Új Szó, 1988. február (41. évfolyam, 25-49. szám)

1988-02-16 / 38. szám, kedd

Levelezőink írják Eltitkolt vízfolyás Pár hete megszűnt városunkban a vízkorlátozás, azonban az egy évnél is tovább tartó „ostromálla­pot" megszűntével is megmaradt a lakosság idegeibe vésődött nyug­talanság a vízellátást illetően. Effajta túlérzékenységünket bizonyítja, hogy amikor az egyik délután csőtö­rés miatt pár óráig szünetelt a vízel­látás, egykettőre fellendült a lépcső­házi nyüzsgés, az illetékeseknek va­ló telefonálgatás. Amikorra az ivóvi­zes tartálykocsi megérkezett, a nyugtalanság már a tetőfokára hágott. Míg mi, üveget, fazekat össze­kapkodva a tizenkettedik emeletről leértünk, a ciszterna már csak félig lehetett, s kb. 150 ember kígyózott még előttünk. Úgy félórás néma, fegyelmezett toporgás után harsány, parancsoláshoz szokott női hangot hallottunk a hatodik emelet tájáról:- Dana! Hagyd azt a vizet! Azon­nal gyere haza!- Már folyik a víz, szomszédasz- szony? kiáltott fel a sor végéről egy férfi. Választ azonban nem kapott. Tíz perc múlva odatarthattuk edé­nyünket a csap alá. Félig sem telt meg a fazekunk, amikor a tartály kiürült.- No, már nem halunk szomjan - vigasztaltuk egymást nejemmel a felvonóban. Reménykedésünk tel­jesen megalapozottá vált, ugyanis csapjainkból már teljes erővel folyt a víz. Most csak azon töprengek, hogy a Danát hazaparancsoló hang tulaj­donosát mi tarthatta vissza attól, hogy mindnyájunkkal közölje a jó hírt?... Kovács József (Kassa - Košice) A vágselyei (Šaľa) Duslo vállalatnál a gépalkatrészek megmunkálása és gyártása részlegén dolgozó kollektívából 55-en alkalmazzák a szaratovi minőségellenőrzési munkamódszert. Közülük 42-en önellenőrzési jogosítvánnyal rendelkeznek. A felvételen Szekeres Béla az önellenőrzési jogosítvány egyik példás tulajdonosa Matusek János felvétele Sikeres évet zártak A Csemadok besei (Beša) helyi szervezete a Lévai (Levice) járás egyik legfiatalabb alapszervezete 1986 májusában alakult. Az 1987-es év első rendezvénye, a farsangi bál után március elején került sor Móricz Zsigmond két egyfelvonásos szín­darabjának bemutatására, amelyet a színjátszó csoport háromszor ját­szott a hazai közönség előtt. A tag­ság ellátogatott a zselizi (Želiezov­ce) országos népművészeti feszti­válra, majd Közép-Szlovákiába ren­dezett honismereti kirándulást. Aktí­van kivették részüket a község választási programjának teljesítésé­ből. A művelődési ház építésénél több mint 250 órát dolgoztak. A férfi­ak a járdákat betonozták, az asszo­nyok meszeltek, ablakokat tisztítot­tak. A helyi efsz vezetősége több­ször bocsátott a szervezet rendelke­zésére autóbuszt, cserébe segítettek a terménybetakarításnál. Novem­berben bekapcsolódtak a Csema­dok járási bizottsága által rendezett Juhász Gyula Kulturális Napok ren­dezvénysorozatba. A hónap máso­dik felében esztrádműsort mutattak be. A vezetőség nagy gondot fordít a tagság létszámának bővítésére is. Az év elején a tagok száma 67 volt, s az év végére 84-re bővült. Szabó Márta Ha egy palack eltörik... Szívesen vásárolok önkiszolgá­lókban, bár némi félsz él bennem, hogy egyszer a polcok szélén sora­kozó törékeny csomagolású áruk közül valamit leverek. Nos, megtör­tént. .. Vörös pezsgőt kerestem Bratisla­vában, a Jednota fogyasztási szö­vetkezet Dérer utcai üzletében. A pezsgők hivalkodva a legfelsőbb polcról kínálgatták magukat. Lábujj­hegyre álltam és leemeltem az üve­get. Rózsaszínű volt. Azonnal vissza is tettem, majd hátraléptem s moz­dulatomat hangos durranás kísérte. Ijedten néztem a földre. Üvegcsere­pek és bortócsa közepén álltam megdermedve. Még föl sem fogtam, hogy mi is történt, az üzlet egyik dolgozója má­ris fölkapkodta az üvegcserepeket és a jobb sorsra érdemes nedűt föltörölte. „Úgy látszik, beleakadt a kosárba“ - hebegtem zavartan. „Dehogy, rendszerint a kabátjukkal verik le!