Új Szó, 1988. január (41. évfolyam, 1-24. szám)
1988-01-04 / 2. szám, hétfő
Levelezőink írják Mérlegkészítés a tömegszervezetekben A községek, városok életében egyre fontosabb szerepet töltenek be a tömegszervezetek, melyek munkájáról számolnak be levelezőink az évzáró gyűlések kapcsán. A Csehszlovák Tűzvédelmi Szövetség somorjai (Šamorín) alapszervezete eredményes évet tudhat maga mögött. Tagjai magasfokú felkészültségükről a körzeti versenyeken is számot adhattak, ahol mind csapatban, mind az egyéni számokban több első helyezést nyertek. Sikerült véglegesen elnyerniük a Kék Duna Kupát, melyet a honvédelmi napokkal közösen rendeztek meg. Női rajuk a Csehszlovák Televízió versenyén második, a lányok raja pedig Liptovský Hrádokban a Három nemzedék találkozóján a negyedik helyen végzett. A Láng '87 versenyre két iskolai rajt készítettek fel. Az év folyamán tíz vasárnap gyakorlatoztak, s olyankor egy-egy rajjal átvizsgálták a hatáskörükbe tartozó vízforrásokat. A tűzvédelmi hónap keretében a város üzleteiben, üzemeiben, iskoláiban és lakóházaiban tüzren- dészeti ellenőrzéseket tartottak. Kivették részüket a társadalmi munkából is, a Nemzeti Front választási programjának megvalósítása érdekében több mint 500 órát dolgoztak társadalmi munkában, és segítettek a helyi Kék Duna Efsznek a mező- gazdasági munkákban A versenyekre való felkészülés mellett nagy gondot fordítottak elméleti tudásuk gyarapítására is. Tizenkét ízben tüzrendészeti, politikai és egyéb témájú előadást szerveztek. Tavaly a somorjai tűzoltókat 21 esetben riasztották, ami tízzel kevesebb az elmúlt évihez viszonyítva. A tűzoltók mégsem elégedettek. A város környékén lévő szemétlerakatok sok bosszúságot, illetve tüzet okoznak. A testület tagjainak öt esetben éppen a szemétlerakatok tűzoltásához kellett kivonulniuk. Óváry Péter A Csemadok garamgyörgyi (Jur nad Hronom) helyi szervezetének értékelő taggyűlésén Füri János elnök számolt be arról, hogy a szervezet az 1987-es évben a nagy októberi szocialista forradalom 70. évfordulója jegyében tevékenykedett. Az évet esztrádmüsorral kezdték, majd sor került a hagyományos bál megrendezésére. Beszámolójában az elnök nagy teret szentelt a Rozmaring menyecskekórus sikeres szerepléseinek. A menyecskekórus vezetőjét, idősebb Kácsor Bélánét sokéves munKi korán kel, csizmát lel Hideg, ködös idő van. Egyre jobban fázik a lábunk. Téli lábbeli, csizma kéne. Már kora ősztől szeretnék én is egy szép csizmát vásárolni. De hiába jártam egyre gyakrabban a cipőüzleteket dédelgetett álmommal, a roskadozó polcokon csak papucsokat, szandálokat találtam. Eszembe jutott: vajon hol lehettek ezek a topánkák nyáron? Akkor egyet sem láttam belőlük. A kedves elárusítónő kérdésemre, hogy mikor kapnak árut, biztató választ adott: a jövő hét elején lesz csizma! Egy szép reggelen aztán megé- reztem, hogy a távolban egy pár meleg csizma vár rám. Már délelőtt kilenckor ott is voltam a cipőboltnál. Bár nyitás csak tíz órakor volt, már három hölgy várakozott az üzlet előtt. A csizma reményében én is beálltam a sorba. Fél óra múlva rengeteg ember nyüzsgött mögöttem, s háromnegyed tíz körül a tömeg hullámozni kezdett. Nemsokára megérkeztek az elárusítónők. Láthatólag nem örültek, hogy ilyen szépen összegyűltünk. Tízkor kinyitott az üzlet, illetve a betóduló tömeg magától nyomta be az üvegajtót. Egyesek, mint az örültek rohantak a kosarakhoz Megragadtam én is egy kosarat, s a rég várt csoda megtörtént. Vettem csizmát1 A pénztárosnőt sajnáltam a legjobban, aki minden rosszra felkészülten állt a pénztárgép előtt. A tömeg pedig, mint a kelésben levő tészta, nyúlt jobbra, balra. Később megtudtam, hogy tizenegykor már nem volt semmi sem a friss áruból. A polcokon már csak a papucsok és a szandálok búslakodtak. Úgy látszik, az emberi