Új Szó, 1988. január (41. évfolyam, 1-24. szám)

1988-01-13 / 9. szám, szerda

Beszélgetés Stefan Ferencei miniszterrel, az SZSZK Népi Ellenőrzési Bizottságának elnökével a minőség ellenőrzésének eddigi tapasztalatairól Előrelépések a tartós javulás felé Az SZSZK Népi Ellenőrzési Bizottsága az SZSZK kormányának 1987. január 23-i, 13 számú határozatával kapcsolatban, amely a csehszlovák termelés minőségének javítására vonatkozó intézkedésekkel foglalkozik, azt a feladatot kapta, hogy fokozatosan megteremtse a káder, anyagi és módszertani feltételeket a minőségellenőrzés működéséhez. Tavaly július végéig ellenőrizni kellett a minőséget az ipari, építőipari, mezőgazdasági és élelmezésügyi tárca kiválasztott kilenc objektumában. Az ellenőrzési rendszer működésének eddigi tapasztalatairól Frantisek Meliá, a Pravda munkatársa beszélgetett Stefan Ferencei miniszterrel, az SZSZK Népi Ellenőrzési Bizottság elnökével. ÚJ SZÚ 1988. I. 13. 0 Tavaly februárban tájékoztattuk az olvasókat arról, hogy a CSSZSZK. a CSSZK és az SZSZK Népi Ellenőrzési Bizottságai megkezdik a csehszlovák termékek minőségének ellenőrzéséi. Megfelel az ellenőrzés az előirásoknak? - Véleményem szerint igen. Az elmúlt időszak teljes mértékben igazolta létjogosultságát. Az aránylag rövid idö alatt szakképzett, politikailag fejlett szakembereket nyertünk meg a minőség ellenőrzésére. Jelenleg 10 objektumban dolgoznak. Ezekben tevékenységük óta javult a termelés minősége. 0 Az ellenőrzést végző csoportok mely szervezetekben találták a legnagyobb problémákat? -A turanyi Drevina két üzemében, a zvoleni Középszlovákiai Húsipari Vállalat ruzomberoki üzemében és a Bratislavai Sütő- és Malomipari Vállalatnál tavaly a második félév elején különleges ellenőrzési rendszert vezettünk be, amely leállította az évi prémiumok és részesedések kifizetését. Ezekben a szervezetekben ugyanis nem teremtették meg a feltételeket ahhoz, hogy termékeik belátható időn belül elérjék a kívánatos minőséget. Hasonlóan a lévai (Levice) Levitexben, a

xtrencíni Ruhaipari Vállalat safarikovói üzemében, a Bratislavai Magasépítő Vállalatnál és a partizánskei Augusztus 9 Üzemben az ellenőrzést végző csoportok 2-4 hónapos tevékenysége után sem sikerült alapvető fordulatot elérni az ellenőrzött termékek minőségét illetően. • Nyilván pozitív tapasztalataik is vannak... 1 - Igen. A kassai (Kosice) Prefában. a boáanyi Bórcserzó Vállalatnál, a Liptovsky Mikuláéi Bórfeldolgozó Üzemben, a stúrovói Délszlovákiai Cellulóz és Papírgyárban megteremtették a feltételeket ahhoz, hogy a termékeik elérjék az előirt minőséget és így ezekben az ellenőrzést befejeztük, illetve a közeljövőben fejezzük be. Több pozitív példát is említhetnénk. Általánosságban leszögezhetek, hogy valamennyi ellenőrzött objektumban a termékek minősége fokozatosan javul, de ez az irányzat egyelőre nem tartós jellegű. Ez jellemzi a helyzetet a turanyi Drevina emiitett két üzemében, ahol javult a komplex lakásépítés számára gyártott ajtók és ablakok minősége, továbbá a Közép-szlovákiai Húsipari Vállalat ruzomberoki üzemében, ahol szemlátomást javult a termékek minősége. A két emiitett üzemben, de más szervezetekben is még nem szavatolják tartósan a termékek minőségének javítását, és ezért az ellenőrzést folytatjuk. 