Új Szó, 1988. február (41. évfolyam, 25-49. szám)

1988-02-25 / 46. szám, csütörtök

Miloš Jakeš elvtárs beszéde

(Folytatás a 2. oldalról)

tároztuk, vagy ahogyan azt kellett volna. Ezenkívül a hetvenes és nyolcvanas évek fordulóján romlott a nemzetközi helyzet, mélyreható változások mentek végbe a világ gazdaságában, ami népgazdaságunkban is tükröződött. Lassan reagáltunk az új helyzetre, amely megkövetelte, hogy határozott fordulatot tegyünk az in- tenzifikálás, a tudományos-műszaki fejlődés meggyorsítása és az irányítás új módszereinek alkalmazása irányába. Az irányításban több helyen önelégültség nyilvánult meg, halogatták a problémák megoldását, gyengült a párt és az állami fegyelem, valamint az ellenőrző tevékenység. A termelés szerkezetében végrehajtandó változásokra vonatkozó határozatokat nem teljesítették következetesen. Több probléma megoldását megnehezítette és befolyásolta a nemzetközi

szocialista munkamegosztás alacsony fokú hatékonysága.

így aztán a kedvezőtlen objektív feltételek, az alacsony szintű igényesség, a következetlenség, a rugalmatlanság, a munkaszervezés és irányítás kevésbé hatékony, elavult formáinak alkalmazása miatt fokozatosan lelassult a gazdasági fejlődés. Egyre nagyobb nehézségek merültek fel a tervteljesítésben, a szállítóimegrendelői kapcsolatokban, a belkereskedelemben és a külkereskedelemben is. Mindez bizonyos mértékben tükröződött a társadalmi élet más területein, a társadalomban uralkodó légkörben is. A helyzet egyre jobban megkövetelte, hogy kiküszöböljük a gazdaságban és az egész társadalomban végrehajtandó alapvető változások akadályait, hogy a fejlődés dinamikája meggyorsuljon mai és jövőbeli szükségleteink jobb kielégítése érdekében.

Az átalakítás forradalmi feladat

Elvtársak,

társadalmunk helyzetéből és problémáiból, de mindenekelőtt a további fejlődés szükségleteiből és az SZKP lenini irányvonalának ösztönző erejéből kiindulva arra a következtetésre jutottunk, hogy a társadalmi élet valamennyi területén halaszthatatlanná vált az átalakítás. Ezt fejezi ki országunk szociális-gazdasági fejlesztése meggyorsításának stratégiai irányvonala, amelyet a CSKP XVII. kongresszusa fogadott el. A CSKP Központi Bizottsága tavaly márciusi és főleg decemberi ülésén tovább konkretizálta és fejlesztette ezt az irányvonalat a gazdasági mechanizmus átalakításának és a szocialista demokrácia további elmélyítésének komplex programjában. Ez a program mélyreható forradalmi változásokat hoz az alapban és a felépítményben, a társadalmi igazságosság érvényesítésében, a társadalmi viszonyok kialakításában azzal a céllal, hogy szocialista társadalmunkat új, minőségileg magasabb szintre emeljük. Ezért joggal hangsúlyozzuk, hogy az átalakítás a forradalom folytatását jelenti az új feltételek közepette. Eredményessége eltökéltségünktől, a szocializmus anyagi, szociális és szellemi forrásainak kihasználásától, a legszélesebb néprétegek alkotó erejének és képességeinek sokoldalú aktivizálásától és a szocialista demokrácia elmélyítésétől függ.

A szocialista demokráciát úgy értelmezzük, mint az egészséges társadalmi fejlődés valós mozgatóerejét, olyan kulcstényezőt, amely alapvetően befolyásolja az ember életét, cselekvését és gondolkodásmódját, s általában a társadalom erkölcsi légkörét. Csak következetes és nem formális fejlesztésével érhető el a legszélesebb néprétegek tényleges és öntudatos részvétele az állami, a társadalmi és a gazdasági ügyeknek, a munkahelyek és a közösségek élete kérdéseinek eldöntésében és cselekvő részvételük a jóváhagyott határozatok megvalósításában.

