország dolgozóihoz, népeihez intézett felhí­vásából kell kiindulniuk. Minden ol­dalról és elmélyülten kell elemezni azokat az okokat, amelyek kiélezték a népek közötti kapcsolatokat, s ide­jekorán meg kell szüntetni azokat, cselekvően fellépve bármilyen naci­onalista és szélsőséges megnyilvá­nulás ellen. Nyugodt, tárgyszerű légkört kell teremteni a munkahelyi közösségekben és a tanintézmé­nyekben, mozgósítani kell a köztár­saságokban élő minden nemzetiség és népcsoport dolgozóinak erőfeszí­téseit a társadalmunkban végbeme­nő forradalmi átalakulások feladatai­nak megoldására. 3. Az Azerbajdzsán SZSZK és az Örmény SZSZK Legfelsőbb Taná­csa Elnökségének a szocialista tör­vényesség és a közrend megszilár­dítása érdekében meg kell tennie a szükséges egyeztetett intézkedé­seket, biztosítania kell valamennyi nemzetisége polgárainak törvényes érdekeik védelmét, s szigorúan fele­lősségre kell vonni azokat, akik cse­lekedeteikkel megbontják a helyze­tet, a testvéri szovjet népek barátsá­ga és együttműködése ellen lépnek fel. 4 A Szovjetunió Minisztertaná­csának intézkedéseket kell kidol­goznia, amelyek a Karabah-hegyvi- déki autonóm terület gazdasági és szociális, kulturális fejlődésére sür­gető kérdéseinek megoldására irá­nyulnak. 5. A Szovjetunió ügyészségének és a Szovjetunió belügyminisztériu­mának minden szükséges intézke­dést meg kell tennie a közrend meg­teremtéséért és a lakosság törvén nyes érdekeinek védelméért az Azerbajdzsán és az örmény SZSZK területén. szintjét és más, a hadászati fegyve­rek korlátozására vonatkozó szerző­dés előkészítésével összefüggő kér­déseket. Az ilyen megbeszélések fontosak ahhoz, hogy a felek kölcsönösen megértést tanúsítsanak a másik fél igényei iránt, tudatosítsák a problé­mák, s egyben tehát a végső megol­dáshoz vezető utak bonyolultsá­gát is - mondotta Shultz. Megje­gyezte, hogy ami a tervezett szerző­dés előkészítését illeti, most mindkét fél jobb helyzetben van, mint Se­vardnadze látogatása előtt. Hangsúlyozta továbbá, hogy a közepes és rövidebb hatótávolsá­gú rakéták felszámolásáról kötött szerződés megtartására vonatkozó megállapodás előkészítése során mindkét fél megerősítette készségét arra, hogy a tavaly decemberi csúcstalálkozón elfogadott határo­zatokkal összhangban tárgyaljanak erről. Teljes mértékben egyetértet­tünk abban, hogy ez a kérdés külön megállapodást igényel. Nagyon gyümölcsözőnek minősí­tette a nukleáris kísérletek kérdésé­nek megtárgyalását és részletesen szólt a többi felvetődött problémáról is. nem tartalmazzák azok a dokumen­tumok, melyeket már jóváhagytak és Genfben aláírásra készek. Az a tény, hogy nem állapodtunk meg, az Egyesült Államok számára eset­leg lehetetlenné teszi, hogy a be nem avatkozás garantálója legyen. Az afgán kérdést meg lehet oldani amerikai garanciák nélkül is. Ami az Afganisztánnak nyújtott szovjet segítséget illeti, a miniszter elmondta: a Szovjetuniónak szerző­déses, a két ország kormánya által aláirt megállapodásból eredő köte­lezettségei vannak az afgán kormány­nyal szemben. Ezek törvényes ala­pok. Nem áll szándékunkban ezt a szerződést felülvizsgálni. Egyéb­ként ilyen típusú megállapodásaink már 1921 óta vannak Afganisz­tánnal. Shultz: Javult a helyzet Hasznosnak és tárgyszerűnek minősítette a szovjet-amerikai tár­gyalásokat George Shultz. A külügy­minisztériumban tartott sajtótájékoz­tatóján elmondta, a fő figyelmet a ha­dászati támadófegyverek felére való csökkentéséről szóló szerződés elő­készítésének szentelték.

Next

/
Thumbnails
Contents