Új Szó, 1988. január (41. évfolyam, 1-24. szám)
1988-01-25 / 19. szám, hétfő
Helmut Kohl küszöbönálló csehszlovákiai látogatása előestéjén a Rudé právo szerkesztősége interjút kért a nyugatnémet kancellártól. A kancellár előnyben részesítette az írásos választ azokra a kérdésekre, amelyeket Miroslav Vítek és Jan Kovarik terjesztettek elé. Tekintettel a párbeszédnek erre a tormájára, a Rudé právo nem reagálhatott a kancellár néhány válaszára, amelyekkel nem értett egyet. A válaszokat teljes terjedelemben közöljük, úgy, ahogy azokat az NSZK nagykövetsége adta át a Rudé právo szerkesztőségének. • Szövetségi kancellár úr, néhány nap múlva Csehszlovákiába látogat. Milyen érzésekkel indul útnak, és hogyan értékeli kapcsolataink jelenlegi helyzetét?- örömmel és várakozással tekintek a Csehszlovák Szocialista Köztársaságban esedékes látogatásomra, örömmel, mert a látogatás programja - habár rövid - alkalmat ad arra, hogy megismerkedhessek fővárosukkal, Prágával, Európa régi kulturális központjával. Különös várakozással tekintek az állam, a párt és az egyház vezetőivel folytatandó megbeszélések elé. A Német Szövetségi Köztársaság és Csehszlovákia kapcsolatai egész Európára nézve jelentősek. Meggyőződésem, hogy mindkét állam még nagyobb mértékben hozzájárulhat Európa békés elrendezésének kialakításához. Ez elsősorban bizalmat tesz szükségessé. A politikai és a társadalmi rendszerek eltérő volta ellenére nemzeteink itt olyan ösztönzéseket adhatnak, amelyek egész Európára hatással lehetnek. Ezért nagyobb mértékben kellene hangsúlyoznunk azt, ami közös, és a jövőbe kellene tekintenünk. Az 1973. évi prágai szerződéssel államaink együttmüködésére nézve olyan alapot hoztunk létre, amelyre tovább építhetünk. Célunk a jószomszédság. A politikai párbeszédet minden szinten intenzivebbé és rendszeresebbé kell tenni. A gazdasági együttmüködés kapcsolataink tartóoszlopa; hiszek abban, hogy mindkét fél ezeket tovább akarja mélyíteni. A Német Szövetségi Köztársaság és Csehszlovákia kapcsolatainak továbbfejlesztése szempontjából nagy jelentőségű lesz országaink állampolgárainak a cserében és együttmüködésben való még intenzívebb részvétele. Ezért javasoljuk, hogy a határokat tegyük nyitottabbakká. Annak is örülök, hogy már négy német -csehszlovák testvén/áros van. Személy szerint nagy jelentőséget tulajdonítok az ifjúság cserelátogatásainak és kulturális központok létrehozásának. • A bolgár, magyar, NDK-beli és kínai vezetőkkel tartott tavalyi találkozóit követi csehszlovákiai látogatása. Vajon következtetni lehet-e ebből a szövetségi köztársaság úgynevezett keleti politikájának új fázisára?-A kelet-nyugati légkör egészének javulása elsősorban Reagan elnök és Gorbacsov főtitkár sikeres csúcstalálkozóján nyilvánult meg, s természetesen hozzájárult ahhoz, hogy a nyugat- és a kelet-európaiak közötti párbeszéd és együttmüködés lehetőségei is sokkal láthatóbbakká váltak. Európa minden államával keressük a megértésen és a bizalmon alapuló együttműködést. Ennek során a már meglévő szerződésekből és dokumentumokból, elsősorban a helsinki Záróokmányból indulunk ki, s ezeket a kapcsolatok fejlesztésének eszközeiként akarjuk felhasználni. Partnereinkkel a nyugati szövetségben, az Európai Gazdasági Közösségben és az Európa-tanács tagországaival ez már régen magától értetődő. Intenzíven igyekszünk kapcsolataink minőségi javítását elérni a Varsói Szerződés országaival. Ennek a politikának sokéves alapjai vannak. Ezzel hozzájárulunk a kelet-nyugati kapcsolatok javításához. A nagyszabású párbeszéd és a kapcsolatok fejlesztése minden területen sikeres recept Európa tartósan békés elrendezéséhez. Természetesen ide tartoznak a humanitárius kérdések és az emberi jogok biztosítása egész Európában. • Milyen lehetőségeket lát a kétoldalú gazdasági együttműködésben? Megmondhatná, mely területeken tűnik ez a lehetőség a legreálisabbnak?