Új Szó, 1988. február (41. évfolyam, 25-49. szám)
1988-02-16 / 38. szám, kedd
Levelezőink írják Eltitkolt vízfolyás Pár hete megszűnt városunkban a vízkorlátozás, azonban az egy évnél is tovább tartó „ostromállapot" megszűntével is megmaradt a lakosság idegeibe vésődött nyugtalanság a vízellátást illetően. Effajta túlérzékenységünket bizonyítja, hogy amikor az egyik délután csőtörés miatt pár óráig szünetelt a vízellátás, egykettőre fellendült a lépcsőházi nyüzsgés, az illetékeseknek való telefonálgatás. Amikorra az ivóvizes tartálykocsi megérkezett, a nyugtalanság már a tetőfokára hágott. Míg mi, üveget, fazekat összekapkodva a tizenkettedik emeletről leértünk, a ciszterna már csak félig lehetett, s kb. 150 ember kígyózott még előttünk. Úgy félórás néma, fegyelmezett toporgás után harsány, parancsoláshoz szokott női hangot hallottunk a hatodik emelet tájáról:- Dana! Hagyd azt a vizet! Azonnal gyere haza!- Már folyik a víz, szomszédasz- szony? kiáltott fel a sor végéről egy férfi. Választ azonban nem kapott. Tíz perc múlva odatarthattuk edényünket a csap alá. Félig sem telt meg a fazekunk, amikor a tartály kiürült.- No, már nem halunk szomjan - vigasztaltuk egymást nejemmel a felvonóban. Reménykedésünk teljesen megalapozottá vált, ugyanis csapjainkból már teljes erővel folyt a víz. Most csak azon töprengek, hogy a Danát hazaparancsoló hang tulajdonosát mi tarthatta vissza attól, hogy mindnyájunkkal közölje a jó hírt?... Kovács József (Kassa - Košice) A vágselyei (Šaľa) Duslo vállalatnál a gépalkatrészek megmunkálása és gyártása részlegén dolgozó kollektívából 55-en alkalmazzák a szaratovi minőségellenőrzési munkamódszert. Közülük 42-en önellenőrzési jogosítvánnyal rendelkeznek. A felvételen Szekeres Béla az önellenőrzési jogosítvány egyik példás tulajdonosa Matusek János felvétele Sikeres évet zártak A Csemadok besei (Beša) helyi szervezete a Lévai (Levice) járás egyik legfiatalabb alapszervezete 1986 májusában alakult. Az 1987-es év első rendezvénye, a farsangi bál után március elején került sor Móricz Zsigmond két egyfelvonásos színdarabjának bemutatására, amelyet a színjátszó csoport háromszor játszott a hazai közönség előtt. A tagság ellátogatott a zselizi (Želiezovce) országos népművészeti fesztiválra, majd Közép-Szlovákiába rendezett honismereti kirándulást. Aktívan kivették részüket a község választási programjának teljesítéséből. A művelődési ház építésénél több mint 250 órát dolgoztak. A férfiak a járdákat betonozták, az asszonyok meszeltek, ablakokat tisztítottak. A helyi efsz vezetősége többször bocsátott a szervezet rendelkezésére autóbuszt, cserébe segítettek a terménybetakarításnál. Novemberben bekapcsolódtak a Csemadok járási bizottsága által rendezett Juhász Gyula Kulturális Napok rendezvénysorozatba. A hónap második felében esztrádműsort mutattak be. A vezetőség nagy gondot fordít a tagság létszámának bővítésére is. Az év elején a tagok száma 67 volt, s az év végére 84-re bővült. Szabó Márta Ha egy palack eltörik... Szívesen vásárolok önkiszolgálókban, bár némi félsz él bennem, hogy egyszer a polcok szélén sorakozó törékeny csomagolású áruk közül valamit leverek. Nos, megtörtént. .. Vörös pezsgőt kerestem Bratislavában, a Jednota fogyasztási szövetkezet Dérer utcai üzletében. A pezsgők hivalkodva a legfelsőbb polcról kínálgatták magukat. Lábujjhegyre álltam és leemeltem az üveget. Rózsaszínű volt. Azonnal vissza is tettem, majd hátraléptem s mozdulatomat hangos durranás kísérte. Ijedten néztem a földre. Üvegcserepek és bortócsa közepén álltam megdermedve. Még föl sem fogtam, hogy mi is történt, az üzlet egyik dolgozója máris fölkapkodta az üvegcserepeket és a jobb sorsra érdemes nedűt föltörölte. „Úgy látszik, beleakadt a kosárba“ - hebegtem zavartan. „Dehogy, rendszerint a kabátjukkal verik le!