Új Szó, 1988. január (41. évfolyam, 1-24. szám)

1988-01-25 / 19. szám, hétfő

Helmut Kohl küszöbönálló csehszlovákiai látogatása előes­téjén a Rudé právo szerkesztő­sége interjút kért a nyugatnémet kancellártól. A kancellár előny­ben részesítette az írásos vá­laszt azokra a kérdésekre, ame­lyeket Miroslav Vítek és Jan Kovarik terjesztettek elé. Tekin­tettel a párbeszédnek erre a tor­májára, a Rudé právo nem rea­gálhatott a kancellár néhány vá­laszára, amelyekkel nem értett egyet. A válaszokat teljes terje­delemben közöljük, úgy, ahogy azokat az NSZK nagykövetsége adta át a Rudé právo szerkesz­tőségének. • Szövetségi kancellár úr, néhány nap múlva Csehszlovákiába látogat. Milyen érzésekkel indul útnak, és ho­gyan értékeli kapcsolataink jelenlegi helyzetét?- örömmel és várakozással tekintek a Csehszlovák Szocialista Köztársaság­ban esedékes látogatásomra, örömmel, mert a látogatás programja - habár rövid - alkalmat ad arra, hogy megismerked­hessek fővárosukkal, Prágával, Európa régi kulturális központjával. Különös várakozással tekintek az ál­lam, a párt és az egyház vezetőivel folyta­tandó megbeszélések elé. A Német Szö­vetségi Köztársaság és Csehszlovákia kapcsolatai egész Európára nézve jelen­tősek. Meggyőződésem, hogy mindkét állam még nagyobb mértékben hozzájá­rulhat Európa békés elrendezésének ki­alakításához. Ez elsősorban bizalmat tesz szükségessé. A politikai és a társa­dalmi rendszerek eltérő volta ellenére nemzeteink itt olyan ösztönzéseket ad­hatnak, amelyek egész Európára hatás­sal lehetnek. Ezért nagyobb mértékben kellene hangsúlyoznunk azt, ami közös, és a jövőbe kellene tekintenünk. Az 1973. évi prágai szerződéssel álla­maink együttmüködésére nézve olyan alapot hoztunk létre, amelyre tovább épít­hetünk. Célunk a jószomszédság. A politi­kai párbeszédet minden szinten intenzi­vebbé és rendszeresebbé kell tenni. A gazdasági együttmüködés kapcsolata­ink tartóoszlopa; hiszek abban, hogy mindkét fél ezeket tovább akarja mélyí­teni. A Német Szövetségi Köztársaság és Csehszlovákia kapcsolatainak továbbfej­lesztése szempontjából nagy jelentőségű lesz országaink állampolgárainak a cse­rében és együttmüködésben való még intenzívebb részvétele. Ezért javasoljuk, hogy a határokat tegyük nyitottabbakká. Annak is örülök, hogy már négy német -csehszlovák testvén/áros van. Személy szerint nagy jelentőséget tulajdonítok az ifjúság cserelátogatásainak és kulturális központok létrehozásának. • A bolgár, magyar, NDK-beli és kínai vezetőkkel tartott tavalyi találko­zóit követi csehszlovákiai látogatása. Vajon következtetni lehet-e ebből a szövetségi köztársaság úgynevezett keleti politikájának új fázisára?-A kelet-nyugati légkör egészének javulása elsősorban Reagan elnök és Gorbacsov főtitkár sikeres csúcstalálko­zóján nyilvánult meg, s természetesen hozzájárult ahhoz, hogy a nyugat- és a kelet-európaiak közötti párbeszéd és együttmüködés lehetőségei is sokkal lát­hatóbbakká váltak. Európa minden államával keressük a megértésen és a bizalmon alapuló együttműködést. Ennek során a már meglévő szerződésekből és dokumentu­mokból, elsősorban a helsinki Záróok­mányból indulunk ki, s ezeket a kapcsola­tok fejlesztésének eszközeiként akarjuk felhasználni. Partnereinkkel a nyugati szövetség­ben, az Európai Gazdasági Közösségben és az Európa-tanács tagországaival ez már régen magától értetődő. Intenzíven igyekszünk kapcsolataink minőségi javí­tását elérni a Varsói Szerződés országai­val. Ennek a politikának sokéves alapjai vannak. Ezzel hozzájárulunk a kelet-nyu­gati kapcsolatok javításához. A nagyszabású párbeszéd és a kap­csolatok fejlesztése minden területen si­keres recept Európa tartósan békés el­rendezéséhez. Természetesen ide tartoz­nak a humanitárius kérdések és az embe­ri jogok biztosítása egész Európában. • Milyen lehetőségeket lát a kétol­dalú gazdasági együttműködésben? Megmondhatná, mely területeken tűnik ez a lehetőség a legreálisabbnak?