Új Szó, 1988. január (41. évfolyam, 1-24. szám)

1988-01-16 / 12. szám, szombat

Az SZLKP Központi Bizottsága ülésének vitája MILOŠ JAKEŠ elvtársnak, Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottsága főtitkárának felszólalása Tisztelt elvtársak! Engedjék meg, hogy Csehszlovákia Kom­munista Pártjának Központi Bizottsága nevé­ben is szívélyesen köszöntsem önöket és köszönetét mondjak azért a támogatásért, amelyet a mai ülésen és tegnap a Slovnaft- ban is Szlovákiából kaptam. Biztosítani akarom önöket afelől, a CSKP KB ügyelni fog arra, hogy tovább szilárduljon a csehek és a szlovákok, a két testvérnemzet, valamint az országunkban élő nemzetiségek egysége és barátsága, hogy sokoldalúan fej­lődjön a két köztársaság, Csehszlovákia gaz­dasági erejének fokozása, szociális-gazdasá- gi fejlődésünk meggyorsítása és a nép élet- színvonalának emelése érdekében. Államunk szövetségi rendezése és pártunk politikája megteremti ehhez a szükséges feltételeket. Tanácskozásuk, amelyen lebontják a párt központi bizottsága 7. ülésének határozatait, olyan időszakban ült össze, amelynek rendkí­vüli jelentősége van a CSKP XVII. kongresz- szusán kitűzött stratégiai irányvonal további megvalósítása szempontjából. A 8. ötéves tervidőszak harmadik évébe léptünk és fela­dataink teljesítésétől nagymértékben függ, milyen lesz a végső mérlegünk, sikerül-e leküzdenünk a fennálló fogyatékosságokat, meggyorsítani a népgazdaság intenzifikálá- sának folyamatát. Egyúttal szükséges, hogy a pártszervek és -szervezetek, a gazdasági és állami szervek, a vállalatok és szövetkezetek vezetői, a For­radalmi Szakszervezeti Mozgalom, a SZISZ, a Csehszlovák Tudományos-Műszaki Társa­ság, a Nemzeti Front többi szervezete és az összes dolgozó figyelmüket a gazdasági me­chanizmus átalakítására összpontosítsák. Az átalakítás a gazdaság teljesítőképessége nö­velésének feltétele és egyúttal az egész tár­sadalmi élet átalakításának döntő része. A mai ülés azt tanúsítja, hogy az SZLKP Központi Bizottsága aktívan hozzá fog járulni az átalakításhoz, a demokratizáláshoz, társa­dalmunk szociális és gazdasági fejlesztésé­nek meggyorsításához. Ezzel összefüggés­ben nagyra értékeljük az SZLKP Központi Bizottsága Elnökségének világos, tárgyila­gos, ösztönző beszámolóját, amelyet Lenárt elvtárs terjesztett elő. Tartalmazza az eddigi munka eredményeinek részletes elemzését, meghatározza a konkrét feladatokat és uta­kat, a CSKP KB 7. ülése határozatainak szlovákiai teljesítése érdekében. A CSKP KB decemberi ülését az egész társadalom nagy érdeklődéssel várta. Ez ter­mészetes, hiszen társadalmunk további fejlő­désének fontos kérdéseivel foglalkozott, amelyek a dolgozók legszélesebb rétegeit érintik. Értékeltük a CSKP XVII. kongresszu­sán elfogadott határozatok eddigi megvalósí­tását, lebontottuk a szocialista demokrácia elmélyítésének és a társadalmi élet átalakítá­sának alapelveit, meghatároztuk az átalakítás megvalósításának irányát és módjait. Fontos határozatok születtek a gazdasági mechaniz­mus átfogó átalakításáról és a kádermunka javításáról. Miben rejlik a párt központi bizottsága 7. ülésének legnagyobb jelentősége? Elsősor­ban abban, hogy általánosította azokat a ta­pasztalatokat, amelyeket a CSKP Központi Bizottsága az átalakítás feltételei között vég­zett munkája során szerzett, megerősítette a XVII. pártkongresszusnak a gazdasági, szociális és társadalmi fejlesztés meggyorsí­tására irányuló stratégiai irányvonalának he­lyességét és érvényességét, továbbfejlesztet­te ezt az irányvonalat, meghatározta a párt politikai-szervező és ideológiai munkájának, valamint vezető szerepének fő irányait a társa­dalmi változások