Új Szó, 1988. január (41. évfolyam, 1-24. szám)
1988-01-05 / 3. szám, kedd
A fejlődés nem vár meg senkit Egy irányváltás szükségességéről és tapasztalatairól JANUÁR ÉS NAPJAINK Hazánk iparának történelmileg kialakult szerkezete egyre nagyobb mértékben akadályozza gazdaságunk további dinamikus fejlődését. Gyártmányaink többségükben olyan termékek, amelyek előállítása sok anyagot, energiát és munkát igényel, de kevesebb világszínvonalon eladható ötletet, megoldást tartalmaznak. Jó áron hasznosítható műszaki színvonalat azonban fejlett elektrotechnikai és elektronikai ipar nélkül nem lehet elérni. Több és jobb ilyen alkatrészre van szükség, hogy olyan feltételeket biztosítsunk más iparágak, főleg a gépipar fejlesztéséhez, amelyek" lehetővé teszik, hogy termékeik színvonala a világpiacon is megmérhetővé váljon. Ehhez azonban az is szükséges, hogy bővüljenek az elektrotechnikai iparág keretei, növekedjenek gyártási kapacitásai, hiszen a minden területen jelentkező igényeket csak akkor lehet kielégíteni, ha minél több vállalat, üzem tér át az ilyen típusú termékek gyártására. A meglévő alapokra építve A nyitrai (Nitra) Elitex vállalat megbízható színvonalú és külföldön is értékesíthető textilgépeket gyártott, egészen az 1986-os év végéig. Az említett év januárjában azonban a gépipari ágazatból az elektrotechnikai minisztérium irányítása alá került, a vállalat neve Elektrotechnikai Gépgyárra módosult és megkezdődött az átállás az új termelésre. Mindezt persze könnyű így egy mondatban leírni, sőt még azt is minden megerőltetés nélkül el lehet képzelni, hogy egy vállalat a textilgépek helyett fokozatosan az elektrotechnikai alkatrészek tesztelésére alkalmas széles határok között változtatható hőmérsékletű kamerák gyártására tér át, noha az ilyen váltás hazánkban nem tartozik a mindennapos események közé. A megvalósítás azonban, amely a valóságban sokkal nehezebb volt, olyan gyakorlati tapasztalatokat eredményezett, amelyek mindenféle szempontból érdekesek lehetnek a közgazdászok és vállalatvezetők számára. Annál is inkább, mert könnyen előfordulhat, hogy a váltani tudás a jövőben a vállalatok jó működésének, sikeres gazdasági tevékenységének egyik alapfeltétele lesz. Hogy miért éppen ezt a nyitrai vállalatot szemelték ki arra, hogy alapjában változtassa meg gyártási szerkezetét, amikor szövőgépeik sem elavultak, sem eladhatatlanok nem voltak, s ismerünk más, korszerűtlen termékeket gyártó, veszteséges vállalatokat? A textilgépek gyártása szaktudást, pontosságot, technológiai és munkafegyelmet igénylő termelés, s az új termék gyártása, noha új, más ismereteket igényel, nem nélkülözheti a gyártó kollektíva fentebb felsorolt tulajdonságait Támaszkodik ezenkívül egyfajta műszaki érzékre is, amely a szaktudás és a sokéves tapasztalat keveredésével alakul ki. Persze, a régi szakma és a tapasztalat az esetek többségében csak alapot jelentett az új feladatok elvégzéséhez. Akik mentek és akik maradtak Elsősorban természetesen megváltozott valamelyest a dolgozók összetétele. A klasszikus fémmegmunkálásban például az eddiginél nagyobb szükség lett marósokra, hegesztőkre és kevesebb kellett esztergályosokból. A legnagyobb változást azonban az jelentette, hogy igény mutatkozott eddig itt nem lévő szakmák iránt. Aki vállalta az átképzést, maradt, aki nem, az más munkahely után nézett. Külön fejezetet jelentenek ebben a témában a konstruktőrök. Jó tervezővé ugyanis nem azonnal, az iskola elvégzése után válik az ember. Ehhez sokéves tapasztalatra van szükség. A vállalatnak számos sokat tapasztalt fejlesztőmérnöke volt, akiknek a tudása az irányváltás következtében leértékelődött. Mindaz, amit a szövőgépekről hosszú évek során megtanultak, a vállalatnak már nem kellett. Ez az oka annak, hogy a szakemberek közül elsősorban a konstruktőrök hagyták el a