“ - mondta közömbösen a kislány. Ezután pironkodva föle­meltem a fejem. Elképedtem a lát­ványtól: A főnöktől kezdve a bolt minden dolgozója az eladótérben volt. s árgus szemekkel figyelték a fejleményeket. Hirtelen átcikázott fejemben a gondolat: nini, ha akar­nak, mind előkerülnek. Bezzeg senki sem akar észrevenni, ha egy kenye­ret vagy vajat akarok feleztetni. A pénztáros 25 koronát (?) szá­mított föl a borért. A dolog jogi vo­natkozásairól fogalmam sincs, hát szó nélkül fizettem. Lakóházunkban a felvonó előtt utolért a jelenetet végigszemlélő' szomszéd. Talán vigasztalni akart, s elmondta: ünnepek előtt az egyik exkluzív illatszerboltban látta, ami­kor a vásárló kb. hatszáz korona „tandíjat“ fizetett, mert miközben átvette az elárusítónőtől a parfümöt, az aprócska üvegcse leesett és összetört. Huszonöt és hatszáz - lényeges különbség. Különben is kényes kér­dés, hogy kinek is a kezéből esett ki a drága illatkoncentrátum? S ha ket- ten „bűnösök“, miért csak az eqyik fizet? Az én esetem egyértelműbb. Az ügyetlen fizeti a tandíjat. Csak ne hangzott volna el „a bűnjeleket“ gyakorlottan eltüntető kislány meg­jegyzése, ami bogarat tett a fülem­be. A vásárlók „rendszerint“ a ka­bátjukkal verik le az üvegeket. Tehát ilyesmi „rendszerint“ előfordul. Máskor is, másokkal is. Van aki szó nélkül fizet, s talán akad olyan is, aki tiltakozik. Ezért vonult ki az eladótér­be a „készültség“? Azóta figyelgetem, hogyan van­nak elhelyezve az önkiszolgálókban az üvegek. Általában a középma­gasságú polcokon. Meglepő, de egyetlen üzletben sem láttam az alsóbb polcokra rakott üvegek előtt semmiféle rácsozatot, védőkorlá­tot. Talán tilos a fölszerelésük. A ke­reskedelemnek nem érdeke, nem kötelessége a károkozás megelőzé­se? Vajon miért nem? így egysze­rűbb? A vásárló köteles fizetni és a forgalom növekszik? KODAY BERTA, Bratislava Kedvezett a halászszerencse Szelecky Lajosnak és horgásztársainak Štúro- vóban. A Garam egyik közeli holtágán a Berek kettesen a csukák mellett egy nagy hal is horogra akadt. A „pipázta- tás“ közben felismert busa közel húsz- perces küzdelem után adta meg magát. A hivatalos mérés után Gyetven Béla, a horgászszövetség helyi szervezeté­nek elnöke megállapította, hogy új or­szágos rekord született. A huszonhét kilogrammos busa öt kilóval volt sú­lyosabb az eddigi legnagyobbnál Batta Attila felvétele A Nyugat-csehországi Tejfeldolgozó Vállalat Karlovy Vary-i üzemében a hagyományos tejtermékeken kívül - tej, vaj, túró többfajta joghurtot is készítenek. Az érdeklődés főleg az eper- és a málnaízű iránt nagy. A közkedvelt termékből naponta 30 ezer dobozzal kerül a Karlovy Vary- í, a sokolovi és a plzeňi fogyasztókhoz. A felvételen Jana Petráčková a csomagoló gépsor mellett. Kovács Árpád felvétele Tartásdíj az elvált házastársnak Z. M.: A fiam 1986 februárjában nősült. Az unokám 1986 júliusában született. A házasságot a bíróság 1987 novemberében bontotta fel. A volt menyem a fizetett anyasági szabadság letelte után nem ment dolgozni. Még mindig a gyermek gondozásával foglalkozik. A fiam 400 korona gyermektartásdíjat fizet, és most ráadásul még a volt me­nyem is havi 400 korona tartásdíjat követel tóle a bíróság