Új Szó, 1988. január (41. évfolyam, 1-24. szám)
1988-01-12 / 8. szám, kedd
VI L AG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Felvételünk Miloš Jakeš és Mihail Gorbacsov találkozóján készült Miloš Jakeš, a CSKP KB főtitkára Moszkvába utazott Megkezdődtek a legfelsőbb szintű csehszlovák - szovjet tárgyalások SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJA KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA Pályát választani - megfontoltan Az élet első nagy döntése vár ezekben a napokban az alapiskolák nyolcadikosaira: pályát kell választaniuk. A feladat nem könnyű, hiszen az ember hároméves korától kezdve annyi minjden szeretne lenni. Aztán egyszer csak eljön a nap, amikor elvárják tőle, hogy határozzon meg egyetlen foglalkozást, amelyben akár egy életen át is szívesen tenné a dolgát. Bármily tájékozottak is a mai tizennégy évesek, az idősebb családtagok, a pedagógusok segítsége nélkül a választáskor köny- nyen melléfognának. Az önbizalom hiánya vagy éppen annak túltengése juttatná tévútra őket, mert ebben a korban a fiataloknak még nincsen elég önismeretük, kellő élettapasztalatuk, megfelelő ítélőképességük, esetleg adottságaik, készségeik sem alakultak ki teljesen. Érezhetnek ugyan kedvet egy-egy foglalkozás iránt, de azt nem várhatjuk el tőlük, hogy életre szólóan és felelősen egymaguk döntsenek jövőjükről. A pályaválasztás során ezért nő meg a felnőttek szerepe, főleg a szülőké, akik felelősek gyermekük sorsáért. Szlovákiában ebben a tanévben 93 200 gyerek - 4200-zal több, mint tavaly - hagyja el az alapiskolát. A gimnáziumokban 12 670, a szakközépiskolákban 17 300, a szakmunkásképző intézetekben 54 710 férőhely várja az első évfolyamosokat; néhány ezerre tehetp azoknak a száma, akik rossz előmenetelük miatt nem jutnak el a nyolcadik osztályig, de mivel a tankötelezettség tizenhat éves korig tart, ezért két évig még módosított tantervek alapján szakmát fognak tanulni. Kérdés persze, hogy eredeti szándékainak, s a szülő elképzeléseinek megfelelően tanulhat-e tovább minden fiatal? Aligha. Közismert ugyanis, hogy a tanulók vágyai, törekvései évről évre nincsenek összhangban az adott lehetőségekkel, vagyis a jelentkezők megoszlása aránytalan. Szakközépiskolába mindig többen pályáznak, mint amennyi a betölthető férőhely, gimnáziumba viszont kevesebben, mint ahány tanulót el tudnának helyezni. A felkapott szakközépiskolákat - az óvónőit, az iparművészetit, a közgazdaságit, az egészségügyit, a vendéglátóiparit,*az elektrotechnikait - és a divatos szakmákat - fodrász, kozmetikus, nőiruha- készítő, autószerelő, tévészerelő - évről évre valósággal ostrom alá veszik, ugyanakkor a népgazdaságilag fontos szakmákba- a bánya-, a kohó-, némely építő- és gépipariba - csak széles körű toborzással lehet szakmunkastanulókat szerződtetni, s öntöt, hegesztőt, forgácsolót, cipészt, kovácsot, ácsot, sütőt, kéményseprőt is szinte lasszóval kell fogni. Persze a legnagyobb gondot nem a két-háromszoros túljelentkezés okozza, hiszen ha elegendő a pályázó, van miből válogatni. A baj ott kezdődik, hogy a jó képességű tanulók - főleg a fiúk - többsége valamilyen szakközépiskolába jelentkezik, nagy ívben elkerülve a gimnáziumot. Emiatt aztán - néhány nagyobb várost kivéve- a gimnáziumba jelentkezők száma évek óta sehol sem fedi a keretszámot. Ha a gimnáziumok aztán igazodni akarnak a keretszámokhoz, gyengébb elömenetelü tanulókat is kénytelenek felvenni, s az üres férőhelyeket a szakközépiskola kapuján kívül rekedt fiatalokkal kell betölteniük. Mivel diákjaiknak zöme így csak közepes vagy gyenge elömenetelü, évről évre emelkedik a felsőoktatási intézményekbe sikertelenül felvételizők száma, holott a gimnáziumok legfőbb feladata éppen az, hogy