megvalósításának folyama­tában. A párt és a társadalom kedvezően fogadta eredményeit és kiemelte azt a követel­ményt, hogy meg kell gyorsítani a haladást. A CSKP KB decemberi ülése tág teret teremtett ahhoz, hogy az egész pártban és társadalomban növekedjen az aktivitás. Fon­tos, hogy mindenütt a kezdettől úgy bontsuk le és valósítsuk meg határozatait, hogy jelen­tős lépést tegyünk a társadalmi átalakítás felé és tovább erősödjön a párt tekintélye. A forradalmi társadalmi változások végre­hajtásának, a vállalatoknak a társadalmi szükségletek kielégítéséért való felelőssége fokozásának és jogkörük bővítésének alapve­tő feltétele a szocialista demokrácia további elmélyítése azáltal, hogy a dolgozók nagyobb mértékben vesznek részt az irányításban és a társadalmi fejlődés valamennyi kérdésére vonatkozó döntésben. Ugyanúgy, mint a Szovjetunióban, nálunk is érvényes: a több demokrácia több szocializmust jelent. Mint ismeretes, a hét elején az SZKP KB meghívására a Szovjetunióba látogattam, ahol elsősorban Gorbacsov elvtárssal és más szovjet vezetőkkel tárgyaltam. Engedjék meg, hogy megragadjam ezt az alkalmat, és tolmá­csoljam Gorbacsov elvtárs és a többi elvtárs elvtársi üdvözleteit "Szlovákia valamennyi kommunistájának, összes dolgozójának és önöknek is, az SZLKP KB tagjainak. Tanácskozásunk tartalmas és nyílt volt, a teljes nézetazonosság és az elvtársi megér­tés jegyében folyt. Kifejtettük, hogy pártunk és népünk teljes mértékben támogatja a forra­dalmi és társadalmi változások politikáját, amelyet az SZKP és a szovjet nép valósít meg, s amelyben a nagy október és vezére, Vlagyimir lljics Lenin forradalmi örökségének megvalósítását látjuk. Létérdekünk a sok­oldalú együttműködés a Szovjetunióval. Ta­nácskozásunk jó feltételeket teremtett ehhez. Megerősítette teljes nézetazonosságunkat a külpolitikai kérdésekben. Nagy figyelmet szenteltünk mindenekelőtt a csehszlovák-szovjet, de ugyanúgy az egész KGST keretében folytatott gazdasági és tudományos-műszaki együttműködésnek, mivel az együttműködés fejlődésének új sza­kaszába léptünk, amelyet a munkamegosztás fokozatos bővítése, a vállalatok és a szerve­zetek közti közvetlen kapcsolatok, a közös vállalatok létesítése jellemez. Gorbacsov elvtárs, a Szovjetunió Kommu­nista Pártja és vezetősége nevében, egyértel­műen támogatta a CSKP KB 7. ülésének határozatait, amelyek az átalakításra és a de­mokratizálásra irányulnak. Értékelte Cseh­szlovákia hozzájárulását a szocialista közös­ség fejlődéséhez, aktív részvételünket a vi­lágbéke megerősítéséért és a leszerelésért folytatott harcban. Ezzel kapcsolatban hangsúlyozni szeret­ném, hogy elképzeléseink összhangja, az a tény, hogy támogatjuk a Szovjetunió Kom­munista Pártját, valamint az SZKP gazdag tapasztalatai és inspiráló ismeretei szilárd alapot és jó feltételeket teremtenek ahhoz, hogy pártunk aktívan járjon el a továbbiakban a szociális-gazdasági fejlődés és a demokra­tikus útján történő sokoldalú társadalmi átala­kítás stratégiájának megvalósításában. A szovjet elvtársakkal és a többi testvér­párttal együtt arra törekszünk, hogy a szocia­lista társadalomban az emberek élete sok­oldalú és gazdag legyen, tökéletesedjen a szocializmus, növekedjen a vonzereje, va­lamint a világ fejlődésére gyakorolt hatása. Célunk a szociális haladás meggyorsítása és a béke megszilárdítása. A CSKP KB 7. ülésének eredményei fontos határkövet jelentenek a gazdaság irányításá­nak átalakításában. Az elfogadott dokumen­tumok, főleg a gazdasági mechanizmus komplex átalakításáról hozott határozat, vala­mint a szocialista vállalatról és a szövetkeze­tekről szóló törvények megerősítették és konkretizálták azokat a