Új Szó, 1988. február (41. évfolyam, 25-49. szám)

1988-02-27 / 48. szám, szombat

Ünnepelnek is, de főleg dolgoznak Bepillantás a nőszövetség nyitrai (Nitra) szervezetének munkájába Természetesen a többi társadalmi szervezethez és az egész ország lakos­ságához hasonlóan - a Nyitrai járás női is megemlékeznek a februári győzelem 40. évfordulójáról. Kissé rendhagyó módon márciusban, a nemzetközi nőnap megün­neplésével egyidejűleg. S csak a javukra írhatom, hogy ennek a döntésnek hátteré­ben - kimondatlanul is - meghúzódik az a nézet, hogy a ma kevesebb ünneplést és több munkát követel. Persze a két említett esemény jellegéből következő kellő tiszteletadás sem marad el. Rokon­szenves dolog például, hogy az ez alka­lomból rendezendő járási plénumülésre meghívják valamennyi, szám szerint 136 alapszervezetük elnökeit s nem feledkez­nek meg a Népi Milícia nőtagjairól sem. Egyebek között számítanak a ma már nyugdíjas Božena Žiakova részvételével, aki annak idején a járásban a milícia alapító tagja volt. Dagmar Zelenkovát, a Szlovákiai Nő­szövetség járási bizottságának titkárát először is arról faggatom, hogy tulajdon­képpen milyen is szervezetük összetéte­le. Készségesen válaszol: - Több mint tizennégyezer tagunk van a városi és a falusi alapszervezetekben, közülük majdnem nyolcszáz magyar nemzetiségű. Több mint az egyharmaduk a mezőgaz­daságban dolgozik, jó két és fél ezer az iparban, és létszámát tekintve sorrendben a harmadik csoportba tartoznak a keres­kedelemben és a szolgáltatásokban fog­lalkoztatottak. A tagságnak csaknem a kétharmada harmincöt éven aluli fiatal és ezt fontos körülménynek tekintjük. An­nál is inkább, mivel éppen erre a korosz­tályra hárul a munkahelyi tennivalók mel­lett a legtöbb feladat a gyermeknevelés­sel, általában a családdal kapcsolatban, kevés az idejük, s így számukra a társa­dalmi munka vállalása nagy áldozatot jelent, főleg a városi lakótelepeken. Nehezen bírom szóra, amikor azt kér­dem tőle, hogy melyek a legjobb, legtevé­kenyebb szervezeteik. Ez is jó jel. Közvet­ve bizonyítja: több a jó, mint amennyi közülük kis területen felsorolható. Azért mégis csak enged unszolásomra: - Szer­vezeteink zöme rendszeresen bizonyítja, hogy a nők akarnak és tudnak is tenni a köz javára. A legeredményesebbek kö­zül ^emelném a Zlaté Moravce-Prílepý-it, a Veľké Zálužie-it, illetve a nemzetiségi­leg vegyes lakosú községek sorából a zséreit (Žirany) és a berencsit (Branč), városi szervezeteink közül pedig a Nyitra- Zoborit és a Zlaté Moravceit. Nem kell jelentésekben, kimutatások­ban lapoznia, hogy legalább néhány ki­emelkedő adattal érzékeltesse, tavaly a különféle beszélgetések, nagygyűlések, békemenetek, szemináriumok stb. rende­zése mellett még milyen munkával bizo­nyították aktivitásukat.- A választási programok megvalósí­tására tagjaink társadalmi munkában összesen majdnem huszonötezer órát dolgoztak. Például Hosfovcében és To- poľčiankyban az óvoda építésében se­gédkeztek. A környezet szépítésében még többet, összesen mintegy 47 ezer órát dolgoztak és ennek nyoma sok he­lyütt lemérhető. A járás három vezető városában, a székhelyen, Zlaté Moravce- ban és Vrábleban immár hosszabb ideje verseny folyik a legszebb erkélyért és előkertért és így folytathatnám a sort... Az ilyen jellegű munka mellett érdekelt az is, hogy a nők mit tesznek más orszá­gok kevésbé kedvező körülmények között élő népei és népességi csoportjai iránti szolidaritás jegyében. Egyebek között megtudtam, hogy a Moszkvában tavaly júniusban megrendezett női világkong­resszus tiszteletére jó eredményeket ér­tek el a Kilenc virág a szolidaritásért és a békéért elnevezésű