Új Szó, 1988. január (41. évfolyam, 1-24. szám)

1988-01-16 / 12. szám, szombat

AKTÍVAÉRTEKEZLET PRÁGÁBAN Az atomfegyverektől mentes világért (ČSTK) - Aktívaértekezletet ren­deztek tegnap a CSSZBSZ Prágai Városi Bizottságának tisztségviselői és előadói számára abból az alka­lomból, hogy Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára két évvel ezelőtt, 1986. január 15-i nyilatkozatában terjesztette a világ elé az atomfegy­verek 2000-ig történő megsemmisí­tésének programját. Az összejöve­telen a Szovjetunió és a többi szo­cialista ország békekezdeményezé- seiröl Štefan Murín külügyminisz­ter-helyettes, Viktor Lomov altá­bornagy, a Varsói Szerződés tagál­lamai egyesített fegyveres erői főpa­rancsnokának csehszlovákiai képvi­selője és Georgij Cagolov, g Béke és Szocializmus folyóirat rovatveze­tője beszélt. Áttekintették a nemzet­közi helyzetnek az új szovjet béke­kezdeményezések előtti alakulását, s megállapították, hogy az ilyen program előterjesztéséhez politikai bátorságra és előrelátásra volt szük­ség. Bár a nyugati politikusok kez­detben utópiának minősítették az atomfegyverektől mentes világ létre­hozásának szovjet programját, ma már teljesen nyilvánvaló, hogy ez a koncepció reális, és hozzájárul a nemzetközi kapcsolatok javítá­sához. Az aktívaértekezleten részt vett Igor Ivascsenko, a Szovjetunió csehszlovákiai nagykövetségének tanácsosa. SORBAN VLADIMÍR TRVALA, az SZLKP KB osztályvezetője tegnap Bratislavában fo­gadta Spanyolország Kommunista Pártjá­nak küldöttségét, amelyet Jósé Serradell, a központi bizottság végrehajtó bizottsá­gának és titkárságának tagja, a kb titkára vezet. HAZAÉRKEZETT tegnap a Milan Klusák cseh kulturális miniszter vezette hivatalos csehszlovák küldöttség, amely Algériában és Tunéziában részt vett a csehszlovák kulturális napokon. SAJTÓÉRTEKEZLETET tartott tag­nap Prágában Khamphet Pangnachack, a Laoszi Népi Demokratikus Köztársaság csehszlovákiai nagykövete. A január 9-én a thaiföldi fegyveres erők által elkövetett fegyveres incidens kapcsán síkraszállt a laoszi-thaiföldi határkonfliktus tárgyalá­sok útján történt rendezéséért. VASIL MOHORITA, a SZISZ KB el­nöke tegnap kétnapos munkalátogatásra a kelet-szlovákiai kerületbe érkezett. Fo­gadta őt Ján Pirč, a kelet-szlovákiai kerü­leti pártbizottság vezető titkára. RUDOLF ROHLÍČEK szövetségi mi- mszterelnök-helyettes, hazánk állandó KGST-képviselője Moszkvában tegnap ellátogatott a szovjet gépipar legújabb eredményeit bemutató kiállításra. Rudolf Rohlíček tegnap befejezte szovjetunióbeli munkalátogatását. AZ RKP KB POLITIKAI VÉGREHAJ­TÓ BIZOTTSÁGA csütörtöki ülésén új Beiktatás (ČSTK) - Viliam Šalgovič, az SZLKP KB Elnökségének tagja, a Szlovák Nemzeti Tanács elnöke tegnap beiktatta tisztségébe Anton Korodyt, a Szlovák Nemzeti Tanács irodájának új vezetőjét. Jelen volt Ján Švéda, az SZLKP KB osztály­vezetője. minisztérium létrehozásáról döntött, ez a mezőgazdasági termékek kereskedel­mével és felvásárlásával foq foglalkozni. HANS-DIETRICH GENSCHER nyu­gatnémet külügyminiszter tegnap Da­maszkuszba érkezett. A szíriai vezetéssel a közel-keleti konfliktus békés rendezé­séről tárgyal. CHESTER ATKINS, az amerikai Kongresszus tagja a napokban Vietnam­ban tett látogatást. Tárgyalt a VSZK kül­ügyminiszterével és más minisztériumok vezetőivel is. A VIETNAMI HATÓSÁGOK tegnap átadták Kínának 14 állampolgárát, akik illegálisan hatoltak be Vietnam területére. ATHÉNBAN befejeződött a görög­amerikai tárgyalások második fordulója az USA katonai támaszpontjainak jövőjéről. Papandreu miniszterelnök megismételte, bármilyen megállapodás születik, azt népszavazás fogja jóváhagyni. MANILABAN tegnap ismeretlen tette­sek tüzet nyitottak