vállalatot. Más dolog az, hogy már a textilgépek legújabb típusai is elektronizálva voltak, volt tehát olyan szakemberük is, aki az új termék kifejlesztésében is hamar otthon érezhette magát. November végén még mindig százon felül volt a beadott felmondások száma, de ezeknek nagyrésze nem szakmai, hanem inkább anyagi természetű okokból fogalmazódott. Az elmenni szándékozókkal egyébként személyesen beszélgetett a vezetőség, a szakszervezet vagy a pártszervezet képviselője, nehogy valaki úgy menjen el, hogy nem volt tisztában saját jövőbeni lehetőségeivel és csak a pillanatnyi helyzet döntött. Sok esetben ez a beszélgetés azt eredményezte, hogy a távozni szándékozó meggondolta magát és maradt. Egyébként az anyagi okokra hivatkozó távozás sem teljesen egyértelmű, hiszen a bérek a vállalatnál az elmúlt évben sem csökkentek (átlagosan 20 koronával emelkedtek). A munkakörülmények viszont sokat javultak. Eddig kevés volt a szociális helyiség, a munkaFizető „potyautas“ December közepén Izgalmas utazás címmel kaptunk egy rövid írást szerkesztőségünkbe, melynek végén három aláírást olvashattunk. Igaz, csak a vezetéknevek voltak feltüntetve, s a feladók neve is hiányzott. Vagyis az írást lényegében névtelen levélnek tekintettük. Ám ennek ellenére továbbítottuk a Komáromi (Komárno) Csehszlovák Autóközlekedési Vállalatnak, mivel az észrevételek, melyeket a levél tartalmazott, igencsak elgondolkoztatóak voltak. Arra figyelmeztetett a levél, hogy a Komárom (Komárno) - Nagymegyer (Čalovo) útvonalon közlekedő autóbuszok sofőrjei nem mindig adnak jegyet a viteldíjat egyébként megfizető utasnak. Állítólag egyre szaporodik az olyan sofőrök száma, akiknek a „jegyadásra már nem jut idejük“. Levelünkre Oldrich Dolana, a Bratislavai Csehszlovák Autóközlekedési Vállalat komáromi, 805-ös üzemének igazgatója példás gyorsasággal válaszolt. Nagyon őszintén elismeri, hogy többszöri ellenőrzés megállapításai alapján igazat kell adni a panaszosoknak, s akadnak sofőrök, akik így akarnak anyagi előnyökhöz jutni a társadalom kárára. Két járművezető esetében bizonyosodott be ez a vád, s mindkettő ellen megfelelő intézkedéseket foganatosítanak. Elismerően kell szólnunk a levélnek azon sorairól is, melyekben az környezet sem volt a legmegfelelőbb, de most ezen a területen is jelentős javulás tapasztalható. Átképzés - menet közben A dolgozók nagyrésze - akik maradtak, - átképzésben vett részt. Elektronikai tanfolyam, az új gépek kezelésének megtanulása, mérés- technikai képzés, számítástechnikai tanulmányok vagy más új ismeretek elsajátítása mintegy 140 munkásnak hozott új szakmát, új munkát. A magasabb szintű műszaki és gazdasági képesítéssel rendelkező dolgozók közül legalább ugyanennyien szereztek képesítést, vagy folytatnak tanulmányokat elektrotechnikai és mikroelektronikai ismeretekből, készülnek az új tervezési feladatokra, vagy tanulnak meg számítógépet programozni. Kialakult a vállalatnál egy újabb beosztás, a mérnök-munkás, akinek főiskolai végzettsége van, de a besorolásnál munkáskategóriába tartozik. Ilyenek például azok, akik a kamerak elektronikai berendezéseinek felélesztését végzik. A jelenlegi helyzetben meg egy ideig kétlaki termelés folyik a gyárban, mivel a tervek szerint a régi gyártási program és az ehhez szükséges eszközök több szakaszban 1988 végéig kerülnek át a šuranyi Elitex vállalathoz, s mivel ott még nem készültek fel teljes mértékben a befogadásra, valószínű, hogy ez a folyamat elhúzódik. Nyitrán viszont 1990-re már teljes mértékben csak az elektrotechnikai ipar termékeinek gyártása köti le majd a kapacitást. A már említett tesztelőberendezéseken kívül más célgépek gyártása is a programba kerül, elsősorban az eddig annyira hiányolt berendezés a félvezető alkatrészek érintkezőinek felrakására. De nemcsak sorozatgyártást terveznek, azzal is