Új Szó, 1988. február (41. évfolyam, 25-49. szám)

1988-02-23 / 44. szám, kedd

A jövőben is számítunk a munkásosztály fegyveres egységeinek aktív támogatására Az FSZM továbbra is részt vesz a párt politikájának megvalósításában MIROSLAV ZA VADIL BESZÉDE (Folytatás az 1. oldalról) hatékonyan hozzájárultak a köztár­saságnak a hazai és a külföldi ellen­ség terrorista akcióival szembeni vé­delméhez. A Népi Milícia a további időszakban is fontos szerepet töltött be. Tagjai mindig a szocializmus építőinek első soraiban voltak. Nagyra kell értékelni a Népi Milíciá- nak a hatvanas évek végén a párt­ban és az egész társadalomban kia­lakult válság következményeinek le­küzdéséhez való hozzájárulását. A Népi Milícia - hangsúlyozta Miloš Jakeš elvtárs - szervezett és a szocializmus iránt odaadó erő. Tagjainak nagy része tölt be külön­féle tisztségeket pártszerveknél, nemzeti bizottságoknál és a Nemze­ti Front társadalmi szervezeteinél. Sokan bekapcsolódtak a szocialista munkabrigádok mozgalmába, van­nak köztük kiváló újítók és termék­fejlesztők, a szocialista munka hősei és állami kitüntetések birtokosai. Is­mert tény, hogy a Népi Milicia aktí­van részt vesz a község- és város­fejlesztésben, és segítséget nyújt különféle népgazdasági problémák megoldásához. Különösen nagyra értékeljük a Népi Milícia tagjainak a fiatal nemzedék körében végzett munkáját. Számos egység és egyén felelős és áldozatos tevékenységét a februári győzelem 40. évfordulója alkalmából joggal ismerték el magas kitüntetésekkel. Ebből az alkalomból őszintén gratulálunk, és köszönetét mondunk érdemdús tevékenységü­kért. Számítunk a Népi Milícia aktív támogatására és segítségére a je­lenlegi időszakban is, amikor szo­cialista társadalmunk a CSKP veze­tésével fejlődésének minőségileg új szakaszába lépett, s ugyanúgy tör­ténelmileg jelentős és hasonló forra­dalmi lelkesedést megkövetelő fela­datokat kell teljesítenie, mint 1948 februárjában. Meg kell valósítani a gazdasági és a szociális fejlesztés meggyorsításának stratégiáját, amelyet a CSKP XVII. kongresszusa tűzött ki. Ennek elengedhetetlen fel­tétele a gazdasági mechanizmus, egész gazdaságunk átalakítása, a társadalom életének minden terü­letén lebonyolítandó lényeges válto­zások és a szocialista demokrácia jelentős fejlesztése. Céljaink azonosak a szovjet kom­munistákéival, akik a nagy októberi szocialista forradalom örökségének szellemében elsőként léptek az új útra. Továbbra is felhasználjuk ta­pasztalataikat konkrét feltételeink között. A Mihail Gorbacsov elvtárs­sal az idén januárban Moszkvában folytatott megbeszélések alátá­masztották, hogy minden kérdésben teljes a nézetazonosság. Amint ezt a CSKP KB 7. ülésén hangsúlyoztuk: az általunk kitűzött célok elérésére kell mozgósítani a dolgozók aktivitását és kezdemé­nyezését, olyan alkotó szellemet, lendületet és alkotó erőfeszítéseket kell kibontakoztatni, amelyek a múlt­ban népünket a jelentős sikerek felé vezető forradalmi útján kísérték. Az embereknek előbb arról kell meg­győződniük, hogy mindazt, amit mondunk, amiről határozatot ho­zunk, komolyan gondoljuk, s aktív részvételükkel a megvalósításra is képesek vagyunk. Csak így állíthat­juk helyre szocialista társadalmunk dinamikus fejlődését, pótolhatjuk a lemaradást, számolhatjuk fel a konzervativizmust, a közömbössé­get, a sztereotípiákat és a formaliz­must, csak így érvényesíthetjük az új módszereket a gondolkodásban és a