a fiatalokat egyetemre, főiskolára készítsék fel. Átlagos képességű diákokkal viszont többletmunkával is nehéz kiváló eredményeket elérni. Áttörés e téren mindaddig nem várható, míg a fiúk - és éppen a legrátermettebbek- a szakközépiskolát vagy a szakmunkásképzőt részesítik előnyben, s gimnáziumba csak kényszerből mennek. Néhány iskola gyakorlata azonban derűlátásra adhat okot, egykét jelből ugyanis arra következtethetünk, hogy a tájékozatlanságból, káros beidegződésekből vagy helytelen nézetekből fakadó ellentmondások feloldhatók, a szemlélet megváltoztatható. Nem okoz különösebben nagy fejfájást a gimnázium iránti érdeklődés felkeltése ott, ahol jó a kapcsolat a középiskola és az alapiskola között, ahol a vezetés és a tantestület nem zárkózik be szükebb világába, hanem a kapcsolatteremtés, az együttműködés útjait- formáit, a közös nyelvet keresik. A tantárgybizottságok együttes ülései, a kölcsönös óralátogatások, a közös kulturális rendezvények nemcsak a gyerekeket, hanem a nevelőtestület tagjait is közelebb hozzák egymáshoz. Nem kevésbé célravezető, ha a gimnázium matematika- és fizikatanárai szakköröket vezetnek be az alapiskolában, vagy lehetővé teszik, hogy az alapiskola tanulói eljárjanak hozzájuk a számítástechnikai szakkörbe, s a gimnázium vezetése képviselteti magát az alapiskola szülői értekezletein. Ahol ilyen szerteágazó a középiskola és a helyi, illetve a környező alapiskolák kapcsolata, együttműködése, ott az eredmények sem maradnak el: évről évre nő az érdeklődés a gimnázium iránt, s ezáltal emelkedik presztízse is. Ha az iskolák követnék a Komáromi (Komárno) és a Galántai (Galanta) Magyar Tanítási Nyelvű Gimnázium példáját, bizonyára kevesebb gonddal küszködnének. Nehézség, probléma persze ezen kívül is lesz; nem csupán azért, mert szinte gyerekfővel kell dönteni, hanem azért is, mert a fiatalt választásában befolyásolhatja a szülői akarat, amely nem mindig számol a gyermek képességeivel, vágyával és lehetőségeivel. A döntésben az iskola azzal segíthet a családnak és a gyerekeknek, ha a pályaválasztás előkészítését tervszerűvé teszi és ebben a szülőkkel állandóan együttműködik. Kapcsolatuk azonban nem szorítkozhat csak a továbbtanulási lapok kitöltésének idejére. Folyamatos és tudatos együttműködés, pályaismertetés szükségeltetik. Azokban az iskolákban, amelyeknek pedagógusai fontosnak tartják ezt, kevesebb izgalommal oldják meg a pályairányítás feladatát és bocsátják útjukra a végzősöket. Most, hogy az alapiskolákban közeledik a végső döntés ideje, talán nem árt a pályaválasztást motiváló sokféle tényezőt egyeztetni a realitásokkal: a fiatal terveivel, képességeivel s lehetőségeivel. A tapasztalatok azt mutatják, hogy érdemes erre nagy gondot fordítani. TÖLGYESSY MÁRIA KEDD 1988. január 12. XLI. évfolyam 8. szám Ára 50 fillér (Telefoto: CSTK) (CSTK) - A Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának meghívására munkalátogatásra tegnap Moszkvába utazott Miloš Jakeš, a CSKP Központi Bizottságának főtitkára. A Ruzynéi repülőtéren elbúcsúzott tőle Vasil Biľak és Karel Hoffmann, mindketten a CSKP KB Elnökségének tagjai, a KB titkárai, Jan Fojtík, a CSKP KB Elnökségének póttagja, a KB titkára, Mikuláš Beňo, a CSKP KB titkára és Vratislav Vajnar, szövetségi belügyminiszter. Jelen voltak: Marat Kuznyecov, a Szovjetunió csehszlovákiai ügyvivője és a szovjet nagykövetség munkatársai. A különrepülőgép röviddel nyolc óra előtt indult Moszkvába. Miloš Jakeš a repülőgép fedélzetéről a következő táviratot intézte Wojciech Jaruzelskihez, a Lengyel Egyesült Munkáspárt KB első titkárához, a Lengyel Népköztársaság Államtanácsának elnökéhez: Tisztelt Jaruzelski elvtárs, útban szovjetunióbeli munkalátogatásomra, a Lengyel