Új Szó, 1988. január (41. évfolyam, 1-24. szám)
1988-01-26 / 20. szám, kedd
A moszkvai Pravda szerkesztőségi cikke a szovjet-amerikai tárgyalásokról (ČSTK) - Az SZKP KB napilapja a fenti címmel tegnap szerkesztőségi cikket közölt, amely a nukleáris és ürfegyverekkel foglalkozó genfi szovjet-amerikai tárgyalásokat elemzi. A cikk megállapítja: ÚJ SZÚ 1988. I. 26. Genfben folytatódnak a szovjet-amerikai tárgyalások a nukleáris és úrfegyve- rekröl. Ez már a kilencedik forduló, de rendkívüli jelentőségű. Mögöttünk vannak már az intenzív diplomáciai csatározások a közepes és rövidebb hatótávolságú rakétákról. Az ezekről szóló szerződés washingtoni aláírásával a két hatalom vezetői bebizonyították, hogy reális a legkorszerűbb nukleáris rakétafegyverek felszámolása. Fontos az is, hogy döntés született a legfenyegetóbb és legpusztítóbb fegyverfajták - a hadászati támadófegyverek radikális csökkentéséről szóló tárgyalások mielőbbi megkezdéséről. A hadászati támadófegyverek csökkentése bonyolult probléma. Elég arra emlékeztetni, hogy a szerzódésjavaslat, amelyen a delegációk Genfben dolgoznak, több száz oldalas. A feladatot azonban megkönnyíti, hogy a szovjet-ameri- kai csúcstalálkozón nagy figyelmet szenteltek ennek a problémának és haladást értek el. A hadászati támadófegyverek 50 százalékos csökkentésére vonatkozó reykjavíki megegyezés alapján Washingtonban megerősítették és lényegesen továbbfejlesztették a jövőbeni szerződés legfontosabb vonásait. Megegyezés született arra vonatkozóan, hogy a hadászati támadófegyverek hordozóinak száma nem haladja meg az 1600 egységet, a robbanófejeké pedig a 6000 egységet. A 6000 robbanófejen belül az interkontinentális ballisztikus rakéták és a tengeralattjárókon elhelyezett ballisztikus rakéták robbanófejeinek összegét 4900 egységben állapították meg. Megállapodás született a ballisztikus rakéták indítósúlyáról és egyes fő intézkedésekről is, melyek segítségével ellenőrizhető lesz e szerződésben foglaltak teljesítése. A két ország vezetői által jóváhagyott elvi koncepciók irányadóak azok számára, akik Genfben a tárgyalóasztalnál dőlA KNDK megszakítja kapcsolatait az USA-val (ČSTK) - A KNDK külügyminisztériuma Phenjanban nyilatkozatot tett közzé, amely hangsúlyozza, a népi Korea úgy döntött, február elsejével megszünteti mindennemű kapcsolatát az Egyesült Államokkal. Ennek során megszakítja a koreai háború során életüket vesztett amerikai katonák földi maradványairól folyó tárgyalásokat, s megtiltja, hogy amerikai diplomaták és állampolgárok lépjenek az ország területére. Döntését azzal indokolta, hogy az Egyesült Államok szankciókat hirdetett a KNDK ellen. Az amerikai kormány „terrorista államnak“ minősítette a KNDK-t, mondván, hogy köze van a dél-koreai utasszállító repülőgép tavaly novemberi eltűnéséhez. Washington e döntésével kompromittálni próbálja a phenjani kormányt. Dzsajavardene Delhiben (ČSTK) - Tizenkéttagú küldöttség élén tegnap ötnapos hivatalos indiai látogatásra Delhibe érkezett Junius Dzsajavardene Sri Lanka-i államfő. Késő délután fogadta őt Radzsiv Gandhi indiai miniszterelnök. A tárgyalások első fordulóján elsősorban a Srí Lanka-i etnikai konfliktus megoldását célzó indiai-Srí Lanka-i egyezmény megvalósítását vitatták meg. A múlt évben megkötött megállapodás alapján India