0 Hogyan fogadják a vezetők a minőség ellenőrzését, amely komoly beavatkozást jelent az egyes szervezetek életébe? - Az ellenőrzés folyamán reagálnak az ellenőrzést végző csoportok javaslataira, intézkedéseket foganatosítanak a termékek minőségének javítására, ezeket azonban az irányítás alacsonyabb szintjén - az üzemrészlegekben és műhelyekben - nem valósítják meg mindig következetesen. Az ellenőrzött objektumokban általánosságban nem elsőrendű érdekük . a kiváló minőség elérése; a fő érdek továbbra is a teljesítmény és a nyereség Egy objektumban sem vált a műszaki ellenőrzés az előírt minőség elérésének szabályozójává. A termékek minősége gyorsan javult ott, ahol a vezetők a minőségellenőrzés eredményeit kihasználják az igényes légkör megteremtésére, ahol hajlandóságot mutatnak valamennyi probléma megoldására és a megoldásba teljes mértékben bevonják a vezérigazgatóságokat és az illetékes minisztériumokat. Pozitívan kell értékelnünk az SZSZK építőipari miniszterének hozzáállását, aki közvetlenül az ellenőrzött objektumokban szorgalmazza az intézkedések életbeléptetését, továbbá az OGAKO, az Előregyártó Építőipari Müvek, a Csehszlovák Köipari Vállalat termelési-gazdasági egységek vezérigazgatóságainak eljárását. Csak fokozatosan javul a termelési-gazdasági egységek vezérigazgatóságainak hozzáállása az ipari, valamint a mezőgazdasági és élelmezésügyi tárca keretében 0 Hogyan fogadta a többi dolgozó a minőség ellenőrzését? - Tapasztalataink szerint a minőség javításáért folytatott harc ott eredményes, ahol a munkások helyesen értelmezték és tudatosították az intézkedések megvalósításának szükségességét, ahol a párt-, szakszervezeti és ifjúsági szervezetek közös erőfeszítéseket tesznek az intézkedések valóraváltására. Megállapíthatom, hogy a dolgozók pozitívan fogadták a minőségellenőrzést. Ellátogattam néhány ellenőrzött objektumba, elbeszélgettem a munkásokkal és a művezetőkkel. Jobban akarnak termelni. Ezért az ellenőrző csoportok vezetői állandó figyelmet fordítanak arra, hogy az üzemekben és a vállalatoknál együttműködjenek a párt és szakszervezeti szervezetekkel, valamint az illetékes kerületi pártszervekkel. 0 Előző beszélgetésünk során hangsúlyozta, hogy az SZSZK Népi Ellenőrzési Bizottsága saját erejéből nem érheti el a termékek minőségének javítását, ezért más szervekkel is együtt akar működni. Megtörtént ez? - Igen. Nagyra értékeljük a Szlovák Árhivatallal, a Mezőgazdasági Termékek Állami Minőségellenőrző Felügyeletével, az Állami Faipari Kutatóintézettel, az Építőipari-műszaki és Minőségellenőrző Intézettel és más szervezetekkel folytatott együttműködést. Döntőnek tekintjük, hogy tovább mélyült együttműködésünk az egyes minisztériumokkal, a termelésigazdasági egységek vezérigazgatóságaival és sikerült őket jobban bevonnunk a rossz minőség gyakori objektív okainak kiküszöbölésébe. Gondolok itt például az elavult technológiai berendezések, a gépsorok hiányosságainak, a szociális gondoskodás kérdéseinek megoldására, a megfelelő minőségű anyagi bemeneti tényezők biztosítására, de mindenekelőtt a szállítói-megrendelői kapcsolatok területén felmerülő problémák igényesebb megoldására. Főleg ez utóbbi téren nem kielégítő a helyzet. 0 Mit tesz a helyzet javításáért az SZSZK Népi Ellenőrzési Bizottsága? - Egyes kiválasztott szállítóknál kezdeményezöen ellenőrizzük a minőséget, arra ösztönözzük őket, hogy az alszállítók javítsák termékeik minőségeit. Több esetben bebizonyítottuk, hogy a problémák ezen a téren is fokozatosan megoldhatók, így például a Spisská Nová Ves-i Keletszlovákiai Kő- és Kavicsbányákban az ellenőrzés után kicserélték, illetve megjavították a szitákat, alaposabban mossák a kavicsot és eltávolítják a nem kívánatos hordalékanyagokat. A Zemianské Kostolany-i Porobeton üzemben a normáknak megfelelően teszik a vagonokba a calsilox elemeket és ezáltal lényegesen csökkentették a megrongálódás gyakoriságát. A 2ilinai Vágmenti Vegyiművek, a Smolenicei Chemolak vezérigazgatóival és felettes szervükkel, a Slovnafttal, valamint a zitinai Fa és Bútoripari Vállalat termelési-gazdasági egység vezérigazgatóságával folytatott tárgyalások eredményeként több és jobb PVC szególécet és festékanyagot szállítanak a turanyi Drevinának. 