mohóságot, kapzsiságot sokkal könnyebb „beszerezni“, mint egy pár csizVIDA JÚLIA Hol a szemét helye? Szolgálati útjaim alkalmával gyakran elhaladok a Losonctól (Lučenec) mintegy öt kilométerre fekvő Halier nevű autóscsárda mellett. Több ízben meg is álltam pihenni vagy étkezni az ízlésesen berendezett vendéglőben. A kiszolgálás megfelelő, a kínálat bőséges. Az országút mindkét oldalán nagy parkolóhelyet építettek. A vendéglő melletti parkolóhely tisztasága kifogástalan, mivel találhatunk itt egykét szemétkosarat és kukát, s ezeket időnként ki is ürítik. Ám az autóscsárdával szembeni parkoló egész hosszúságában a különböző hulladékok „gazdag skáláját nyújtja“. Láthatunk itt hazai és külföldi konzervdobozokat, boros üvegeket, különböző nyelvű sajtótermékeket, mivel többnyire külföldi kamionok állnak meg itt pihenni. Bár a gépkocsivezetők lelkiismeretén szárad ez a hatalmas szemétdomb, én mégsem csak őket akarom hibáztatni. Ugyanis úgy látszik, hogy az erdő melletti parkolóhelyre már nem jutott szemétkosár. Vagy talán a szemételhordási díjat szeretné a Losonci Vendéglátóipari Vállalat ily módon megtakarítani? TORPIS JÓZSEF kájáért a Csemadok-érem ezüst fokozatával tüntették ki. Decemberben a szervezet jogi előadást szervezett A nők és a család szerepe a társadalomban címmel. Mindezen kívül a szervezet tagjai részt vettek a falu politikai és társadalmi rendezvényeG. Kovács József Megtartotta értékelő taggyűlését a Csemadok feketenyéki (Čierna Voda) alapszervezete is. Losonszky Margit elnök beszámolójában elemezte a tagság tevékenységét. Szép eredményként könyvelhetik el, hogy a tagok száma 60-nal növekedett. A szervezetnek jelenleg 260 tagja van. A községben megrendezett kulturális-politikai akciókba mindig szép számban bekapcsolódtak. Szocialista kötelezettségvállalásukat, mely szerint 500 órát dolgoznak faluszépítés során, teljesítették. A vitafelszólalásokból kitűnt, hogy több pedagógus nagyon aktívan bekapcsolódik a szervezet életébe, de még széles körűbb tevékenységet tudnának folytatni, ha a többi pedagógus is segítő kezet nyújtana. Ä gyűlés végén a legaktívabb tagok könyvet kaptak. Szakoici Katalin Értékelte munkáját a Csehszlovák Tűzvédelmi Szövetség kisbári (Bara) alapszervezete is. Az évzáró taggyűlésen megállapították, hogy a kitűzött feladatokat teljesítették: újabb tagokkal bővítették soraikat, részt vettek a körzeti tüzoltóverse- nyen, ahol a 4. helyen végeztek. Évek óta a vándorzászló birtokosai, s példásan kiveszik részüket a kötelezettségvállalásból, sőt a járásban az első helyen végeztek, amiért dicsérő oklevelet kaptak a kerületi szervektől. _ Csorba Agnes Az 1987-es évet sikerekben, akciókban gazdagnak értékelhette a Csemadok kürti (Strekov) alapszervezete. Dr. Pénzes István, a Csemadok Érsekűjvári (Nové Zámky) Járási Bizottságának küldöttje elismerően nyilatkozott az eltelt évek alatt végbement fejlődésről, amely a vezetőség áldozatkész munkájának köszönhető. Kiemelte Kanyicskáné Frunyó Erzsébet odaadó munkáját, akinek a szervezet folklórcsoportja sorozatos sikereit köszönheti az ország különböző részein megrendezett versenyeken. Lévárdy Ildikó Aki főztjét megkóstolta... Nem elégszik meg az előírt receptekkel. Állandóan új ételeket készít, s aki főztjét megkóstolta, dicséri. Sípos Vincét szakmai berkekben a legjobb szakácsok egyikeként tartják számon. Előszeretettel hívják meg főszakácsnak a magyar konyha rendezvényekre, s nem csak a Ga- lántai (Galanta) járás vendéglátó üzemeibe. Konyhafőnökként legutóbb a sládkovičovói Sport vendéglőben működött, ahol a legnagyobb sikert az általa készített cigánypecsenye és a Nimród tál aratta. Kép és szöveg: Milan Aľakša ü ni íilP m UÜUiAJ Hl W Földet is lehet örökölni H. M.: Az anyósom 1964 tavaszán halt meg. A halála után a férjem a testvéreivel