Új Szó, 1988. március (41. évfolyam, 50-76. szám)
1988-03-25 / 71. szám, péntek
A külügyminiszterek sajtóértekezletei Szovjet - amerikai közös közlemény (ČSTK) - Eduard Sevardnadze szovjet külügyminiszter szerdán (középeurópai idő szerint csütörtökön hajnalban) befejezte washingtoni látogatását, amelynek során több ízben tárgyalt Shultz külügyminiszterrel, s fogadta őt Reagan elnök is. A látogatásról közös közleményt adtak ki (ČSTK) - Szerda este a tárgyalások befejeztével a Szovjetunió és az Egyesült Államok külügyminisztere egyaránt sajtóértekezleten értékelte kétnapos megbeszéléseik eredményeit. Eduard Sevardnadze, az SZKP KB PB tagja, a Szovjetunió külügyminisztere és George Shultz, az Egyesült Államok külügyminisztere március 21. és 23. között tartotta meg Washingtonban tárgyalásainak második fordulóját. Áttekintették a szovjet-amerikai kapcsolatokat, valamint Ronald Reagan és Mihail Gorbacsov május 29. és június 2. között sorra kerülő legfelsőbb szintű találkozójának előkészítését. Eduard Se- vardnadzet fogadta Ronald Reagan amerikai elnök is. Ezen a találkozón megvitatták a kétoldalú kapcsolatokat, valamint az elkövetkező hónapok feladatait a fegyverzetek korlátozása és csökkentése terén, továbbá az emberi jogok, a humanitárius kérdések, a regionális problémák kérdéseit. A felek nagy figyelmet szenteltek a Mihail Gorbacsov és Ronald Reagan washingtoni találkozójának eredményeit rögzítő közös nyilatkozatban szereplő, s majd az amerikai külügyminiszter februári moszkvai látogatásakor kibővített megállapodások teljesítésének. Mindkét fél nagy munkát végzett és sok területen tapasztalható bizonyos haladás. Azonban törekedni kell a még lényegesebb előrelépés elérésére. Mindkét fél kívánságával összhangban a külügyminiszteri találkozót az emberi jogokról és a humanitárius kérdésekről való nyílt és tárgyszerű eszmecserével kezdték. E kérdések megvitatását a szakértők folytatják. Eduard Sevardnadze és George Shultz, valamint a két fél szakértői részletes véleménycserét folytattak a fegyverzetek korlátozásáról és csökkentéséről. Megerősítették a washingtoni csúcstalálkozó eredményeit rögzítő közös nyilatkozatban szereplő szilárd kötelezettségvállalásukat, hogy intenzív erőfeszítéseket tesznek a hadászati támadófegyverek korlátozásáról szóló szerződés előkészítésének befejezése érdekében, továbbá az ehhez kapcsolódó dokumentumok lehető legrövidebb időn belüli elkészítése érdekében, hogy ezeket a két vezető legközelebbi találkozóján aláírhassák. A külügyminiszterek megvitatták a helyszíni ellenőrzésről szóló jegyzőkönyv tervezetét, a hadászati támadó - fegyverek felszámolásáról szóló jegyzőkönyv tervezetét, valamint a megállapodáshoz csatolt emlékeztető tervezetét, vagyis azokat a dokumentumokat, amelyek a két külügyminiszter moszkvai találkozóján kiadott utasítás nyomán készültek el. Ismét síkraszálitak a hatékony ellenőrzés mellett, s megegyeztek abban, hogy a Szovjetunió és az Egyesült Államok delegációja Genfben azoknak az ellentéteknek a felszámolására fog törekedni, amelyek az említett dokumentumokban még fellelhetők, s e munka eredményeiről a soron következő külügyminiszteri találkozón tájékoztatják egymást. A két miniszter folytatta a tárgyalásokat az eddig megoldatlan olyan kulcsfontosságú kérdésekről, amelyek a szerződéssel, valamint a szerződéses ügyek széles körével kapcsolatosak, s amelyek mindkét fél érdeklődésére számot tartanak, beleértve a bombázókon elhelyezett hosszú hatótávolságú robotrepülögépek beszámítását, a tengeri telepítésű nagy hatótávolságú robotrepülögépek korlátozását és ellenőrzését, valamint a mozgatható inditóállású interkontinentális ballisztikus rakétákat. Megvitatták a 6000 robbanófejen belüli aiszintek meghatározásának a kérdéseit is. Eduard Sevardnadze és George Shultz áttekintette az atom- és űrfegy verekröl folytatott tárgyalások jelenlegi helyzetét a rakétaelhárító rendszerek korlátozásáról kötött szerződés megtartásával összefüggésben, úgy, ahogyan