Új Szó, 1988. február (41. évfolyam, 25-49. szám)
1988-02-29 / 49. szám, hétfő
A tömegsport fejlesztésén és népszerűsítésén fáradoznak Ha ČH Košice, akkor nem csak vízilabda Sikerekben gazdag volt az 1987-es esztendő a fennállásának 36. évfordulóját ünneplő kassai (Košice) ČH testnevelési egyesületnek, melynek elnöke, Kuko János a napokban megtartott évzáró közgyűlésen nagyra értékelte a nyolc szakosztályban működő 648 tag munkáját. Külön kiemelte a szabadidősportot népszerűsítő alapozó testnevelés szakosztályban ténykedő 50 nő tevékenységét, akik a dzsesszgimnasz- tikán kívül rendszeresen részt vettek különféle tömegsportrendezvényeken. A hagyományokhoz híven tavaly is a vízilabdázók érték el a legjobb eredményeket. A felnőtt csapat Bottlik László vezetésével 25. alkalommal nyert bajnokságot - ismét nagy fölénnyel. Az Európa-szerte ismert együttes tagjainak zöme ott volt a strasbourgi C-csoportos Euró- pa-bajnokságon győztes gárdában. A ČH pólósait többek között Štefan Lazar, az SZSZK belügyminisztere is kitüntette. A hazai medencékben már évek óta verhetetlen felnőtt csapaton kívül az ifjúságiak és a serdülök is aranyérmesek lettek korcsoportjukban A kassai vízilabdasport tehát minden fronton szilárdan őrzi vezető helyét. Van azonban a pólón kívül az egyik legsikeresebb kelet-szlovákiai sportegyesúletnek más szakosztálya is. Igaz, ezek az eredményességet tekintve tisztes távolból követik a sikersportágat, az utóbbi időben azonban sokat fejlődtek. A több mint 200 aktív sportolóval rendelkező úszószakosztály 1987- ben a közelmúlt legjobb eredményeivel dicsekedhet. Tavaly a női csapat első lett az SZNL-ben, ám a roppant izgalmas és szoros osztályozón csupán két segédponton múlott az élvonalba jutása. A férfiak szintén az élmezőnyben végeztek, s az idén ők is az első hely megszerzését tűzték ki célul. A versenysporton kívül fokozott figyelmet fordít a szakosztály az alapozó úszóoktatásra. Az elmúlt évben több mint háromezer kisiskolás sajátította el az úszás alapjait (1986- ban mindössze 1800). Ez a rohamos növekedés annak köszönhető, hogy elkészült a korszerű 50 méteres fedett uszoda, ahol most már zavartalanul folyhat az oktatás. A gyerekeken kívül a sportegyesület tagjai és azok családtagjai részére is rendezett a szakosztály tanfolyamot. Nagy népszerűségnek örvendett az 1000x100 méteres staféta, melyen valamennyi korosztály képviseltette magát. Ezt az egyre népszerűbbé váló tömegsportrendezvényt ezentúl évente megismétlik, s a rendezők remélik, hogy az elmúlt évihez hasonló lesz az érdeklődés. Évről évre emelkedik a tekeszakosztály tagjainak száma. A jelenlegi körülményeket figyelembe véve az eredmények megfelelnek a lehetőségeknek. A férfiak a kerületi bajnokság őszi idényét követően a 14 csapatból álló mezőnyben a hetedik helyen tanyáznak, míg a nők többnyire csak tornákon vesznek részt. Legutóbb Bratislavában a CH versenyén másodikok lettek. Igen népszerű az ifjúság körében a karate, de az eredmények egyelőre még váratnak magukra. A ČH testépítői közül Peter Švéda és Reichstadter Ottó dobogós helyen végzett a szlovákiai bajnokságon, s indulhatott az országos seregszemlén. Annak ellenére, hogy 1987-ben aktívabbak voltak a 15 éve fennálló sakkszakosztály versenyzői, a múlthoz képest gyengébben szerepeltek. A csapat az utolsó helyen végzett až SZNL-ben, azonban az idén is itt szerepel, mert emelték a mezőny létszámát. Elbúcsúztak azoktól a sakkozóktól, akik rendszertelenül jártak az edzésekre és a mérkőzésekre, s remélik, ezzel az intézkedéssel és a hiányosságok megszüntetésével sikerül megszilárdítani a fegyelmet. Fokozott figyelemmel kísérte a sportegyesület vezetősége a röpBottlik László a ČH Košice minden idők legsikeresebb edzője február 15-től a Mladoszt Zágráb vízilabdacsapatának a szakvezetője. Az évzáró közgyűlésen az egyesület vezetői búcsúztatták (Rudolf Vítkovíc felvétele) labda-szakosztály munkáját. Egyrészt azért, mert az SZNL-ben szereplő férfigárdának nem volt hol lejátszania hazai mérkőzéseit, s emiatt alacsonyabb