- Meggyőződésem, hogy mindkét fél érdeke a gazdasági kapcsolatok kiterjesztése. örülünk annak a ténynek, hogy Csehszlovákia most már lényegesen nagyobb gondot fordít a vállalatok közötti kooperációra, amelynek célja a termelés szerkezetének korszerűsítése. Országunk ipara érdeklődéssel figyeli a csehszlovák fél részéről megkezdett ilyen akciókat. A maga részéről kész hozzájárulni a kooperáció bővítéséhez, ezen belül köA kapcsolatok javítására törekszünk Helmut Kohl nyugatnémet kancellár válaszolt a Rudé právo kérdéseire zös vállalatok létrehozásához. Megfelelő feltételek megteremtése esetén a sokéves hagyományokkal rendelkező csehszlovák ipar, tekintettel jelentős technológiai színvonalára és földrajzi közelségére, még vonzóbb partnerré válhat. Már most több mint nyolcvan kooprációs egyezmény létezik, ezeknek nagyjából az egynegyedét csak a múlt évben kötötték meg. Idegenforgalmi együttműködésünket is tökéletesíteni lehet. Örömmel fogadom az arra irányuló erőfeszítéseket, hogy mindkét fél megkönnyítse és intenzifikálja az idegenforgalmat. • Nézete szerint fejleszthető-e Csehszlovákia és az NSZK vállalatainak együttműködése a harmadik országok piacán?- Nagy jelentőséget tulajdonítok a harmadik országok, köztük a KGST-tagor- szágok piacán kifejtett együttműködésnek; úgy vélem, itt olyan potenciál van, amelyet távolról sem merítettünk ki. Ezenkívül az együttműködés e módjától függeni fog a gazdaság keret feltételeinek javítása; ezzel valutakérdések is kapcsolatban állnak. • Csehszlovákia annak idején előterjesztette a prágai gazdasági fórum tervét. Hasonló javaslattal az NSZK is előállt. El lehet érni ebben a kérdésben a mindkét felet kielégítő megoldást?- Már két éve javaslatot tettem az európai gazdasági együttműködésről tanácskozó többoldalú konferencia megrendezésére. Ezt a javaslatot a Német Szövetségi Köztársaság kezdeményezésére az EGK a bécsi utótalálkozó elé terjesztette. A csehszlovák kormány a többi KGST-tagállam támogatásával utólag állt elő a gazdasági fórum összehívásának javaslatával. A bécsi utótalálkozón most minden résztvevőnek arra kell törekednie, hogy kidolgozzák e konferencia tartalmi koncepcióját, amelyet aztán jóvá kellene hagyni. Nézetem szerint az értekezlet sikere jelentős mértékben függ a részvételtől. Nemcsak azon nagyvállalatok képviselőit akarjuk meghívni, amelyek már bekapcsolódtak a kelet-nyugati kereskedelembe, hanem a kis és a közepes nagyságú vállalkozókat is meg akarjuk nyerni. Ez könnyebb lenne, ha az akciót a Német Szövetségi Köztársaságban rendeznénk meg. Ezenkívül konkrét eredményekre törekszünk minden résztvevő számára. • Országunk a jelenlegi időszakban tárgyalásokat folytat az EGK-val az együttmüködés lehetőségeiről. Hogyan tekint az NSZK, amely ebben a félévben az Európai Gazdasági Közösség szerveinek elnöke, a Csehszlovákia és az EGK közötti egyezmény megkötésének lehetőségeire?