Ezt az irányvételünket a továbbiakban sokoldalúan fejleszteni és szilárdítani fogjuk. Következetesen ügyelünk arra, hogy a gyakorlatban teljes mértékben kifejezésre jusson politikai rendszerünk mélyen demokratikus jellege, amely a társadalom forradalmi átalakításáért vívott küzdelemben népünk legnagyobb vívmányainak egyike. Hazánk szocialista politikai rendszere lehetővé teszi, hogy állampolgáraink politikai hovatartozásuktól, nemzetiségüktől, világnézetüktől és vallási meggyőződésüktől függetlenül, széles körűen részt vegyenek minden területen a politika kimunkálásában, megvalósításában és ellenőrzésében. Ez a tényleges demokráciának, egyenlőségnek és pluralizmusnak olyan rendszere, amelyet a széles érdekképviseleti és szervezeti struktúrájú Nemzeti Frontunk testesít meg. Ilyen lehetőségeket nem biztosíthat egyetlen polgári demokrácia sem.

Politikai rendszerünket sokoldalúan fejleszteni és szilárdítani fogjuk. A nyílt politikának, a széles körű nyilvános tájékoztatásnak és ellenőrzésnek, a népnek a gazdaság és a társadalom igazgatásában való részvételére szolgáló önigazgatási formák elmélyítésének és megszilárdításának útját fogjuk követni. Nagy hangsúlyt helyezünk arra, hogy az állami, gazdasági s társadalmi szervek és szervezetek, valamint a képviseleti és törvényhozó szervek tevékenységében széles körűen érvényesüljenek a munka mélyen demokratikus alapelvei, s hogy a társadalmi élet alapvető fontosságú kérdéseivel kapcsolatban becsületes és nyílt párbeszéd folyjon az állampolgárokkal. E tekintetben növekszik a nemzeti bizottságok szerepe és felelőssége. Jogkörüket bővíteni és szilárdítani fogjuk. A nemzeti bizottságok az államigazgatás és az államhatalom olyan fő láncszemei, amelyekre a lakosok mindennapi szükségleteinek kielégítésében támaszkodunk. Ügyelnünk kell arra, hogy mindenütt kialakuljon a bírálat, önkritika és nyíltság egészséges légköre, figyelmesen és érzékenyen tekintetbe vegyék az emberek nézeteit. Erélyesen harcolni fogunk a bürokrácia és a formalizmus ellen s minden olyasmi ellen, ami aláássa a dolgozók alkotó aktivitását és kezdeményezését, ami közömbösséghez és passzivitáshoz vezet.

Arról sem szabad megfeledkeznünk, hogy a szocialista demokrácia nemcsak jogokat jelent, hanem egyben kötelességeket, szervezettséget, fegyelmet és rendet is. Sajnos, éppen e tekintetben nem kevés a probléma. Társadalmunkban a demokrácia és a fegyelem, a személyes szabadság és az állampolgári felelősség nem áll egymással ellentétben, hanem egységet alkot. Ez az alapelv minden szinten, mindenkire érvényes. A demokrácia bővítése semmiképp sem jelenti azt, hogy lehetővé tesszük a politikai ellenzék legalizálását, mivel ez az ellenzék, amint arról eddigi tapasztalataink tanúskodnak, csak szocializmusellenes lehet.

A győzelmes február 40. évfordulójával kapcsolatban helyesnek tartjuk ismét nyomatékosan kiemelni és értékelni a népünk nemzeti felszabadító harcában megszületett Nemzeti Front szerepét. Fontos, pótolhatatlan szerepe van az állampolgárok arra irányuló igyekezetének összehangolásában, hogy fejlődésünk meggyorsuljon. Ügyelni fogunk arra, hogy a köz- és a társadalmi életben, a szociális és a gazdasági feladatok megoldásában, a politika kimunkálásában, megvalósításában és ellenőrzésében tovább növekedjék a benne tömörült szervezetek és politikai pártok szerepe.