munkában. Ennek alapvető feltétele az, hogy az átalakítás élén kommunista pár­tunk álljon. A Népi Milícia tagjai a legfejlettebb pártaktívához tartoz­nak. Hiszünk abban, hogy példát mutatnak a nagyfokú igényesség ér­vényesítésében, a párt egész tevé­kenységében, a párton belüli de­mokrácia, a bírálat és az önbírálat kibontakoztatásában, az elvtársi kapcsolatok és a kommunista er­kölcs megszilárdításában, s jelentős mértékben hozzájárulnak az embe­rek körében végzett politikai tömeg­munkához Egész életünkre, céljainkra és tö­rekvéseinkre hat a nemzetközi hely­zet - mondotta a továbbiakban Miloš Jakeš elvtárs. A Szovjetunióval és a többi szocialista állammal való szilárd barátságunknak és szövet­ségünknek, a Varsói Szerződés vé­delmi szervezetében való tagsá­gunknak köszönhetően már több mint 40 éve nyugalomban és béké­ben építhetjük országunkat. Hogy ez a jövőben is igy legyen, aktívan támogatjuk az SZKP és a Szovjetunió offenzív békepolitiká­ját, amely a nemzetközi kapcsola­tokban az új politikai gondolkodás- mód érvényesítésére és a nemzet­közi biztonság átfogó rendszere megteremtésére irányul. A további testvéri országokkal együttműködve részt veszünk e politika realizálásá­ban. Ennek feltétele a becsületes építőmunka, amely szocialista ha­zánk fejlesztése meggyorsításának, a szocializmus nemzetközi pozíciói erősítésének érdekeit szolgálja. A nukleáris katasztrófa veszélyé­nek elhárítását célzó jelentős lépés­nek tekintjük a közepes és a rövi- debb hatótávolságú rakéták felszá­molásáról szóló szovjet-amerikai szerződést. Ugyancsak egyértelmű­en támogatjuk Mihail Gorbacsov- nak Afganisztánnal kapcsolatos nemrégi nyilatkozatát, amely a Szovjetunió jóakaratát bizonyítja, és felhívás a területi konfliktusok politikai rendezésére. A nemzetközi helyzet elemzését és a nemzetközi kapcsolatok egészségesebbé téte­lének reális kiindulópontjait tartal­mazza Gorbacsov elvtársnak az a beszéde is, amelyet az SZKP Központi Bizottságának nemrégi ülésén mondott. Pártunk központi bizottságának elnöksége meg van győződve arról, hogy a Népi Milicia tagjai az idén,a februári győzelem 40. évfordulójá­nak évében támaszkodni fognak a forradalmi hagyományokra a harci és a politikai felkészülés feladatai­nak példás teljesítésével, valamint kiváló munkahelyi aktivitással és kezdeményezéssel - hangsúlyozta Miloš Jakeš elvtárs. Végezetül sok sikert kívánt a Népi Milícia tagjainak a párt és a szocializmus javára vég­zett felelős és érdemdús munkájuk­hoz, továbbá boldogságot és mege­légedettséget. Ezt követően Miloš Jakeš és Gus­táv Husák a Népi Milícia legjobb egységei képviselőinek és tagjainak magas állami kitüntetéseket - a Győzelmes Február Érdem­rendet, a Vörös Csillag Érdemren­det és a Munka Érdemrendet nyúj­tott át, amellyel a szocializmus épí­tése és védelme terén kifejtett fele­lősségteljes és áldozatos tevékeny­ségüket ismerték el. A kitüntetettek nevében Franti­šek Sedlaŕík, a Népi Milícia dél- morvaországi kerületi törzskarának parancsnoka szólalt fel. Köszönetét mondott a párt vezetőségének a magas állami kitüntetések odaíté­léséért. A találkozó ezután elvtársi be­szélgetéssel folytatódott, amelyen a Népi Milícia tevékenységéről és időszerű feladatairól esett szó. Nagy figyelmet fordítottak a gazdasági mechanizmus átalakítására és elve­inek megvalósítására. (Folytatás az 1. oldalról) vesz politikájának megvalósításá­ban. Úgy fogjuk fejleszteni tevé­kenységünket, hogy