- Hiszem, hogy az országuk és a közösség kereskedelmi szerződésének megkötéséről folytatott tárgyalások a közeljövőben sikeresen befejeződnek. A szövetségi kormány ezt a célt, ugyanúgy mint eddig, nyomatékosan támogatja. • Közép-Európában élünk. Államainkat az olyan globális kérdések is érintik, mint a levegő és a vizek tisztasága. Az NSZK egyes körei a felelősség nagyobb részét igyekeznek ránk hárítani, ezzel szemben mi úgy vélekedünk, hogy többnyire nyugati szél fúj. De most hagyjuk a kölcsönös vádaskodásokat. Mit tegyünk közösen azért, hogy javuljon a levegő és a vizek tisztasága?- Igaza van! Ne foglalkozzunk a felelősség kérdésével, hanem lássunk munkához! Amint tudja, államaink 1987. október 8-án megegyeztek a környezetvédelmi együttműködésről. Már éppen ideje volt! Hiszen az a cél, hogy a természetes életfeltételek elsősorban a határvidékeken állandóan javuljanak és fennmaradjanak azok számára, akik utánunk jönnek. A gyakorlati együttműködés már e hónap első napjaiban megkezdődött. A Német Szövetségi Köztársaság szakemberei csehszlovák kollégáikkal kéntelenítő eljárásokról folytattak megbeszéléseket. Prágában a hulladékok megsemmisítésének kérdéséről is folyt már tanácskozás. További szakembercsoportok 1988 február elején olyan bonyolult kérdésekkel foglalkoznak, mint a vizek tisztaságának megőrzése és az erdőkben keletkező károk. Az NDK-val közösen tárgyalnunk kell az Elbáról. Ahogyan a környezetvédelmi problémák is túllépik a határokat, a megoldásukra tett erőfeszítéseknek is hasonló jellegűeknek kell lenniük. Környezetvédelmi egyezményünk ehhez jó alapot teremt. • A bécsi utótalálkozót már tavaly júliusban, majd pedig novemberben be kellett volna fejezni, de a tárgyalások tovább folynak. Nézete szerint mikorra lehet számítani befejezésével, s hogyan tekint az NSZK e fórum jelentőségére?- Kormányom célja a bécsi utótalálkozón tartalmas és kiegyensúlyozott záró- dokumentum kidolgozása, amely haladást eredményez a helsinki Záróokmány minden területén: az emberi jogok érvényesítésében, az emberi kapcsolatok lehetőségeinek javításában, a katonai biztonság területén ugyanúgy, mint a gazdasági és a kulturális együttmüködésben. örülünk annak, hogy a katonai biztonság és a hagyományos fegyverkezés ellenőrzésével kapcsolatos mandátum kidolgozása terén Bécsben már jelentős közeledés történt. Azonban nem alakult eddig hasonlóan a helyzet a számunkra központi területen, az emberi jogok területén és az emberi kapcsolatok lehetőségeit illetően, valamint azon kötelezettségek következetes teljesítése kapcsán, amelyeket már Helsinkiben és Madridban elfogadtak. Tudjuk, hogy a béke nem szavatolható kizárólag katonai téren. Az emberek eredményeket várnak. Elvárják, hogy a kelet-nyugati kapcsolatok fejlődése mindennapi életükben is kézzelfogható legyen. Ezzel a céllal lépünk a tárgyalások zárószakaszába. A kisebb és a közepes nagyságú európai államoktól elvárható, hogy felelősséget érezzenek az utótalálkozó sikeréért. • A jelenlegi leszerelési légkör kapcsán olyan különféle javaslatokat vesznek fontolóra, amelyek elősegítenék a további leszerelési lépéseket. Hogyan értékeli ma a Csehszlovákia és az NDK kormánya által kormányuk elé terjesztett javaslatot, hogy tárgyalások kezdődjenek a közép-európai atom- és vegyi fegyvermentes övezet létrehozásáról?