békeerőket küldött a szigetországba. A spanyol kormánypárt kongresszusa (ČSTK) - Madridban a hét végén tartotta meg XXXI. kongresszusát a kormányzó Spanyol Szocialista Munkáspárt. A kongresszus megerősítette Felipe González pártfótitkár és kormányzó pozícióit. Gonzálezt a főtitkári tisztségbe újraválasztották, akárcsak a párt valamennyi elnökségi tagját. A kongresszus elsősorban belpolitikai kérdéseket, főleg Spanyolország gazdasági problémáit vitatta meg. Gonzálezek igyekeztek kihangsúlyozni a kormány sikereit az infláció visszaszorításában és a gazdaság felélénkítésében. Azonban többen rámutattak, hogy a munkanélküliség növekvő tendenciát mutat. A kongresszusi határozat célul tűzi ki, hogy Spanyolország 2000-ig elérje a fejlett európai országok gazdasági színvonalát. goznak. Ezek az orientációs pontok a közepes és rövidebb hatótávolságú rakéták megvitatásakor szerzett tapasztalatokkal együtt reális kilátásokat teremtenek a kölcsönösen elfogadható megállapodás elérésére. Nem szabad azonban szemet hunyni a jelentős nehézségek felett sem. Meg kell még állapodni a szerződés teljesítése ellenőrzésének konkrét eljárásairól; annak a kérdésnek a kölcsönösen elfogadható megoldásáról, hogy miként lehetne korlátozni a haditengerészeti támaszpontokon elhelyezett, nukleáris töltetekkel ellátott nagy hatótávolságú robotrepülőgépek telepítését, és más fontos kérdésekről is meg kell állapodni. Az egyik legégetőbb és elsőrendű probléma nyilvánvalóan a hadászati támadó és a védelmi fegyverek kölcsönös összefüggéseinek a kérdése. Évszázados tapasztalatok bizonyítják, hogy itt szerves kölcsönhatásról van szó. A támadófegyverek fejlesztése mindig ösztönözte a védelmi fegyverek tökéletesítését. És ellenkezőleg, a védelmi fegyverek korlátozása a támadófegyverek korlátozásához vezet. Ez az objektíve létező kölcsönös összefüggés kifejezésre jut a rakétaelhárító rendszerek korlátozására vonatkozó szerződésben, amelyben többek között az áll, hogy a rakétaelhárító rendszerek korlátozására vonatkozó hatékony intézkedések lényegesen ösztönöznek a hadászati támadófegyverek gyártása terén a versengés korlátozására és csökkentik a nukleáris háború kirobbanásának veszélyét. Az SDI hívei az Egyesült Államokban figyelmen kívül hagyják ezt a kölcsönös összefüggést és ragaszkodnak ahhoz, hogy az ABM-szerződés formális megőrzése mellett egy meghatározott ideig szabad legyen egy űrbe telepített elemekkel rendelkező, átfogó rakétavédelmi rendszer létrehozása céljából minden előkészület és kísérlet. Tervezgetésük világos: ha befejeződnek az előkészítő munkálatok és lehetővé válik az SDI megvalósítása, el lehet majd utasítani az ABM-szer- zódést. Nem véletlen, hogy a genfi tárgyalások felújítása előtt az USA jobboldali körei ragaszkodtak ahhoz, hogy a hadászati támadófegyverek 50 százalékos csökkentésére vonatkozó szerződés semmi esetre se érintse az SDI-tervet. Nyilvánvaló azonban, hogy a hadászati támadófegyverek korlátozását célzó szerződés érdekében a tárgyalások résztvevőinek abból a megbízásból kell kiindulniuk, amelyet a két ország vezető képviselőitől kaptak a washingtoni találkozón, nevezetesen azt, hogy dolgozzanak ki egy olyan megállapodást, amely mindkét felet kötelezi az ABM-szerződés megtartására abban a formájában, ahogyan azt 1972-ben aláírták, s