mozgalom kereté­ben. Anyagilag is hozzájárultak az arra rászorulók megsegítéséhez. Elég meg­említeni, hogy a palesztin menekülttábo­rok ínséget szenvedő lakói számára összegyűjtöttek több mint öt tonna ruha­neműt, a gyerekeket megörvendeztető játékokat és a legszükségesebb tansze­reket. Igyekezetükben ebben az esztendő­ben sem lankadnak. Menet közben, más feladatok párhuzamos teljesítése mellett már megkezdték a Három nemzedék ta­lálkozója elnevezésű, immár hagyomá­nyos szeptember eleji akciójuk s nemkü­lönben őszi évzáró taggyűléseik előkészí­tését. Mert hát jól tudják, az eredményes, lelkes munkának nélkülözhetetlen feltéte­leit a gondos szervezés teremti meg. GÁLY IVÁN Városszéli szálloda Amikor 1977-ben bezárt a rozsnyóiak (Rožňava) kedvenc városkörnyéki kirán­dulóhelyén a Fürdő Szálloda, a városla­kók sokáig nem tudtak semmit további sorsáról. Három évig nem is történt az épülettel semmi, míg aztán 1980-ban a rozsnyói építőipari vállalat, valamint a Gemerská Poloma-i szövetkezet dolgo­zói megkezdték a régi épület átépítését, illetve bővítését. Tény, hogy sokáig tartott a tatarozás, de január közepétől üzemelni kezdett a 60 személyes étterem és ké­szenlétben állt az 55 személyt befogadó kávéház is. Ottjártunkkor a Fürdő Szálloda 30 dol­gozója közül, aki csak tehette, a szállodai részlegen az ágyakat szerelte. Közöttük találtuk meg Miloslav Ondrejčík üzemve­zetőt is. - Ha csak néhány nappal később jönnek, mindent másképpen találnának - szabadkozott, majd végigvezetett a már berendezett szobákon. A szálloda 92 ágyas, 42 vendéget a B kategóriás részle­gen tudnak elhelyezni, de a turistaszálló 10 ötágyas szobájában is kényelmesen pihenhetnek majd a vendégek. - A 22 millió koronás ráfordítással létrejött kor­szerű vendéglátóipari egység bővíti a Rozsnyói Vendéglátóipari Vállalat üze­meinek sorát- közölte szemle közben az üzemvezető. Elmondta azt is, annak elle­nére, hogy az átalakítás sokáig tartott, a város lakói nem feledkeztek meg az egykori kirándulóhelyről. Erről tanúskodik az is, hogy a nyitástól kezdve egyre többen jelzik szándékukat, hogy a szálló termeiben szeretnék megrendezni eskü­vőjüket, de gyűléseket, vállalati összejö­veteleket és más ünnepségeket is.- Azt szeretnénk, hogy a vidékünkre érkező idegen nemcsak átutazó, hanem szállóvendég is legyen. A szállás jelenleg csak a Čedok utazási iroda által rendelhe­tő meg, de tárgyalásokat folytatunk a Tat- ratourral is. Reméljük, az idei tél lesz a főpróba, s a síelők örömmel veszik birtokukba a kényelmes szállodát. Vagy az idén nem is lesz hó? - tette fel a kérdést szinte önmagának, mert bizony az ablakokon túl hétágra sütött a nap. - S ha nem találjuk meg számításunkat a tél folyamán, akkor sem keseredünk el. Márciustól júniusig erdei iskolák szerve­zésétől sem zárkózunk el. Az erdő itt van egy ugrásnyira, amint módunk lesz rá, kialakítunk egy kis játszóteret a gyerekek számára, s a konyha természetesen vál­lalni tudja a kosztosokat. Persze, ezek a jövőre vonatkozó terveink. És tervekben nem szűkölködünk - vallotta. - Ugyanis a városlakóknak és a vendégeknek egy­aránt meg akarjuk teremteni a kellemes pihenés feltételeit. Idővel szalonnasütő­helyeket létesítünk, lesz kisebb sportpá­lyánk és egy kerti táncparkett sem lenne elvetendő kezdeményezés. Tudjuk, csak jó munkával, minőségi szolgáltatásokkal sikerül elfogadtatni magunkat. Ez az alap- feltétele annak, hogy elképzeléseink, ter­veink megvalósulhassanak. PÉTERFI SZONYA APRÓHIRDETÉS KÖSZÖNTŐ ■ 1988. február 27-én ünnepük házas­ságkötésük 50. évfordulóját a drága jó szülök, nagyszülők és dédszülők, Rigó József és neje, Rigó Margit Füssön (Trávnik). E