Új Szó, 1988. február (41. évfolyam, 25-49. szám)

1988-02-23 / 44. szám, kedd

A gárdahadosztály katonái bizonyítanak Február 23-a a szovjet hadsereg és hadiflotta napja Éjszaka havazott, de reggelre a tábori kiképzőbázis útjai már jár­hatók, eltakarították a havat. Köd nehezíti a kiképzést, ám a parancs­nok kiadja a parancsot: megkezdeni a feladat teljesítését. A havas mező hirtelen hangyabolyhoz hasonlít. A domb mögött megszólalnak a harckocsik ágyúi, a szomszédsá­gukban pedig felderítők fegyverei ropognak. Közelünkben gépesített lövészegység katonái a fegyver szétszedését és összerakását gya­korolják. Félreteszik kesztyűjüket, mintha a hőmérő 'higanyszála nem mutatna mínusz 15 fokot. Kemény fiúk az irkutszki, pinszki gárda­hadosztály katonái.- Magasabb egységünk 70 éves Viktor Zemcov ezredes múltra tekint vissza - jegyzi meg az eseményeket figyelve Viktor Zem­cov ezredes, a gárdahadosztály po­litikai osztályának főnöke. - Az Ural térségében jött létre és hamarosan az ellenforradalmárok réme lett. A polgárháború idején mindig ott vetették be, ahol a legerősebb volt az ellenség. ,,Jön a vashadosztály“ mondogatták egy-egy átcsoportosí­táskor. A partizánokkal együttmű­ködve a hadosztály katonái akadá­lyozták meg, hogy közel félmilliárd rubel értékű arany külföldre kerüljön. Ebben az akcióban az internaciona­lista Zalka Máté is részt vett. Büsz­kék vagyunk arra, hogy három mar­sall és két tábornok egykor ebben a hadosztályban szolgált. Rádión keresztül röpködnek a ve­zényszavak, a havas mezőn ropog­nak a fegyverek. Távcsővel jól látni, hogyan dőlnek le a találatot kapott céltáblák. Az ezredes egy ideig szót­lanul szemlélődik. Amikor félreteszi a távcsövet, csak ennyit mond: Ha- raso molodci... majd folytatja a múlt felelevenítését:- A hadosztály végigharcolta a nagy honvédő háborút, elsők kö­zött kapta meg a gárdahadosztály címet. Sorai nem egy ütközetben megritkultak, de sohasem futamo- dott meg. Harcolt a Kaukázus lábá­nál, Sztálingrádnál, részt vett Novo- roszijszk felszabadításában, amiért a Vörös Hadseregben elsőként kap­ta meg a Szuvorov-rendet. Pinszk- nél Szergej Romanov, az első szá­zad katonája a testével takarta el az ellenség törését. A varsói, a berlini harcok következtek, majd a dandár Prága felé vette útját. Előrenyomulá­sát Mélník térségében fejezte be. A nagy honvédő háborúban a had­osztály katonái közül 25-en kapták meg a Szovjetunió Hőse címet. Vlagyimir Osztrovszkij őrnagy, a hadosztály egyik legjobb harcko- csizóezred-parancsnokának politi­kai helyettese így folytatja:- Fegyverbarátságot tartunk fenn a Csehszlovák Néphadsereg Feb­ruár 25-e Harckocsizó Ezredével. Gyakran előfordul, hogy az éleslö­vészeten az egyik harckocsiban a mi fiaink, a másikban a Csehszlovák Néphadsereg katonái ülnek. A parancsnoki harcállásponttól néhány száz métert kell megtenni a harckocsizókhoz, akiknek elődei a nagy honvédő háborúban dandár­ként verték a fasisztákat. Nem is akárhogyan, erről tanúskodik, hogy csapatzászlajukat a Szuvorov-rend- del és a Vörös Zászló Érdemrenddel dekorálták. A háború után kerültek a hadosztály kötelékébe, s hogy az utódok sem rosszabbak, azt éppen szemünk előtt bizonyítják.- A harckocsizóknak menetből, állóhelyzetből az első lövésre meg kell semmisíteniük a célt. Magas a mérce, de álljuk a próbát - jegyzi meg Alekszandr Simon szakaszve­zető, az egyik kiváló eredményeket elérő harckocsi parancsnoka, aki a polgári életben bányász. Még mielőtt befejezné mondani­valóját, a vezénylő tiszt kezében magasra emelkedik a piros zászló, rádión keresztül parancs érkezik: harckocsira!... A motorokat beindí­tani!... Fürgén elindul a korszerű harci jármű. Legénysége menet köz­ben kapja meg a cél koordinátáit. Másodpercek múlva megszólalnak a fedélzeti ágyúk. Szabad szemmel is jól látni, hogy a harckocsizok pél­dásan teljesítik a kapott harci fel­adatot.