Meggyorsítjuk a kétfokozatú irányítás előkészítését

Elvtársak!

Az újszerű gondolkodásmódot és munkát megkívánó fő tényezők egyike a szocializmus feltétlen egybekapcsolása a tudományos-technikai forradalommal, ami a társadalom dinamikus fejlődésének alapfeltétele. Feladatunk az, hogy az új követelményekkel összehangoljuk a termelőerők és a termelési viszonyok fejlődését, és az intenzifikálással elérjük a gazdasági fellendülés új minőségi szintjét. Tartósan csak így emelhető a nép életszínvonala, csak így növelhető szociális biztonságérzete, csak így elégíthetjük ki a társadalom növekvő szükségleteit. Ettől függ országunk tekintélye is a nemzetközi közösségben és nagyobb hozzájárulása a szociális haladásért, valamint a világbékéért folyó történelmi küzdelemhez.

Ebből következik, hogy feltétlenül véghez kell vinnünk egész gazdaságunk gyökeres reformját, s ennek keretében a gazdasági mechanizmus komplex átalakítását. Nemegyszer hangsúlyoztuk már, hogy ez nagy, forradalmi következményekkel járó lépés, a népgazdaság irányításában 1948 februárjától a leggyökeresebb változás. Célunk kiküszöbölni mindazt, ami gátol bennünket az intenzív fejlesztésre való átállásunkban s leküzdeni azokat a fékező erőket, amelyek hosz- szú évek alatt halmozódtak fel. Célunk

gazdaságirányításunkban olyan formákat alkalmazni, amelyek teljes mértékben megfelelnek a tudományos-technikai forradalom feltételeinek és társadalmunk fejlődése új szükségleteinek.

Más szóval az előkészített és fokozatosan megvalósítandó változtatások súlypontja: határozottan át kell térnünk a gazdasági irányítás utasításos-adminisztratív módszereiről a túlnyomórészt gazdasági módszerek és szabályozók alkalmazására. Ennek célja jelentősen dinamizálni a gazdaság fejlődését s széles körűen ösztönözni a tudományos-műszaki haladás meggyorsítását, a termelés minőségének és hatékonyságának javítását, a gazdaságosság lényeges fokozását. A tervbe vett változtatások célja növelni a dolgozókollektivák aktivitását és kezdeményezését, munkájuk és gazdálkodásuk végeredményében való sokoldalú érdekeltségüket. Az egész gazdasági irányításnak le kell küzdenie a jelenlegi nehézkességét, meg kell szabadulnia a felesleges köztes láncszemektől, és át kell térnünk a kétfokozatú irányításra. Mindez fontos változásokat kíván meg a vállalati szféra, valamint a központi szervek helyzetében és magatartásában csakúgy, mint kapcsolataikban.

Az állami vállalatról, a mezögazdasagi és a nem mezőgazdasági szövetkezetekről szóló, nyilvánosan megvitatott, támogatott és a Szövetségi Gyűlés elé terjesztett törvénytervezetekből következően a vállalatok önállósága és jogköre, továbbá a munkaeredményekért való felelőssége bővítésének útját választottuk, érvényesítve a teljes önelszámolásnak és az önfinanszírozásnak az alapelveit. Ez megfelel a szocializmus alapelveinek, annak, hogy a nép teljes jogú és felelős gazda legyen, akinek legsajátabb érdeke minél eredményesebben felhasználni minden termelési erőforrást. Hiszen egyetlen gazdának sem áll érdekében az, hogy veszteségesen és rossz minőségben termeljen, hogy pazaroljon, hogy a munkahelyeken rendetlenség uralkodjon, s az előállított javakat ne tudják értékesíteni. Az ilyen helyzet nem tekinthető normálisnak. Ezért nagy jelentőséget tulajdonítunk a dolgozókollektívák önigazgatásának és az önigazgatási szerveknek a vállalatok gazdasági és szociális fejlesztése valamennyi alapvető kérdésének eldöntésében és a vezetők választásában is. Ez természetesen megkívánja, hogy a dolgozókollektívát is felruházzuk a feltétlenül szükséges jogokkal, hogy az embereket mindenről tájékoztassuk, tisztában legyenek azzal, mi a célunk, kifejezésre juttathassák nézeteiket, igényeiket és tapasztalataikat.