a francia nagykövet * gépkocsijára. A támadás során senki sem sérült meg Ez az első eset, hogy a Fülöp- szigeteken külföldi diplomata ellen kísé­reltek meg merényletet. A FRANCIA BELÜGYMINISZTÉRI­UM közölte, hogy abból a 15 iráni és török állampolgárból, akiket tavaly december elején kiutasítottak, heten visszatérhet­nek, a többiek Spanyolországban tele­pedhetnek le. Korábban a 15 politikai me­nekült deportálása nagy tiltakozáshullá­mot váltott ki. NYÍLT TÁMADÁS A DOLGOZÓK JOGAI ELLEN - így értékeli a nyugatné­met közvélemény a Szövetségi Munkabí­róságnak azt a döntését, amely tiltja a más szakszervezeti szövetségekkel szolidáris sztrájkok és egyéb akciók meg­szervezését. A bíróság döntése szerint csupán egyetlen ágazat vállalatainál sza­bad sztrájkot tartani, s a munkabeszünte­tések külső támogatását törvénytelennek fogják minősíteni. Új szovjet javaslat Genfben (ČSTK) - Genfben tegnap meg­kezdődött a nukleáris és űrfegyve- rekröl folytatott szovjet-amerikai tár­gyalások első plenáris ülése. Az ülést a szovjet ENSZ-misszió épüle­tében tartották. Mint ismeretes, az újabb tárgyalá­si forduló figyelmének középpontjá­ban a két ország hadászati támadó­fegyvereinek 50 százalékos csök­kentéséről szóló megállapodás ki­dolgozása áll. Alekszej Obuhov, a szovjet delegáció vezetője sajtóér­tekezletén kijelentette, ez csak az ABM-szerzödés megőrzése mellett lehetséges. A szovjet fél tegnap új javaslatot terjesztett elő az ABM- szerződés megtartására vonatkozó­an, a két fél által egyeztetett idő­szakra. Obuhov hangsúlyozta, az új szovjet dokumentum teljes mérték­ben a szovjet-amerikai közös nyilat­kozatból indul ki, amelyet a wa­shingtoni csúcstalálkozón fogadtak él. Éppen ezért a szovjet fél bízik az Egyesült Államok pozitív reagálá­sában. Az Egyesült Államok azonban sietett az elutasítással. Terry Shroe- der, az USA küldöttségének szóvi­vője ezt azzal indokolta, hogy a ja­vaslat elfogadása egyenlő lenne a „csillagháborús“ program felszá­molásával. Nyikolaj Rizskov Norvégiában Szovjet indítványok az észak-európai katonai aktivitás korlátozására (ČSTK) - Nyikolaj Rizskov, a Szov­jetunió Minisztertanácsának elnöke, aki hivatalos látogatáson tartózkodik Norvé­giában, tegnap a parlamentben tett láto­gatást, és tárgyalásokat folytatott annak elnökével, Josef Benkowval. Találkozott a külpolitikai és alkotmányozó bizottság tagjaival, valamint a norvég politikai pár­tok vezetőivel is. A képviselők érdeklőd­tek a Szovjetunióban folyó átalakítás és a nemzetközi helyzetre gyakorolt hatása iránt. Megvitatták a nemzetközi élet és a kétoldalú kapcsolatok egyes kérdéseit. Nyikolaj Rizskov és a norvég képviselők állást foglaltak a két ország közti viszony további fejlesztése és elmélyítése mellett. V. Olav norvég király tegnap díszebé­det adott a szovjet vendég tiszteletére. Nyikolaj Rizskov oslói látogatásának első napján Gro Harlem Brundtland nor­vég miniszterelnök vacsorát adott a szov­jet kormányfő tiszteletére. Brundtland asszony beszédében egyebek között rá­mutatott, hogy Rizskov látogatására a szovjet-amerikai rakétamegállapodás után kialakuló kedvező légkörben kerül sor Norvégiának, mint az USA szövetsé­gesének és a Szovjetunió szomszédjának érdeke, hogy a kelet-nyugati kapcsolatok jól fejlődjenek. Rámutatott, a múltban a két ország valamennyi határkérdést békés úton oldott meg. Most a Barents­Nemzetközi alap az emberiség túléléséért és a fejlesztésért Jevgenyij Velihov akadémikus az igazgatók tanácsának elnöke (ČSTK) - Jevgenyij Velihov, a Szovjetunió Tudományos Akadé­miájának alelnöke Moszkvában teg­nap megtartott sajtóértekezletén be­jelentette, hogy csütörtökön létre­hozták a nemzetközi alapot az em­beriség