- Minket nem kell félteni- mondja a feladat teljesítése után Alekszandr Deregov, szakaszvezető, harckocsi­parancsnok. - Tudjuk kötelessé­günket, elvégre a gárdahadosztály katonái vagyunk. Az idén azzal a jól­eső érzéssel térünk haza a munka­helyünkre, hogy a hadseregben is helytálltunk. A harckocsizok különböző nem­zetiségűek. Mozabaj Turugubajev őrvezető, irányzó üzbég, Simon sza­kaszvezető kárpát-ukrajnai. Igaz ba­rátság alakult ki közöttük. Azt mond­ják, ha leszerelnek, levelezni fognak egymással.- A mi hadosztályunk soknemze­tiségű - jegyzi meg Osztrovszkij, politikai tiszt. - Úgy is mondhatnám, hogy internacionalista egység va­gyunk. Orom látni, hogy a különböző nemzetiségű katonák hogyan segítik egymást a harci tudományok elsajá­tításában. A jő közösség nélkül nem érnénk el ilyen eredményeket. El kell mondanom, hogy a komszomolisták és a párttagok jó példával szolgál­nak. Egyébként hadosztályunkban az a szokás, hogy először a pa­rancsnok végzi el az éleslövészetet, aztán következnek a beosztottjai. Ellátogatunk a ,.gyalogsághoz“ is, ahol Vaszilij Povar hadnagy tart foglalkozást, arra oktatja a katoná­Különböző nemzetiségű katonák szolgálnak az egységben (A szerző felvételei) kát, hogyan kell az ellenséget észre­vétlenül megközelíteni, hogyan kell a fegyverrel bánni, milyen jelentősé­ge van a közelharcnak, hogyan lehet és kell az ellenséges harci járművet eredményesen megsemmisíteni. Az Vlagyimir Nyeverov ezredes elméletet gyakorlat követi. A szem­ben levő lejtőn feltűnnek a céltáblák, a harckocsi-makettek. Alekszandr Ivanov és Vagyim Szigyerenko köz­legények az első lövésre eltalálják a harckocsiutánzatot páncéltörő kézi fegyverükkel. Jó a szemük, biztos a kezük...- Nincs ebben semmi boszor­kányság. Ahogy a közmondás is tartja, a gyakorlat teszi a mestert - vélekedik Ivanov közlegény, mi­közben keményen magához szorítja fegyverét. Az egység felderítőí sem tétlen­kednek. Újratöltik a gyalogsági harci jármű feldélzeti géppuskájának he­vederét, aztán rohamra indulnak, ra­jonként, szakaszonként. Fürgén mo­zognak, s amikor a feladat teljesíté­se után visszatérnek, mosolyogva tréfálkoznak. Csak akkor hallgatnak el, amikor a közelünkben egy fiatal ezredes tűnik föl. A politikai osztály főnöke így mutatja be:- Vlagyimir Nyeverov ezredes, a hadosztályunk parancsnoka. Az afganisztáni internacionalista segít­ségnyújtás során érdemelte ki a Szovjetunió Hősének kijáró arany­csillagot. Az ilyen parancsnokra fel­néznek a katonák. Látogatásunk a hadosztály em­lékszobájában ér véget. A harci lo­bogók egész sora fogad, amelyek alatt a hadosztály egykori katonái harcoltak és hét érdemrendet érde­meltek ki. Levelek tanúsítják, hogy akik ebben a hadosztályban szolgál­tak, ma is kíváncsiak a magasabb egység eredményeire. Hadműveleti térképek, az egykori parancsnokok személyi tárgyai, egyenruhái féltve őrzött ereklyék. A hadosztály pa­rancsnoka röviden ezt mondja:- Nagy megtiszteltetés számom­ra, hogy a gárdahadosztály pa­rancsnokává neveztek ki. A magam és katonáim nevében elmondhatom, hogy a jövőben sem hozunk szé­gyent a hadosztály dicső múltjára és zászlajára. Négy éve a politikai nevelés és harci kiképzés terén jó eredménye­ket érnek el. Azt mondják, hogy még jobb eredményekkel, és nagy tiszte­lettel emlékeznek majd meg a had­osztály és a szovjet hadsereg mega­lakulásának 70. évfordulójáról. NÉMETH JÁNOS Az 1948. február 22-én kezdő­dő szakszervezeti kongresszus