arról a washingtoni csúcstalálkozón megállapodtak. A Genfben tárgyaló szovjet és amerikai küldöttség utasítást kapott: gyorsítsák meg a közös szerződéstervezet előkészítését, s ennek során abból a megfogalmazásból induljanak ki, amelyet Mihail Gorbacsov és Ronald Reagan tavaly decemberi közös nyilatkozata tartalmaz. Ez lehetővé tenné, hogy a még megoldatlan kérdéseket a két külügyminiszter jövő hónapban sorra kerülő moszkvai találkozóján megvitassák. A külügyminiszterek leszögezték, hogy a nukleáris kísérletekről folyó szovjet-amerikai tárgyalásokon további előrelépés született, s megerősítették: mindkét fél e tárgyalások mandátumának megvalósítását kívánja. A genfi küldöttségeknek többek között a következőket adták feladatul: • a két külügyminiszter 1987. december 9-i nyilatkozatával összhangban mielőbb elő kell készíteni és végre kell hajtani az ellenőrzéssel összefüggő közös kísérletet; • a külügyminiszterek áprilisi találkozójáig be kell fejezni az ellenőrzéssel kapcsolatos közös kísérlet részletes tervének és időrendjének előkészítését; • még a közös kísérlet végrehajtása előtt el kell készíteni a föld alatti atomfegyver-kísérletekről szóló szerződéshez tartozó jegyzőkönyv tervezetét. A közös kísérlet elemzése alapján ez a közös tervezet kerül majd jóváhagyásra; • meg kell gyorsítani a munkát azon ellenőrzési intézkedések kidolgozásán, amelyek a békés célú nukleáris robbantásokról szóló szerződésre vonatkoznak. A felek áttekintették a fegyveres erők és hagyományos fegyverzetek kérdését, elsősorban a bécsi utótalálkozón kialakult helyzetet. E találkozón kell kidolgozni a hagyományos fegyverekről és a haderőkről folytatandó tárgyalások mandátumát. Kifejezték reményüket, hogy e munka eredményei a bécsi utótalálkozó sikeres befejezésének a részét képezik majd. A külügyminiszterek megvitatták a vegyi fegyverek valóban átfogó és komplex betiltásáról folyó jelenlegi két- és sokoldalú tárgyalások helyzetét. A betiltás hatékony ellenőrzés mellett menne végbe, a Szovjetunió és az USA genfi delegációi utasítást kaptak, hogy folytassák az ezirányú konstruktív munkát. Eduard Sevardnadze és George Shultz részt vett a washingtoni és a moszkvai kockázatcsökkentő központ kísérleti összekapcsolásán; e központokat a múlt év szeptember 15-én aláírt megállapodással összhangban hozták létre. A felek részletesen megvitatták a regionális problémákat. Megerősítették, a regionális kérdésekről folytatott szovjet-amerikai dialógus célja segítséget nyújtani azoknak, akik a regionális konfliktusokban részt vesznek, továbbá hogy keressék a békés rendezés lehetőségeit, ami hozzájárul az érdekelt felek függetlenségéhez, szabadságához és biztonságához. Ezt tekintetbe véve vitatták meg az Afganisztán körüli, a közép-amerikai helyzetet, az irakiiráni konfliktust, a Közel-Keleten, Afrika déli részén, valamint a Kambodzsa körül és a Koreaifélszigeten kialakult helyzetet. Az e kérdésekről szóló konzultációk folytatódnak. A külügyminiszterek megítélték, hogyan halad a Szovjetunió és az Egyesült Államok kapcsolatainak bővítését célzó munka. A szovjet-amerikai kapcsolatok széles köréről való párbeszéd folytatása és a moszkvai csúcstalálkozó sikeres előkészítése érdekében Eduard Sevardnadze és George Shultz megállapodott abban, hogy április 21-25. között ismét találkoznak a szovjet fővárosban, ezt követően pedig május közepén tartanak újabb megbeszélést. Sevardnadze: Előrehaladás kis lépésekkel A szovjet diplomácia vezetője elmondta, a tárgyalások során a kérdések széles körét vitatták meg, a leszerelésről a regionális konfliktusokig, az emberi jogoktól a kétoldalú kapcsolatokig. Egészében véve elmondható, hogy minden megvitatott kérdésben bizonyos mozgás tapasztalható, bizonyos előrelépés történt. Bár ezek nem túl nagy lépések, mindegyik arról tanúskodik, hogy mélyül a megértés arra vonatkozóan, milyen irányban kell most haladni, mire kell összpontosítani a további erőfeszítéseket. Május vége, amikorra a