“ - mondta közömbösen a kislány. Ezután pironkodva fölemeltem a fejem. Elképedtem a látványtól: A főnöktől kezdve a bolt minden dolgozója az eladótérben volt. s árgus szemekkel figyelték a fejleményeket. Hirtelen átcikázott fejemben a gondolat: nini, ha akarnak, mind előkerülnek. Bezzeg senki sem akar észrevenni, ha egy kenyeret vagy vajat akarok feleztetni. A pénztáros 25 koronát (?) számított föl a borért. A dolog jogi vonatkozásairól fogalmam sincs, hát szó nélkül fizettem. Lakóházunkban a felvonó előtt utolért a jelenetet végigszemlélő' szomszéd. Talán vigasztalni akart, s elmondta: ünnepek előtt az egyik exkluzív illatszerboltban látta, amikor a vásárló kb. hatszáz korona „tandíjat“ fizetett, mert miközben átvette az elárusítónőtől a parfümöt, az aprócska üvegcse leesett és összetört. Huszonöt és hatszáz - lényeges különbség. Különben is kényes kérdés, hogy kinek is a kezéből esett ki a drága illatkoncentrátum? S ha ket- ten „bűnösök“, miért csak az eqyik fizet? Az én esetem egyértelműbb. Az ügyetlen fizeti a tandíjat. Csak ne hangzott volna el „a bűnjeleket“ gyakorlottan eltüntető kislány megjegyzése, ami bogarat tett a fülembe. A vásárlók „rendszerint“ a kabátjukkal verik le az üvegeket. Tehát ilyesmi „rendszerint“ előfordul. Máskor is, másokkal is. Van aki szó nélkül fizet, s talán akad olyan is, aki tiltakozik. Ezért vonult ki az eladótérbe a „készültség“? Azóta figyelgetem, hogyan vannak elhelyezve az önkiszolgálókban az üvegek. Általában a középmagasságú polcokon. Meglepő, de egyetlen üzletben sem láttam az alsóbb polcokra rakott üvegek előtt semmiféle rácsozatot, védőkorlátot. Talán tilos a fölszerelésük. A kereskedelemnek nem érdeke, nem kötelessége a károkozás megelőzése? Vajon miért nem? így egyszerűbb? A vásárló köteles fizetni és a forgalom növekszik? KODAY BERTA, Bratislava Kedvezett a halászszerencse Szelecky Lajosnak és horgásztársainak Štúro- vóban. A Garam egyik közeli holtágán a Berek kettesen a csukák mellett egy nagy hal is horogra akadt. A „pipázta- tás“ közben felismert busa közel húsz- perces küzdelem után adta meg magát. A hivatalos mérés után Gyetven Béla, a horgászszövetség helyi szervezetének elnöke megállapította, hogy új országos rekord született. A huszonhét kilogrammos busa öt kilóval volt súlyosabb az eddigi legnagyobbnál Batta Attila felvétele A Nyugat-csehországi Tejfeldolgozó Vállalat Karlovy Vary-i üzemében a hagyományos tejtermékeken kívül - tej, vaj, túró többfajta joghurtot is készítenek. Az érdeklődés főleg az eper- és a málnaízű iránt nagy. A közkedvelt termékből naponta 30 ezer dobozzal kerül a Karlovy Vary- í, a sokolovi és a plzeňi fogyasztókhoz. A felvételen Jana Petráčková a csomagoló gépsor mellett. Kovács Árpád felvétele Tartásdíj az elvált házastársnak Z. M.: A fiam 1986 februárjában nősült. Az unokám 1986 júliusában született. A házasságot a bíróság 1987 novemberében bontotta fel. A volt menyem a fizetett anyasági szabadság letelte után nem ment dolgozni. Még mindig a gyermek gondozásával foglalkozik. A fiam 400 korona gyermektartásdíjat fizet, és most ráadásul még a volt menyem is havi 400 korona tartásdíjat követel tóle