túléléséért és a fejlesztésért. Ennek fő célja a leszerelési, környe­zetvédelmi, gazdasági és kulturális együttmúködési nemzetközi akciók támogatása. Az alaptevékenységét az igazgatók tanácsa irányítja, mely­nek tizenkét ország tudósai, közéleti és kulturális személyiségei lettek a tagjai Köztük van Frank von Hip- pel amerikai fizikus, Armand Ham­mer, az Occidental Petroleum társa­ság elnöke, Robert McNamara volt amerikai hadügyminiszter, Suzanne Eisenhower politológus, az NDK, Bulgária és Brazília Tudományos Akadémiáinak képviselői és más személyiségek. Szovjet akadémiku­sok is tagjai a tanácsnak: Tatyjana Zaszlavszkaja, Dmitrij Lihacsov, Roald Szaggyejev, Andrej Szaha- rov és Jevgenyij Velihov, akit az alap irányító szerve elnökévé vá­lasztottak. A nemzetközi alap a tavaly Moszkvában megtartott békefórum kezdeményezésére jött létre. Három szervezeti központja lesz: Moszkvá­ban, Stockholmban és Washing­tonban. Az igazgatók tanácsának tagjai nagyra értékelték azt a lehetőséget, hogy az alapítvány céljait és lehető­ségeit tegnap megvitathatták Mihail Gorbacsovval, az SZKP KB főtit­kárával. A háromórás tartalmas és nyílt beszélgetés jelentős ösztönzé­seket adott az alapítvány jövőbeni munkájához - jelentette ki Velihov akadémikus. Közölte azt is, szovjet és amerikai bankokban a nemzetkö­zi alap számára számlát nyitottak, erre már átutalták az első adomá­nyokat. Armand Hammer egymillió dollárt utalt át az alap számlájára. Reméljük, mondta végezetül Velihov akadémikus, hogy az első lépések után az alap tevékenysége annyira kibontakozik, hogy befolyással lehet az emberiség túlélésével és a fejlő­déssel összefüggő kulcsfontosságú problémák megoldására. jelszó; „Győzelem. Halál a fasizmusra!“ A LENINGRÁDI BLOKÁD ÁTTÖRÉSÉNEK 45. ÉVFORDULÓJA A Szovjetunió népe a gazdasági, a társadalmi és az egész felépítmé­nyi szférát átfogó átalakítás köze­pette emlékezik meg történelmének idei nagy évfordulóiról. Az 1988-as év számos jubileuma közt talán a kevésbé számon tartottak közé sorolják azoknak az eseményeknek az évfordulóját, amelyek 45 évvel ezelőtt, 1943 januárjában és febru­árjában a második világégés mene­tében gyökeres fordulatot hoztak. Közülük - a sztálingrádi csata mel­lett - a legfontosabb Leningrád blo­kádjának áttörése, amelynek 45. év­fordulójáról ezekben a napokban emlékezünk meg. 45 évvel ezelőtt, a második világ­háború menetében új szakaszt nyitó sztálingrádi bekerítő hadművelet si­kere után lehetőség nyílt arra, hogy a Leningrádot 1941. szeptember 8. óta szorongató blokádot szétzúzzák. Leningrád védői és lakossága pél­dátlan áldozatokat hozott azért, hogy Lenin és a nagy októberi szo­cialista forradalom városa ne kerül­jön a német fasiszták kezére. Az „acélgyűrűbe“ került védők és a polgári lakosság olyan megpróbál­tatásoknak voltak kitéve, amelyek a végsőkig igénybe vették testi és lelki erejüket. Kissé száraznak tűnő szavak ezek, ha százezrek végtelen szen­vedésére, éhhalálára, a hidegtől, a betegségektől és főleg az ember­telen hitleri hadigépezettől elszen­vedett gyötrelmekre gondolunk. Le­nin városának azonban nemcsak a védelme járt óriási áldozatokkal, hanem fölmentése is az ostromzár alól. A fasiszták 18. hadseregének alegységei a Ladoga-tó déli partjai­nál mintegy 15 km-re szűkülő cser­jés, mocsaras területsávon olyan erődítményrendszert építettek ki, amelyet áttörhetetlennek véltek és valóságos acélgyürűnek neveztek. Tudnunk kell azt is, hogy a 18. hadsereg kötelékébe a legjobb, a nyugat-európai hadjáratban edző­dött és tapasztalatokat szerzett egy­ségek tartoztak, amelyek a harcok befejezése után itt több hónapos őrszolgálatot teljesítettek, és alapos kiképzésen estek át. A Leningrádot védő