megegyezett, hogy a föld a férjemé, a ház pedig a húgáé legyen. A közjegyzőtől megkaptuk a hagyatéki végzést, megfizettük az öröklési illetéket és a földet zavartalanul használtuk. Most elvették tőlünk azzal a magyarázattal, hogy földet örökölni csak 1964. március 30-ig lehetett, s hogy a hagyatéki végzés nincs regisztrálva. Nyilván valamilyen félreértésről lesz szó. 1964. március 30-ig az, aki nem volt tulajdonos, de jogosan birtokolta a földet, megszerezhette a tulajdonjogot elbirtoklással. Az 1964. április elsején hatályba lépett Polgári Törvénykönyv (40/1964 sz. törvény) azonban már nem engedélyezte az elbirtoklást, s így, ha a tíz évi elbirtoklási idő nem telt el a törvény hatályba lépéséig, elbirtoklással már nem lehetett tulajdonjogot szerezni. Ha viszont az elbirtoklás feltételeit teljesítette valaki (esetleg jogelődje) az 1964. évi Polgári Törvénykönyv hatályba lépéséig, a bíróság a későbbiekben is bármikor megállapította az indítványára, hogy a korábbi jogszabályok alapján megszerezte a föld tulajdonjogát. ön a levelében azonban öröklésről ír, nem pedig elbirtoklásról. Az öröklés is tulajdonszerzési mód ugyan, de sokban különbözik az elbirtoklástól. Az ön szempontjából nyilván a legfontosabb különbség az, hogy földet (magántulajdont) örökölni az 1964. évi Polgári Törvénykönyv hatálybalépését követően is lehetett (illetve lehet). A Polgári Törvénykönyv 490 § (3) bekezdése szerint a magántulajdonban levő vagyon öröklésére ugyanazok a szabályok vonatkoznak, mint a személyi tulajdon öröklésére (a föld, ha az állampolgár tulajdonában van, magántulajdonnak minősül, mivel po- tencionális termelőeszköz). A tulajdonjog az örökhagyó halála pillanatában száll át az örökösre - minden korábbi határozat vagy engedélyezés nélkül. Sőt, regisztrálás nélkül. A regisztrálás fogalma egyébként csak a szerződéses tulajdonátruházásoknál (mint például adásvétel, ajándékozás) fordul elő (az egyébként érvényes szerződés a regisztrálással válik hatályossá). A közjegyző hagyatéki végzését nem kell és nem is lehet regisztráltatni. A regisztrálási eljárásban a közjegyző azt vizsgálja, hogy a szerződés összhangban van-e a törvénnyel. A közjegyzői végzés regisztrálása így nyilvánvaló abszurditás lenne- a közjegyző azt vizsgálná, hogy a törvény alapjában meghozott döntése összhangban van-e a törvénynyel. Családi pótlék K. N : A lányom 20 éves. Az érettségi után főiskolára jelentkezett, de nem vették fel. Munkába állt, helyettesítésre vették fel. A következő évben ismét jelentkezett az iskolára, s mivel a munkaviszonya április 30-ával megszűnt, nyugodtan készülhetett a felvételire (a határozatot júliusban kapta meg). Szeptember 1-től folytatja a tanulmányait. A kérdésem az, hogy április 30-tól, szeptember 1-ig jogosultak vagyunk-e családi pótlékra, mivel a lányom nem dolgozott, s így keresete sem volt? A családi pótlékra való jogigény szempontjából nem lényeges, hogy dolgozott-e a lánya, volt-e saját keresete. A családi pótlék az ellátatlan gyerekekre jár. Azt, hogy kit kell ellátatlannak tekinteni, a jogszabályok pontosan meghatározzák- a tanköteles kor felső határának betöltése után általában azt, aki a 26. életévét még nem töltötte be és ugyanakkor folyamatosan készül jövendőbeli hivatására. A felvételi vizsgára való felkészülést a jogszabályok nem tekintik a „jövendőbeli hivatásra való folyamatos felkészülésnek". Sőt, a korábbi jogi szabályozással szemben jelenleg már annak sincs jelentősége, mikor kapták meg a felvételről szóló határozatot, illetve, hogy az mikor lett jogerős. Mivel a lánya az érettségi vizsgáját követően csak 1987. szeptember 1- től kezdett ismét tanulmányi kötelezettségeket teljesíteni, ettől az időponttól jár a családi pótlék is (lásd a 95/1968. sz. rendelet hatályos szövegének 1 §-át). A szabadság napjai