- Jól megfontolt okok alapján a szövetségi kormány az atom- és vegyi fegyvermentes övezetek vagy folyosók létrehozására vonatkozó javaslatokat nem tekinti az európai biztonság javítására irányuló megfelelő lépéseknek. Bármilyen terület veszélyeztetése szempontjából nem azok a fegyverek a meghatározóak, amelyeket ott tárolnak, hanem azok, amelyek rá irányulnak. Az egyes arzenálok közötti távolság puszta növelése nem fokozná a stabilitást, csak a nagyobb biztonság illúzióját keltené. A szövetségi kormány ezért nyomatékosan támogatja az atomfegyverek állománya minél alacsonyabb szinten történő csökkentésére és korlátozására, valamint a vegyi fegyverek egész világra kiterjedő és nagyszabású betiltására tett erőfeszítéseket, természetesen szigorú ellenőrzési szabályok alapján. NÉHÁNY V^-l SORBAN JASSZER ARAFAT, a PFSZ vb elnöke is részt vesz az Arab Államok Ligájának tuniszi külügyminiszteri szintű értekezletén, amelyen a legfőbb napirendi pont az Izrael által megszállt területeken kialakult helyzet. Tel Avivban szombaton 75 ezres tüntetést rendeztek a kormány politikája ellen. Ugyancsak tiltakozó megmozdulásokra került sor Nazaretben, a Golan-fennsíkon és Jeruzsálem keleti részében. DIEGO CORDOVEZ, az ENSZ-fötitkár helyettese, aki az afgán-pakisztáni tárgyalásokon közvetít, szombaton Kabulba érkezett. Derűlátóan nyilatkozott az Afganisztán körüli helyzet rendezésének kilátásairól. SZOVJET SZAKEMBEREK 21 fős csoportja utazott az Egyesült Államokba, s a nevadai kísérleti lőtéren tett látogatást. Emlékezetes, amerikai szakemberek január első felében már jártak a szemipa- latyinszki szovjet lőtéren. BERLINBEN tett látogatást Andreasz Papandreu görög kormányfő. Erich Ho- neckerrel, az NDK legfelsőbb vezetőjével a kétoldalú kapcsolatokat és az időszerű nemzetközi kérdéseket tekintette át. AZ IRAKI - IRÁNI fronton súlyos harcok folytak a hét végén. Irak és Irán egyaránt légitámadásokat hajtott végre, jelentős károkat okozva emberéletekben és haditechnikában egyaránt. MOZAMBIKBAN Chissano elnök fogadta Franz Josef Strausst, a nyugatnémet CSU és a bajor tartományi kormány elnökét, aki előzőleg a Dél-afrikai Köztársaságban tárgyalt. A térségben elítélik Strauss azon szándékát, hogy a namíbiai Windhoekba látogat. Ehhez még egy további szempont is társul. A regionális lépések, mint például a vegyi fegyvermentes övezetek létrehozása, nem állnák meg a helyüket, tekintettel a vegyi fegyverek által a világ más részein okozott növekvő veszélyre. Ez csak további ellenőrzési problémákat okozna. Ezért minden igyekezetünket a vegyi fegyverek egész világon történő betiltására kell összpontosítanunk, főleg azért, mert a Genfben erről folyó tárgyalások jelentős mértékben előrehaladtak, s komoly remény van az ilyen messzemenő sikerre. • Az NSZK kormánya hozzájárult a közepes és a rövidebb hatótávolságú rakéták megsemmisítéséről szóló szovjet-amerikai szerződés megkötéséhez. Ezzel kapcsolatban hogyan ítéli meg az Erich Honecker által önnek küldött levélben tett javaslatokat?