forradalmi változáso­kat, amelyeket a következő időszakban a gazdaság irányításában végrehajtunk. A gazdasági mechanizmus átalakításának fő feladatait 1988 és 1990,között valósítjuk meg. Érdekünk, hogy az átalakítás fölöslegesen ne húzódjon el. Ellenkezőleg, keresni fogjuk an­nak lehetőségét, hogy gyorsabban valósuljon meg. Ennek érdekében nagy figyelmet fordí­tunk azokra a vállalatokra és szervezetekre, amelyek kísérletileg bevezetik a gazdasági mechanizmus új alapelveit. Ez megköveteli, hogy sokat dolgozzunk és ez nem lesz egyszerű. Célunk az, hogy a csehszlovák gazdaság a gazdasági szabá­lyozók átfogó rendszerével lépjen a követke­ző ötéves tervidőszakba. Ez a rendszer meg­gyorsítja a fejlődést, a tudományos-műszaki haladást, hozzájárul a hatékonyság növelé­séhez, a termelés minőségének javításához, a dolgozókollektívák kezdeményezésének és aktivitásának növeléséhez. Ez szükséges gazdaságunk intenzifikálásához. A párt központi bizottságának a gazdasági mechanizmus átfogó átalakításával foglalko­zó határozata szerint nincs szó gazdasági szabályozók és módszerek részleges vagy kisebb módosításáról, hanem olyan radikális változásokról, amelyeknek kölcsönösen össze kell kapcsolódniuk. Ez természetesen fokozott igényeket támaszt döntéseink minő­ségével, következetes és kitartó megvalósítá­sukkal szemben. A gazdaságban az intézke­déseket megfelelő változásoknak kell kísérni­ük a központ, a termelési-műszaki alap elren­dezésében, a szerkezeti politikában, gazda­ságunk tárgyi problémáinak megoldásában, s hatékony intézkedéseket kell hozni a gaz­dasági egyensúly megszilárdítására. Tudato­sítjuk, hogy minden lépésünk során számos akadályt kell leküzdenünk, ki kell küszöböl­nünk a maradiság, a közömbösség, az óva­toskodás és a bizalmatlanság megnyilvánulá­sait. Erőfeszítésünk döntő mércéje a haté­konyság növekedése és a népgazdaság olyan eredményei lesznek, amelyek jobban és sokoldalúbban kielégítik a társadalmi szükségleteket, s a nép életszínvonalának emelkedéséhez vezetnek. Fontos feltételeket teremt ehhez a szociális biztosításra vonatko­zó törvényjavaslat, melynek értelmében az idén október 1 -tői elvi jelentőségű intézkedé­seket hozunk a nyugdíjbiztosítás színvonalá­nak javítására, az újonnan megítélt, valamint a már folyósított nyugdíjakkal kapcsolatban, az eddiginél sokkal nagyobb mértékben figye­lembe véve az érdemeket. A 7. ülésen a gazdaság irányítási rendsze­re átalakítására vonatkozó elvi kérdések megvitatását szorosan összekapcsoltuk a 8. ötéves terv teljesítésének kérdésével. A CSKP KB Elnökségének beszámolója, va­lamint a mai beszámoló is bírálóan értékelte a gazdasági és szociális fejlesztésben elért eddigi eredményeket, és ennek alapján meg­határoztuk a legfontosabb feladatokat is. Ezek megoldására kell összpontosítani a fő figyelmet a 8 ötéves tervidőszak előttünk, álló éveiben. Napjainkban döntő az 1988. évi terv követ­kezetes lebontása és teljesítése, egyenletes teljesítése az intenzifikálás útján, méghozzá az év elejétől. Közben maximális mértékben hasznosítani kell a bemeneti tényezőket, ki kell használni a dolgozók alkotó kezdemé­nyezése széles körű kibontakoztatásának for­rásait és tartalékait. Elvtársak! A CSKP Központi Bizottságának 7. ülésé­vel tetőzött az a folyamat, amelyben a legfel­sőbb pártszervek a közvélemény széles körű részvételével, a területi pártszervek és az alapszervezetek tapasztalatainak és észrevé­teleinek, a szovjet kommunisták és a többi testvérpárt gazdag tapasztalatai és ismeretei alapján tisztázták és konkretizálták a gazda­sági mechanizmus átalakításának kérdéseit, valamint a gazdasági és szociális fejlődésün­ket kísérő problémák