csak azokat a kutatási munkákat, fejlesztést és kísérleteket engedik meg, amelyeket az ABM-szerződés is engedélyez. Vagyis olyan megállapodást, amely a feleket kötelezi az ABM-szerződés megtartására. A Szovjetunió pontosan tartja magát a szovjet-amerikai közös nyilatkozat eme kitételéhez. Ezt az álláspontot rögzíti a Szovjetunió és az USA hadászati támadófegyverei csökkentéséről és korlátozásáról szóló szerződés jegyzőkönyvének javaslata, melyet a napokban Genfben terjesztettek elő. Mint azt Mihail Gorbacsov hangsúlyozta, a Szovjetunió reálisnak tartja a hadászati támadófegyverek 50 százalékos csökkentését. A szovjet fél azonban nyomatékosan elutasítja, hogy most, amikor a leszerelési folyamat reális alakot ölt, valaki más irányba próbálja kiterjeszteni a fegyverkezést. Éppen ilyen manőverként értékelhető az a próbálkozásuk, hogy a lázas fegyverkezést kiterjesszék a világűrre. Ha ezeket a manővereket nem áilítják le, az destabilizálja az egész stratégiai helyzetet, ami nagyon súlyos következményekkel foq járni. A genfi tárgyalások amerikai és szovjet résztvevőit a washingtoni találkozón megbízták, gyorsítsák meg a hadászati támadófegyverek csökkentésére vonatkozó szerződés közös javaslatának szövegében foglalt kérdések megoldását. Az a feladat áll előttünk, hogy az idei év első felére tervezett újabb szovjet-amerikai találkozóra aláírásra kész legyen a szerződésjavaslat a két fél hadászati támadófegyvereinek 50 százalékos csökkentéséről. Ezt a felelősségteljes feladatot csak úgy lehet teljesíteni, ha a tárgyalások résztvevői maximális rugalmasságot és konstruktivitást tanúsítanak e bonyolult és a béke sorsa szempontjából rendkívül fontos probléma megvitatása során, s ha nem történnek próbálkozások a saját érdekek elfogadtatására, a partner érdekeinek rovására. Az Egyesült Államok és a Szovjetunió hadászati támadófegyvereinek felére való csökkentése nemcsak újabb lépés lenne a közepes és rövidebb hatótávolságú rakéták felszámolására vonatkozó szerződés után. Ez a megállapodás egyben áttörést jelentene a fő irányban - az atomfegyverek nélküli világhoz vezető úton. A Szovjetunió által 1986. január 15- én közzétett, valamennyi nukleáris fegyver felszámolására vonatkozó terv nem véletlenül jellemezte ezt az intézkedést az első két szakasz legfontosabb intézkedéseként. Megvalósítása a nemzetközi színtéren elvi fordulatot jelentene a jobb irányába, segítene felszámolni az utóbbi években megnyilvánult konfrontációs tendenciákat, a bizalom megszilárdítását az államok közti kapcsolatban és végül nagy eszközöket szabadítana fel a békés fejlesztésre és a népek életszínvonalának javítására. A genfi tárgyalások jelenlegi fontos szakaszának fő értelme és tartalma a hozzájárulás e cél eléréséhez - írja végezetül a Pravda. Az arab külügyminiszterek rendkívüli értekezlete Újabb halálos áldozatok a megszállt területeken (ČSTK) - A megszállt Ciszjordánia Bani Naim falujában az izraeli katonák, vasárnap ismét lelőttek két palesztint. Ugyanazon a napon Ramallahban súlyosan megsebesült egy tüntető palesztin fiú. Hírügynökségi jelentések szerint gyakorlatilag egész Ciszjordániában és a Gázai- övezetben is folytatódtak vasárnap a heves összecsapások a lakosság és az izraeli fegyveresek között. A Csehszlovák Sajtóiroda Tel Aviv-i tudósítója