- Meggyőződésem, hogy mindkét fél érdeke a gazdasági kapcsolatok kiter­jesztése. örülünk annak a ténynek, hogy Csehszlovákia most már lényegesen na­gyobb gondot fordít a vállalatok közötti kooperációra, amelynek célja a termelés szerkezetének korszerűsítése. Orszá­gunk ipara érdeklődéssel figyeli a cseh­szlovák fél részéről megkezdett ilyen ak­ciókat. A maga részéről kész hozzájárulni a kooperáció bővítéséhez, ezen belül kö­A kapcsolatok javítására törekszünk Helmut Kohl nyugatnémet kancellár válaszolt a Rudé právo kérdéseire zös vállalatok létrehozásához. Megfelelő feltételek megteremtése esetén a sok­éves hagyományokkal rendelkező cseh­szlovák ipar, tekintettel jelentős technoló­giai színvonalára és földrajzi közelségére, még vonzóbb partnerré válhat. Már most több mint nyolcvan kooprációs egyez­mény létezik, ezeknek nagyjából az egy­negyedét csak a múlt évben kötötték meg. Idegenforgalmi együttműködésünket is tökéletesíteni lehet. Örömmel fogadom az arra irányuló erőfeszítéseket, hogy mindkét fél megkönnyítse és intenzifikálja az idegenforgalmat. • Nézete szerint fejleszthető-e Csehszlovákia és az NSZK vállalatai­nak együttműködése a harmadik or­szágok piacán?- Nagy jelentőséget tulajdonítok a har­madik országok, köztük a KGST-tagor- szágok piacán kifejtett együttműködés­nek; úgy vélem, itt olyan potenciál van, amelyet távolról sem merítettünk ki. Ezenkívül az együttműködés e módjától függeni fog a gazdaság keret feltételeinek javítása; ezzel valutakérdések is kapcso­latban állnak. • Csehszlovákia annak idején elő­terjesztette a prágai gazdasági fórum tervét. Hasonló javaslattal az NSZK is előállt. El lehet érni ebben a kérdésben a mindkét felet kielégítő megoldást?- Már két éve javaslatot tettem az európai gazdasági együttműködésről ta­nácskozó többoldalú konferencia meg­rendezésére. Ezt a javaslatot a Német Szövetségi Köztársaság kezdeményezé­sére az EGK a bécsi utótalálkozó elé terjesztette. A csehszlovák kormány a többi KGST-tagállam támogatásával utólag állt elő a gazdasági fórum összehí­vásának javaslatával. A bécsi utótalálkozón most minden résztvevőnek arra kell törekednie, hogy kidolgozzák e konferencia tartalmi kon­cepcióját, amelyet aztán jóvá kellene hagyni. Nézetem szerint az értekezlet sikere jelentős mértékben függ a részvételtől. Nemcsak azon nagyvállalatok képviselőit akarjuk meghívni, amelyek már bekap­csolódtak a kelet-nyugati kereskedelem­be, hanem a kis és a közepes nagyságú vállalkozókat is meg akarjuk nyerni. Ez könnyebb lenne, ha az akciót a Német Szövetségi Köztársaságban rendeznénk meg. Ezenkívül konkrét eredményekre törekszünk minden résztvevő számára. • Országunk a jelenlegi időszakban tárgyalásokat folytat az EGK-val az együttmüködés lehetőségeiről. Ho­gyan tekint az NSZK, amely ebben a félévben az Európai Gazdasági Kö­zösség szerveinek elnöke, a Csehszlo­vákia és az EGK közötti egyezmény megkötésének lehetőségeire?