Új Szó, 1988. február (41. évfolyam, 25-49. szám)
1988-02-15 / 37. szám, hétfő
Arjai, egyesüljetek! Pillanatfelvétel a szmpompás megnyitóról Lobog az oiimpM- láng Catgmyben ötvenhét ország az eddigi legnagyobb téli seregszemlén # Jirí Parma vitte a csehszlovák zászlót SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJA KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA Nélkülözhetetlen feltételek A CSKP Központi Bizottságának 7. ülésén elfogadott határozatokban kifejezően megnyilvánult, hogy a gazdasági mechanizmus átalakítása napjaink közvetlen feladatává vált. A kétfokozatú irányítás kialakítására, a nagykereskedelmi és felvásárlási árak általános rendezésére, az önálló elszámolás gyakorlatának fokozatos kiszélesítésére, valamint az új törvények és jogi előírások kiadására, illetve a régiek módosítására vonatkozó határidők rohamosan közelednek. S az átalakítás programja már nemcsak gondolkozásra, hanem célirányos, sürgős cselekvésre is készteti a dolgozók egész társadalmát, főleg a gazdasági vezetőket, a mesterektől kezdve egészen a miniszterekig. Nem véletlenül hangsúlyozzuk tehát, hogy az előirányzott társadalmi és gazdasági átalakításhoz napjainkban kell megteremteni a szükséges feltételeket. A termelés szakaszán ez elsősorban azt jelenti, hogy a 8. ötéves tervben és az 1988-as állami végrehajtási tervben előirányzott feladatok teljesítése során az átalakítás végső céljaiból kell kiindulni. Ezek között az egyik legfontosabb feladat az, hogy az előttünk álló időszakban, a piacokért folyó verseny egyre igényesebb teltételei között elismert partnerként vehessünk részt a világméretű nemzetközi munkamegosztásban. S csak olyan termékekkel jelentkezzünk a hazai és a külföldi piacokon, amelyek tényleges szükségleteket elégítenek ki, s minőségi színvonaluk, használati értékük teljes mértékben kielégíti a megrendelő igényeit. Ma már világosan látjuk, hogy ezeket a célokat a gazdasági irányítás régi, centralizált módszereivel nehez lenne elérni. Olyan gazdasági mechanizmusra van tehát szükségünk, amely a termékek minőségében, használati értékében és főleg árában megnyilvánuló társadalmi munkatermelékenységünket a világpiacon érvényesülő társadalmi munkatermelékenység szintjére emeli, s az annak megfelelő szinten fejleszti tovább. Pártunk vezetésével egy ilyen mechanizmus kialakítására törekszünk, amely azonban a változások mélysége, s az összefüggések bonyolultsága miatt csak tervszerű fokozatossággal, lépésről lépésre valósítható meg. Az új gazdasági mechanizmus kialakításához egyaránt meg kell teremteni a jogi, a szervezési és a tárgyi feltételeket. Ezen az utón csak úgy juthatunk előbbre, ha mindhárom területen párhuzamos haladást értünk el. Hiába biztosítanánk például a jogi feltételeket, konkrétan az állami vállalatról szóló törvény elfogadásával, ha nem valósulna meg a kétfokozatú irányítás elve, s ha nem érnénk el megfelelő előrehaladást a termelési szerkezet átalakításában, valamint a szállítói-megrendelői kapcsolatok egészséges fejlesztéséhez szükséges anyagi feltételek kialakításában. A jogi feltételek megteremtéséhez elsősorban tudományos igényességgel végzett elméleti munkára van szükség, amiben egyaránt támaszkodhatunk hazai tapasztalatokra, s a baráti szocialista országok tapasztalataira. A tudományosság elve a gyakorlattal való szembesítést is megköveteli, aminek egyik jelentős formája volt a vállalati és szövetkezeti törvénytervezetek társadalmi vitája. A jogalkotás, főleg a pénzügyi vonatkozású előírások területén sokat meríthet a vállalati önállóság és felelősség növelésére irányuló gazdasági kísérletből is, amely egyre szélesebb alapokra helyezi az ilyen irányú tapasztalatszerzést. Sokkal bonyolultabb a helyzet a szervezési feltételek kialakításában, mert ez közvetlenül érinti az embereket, eddig betöltött munkaköreiket. Ezzel kapcsolatban hangsúlyozni kell, hogy a gazdasági mechanizmus átalakítása a termelőeszközök társadalmi tulajdonán nyugvó szocialista alapokra és elvekre épül, a szocialista gazdálkodásban rejlő lehetőségek