a dolgozók és az egész társadalom javára váljon. Bevezetőben Miroslav Zavadil ki­emelte: 40 éve ezen a helyen történelmi jelentőségű tanácskozást tartottak az üzemi tanácsok és a szakszervezeti cso­portok küldöttei. Ennek messzemenő je­lentősége volt a burzsoázia ellenforradal­mi kísérlete által előidézett kormányvál­ság sikeres megoldása szempontjából. A februári győzelem örökre bevonult nemzeteink legújabb kori történelmébe. A munkásosztálynak a CSKP vezetésével a februári válság idején sikerült alkotmá­nyos módszerekkel megfosztani a cseh­szlovák burzsoáziát a politikai hatalomtól, és megnyitni a szocialista társadalom épí­tésének útját. A Kassai (Košice) Kor­mányprogram következetes végrehajtá­sáért, a kulcsfontosságú iparágak államo­sításáért, a földreformért, valamint az ál­lamhatalom népi és demokratikus jellegé­ért vívott február előtti harc világosan tanúsította, hogy a munkásosztály és a többi dolgozó egyértelműen a társadal­mi rendszer forradalmi megváltoztatására törekszik, és többé sohasem engedi meg a régi, müncheni árulás előtti rendszer felújítását. A februári győzelem kapcsán körvona­lazódott a forradalmi szakszervezeti moz­galom feladata, jelentős mértékben hoz­zájárult az új társadalom alapjainak lera­kásához és a szocialista változások vég­rehajtásához. Az egységes szakszerve­zeti szervezet 1945-ben történt létrejötte is már nagy forradalmi vívmánya volt a dolgozóknak. Kifejezte a munkásosz­tálynak azt az eltökéltségét, hogy meg­szüntetik a szakszervezet korábbi meg­osztottságát, s egységes eljárással növelik társadalmi szerepét. Amikor a Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom 40 évvel eze­lőtti szerepét értékeljük, nem feledkezhe­tünk meg az akkori üzemi és vállalati tanácsok jelentős tevékenységéről. A munkásosztály hatékony demokratikus eszközeivé váltak, s egyértelműen be­váltak a burzsoázia arra irányuló kísér­letei elleni harcban, hogy meg­csorbítsa a dolgozók jogait. Amikor ma visszatekintünk az 1948. évi februári ese­ményekre, ezt nemcsak a múlt iránti tisz­teletből, hanem azért is tesszük, hogy levonjuk a tanulságokat a jelenre nézve. Az októberi forradalom 70. évfordulója kapcsán nem véletlenül hangsúlyoztuk az e forradalom és a februári győzelem kö­zötti történelmi összefüggést. A februári győzelem a forradalmi világfolyamat ré­sze. 1948 februárjában dolgozó népünk egyúttal egy létfontosságú kérdésről, or­szágunk külpolitikai orientációjáról is vé­leményt nyilvánított. A gazdasági és a szociális fejlesztés meggyorsításának stratégiai irányvonala, amelyet a CSKP XVII. kongresszusa ha­gyott jóvá, a társadalmi átalakításnak, a szocialista demokrácia elmélyítésének folyamata a Forradalmi Szakszervezeti Mozgalommal szemben új, nagyobb kö­vetelményeket támaszt. Amint ezt a szak- szervezetek XI. országos kongresszusán is kifejeztük, készek vagyunk méltó sze­repet vállalni a párt programjának megva­lósításában. Ebben látjuk a szakszerve­zetek forradalmi jellegének lényegét a je­lenlegi időszakban - jelentette ki Miros­lav Zavadil. A nemzetek és nemzetiségek egységének szilárdítása korparancs (Folytatás az 1. oldalról) Határozatukban a pártalapszer- vezet tagjai célul tűzték ki a káder-, a politikai nevelő- és a szervező- munka további javítását és azt, hogy hatékonyan hozzájáruljanak az ol­vasóközönség kommunista nevelé­séhez. A vitában Ľudovít Pezlár is felszó­lalt. Beszédének bevezető részében Ľudo­vít