- Hiszem, hogy az országuk és a kö­zösség kereskedelmi szerződésének megkötéséről folytatott tárgyalások a kö­zeljövőben sikeresen befejeződnek. A szövetségi kormány ezt a célt, ugyanúgy mint eddig, nyomatékosan tá­mogatja. • Közép-Európában élünk. Állama­inkat az olyan globális kérdések is érintik, mint a levegő és a vizek tiszta­sága. Az NSZK egyes körei a felelős­ség nagyobb részét igyekeznek ránk hárítani, ezzel szemben mi úgy véleke­dünk, hogy többnyire nyugati szél fúj. De most hagyjuk a kölcsönös vádas­kodásokat. Mit tegyünk közösen azért, hogy javuljon a levegő és a vizek tisz­tasága?- Igaza van! Ne foglalkozzunk a fele­lősség kérdésével, hanem lássunk mun­kához! Amint tudja, államaink 1987. októ­ber 8-án megegyeztek a környezetvédel­mi együttműködésről. Már éppen ideje volt! Hiszen az a cél, hogy a természetes életfeltételek elsősorban a határvidéke­ken állandóan javuljanak és fennmaradja­nak azok számára, akik utánunk jönnek. A gyakorlati együttműködés már e hó­nap első napjaiban megkezdődött. A Né­met Szövetségi Köztársaság szakem­berei csehszlovák kollégáikkal kéntelení­tő eljárásokról folytattak megbeszélése­ket. Prágában a hulladékok megsemmisí­tésének kérdéséről is folyt már tanácsko­zás. További szakembercsoportok 1988 február elején olyan bonyolult kérdések­kel foglalkoznak, mint a vizek tisztaságá­nak megőrzése és az erdőkben keletkező károk. Az NDK-val közösen tárgyalnunk kell az Elbáról. Ahogyan a környezetvédelmi problé­mák is túllépik a határokat, a megoldá­sukra tett erőfeszítéseknek is hasonló jellegűeknek kell lenniük. Környezetvé­delmi egyezményünk ehhez jó alapot te­remt. • A bécsi utótalálkozót már tavaly júliusban, majd pedig novemberben be kellett volna fejezni, de a tárgyalások tovább folynak. Nézete szerint mikorra lehet számítani befejezésével, s ho­gyan tekint az NSZK e fórum jelentősé­gére?- Kormányom célja a bécsi utótalálko­zón tartalmas és kiegyensúlyozott záró- dokumentum kidolgozása, amely hala­dást eredményez a helsinki Záróokmány minden területén: az emberi jogok érvé­nyesítésében, az emberi kapcsolatok le­hetőségeinek javításában, a katonai biz­tonság területén ugyanúgy, mint a gazda­sági és a kulturális együttmüködésben. örülünk annak, hogy a katonai bizton­ság és a hagyományos fegyverkezés ellenőrzésével kapcsolatos mandátum ki­dolgozása terén Bécsben már jelentős közeledés történt. Azonban nem alakult eddig hasonlóan a helyzet a számunkra központi területen, az emberi jogok terü­letén és az emberi kapcsolatok lehetősé­geit illetően, valamint azon kötelezettsé­gek következetes teljesítése kapcsán, amelyeket már Helsinkiben és Madridban elfogadtak. Tudjuk, hogy a béke nem szavatolható kizárólag katonai téren. Az emberek eredményeket várnak. Elvárják, hogy a kelet-nyugati kapcsolatok fejlődé­se mindennapi életükben is kézzelfogható legyen. Ezzel a céllal lépünk a tárgyalások zárószakaszába. A kisebb és a közepes nagyságú európai államoktól elvárható, hogy felelősséget érezzenek az utótalál­kozó sikeréért. • A jelenlegi leszerelési légkör kap­csán olyan különféle javaslatokat vesznek fontolóra, amelyek elősegíte­nék a további leszerelési lépéseket. Hogyan értékeli ma a Csehszlovákia és az NDK kormánya által kormányuk elé terjesztett javaslatot, hogy tárgyalások kezdődjenek a közép-európai atom- és vegyi fegyvermentes övezet létrehozá­sáról?