megoldásának módját a 8. ötéves tervidőszak első két évében. A CSKP Központi Bizottsága meghatároz­ta a mai problémák megoldásának módját, a forradalmi társadalmi változások megvaló­sításának átfogó koncepcióját és gyakorlati útmutatást adott az összes pártszervnek és szervezetnek, minden párttagnak és párttag­jelöltnek. Most arról van szó, hogy a pártkol­lektívák minden szinten magukévá tegyék a 7. ülés határozatait, tisztázzák, milyen fel­adatok hárulnak rájuk a központi bizottság által elfogadott határozatok megvalósításá­ban, és ami nagyon fontos, meghatározzák a feladatok megvalósításának céltudatos és racionális módját saját feltételeik között. Céljaink sikeres valóra váltása szempont­jából nagyon fontos az idő tényezője. A hatá­rozatok teljesítésében minden késés elha- lasztaná a megvalósítás szakaszát és követ­kezményeiben a szükséges reformok megva­lósítása ütemének lelassulását okozná. Ezért nagyon fontos, hogy az évzáró gyűlések és a pártkonferenciák előtt a pártszervek és -szervezetek, az összes párttag alaposan és sokoldalúan felkészüljön a kitűzött irányvonal következetes és határozott gyakorlati megva­lósítására. Az évzáró pártgyűléseknek és konferenciáknak hatáskörükben konkrét, név­re szóló intézkedéseket kell foganatosítaniuk az 1988. évi terv feladatainak, az egész 8. ötéves terv, a gazdasági mechanizmus átalakításának és az egész társadalmi élet átalakításának megvalósítására. Valós választ kell adni arra, hogy a párt­szervek és -szervezetek által érvényesített megközelítések megfelelnek-e korunk új kö­vetelményeinek. Mindent nagyon felelősség­teljesen felül kell bírálni, mi vált be, mit kell folytatni, s ugyanakkor azt is, mi az ami elavult, mit kell megváltoztatni, milyen intéz­kedéseket kell hozni a jobb eredmények elé­rése érdekében. Az évzáró tanácskozások káderelőkészíté­sét úgy kell irányítani, hogy valóban a legjobb kommunistákat válasszák az új bizottságokba és további szervekbe, azokat, akik természe­tes tekintélynek örvendnek, új módon gon­dolkodnak és cselekednek. Nyilvánvaló, hogy nem viszonyulhatunk régi módon azokhoz az új feladatokhoz, amelyeket a társadalomnak a párt vezetésével meg kell oldania. Ezért meg kell gyorsítani a párt stílusában végre­hajtott pozitív változások folyamatát. Tudatosítjuk, hogy az élet, a gyakorlat elképzeléseink bizonyos módosítását is meg­követeli majd. A legfontosabb azonban az, hogy a határozatokat, a kollektív felismerés és bölcsesség általánosításának kifejezőit jó­váhagytuk, s most tehát minden egyes párt­szervnek és szervezetnek, minden párttag­nak felelősségteljesen, fegyelmezetten, alko- tóan kell ezeket a határozatokat megvalósíta­nia. Ez a demokratikus centralizmus és a pár­ton belüli demokrácia lenini elvének örökérvé­nyű szabálya, ez a feltétele pártunk akcióké­pességének, az egységes és gyors hala­dásnak. A pártszerveknek és szervezeteknek tevé­kenységüket azokra a területekre kell irányí­taniuk, ahol a párt pótolhatatlan, vagyis a poli­tikai és ideológiai hatásra, a koncepció kidol­gozására, a határozatok teljesítésének ellen­őrzésére és a kádermunkára. Ez a leglénye­gesebb. Egyúttal meg kell határozni a felada­tok fontossági sorrendjét és a figyelmet a tel­jesítésükben tapasztalható gyenge pontok megszüntetésére kell koncentrálni. A pártmunka bonyolult és igényes, de célja egyértelmű. Szüntelenül meg kell nyerni a dolgozók és az állampolgárok bizalmát és támogatását. Ez csakis úgy érhető el, ha arccal a tömegek felé fordulunk, ha nyílt politikát folytatunk, nyíltan, széleskörűen tájé­koztatunk és ellenőrzünk, példát mutatunk szándékaink becsületességével és tetteink ütőképességével. A lenini