moszkvai szovjet-amerikai csúcstalálkozót tervezik, jó időpont a további radikális lépés megtételére a két ország közti kapcsolatok megújítása, a párbeszéd és a konstruktív együttmüködés felé - folytatta a szovjet külügyminiszter. Feladatunk, hogy az Egyesült Államok elnökének moszkvai látogatása ugyanolyan gyümölcsöző legyen, mint Mihail Gorbacsov washingtoni útja volt. A decemberi csúcstalálkozón fogadták el a szerződést a fegyverek egy egész osztályának felszámolásáról. Azt akarjuk és arra törekszünk, hogy a moszkvai találkozó csúcspontja a hadászati támadófegyverek ötven százalékos csökkentéséről szóló szerződés aláírása legyen. Az újságírók kérdéseire válaszolva elmondta, nem garantálhatja, hogy Moszkvában aláírják ezt a megállapodást. Remény azonban van erre, feltételezve, hogy megnyilvánul a politikai akarat, s akkor lehetővé válik a szerződés elkészítése. Ezzel összefüggésben hangsúlyozta a hadászati támadófegyverek és az ABM-szerződés közti kölcsönös összefüggést. Ragaszkodunk- az 1972-ben aláírt formájában- ehhez a szerződéshez - jelentette ki. Ha ezt nem fogják megtartani, végső esetben legalább a kölcsönösen egyeztetett időpontig, nem születik meg a hadászati támadófegyverek felére való csökkentéséről rendelkező szerződés. Erről a legfelsőbb szinten állapodtunk meg. Sevardnadze a továbbiakban arról beszélt, a Szovjetunió nagyon sürgetően vetette fel a tengereken való katonai konfrontáció kérdését. A haditengerészeti erők problémáját eddig nem vitatták meg a kellő komolysággal, konkrétan és alaposan. Javasoltuk, hogy a kérdést vegyék fel a tárgyalások napirendjébe, s nemcsak a szovjet-amerikai tárgyalások szempontjából. Ez a kérdés az egész nemzetközi közösség figyelmét megköveteli. Aktuális ez a probléma a Földközi-tenger térségében is, és nem véletlen, hogy Gorbacsov elvtárs erre olyan nyomatékosan figyelmeztetett. Nagyon időszerű az Északi-tengeren, a Csendes-óceánon, az Atlantióceánon és másutt is. További kérdésekre válaszolva Sevardnadze elmondta, nem született megállapodás Afganisztánban a két félnek nyújtott szovjet és amerikai támogatás arányos csökkentéséről, sem a támogatás beszüntetéséről. Nem jutottunk megértésre, mivel a fegyverszállítások problémáját Jó gondolatnak nevezte azt a megállapodást, amely februári moszkvai látogatása idején született. Ez az ellenőrzésekről és a hadászati fegyverek megsemmisítéséről szóló jegyzőkönyvek, valamint a jövendő szerződésnek ugyancsak elválaszthatatlan részét képező, a megállapodásról szóló memorandum közös tervezeteinek előkészítésére vonatkozik. Beszámolt róla, a tárgyalásokon a szovjet külügyminiszterrel alaposan megvitatták a nagy hatótávolságú, tengeri telepítésű robotrepülőgépek problémáit, a szárazföldi interkontinentális ballisztikus rakéták robbanófejei számának javasolt alA két külügyminiszter a washingtoni kockázatcsökkentő központ megnyitásán (Telefoto: ČSTK) A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének határozata a karabahi, örményországi és azerbajdzsáni helyzetről (ČSTK) - A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának Elnöksége szerdai ülésén a következő határozatot hozta a napirenden szereplő kérdésről: 1. Megállapítják, hogy a Karabah- hegyvidéki események nyomán az Azerbajdzsán és az örmény SZSZK-ban kialakult helyzet károkat okoz e két köztársaság népeinek és egészében véve a Szovjetunió - mint egységes, szövetséges és soknemzetiségű állam - népei között a barátság megszilárdításának. Megengedhetetlen, hogy az összetett nemzetiségi-területi kérdéseket az államhatalmi szervekre gyakorolt nyomással próbálják megoldani, az érzelmek és szenvedélyek szításával, mindenfajta önhatalmúlag létrehozott képződményekkel, amelyek a Szovjetunió alkotmányában megerősített nemzetiségi-állam és nem- zetiségi-adminisztratív határok átszabásáért szállnak síkra. Mindez beláthatatlan következményekkel járhat. Határozottan el kell ítélni az egyes személyek és csoportok által elkövetett bűncselekményeket, amelyek emberéleteket követeltek. Tudomásul veendő, hogy az ezért felelős embereket adminisztratív módon és büntetőjogilag is felelősségre vonják. 