Pezlár nagyra értékelte, hogy a Ma­dách Kiadó kis létszámú pártszervezeté­nek tagjai nagy felelősségérzettel viszo­nyultak az évzáró taggyűlés előkészítésé­hez. Teljes mértékben tudatosították, hogy az átalakítás folyamata nemcsak a gazdaságot, hanem a felépítményt is érinti. A küzdelem fő területe, amelyen eldől­nek a CSKP XVII. kongresszusán kitűzött és az SZLKP legutóbbi kongresszusának határozatában a szlovákiai feltételekre konkretizált program megvalósításának eredményei, a gazdaság. Ezért a gazda­sági kérdésekre mindenkinek nagy figyel­met kell fordítania. Sajnos, ezt távolról sem tudatosítja minden kulturális dolgozó. A kulturális intézmények dolgozóinak leg­fontosabb feladata, hogy minden erejük­kel hozzájáruljanak az átalakítás társa­dalmi folyamatához. E téren sehol sem lenne szabad várni a felülről jövő utasítá­sokra és irányelvekre, hanem maximális kezdeményezést kell kifejteni. A gazdasági mechanizmus komplex átalakítása sok tekintetben a kulturális folyamat gazdasági kérdéseit is mélyre­hatóan érinti. Tovább kell javítani és haté­konyabbá kell tenni a kulturális intézmé­nyek tevékenységét, különös tekintettel a nagyfokú gazdaságosság és hatékony­ság követelményére. A minőséget a nagyfokú eszmeiséggel elválaszthatat­lan egységben értelmezzük. Ezzel kap­csolatban mélyen el kell gondolkodnunk arról, van-e értelme kiadni olyan műveket, amelyek nem találnak megfelelő vissz­hangra az olvasók körében, és a raktá­rakban maradnak. Az egész kulturális folyamatban továbbra is gyakran lehetünk tanúi a gazdaságtalanság jelenségeinek, a társadalmi eszközök fecsérlésének, a veszteséges gazdálkodásnak. Olyan könyveket is kiadnak, amelyeket senki sem olvas el, olyan filmeket forgatnak, amelyeket kevés ember néz meg, a szín­házak néha félig üresek. Ezzel kapcsolat­ban Ľudovít Pezlár nagyra értékelte a Ma­dách Kiadó gazdasági tevékenységének jó eredményeit, hangsúlyozta azonban, hogy mindenütt vannak még kihasználat­lan tartalékai a hatékonyság további nö­velésének. Az a cél, hogy ezeket feltárjuk, és teljes mértékben felhasználjuk. Helytelen, ha a kulturális folyamat gaz­daságosságának problémáját szembeál­lítják az eszmeiséggel. Nem az eszmei­ség az oka a kulturális termékek iránti érdeklődés hiányának, hanem elsősorban az alacsony eszmei és művészeti szín­vonal. Az idei esztendő belpolitikai és nem­zetközi szempontból egyaránt nagyon igényes lesz. Az ötéves tervidőszak har­madik éve rendkívüli jelentőségű a gaz­dasági és más társadalmi feladatok való­ra váltását illetően. Mindent meg kell tennünk, hogy sikeresen megbirkózzunk a kitűzött feladatokkal. A dolgozó nép által a burzsoá reakció fölött aratott februári győzelem 40. és az 1968. évi válság 20. évfordulója, valamint más évfordulók kap­csán a világ reakciós erői hazánk ellen hatalmas kampányt indítottak, amelynek célja a zavarkeltés. Ezt szolgálják a né­pünk számára sorsdöntő nyolcasokkal kapcsolatos különböző „elméletek" is. Egy percre sem szabad megfeledkez­nünk arról, hogy ellenségeink állandóan tökéletesítik taktikájukat a nemzetközi szocializmus egésze és egyes láncsze­mei elleni eljárásukban. A burzsoá propa­ganda egyik legújabb eszköze, hogy a válságot forradalomnak, a konszolidá­lás folyamatát pedig ellenforradalomnak nevezi. Zbygniew Brzezinski, az antikom- munizmus ismert teoretikusa az Indepen­dent folyóiratban megjelent cikkében nemrég útmutatást adott arra, hogyan kell