szép ünnep alkalmából jó egészséget, hosszú, boldog életet kívánnak: fiaik: Józsi, Benci és Pali, menyeik: Rózsi, Kati, Piroska, unokáik. Attila, Tünde, Benci, Szilvia és Katika, unoka­menyük: Marika, dédunokájuk: a kis Atika, aki sokszor csókolja a dédiéket Ú-431 ■ 1988. február 28-án ünnepli 65. szüle­tésnapját a drága jó feleség, édesanya és nagymama, Ferenc Mária Csákányházán (Čakanovce). E szép ünnep alkalmából sok szerencsét, boldogságot, még sok, erőben, egész­ségben eltöltött évet kíván: férje, fia: Béla, lánya: Zsuzsa, veje: Laci és egyetlen unokája: Gáborka, aki köszöni a jóságot és szertetet. Ú-613 ■ 1988. február 27-én ünnepli 60. szüle­tésnapját Popluhár József Kosúton (Koáüty). E szép ünnep alkalmából szívből gratulá­lunk, jó egészséget, sok boldogságot és hosszú, nyugodt életet kívánunk: felesége, fia, menye, lánya, veje és unokái: Renáta, Andrea és a kis ' Beáta. Ú-671 ■ Szivünk teljes szeretetével köszöntjük a drága édesanyát, anyóst, nagymamát és dédmamát, özv. Bajcsi Ferencné Deák Margitot Lakszakállason (Sokolce), aki 1988. február 18-án ünnepelte 73. születésnapját. E szép ünnep alkalmából tiszta szívből gratulálunk, jó erőt, egész­séget és hosszú, boldog életet kívánunk családja körében: szerető lányai, fiai, vejei, menyei, hu­szonhárom unokája és nyolc déduno­kája, akik köszönik a nagymama jósá­gát és szeretetét. Ú-857 ■ Szívünk teljes szeretetével köszöntjük a drága édesapát, édesanyát, apóst, anyóst, nagypapát, nagymamát, A felújított szálló várja a vendégeket (Archív felvétel) Huszár Gusztávot és nejét, Huszár Erzsébetet Apácaszakállason (Opat. Sokolec), akik 1988. február 28-án ünnepük házas­ságkötésük 35. évfordulóját. E szép ün­nep alkalmából hosszú, boldog életet, jó egészséget kívánnak: fiaik, lányaik, vejeik és tíz unokájuk, akik sokszor csókolják a nagyszülő­ket. Ú-869 ■ 1988. február 28-án ünnepli 60. szüle­tésnapját a szeretett testvér, Vodnyánszky Ilona Tőkésen (Dunajský Klátov). E szép ünnep alkalmából gratulál, erőt, egészséget kíván: húga, sógora és családja Deákiról (Diakovce). ü-692 ■ 1988. február 27- én ünnepli 55. szüle­tésnapját a legdrá­gább édesanya és nagymama, Pém Erzsébet Marcelházán (Marcelová). E szép ünnep alkal­mából hálás szívvel köszöntjük, és sok szeretettel jó egészséget, hosszú, boldog életet kívánunk: szerető férje, fia: Laci, menye: Olga, lánya: Erzsi, veje: Jani, unokái: Linda, Janika, Lacika, Imike és Pétiké, akik sokszor csókolják a drága nagyma­mát. Ú-688 ■ Február 10-én ün­nepelte 30. születés­napját ifj. Szabó Géza Zétényben (Zatín). Ebből az alkalomból nagyon sok boldog­ságot, jó egészséget és hosszú, boldog életet kíván: szerető felesége: Magdi, lánya: Anett- ka, fia: Zsoltika. Ú-889 KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS ■ Köszönetét mon­dok minden rokon­nak, ismerősnek, szomszédoknak, a dunaszerdahelyi (Dun. Streda) Úsvit dolgozóinak és mind- dazoknak, akik 1988. január 20-án elkísérték utolsó út­jára Nagy Tiborné Bartalos Irént a madi (Mad) temetőbe, akit a kegyetlen halál életének 48. évében, váratlanul, bú­csúszó nélkül ragadott el tőlem. Köszö­nöm a sok virágot, koszorút és az őszinte részvétnyilvánítást, melyekkel enyhíteni igyekeztek mély fájdalmam. Jóságát és szeretetét örökké őrzi: gyászoló férje: Tibor. Ú-860 ■ Fájó szívvel és könnyes szemmel mondunk köszönetét minden kedves ro­konnak és ismerős­nek, akik 1988. feb­ruár 3-án elkísérték utolsó útjára a bod­rogszerdahelyi (Streda nad Bodro­gom) temetőbe a drága jó feleséget, anyát, nagymamát és dédmamát, Horváth Szalánci Józsefné Pohlot Etelkát, akit a halál hosszú betegség után, 66 éves korában ragadott