osztályba került. De nemcsak a felnőttek készültek, játszottak nem megfelelő körülmények között, hanem az ifjúságiak és a serdülők is. A szakvezetők remélik: a jövőben javul a helyzet, és ez meglátszik majd az eredményességen. Tavaly egy bajnoki versenyen sem vettek részt a CH sportlövői. Ez némi meglepetésnek számít, hiszen a házibajnokságokon elég jó eredményeket értek el a kassai versenyzők. Tárgyalások folynak a helyi sportiskolával. A közeljövőben nagyobb mértékben támogatná a szakosztály a fiatal tehetségeket, s ez hozzájárulna a sportág fejlődéséhez. A ČH Košice sportegyesület valamennyi vezetője a tömeg- és a szabadidősport fejlesztésén és népszerűsítésén fáradozik. Minden támogatást megad az alapozó testnevelés szakosztálynak, melynek hónapról hónapra egyre több tagja van. A nők körében a dzsesszgimnaszti- ka a legnépszerűbb, míg a férfiaknál többnyire a teremfoci és a kosárlabda. Mivei még mindig tornaterem hiánnyal küszködik az egyesület, ezért az idei évben számos természetjáró és kocogó rendezvényt tervez, és a vezetők remélik, szép számmal jelentkeznek majd érdeklődők. A sportegyesület tagjainak a fele megszerezte a Rátermettségi Jelvényt. Ez is bizonyítja: magas szinten van a tömegsport a kassai ČH-ban. ZSIGÁRDI LÁSZLÓ Milyen legyen az iskolai tornaóra? új szú 1988. II. 29. Már régóta folyik a vita arról, hogy milyennek kellene lenniük a tornaóráknak a szovjet iskolákban. A Szovjetunióban általában nagy figyelmet fordítanak a testnevelésre, heti két tartalmas tornaóra megtartására törekednek szakképzett testnevelő tanárok irányításával. Ezenkívül rendszeres sportolási lehetőséget biztosítanak a gyerekeknek az iskolai egyesületekben. Sőt, néhány iskolában nem két, hanem három, esetleg még több órát is tartanak hetente, beleszámítva a reggeli és délutáni foglalkozásokat. Ennek ellenére nem lehetünk elégedettek az iskoláskorúak testi fejlődésével. Nagyon ügyetlenek a játékokban, és sok közöttük a túlsúlyos. Ezen a nyáron fültanúja voltam egy beszélgetésnek, mely két apa között zajlott iskoláskorú gyermekeikről, és a téma sajnos nagyon ismerős volt. Az egyik arról panaszkodott, hogy nemrégiben horgászni ment a fiával és kiderült, hogy a gyerek nem tud átkelni a folyón egy fatörzsön, tábortüzet rakni, a fejesugrásról nem is beszélve. A másik egyáltalában nem csodálkozott ezen, csupán hozzátette, hogy az ö fia röplabdázni sem tud rendesen, pedig tornából ötöse van. Gyakran hoznak fel hasonló példákat a szülők az iskolai értekezleten. És a tanároknak ritkán sikerül kielégítő magyarazatot adniuk erre a jelenségre. A probléma mindenesetre több okra vezethető vissza. De kisebb vagy nagyobb mértékben minden esetben összefüggnek a tanár egyéniségével, azzal, hogy milyen módon vezeti az órákat. Néhány évvel ezelőtt még a test- nevelési órák számának növelésében látták a kiutat. A gyakorlat azonban megmutatta, hogy ez önmagában még nem vezet eredményre. Vaszilij Szuhomlinszkij iskolaigazgató, tudós, több tanulmány szerzője ezzel kapcsolatban a következőket mondta: „Kevés az óraszám matematikából, irodalombói és történelemből is. Hiába növeljük azonban az óraszámot, semmi sem fog változni, ha ugyanaz marad az órák tartalma és a hozzáállás“. Minden pedagógusnak alkotó módon kell ellátnia a feladatát, és ez vonatkozik a testnevelő tanárokra is. Régen azt tartották, hogy tornatanárnak könnyű lenni és többek között ez a hozzáállás is tükröződött a munka végeredményében. A diákok érdeklődése a testnevelés iránt csökkent, az ebből származó összes következménnyel együtt. Ezért beszélnek ma olyan sokat a sablonos tanítás káráról, és behatóan tanulmányozzák a legjobb tornatanárok tapasztalatait. A tudósok munkáját a tornatanárok gyakorlati módszertanának beható vizsgálata előzte meg, és olyan szemináriumok rendezése, ahol az újító pedagógusok a gyakorlatban is bemutatták, hogyan vezetik órájukat. A többféle megközelítés ellenére minden előadó különös figyelmet szentelt a foglalkozások játékos jellegének és az egész osztály bevonásának a gyakorlatok