2 Az Azerbajdzsán SZSZK és az örmény SZSZK népi küldöttei tanácsainak gyökeresen meg kell javítaniuk a lakosság körében végzett tömeges politikai-nevelő munkájukat, a nemzetiségi politika lenini elveinek maradéktalan megtartásával. Mindennél a párt XXVII. kongresz- szusa és azt követő KB-ülések határozataiból és Mihail Gorbacsovnak Azerbajdzsán és Örményország dolgozóihoz, népeihez intézett felhívásából kell kiindulniuk. Minden oldalról és elmélyülten kell elemezni azokat az okokat, amelyek kiélezték a népek közötti kapcsolatokat, s idejekorán meg kell szüntetni azokat, cselekvően fellépve bármilyen nacionalista és szélsőséges megnyilvánulás ellen. Nyugodt, tárgyszerű légkört kell teremteni a munkahelyi közösségekben és a tanintézményekben, mozgósítani kell a köztársaságokban élő minden nemzetiség és népcsoport dolgozóinak erőfeszítéseit a társadalmunkban végbemenő forradalmi átalakulások feladatainak megoldására. 3. Az Azerbajdzsán SZSZK és az Örmény SZSZK Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének a szocialista törvényesség és a közrend megszilárdítása érdekében meg kell tennie a szükséges egyeztetett intézkedéseket, biztosítania kell valamennyi nemzetisége polgárainak törvényes érdekeik védelmét, s szigorúan felelősségre kell vonni azokat, akik cselekedeteikkel megbontják a helyzetet, a testvéri szovjet népek barátsága és együttműködése ellen lépnek fel. 4 A Szovjetunió Minisztertanácsának intézkedéseket kell kidolgoznia, amelyek a Karabah-hegyvi- déki autonóm terület gazdasági és szociális, kulturális fejlődésére sürgető kérdéseinek megoldására irányulnak. 5. A Szovjetunió ügyészségének és a Szovjetunió belügyminisztériumának minden szükséges intézkedést meg kell tennie a közrend megteremtéséért és a lakosság törvén nyes érdekeinek védelméért az Azerbajdzsán és az örmény SZSZK területén. szintjét és más, a hadászati fegyverek korlátozására vonatkozó szerződés előkészítésével összefüggő kérdéseket. Az ilyen megbeszélések fontosak ahhoz, hogy a felek kölcsönösen megértést tanúsítsanak a másik fél igényei iránt, tudatosítsák a problémák, s egyben tehát a végső megoldáshoz vezető utak bonyolultságát is - mondotta Shultz. Megjegyezte, hogy ami a tervezett szerződés előkészítését illeti, most mindkét fél jobb helyzetben van, mint Sevardnadze látogatása előtt. Hangsúlyozta továbbá, hogy a közepes és rövidebb hatótávolságú rakéták felszámolásáról kötött szerződés megtartására vonatkozó megállapodás előkészítése során mindkét fél megerősítette készségét arra, hogy a tavaly decemberi csúcstalálkozón elfogadott határozatokkal összhangban tárgyaljanak erről. Teljes mértékben egyetértettünk abban, hogy ez a kérdés külön megállapodást igényel. Nagyon gyümölcsözőnek minősítette a nukleáris kísérletek kérdésének megtárgyalását és részletesen szólt a többi felvetődött problémáról is. nem tartalmazzák azok a dokumentumok, melyeket már jóváhagytak és Genfben aláírásra készek. Az a tény, hogy nem állapodtunk meg, az Egyesült Államok számára esetleg lehetetlenné teszi, hogy a be nem avatkozás garantálója legyen. Az afgán kérdést meg lehet oldani amerikai garanciák nélkül is. Ami az Afganisztánnak nyújtott szovjet segítséget illeti, a miniszter elmondta: a Szovjetuniónak szerződéses, a két ország kormánya által aláirt megállapodásból eredő kötelezettségei vannak az afgán kormánynyal szemben. Ezek törvényes alapok. Nem áll szándékunkban ezt a szerződést felülvizsgálni. Egyébként ilyen típusú megállapodásaink már 1921 óta vannak Afganisztánnal. Shultz: Javult a helyzet Hasznosnak és tárgyszerűnek minősítette a szovjet-amerikai tárgyalásokat George Shultz. A külügyminisztériumban tartott sajtótájékoztatóján elmondta, a fő figyelmet a hadászati támadófegyverek felére való csökkentéséről szóló szerződés előkészítésének szentelték.