0 Ezeket és a hasonló problémákat maguknak a szervezeteknek kellene azonban megoldaniuk, a megoldásba nem kellene bevonni az ellenőrzési szerveket Ezzel összefüggésben felmerül a kérdés az SZSZK Népi Ellenőrzési Bizottsága által végzett minőségellenőrzés általában mennyiben befolyásolhatja a termékek minőségének alakulását? - Nincsenek eltúlzott elvárásaink, nem gondoljuk, hogy mi vagyunk a megváltók. Ismételten hangsúlyozom, hogy a minőség nem lehet az ellenőrzés, hanem csakis a termelés eredménye. Semmilyen esetben sem pótolhatjuk Szlovákiában azt a több mint 300 ezer vezetőt, aki többé vagy kevésbé felelős a termelés minőségéért. Nem akarjuk, és nem is lógjuk helyettesíteni a szakosított ellenőrző szerveket. Be akarjuk bizonyítani, és bizonyítjuk is, hogy a termékek minőségét a mai bonyolult feltételek közepette is javíthatjuk nagy beruházások nélkül. Az ellenőrzések eredményei azt bizonyítják, hogy a fogyatékosságok okai ezen a területen is többnyire szubjektív jellegűek, a hibák mindenekelőtt az alacsony színvonalú irányításban gyökereznek. Véleményem szerint a vállalatok nem érhetik el az előírt minőséget egyelőre aktív külső segítség nélkül. Tehát külső ellenőrzés nélkül sem. Az eddigi gazdasági mechanizmus nem kényszeríti gazdaságilag a vállalatokat az előírt minőség megtartására, ezért tevékenységünk értelmét abban látjuk, hogy igényes légkört teremtsünk és a vezetők felelősséget érezzenek a termelés minőségéért. 0 Ezzel összefüggésben vissza szeretnének térni a minőségellenőrzés másik formájához. Húsz vállalat igazgatójának úgynevezett figyelmeztető levelet küldtek. Milyen eredményekhez vezetett ez? - A szervezetek vezetőinek többsége helyesen reagált a levelekre. Az igazgatók konkrét intézkedéseket foganatosítottak a termékek minőségének javítására, és ezeket fokozatosan életbe léptetik. Különleges figyelmet szenteltek ennek a kérdésnek a bratislavai Milexben, a ruzomberoki Lenin Pamutipari Müvekben, a púchovi Május 1 Gumigyárban. Tavaly, a harmadik negyedévben az SZSZK Népi Ellenőrzési Bizottsága négy szervezetben - az említett Milexben és Ruzomberokban, valamint a Bratislavai Nyugat-szlovákiai Bútoripari Vállalatnál és a senicai Szlovák Müselyemgyárban ellenőrizte a figyelmeztető levelek nyomán hozott intézkedések megvalósítását. 0 Az SZSZK kormánya tavaly decemberben megtárgyalta a népi ellenőrzési bizottság által végzett minőségellenőrzés eddigi eredményeit. Milyen intézkedéseket foganatosított? - A kormány pozitívan értékelte az ellenőrzést végző csoportok eddigi munkáját. Feladatul adta az ipari, építőipari, mezőgazdasági és élelmezésügyi minisztereknek, hogy hasznosítsák a minőségellenőrzés tapasztalatait, valamint annak az ellenőrzésnek a tapasztalatait, amely arra irányul, hogyan teljesítik az SZSZK kormányának 13/1987 számú határozatából eredő feladataikat. Tevékenységünk ilyen értékelése arra kötelez bennünket, hogy tovább mélyítsük és javítsuk nem könnyű, társadalmilag kívánatos feladatunkat, főleg a gazdasági mechanizmus átalakításának mai időszakában. A CSKP KB 7. ülésének határozata is arra ösztönöz bennünket, hogy a további gazdasági-szociális fejlesztést kiváló minőséggel és hatékonysággal biztosítsuk és a hatékonyság növelését ne csak a nyereség alapján ítéljük meg. 0 A minőségellenőrzés eddigi tapasztalataiból milyen feladatok hárulnak a továbbiakban az SZSZK Népi Ellenőrzési Bizottságára? - Teljes mértékben tudatosítjuk, hogy az átalakítás nagyobb igényeket és követelményeket támaszt bizottságunk munkájának minőségével, irányzatával és