Népköztársaság felett átrepülve forró elvtársi üdvözletemet küldöm önnek. Kihasználom ezt az alkalmat és a testvéri Lengyel Egyesült Munkáspártnak, a lengyel népnek és személyesen Önnek sok sikert kívánok hazájuk szocialista építésében, erőfeszítéseikben a világ tartós békéjéért. Miloš Jakeš, a CSKP KB Központi Bizottságának főtitkára Moszkvában, a Vnukovói repülőtéren a vendéget Jegor Ligacsov, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a KB titkára, valamint az SZKP KB további képviselői fogadták. Jelen volt Jindŕich Rehorek, hazánk szovjetunióbeli és Viktor Lomakin, a Szovjetunió csehszlovákiai nagykövete. (Folytatás a 2. oldalon) TALÁLKOZÓ A BRATISLAVAI VÁRBAN Továbbra is a barátságot és az együttműködést szorgalmazzuk (ČSTK) - Az új esztendő kezdete alkalmából Viliam Šalgovič, a Szlovák Nemzeti Tanács elnöke tegnap a bratislavai várban Peter Colotka szlovák miniszterelnök jelenlétében fogadta a bratislavai konzularis hivatalok vezető munkatársait. Nevükben Francz Pokiser, az NDK bratislavai főkonzulja, a konzu- láris testület dojénja kívánt további sikereket dolgozóinknak az idei feladatok teljesítéséhez, s elismeréssel szólt azokról a tavalyi sikerekről, amelyek Szlovákia gazdasági és kulturális fejlesztése terén születtek Nagyra értékelte azt a konstruktív politikát, amelyet Csehszlovákia a világbéke megőrzésére törekedve követ. Mihail Gorbacsov és Ronald Reagan washingtoni tárgyalásai kapcsán kiemelte: a Varsói Szerződés tagállamai vezetőinek berlini találkozóján Mihail Gorbacsov külön szólt arról, hogy az NDK és Csehszlovákia konstruktív magatartása hozzájárult a közepes és a rövidebb Diplomata Alois Indránál (ČSTK) - Alois Indra, a CSKP KB Elnökségének tagja, a Szövetségi Gyűlés elnöke tegnap fogadta Hriszto Petkovot, a Bolgár Népköz- társaság csehszlovákiai nagykövetét diplomáciai megbízatásának befejeződése alkalmából. Jubiláns köszöntése (ČSTK) - Gustáv Husák köz- társasági elnök levélben fejezte ki jókívánságait Karol Zachar nemzeti művésznek 70. születésnapja alkalmából. A levél nagyra értékeli a jubilánsnak a színművészet területén kifejtett gazdag és sokrétű alkotó tevékenységét, amely őt joggal emelte szocialista kultúránk legjelesebb személyiségei közé. Méltatja pedagógiai munkásságát is, amelyet a humanizmus és a hazafiság hat át, s amely szilárdan kötődik hazánk szocialista perspektívájához. A jubiláló művészt Ľubomír Štrougal szövetségi miniszterelnök is levélben köszöntötte. Közösen a dohányzás ellen Fontos felhívás egészségünk védelmére Nem is olyan ősrégi szenvedélye az emberiségnek, mint például az alkoholizálás, hiszen Európában csak alig több mint négy évszázada dohányoznak az emberek, öröm-e vagy rossz szenvedély - tették fel ezt a kérdést sokan, sokszor. Mostanában ismét gyakrabban foglalkozunk a dohányzással, de az egyetlen, amiben közös véleményen vagyunk - úgy a dohányzók, mint a nemdohányzók -, hogy egészségre ártalmas szenvedélyről van szó A cigarettaellenes propagandát viszont ma már nem lehet nem tudomásul venni, ezért egyre több ember szeretne leszokni a dohányzásról. Számos adat bizonyítja, hogy sajnos, eléggé eredménytelenül Az Egészségügyi Világszervezet a dohányzást, mint nemzetközi problémát 2000-ig meg akarja oldani. A program a fiatal dohányosokra (Folytatás a 2 oldalon) hatótávolságú rakéták megsemmisítéséről szóló szerződés megvalósításával kapcsolatos konkrét kérdések operatív koordinálásához. Viliam Šalgovič az SZNT és a szlovák kormány nevében köszönetét mondott az új évi jókívánságokért, az őszinte, elismerő szavakért és azon sikerek méltatásáért, amelyeket népünk a CSKP XVII kongresszusa programjának teljesítése terén a múlt évben ért el Nagyra (Folytatás a 2. oldalon)