a bíróság útján, merthogy a kicsivel továbbra is otthon akar maradni, míg be nem tölti harmadik életévét. Köteles a fiam tartásdíjat fizetni egy nőnek csak azért, mert az otthon akar maradni a gyermekkel? „Egy nőnek“ talán nem lenne köteles tartásdíjat fizetni, de a volt feleségének és gyermeke anyjának nyilván a bíróság véleménye szerint is köteles lesz. Az elvált házastársak kölcsönös tartási kötelezettségét a Családjogi Törvény 92. §-a szabályozza. Az említett rendelkezés szerint az az elvált házastárs, aki nem képes saját eltartására, kérheti a volt házastársától, hogy az a képességeihez és lehetőségeihez mérten járuljon hozzá megélhetéséhez. Ha nem egyeznek meg, bármelyikük indítványára a bíróság dönt ebben a kérdésben. Saját eltartására képtelennek a három évesnél fiatalabb gyermekről gondoskodó elvált házastársat tekinti a joggyakorlat, kivételesen pedig az ennél idősebb gyermekről gondoskodó anyát is, ha a gyermek rokkant, vagy állandó gondoskodást igényel vagy más okból nem lehet elhelyezni valamely gyermekintézményben (lásd a Legfelsőbb bíróság döntései és állásfoglalásai gyűjteményének 3/78 számát). Foglalkoztatás fizetetten szabadság után T. L: A lányom mezőgazdasági középiskolát végzett. Az érettségi után irodában dolgozott. A gyermeke megszületése után három évig otthon maradt. Ezután a munkáltatója visszafogadta ugyan, de nem az eredeti munkahelyére, az irodába. A gazdaság vezetése ezt azzal indokolta, hogy az irodában már nincs hely. Hát azért járt az én lányom négy évig iskolába, hogy most mezőgazdasági munkát végezzen? A Munka Törvénykönyve 147. §-ának (1) bekezdése szerint a 28 hetes anyasági szabadságáról visz- szatérő dolgozó nőt munkáltatója az eredeti munkahelyére köteles visz- szafogadni, s a dolgozó ilyenkor az eredeti munkáját folytathatja. Más a helyzet azonban akkor, ha az anya igénybe vette a gyermekgondozási szabadságot a gyermek kétéves koráig, illetve a fizetetlen szabadságot a gyermek hároméves koráig. Ilyen esetben a munkáltató csak a munkaszerződésben meghatározott munkára köteles beosztani dolgozóját, s ez eltérhet az eredeti munkájától, illetve munkahelyétől is. Ha erre sincs módja a munkáltatónak, mivel ez a munkaszerződésben meghatározott munka megszűnt, úgy a munkáltató legalább a képesítésének megfelelő munkára köteles beosztani a dolgozót. A lánya tehát csupán azt követelheti (akár a döntőbizottságra vagy a járásbíróságra beadott keresetében), hogy munkáltatója a munkaszerződésének, esetleg a képesítésének megfelelő munkára ossza be. Gyermekgondozási segély V. É.: Az iskola befejezése után, még mielőtt munkába állhattam volna, megszületett a gyermekem. Fél évig kaptam az anyasági segélyt. Most újból várandós vagyok. Valószínűleg nem lesz módom. a második gyermek világrajötte előtt elhelyezkedni. Azt szeretném tudni, jogosult leszek-e gyermekgondozási segélyre, ha eddig még nem dolgoztam, s hogy ezt a segélyt a gyermek két vagy hároméves koráig folyósítják-e? A gyermekgondozási segély ún. állami hozzájárulás. Megítélésének és folyósításának feltételei közt nem szerepel a munkaviszony vagy a biztosítási idő. Egyébként pedig az 1987. december 31. után született gyermekekre harmadik életévük betöltéséig jár a gyermekgondozási segély ha az anya még egy további gyermekről is gondoskodik (sok más esetben is jár a gyermekgondozási segély). A segély megítélésének legfontosabb feltétele az, hogy a gyermekről egész napi jelleggel és rendesen gondoskodjon, továbbá, hogy