és előnyök jobb kihasználására irányul. Senkit sem fenyeget tehát valamiféle egzisztenciális bizonytalanság, mindenki képességei és legjobb tudása szerint érvényesülhet mind az új feltételek kialakítására irányuló tevékenységében, mind pedig az új gazdasági mechanizmus gyakorlati alkalmazásában. Tény azonban, hogy az átalakulás követelménye az emberi tényezőre is vonatkozik. Ami azt jelenti, hogy számos esetben nemcsak a munkastíluson, hanem a munkahelyen is változtatni kell. S mivel az új feltételek között a munkához való viszonyulás, a hozzáértés, a lelkiismeretesség, a felelősségvállalás és a társadalmi érdekek szem előtt tartása lesz a mérvadó, mindez objektívabb feltételeket teremt a munka szerinti elosztás szocialista elveinek érvényesítéséhez is. Ami az átalakítás tárgyi feltételeinek a kialakítását illeti, a tapasztalatok arra utalnak, hogy ezen a területen az eddigiek folyamán, főleg a 8. ötéves tervidőszak első két évében többet is tehettünk volna. Úgy tűnik, hogy a vállalati gazdálkodásért felelős vezetők számos esetben nem tulajdonítottak kellő jelentőséget a terv minőségi mutatóinak, a termelés anyag- és energiaigényességének csökkentésére irányuló feladatoknak, s a megrendelések pontos teljesítése helyett tétlenül szemlélték az eladhatatlan készletek fokozatos felhalmozódását. Az ilyen vezetők még mindig nem tanúsítják eléggé, hogy a társadalmi munkatermelékenység nemzetközi élvonalához való felzárkózás tekintetében - figyelembe véve a nemzetközi összehasonlítások adatait - éppen a termelés anyag- és energiaszükségletének csökkentésében, a hatékonyság és a minőség javításában van a legtöbb tartalékunk, ami egyúttal a nemzeti jövedelem előirányzott növelésének döntő forrását is képezi. Márpedig a nemzeti jövedelem növelése nem valamiféle öncélú mutató, hanem azt fejezi ki, hogy milyen ütemben valósíthatjuk meg az ilyen irányú fejlesztéseket, s milyen forrásokkal rendelkezhetünk szociálpolitikai céljaink eléréséhez. A tervidőszak előttünk álló nem egészen három éve elegendő teret és időt nyújt ahhoz, hogy minden vonatkozásban kedvező feltételeket alakítsunk ki a társadalmi és gazdasági átalakítás bonyolult programjának megvalósításához, s bepótoljuk azokat a lemaradásokat, amelyek a minőségi mutatók teljesítésében tapasztalhatók. Ez nemcsak általános érvényű társadalmi érdek, hanem az egyes vállalati kollektívák közvetlen érdeke is, mert az új gazdasági mechanizmus feltételei között kibontakozó egészséges gazdasági versenyben az lesz a nyertes, aki hamarabb elsajátítja az új munkastílust, az új irányítási és szervezési módszereket. MAKRAI MIKLÓS HETFO 1988. február 15. XLI. évfolyam 37. szám ★ Ára 50 fillér (Telefoto - ČSTK) (ČSTK) - Kanada, a világ második legnagyobb országa, szombaton ünnepélyesen üdvözölte a XV. Téli Olimpiai Játékokon részt vevő 57 ország csaknem 1800 sportolóját. Calgaryben a McMahon-stadionban került sor a színpompás megnyitó- ünnepségre, mely látványos képekben vázolta az ország múltját, hagyományait és jelenét A díszpáholyban jelen volt Jeanne Sauve asszony, Kanada főkormányzója, Brian Mulroney kormányfő, Juan Antonio Samaranch, a Nemzetközi Olimpiai Bizottsáq elnöke, valamint további díszvendégek, akik a több mint 60 000 nézővel együtt megtekintették a pazar megnyitót. A műsorban felléptek az ország őslakosságának, az indián törzseknek képviselői, a kanadai lovas- rendőrség tagjai, táncosok, énekesek és fiatal sportolók. A közel 6000 szereplő felejthetetlen bemutatót tartott. Az ünnepség elején felvonták a téli olimpiai játékokon részt vevő országok lobogóit. Ezután került sor a küldöttségek ünnepélyes bevonulására. A sort már hagyományosan Ma érkezik hazánkba Algéria miniszterelnöke (ČSTK) - Ľubomír Štrougal szövetségi miniszterelnök meghívására háromnapos hivatalos baráti látogatásra ma érkezik hazánkba Abdái Hamid Brahimi, az Algériai Demokratikus és Népi Köztársaság kormányfője. xxx Abdái Hamid Brahimi 1936. április 2-án született Kusztantinban. Jogi diplomát szerzett, majd a politikai tudományok intézetében, ezt követően pedig Párizsban folytatta tanulmányait. Megszerezte a közgazda- sági tudományok doktora címet. Miután tagja lett a Nemzeti Felszaba- ditási Front pártnak, mindjárt aktívan bekapcsolódott a nemzeti felszabadító mozgalomba, 1954-től a Nemzeti Felszabadító Hadsereg harci alakulatainak parancsnoka. E hadsereg tisztjeként egészen 1962-ig hazája függetlenségének kivívásáig tevékenykedett. 