Leningrádi Front és a bekerítő német erőkkel keletről szemben álló Volhovi Front egységei, amelyeket a hadvezetés az áttörésre kijelölt, gondos előké­születek után január 11 -én éjjel fog­lalták el a megindulási állásokat. Január 12-re virradó éjjel a szovjet légierő pusztító erejű csapást mért a német állásokra, majd 9 óra 30 perckor a Volhovi és a Leningrádi Front, valamint a Balti Flotta több mint 4500 lövege és aknavetője árasztotta el tűzlavinával a német állásokat. A több mint kétórás tüzér­ségi előkészítés után a csapásmérő csoportosítások támadásba lendül­tek. A kelet felől támadó Volhovi Front egységeivel szembe nyomul­tak előre a Leningrádi Front alakula­tai, miután a Moszkovszkaja Dúb­ravka - Schlüsselberg szakaszon áttörték az ellenség védelmét. A harcok hevességéről és mére­teiről képet alkothatunk, ha belegon­dolunk, hogy a 15-20-km-es terület­sávon az egymással szembe táma­dó szovjet alakulatoknak csak hat nap után sikerült találkozniuk. Janu­ár 18-án a Leningrádi Front 136. lövészhadosztálya és a 61. harcko­csidandárja, visszaverve az ellen­ség utolsó elkeseredett ellentáma­dását, az 5. számú Munkástelepre nyomulva végre a Volhovi Front 18. lövészhadosztály katonáinak kiad­hatták a jelszót: „Győzelem. Halál a fasizmusra!" Az előre megbeszélt terv szerint ugyanis ennek alapján kellett egymásra ismerniük. Az 1. számú Munkástelepen a Leningrádi Front 123. lövészdandárjának kato­nái a Volhovi Front 372. lövész­hadosztályának harcosaival talál­koztak. A harcokban a hazaszeretet és az önfeláldozás olyan felemelő példái születtek, mint a híradós Dmitrij Mo- lodcové, aki élete feláldozása árán gránátköteggel hallgattatta el az egyik német erődöt. Az 1941. szeptember 8 óta tartó blokád megszűnt, Lenin hős városát most már szárazföldön is meg lehe­tett közelíteni. Rövid két hét alatt a fölszabadított területen keresztül vasúttal kötötték össze a hátország­gal, s a szállítások megindulásával a Szovjetuniónak ez az egyik legfon­tosabb ipari centruma bekapcsolód­hatott a gazdaság vérkeringésébe, hadiiparával jelentős szerepet játsz­va a háború további menetében. A leningrádi ostromzár szétzúzá­sának a nemzetközi politikában is nagy jelentősége volt. A város hős védőinek például az Egyesült Álla­mok elnöke, Franklin D. Roosevelt díszoklevelet küldött, így fejezve ki egész nemzete elismerését. Leningrád ostromának kudarca, a németek egyéb vereségeivel együtt 1943-ban megrendítette a fa­siszta koalíciót. Elsősorban Finnor­szágra hatott demoralizálóan, s megadta az első lökést a háború­ból való kilépéséhez. A leningrádiak hősiessége és győzelme, majd ezt követően a német ellenállás megtö­rése a volgográdi katlanban, óriási erkölcsi támogatást jelentett világ­szerte azoknak az erőknek, amelyek szemben álltak a fasizmussal. Ma, 45 év után, amikor a Szovjet­unió népe, élén az SZKP-vel nem kevesebbre vállalkozik, mint arra, hogy új lendületet adjon a szocialista társadalom építésének, a történe­lem tanulságainak nagyobb jelentő­sége van, mint bármikor. A társadal­mi, a gazdasági élet egészének áta­lakítására irányuló törekvés, melyet a világ „peresztrojka“ néven ismert meg, elválaszthatatlan az új gondol­kodástól. Az új gondolkodásnak pe­dig egyik alappillére az a történe­lemszemlélet, amely megszabadul­va az erőltetett heroizálástól, reáli­san méri föl a múltat: okulva annak tapasztalataiból. A forradalom váro­sa egykori védőinek és az ostromzá­rat szétzúzó harcosoknak a példájá­ból a szovjet nép ma és mindenkor erőt és lelkesedést merít a modern kor által felszínre hozott feladatok megoldásához. MORVAY GÁBOR tengeren húzódó határ meghatározása van napirenden, s a pontos és kölcsönö­sen előnyös