Ami a központi szerveket illeti, intenzíven dolgozunk szerepük és feladataik új meghatározásán, célszerűbb és gazdaságosabb megszervezésükön. Ez igen fontos feladat. Semmiképp sem foghatjuk fel a dolgot úgy, hogy valamiképp gyengíteni akarjuk a gazdaság központi irányításának szerepét. Ellenkezőleg, célunk ennek a szerepnek a szilárdítása, de teljesen új értelmezésben és minőségben. Ez azt jelenti, hogy meg kell szabadulni az olyan munkamódszerektől, amelyek már nem felelnek meg a jelenlegi feltételeknek, és sok esetben kifejezetten gátolják a gazdaság gyorsabb fejlődését. A központi szerveket mentesíteni kell a vállalati gazdaság operatív irányításától, s véget kell vetnünk beavatkozásaiknak a vállalatok mindennapos szokványos tevékenységébe. Fő feladatuk legyen a koncepciók kidolgozása, a stratégiai döntések, vagyis az, amiben a szocialista társadalomban a központi irányítás helyettesíthe- tetlen.

A központi szervek új elrendezése vitathatatlanul érzékeny kérdés, amely számos szervezési változást, s ennek következtében a káderek jelentős cseréjét is megkívánja. Ettől azonban nem szabad megijednünk, sem lemondanunk erről a lépésről. Az, hogy valaki távozni fog a minisztériumból vagy a termelési-gazdasági egységből, még nem jelenti mun- kabeli és társadalmi érvényesülése lehetőségének elvesztését. Ehhez megteremtjük a szükséges előfeltételeket és a szociális garanciákat A CSSZSZK-ban nem fenyeget munkanélküliség. Belátható időn belül a CSKP KB ülésén foglalkozni fogunk a központi szervek elrendezésével, valamint az ezzel kapcsolatos további kérdések megoldásával, beleértve a népgazdaságban a kétfokozatú irányításra történő átállást.

(A beszéd befejező részét lapunk holnapi számában közöljük)

(ALCÍMEK: ÚJ SZÓ)

Klement Gottwald Érdemrenddel tüntették ki Jan Fojtík elvtársat

(ČSTK) - Miloš Jakeš, a CSKP KB főtitkára tegnap Prágában Gustáv Husák- nak köztársasági elnöknek, a CSKP KB Elnöksége tagjának, a CSKP KB Elnöksége további tagjainak, a CSKP KB Elnöksége póttagjainak, a CSKP KERB elnökének, a CSKP KB titkárainak és a CSKP KB Titkársága tagjainak jelenlétében átnyújtotta a legmagasabb csehszlovák állami kitüntetést Jan Fojtíknak, a CSKP KB Elnöksége póttagjának, a KB titkárának 60. születésnapja alkalmából.

Jan Fojtík elvtársnak, a köztársasági elnök a Klement Gottwald Érdemrendet a CSKP KB Elnökségének javaslatára a szocialista társadalom javára kifejtett sokéves áldozatos tevékenységéért adományozta.

