Új Szó, 1988. március (41. évfolyam, 50-76. szám)

1988-03-21 / 67. szám, hétfő

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJA KOZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA HETFO 1988. március 21. XLI. évfolyam 67. szám ★ Ára 50 fillér Ozemi pártkonferencia a pardubicei Teslában ELŐREHALADÁSUNK FELTÉTELE A GAZDASÁGI FELADATOK TELJESÍTÉSE I Jelen volt Miloš Jakeš elvtárs (ČSTK) - A pardubicei Tesla vállalat üzemi párt­konferenciáját, amelyet szombaton tartottak meg, az eredmények értékelése és a politikai munkában, vala­mint a gazdasági tevékenységben fellelhető hiányos­ságok bíráló értékelése jellemezte. A tanácskozáson jelen volt Miloš Jakeš, a CSKP KB főtitkára. Oldrich Zelinka, az üzemi pártbizottság elnöke az előterjesz­tett beszámolóban többek között megállapította, hogy a vállalat az elmúlt évben az állami terv vala­mennyi meghatározó mutatóját teljesítette, kivéve a készletforgalmat. Megemlítette, hogy 1987-ben a termelésben 90 munkással kevesebb vett részt a szükségesnél. Az 1,16 százalékos műszakszám alacsony. A stabilizáció érdekében lényegesen javíta­ni kell a szociális és munkakörülményeket, nagyobb ütemben kell növelni a munka termelékenységét elsősorban a korszerű technológiák alkalmazásával. A gazdasági mechanizmus átalakításával kapcso­latban a pártkonferencia értékelte a Forradalmi Szak- szervezeti Mozgalomban, a SZISZ-ben, valamint a Nemzeti Front további szervezeteiben dolgozó kommunisták tevékenységét. Hangsúlyozta a sze­mélyes példamutatás jelentőségét, és az elfogadott határozatban egységes eljárásra szólított fel az ideo­lógiai munka terén. A vitában Miloš Jakeš elvtárs is felszólalt. Tanácskoztak a Vág Menti Gépgyár kommunistái A gyorsítás és az átalakítás objektív szükségszerűség Az üzemi pártkonferencián részt vett Jozef Lenárt elvtárs (ČSTK) - A Klement Gottwald nevét viselő Vág Menti Gépgyár konszern­vállalat üzemi pártkonferenciája szombaton ülésezett. A Považská Bystrica-i tanácskozáson részt vett Jozef Lenárt, a CSKP KB Elnökségének tagja, az SZLKP KB első titkára. A konferencián elhangzott beszámoló egyebek között rámutatott, hogy az üzemi pártszervezet az elmúlt két év során az egész tagság munkájának javítására, az üzem legidőszerűbb feladatainak a megol­dására összpontosított. A konferencia vitájában a küldöttek a pártmunka hatékonysága növelésé­ben meglevő tartalékok kiaknázására, például a szocialista munkabrigádok tevékenységének felélénkítésére, a tudományos-műszaki fejlődés, minde­nekelőtt az elektronizáció és a robotizálás eredményeinek gyorsabb gyakor­lati alkalmazására szólítottak föl. A vitában felszólalt Jozef Lenárt is. Miloš Jakeš elvtárs beszéde Bevezetőben tolmácsolta a CSKP KB Központi Bizottságának üdvözletét és nagyra értékelte azokat az eredménye­ket, amelyeket e jelentős vállalatnál a kommunisták és a többi dolgozó a fel­adatok teljesítése során elértek. Hazánkban most zajlanak a pártalap­szervezetek évzáró taggyűlései és a párt­konferenciák, amelyek feladata az, hogy értékeljék az eddigi munkát, megvitassák a jövő feladatait, foglalkozzanak a problé­mákkal, s keressék megoldásuk útjait - mondotta Jakeš elvtárs, majd igy foly­tatta: - Elsősorban arra törekszünk, hogy mozgásba lendítsük a pártot és a kommu­nistákat, hogy még offenzívebben vegye­nek részt az átalakításért, a társadalom demokratizálásáért vívott küzdelemben. A siker elengedhetetlen feltétele a gaz­dasági terv feladatainak teljesítése. Ez a pártpolitika fő célja elérésének alapja a nép életszínvonalának emelésében és szociális biztonságának megszilárdítá­sában. Miloš Jakeš elvtárs kiemelte az üzemi pártbizottság beszámolójának bíráló és igényes jellegét a megvitatott kérdésekkel kapcsolatban, s kiemelte a konstruktív vitát is. Mindez arról