a szocializmus csehszlovákiai tör­ténetének egyik kulcsfontosságú eseménye. A prágai Iparpalotában megjelent 8000 küldött a fizetés- emelések kérdését akarta megvi­tatni, de a jobboldal már többször ismertetett politikája következté­ben a kongresszus ,,munkásparla­mentté" alakult át. Klement Gott­wald itt is hangsúlyozta, hogy a kormányválság előidézőinek tá­vozniuk kell nemcsak a kormány­ból, de a politikai életből is. A kongresszus főbeszámolóját tar­tó Antonín Zápotocký a szakszer­vezeti mozgalom és a Nemzeti Front kapcsolatát elemezve kije­lentette, hogy „... minden erőnk­kel támogatjuk azt a kormányt, amelyikben bizakodunk“, s visz- szautasította a hivatali kormány megalakításának még a gondola­tát is. A küldöttek nyilatkozatban követelték a kormányválság gyors befejezését, az új alkotmány tör­vénybeiktatását, az államosítás és a földreform folytatását. Bejelen­tették, hogy február 24-én követe­léseik támogatására egyórás fi­gyelmeztető sztrájkot tartanak or­szágszerte. Ezzel a közel két és negyed milliónyi szakszervezeti tagság a forradalom továbbvitele mellett állt ki. Az ország lakosságának döntő többsége a lemondott miniszterek elbocsátását követelte, de a köz­társaság elnöke - ígéretéhez hí­ven - a megmentésükért taktiká­zott. A lemondásokat még február 23-án sem volt hajlandó elfogadni, mert abban reménykedett, hogy a kommunistáknak mégsem sike­rül megnyerniük a polgári pártok demokratikusan gondolkodó politi­kusait. A számukra egyre kilátás­talanabb helyzetet látva a nemze­tiszocialisták mozgósították a fegyveres erőknél levő tagságu­kat, mire - a közrend fenntartása érdekében - a CSKP Elnöksége a belügyminiszter támogatását kér­te. Készültségbe helyezték a biz­tonsági alakulatokat. Megmozdult a Szlovák Partizánszövetség is, de a kommunisták a válság békés rendezésére törekedtek. Klement Gottwald február 25-én Antonín Zápotocký és Vác­lav Nősek kíséretében átadta a köztársaság elnökének az új kor­mány névsorát. Az elnök még ha­bozott, de a Václav-téren türelmet­len tömeg várta, hogy határozzon. A népgyűlésről a rádió ,,helyszíni közvetítést“ adott, így Eduard Be- neš - a tapasztalt politikus - meg­értette, hogy 1948 munkásosztá­lya éberebb, következetesebb, na­gyobb politikai tapasztalatokkal ren­delkezik, mint az 1920-as. És alá­írta az új miniszterek kinevezési okmányát. így győzött az a békés forrada­lom, amelyben együtt harcolt a munkás, a földműves, értelmisé­gi, kommunista és a polgári ellen­zék. -va­MEGSZÍVLELENDO TANULSÁGOK Vajon nem volna-e olcsóbb Rugalmasak és kényelmesek a Turbo márkájú új cipók, amelyeket a parti- zánskéi Augusztus 29 Cipőipari Vállalat 08-as számú prievidzai üzeme gyárt. Ezt a lábbelit progresszív eljárással állítják elő, ami a szerelőműhelyben munkaerő-megtakarítást eredményezett, és lehetővé tette a hatékonyság növelését. Az első negyedévben csaknem 50 ezer párt gyártanak belőle. (Peter Lenhart felvétele - ČSTK) A Tesla nemzeti vállalat érsekúj­vári (Nové Zámky) üzeme egyike azoknak, amelyek felhívással fordul­tak a Nyugat-szlovákiai kerület vál­lalataihoz a 8. ötéves terv harmadik évé tervfeladatainak határidő előtti teljesítésére. Az üzem az utóbbi években jó gazdasági eredménye­ket ért el, s ebben jelentős részük van a kommunistáknak. 