Miloš Jakeš elvtárs szívélyesen gratulált a jubilánsnak születésnapja és kitüntetése alkalmából a CSKP KB Elnöksége és a saját nevében. Nagyra értékelte Jan Fojtík elvtársnak párt- és közéleti tisztségekben a szocialista építés feladatainak megvalósítása terén kifejtett tevékenységét. Méltatta hozzájárulását a párt politikájának formálásához és megvalósításához, s küzdelmét a marxista-leninista tanítás tisztaságáért, alkotó érvényesítéséért és fejlesztéséért. Pozitívan értékelte Jan Fojtík elvtársnak az 1968-69-es válság idején tanúsított elvhű magatartását s a párt és a társadalom konszolidálásának folyamatában szerzett személyes érdemeit, amikor szilárdan a marxizmus-le- ninizmus és a proletár internacionalizmus

talaján állott, valamint aktív hozzájárulását a Szovjetunióval és a többi szocialista országgal való barátság és együttműködés elmélyítéséhez.

Miloš Jakeš elvtárs nagyra értékelte Jan Fojtík elvtárs elkötelezett részvételét a CSKP XVII. kongresszusa határozatainak végrehajtásában, valamint a társadalom átalakításában és a szocialista demokrácia fejlesztésével kapcsolatos kérdések megoldásában. A párt vezetősége nagyrabecsüli tudományos felkészültségét - mondta - s a megoldásra váró problémák újszerű megközelítését. Ugyancsak méltatta, hogy a kitüntetett az ideológiai munka hatékonyabbá tételére és a nyilvánosság tájékoztatásának növelésére törekszik, amely fontos feltétele annak, hogy az emberek megértsék a párt politikáját, s hozzájáruljanak alakításához és megvalósításához.

Miloš Jakeš elvtárs köszönetét mondott a jubilánsnak sokéves munkásságáért, sok erőt és munkasikert, jó egészséget és boldogságot kívánt.

Válaszában Jan Fojtík elvtárs őszinte köszönetét mondott a legmagasabb állami kitüntetés odaítéléséért és eddigi munkájának megbecsüléséért. - Életemet a kommunista párttal kapcsoltam össze - mondotta. - Igyekeztem és képességeimnek megfelelően a jövőben is igyekezni fogok a párt politikájának, sikerén munkálkodni, hogy minél jobb eredmények szülessenek azon a területen, amelyért felelős vagyok.

Csehszlovákia ismét nukleáris fegyverek nélküli országgá válik

A Külügyminisztérium szóvivőjének nyilatkozata a szovjet rakéták kivonásáról

(ČSTK) - A csehszlovák és a szovjet kormány megállapodása értelmében ma megkezdődik a harcászati-hadműveleti rakétákkal felszerelt szovjet egységek kivonása Csehszlovákia területéről. A rövidebb hatótávolságú rakéták egyetlen bázisa a Hranice na Moravé város térségében található. Amint azt Dušan Ro- venský, a Külügyminisztérium szóvivője tegnap kijelentette, ez jelentős lépés, a jószándék megnyilvánulása, olyan konstruktív példa, amely tovább erősíti a nemzetközi légkör javításának folyamatát. Erre pozitívan hatott a tavalyi washingtoni szovjet-amerikai csúcstalálkozó, különösen a közepes és a rövidebb hatótávolságú rakéták felszámolásáról kötött szerződés.

A kivonás újabb meggyőző bizonyítéka annak, hogy a Szovjetunió következetesen, becsületesen teljesíti kötelezettségeit. Ebben megnyilvánul a szocialista országok kezdeményező és konstruktív békepolitikája. A CSKP XVII. kongresszusa külpolitikai irányvonalának szellemében a jövőben is részt veszünk a testvéri országoknak a békés, biztonságos világ megteremtésére irányuló közös erőfeszítéseiben - hangoztatta a szóvivő.

Az OTR-22 típusú harcászati-hadműveleti rakétákat hazánk területén a Pershing 2 rakéták és a manőverező robotre- pülőgépek egyes nyugat-európai országokban történő telepítésére adott válaszként helyezték el, annak érdekében, hogy szavatolva legyen Csehszlovákia és szövetségesei biztonsága. A rakétákat és a kilövóberendezéseket most a Szovjetunió azon területeire szállítják, ahol az ide

vonatkozó szerződés ratifikálása után megsemmisítésre kerülnek.