munkastílus lénye­ge az emberekkel és az emberek körében végzett élő, közvetlen munka. Idegen számá­ra minden adminisztratív módszer, a fölösle­ges papírmunka, a bürokratikus hozzáállás és a hivatalnokoskodás. Ezt szem előtt kell tarta­nunk, amikor az átalakításról beszélünk a párt tevékenységében. A pártmunka stílusának megváltoztatása megköveteli, hogy javítsuk a káderpolitika hatékonyságát és minőségét, úgy, amint azt a jóváhagyott határozat is tartalmazza. Ügyel­nünk kell, hogy a káderek jó teljesítményeket érjenek el és a vezető funkciókba szüntelenül friss erők kerüljenek. Ez valamennyi párt­szervre, társadalmunk életének és munkájá­nak többi területére is vonatkozik. Fontos követelmény, hogy a társadalmi változások legaktívabb hívei hozzáértő és elvhű emberek kerüljenek a vezető posztokra, akik megértik korunk követelményeit és eszerint csele­kednek. A káderek kiválasztása, nevelése és elhe­lyezése során a politikai és szakmai képessé­geiken kívül figyelembe kell venni erkölcsi és jellembeli tulajdonságaikat is. A vezetők és főleg a pártfunkcionáriusok alapvető tulajdon­ságai közé kell tartoznia a szerénységnek, a becsületességnek, az emberek iránti figyel­mességnek, az önbirálatnak, az áldozatkész­ségnek és annak a képességüknek, hogy kol­lektív munkát tudnak végezni. Az átalakítás élén járni azt jelenti, hogy élére kell állni annak a küzdelemnek is, amely társadalmunkban a negatív jelenségek ellen, a korrupció, a törvénytelen gazdagodás, a szocialista vagyon megkárosítása, a hiva­tallal való visszaélés, a munkafegyelem meg­sértése, a részegeskedés stb. ellen folyik. Általánosságban nagyon gyakran beszélünk ezekről a negatív jelenségekről. A konkrét esetekben azonban az elvszerű hozzáállás helyett nemegyszer várakozó állásponttal, la- vírozással, elhallgatással, vagy a bírálat el­nyomásával találkozunk. A szavak és a tettek közti ellentétnek kedvezőtlen ideológiai, erkölcsi és politikai következménye van, bizalmatlanságot kelt nemcsak az állami és gazdasági szervek, hanem a párt és általában a szocializmus iránt. Ezt valamennyiünknek tudatosítanunk kell. Ezért a párt, a pártszervek és szerveze­tek, minden egyes kommunista elsőrendű feladata, hogy következetesen és kérlelhetet­lenül harcoljon az olyan magatartás ellen, amely összeegyeztethetetlen a szocializmus erkölcsi értékeivel. Vonatkozzon ez bárkire, bármilyen tisztségviselőre. Senki nem kerülheti el a nyilvános ellenőr­zést és a jogos bírálatot. Elvtársak! Ebben az évben nemzeteink történetéből több évfordulóról emlékezünk meg. Hetven éve alakult meg a csehek és szlovákok első önálló állama, ötven éve lesz, hogy ezt az államot megcsonkították, majd széttesett a gyalázatos müncheni egyezmény alapján. Rövidesen megünnepeljük a reakció veresé­gének és a dolgozók 1948 februári győzelmé­nek 40. évfordulóját, de arról is megemléke­zünk, hogy húsz évvel ezelőtt, 1968-ban a pártban és a társadalomban súlyos válságot éltünk át. Hasznos lesz, ha ebből az alkalomból ismét tudatosítjuk újkori történelmünk alapve­tő tanulságát, azt, hogy a dolgozóknak a szo­ciális haladásért és a nemzeti önállóságáért folytatott küzdelmében a vezető erő a kom­munista párt volt és a szocialista építés során az eredményes fejlődés alapvető feltétele volt a párt társadalmi vezető szerepe, a marxiz- mus-leninizmus forradalmi elmélete iránti hű­sége, a néppel való szoros kapcsolata, szilárd barátsága és szövetsége a Szovjetunióval és a többi testvéri országgal, a proletár internaci­onalizmus elve alapján. Minden meghátrálás ezektől az elvektől stagnálást okoz társadalmi fejlődésünkben és (Folytatás a 6. oldalon)

Next

/
Thumbnails
Contents