kijelentette, az izraeli kormány vasárnapi ülésén arról folyt a vita, hasz- náljanak-e továbbra is lőfegyvert a tüntetőkkel szemben, vagy elégedjenek meg a gumibotokkal és a könnyfakasztó gráElhalasztották a kísérletet (ČSTK) - A célbajuttató rendszer meghibásodása miatt vasárnap ismét elhalasztották egy amerikai manőverező robotrepülőgép Kanada területe fölötti kísérletét. A múlt pénteken és szombaton a kedvezőtlen időjárás miatt kellett elhalasztani a próbát. Kanadában 1983 óta folytatnak kísérleteket amerikai robotrepülőgépekkel, amelyeket B 52-es bombázókról lőnek ki. Kanada területe azért megfelelő a kísérletre, mert hasonlít a Szovjetunió domborzatához. 1986-ban két ilyen kísérlet volt sikertelen. nátokkal. Rabin hadügyminiszter azonban egyértelműen kijelentette, a hadsereg mindenütt erőt fog alkalmazni, ahol arra szükség lesz. Az ún. humánusabb módszerek, vagyis a gumibotok alkalmazása sem jobb megoldás: a hét végén legkevesebb 200 palesztint szállítottak kórházba végtagtörésekkel. Hans-Dietrich Genscher nyugatnemet külügyminiszter a hét végén hivatalos látogatást tett Tel Avivban. A Közös Piac nevében - jelenleg az NSZK az EGK soros elnöke - állást foglalt a közel-keleti nemzetközi rendezési konferencia összehívása mellett. Samír miniszterelnökkel közölte, a Szovjetunió részvétele nélkül nem érhető el a stabilitás a térségben. Tuniszban vasárnap befejeződött az arab külügyminiszterek rendkívüli konferenciája, amely a megszállt területek helyzetével foglalkozott. Az elfogadott határozatban a résztvevők egyértelműen támogatják a PFSZ vezette palesztin nép igazságos harcát és elítélik a megszállók terrorját. Az Arab Államok Ligájának tagállamai kötelezettséget vállaltak, hogy segítik a palesztin nép harcát és létrehoznak egy különbizottságot a közös akciók tervének kidolgozására, valamint a kapcsolattartásra az ENSZ-szel és más nemzetközi szervezetekkel a nemzetközi rendezési konferencia összehívása érdekében. A külügyminiszterek felszólították a Biztonsági Tanácsot, kényszerítse Izraelt a megszállás és a palesztinokkal szemben alkalmazott népirtás politikájának beszüntetésére. Diplomáciai nagyüzem a Balkánon Feltűnően megélénkültek, mozgalmassá váltak a diplomáciai kapcsolatok a balkáni államok közt az utóbbi hónapokban, hetekben. Tavaly decemberben például első ízben került sor külügyminiszteri szinten albán-görög találkozóra Tiranában, majd január közepén Athénban bejelentették, hogy Andreasz Papandreu görög kormányfő is elfogadott egy hivatalos albániai látogatásra szóló meghívást. A jelentősen megszaporodott különböző szintű, két- és többoldalú véleménycserék egyik fő oka, célja nyilvánvaló: alaposan előkészíteni a térség országai külügyminisztereinek első közös találkozóját, melyre a jugoszláv Tan- jug hírügynökség legújabb jelentése szerint február 24-26. között kerül sor Belgrádban. A balkáni külügyminiszteri tanácskozást Raif Dizdarevics, a jugoszláv diplomácia vezetője javasolta még a tavalyi év elején, majd több megbeszélés után októberben New Yorkban, az ENSZ Közgyűlése idején Jugoszlávia, Bulgária, Románia, Görögország és Törökország közt megszületett a végleges, konkrét megállapodás is, míg a hatodik balkáni állam, Albánia, csak néhány héttel később mondott igent a belgrádi meghívásra. Az említett