A jelenlegi helyzetben, amikor reális esély van arra, hogy a szerződés még 1988 első felében érvénybe lép, a szovjet rakétákat Csehszlovákia biztonságának veszélyeztetése nélkül lehet kivonni.

Csehszlovákia ismét atomfegyverek nélküli országgá válik. Most az a fontos, hogy az amerikai szenátusban eredményes legyen a ratifikálási folyamat, s hogy a szerződés mielőbb megvalósuljon. A leszerelési folyamatban a legfontosabb további teendő a hadászati támadófegyverek 50 százalékos csökkentése, a rakéta- elhárító rendszerek korlátozásáról szóló szovjet-amerikai megállapodás szigorú megtartása mellett. Igen sürgető az olyan jelentős kérdések megoldása is, mint vegyi fegyverek betiltása, a fegyveres erők és a hagyományos fegyverzet korlátozása - mondotta végezetül Dušan Ro- venský.

xxx

Moszkvában kormánynyilatkozatot adtak ki a Csehszlovákia és az NDK területén elhelyezett OTR 22 (SS 12) típusú rövidebb hatótávolságú rakéták kivonásával kapcsolatban. A nyilatkozat egyebek között hangsúlyozza, hogy a jószándék jeleként a Szovjetunió még azelőtt vonja ki ezeket a rakétáit, hogy a közepes és a rövidebb hatótávolságú rakéták felszámolásáról szóló szerződés érvénybe lép. A rakétákat és a hozzájuk szükséges berendezéseket 1988 februárja és márciusa folyamán vonják ki a Szovjetunió azon területeire, amelyeket az említett szerződéshez csatolt emlékeztető határozott meg - szögezi le a szovjet kormány nyilatkozata.

Az átalakítás a forradalom folytatása új feltételek között

(Folytatás az 1. oldalról) zottságának elnöke, Mikuláš Beňo, Josef Havlín és Jindrich Poledník, a CSKP KB titkárai, Zdenék Horení, Marie Kabrhelová és Miroslav Za- vadil, a CSKP KB Titkárságának tagjai.

Ugyancsak a díszemelvényen foglaltak helyet a Csehszlovák Nemzeti Front KB és a Szövetségi Gyűlés alelnökei.a szövetségi kormány miniszterelnök-helyettesei, a Cseh és a Szlovák Nemzeti Tanács tisztségviselői, valamint a Nemzeti Front többi politikai párt|ának elnökei.

Az ünnepi ülésen részt vettek még a CSKP KB osztályvezetői, az SZLKP KB Elnökségének és Titkárságának tagjai, az SZLKP KB osztályvezetői, a Csehszlovák, a Cseh és a Szlovák Nemzeti Front KB Elnökségének tagjai, a szövetségi, a cseh és a szlovák kormány miniszterei, valamennyi kerület, Prága és Bratislava, a Csehszlovák Néphadsereg, a nemzetbiztonsági testület és a Népi Milícia küldöttségei, a művészeti szövetségek, az oktatás és a tudományos élet képviselői, kiváló sportolók és más személyiségek.

Ott voltak a szocialista országok csehszlovákiai nagykövetségeinek munkatársai.

A csehszlovák himnusz elhangzása után az ülést Gustáv Husák köztársasági elnök nyitotta meg.

A februári győzelem 40 évfordulója alkalmából Miloš Jakeš, a CSKP KB főtitkára, a Csehszlovák Nemzeti Front KB elnöke mondott ünnepi beszédet.

Jakeš elvtárs szavait gyakran szakította félbe a jelenlevők egyetértő tapsa, amellyel kifejezték tiszteletüket a CSKP és a szocialista társadalom építése terén az elmúlt 40 év folyamán elért eredmények iránt.

Az ünnepi ülés az Internacionále hangjaival ért véget.