- Értse meg kérem, hogy a Rudé prá- vóban nem válaszolhatok Honecker főtitkárnak. De ettől függetlenül megerősíteném, hogy a közepes és a rövidebb hatótávolságú rakéták megsemmitéséről Washingtonban aláírt szerződés, szerintem mérföldkő a kelet-nyugati kapcsolatokban. A szövetségi kormány most egész erejével arra törekszik, hogy az így létrejött lehetőségeket következetesen kihasználják a haladás elérésére, a fegyverkezés ellenőrzése és a leszerelés további területein. A szövetségi kormány teljes mértékben támogatja az Amerikai Egyesült Államok és a Szovjetunió azon erőfeszítéseit, hogy még az év első felében szerződést dolgozzanak ki hadászati támadófegyvereik állományának ötvenszázalékos csökkentéséről, A kelet-nyugati kapcsolatok további alakulása szempontjából meghatározó jelentőségük van az európai hagyományos fegyverzet ellenőrzéséről folytatandó tárgyalásoknak. A Bécsben folytatott eddigi előzetes megbeszélések messzemenő közeledéshez vezettek. Határozottan síkraszállunk azért, hogy az érdemi tárgyalások még ebben az évben elkezdődjenek. A tárgyalások céljává az egész Európában levő hagyományos erők arányának stabilizálását kell megtenni. Ezzel a céllal fel kell számolni a Varsói Szerződés javára meglevő jelenlegi aránytalanságot. Gorbacsov főtitkár ezt az „aszimmetriát“ többször beismerte. Az 500 kilométeren túli atomfegyverek terén is jelentős a Szovjetunió fölénye. A szövetségi kormánynak és szövetségeseinek célja a szárazföldi támaszpontokról kilőhető rövid hatótávolságú amerikai és szovjet atomrakéták azonos szintre való ellenőrizhető csökkentése. Kívánatos lenne azonban, ha a Szovjetunió a maga részéről megszüntetné fölényét e rakéták terén. Az ilyen intézkedés nem ártana biztonsági érdekeinek és a Varsói Szerződés többi tagállama érdekeinek, s jelentősen javítaná a jövőben folytatandó tárgyalások kiindulási alapját. • Kancellár úr, országunk keserű tapasztalatokat szerzett a nácizmus terjeszkedésével és agresszivitásával kapcsolatban. Hogyan tekint a múlt tanulságaira?- A náci agresszív politika az európai nepeknek, s ugyanígy a cseh és a szlovák nemzetnek sok szenvedést hozott. Ez az időszak, a második világháború és következményei, nemzeteink történelmének legsötétebb fejezetei közé tartozik. Nem akarjuk ezeket a keserű történelmi tapasztalatokat háttérbe szorítani, ellenkezőleg, okulnunk kell belőlük, hogy gyermekeink és a következő nemzedékek békés világban élhessenek Ezért együttműködésre és megértésre törekszünk minden szomszédunkkal Nyugaton és Keleten egyaránt. Politikánk fontos célja ennek kapcsán, hogy az európai határokat nyitottabbakká tegyük. Azt akarjuk, hogy az emberek és a gondolatok áramlása akadálytalan legyen. A látható és láthatatlan falakat, akadályokat és árkokat fel kell számolni, hogy Európa közösen érvényesíthesse emberi potenciálját a jobb, békés jövő érdekében. • Végezetül, kancellár úr, mivel az év elején tartunk, arra a kérdésre kérnénk választ, mit vár ön személyesen 1988-tól a szövetségi köztársaság és a nemzetközi közösség számára?-Bizalommal tekintek az 1988-as esztendőre. A leszerelési politika legújabb lépései megnyitották az utat a további fegyverarzenálok felszámolása felé mindkét oldalon, hogy világunk biztonságosabbá váljon. Éppen mi, németek érzünk nagy elégtételt a kelet-nyugati kapcsolatok javítása folytán. Most az a cél, hogy a leszerelési politika ösztönzéseit haladás elérésére használjuk fel minden területen, a politikai, a gazdasági, a kulturális együttműködésben, s nem utolsósorban a humanitárius kérdések megoldásában. A Német Szövetségi Köztársaság fél évre átvette az Európai Gazdasági Közösség elnöki tisztét. Most rajta múlik, hogy partnereivel együtt egységet érjen el a mezőgazdasági reformot, a szerkezeti politikát és a közösségi finanszírozást illetően. Ez nem lesz egyszerű, másrészt éppen nekünk, németeknek