útján, mert­hogy a kicsivel továbbra is otthon akar maradni, míg be nem tölti har­madik életévét. Köteles a fiam tar­tásdíjat fizetni egy nőnek csak azért, mert az otthon akar maradni a gyer­mekkel? „Egy nőnek“ talán nem lenne köteles tartásdíjat fizetni, de a volt feleségének és gyermeke anyjának nyilván a bíróság véleménye szerint is köteles lesz. Az elvált házastársak kölcsönös tartási kötelezettségét a Családjogi Törvény 92. §-a szabá­lyozza. Az említett rendelkezés sze­rint az az elvált házastárs, aki nem képes saját eltartására, kérheti a volt házastársától, hogy az a képessé­geihez és lehetőségeihez mérten já­ruljon hozzá megélhetéséhez. Ha nem egyeznek meg, bármelyikük in­dítványára a bíróság dönt ebben a kérdésben. Saját eltartására képtelennek a három évesnél fiatalabb gyermek­ről gondoskodó elvált házastársat tekinti a joggyakorlat, kivételesen pedig az ennél idősebb gyermekről gondoskodó anyát is, ha a gyermek rokkant, vagy állandó gondoskodást igényel vagy más okból nem lehet elhelyezni valamely gyermekintéz­ményben (lásd a Legfelsőbb bíróság döntései és állásfoglalásai gyűj­teményének 3/78 számát). Foglalkoztatás fizetetten szabadság után T. L: A lányom mezőgazdasági középiskolát végzett. Az érettségi után irodában dolgozott. A gyerme­ke megszületése után három évig otthon maradt. Ezután a munkáltató­ja visszafogadta ugyan, de nem az eredeti munkahelyére, az irodába. A gazdaság vezetése ezt azzal in­dokolta, hogy az irodában már nincs hely. Hát azért járt az én lányom négy évig iskolába, hogy most me­zőgazdasági munkát végezzen? A Munka Törvénykönyve 147. §-ának (1) bekezdése szerint a 28 hetes anyasági szabadságáról visz- szatérő dolgozó nőt munkáltatója az eredeti munkahelyére köteles visz- szafogadni, s a dolgozó ilyenkor az eredeti munkáját folytathatja. Más a helyzet azonban akkor, ha az anya igénybe vette a gyermekgondozási szabadságot a gyermek kétéves ko­ráig, illetve a fizetetlen szabadságot a gyermek hároméves koráig. Ilyen esetben a munkáltató csak a mun­kaszerződésben meghatározott munkára köteles beosztani dolgozó­ját, s ez eltérhet az eredeti munkájá­tól, illetve munkahelyétől is. Ha erre sincs módja a munkáltatónak, mivel ez a munkaszerződésben meghatá­rozott munka megszűnt, úgy a mun­káltató legalább a képesítésének megfelelő munkára köteles beoszta­ni a dolgozót. A lánya tehát csupán azt követelheti (akár a döntőbizott­ságra vagy a járásbíróságra beadott keresetében), hogy munkáltatója a munkaszerződésének, esetleg a képesítésének megfelelő munkára ossza be. Gyermekgondozási segély V. É.: Az iskola befejezése után, még mielőtt munkába állhattam vol­na, megszületett a gyermekem. Fél évig kaptam az anyasági segélyt. Most újból várandós vagyok. Való­színűleg nem lesz módom. a máso­dik gyermek világrajötte előtt elhe­lyezkedni. Azt szeretném tudni, jo­gosult leszek-e gyermekgondozási segélyre, ha eddig még nem dolgoz­tam, s hogy ezt a segélyt a gyermek két vagy hároméves koráig folyó­sítják-e? A gyermekgondozási segély ún. állami hozzájárulás. Megítélésének és folyósításának feltételei közt nem szerepel a munkaviszony vagy a biztosítási idő. Egyébként pedig az 1987. december 31. után született gyermekekre harmadik életévük be­töltéséig jár a gyermekgondozási segély ha az anya még egy további gyermekről is gondoskodik (sok más esetben is jár a gyermekgondozási segély). A segély megítélésének legfonto­sabb feltétele az, hogy a gyermekről egész napi jelleggel és rendesen gondoskodjon, továbbá, hogy a megszületése