a megszületése előtt részt vegyen a rendszeres terhesgondozáson, hogy a születendő gyermeke csehszlovák állampolgársággal rendelkezzen és hazánkban éljen, hogy az idősebb gyermekéről is rendesen gondoskodjon, s hogy ez a gyermek is Csehszlovákiában éljen. A gyermekgondozási segélyt azonban a fenti feltételek teljesítése mellett is csak akkor lehet folyósítani, ha az anyának nincs jogigénye munkabérre, a betegségi biztosítás bérpótló jellegű juttatásaira stb. A gyermekgondozási segélyre való jogigényét a lakóhelye szerinti járási nemzeti bizottságon érvényesítheti. Földhasználat M. A.: Harminc ár földem volt. Ennek nagy részét elvették tőlünk, illetve azt mondták, hogy nem használhatjuk már többé. Mind a ketten nyugdíjasok vagyunk már, a nyugdíjból nemigen tudunk kijönni. Jogosan vették el a földünket, méghozzá úgy, hogy nem is fizettek érte semmit? A leveléből nem lehet megállapítani, milyen törvényes indokból, s főleg ki (melyik szerv) hozott döntést arról, hogy nem használhatja már a földjét. Gyakorlatilag azonban lehetőség van az ilyen eljárásra, persze csak a törvény által megállapított feltételek teljesítése mellett. A 123/1975 Tt. sz. törvény egy különleges földhasználati jogot szabályoz. A törvényben ennek a jognak létrejöttével kapcsolatban lettek megállapítva a föld magántulajdonosainak kötelességei. Az említett földhasználati jog térítésmentes (létrehozása esetén tehát nem jár kártalanítás, mint például a kisajátításkor) és időtartamát tekintve korlátlan. A termelés biztosítását szolgáló használati jog olyan jogosultságokkal ruházza fel a mezőgazdasági szervezeteket, mintha azok tulajdonosok lennének. Az állami mezőgazdasági szervezetek által használt földeken levő növényzet az állam tulajdonában, a szövetkezeti mezőgazdasági szervezet által használt földeken levő növényzet pedig a szövetkezet tulajdonában van. A mezőgazdasági termeléssel foglalkozó szervezet jogosult és egyben köteles is védeni használati jogát mindazokkal szemben, akik jogtalanul megsértik azt - vagyis a magántulajdonossal szemben is. A 123/1975 Tt. sz. törvény által szabályozott földhasználati jog a tulajdonos akarata ellenére elvben csak akkor jöhet létre, ha a tulajdonos nem teljesíti vagy nem teljesítheti kötelességeit, melyekről a törvény 6. §-ának (1) bekezdése így rendelkezik: „Ha a mezőgazdasági föld nincs szocialista szervezet használatában, a tulajdonos köteles biztosítani a mezőgazdasági termelés elért színvonalával és a társadalom érdekeivel összhangban a föld rendes megművelését, és a földet a társadalmilag kívánatos mezőgazdasági termékek termelésének biztosítására felhasználni. Ha a mező- gazdasági föld tulajdonosa nem tudja teljesíteni ezeket a kötelességeket, haladéktalanul köteles ezt a helyi nemzeti bizottság útján jelenteni a járási nemzeti bizottságnak.“ A járási nemzeti bizottság ilyenkor megpróbálja meggyőzni a mező- gazdasági föld tulajdonosát, hogy a földjeit ajándékozza az államnak, vagy szerződéssel adja valamely mezőgazdasági szervezet térítés- mentes és tartós használatába. Ha a meggyőzésre tett kísérlet nem jár sikerrel a járási nemzeti bizottság a döntésével hozza létre a termelés biztosítását szolgáló földhasználati jogot. Ha tehát nem kaptak ilyen döntést, és korábban sem keletkezett valamely mezőgazdasági szervezetnek használati joga a vitatott földhöz, úgy továbbra is terhelik önöket a törvény 6. §-ának (1) bekezdésében említett kötelességek. (m-n.) ÚJ SZÚ 6 1988. II. 16.