ki szerettei köré­ből. Köszönjük a sok szép koszorút és virágot, melyekkel enyhíteni igyekeztek mély fájdalmunkat. Emlékét örökké őrizzük: férje, fia, négy lánya, menye, négy veje, hét unokája és egyetlen déduno- Ú-892 ■ Fájdalomtól meg­tört szívvel és mély gyászban mondunk köszönetét minden kedves rokonnak, jó barátnak, ismerős­nek, munkatársak­nak, a falu lakosai­nak és mindazok­nak, akik 1987. december 18-án elkísér­ték utolsó útjára az oldalfalvi (Stránska) temetőbe a felejthetetlen, drága jó férjet, gondos édesapát, Sebók Tibort, akit a kegyetlen halál 46 éves korában, búcsúszó nélkül, tragikus körülmények között ragadott ki szerettei köréből. Kö­Kísérfeti szélerőmű létesült Sečovcé- ben. Létrehozásá­nak az ötlete Michal Budkovskýtól, a Ke­let-szlovákiai Villa­mos Művek sečov- cei elosztóállomá­sának igazgatójától származik. A létesít­mény ideális helyen, a Kelet-szlovákiai síkságon áll, próba- üzemeltetését feb­ruár 20-án kezdték meg. Felvételünkön Juraj Breza (balról) és Jaroslav Sak az elosztószekrényt szereli. (Svätopluk Písecký felvétele - ČSTK) szönjük a sok szép virágot, koszorút, őszinte részvétnyilvánítást, melyekkel enyhíteni igyekeztek mély fájdalmunkat. Jóságát és szeretetét örökké őrző: gyászoló felesége, katona fia: Tibor, lánya: Mónika. Ú-886 ■ Fájó szívvel mondunk köszönetét min­den kedves rokonnak, szomszédnak, is­merősnek, mindazoknak, akik 1988. ja­nuár 26-án elkísérték utolsó útjára a per- benyíki (Pribeník), temetőbe a drága jó feleséget, édesanyát, anyóst, nagyma­mát, dédmamát, Tóth Jánosné Fetykó Rozáliát, akit a kegyetlen halál 74 éves korában ragadott ki szerettei köréből. Külön kö­szönjük Hornyák Péter gyászbeszédét. Köszönjük a sok koszorút, virágot, rész­vétet, melyekkel enyhítették fájdal­munkat. A gyászoló család Ú-902 ■ Fájdalomtól meg­tört szívvel mondunk köszönetét minden kedves rokonnak, barátnak, ismerős­nek, a falu lakosai­nak, akik 1988. feb­ruár 8-án elkísérték utolsó útjára a szelőcei (Selice) temetőbe a drága jó feleséget, édesanyát, nagy­mamát, Repácsik Idát, aki 58 éves korában búcsúszó nélkül távozott közülünk. Köszönjük a sok virá­got és mély részvétet, melyekkel enyhíte­ni igyekeztek fájdalmunkon. Gyászoló férje: Jani, gyermekei: Mari és Laci, édesanyja, menye: Anka, veje: Ali és unokái: Hédiké, Ivanko és Mi- riamka. Ú-970 <v;ý MEGEMLÉKEZÉS 1 ' ' ■ Fájó szívvel emlé­kezünk február 27- én halálának első évfordulóján Koncz Bertalan nyugalmazott állomásfőnökre (Nagygéres - Veľký Horeš). Felesége, fiai, menyei, unokái és anyó­sa Ú-680 ■ Egy éve, 1987. február 20-án, 75 éves korában örökre eltávozott szerettei kö­réből id. Kondás Sándor (Mátyóc - Maťovce). E szomorú évfordulón fájó szívvel, emlé­két örökké szívünkben őrizve gondolunk rá: gyászoló családja. Ú-862 ■ Fájó szívvel és soha el nem múló szeretettel emlékezünk drága jó szülé­inkre,- Mató Józsefre és Péter Margitra (Vendégi - Hostovce), akiket a halál 20, illetve 15 évvel ezelőtt ragadott ki szerettei köréből. Jóságukat, szeretetüket szívükben őrző: gyermekeik családjukkal. Ú-895 ■ Az idő múlik, de a fájdalom örökre megmarad. Könnyes szemmel és soha el nem múló szeretettel emlékezünk a drága jó, gondos édes­anyára, anyósra, nagymamára és testvérre, özv. Tarr Dávidné Bahík Irénre (Pózba), akinek szerető szíve 1985. február 24-én, 62 éves korában, hosszú, súlyos beteg­ség után szűnt meg dobogni. Akik ismer­ték és szerették, emlékezzenek rá ezen a harmadik évfordulón. Emlékét, jóságát és szeretetét örökké őrző: gyermekei családjukkal és szerető unokái, akik nem feledik a szerető nagymamát. Ú-878 ÚJ szú 6 ig88. II. 27.

Next

/
Thumbnails
Contents