végrehajtásába. Mindegyikük vidámmá, szórakoztatóvá tette az órát, hogy a gyerekek is élvezzék. Ezzel is azt a jól ismert pedagógiai tényt támasztva alá, hogy csak az marad meg biztosan a gyerekekben, ami érdekes. Az új testnevelési tanterv remélhetően fejleszti majd a tanárok alkotókedvét és önállóságát. Érthető, önmagában ez a program, bár készítői a gyerekek elvárásaiból és igényeiből indultak ki, nem oldja meg az összes problémát. Biztosan felmerülnek újabb vitás kérdések. De ezek már a következő lépést fogják előkészíteni. MARGARITA SARGINA (APN) A nők és a testnevelés (1) Korunkban a nőknek, főleg az édesanyáknak nem kis feladatoknak kell eleget tenni. Helyt kell hogy álljanak mind a munkahelyükön, mind otthon, a háztartás vezetésében, a gyermekek nevelésében. Ezen kívül a környezetük, főleg a szűkebb, a család elvárja: egy nő a munkáját természetesen jól, de kedvvel is végezze és ne hanyagolja el a külső megjelenését sem. Ez utóbbi persze minden nő belső, természetes igénye is kell, hogy legyen. Az említett feladatok, elvárások teljesítését nagymértékben megkönnyíti, ha a nők szabadidejükben találnak időt és módot a rendszeres mozgás végzésére, ami a szépség- ápolás egyik nélkülözhetetlen tartozéka, és kétségkívül hozzájárul jó közérzetükhöz, megjelenésükhöz és a kívánt alakjuk megőrzéséhez is. Annak érdekében, hogy a rendszeres és megfelelő testmozgás minél több nő életében fontos helyet foglaljon el, szóljunk részletesebben arról, milyen érvek szólnak mellette. EGÉSZSÉGÜGYI SZEMPONTOK. A nők jelentős hányada munkahelyén főleg ülve vagy állva végzi munkáját, ezek a testhelyzetek pedig a szervezetet egyoldalúan terhelik meg. A házimunkák nagy része is (pl. a főzés, mosogatás, vasalás stb.) lényegében ún. statikus izom- munka, hiszen ezeket a tevékenységeket többnyire állva, kissé előrehajolva végezzük, ami a hátgerincet alaposan igénybe veszi. Ha hosszan tartó tevékenységről van szó, akkor ez is egyoldalú megterhelést jeient a szervezetnek, mivel bizonyos izmok (elsősorban a nyak, a váll, a hát izmai, valamint a lábszárizmok) tartósan vannak feszült állapotban, nincs meg a lehetőségük a szükséges ellazulásra. Ismeretes, a szervezet számára az egyoldalú megterhelést jelentő statikus izommunka végzése közben az izmok vér- és tápanyagellátottsága elég sokáig kedvezőtlen. Ennek következtében csakhamar fellép a fáradtságérzet és nem ritka a különböző, kisebb- nagyobb izomfájdalmak megjelenése sem. Az egyes mozgástevékenységi formák végzése tehát azért ajánlatos, hogy a szervezet az egyoldalú megterhelés után felfrissüljön, a közérzet pedig javuljon. A jól megválasztott ós zenére végzett tornagyakorlatok, a kellemes tempójú futás, úszás ugyanis tulajdonképpen a dinamikus izommunka, ami azt jelenti: az egyes izomcsoportoknak alkalmuk nyílik mind a megfeszülésre, mind az ellazulásra. Ez pedig az izmok jobb vér- és tápanyagellátottságához vezet, s ezáltal frissül fel az egész szervezet. Ismeretes, hogy hazánkban 15 év felett a nők nagy részének súlyfeleslege van. Az említett tény eddig átlagosan minden második nőt érintett, a tavalyi év statisztikai adatai szerint azonban már csaknem kétharmaduk küzd súlytöbblettel. Ez pedig sem egészségügyi, sem esztétikai szempontból nem kívánatos jelenség. Köztudott, hogy a kövérséget több ok is idézheti elő. A leggyakoribb viszont az, hogy nem megfelelő az arány a felvett táplálók kalóriaértékónek a nagysága és a leadott energia mennyisége között. A legtöbben azután minél gyorsabban szeretnének megszabadulni súlyfeleslegüktől és a különböző, minimális energiatartalmú diétától várják a csodát. Megfeledkezve arról, a legtöbb ilyen diéta csak átmeneti sikert hozhat, hiszen a befejezőkkel gyorsan, keservesen leadott kilókat nagyon könnyű „felszedni“, tovább szem elől tévesztik azt is, hogy mindegyik radikális és gyors testsúlycsökkenést eredményező diéta - főleg, ha nem orvosi felügyelet mellett végzik - a szervezetre és az egészségre károsítóan hat. A normális testsúly visszanyerésére tehát a