számolnak, hogy igényesebb egyedi berendezések is készülnek majd kis sorozatban, esetleg saját fejlesztés alapján. Van jövője Ahhoz, hogy terveik megvalósuljanak, nem elegendő a jelenlegi szakmunkás és mérnökgárda átképzése. Hogy új munkaerőt tudjanak a vállalathoz szerződtetni, néhány feltételnek még teljesülnie kell. A fiatal műszaki értelmiség problémáit ismerve arra törekednek, hogy a vállalat bizonyos mennyiségű lakáshoz jusson, amellyel megnyerheti a tehetséges pályakezdő fiatalokat, akik közül sokan most alapítanak családot. A másik kérdés a szakmunkások képzése. Átszervezték szakmunkásképző intézetüket, megváltoztatják az oktatási programot. Már ebben az évben megnyílt az első mikroelektronikai osztály és a többszörös túljelentkezés azt mutatja, hogy ezen a téren talán kisebbek lesznek a problémák, mint amilyenekre számíthattak. A fiatalokat érdekli az új technika, szívesen végeznének ilyen munkát, a vállalat vezetőinek tehát nem jelent gondot, hogy miként toborozzanak szakmunkás- tanulókat. Ha a jelenlegi problémákkal sikeresen megbirkóznak, az új vállalat a jövőben erős bástyája lehet majd az elektrotechnikai ágazatnak, és biztos megélhetést jelenthet dolgozói számára. SZÉNÁSI GYÖRGY (Folytatás az 5. oldalról) lődés követelményeire, állandóan erősíteni a párt és a nép kapcsolatát, fejleszteni a szocializmust, elmélyíteni a szocialista demokráciát. Ideológiai és osztályellenségeink a 20 év előtti eseményekkel kapcsolatban azt terjesztik, hogy Csehszlovákiában 1968-ban a jobboldali opportunisták és a revizionisták ugyanazt akarták, mint amire az SZKP XXVII. kongresszusa után törekszik, azt állítják, hogy a 20 év előtti törekvés azonos a Szovjetunióban végbemenő átalakítással. Ez durva, bárdolat- lan hazugság. A csehszlovák jobboldal vezetői a szocializmus bomlasztására törekedtek, olyan fejlődést akartak elérni, amelyet a legtalálóbban ellenforradalmi fejlődésnek nevezhetünk. A Szovjetunióban, ugyanúgy mint nálunk és a többi szocialista országban, az átalakítás programja azonos a szocializmus fejlesztésének, a szocialista demokrácia fejlesztésének programjával. Az 1968. évi politikai hajótöröttek kísérletet tesznek, hogy az átalakításon élősködjenek, politikailag aktivizálódjanak, durván eltorzítva az átalakítás lényeget, megpróbálják folytatni azt a politikát, amely 20 évvel ezelőtt kudarcot vallott. Miloš Jakeš elvtárs, a CSKP KB főtitkára a CSKP KB. 7. ülésén egyértelműen leszögezte, az ilyen politikának nincsen reménye a rehabilitálásra. A társadalom önigazatása, demokratizálása eddigi útjainak kiszélesítésében és az új utak keresésében szilárdan a szocialista alapelvek talaján állunk - hangsúlyozta. „A szocializmus általános alapelveiből, a termelőeszközök társadalmi tulajdonából, a gazdaság tervszerű fejlesztéséből, a munka szerinti javadalmazásból, a dolgozóknak az irányításban való széles körű résztvételéböl, a munkásosztály és élcsapata, a kommunista párt vezető szerepéből indulunk ki“ - jelentette ki Miloš Jakeš elvtárs - A jobboldali opportunisták és revizionisták 1968-ban éppen ezeket az alapelveket támadták. Nem kételkedünk abban, hogy ellenségeink ma is azt kívánják: a gazdasági mechanizmus és az egész társadalmi élet átalakítása a szocializmus alapelveitől való elhajláshoz vezessen. Ez a reményük azonban nem válik valóra. 