sürgés-forgás, az aprólékos véleménycserék egész sorozata nem véletlen, s egyáltalán nem megalapozatlan, hiszen siker esetén ez a találkozó megvethetné egy „általános balkáni enyhülési és leszerelési folyamat" kezdetének az alapjait. Szükségességéről egyre gyakrabban nyilatkoznak az illetékes államok legfőbb vezetői, s mely elképzelés élvezi a nemzetközi közvélemény támogatását is. A külügyminiszteri fórum legfőbb célja véleményt cserélni minden olyan kérdésben, mely a térség összes államát érinti, illetve melyben érdekeik megegyeznek. Az elképzelések szerint a találkozó elején minden fél előterjeszti az általa fontosnak tartott problémákat politikai, gazdasági stb. téren. Az ezt követő véleménycsere és vita során egyeztetnék az álláspontokat, s szeretnének közös nevezőre jutni, legalábbis elvileg, a jövőbeni gyakorlati lépéseket illetően. Bizonyára szó lesz arról is, hogy miként lehetne a Balkán-félszigetet békés, atom- és vegyi fegyverektől, idegen katonai erőktől mentes övezetté nyilvánítani. Itt jegyezzük meg, hogy az első ez irányú javaslat még 1957-ben Chivu Stoica, az akkori román külügyminiszter részéről hangzott el. Mintegy két évtized elteltével a helsinki tanácskozás idején merült fel újra ez a kérdés az európai leszerelési politikában, s azóta valamilyen módon állandóan napirenden van. Gyakorlati lépésre azonban csak 1984-ben került sor. Athénban akkor szakértői értekezletet tartottak a balkáni államok, megvitatták a térség atommentes övezetté nyilvánításának gyakorlati lehetőségeit. Ez az értekezlet egyébként az első olyan európai kormányközi regionális fórum volt, melyen a Varsói Szerződés és a NATO néhány tagállama, illetve az el nem kötelezett Jugoszlávia közösen tárgyal egy atommentes övezet kialakításáról. Természetesen erről a nagyon bonyolult, de kétségkívül nemzetközi jelentőségű problémáról, illetve javaslatról csak egy legmagasabb szintű balkáni fórumon lehetne dönteni. Konkrét javaslattal a balkáni állam- és kormányfők találkozójának megtartására legutóbb Bukarest állt elő. Szófia és Athén támogatja a javaslatot, míg mások eddig nyíltan nem foglaltak állást. Tekintettel az érintett országok külpolitikai irányvonalára, nyilvánvaló, hogy nem könnyű, nem is rövid távú folyamatról van szó. Kezdetének egyik fontos állomása lehetne a tervezett belgrádi külügyminiszteri konferencia. A politikai állásfoglalásokon kívül a tervezett konkrét, rövidebb távon megvalósítható napirendi pontok közt szerepel a gazdasági és műszaki együttműködés, a közlekedés, a turizmus, a környezetvédelem kérdése és a humanitárius problémák. A kölcsönös gazdasági és műszaki együttműködéssel minden fél elégedetlen, s általános az óhaj, hogy változtassanak ezen. Annál is inkább, mert egyik állam gazdasági helyzete sem éppen rózsás. A balkáni közúti és vasúti közlekedés fontos problémáit Jugoszlávia javasolta megvitatni. Tehát általános vélemény szerint szükséges az előrehaladás ezen a téren. A gyakorlati élet azonban eddig még elmarad az optimista hangvételű nyilatkozatoktól. Nagyobb haladás van viszont a környezetvédelem területén. Tavaly decemberben szakértői szinten közös tanácskozásra került sor Szófiában, melyen a jövőbeni együttmüködés lehetőségeit is megvitatták, s döntés született a konzultációk rendszeres folytatásáról, az