- Jól megfontolt okok alapján a szö­vetségi kormány az atom- és vegyi fegy­vermentes övezetek vagy folyosók létre­hozására vonatkozó javaslatokat nem te­kinti az európai biztonság javítására irá­nyuló megfelelő lépéseknek. Bármilyen terület veszélyeztetése szempontjából nem azok a fegyverek a meghatározóak, amelyeket ott tárolnak, hanem azok, ame­lyek rá irányulnak. Az egyes arzenálok közötti távolság puszta növelése nem fokozná a stabilitást, csak a nagyobb biztonság illúzióját keltené. A szövetségi kormány ezért nyomaté­kosan támogatja az atomfegyverek állo­mánya minél alacsonyabb szinten történő csökkentésére és korlátozására, valamint a vegyi fegyverek egész világra kiterjedő és nagyszabású betiltására tett erőfeszí­téseket, természetesen szigorú ellenőr­zési szabályok alapján. NÉHÁNY V^-l SORBAN JASSZER ARAFAT, a PFSZ vb elnö­ke is részt vesz az Arab Államok Ligájá­nak tuniszi külügyminiszteri szintű érte­kezletén, amelyen a legfőbb napirendi pont az Izrael által megszállt területeken kialakult helyzet. Tel Avivban szombaton 75 ezres tüntetést rendeztek a kormány politikája ellen. Ugyancsak tiltakozó meg­mozdulásokra került sor Nazaretben, a Golan-fennsíkon és Jeruzsálem keleti részében. DIEGO CORDOVEZ, az ENSZ-fötitkár helyettese, aki az afgán-pakisztáni tár­gyalásokon közvetít, szombaton Kabulba érkezett. Derűlátóan nyilatkozott az Afga­nisztán körüli helyzet rendezésének kilá­tásairól. SZOVJET SZAKEMBEREK 21 fős csoportja utazott az Egyesült Államokba, s a nevadai kísérleti lőtéren tett látoga­tást. Emlékezetes, amerikai szakemberek január első felében már jártak a szemipa- latyinszki szovjet lőtéren. BERLINBEN tett látogatást Andreasz Papandreu görög kormányfő. Erich Ho- neckerrel, az NDK legfelsőbb vezetőjével a kétoldalú kapcsolatokat és az időszerű nemzetközi kérdéseket tekintette át. AZ IRAKI - IRÁNI fronton súlyos har­cok folytak a hét végén. Irak és Irán egyaránt légitámadásokat hajtott végre, jelentős károkat okozva emberéletekben és haditechnikában egyaránt. MOZAMBIKBAN Chissano elnök fo­gadta Franz Josef Strausst, a nyugatnémet CSU és a bajor tartományi kormány elnö­két, aki előzőleg a Dél-afrikai Köztársa­ságban tárgyalt. A térségben elítélik Strauss azon szándékát, hogy a namíbiai Windhoekba látogat. Ehhez még egy további szempont is társul. A regionális lépések, mint például a vegyi fegyvermentes övezetek létreho­zása, nem állnák meg a helyüket, tekin­tettel a vegyi fegyverek által a világ más részein okozott növekvő veszélyre. Ez csak további ellenőrzési problémákat okozna. Ezért minden igyekezetünket a vegyi fegyverek egész világon történő betiltására kell összpontosítanunk, főleg azért, mert a Genfben erről folyó tárgyalá­sok jelentős mértékben előrehaladtak, s komoly remény van az ilyen messzeme­nő sikerre. • Az NSZK kormánya hozzájárult a közepes és a rövidebb hatótávolságú rakéták megsemmisítéséről szóló szovjet-amerikai szerződés megköté­séhez. Ezzel kapcsolatban hogyan ítéli meg az Erich Honecker által önnek küldött levélben tett javaslatokat?- Értse meg kérem, hogy a Rudé prá- vóban nem válaszolhatok Honecker főtit­kárnak. De ettől függetlenül megerősíteném, hogy a közepes és a rövidebb hatótávol­ságú rakéták megsemmitéséről Washing­tonban aláírt szerződés, szerintem mér­földkő a kelet-nyugati kapcsolatokban. A szövetségi kormány most egész erejé­vel arra törekszik, hogy az így létrejött lehetőségeket következetesen kihasznál­ják a haladás elérésére, a fegyverkezés ellenőrzése és a leszerelés további terü­letein. A szövetségi kormány teljes mérték­ben támogatja az Amerikai Egyesült Álla­mok és a Szovjetunió azon erőfeszítéseit, hogy még az év első felében szerződést dolgozzanak ki hadászati támadófegy­vereik állományának ötvenszázalékos csökkentéséről, A kelet-nyugati kapcso­latok további alakulása szempontjából meghatározó jelentőségük van az európai hagyományos fegyverzet ellenőrzéséről folytatandó tárgyalásoknak. A Bécsben folytatott eddigi előzetes megbeszélések messzemenő közeledéshez vezettek. Határozottan síkraszállunk azért, hogy az érdemi tárgyalások még ebben az évben elkezdődjenek. A tárgyalások céljává az egész Európában levő hagyományos erők arányának stabilizálását kell meg­tenni. Ezzel a céllal fel kell számolni a Varsói Szerződés javára meglevő jelen­legi aránytalanságot. Gorbacsov főtitkár ezt az „aszimmetriát“ többször beismerte. Az 500 kilométeren túli atomfegyverek terén is jelentős a Szovjetunió fölénye. A szövetségi kormánynak és szövetsége­seinek célja a szárazföldi támaszpontok­ról kilőhető rövid hatótávolságú amerikai és szovjet atomrakéták azonos szintre való ellenőrizhető csökkentése. Kívánatos lenne azonban, ha a Szov­jetunió a maga részéről megszüntetné fölényét e rakéták terén. Az ilyen intézke­dés nem ártana biztonsági érdekeinek és a Varsói Szerződés többi tagállama érde­keinek, s jelentősen javítaná a jövőben folytatandó tárgyalások kiindulási alapját. • Kancellár úr, országunk keserű tapasztalatokat szerzett a nácizmus terjeszkedésével és agresszivitásával kapcsolatban. Hogyan tekint a múlt tanulságaira?- A náci agresszív politika az európai nepeknek, s ugyanígy a cseh és a szlovák nemzetnek sok szenvedést hozott. Ez az időszak, a második világháború és követ­kezményei, nemzeteink történelmének legsötétebb fejezetei közé tartozik. Nem akarjuk ezeket a keserű történel­mi tapasztalatokat háttérbe szorítani, el­lenkezőleg, okulnunk kell belőlük, hogy gyermekeink és a következő nemzedékek békés világban élhessenek Ezért együtt­működésre és megértésre törekszünk minden szomszédunkkal Nyugaton és Keleten egyaránt. Politikánk fontos célja ennek kapcsán, hogy az európai határokat nyitottabbakká tegyük. Azt akarjuk, hogy az emberek és a gondolatok áramlása akadálytalan le­gyen. A látható és láthatatlan falakat, akadályokat és árkokat fel kell számolni, hogy Európa közösen érvényesíthesse emberi potenciálját a jobb, békés jövő érdekében. • Végezetül, kancellár úr, mivel az év elején tartunk, arra a kérdésre kér­nénk választ, mit vár ön személyesen 1988-tól a szövetségi köztársaság és a nemzetközi közösség számára?-Bizalommal tekintek az 1988-as esztendőre. A leszerelési politika leg­újabb lépései megnyitották az utat a to­vábbi fegyverarzenálok felszámolása felé mindkét oldalon, hogy világunk biztonsá­gosabbá váljon. Éppen mi, németek érzünk nagy elég­tételt a kelet-nyugati kapcsolatok javítása folytán. Most az a cél, hogy a leszerelési politika ösztönzéseit haladás elérésére használjuk fel minden területen, a politi­kai, a gazdasági, a kulturális együttműkö­désben, s nem utolsósorban a humanitá­rius kérdések megoldásában. A Német Szövetségi Köztársaság fél évre átvette az Európai Gazdasági Kö­zösség elnöki tisztét. Most rajta múlik, hogy partnereivel együtt egységet érjen el a mezőgazdasági reformot, a szerkezeti politikát és a közösségi finanszírozást illetően. Ez nem lesz egyszerű, másrészt éppen nekünk, németeknek elemi érde­künk Európa további gazdasági és politi­kai integrációja. Meghatározó lépést aka­runk tenni abban az irányban, hogy az európai belső piacot 1992-ig véglege­sítsük. A világgazdasági irányzatok a Német Szövetségi Köztársaság gazdasági fejlő­désére nézve is kockázatot jelentenek. Továbbra is hozzájárulunk a nemzetközi együttműködéshez és stabilizálódáshoz. Mindenekelőtt a világ legszegényebb or­szágai várják el tőlünk, hogy felelős sze­repet töltsünk be a világgazdaságban. Egészében véve úgy tűnik, hogy az 1988-as esztendő nagy lehetőségeket ad; készek vagyunk kihasználni őket. Eduard Sevardnadze 60 éves Eduard Sevardnadze, a kiemelkedő szovjet államférfi és politikus ma 60 éves. Egész életútját a haladás, a né­pek közötti barátság, a békés együtt­élés ügye iránti elkötelezettség jelle­mezte. A grúziai Mamatiban született tanítói családban. Amint az később megmutat­kozott, ez a körülmény bizonyos mér­tékben befolyással volt életpályájára. A családi hagyományt ó šem szakította meg. Szakképzettségének növelése mellett fiatal kora óta politikai munkát is végzett. Kezdetben a Komszomolban. Tizennyolc éves korában instruktor, ké­sőbb a járási bizottság osztályvezetője, majd a grúziai Komszomol-szervezet központi bizottságának instruktora, a kutaisi határterületi Komszomol-bi- zottság titkára és másodtitkára. Ebben az időszakban Sevardnadze elvtárs be­bizonyíthatta szervezőképességét, azt, hogy tud dolgozni az emberekkel. Elkötelezett munkájának logikus folytatása volt, hogy 1948-ban az SZKP tagjainak sorába lépett. A pártiskola elvégzése után Kutaisiban a városi pártbizottság instruktora, később a vá­rosi Komszomol-bizottság titkára lett. 1956-1957-ben a grúziai Komszomol KB másodtitkára, majd 1961-ig első titkára volt. Ekkor végezte el az állami pedagógiai intézetet. Eduard Sevardnadze 1961-1963- ban járási, majd 1964-ig Tbilisziben városkerületi első titkár. A következő két évben Grúzia közrendvédelmi mi­niszterének helyetteseként, s azután 1972-ig belügyminiszterként dolgozott. 1972-ben megválasztották a tbiliszi városi pártbizottság első titkárává, s ugyanazon év szeptemberében lett a Grúz KP KB első titkára. Ebben a tisztségében nagymértékben hozzá­járult a köztársaság korábbi vezetése idején felhalmozódott hiányosságok fel­számolásához. Kompromisszumot nem túrve küzdött a fegyelmezetlenségek ellen. Ezt a tisztséget 1985 júliusáig látta el, amikor Eduard Sevardnadze nagy elismerést vívott ki magának a vi­lágban. Ismertek az ENSZ-közgyűíés fórumán és más alkalmakkor mondott beszédei, amelyekből az őszinteség sugárzik. Külföldi hivatalos látogatásai alkalmával államférfiül határozottsággal képviseli a békés élet megőrzését célzó szovjet javaslatokat. Eduard Sevardnadze 1974 óta a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának a küldötte, s 1976 márciusa óta az SZKP KB tagja. 1978 novemberében lett az SZKP KB Politikai Bizottságának póttagja, 1985 júliusától a politikai bi­zottság tagja. Sokéves irányító és szer­vező munkáját számos kitüntetéssel is­merték el: Eduard Sevardnadze a Szo­cialista Munka Hőse, a Lenin-rend há­romszoros kitüntetettje, a Vörös Zászló Érdemrend birtokosa. (zr) A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsá­nak Elnöksége Eduard Sevardnadzét - 60. születésnapja alkalmából, a szov­jet párt- és állam javára végzett tevé­kenysége elismeréséért - a Lenin- renddel tüntette ki. 1988. I. 25.

Next

/
Thumbnails
Contents