előtt részt vegyen a rendszeres terhesgondozáson, hogy a születendő gyermeke cseh­szlovák állampolgársággal rendel­kezzen és hazánkban éljen, hogy az idősebb gyermekéről is rendesen gondoskodjon, s hogy ez a gyermek is Csehszlovákiában éljen. A gyer­mekgondozási segélyt azonban a fenti feltételek teljesítése mellett is csak akkor lehet folyósítani, ha az anyának nincs jogigénye munkabér­re, a betegségi biztosítás bérpótló jellegű juttatásaira stb. A gyermekgondozási segélyre való jogigényét a lakóhelye szerinti járási nemzeti bizottságon érvénye­sítheti. Földhasználat M. A.: Harminc ár földem volt. Ennek nagy részét elvették tőlünk, illetve azt mondták, hogy nem hasz­nálhatjuk már többé. Mind a ketten nyugdíjasok vagyunk már, a nyug­díjból nemigen tudunk kijönni. Jogo­san vették el a földünket, méghozzá úgy, hogy nem is fizettek érte semmit? A leveléből nem lehet megállapí­tani, milyen törvényes indokból, s fő­leg ki (melyik szerv) hozott döntést arról, hogy nem használhatja már a földjét. Gyakorlatilag azonban le­hetőség van az ilyen eljárásra, per­sze csak a törvény által megállapí­tott feltételek teljesítése mellett. A 123/1975 Tt. sz. törvény egy különleges földhasználati jogot sza­bályoz. A törvényben ennek a jog­nak létrejöttével kapcsolatban lettek megállapítva a föld magántulajdono­sainak kötelességei. Az említett földhasználati jog térí­tésmentes (létrehozása esetén tehát nem jár kártalanítás, mint például a kisajátításkor) és időtartamát te­kintve korlátlan. A termelés biztosí­tását szolgáló használati jog olyan jogosultságokkal ruházza fel a me­zőgazdasági szervezeteket, mintha azok tulajdonosok lennének. Az ál­lami mezőgazdasági szervezetek ál­tal használt földeken levő növényzet az állam tulajdonában, a szövetke­zeti mezőgazdasági szervezet által használt földeken levő növényzet pedig a szövetkezet tulajdonában van. A mezőgazdasági termeléssel foglalkozó szervezet jogosult és egyben köteles is védeni használati jogát mindazokkal szemben, akik jogtalanul megsértik azt - vagyis a magántulajdonossal szemben is. A 123/1975 Tt. sz. törvény által szabályozott földhasználati jog a tu­lajdonos akarata ellenére elvben csak akkor jöhet létre, ha a tulajdo­nos nem teljesíti vagy nem teljesít­heti kötelességeit, melyekről a tör­vény 6. §-ának (1) bekezdése így rendelkezik: „Ha a mezőgazdasági föld nincs szocialista szervezet használatában, a tulajdonos köteles biztosítani a mezőgazdasági terme­lés elért színvonalával és a társada­lom érdekeivel összhangban a föld rendes megművelését, és a földet a társadalmilag kívánatos mezőgaz­dasági termékek termelésének biz­tosítására felhasználni. Ha a mező- gazdasági föld tulajdonosa nem tud­ja teljesíteni ezeket a kötelessége­ket, haladéktalanul köteles ezt a he­lyi nemzeti bizottság útján jelenteni a járási nemzeti bizottságnak.“ A járási nemzeti bizottság ilyen­kor megpróbálja meggyőzni a mező- gazdasági föld tulajdonosát, hogy a földjeit ajándékozza az államnak, vagy szerződéssel adja valamely mezőgazdasági szervezet térítés- mentes és tartós használatába. Ha a meggyőzésre tett kísérlet nem jár sikerrel a járási nemzeti bizottság a döntésével hozza létre a termelés biztosítását szolgáló földhasználati jogot. Ha tehát nem kaptak ilyen dön­tést, és korábban sem keletkezett valamely mezőgazdasági szerve­zetnek használati joga a vitatott föld­höz, úgy továbbra is terhelik önöket a törvény 6. §-ának (1) bekezdésé­ben említett kötelességek. (m-n.) ÚJ SZÚ 6 1988. II. 16.

Next

/
Thumbnails
Contents