munkamódszereivel szemben A legfontosabbnak és a döntőnek azt tartjuk, hogy helyes politikai megközelítéseket alkalmazzunk és tényleges segítséget nyújtsunk a párt irányvonalának megvalósításában. Nem célunk tehát a kioktatás, nem akarjuk a vezető kádereket helyettesíteni, de el akarjuk érni. hogy az egyes tárcákban tudatosítsák nagy felelősségüket a minőségért. Az ellenőrzőknek és az ellenőrzőiteknek közösen kell feltárniuk a tartalékokat, keresni annak módját, hogy a |óváhagyott dokumentumok értelmében lavitsuk a csehszlovák termelés minőségét Meggyőződésem hogy a közeledő évzáró taggyűléseken és pártkonferenciákon az egyik legfontosabb napirendi pont lesz ennek a feladatnak a megvitatása A tanácskozásoknak konkrétan állást kell foglalniuk, hogyan járulhat hozzá minden egyes kommunista a nem kívánatos hetyzet megszüntetéséhez. Az Észak-csehországi kerületben az energiaipari termelésen és a bányászaton kívül fontos helyet foglal el a gép-, textil-, üveg-, és villamosipari termelés. valamint az automatizált berendezések gyártása A gyakorlatban minden téren felhasználják a Libereci Gép- és Textilipari Főiskola kutatófejlesztő tevékenységének eredményeit. A textilipari karon például új berendezést fejlesztettek ki. amellyel a különböző textiliák höállóságát mérik. Marie Mracková. a főiskola hallgatója az emiitett berendezés segitségével nyert adatok alapján készíti diplomamunkáját. (Jifí Kruliá felvétele - CSTK) A régi hírnév visszaszerzéséért Korszerű burgonyatárolókat építenek A múlt évi burgonyatermés a tervezettnél jóval kevesebb volt. Emiatt a fogyasztók igényeit a kereskedelem csak behozatallal elégítheti ki. Az ünnepek előtt a nagyvárosokban, köztük Bratislavában nehéz volt beszerezni az étkezési burgonyát. Úgy látszik, a jelentős import nem sokat könnyített az ellátási gondokon. Ezért, amint a most zajló járási gazdasági értekezleteken is gyakran elhangzik, körültekintőbb és alaposabb tervezéssel el kell érni, hogy a lakosság és a feldolgozóipar szükségleteit hazai termelésből fedezzük. Az előrelépés lehetőségeiről a jobb feltételek megteremtéséről beszélgettem Milan Glovnával. a poprádi járási pártbizottság dolgozójával. Arra voltam kíváncsi, hogy miként igyekeznek megteremteni a kedvező feltételeket a burgonya hektárhozamának növelésére, az itteni termelők régi hírnevének viszszaszerzésére. - Ez a járás egykor országszerte ismert volt a burgonyatermesztésben elért kiváló eredményeiről. Annak idején innen indult a nevezetes poprádi mozgalom. Véleménye szerint a 8. ötéves tervidőszakban miért nem fokozódott tovább ez a kezdeményezés? - Ennek több oka van. Az egyik, a Vel'ká Lomnica-i Burgonyatermesztési Kutató és Nemesítő Intézet munkájában megtorpanás észlelhető, minek következtében a termelök nem kapnak elegendő és minden szempontból megfelelő ültetöburgonyát. Elsőrendű feladat, hogy az intézetet jó szakemberekkel erősítsük meg. - A termelök miért nem használnak ki minden lehetőséget a hektárhozamok növelésére és jobb minőségű burgonya termelésére? - Annak ellenére, hogy a Szepességben jók a feltételek a burgonyatermesztésre, sajnos számos mezőgazdasági vállalat inkább a jövedelmezőbb gabonát termesztené. Ezen a téren tenni kell valamit. Szerintem emelni kellene a burgonya felvásárlási árát. A termelöknek viszont a minőség javítására kell törekedniük. Ezzel a kérdéssel újabban sokat foglalkozunk a burgonyatermesztő mezőgazdasági vállalatok pártalapszervezeteinek gyűlésein. Már nem csupán arról beszélünk, hogy hektáronként mennyi burgonyát kell termelni, hanem arról is, hogy nagyobb gondot kell fordítani a minőségre - A gazdasági szervek milyen intézkedéseket tettek az emiitett gondok megoldása