eljárni: nem kell előidézni az úgynevezett ellenzéki erók teljes konfrontációját a szo­cialista állammal, hanem a szocialista országok stabilitását különféle belső konf­liktusok útján kell megrendíteni, s igy kell destabilizálni ezeket az országokat. Ez az igazi szerepe az úgynevezett ellenzék­inek, amely Miloš Jakeš elvtársnak, a CSKP KB főtitkárának a CSKP KB 7. ülésén elhangzott találó szavai szerint elkerülhetetlenül antiszocialista lenne. Aki őszintén hozzá akar járulni hazánk to­vábbfejlesztéséhez, annak erre elegendő lehetősége van a szocialista pluralizmus meglevő rendszerén belül a Nemzeti Front keretében, ehhez nincs szüksége illegális struktúrákra. Társadalmi fejlődésünk fontos alkotó­eleme az irodalmi folyamat. Egyre na­gyobb mértékben évényesíti a nyílt tájé­koztatás elvét, leküzdi a dogmatikus eljá­rásba való visszaesést, és felszámolja az adminisztratív irányítási módszereket. Fontos tény, hogy Csehszlovákiában 1968 óta nincs cenzúra. A teljes felelős­séget a kiadók igazgatói és a főszerkesz­tők viselik. De ezt a rendszert állandóan tökéletesíteni kell, különös tekintettel az átalakítással, a szocialista demokrácia el­mélyítésével és a nyílt tájékoztatással kapcsolatos feladatokra. Ez azonban nem jelenti az alapvető eszmei pozíciótól való eltávolodást, amelyekre irodalmi folyama­tunk támaszkodik. Az új feladatok az irodalmi folyamat minden szubjektuma fe­lelősségének nem csökkenését, hanem lényeges növekedését teszik szükséges­sé. Például hosszú ideje fogyatékosságok vannak a kijelölt művek lektori elbírálásá­ban. Nem helyes, hogy a lektorok anoni­mitásban maradnak, nevüket közzé kelle­ne tenni. A félénk típusokon kívül, akik félnek az átalakítással kapcsolatos fel­adatok igényességétől és a külföldi reak­ciós erők növekvő nyomásától, az utóbbi időben olyan emberekkel is találkozha­tunk, akik utólagosan akarnak mártírokká válni. Többnyire vélt sérelmekkel hoza­kodnak elő. Paradox dolog, hogy a leg­jobban kereső egyének is ilyeneknek tün­tetik fel magukat. De az is előfordul, hogy egyeseket valóban igazságtalanság ér. Ezekkel az esetekkel teljes felelősséggel foglalkozni kell, s határozottan helyre kell hozni a dolgokat. Az irodalmi folyamat sikeres fejlődése és demokratikus jellegének elmélyítése szempontjából rendkívül fontos gondosan megkülönböztetni a problémákkal kap­csolatos jó szándékú észrevételeket az antiszocialista álláspontok által motivált támadásoktól. Az irodalmi folyamat fejlesztése elkép­zelhetetlen széles körű véleménycsere, vita nélkül. Nem szabad azonban megfe­ledkezni arról, hogy öncélú viták is van­nak, amelyek nem használnak a művek jobb minőségéért folytatott küzdelemnek. A Madách Kiadó tevékenységében meghatározó szerepe van az eredeti ma­gyar müvek megjelentetésének, amelyek­kel egyre szélesebb körűen kell megis­mertetni egész közönségünket. Továbbra is fontos, hogy a magyar nemzetiségű állampolgárokhoz fordításban eljussanak a legjobb cseh és szlovák irodalmi művek. Ezzel kapcsolatban Ľudovít Pezlár ki­emelte a Madách Kiadó sajátos szerepét, amelyet a magyar nemzetiségű állampol­gárok kulturális életének fejlesztésében s ezzel együtt a nemzetek és a nemzeti­ségek közeledésének folyamatában be­tölt. A fejlődés és a közeledés a szocializ­musban a nemzetek és a nemzetiségek előrehaladásának két, egymással dialek­tikus kapcsolatban álló összetevője, ame­lyek egymástól elválaszthatatlanok. A Madách a kommunista