tanúskodik, mondot­ta, hogy önök jól ismerik munkájuk elő­nyeit és hiányosságait, s ez vonatkozik az egész vállalatra, a pártszervezetre. Isme­rik azokat a gyengéket is, amelyeket a fel­sőbb irányítási szervek hiányosságai okoznak. A szállítói-megrendelői kapcso­latok problémáiról, a termelési alap elma­radottságáról, továbbá nem kielégítő ki­használásáról és a termelés alacsony színvonaláról van szó. A legfontosabb azonban a tudomány és a technika ered­ményeinek nem megfelelő gyakorlati ér­vényesítése. Ez elsősorban abban nyilvá­nul meg, hogy nem sikerült csökkente- nünk a termelés költségességét, még min­dig nagyon sok nyersanyagot, anyagot és energiát használunk fel. Ez a fő oka annak, hogy nem teljesítjük a nemzeti jövedelem feltételezett növekedését és nem érjük el a szükséges hatékonyságot. Erre a kérdésre kell fordítani figyelmün­ket Az alapvető út a termékek innováció­jának meggyorsítása, hogy azok csúcs- paraméterűek legyenek, és eladhassuk őket az igényes külföldi piacokon is. Je­lenleg ott tartunk, hogy a kapitalista or­szágokba túlnyomórészt nyersanyagokat, félkésztermékeket és jó minőségű köz­szükségleti cikkeket szállítunk, amelyek­kel hazai piacunk szegényebb. Ezt az emberek joggal bírálják. Jakeš elvtárs Üdvözlő távirat (ČSTK) - Gustáv Husák, a Csehszlovák Szocialista Köztársa­ság elnöke üdvözlő táviratot küldött Ali Khameneinek, az Iráni Iszlám Köztársaság elnökének az iráni újév alkalmából. Bohuslav Chňoupek külügymi­niszter ugyanebből az alkalomból gratulált Akbar Velajatinak, az Iráni Iszlám Köztársaság külügyminiszte­rének. ezzel kapcsolatban rámutatott a gépipari termékek exportjában mutatkozó hiá­nyosságokra. Ezek a termékek tekintettel műszaki színvonalukra, minőségükre és néha bizonyos diszkriminációs akadályok­ra, nehezen értékesíthetők a kapitalista piacokon. A népgazdaság teljesítőképességé­nek fokozása érdekében az intenzifikáció útjára léptünk. Arról van szó, hogy kisebb költséggel, nyersanyag-, energia- és anyagmegtakarítással jobb minőségű ter­mékeket állítsunk elő, és nagyobb nem­zeti jövedelmet biztosítsunk. Amint már mondottam, ezt nem lehet a tudományos- műszaki fejlődés hatékonyságának foko- . zása nélkül elérni, önök is erős tudomá­nyos-kutatási bázissal rendelkeznek, amit megfelelően ki kell használni, tovább kell növelni termelékenységét és hatékonysá­gát, hangsúlyozta Jakeš elvtárs. Termé­szetesen ezt nem tehetjük egyedül annak alapján amit kigondolunk, hanem szük­ségszerűen mindent ki kell használnunk, ami ezen a területen a világon létezik. Főleg a Szovjetunióval és a többi szocia­lista országgal való széles körű tudomá­nyos-műszaki együttműködésre kell töre­kednünk. Fontos a fejlett kapitalista or­szágokkal folytatott kölcsönösen előnyös kétoldalú együttműködés is. Jakeš elvtárs beszédének további ré­szében azzal foglalkozott, hogy az év első két hónapjában hogyan alakult a tervtelje­sítés. Megállapította, hogy az elmúlt év­hez viszonyítva bizonyos javulás tapasz­talható, de ugyanakkor figyelembe kell venni a kedvező időjárást is. Nem hagy­hatjuk szó nélkül azonban, hogy az elmúlt két évben a tervezetthez viszonyítva tizenöt milliárd koronával adósak vagyunk a nemzeti jövedelemképzést illetően. Ez természtesen mind a termelési beruházá­sokat mind pedig a szociális és más kérdések további megoldását illetően hi­ányzik, bár ezen a területen többé-kevés- bé az ötéves tervidőszak eredeti céljai szerint haladunk. Erre azonban olyan tartalékokat használtunk fel, amelyek ez­zel kimerültek. Tovább nem haladhatunk ezen az úton. A további szociális fejlesz­tésre meg kell keresnünk a pénzt. A gazdaság intenzifikálásának feltéte­le a gazdasági mechanizmus átalakítása. Ezt már a CSKP XVII. kongresszusa is ösztönözte, s a CSKP KB múlt év decem­beri 7. ülésén