érdekében? - Célul tűztük, hogy a jövőben hektáronként 14-16 tonna burgonyát adunk a piacra. Hozzáfűzöm, hogy nemcsak az őszi időszakban A Poprad-Strázeban már épül az új, 6000 tonna befogadóképességű tároló. Építéséhez hozzájárul az agrokémiai vállalat, a közös mezőgazdasági vállalat, valamint a Mezőgazdasági Terményfelvásárló és Ellátó Vállalat járási üzeme. A korszerű raktárban hatékony szellőztetés biztosítja majd a termés károsodás nélküli tárolását, s innen - a kemény fagyok kivételével - egész évben fokozatosan fogják szállítani a burgonyát. Természetesen az így tárolt és kezelt burgonyáért többet kell fizetnie a kereskedelemnek. Az értékelések szerint a korszerű módszerekkel lényegesen csökkenteni lehet a tárolási veszteségeket. Ugyanitt. valamint Spiáská Bélán az ültetöburgonya tárolására is építünk egy-egy 3000 tonna befogadóképességű tárolót Tehát komplex megoldásra törekszünk a járásban. - A válaszokból arra következtethetünk, hogy a legnagyobb problémát a termés megfelelő tárolása okozza. Tudna erről közelebbit is mondani az elmúlt évvel kapcsolatban? - Sajnos, a múlt év őszén is a tárolási, a szállítási és az utókezelési problémák miatt fájt a legtöbbet a fejünk. Számos esetben megtörtént, hogy a lassú szállítás miatt befülledt a burgonya. Az is nagy veszteségeket okozott, hogy a vagonokba rakott burgonyát napokon át „utaztatták" és nem rakták ki idejében. Tény, hogy jogosan panaszkodtak a fogyasztók és a feldolgozó vállalatok, viszont helytelenítjük, hogy mások mulasztása miatt a termelők károsodtak. Ugyanis arról mindenki hallgatott, hogy a később kifogásolt minőségű termés betakarításakor még első osztályú volt. - Milyenek voltak a termelési eredmények a járásban? - A termelési tervet nem teljesítették vállalataink. Az átlagos hektárhozam csak 16,24 tonna volt. Természetesen ahol minden feltételt megteremtettek, ott bő termést takarítottak be. Például a Strbai Efszben 20,1, a Spisská Nová Ves-i Efsz-ben 20,55/a Mlynicai Efsz-ben 20,84 tonna burgonyát takarítottak be hektáronként. Bízunk abban, hogy az élenjáró mezőgazdasági vállalatok példamutatása másokat is jobb munkára ösztönöz, s ez a 8. ötéves tervidőszak hátralevő éveiben hozzájárul a burgonyaprogram teljesítéséhez. - A jó ültetőanyag, a megfelelő tápanyagellátás és a színvonalas növényvédelem mellett mi járulhat még hozzá a hektárhozamok növeléséhez és a minőség javításához? - Természetesen minden mezőgazdasági vállalatnál keresik-kutatják a lehetőségeket. A pártalapszervezetek évzáró taggyűlésein, a szövetkezetek zárszámadó közgyűlésein, valamint az állami gazdaságok évzáró konferenciáin is szó esik majd a burgonyatermesztés fejlesztésével kapcsolatos tennivalókról. Elsősorban a jó módszereket és tapasztalatokat igyekszünk népszerűsíteni. A Vel'ká Lomnica-i Magtermesztö Állami Gazdaság öntözött területen 21 tonna burgonyát termelt hektáronként. A tapasztalatok alapján úgy tervezzük, hogy a jövőben a matejovcei tározó vizét és más forrásokat is kihasználunk az öntözési lehetőségek bővítésére, hadd kapja meg a burgonya a tápanyagfelvételt elősegítő vizet akkor, amikor éppen a legnagyobb szüksége van rá. Mert tavaly a Tátra alatt is elég nagy volt az aszály, és ez kedvezőtlenül hatott a terméshozamokra - Bízik a sikerben? - Igen, elvégre nem topoghatunk egy helyben. A járási burgonyatermesztési konferencián a mezőgazdasági vállalatok elhatározták, hogy az eddiginél nagyobb területen termelnek burgonyát, s következetesen érvényesíteni fogják az élenjáró mezőgazdasági vállalatok tapasztalatait. A burgonyaprogram megvalósításával kapcsolatos határozatok teljesítését a pártalapszervezetek rendszeresen ellenőrizni fogják. BALLA JÓZSEF