országos természet- és környezetvédelmi programok fokozatos egyeztetéséről. Ami a humanitárius kérdéseket illeti, ezek továbbra is a balkáni államok közti kapcsolatok egyik igen érzékeny pontját képezik, melynek gyökerei a történelemben keresendők. Ezen a téren elsősorban a nemzeti kisebbségek helyzetének eltérő, olykor egyenesen ellenkező megítélése okoz gondot. Közismert többek közt a görög-török viszály Ciprus, a jugoszláv-albán vita Koszovo miatt, de hasonló problémák vannak a többi ország kapcsolataiban is. Mindezek ellenére a mai Balkánfélsziget már nem Európa „puskaporos hordója“, bár vitathatatlan, hogy a térségben még sok a feszültség, megoldatlan probléma. Ezek közé tartozik például az USA katonai támaszpontjainak kérdése Törökországban és Görögországban. A támaszpontok megszüntetését már régebben követeli a nemzetközi békemozgalom. Míg Andreasz Papandreu kormánya igyekszik megoldani a problémát, s eltávolítani az országból az idegen katonai erőket, addig Kenan Evren rendszere elutasítja ezt a megoldást. Figyelemre méltó az is, hogy míg az új szovjet vezetés aktívan támogatja a Balkánfélsziget atom- és vegyi fegyverektől, illetve idegen katonai erőktől mentes övezetté nyilvánítását, addig Washington nyíltan még nem foglalt állást ebben a kérdésben. A tét tehát jelentős. Nem véletlen, hogy a február végi belgrádi külügyminiszteri találkozót nagy nemzetközi várakozás előzi meg. Tekintettel a probléma bonyolultságára, látványos eredményekre, fordulatra a balkáni államok politikai és gazdasági együttműködésében még a mai kedvező nemzetközi helyzetben sem lehet nagyon számítani. Az óvatos derűlátás azonban helyénvaló. Bizonyosnak látszik ugyanis, hogy a Balkán-félszigeten is megin- dulóban van a regionális enyhülési folyamat. Ez pedig nemzetközi szempontból mérlegelve sem kevés KOKESJÁNOS Kabul álláspontja változatlan Nadzsibullah: készek vagyunk az ésszerű kompromisszumokra (ČSTK) - Nadzsibullah afgán államfő vasárnap Kabulban fogadta Diego Cor- dovezt, az ENSZ-főtitkár különmegbí- zottját, aki a genfi tárgyalások felújításáról folytatandó konzultációkra érkezett az afgán fővárosba. Nadzsibullah tájékoztatta vendégét arról, hogy Afganisztán álláspontja a térség békéjének és biztonságának megteremtésével kapcsolatban változatlan. Hangsúlyozta, hogy az egy éve követett nemzeti megbékélés politikája jelentősen hozzájárul az ország és a térség tartós békéjének megteremtéséhez. Biztosította Cordovezt, hogy a Pakisztánnal folytatott tárgyalások újabb fordulóján az afgán küldöttség a megoldás elérését célzó jóakaratot tanúsít, s kész az ésszerű kompromisszumokra. Az afgán kormány a nemzeti megbékélés politikájával összhangban úgy döntött, hogy Hoszt járás lakott településeiről kivonja fegyveres erőit. Ezek az egységek a szélsőségesek blokádjának felszámolásában, valamint a Hoszt és Gardez város közti összeköttetés felújításában vettek részt. A Bahtar afgán hírügynökség által közreadott'dokumentum rámutat, hogy az intézkedésekkel a lakosság követeléseinek tesznek eleget. Egyidejűleg abbéli reményét fejezte ki, hogy a helyi Dzsad- ran törzs közreműködésével tartósan megőrizhető a két város közötti összeköttetés Ellenkező esetben az afgán kormány kénytelen lesz újabb határozott intézkedéseket foganatosítani. Reális kilátások