már nagyon konkrét formá­ban hagytuk jóvá alapelveit. Abból az egyszerű és egyedül helyes eszméből indulunk ki, hogy céljainkat csakis akkor érhetjük el, ha az emberek megértik, elfogadják őket és aktívan hozzájárulnak elérésükhöz. Ezért szükséges, hogy ne csak munkájukkal járuljanak hozzá a problémák megoldásához, hanem ötle­teikkel, észrevételeikkel is. Ezért törek­szünk egész társadalmi életünk széles demokratizálására. Az állami vállalatról, a mezőgazdasági és nem mezőgazdasá­gi szövetkezetekről szóló törvény a szo­cialista önigazgatás széles körű érvénye­sítése mellett a vállalatok jogkörének és felelősségének lényeges kibővítésével számol az önigazgatás és az önfinanszí­rozás elvei alapján. A vállalatnak meg kell teremtenie az eszközöket a fejlesz­téséhez, és ugyanakkor meg kell birkóz­nia az állami költségvetésbe való befize­tésekkel is. Az állam nem kaphat keve­sebbet, hiszen fedezi az egészségügy, az iskolaügy, a szociális biztosítás, a családi pótlék, a családról való gondoskodás költ­ségeit, utakat, vasutakat épít, vagyis köz­hasznú dolgokat. Az államnak az ország védelmét is megfelelő szinten kell tar­tania. Tehát nem az igények csökkentéséről van szó, a jövőben ezek megnöveksze­nek. A dolgozókolletíváknak nagy lehető­ségük van arra, hogy jó munkával, a nem kis emberi és termelési kapacitás kihasz­nálásával teljesítsék a feladatokat, na­gyobb nyereséget érjenek el, s ebből többet fordítsanak mind a vállalat fejlesz­tésére és a bérekre, mind pedig más szociális szükségletek kielégítésére. Természetesen van itt egy körülmény: nem minden vállalat indul azonos szintről, némelyek nyereségét más területre fordí­tották. Vannak vállalatok, amelyek állami eszközökből épültek, mindenijk megvan (Folytatás a 6. oldalon) Jozef Lenárt elvtárs bevezetőben nagyra értékelte azokat az eredménye­ket, amelyeket a Vág Menti Gépgyár, ez a korszerű üzem ért el a jelenlegi ötéves tervidőszak első két évében. Az üzem dolgozói teljesítették és túlteljesítették a feladatokat, a nyereséget, a munkater­melékenységet és az exportot tekintve egyaránt. A kollektíva jelenleg fokozott erőfeszítéseket tesz az első két hónap során történt lemaradások kiegyenlítésé­re. A vállalat termelési programja jelentős mértékben járult hozzá Szlovákia iparosí­tásához és az egész csehszlovák gazda­ság erősítéséhez, s dolgozói most min­den erejüket és képességeiket az új kor­szerű program elsajátítására fordítják. El­sajátítják a fejlett gyártási technológiákat, növelik szakképzettségüket, leküzdik a nehézségeket - mondotta az SZLKP KB első titkára, majd elismeréssel szólt a pártszervezet tevékenységéről. Rámu­tatott, az üzemi szervezet ösztönzi az egész dolgozókollektíva alkotókészségét és kezdeményezőkészségét, ami meg­mutatkozik a munkások, technikusok, konstruktőrök, technológusok munkájában, az újítók és feltalálók erőfeszítéseiben. Lenárt elvtárs a továbbiakban leszö­gezte: a társadalomban végbemenő for­radalmi változásokkal összefüggésben MA ÉRKEZIK HAZÁNKBA CONSTANTIN DASCALESCU (ČSTK) - Ľubomír Štrougal szövetségi miniszterelnök meghívására hivatalos baráti látogatásra ma hazánkba érkezik Constantin Dascalescu, a Román Kommunista Párt Központi Bizottsága Politikai Végrehajtó Bizottságának tagja, kormányelnök. Constantin Dascalescu a Román Kommunista Párt Központi Bizottsá­ga Politikai Végrehajtó Bizottságá­nak tagja, a Román Szocialista Köz­társaság kormányfője 1923. július 2- án született Breaza városában, munkáscsalád gyermekeként. Bu­karestben közgazdasági tanulmá­nyokat folytatott, majd Moszkvában az SZKP KB politikai főiskoláján ta­nult. 1945-ben lett a Román Kom­munista Párt tagja. Kezdetben az Astra Romana vál­lalatnál dolgozott, ahol különböző párt- és szakszervezeti tisztségeket töltött be; 1947-1949 