1968-1969 válságos éveiben meggyőződhettünk arról, hová vezet az, ha meghátrálunk a marxizmus-leninizmus osztalypozí- cióiból. Ebból és a történtekből levontuk a tanulságot. LADISLAV SKALICKÝ KÖSZÖNTŐ azoknak, akik 1987. november 17-én elkísérték utolsó útjára a nádszegi (Trstice) temetőbe a drága jó férjet, édesapát, apóst,nagyapát, sógort, A Štúrovói Középfokú Papíripari Szakmunkásképző Intézet növendékei három számítástechnikai szakkörben sajátíthatják el a számítógépek kezelését. Nemrég az iskola tíz PDM-85-2 típusú személyi számítógépet kapott. Felvételünkön Aurel Kopecký, a Slovcepa kiváló szakmunkástanulója (jobbról) és Július Mad'ar egy grafikai programon dolgoznak. (Vladimír Benko felvétele - ČSTK) ■ 1988. január 5-én ünnepük házasság- kötésük 50. évfordulóját a drága jó szülök, nagyszülők és dédszülők, Csontó István és neje, Tarr Eszter Nagysallón (Tekovské Lužany). E szép ünnep alkalmából szívből gratulálnak, s jó egészséget, nyugodt, boldog családi életet kívánnak: lányuk, vejük, fiuk, menyük, unokáik: Marika, Palika, Erika, Pityuka, unoka- vejük: János, valamint a két kis dédunoka: Krisztínka és Pétiké, akik az egész család nevében sok puszit küldenek a dédszülőknek. Ú-5342 ■ 1988. január 5-én ünnepük házasság- kötésük 25. évfordulóját Szabó Istvánt, akit a kegyetlen halál rövid, súlyos betegség után, 57 éves korában ragadott ki szerettei köréből. Köszönetét mondunk a bratislava-kramárei kórház idegsebészeti osztálya s a galántai (Galanta) kórház idegosztálya főorvosának, valamint az orvoskollektíváknak, ápolónővérek- nek, amiért oly nagy önfeláldozással ápolták, és féltő gondoskodásukkal enyhíteni igyekeztek fájdalmát. Köszönjük a megható búcsúbeszédet, a Galántai Járási Épitőipari Vállalat vezetőségének, valamint a munkatársaknak a sok virágot, koszorút, és a köszönetnyilvánításokat, melyekkel enyhíteni igyekeztek soha el nem múló bánatunkat. Emlékét és szeretetét szívében őrző felesége, két fia, lánya, két menye, veje, unokái és az egész rokonság Ú-5381 ■ Szívünkben mély fájdalommal mondunk köszönetét minden kedves rokonnak, ismerősnek, szomszédoknak, jóbarátoknak, a falu lakosainak és mindül Bármerre visz utunk, szemünkben könny, szívünkben fájdalom, mert nagyon hiányzik a szerető feleség, édesanya, anyós és nagymama, Krechňák Dezsőné Halász Erzsébet (Eperjes - Jahodná), akit a kegyetlen halál 1987. január 3-án, 53 éves korában ragadott ki szerettei köréből. Akik ismerték és szerették, gondoljanak rá szeretettel ezen a számunkra oly szomorú, első évfordulón. Szerető férje, fiai, menyei és unokái. Ú-5364 ■ Fájdalomtól megtört szívvel és soha el nem múló szeretettel emlékezünk a drága jó férjre, édesapára, vőre, apósra, nagyapára, sógorra, ... Takács Lajosra (Nemesócsa - Zem. Olča), akit a kegyetlen halál 1986. december 26- án, 46 éves korában ragadott ki szerettei köréből. Akik ismerték és szerették, gondoljanak rá szeretettel ezen az első évfordulón. A gyászoló család Ú-5382 ■ Szívünkben mély fájdalommal emlékezünk életünk legszomorúbb napjára, 1986. december 29- re, amikor a kegyetlen halál kiragadta „„„ _____ körünkből a drága fiút, t estvért, férjet és édesapát, Kovács Istvánt (Jelka). Akik ismerték és szerették, szenteljenek emlékének egy néma pillanatot ezen a szomorú, első évfordulón. Jóságát és szeretetét örökre szívünkbe zártuk. Szerető édesapja, testvérei, sógorai, sógornői, felesége és gyermekei: Ró- zsika és Róbika Ú-5384 Frank Pál és neje, Frank Piroska Kajaion. E szép ünnep alkalmából jó erőt, egészséget, hosszan tartó, boldog életet kívánnak: fiaik: Pali, Róbi, lányuk: Piriké, vejük, két unokájuk, szüleik, Frici családjával, valamint Anna, Mari és sógorai családjukkal. Ú-5346 ■ 1987. december 26-án, illetve december 31-én ünnepelte névnapját, valamint 31. születésnapját a legdrágább férj és édesapa, ifj. Klotnya István Zsarnón (Žarnov). E szép ünnepek alkalmából szívből gratulál, jó egészséget és nagyon hosszú, boldog életet kíván családja körében: felesége: Katalin, gyermekei. Katica, Pistike és Karolina. Ú-5377 üzem igazgatója kéri olvasóinkat, hogyha máskor tapasztalnának hasonló mulasztást az autóbuszvezetők részéről, tájékoztassák az üzemet, s minden esetben szigorúan eljárnak a vétkesekkel szemben. A panaszosoknak nincs mitől tartaniuk, levelüket nyugodtan aláírhatják. FÜLÖP IMRE