1987 febru­árjában új keretet teremtettek a párt­munkának: a korábbi részlegszerve­zetek helyett hat alapszervezetet alakítottak és ezek élére üzemi bi­zottságot választottak. Ez az átszer­vezés minden szempontból hasz­nosnak bizonyult. Ezt megállapította az 1-es számú alapszervezet febru­ár 10-én tartott évzáró taggyűlése is. A mintegy 200 dolgozót foglalkoz­tató dekoratív és törpeégetőket gyártó részleg kommunistáit tömörí­tő 1 -es számú alapszervezetnek 36 tagja és 6 tagjelöltje van.'Néhány technikus kivételével mind munká­sok. Évzáró taggyűlésüket alaposan előkészítették. Része volt az előké­születnek a dolgozókkal folytatott beszélgetés, amelyen a termelési problémáktól kezdve a városi élelmi­szerellátásig számtalan kérdésről esett szó. Az alapszervezet bizottságának a tagság elé terjesztett beszámolója mindezeket fölhasználva kritikus tár­gyilagossággal elemezte az elmúlt évben végzett munkát A Központi Bizottság Elnöksége határozatának megfelelően a beszámolóban és a vitában központi helyet kaptak a gazdasági problémák. 1987-es évi gazdasági tervét a vállalat négymil­lió koronával túlteljesítette. Ebben nem kis szerepe volt az egyes gyár­tási egységek együttműködését jól összehangoló szervező, irányító munkának. Segített a korlátozott ter­jedelmű korszerűsítés is. Egyébként erről sok szó esett. A vitában többen rámutattak a gépek, műszaki beren­dezések nem kielégítő állapotára. Az elavult gépek elsősorban a kar­bantartók munkáját nehezítik. E kér­déssel alaposabban Szombati Má­tyás foglalkozott hozzászólásában. Rámutatott, hogy az elöregedett, húsz év körüli gépekhez alig van pótalkatrész. Ha valamelyik meghi­básodik nagyon költséges a javítá­sa nem is beszélve az állás okozta termeléskiesésről. Ladislav Kucman felszólalásában fölvetette a kérdést: vajon nem volna-e olcsóbb új, kor­szerű gépeket vásárolni,' ahelyett, hogy a régieket folyton nagy költsé­gekkel javítgatják. Bizonyára nem volna hiábavaló a javítási költsége­ket és a termeléskiesésből szárma­zó veszteségeket összevetni egy korszerű gép vagy berendezés árá­val - vélte a felszólaló. Természete­sen nem hagyhatjuk figyelmen kívül a népgazdaság jelenlegi helyzetét, mivel ha az illető gép vagy más berendezés csak tőkés importból szerezhető be, nem biztos hogy van rá elég deviza. Ez a szempont ugyancsak nagy súllyal esik latba. Szombati elvtárs a csomagolás- technika korszerűsítésében rejlő megtakarítás lehetőségeire is rámu­tatott. Az égők palettázott szállításá­val legalább kétezer égőt lehetne havonta megmenteni. Szólt az ésszerűtlen takarékos­ság eseteiről is. A soron lévő köze­pes karbantartáshoz nincs biztosítva géptisztítószer. Olyan pár koronát érő szerről van szó, mint a petróle­um vagy más hasonló szer. A karban­tartók ezek híján nemegyszer olyan anyagokat használnak géptisztítás­ra, amely a gép rozsdásodását okozza, s ezzel sokkal nagyobb kár keletkezik, mint néhány üveg tisztí­tószer ára Ugyancsak Szombati Mátyás elv­társ vetette föl azt a bérezéssel kapcsolatos problémát, hogy a fiatal szakmunkások nagyon nehezen jut­nak magasabb fizetési kategóriába. Közülük pedig sokan kitűnő szak­emberek, derekasan helytállnak a munkában, megérdemelnék, hogy magasabb bérkategóriába sorolják őket, de mivel fiatalok, nem lehet. A családalapítással járó anyagi gon­dok azután arra késztetik őket, hogy munkahelyet változtassanak, így veszti el az üzem jól képzett szak­munkásainak egy jelentős hányadát. A beszámolóban és a vitában is elhangzott, hogy a holešovicei Tesla kedvező tapasztalatai alapján az ér­sekújvári is bekapcsolódik a gazda­sági mechanizmus átalakításának kísérletébe. Már ebben az évben a gazdasági egységek szintjén át kell térniük az önelszámolásra. Az új gazdasági mechanizmus egyéb ele­meinek bevezetésére is fokozatosan sor kerül. A nyilvános szavazással megvá­lasztott bizottságok tagjai és a jelen­lévő gazdasági vezetők bizonyára mérlegelik az elhangzottakat, és megvalósítanak belőle mindent, ami hasznos és lehetséges. MÖRVAY GÁBOR

Next

/
Thumbnails
Contents