elemi érdekünk Európa további gazdasági és politikai integrációja. Meghatározó lépést akarunk tenni abban az irányban, hogy az európai belső piacot 1992-ig véglegesítsük. A világgazdasági irányzatok a Német Szövetségi Köztársaság gazdasági fejlődésére nézve is kockázatot jelentenek. Továbbra is hozzájárulunk a nemzetközi együttműködéshez és stabilizálódáshoz. Mindenekelőtt a világ legszegényebb országai várják el tőlünk, hogy felelős szerepet töltsünk be a világgazdaságban. Egészében véve úgy tűnik, hogy az 1988-as esztendő nagy lehetőségeket ad; készek vagyunk kihasználni őket. Eduard Sevardnadze 60 éves Eduard Sevardnadze, a kiemelkedő szovjet államférfi és politikus ma 60 éves. Egész életútját a haladás, a népek közötti barátság, a békés együttélés ügye iránti elkötelezettség jellemezte. A grúziai Mamatiban született tanítói családban. Amint az később megmutatkozott, ez a körülmény bizonyos mértékben befolyással volt életpályájára. A családi hagyományt ó šem szakította meg. Szakképzettségének növelése mellett fiatal kora óta politikai munkát is végzett. Kezdetben a Komszomolban. Tizennyolc éves korában instruktor, később a járási bizottság osztályvezetője, majd a grúziai Komszomol-szervezet központi bizottságának instruktora, a kutaisi határterületi Komszomol-bi- zottság titkára és másodtitkára. Ebben az időszakban Sevardnadze elvtárs bebizonyíthatta szervezőképességét, azt, hogy tud dolgozni az emberekkel. Elkötelezett munkájának logikus folytatása volt, hogy 1948-ban az SZKP tagjainak sorába lépett. A pártiskola elvégzése után Kutaisiban a városi pártbizottság instruktora, később a városi Komszomol-bizottság titkára lett. 1956-1957-ben a grúziai Komszomol KB másodtitkára, majd 1961-ig első titkára volt. Ekkor végezte el az állami pedagógiai intézetet. Eduard Sevardnadze 1961-1963- ban járási, majd 1964-ig Tbilisziben városkerületi első titkár. A következő két évben Grúzia közrendvédelmi miniszterének helyetteseként, s azután 1972-ig belügyminiszterként dolgozott. 1972-ben megválasztották a tbiliszi városi pártbizottság első titkárává, s ugyanazon év szeptemberében lett a Grúz KP KB első titkára. Ebben a tisztségében nagymértékben hozzájárult a köztársaság korábbi vezetése idején felhalmozódott hiányosságok felszámolásához. Kompromisszumot nem túrve küzdött a fegyelmezetlenségek ellen. Ezt a tisztséget 1985 júliusáig látta el, amikor Eduard Sevardnadze nagy elismerést vívott ki magának a világban. Ismertek az ENSZ-közgyűíés fórumán és más alkalmakkor mondott beszédei, amelyekből az őszinteség sugárzik. Külföldi hivatalos látogatásai alkalmával államférfiül határozottsággal képviseli a békés élet megőrzését célzó szovjet javaslatokat. Eduard Sevardnadze 1974 óta a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának a küldötte, s 1976 márciusa óta az SZKP KB tagja. 1978 novemberében lett az SZKP KB Politikai Bizottságának póttagja, 1985 júliusától a politikai bizottság tagja. Sokéves irányító és szervező munkáját számos kitüntetéssel ismerték el: Eduard Sevardnadze a Szocialista Munka Hőse, a Lenin-rend háromszoros kitüntetettje, a Vörös Zászló Érdemrend birtokosa. (zr) A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának Elnöksége Eduard Sevardnadzét - 60. születésnapja alkalmából, a szovjet párt- és állam javára végzett tevékenysége elismeréséért - a Lenin- renddel tüntette ki. 1988. I. 25.