között szak- szervezeti aktivista volt a kőolaj­iparban. sokan kérdezik, vajon az átalakítás szá­mukra valóban elengedhetetlen-e, vajon nem bonyolítjuk-e feleslegesen életün­ket? De elhangzanak ezzel ellentétben kérdések is - vajon komolyan gondoljuk-e az átalakítást és nem maradunk-e meg félúton. Ezért ismét hangsúlyoznunk kell a XVII. kongresszus jelentőségét, mé­lyebben kell megmagyarázni azokat a fel­tételeket, amelyek a társadalom szociális­gazdasági fejlődése meggyorsítása stra­tégiai irányvonalának a kitűzéséhez ve­zettek. Szeretnék emlékeztetni rá, hogy en­nek az irányvonalnak a megfogalmazásá­hoz alapként szolgált a szocializmus ed­digi építése során szerzett tapasztalatok általánosítása, a jelenlegi szakasz - nö­vekvő és új szükségleteink - elemzése, valamint a szocializmus előrehaladása objektív törvényszerűségeinek az elisme­rése. A XVII. kongresszus mindenekelőtt abból a felismerésből indult ki, hogy ná­lunk kimerültek a gazdaság extenziv fejlő­désének a lehetőségei, és számunkra nincs más út, mint az anyagi erőforrások és a szellemi potenciál intenzív kihaszná­lása. A kongresszus figyelembe vette azt a tényt is, hogy a világban rendkívül intenzív a tudományos-technikai forrada­lom és eredményeinek kihasználása ér­dekében radikálisan kell megváltoztat­nunk a jelenlegi állapotot. Ezeket a belső tényezőket külső feltételek hatványozzák meg - a békéért, a nukleáris katasztrófa ellen, a leszerelésért és a békés egymás mellett élésért vívott küzdelem. Ezért nö­vekszik olyannyira a leszereléshez és (Folytatás a 2. oldalon) Csehszlovák vezetők távirata Afganisztánba (ČSTK) - Miloš Jakeš, a CSKP KB főtitkára, Gustáv Husák köztár­sasági elnök és Ľubomír Štrougal szövetségi miniszterelnök az afgán újév alkalmából üdvözlő táviratot küldött Nadzsibuilahnak, az Afga­nisztáni Népi Demokratikus Párt Központi Bizottsága főtitkárának, az Afgán Köztársaság elnökének, va­lamint Ali Kistmand miniszterel­nöknek. A távirat hangsúlyozza, hogy Csehszlovákia nagyra értékeli és teljes mértékben támogatja az afgán nép törekvéseit, melyek az Afga­nisztáni Népi Demokratikus Párt ve­zetésével a nemzeti megbékélés politikájának következetes megvaló­sítására irányulnak. Meggyőződé­sünk, hogy a Csehszlovákia és Af­ganisztán közötti hagyományos ba­ráti kapcsolatok, az együttműködés a jövőben is sokoldalúan fejlődik a két ország népeinek javára, a vi­lágbéke és a haladás ügyét szol­gálva. Bohuslav Chňoupek külügymi­niszter ugyanebből az alkalomból köszöntötte Abdái Vakilt, az Afgán Köztársaság külügyminiszterét. 1965-ben a párt IX. kongresszu­sán az RKP KB tagjává választották. Ettől az évtől kezdve a Nagy Népi Gyűlés, a parlament képviselője is. 1973-ban a Román Szocialista Köz­társaság Államtanácsának tagja lett, egy évvel később pedig az RKP KB szervezési osztályának a vezetője. 1976-ban a KB Politikai Végrehajtó Bizottságának tagjává választották. 1976-1980 között egyúttal az RKP KB titkára is. Közben elnöke a Me­zőgazdasági Termelőszövetkezetek Országos Szövetségének, a Gazda­sági és Szociális Tanácsnak, vala­mint a Dolgozók Országos Tanácsa Végrehajtó Bizottságának. 1979- ben lett tagja az RKP KB Politikai Végrehajtó Bizottsága állandó irodá­jának. A Román Szocialista Köztársa­ság kormányelnökévé a Nagy Népi Gyűlés 1982. májusában megtarott ülésén választották. 1982-től első elnökhelyettese a Román Szocialis­ta Köztársaság gazdasági és társa­dalmi fejlődésével foglalkozó legfel­sőbb tanácsnak. Constantin Dascalescu a Szocia­lista Munka Hőse, valamint további román és külföldi kitüntetések birto­kosa. Többször járt hazánkban, utoljára 1983. januárjában, amikor is a Var­sói Szerződés tagállamai Politikai Tanácskozó Testületének ülésén vett részt. Jozef Lenárt elvtárs beszéde

Next

/
Thumbnails
Contents