1963-ban prefektussá nevezik ki Annabában, 1966-tól a Francia-algériai Ipari Együttműködési Szervezet párizsi hivatalának igazgatója 1970-1975 között egyetemi előadó hazájában, később a Sonatrach kő- olajtársaság gazdasági tanácsadója, majd a társaság nagy-britanníai Görögország sportolói nyitották meg, utolsóként a rendező Kanada versenyzői haladtak. A csehszlovák küldöttség zászlóvivője Jirí Parma síugró világbajnok volt. Frank King, a calgaryi téli olimpiai játékok szervező bizottságának elnöke üdvözölte a résztvevőket, majd átadta a szót Juan Antonio Sama- ranchnak. A NOB elnöke köszönetét mondott a szervező bizottságnak és Calgary minden polgárának a nagyszerű felkészülésért és kifejezte reményét, hogy a kitűnő sportpályák az olimpiai játékok befejezése után az ország fiatal sportolóinak rendelkezésére állnak majd. Ezt követően Jeanne Sauve, Kanada fókormány- zója hivatalosan megnyitottnak nyilvánította a calgaryi XV. Téli Olimpiai Játékokat. A megnyitó következő részében 1100 calgraryi diák lepte el a pályát és élőképekben bemutatták az olimpiai sportágakat, majd felcsendült az olimpiai himnusz és felvonták az olimpiai zászlót. Ezer galambot repítettek föl, jelképezve a játékok békés eszméjét. Az ünnepi hangulat egyre inkább fokozódott. Ralph Klein, Calgary polgármestere átvette a téli olimpiák történelmi lobogóját, melyet 1952- ben Oslo adományozott az olimpiai mozgalomnak. A stadion kapujában két ismert kanadai sportoló, Cathy Priesner és Ken Read jelent meg az olimpiai fáklyával. A váltót átnyújtották Robyn Perry 12 éves calgaryi diáklánynak, aki utolsóként vitte az Olympiából több ezer kilométeres útjára indított lángot. Helyi idő szerint 14.36 órakor lobbant fel Calgaryben az olimpiai láng. Tiszteletére (Folytatás a 7. oldalon) (ČSTK) - A szovjet külügyminisztérium határozottan tiltakozott az USA moszkvai nagykövetségénél az amerikai haditengerészet pénteki fekete-tengeri provokatív akciója miatt. Amint arról Gennagyij Geraszimov külügyi szóvivő szombati sajtó- értekezletén beszámolt, a tiltakozás leszögezi: a szovjet fél az amerikai hadihajók eljárását a szovjet-amerikai kapcsolatok aláaknázására irányuló akciónak minősíti. A teljes felelősséget kizárólag az amerikai fél viseli - hangsúlyozza a külügymi- nisztériumi tiltakozás, s felhívja rá a figyelmet, a hasonló incidensek megismétlődésének megakadályoés egyesült államokbeli képviseletének vezetője. A párt IV. kongresszusán, 1979 januárjában megválasztották a központi bizottság póttagjává, tervezési és területfejlesztési miniszterként pedig a kormány tagja lett. Ebben a tisztségében a nagy állami vállala- ' tok átszervezését, tevékenységük hatékonyságának növelését szorgalmazta. 1983 decemberében, az V. pártkongresszuson a KB tagjává választották, majd 1984 januárjában a politikai bizottság póttagja lett. Ugyanazon év januárjától látja el a kormányfői tisztséget Brahimi miniszterelnöki teendői mellett tudományos munkát is végez, számos gazdasági témájú tanulmány szerzője. Szándékos provokáció Szovjet tiltakozás a fekete-tengeri incidens miatt zását a szovjet fél joggal várja el az amerikai kormánytól. Nyikolaj Markov ellentengernagy, a szovjet fegyveres erők vezérkarának csoportfőnök-helyettese ugyancsak sajtóértekezleten adott tájékoztatást az incidens részleteiről. Megerősítette, hogy február 12- én két amerikai hadihajó - a Cáron torpedóromboló és a Yorktown cirkáló - a Krím déli partjai közelében megsértette a szovjet államhatárokat, több mint hét kilométer mélységbe hatolt be a szovjet felségvizekre. Az incidens során az amerikai hajók szovjet hadihajókkal ütköztek (Folytatás a 2 oldalon)