határkijelölés hozzájárulna a két ország együttműködésének szilárdí­tásához. Rizskov beszédében azt hangoztatta, hogy a szovjet-amerikai rakétamegálla­podás ösztönzést ad az olyan kérdések megoldásához is, mint a katonai konfron­táció szintjének radikális csökkentése az Északi-sark térségében. Emlékeztetett Mihail Gorbacsov tavalyi murmanszki beszédére, amelyben az SZKP KB főtit­kára a katonai aktivitás korlátozására és csökkentésére tett javaslatot Rizskov felhívta a figyelmet néhány új indítványra, amelyek a murmanszki prog­ram konkretizálásaként foghatók föl. Ide sorolható például, hogy az északi államok megfigyelőt küldhetnek a szovjet haditen­gerészet egyik idei hadgyakorlatára. A Szovjetunió kész megállapodni a követ­kező kérdésekben:- hajlandó csupán kétévenként tartani nagyobb haditengerészeti és légi hadgya­korlatot.- indítványozza, hogy a Szovjetunió és az USA közötti megállapodás által az Atlanti-óceán északi és nyugati térségé­ben tiltsák meg a Varsói Szerződés és a NATO tengerelattjáró-elhárító erőinek a tevékenységét,- az Atlanti-óceán északi térségeiben, ahol a fő tengeri kereskedelmi útvonalak vezetnek és ahol intenzív halászat folyik, le lehetne mondani a haditengerészeti gyakorlatokról,- nem szabad megengedni a haditen­gerészeti erők összevonását a nemzetkö­zi szorosokban és a közelükben levő térségekben, s meg kellene határozni ezen egységek tagjainak és hajóinak szá­mát, illetve osztályát,- a korlátozás alá eső övezet kiterjed­ne a balti-tengeri szorosokra, továbbá a Dán és a La Manche-csatornára, vala­mint az Izland, a Faröer-szigetek és Skandinávia által behatárolt térségekre Most jobbak a feltételek az észak­európai atommentes övezet létrehozásá­val kapcsolatos kérdések megvitatására is - hangoztatta Rizskov, hozzátéve, a Szovjetunió a konstruktív párbeszédre törekszik az észak-európai államokkal. A Biztonsági Tanács ismét elítélte Izraelt (Folytatás az 1. oldalról) a nyolc menekülttáborát, valamint a ciszjordániai húsz táborból négyet. Az intézkedés az újabb tüntetések megakadályozásán kívül gazdasági blokádot is jelent, tekintve, hogy így 250 ezer palesztint megfosztottak munkalehetőségüktől. Gyakorlatilag a megszállt területek egész lakossá­ga folytatja az általános sztrájkot. Az olasz parlament az érintett felek - beleértve a PFSZ-t - részvé­telével követeli a közel-keleti helyzet megoldásával foglalkozó nemzetkö­zi konferencia sürgős összehívását. A képviselőház külügyi bizottsága által kiadott dokumentum elítéli az izraeli kormány represszív politikáját a megszállt területeken. Ez lehetet­lenné teszi a kérdés békés rendezé­sét célzó erőfeszítéseket. A bizott­ság egyidejűleg felhívással fordult a világ közvéleményéhez, tegyen meg mindent az erőszak megszün­tetése és a feszült helyzet megoldá­sa érdekében. Nadzsibullah interjúja (ČSTK) - Nadzsibullah afgán ál­lamfő interjút adott a szovjet televízi­ónak abból az alkalomból, tegnap volt egy éve annak, hogy az ország­ban érvénybe lépett a nemzeti meg­békélést meghirdető nyilatkozat Ki­jelentette, a nemzeti megbékélés Af­ganisztánban valósággá vált. E poli­tika első gyümölcsének nevezte, hogy falvak ezreit sikerült megmen­teni a pusztulástól, sikerült megvé­deni több tízezer ember életét, az új üzemeket, az öntözőberendezése­ket és így tovább. Minden nappal gyarapodik azoknak az afgánoknak a száma, akik csatlakoznak azok­hoz, akik a béke nyelvén szólnak. Az egyoldalú tűzszünet meghirdetése, a kompromisszumok és engedmé­nyek bizonyították a világ előtt, hogy Afganisztánban a népi hatalom kész a békés párbeszédre az ellenzékkel, a belső konfliktus békés rendezé­sére. 1988. I.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents