Új Szó, 1988. január (41. évfolyam, 1-24. szám)
1988-01-22 / 17. szám, péntek
A NEGYVEN ÉV ELŐTTI ESEMÉNYEKRŐL A Népi Milícia megszületése 1948 februárjában a reakciós erők szándékosan kormányválságot idéztek elő. A válságot az alkotmányos jogszabályokkal összhangban demokratikus úton oldották meg. Gyakran találkozhatunk azzal a kérdéssel, miért építették ki a Népi Milíciát, hiszen a belső ellenség elleni harc a biztonsági szervek feladata és az esetleges külső ellenséggel szemben készen állnak fellépni a Csehszlovák Néphadsereg alakulatai. A kérdés megválaszolásában a két fegyveres testület negyven év előtti objektív helyzetéből kell kiindulni. Röviden tekintsük át a helyzetet. A Csehszlovák Néphadsereget Ludvik Svoboda hadseregtábornok, nemzetvédelmi miniszter belső utasítása és nyilvános nyilatkozata gyakorlatilag semlegesítette. Nem lehetett azonban kizárni, hogy a katonai helyőrségek valamelyik parancsnoka esetleg nem respektálja ezt a helyzetet és katonai lázadást kísérel meg. A Nemzetbiztonsági Testületben a helyzetet az bonyolította, hogy nem oldották meg a biztonsági apparátus megtisztításának, valamint a biztonsági szervek prágai szervezeti struktúrájának, valamint a nemzeti bizottságok területi hatáskörének kérdését. Václav Nősek belügyminiszter saját hatáskörében az érvényes jogszabályok értelmében oldotta meg ezt a kérdést. így érthető, hogy a hadsereg és a biztonsági szervek reális helyzetének megítélése alapján a kommunista párt vezetősége úgy döntött, hogy a Népi Milícia megalakításával megerősíti a néphatalmat. A milícia nem volt egy előre előkészített és tervezett „kommunista fordulat“ része, spontánul keletkezett mint a párt és a munkásosztály burzsoázia elleni harcának eszköze. így a dolgozók nyomást gyakoroltak általa a kormányválság pozitív megoldása, a nemzeti és demokratikus forradalom betetőzése érdekében. A Népi Milícia megalakításáról, főleg a prágai üzemekben a CSKP KB Elnöksége 1948. február 21-én döntött. Úgy tervezték, hogy az első szakaszban mintegy hétezer férfit fegyvereznek fel közvetlenül az üzemekben. Minden munkahely a Népi Milícia egy harci egységét és ezen felül egy századot alkotott Az ilyen szervezés lehetővé tette minden egység gyors készenlétét és akcióképességét. Václav Nősek és Jind- hch Veselý elvtársakat bízták meg, hogy lássák el fegyverekkel ezeket az egységeket. 1948. február 22-én a szervező- bizottság ülésén Josef Pavelt nevezték ki a Népi Milícia vezérkarának parancsnokává. (1968-ban mint belügyminiszter azonosult a revizionista és szocialistaellenes erők programjával és kizárták a CSKP- ból.) Miroslav Duda vezérkari főnök és Antonín Paducha hadműveleti tiszt kidolgozta a Népi Milícia hadműveleti terveit. Ebben az időben fontos szerepe volt a Népi Milícia vezérkara hírszerző tevékenységének, amelyet Jiŕí Hošek irányított. A CSKP prágai kerületi bizottsága a vezérkar tagjává nevezte ki František Kriegelt (később ugyancsak kizárták a pártból az 1968. évi revizionista állásfoglalásáért) és Hulinskýt. A vezérkar irányította a Népi Milícia tevékenységét, egybehangolva azt a nemzetbiztonsági testület készültségi alakulatainak, valamint a testület prágai parancsnokságának intézkedéseivel. Február 23-án a biztonsági szervek tagjai által kísért 33 gépkocsi 10 000 puskát és 2000 golyószórót hozott Prágába. A fegyvereket megtisztításuk után a lőszerrel és más tartozékokkal együtt a fegyverkezési tervnek megfelelően Prága-Bube- nečben a Nemzetbiztonsági Testület parancsnokságának épületében hagyták. Ezzel teljesült a pártvezetőségnek az a feltétele, hogy a fegyvergyárak munkásai gondoskodjanak a prágai munkások felfegyverzéséről - a puskákat Prágába a brnói fegyvergyár raktáraiból küldték a munkások. Aznap az összes üzemben intenzíven folytatták a Népi Milícia egységeinek megalakítását, a parancsnokok kiválasztását és felkészítését. Sok áldozatkész elvtárs nyújtott segítséget az alakuló egységeknek és a parancsnokságoknak. Bebizonyosodott, hogy a párt magasszintű szervezőképességekkel rendelkezik, s így a kitűzött határidőig Prágában a Népi Milícia valamennyi egységét szervezetileg és káderszempontból is kiépítették. Rendelkezésre álltak a további eljárásra vonatkozó tervek. A Népi Milícia egységeinek mozgékonysága a nap minden órájában lehetővé tette, hogy rugalmas és gyors akciókat hajtsanak végre Prága különböző részeiben. A CSKP Központi Bizottságának Elnöksége február 24-ről 25-re virradó éjjel döntött a Népi Milícia egységeinek felfegyverzéséről. Ezzel a döntéssel segítették elő a párt legfontosabb taktikai céljának elérését - a reakció fegyveres provokációinak megakadályozását és a forradalmi események békés alakulásának szavatolását. A Népi Milícia vezérkara február 25-én a délelőtti órákban a területi vezérkarok parancsnokait tájékoztatta a kormányválság megoldásának helyzetéről, valamint arról, hogy milyen módon szállítják s veszik majd át a fegyvereket. Az egyes területek egységeinek parancsnokai megkapták a CSKP kerületi bizottságának és a Népi Milícia vezérkarának levelét, amely hangsúlyozta, hogy a Népi Milíciának méltóképpen kell fellépnie, hogy megnyerje a lakosság elismerését és tiszteletét s bizonyítsa a munkásosztály erőfölényét. Miközben a prágaiak a Vencel téren gyülekeztek azon a nagygyűlésen, amely a döntő politikai akció lett a válság megoldására vonatkozó javaslat támogatására, a Népi Milícia tagjai az üzemekben maradtak, ahová megérkeztek a fegyvereket szállító gépkocsik. Több mint 6000 milicista kapott puskát és fejenként tíz töltényt, ezeket a zsebükben tartották. A magasszintű fegyelem és szervezettség tanújeleként a fegyvereket nagyon rövid idő alatt osztották szét. Ugyanilyen gyorsan ismertették meg a milicistákkal, hogyan kell a fegyverekkel bánni. A dolgozók Vencel téri nagygyűlése idejében a reakciónak sikerült mintegy 3000 diákot összehívni a Malá stranán, ahonnan a prágai várba a Neruda utca felé tartottak. A Nemzetbiztonsági Testület tagjainak kis csoportja megpróbálta megakadályozni, hogy a diákok megvalósítsák elképzelésüket. A huzavona közepette szerencsétlen véletlenként elsült a testület egyik tagjának fegyvere. Az utca kövezetéről visz- szacsapódó lövedék megsebesítette az egyik tüntetőt, egy erdőmérnöki hallgató jobb lábának bokáját. Ez volt az egyedüli lövés, amely a februári napok alatt eldördült. Nyugaton az ellenséges tájékoztató eszközök számára ez elegendő volt ahhoz, hogy lövöldözésekről és több tucat megsebesült állampolgárról adjanak hírt. A kormány lemondásának elfogadása és az új kormány kinevezése után parancsot kaptak a Népi Milícia egységei és a Nemzetbiztonsági Testület alakulatai, hogy február 25- én £z esti órákban ünnepi felvonulást rendezzenek Prágában. Több ezer prágai lelkesen köszöntötte a menetelő munkáshadsereget, így fejezve ki örömét a győzelem fölött. Az Óvárosi téren Klement Gottwald köszönetét mondott a felsorakozott egységeknek a feladatok példás teljesítéséért, s felhívta őket, legyenek éberek a belső és külső ellenséggel szemben. A parancs felolvasása után a Népi Milícia egységei visszatértek az üzemekbe, ahol az egységek egy része készültségben maradt, míg a többi egység őrjáratot tartott a város központjában. A Népi Milícia egységeinek megalakulása nem maradt csak prágai feladat. A köztársaság más városaiban, főleg az ipari területeken is megszervezték a munkásosztály fegyveres csapatait az üzemek megvédésére, a rend és a nyugalom fenntartására. A CSKP Központi Bizottsága Elnökségének 1948. február 26-i határozata a Népi Milícia kiépítéséről mindenütt, ahol arra megvannak a feltételek, sok esetben legalizálta a már kialakult helyzetet. Az egységek tagjainak száma eltérő volt, egyes helyeken csak néhá- nyan, másutt több tucatnyian csatlakoztak. A Nemzetbiztonsági Testület vagy a hadsereg raktáraiból kaptak kézifegyvereket. Annak ellenére, hogy a Népi Milícia egységei megalakulásuk idejében szakmailag nem voltak felkészítve és a többi fegyveres testülethez viszonyítva számbelileg is kisebbek voltak, erejük mindenekelőtt a tagok erkölcsi, politikai tulajdonságaiban rejlett. Bátorságukkal, határozottságukkal, feladataik fegyelmezett és pontos teljesítésével a Nemzetbiztonsági Testülettel szoros együttműködésben hozzájárultak a reakciós radikális erők tevékenységének megbénításához és a határozatlan állampolgárok pozitív befolyásolásához. A Népi Milícia vezérkara február 27-én délután megkapta a CSKP prágai kerületi bizottságának vándorzászlaját. Ez erkölcsi elismerése volt a Népi Milícia egységei és vezérkara azon érdemeinek, amelyeket a munkásosztály és a többi dolgozó politikai győzelme során szereztek. Az Óvárosi téren február 28-án díszszemlét tartottak a Népi Milícia egységei és a Nemzetbiztonsági Testület alakulatai. A Népi Milícia egységei először szerveződtek nagyobb alakulatokba. A Nemzetbiztonsági Testület tagjaival együtt a Népi Milícia 14 zászlóalja vonult fel. A párt központi bizottsága nevében Klement Gottwald elvtárs köszöntötte a felsorakozott egységeket. Többek között hangsúlyozta: A Nemzetbiztonsági Testület és a Munkás Milícia tagjai ma egymás oldalán állnak itt, mint országunk belső rendje népi védelmének képviselői. A továbbiakban is szorosan működjenek együtt, védjék közös erővel a köztársaságunk nyugalmát és a nép alkotó építőmunkáját. Röviddel a februári események után a Népi Milícia irányítását a belügyminisztérium vette át. Márciusban és áprilisban befejeződött az ország egész területén a Népi Milícia szervezési kiépítése. 1948. július 13-án a Belügyminisztérium jóváhagyta a Népi Milícia üzemi egységeinek szervezésére vonatkozó irányelveket, amelyek szerint ezek az egységek a Nemzetbiztonsági Testület segédszervei voltak. Működésüket gyakorlatilag a Nemzetbiztonsági Testületről szóló 1948. december 31-én elfogadott törvény legalizálta. Jelentős fordulat állt be a Népi Milícia egységeinek kiépítésében, harci és politikai felkészítésében a CSKP IX. kongresszusa után, amely kitűzte a Népi Milícia további építésének és megerősítésének irányvonalát. Megkezdődött a parancsnokok és a tagok szervezett képzése. A kiélezett nemzetközi helyzet és az osztályellenség növekvő ellenállásának bonyolult időszakában a Népi Milícia 67, a rendet, nyugalmat és biztonságot szavatoló akcióban vett részt. Az ellenség a gyilkosságoktól sem riadt vissza, hogy eltérítse a lakosságot a szocialista építés útjától. A Népi Milícia egységei a Nemzet- biztonsági Testülettel együttműködve igényes harci feladatokat teljesítettek az államellenes és bűnöző elemek felderítésében és felszámolásában. A Népi Milícia egységeinek részvételével végrehajtott egyik legnagyobb akció volt egy államellenes csoport ártalmatlanná tétele Morvaország területén. Röviddel azután, hogy alattomosan meggyilkolták a Babicei Helyi Nemzeti Bizottság tisztségviselőit, a Népi Milícia 70 tagja vett részt a nyomozásban. Az egységek krónikái számos további olyan akciót is megneveznek, amelyben részt vettek a Népi Milícia tagjai. Néhány esetben életüket is feláldozták. Fontos szerepet töltöttek be a Népi Milícia egységei a munkásosztály és parasztság szövetségének megszilárdításában. A mezőgazdaság kollektivizálásának időszakában a műszakok után a falvakra utaztak, segítettek abban, hogy meggyőzzék a parasztságot a közös gazdálkodás előnyeiről. Annak érdekében, hogy meggyőző munkájuk konkrét legyen, csoportokat szerveztek a gépek és berendezések javítására, segítséget nyújtottak a termés betakarításában stb. Sohasem sikerült öszszeszámolni önkéntesen hány órát dolgoztak és szolgáltak a gabonaraktárak, a szénakazlak, a gazdasági létesítmények és a gépi berendezések őrzése során. 1953. január elsejével a Belügyminisztériumban megszűnt a Népi Milíciát irányító szakosztály és a Népi Milícia irányítását a CSKP Központi Bizottságának illetékes osztálya vette át. A Népi Milícia helyzetének és jogkörének fontos meghatározása érdekében jóváhagyták a Népi Milícia tanácsát és a tevékenységére vonatkozó irányelveket. Az irányelvek úgy jellemezték a Népi Milíciát, mint a CSKP és a munkás- osztály fegyveres testületét, amely a csehszlovák fegyveres erők többi részével együtt védelmezi a szocialista építést. A Népi Milícia fokozatosan az állam védelmi rendszerének része lett. Javult felszereltsége, fegyverzete, megváltozott a kiképzés módja. A belső funkcióján kívül kialakult külső funkciója is, amely az állam fegyveres erőit is jellemezte. A szocializmus ellenségei sohasem törődtek bele az 1948 februárjában elszenvedett vereségükbe. Húsz évvel később a CSKP KB opportunista vezetősége lehetővé tette, hogy megvalósítsák ellenforradalmi elképzeléseiket. Ennek következtében katasztrofálisan romlott az ország bel- és külpolitikai helyzete. Hogy miért alakulhatott ki a pártban és az államban ilyen helyzet, azt részletesen elemzi A CSKP XIII. kongresszusa után a pártban és a társadalomban kialakult válság tanulságai című dokumentum. 1968 márciusától májusáig a Népi Milícia tagjai járási és kerületi aktívákon vettek részt. A milicisták nyíltan kifejezték aggodalmaikat az 1968 januárja utáni fejleményekkel kapcsolatban. Nézeteiket több száz határozatban fogalmazták meg, amelyeket elküldtek a tájékoztató eszközöknek és a felső pártszerveknek. Ebben az időben azonban a tájékoztató eszközök nem közölték az ilyen nyilatkozatokat. A revizionizmus és a jobboldali opportunizmus képviselői azzal magyarázták, hogy a Népi Milícia tagjai visszautasították a kommunista párt és a szocializmus alapvető értékei ellen intézett támadásokat, hogy a munkások állítólag politikailag nem elég fejlettek, az egyszemélyes hatalom bürokratikus rendszere leszoktatta őket a gondolkodásról stb. A különböző támadások, gyanúsít- gatások, rágalmak, felelőtlen eszmefuttatások alapvető célja az volt, hogy bebizonyítsák, a Népi Milícia mai formája a múlt csökevénye. A legveszélyesebb reakciós tézis arra vonatkozott, hogy a Népi Milíciá- val visszaélhetnek. Ez a demagógia ugyanis közvetlenül a munkásosztály soraira és magukra a milicisták- ra irányul. A Népi Milícia egységeinek és parancsnokságainak követelésére a párt vezetősége egyetértett, hogy összehívják a Népi Milícia országos aktíváját. 1968. június 19-én az ország valamennyi részéből 11 000 milicista gyűlt össze Prágában. Állást akartak foglalni az időszerű társadalmi problémákhoz és megvitatni a milícia kérdéseit. Az aktíva befejezéseként a résztvevők négy dokumentumot fogadtak el. Határozatban fordultak a CSKP Központi Bizottságához, ez a dokumentum tartalmazta a vitában elhangzott legfontosabb gondolatokat. Továbbá üdvözlő levelet küldtek a Nemzetbiztonsági Testület és a csehszlovák néphadsereg tagjainak. Levelet intéztek a Szovjetunió prágai nagykövetségéhez, amelyet a szovjet népnek szántak. A közvélemény nem ismerkedhetett meg a tájékoztató eszközök révén az elfogadott dokumentumok tartalmával. Nem hagyták azonban figyelmen kívül a szovjet néphez intézett levelet. A moszkvai Pravda már 1968. június 21-én közölte (a Rudé právo 1968. július 13-án). A CSKP Központi Bizottsága és a Népi Milícia vezérkara csaknem 16 000 táviratot kapott a szovjet dolgozóktól, kollektíváktól és egyénektől is. Az a tény, hogy nem hozták nyilvánosságra a levelet lehetővé tette, hogy fokozzák a Népi Milícia elleni támadásokat és új szovjetellenes uszító kampányt szítsanak. Említsünk meg legalább egy példát. M. Filip 1968. július 11 -én ezt írta a Kultúrni tvor- bában: „... lebeszéljük az elvtársakat a Népi Milíciából, hogy a jövőben olyan leveleket küldjenek, amelyekben félremagyarázható információkat adnak barátaiknak.“ A Népi Milícia elleni támadások szakaszának betetőzését jelentette, hogy Prágában a gyermekáruház melletti átjáróban aláírásokat gyűjtöttek a milícia megszüntetését követelve. A hangoztatott vagy papírdarabkákra írt jelmondatok nem igényelnek kommentárt: „A Népi Milícia veszélyezteti az emberiséget!“, „Követeljük a Népi Milícia megszüntetését, mivel fölösleges!“, „Halál a kommunistákra!“, „A népi milicisták fasiszták és gazemberek!“ Amikor egyes milicisták, vagy becsületes állampolgárok megkísérelték, hogy helyes mederbe tereljék a rágalmazók nézeteit, a legkülönbözőbb módon beléjük fojtották a szót, sőt kísérleteket tettek az erőszak alkalmazására is. Az ellenforradalmi erők által elindított bomlasztás a gazdasági és politikai élet valamennyi területét érintette. 1968 augusztusában Csehszlovákiában kiéleződött az ellenforradalmi helyzet, országunk a polgárháború peremére került. A marxista-leninista erők az államon belül már nem tudtak szembeszegülni az ellenforradalmi erőkkel. Ezért az öt szocialista állam csapatainak bevonulása Csehszlovákiába internacionalista segítséget jelentett, amely megfelelt az egész szocialista közösség érdekeinek. A Népi Milícia idősebb tagjai forradalmi tapasztalatainak, a milicisták abszolút többsége politikai fejlettségének, osztály- és internacionalista hűségének, valamint a Népi Milícia parancsnokságai rendszeres munkájának köszönhetően az egységek túlnyomó része aránylag nagyon gyorsan el tudott igazodni a bonyolult helyzetben és helyes álláspontra helyezkedett. Nem hallgathatjuk azonban el, hogy a Népi Milícia tagjainak egy részére és egyes egységekre kedvezőtlen hatást gyakorolt a CSKP Központi Bizottsága Elnökségének 1968. augusztus 21-i dezorientáló nyilatkozata. 1969-ben a CSKP KB áprilisi és májusi ülése után jelentősen megnőtt a Népi Milícia akcióképessége. Az egységekben kedvező visszhangot keltett és megértésre talált a CSKP KB új vezetőségének határozott és elvszerű politikája. Állás- foglalásukat a gyakorlatban azzal fejezték ki, hogy példásan teljesítették feladataikat a Népi Milíciában. Az 1968-69-es válságos évek tanulságai a legmeggyőzőbben bizonyítják a párt 1948-ban hozott döntésének helyességét, hogy felfegy- verzi a munkásokat a szocializmus külső és belső ellenségeivel szembeni védelmére. Bebizonyosodott, hogy a Népi Milíciára szükség van, jelentős szerepet tölt be. A Népi Milícia szervezési, káder- és anyagi ellátása napjainkban megfelel társadalmunk fejlődésének és az állam védelmi szükségleteinek. A párt vezetésével a Népi Milícia tagjai tökéletesítik ismereteiket a rájuk bízott fegyverek kezelésében, hogy szükség esetén a csehszlovák fegyveres erők többi részével együtt hatékonyan fellépjenek a belső és külső ellenséggel szemben. A társadalom nagyra értékeli a Népi Milícia egységeiben kifejtett önkéntes tevékenységet, a tagok erkölcsi és politikai öntudata megnyilvánul abban, hogy elkötelezetten részt vesznek a párt iránynvonalá- nak valóraváltásában, elmélyítik testvéri internacionalista szövetségüket a többi szocialista ország munkásőrségével, magasfokú fegyelmezettséget és szervezettséget tanúsítanak. A Népi Milícia fennállásának negyven éve alatt tagjai a párt és a nép érdekében tejesítették feladataikat. Konkrét tettekkel valósították meg február örökségét - új szocialista köztársaságot építettek és védelmeztek a belső és a külső ellenséggel szemben. Ezt az örökséget a következő években is szem előtt tartják, mert amíg létezik imperializmus, addig szavatolni kell a szocializmus védelmét. ANTONÍN UNGER