párt és a szocia­lista állam nemzetiségi politikájának fon­tos szubjektuma. A jelenlegi időszakban rendkívül időszerű feladat, hogy szilárdul­jon nemzeteink és nemzetiségeink egy­sége. Szlovákia Kommunista Pártjának 1986. évi kongresszusa hangsúlyozta: „Tovább fogjuk szilárdítani dolgozóink­nak ezt a szövetségét, szociális és inter­nacionalista egységét, s ezzel erősítjük a minőségileg új szociális és internacio­nalista közösségnek, Csehszlovákia né­pének fejlődését, amely népet egységbe forrasztja a gazdasági érdekek, az ideoló­gia és a politikai célok egysége.“ A nemzetiségi politikában nagy sikere­ket értünk el, s ezekre joggal vagyunk büszkék. Nem hunyunk szemet azonban az e téren meglevő problémák fölött sem. Egyebek között növelni kell a felsőoktatá­si intézmények magyar nemzetiségű hall­gatóinak számát. A magyar tanítási nyel­vű középiskolák igazgatóinak el kell gon­dolkodniuk arról, hogyan lehet lényege­sen javítani a fiatalok főiskolai és egyete­mi, főleg műszaki tanulmányokra való megnyerésének folyamatát. A világban mindig akad, aki igyekszik nekünk tanácsot adni, mit tegyünk a je­lenlegi időszakban a nemzetiségi politiká­ban, többek között olyanok is, akik gya­korlata nem nagyon szolgálhat példaként. Az utóbbi időben az antikommunista köz­pontok is fokozott figyelmet fordítanak az itteni nemzetiségi viszonyokra. Szándé­kuk világos: ezt a rendkívül érzékeny területet ki akarják használni a politikai helyzet destabilizálásának alantas céljai­ra. Az abszurd koholmányok közé tartozik az az állítás, hogy a Magyarországgal közösen épített Gabčíkovo-Nagymarosi Vízlépcsőrendszer létrehozásának célja ártani az e területen élő magyar nemzeti­ségű lakosoknak. Semmi esetre sem en­gedjük meg, hogy nemzetiségi viszonya­inkba emigránsok avatkozzanak be. Ép­pen ók ássák ki a múltból azokat a problé­mákat, amelyek nemzeteinket és nemze­tiségeinket megosztották, s amelyeket a szocializmus építésének folyamatában sikeresen megoldottunk. Mihail Gorba­csov elvtárs az ideológiai front vezető dolgozóival tartott találkozóján kijelentet­te: „A szónak nagy hatalma van, de úgy kell bánni vele, hogy ne ártson az elvhű­ségnek. Az, aki másra törekszik, aki félre akar vezetni bennünket, és más útra akar téríteni, aki egészen más olajat akar önte­ni az „átalakítás tüzére“, vegye tudomá­sul, hogy nem éri el célját.“ Ez az arra irányuló kísérletekre is vonatkozik, hogy az átalakítást nacionalista hangulatkel­tésre használják. Ebben az évben nemzeteink és nem­zetiségeink fontos eseménynek, a Cseh­szlovák Köztársaság megalakulásának 70. évfordulójáról emlékeznek meg. A re­akciós Osztrák-Magyar Monarchiához képest e polgári demokratikus állam meg­alakulása vitathatatlanul haladó esemény volt. Ide menekült a Magyar Tanácsköz­társaság számos jeles személyisége, va­lamint sok osztrák és német antifasiszta is. De nem feledjük, hogy Csehszlovákia megszűnésének egyik oka az volt, hogy az uralkodó, körök osztálykorlátjaik miatt nem voltak képesek megoldani a nemze­tiségi kérdést. A tragikus müncheni ese­mények óta eltelt 50 év világosan bizo­nyítja, milyen nagy jelentősége van né­pünk egységének, amelynek oszthatatlan alkotóeleme a hazánkban élő nemzetek és nemzetiségek egysége. Ennek állandó szilárdítása ma is korparancs. Beszédének végén Ľudovít Pezlár sok új sikert kívánt a Madách Kiadó dolgozói­nak felelős munkájukhoz. ÚJ SZÚ 2 1988. II. 23.

Next

/
Thumbnails
Contents