legalkalmasabb módszer, ha ésszerűen csökkentjük a felvett táplálék kalóriaértékét és növeljük a napi tevékenység folyamán leadott energia nagyságát. Más szóval, a fogyókúrába - a diéta mellett - ajánlatos beiktatni a testmozgást is. Kísérletei igazolják, hogy a csak koplalással és kevés energiatartalmú táplálékkal eléft, gyors és nagyobb mértékű testsúlycsökkenéskor a leadott testsúly nagyságának csupán az 1/3-át teszi ki a zsírszövetekből leadott mennyiség, míg a többi az izomzat, az aktív testtömeg súlycsökkenéséből adódik Azonban, ha a fogyókúra az ésszerű diétának és a megfelelő testmozgásnak az összekapcsolásából áll, úgy a fogyáskor teljes mértékben csak a nem kívánatos zsírpárnák tűnnek el, az izomzatot pedig nem éri károsodás. Sőt, mi több, kismértékben gyarapodhat is, ami viszont a szervezet jobb működését segíti elő. Érdemes említést tenni arról is, hogy kinek van szüksége fogyókúrára. Annak, akinek a testsúlya már több, mint 10 százalékkal nagyobb az átlagos, normális értéknél. Az optimális testsúly megállapítására több módszer létezik. Az egyik szerint a nők esetében a normális testsúly nagyságát úgy állapítjuk meg, hogy a testmagasságból levonunk 105-106-ot (egyénenként azonban kisebb eltérések lehetségesek). A TESTTARTÁS. A nők jó megjelenéséhez feltétlenül hozzátartozik a szép, helyes testtartás, állás, járás és ülés közben. Az esztétikai szempontokon kívül nem elhanyagolandó az egészségügyi szempont sem. A jó testtartás többek között elősegíti az egyes szervek optimális elhelyezkedését, valamint azok kellő működését, hozzájárul a helyes izomérzés (a feszülés és az ellazulás) kialakulásához. Az ágyéki gerinc kellő mértékű homorulata pedig megakadályozza a hasizmok ellazulását és azok erősítésével biztosítja a has belső szerveinek a jobb működését. A helyes testtartásnak a szervezetre gyakorolt kedvező hatása amők teljesítőképességében is visz- szatükröződik. Közismert az a tény is, hogy a testtartás sok mindent alárul az egyén lelkiállapotáról, hangulatáról. Ha valaki rosszkedvű, a testtartásában is több hiba fedezhető fel. Ezzel szemben, aki jóked- vűf kiegyensúlyozott, az általában megfelelően kihúzza magát és a mozgása harmonikus. A testtartással kapcsolatban lényeges; tisztában legyünk azzal, mi is jellemzi a helyes testtartást. Az állás közbeni jó testtartás fő ismertetójele a helyes egyensúly. Látszólag mozdulatlanul, de természetesen, kiegyenesedve állunk, a test azonban állandó dinamikus egyensúlyban van. Ami azt jelenti, hogy a testsúly hol a lábfejen, hol pedig a sarkon nyugszik Ezek az apró egyensúlyozó mozgások biztosítják a gerinc porckorongjainak és ízületeinek az egyenletes terhelödé- sét. A jó testtartás további ismertető- jegyei: a fej előre néz, a has be van húzva, tehát a gerinc állás közben is megtartja normális görbületeit. Járás közben akkor beszélünk jó testtartásról, ha a test minden lépésnél, elrugaszkodásnál teljesen kiegyenesedik és a testsúly pedig az elöl levő lábon van, a hátul levő láb előrelendülése közben. Itt jegyezzük meg, a hátul levő láb a test előredő- lésének a következményeképpen passzívan lendül előre. A járás közbeni helyes testtartáshoz a kar és a láb természetes, összehangolt mozgása is hozzátartozik. A szép járás nélkülözhetetlen feltétele továbbá a megfelelő cipőviselet, ami nemcsak a divatot, hanem a láb kényelmét is szolgálja. Annak érdekében, hogy a testtartásunk ülés közben is megfelelő legyen, lényegében ugyanarra kell ügyelnünk, mint a helyes állásnál. Fontos, hogy a felsőtest apró, egyensúlyozó mozgásokat végezzen, a szék háttámlája könnyedén támassza a hátat, a láb pedig leérjen a földre. Az ülés közbeni jó testtartást csak elősegíti, ha az asztal és a szék méretei is megfelelőek. A helyes testtartás elsajátítását egyébként jelentősen megkönnyítik a célszerűen megválasztott tornagyakorlatok végzése, a sokoldalú mozgás és az úszás. KUBÁŇNÉ dr. GERI ÉVA Az új 50 méteres fedett uszodának nemcsak a ČH vízilabdázói és úszói örülnek, hanem a város apraja-nagyja is (ČSTK-felv.)