D l.: Október 5-től kértem két hét (10 nap) szabadságot. Október 17-én, amikor munkaszombat volt, nem mentem még munkába, mivel szerintem ez beletartozott a szabadságomba. A munkáltatóm azonban még egy napot levont a szabadságomból azzal az indokkal, hogy a szombat is munkanap volt, s így valójában 11 napot merítettem évi szabadságomból. Jogosan jártak el? Október 17-ét a Szövetségi Munka- és Szociális Ügyek Minisztériumának 1985. évi 84. sz. rendeletének 1. bekezdése nyilvánította munkanapnak (további műszaknak). A rendelet (9) bekezdése kíjefezet- ten szabályozza a „további műszakok" jogi következményeit a szabadság merítése szempontjából. Elsősorban azonban tudomásul kell venni, hogy a Munka Törvénykönyve naptári hetekben állapítja meg az üdülési szabadság évi mértékét, és nem munkanapokban. A gyakorlatban persze a szabadságot akkor is átszámítják munkanapokra, ha a dolgozó naptári hetekben kéri a szabadsága kiadását. A rendelet azért megállapítja: „ha a további műszak a dolgozó szabadságába esik, melyet legalább egy naptári hét mértékében merít, ez a nap (további műszak) nincs befolyással a munkanapok számára, melyeket a dolgozó, mint szabadságot merített. A szabadságért járó munkabérmegtérítést a dolgozó viszont annyi napért kap, amennyi elesett neki a további műszakkal kibővített műszakbeosztás szerint." A leveléből nyilvánvaló, hogy októ- oer 5-től merített két naptári hét szabadságot. Ebbe a két hétbe beleesett az október 17-re elrendelt „további műszak" is. A rendelet idézett bekezdése szerint tehát 10 munkanapnyi szabadságot merített (és nem tizenegyet!), de munkabérmegtérítést 11 munkanapra kell' kapnia, mivel „a további műszakkal kibővített műszakbeosztás szerint" erre a két hétre 11 munkanap esett. özvegyi nyugdíj T. I.: 44 éves dolgozó nő vagyok. Két felnőtt gyermekem van. 1987 januárjában elhunyt a férjem, aki után októberig kaptam az özvegyi nyugdíjat. Azt szeretném tudni, mikor leszek jogosult ismét özvegyi nyugdíjra? Az özvegyi nyugdíj az özvegynek a férje halálától számított egy évig jár. Ezen egy év alatt az özvegyi nyugdíjat nem lehet csökkenteni vagy megvonni abból az indokból sem, hogy az özvegy kereső tevékenységet folytat. így aztán nem világos számunkra, hogy miért csak októberig kapta az özvegyi nyugdíjat. A férj elhalálozásától számított egy évben az özvegyi nyugdíj folyósításának csak az a feltétele, hogy az özvegy özvegy maradjon, tekintet nélkül a korára, egészségi állapotára, foglalkozására, gyermekeiről való gondoskodásra. Ez alatt az egy év alatt az özvegyi nyugdíjra való jogigénye tehát csak azzal szűnhetett (volna) meg, hogy ismét férjhez ment. Mivel ilyen körülményt a levelében nem említett, nézetünk szerint az özvegyi nyugdíjra való jogigénye 1988 januárjában szűnik meg, mivel nem teljesíti a jogigény további meglétének egyetlen feltételét sem (ilyen például az, hogy megállapították teljes rokkantságát, hogy olyan gyermekről gondoskodik, akiknek árvajáradékra van igénye, hogy két gyermeket felnevelt és betöltötte 45. életévét, hogy legalább három gyermekről gondoskodik, vagy hogy betöltötte 50. életévét, stb.). A levelében azt írja, hogy 1988 áprilisában tölti be 45. életévét. A korábbi jogigény megszűnésétől számított két éven belül tehát teljesíti az özvegyi nyugdíj további folyósításának egyik feltételét (két gyermek felnevelése és a 45. életév betöltése). Ezért a Társadalombiztosítási Törvény 37. § (3) bekezdése értelmében ismét jogigénye keletkezik az özvegyi nyugdíjra - persze csak ha nem ment időközben férjhez. (m-n.) ÚJ szíj 6 1988. I. 4. A prešovi Dukla Nyomdaban 43 féle fali-, asztali és zsebnaptárt nyomtattak az 1988-as évre, csaknem 4,5 millió példányban. A felvételen Emília Štupáková példás dolgozó a Kolbus tipusú nyomdagépet kezeli. Štefan Bartko felvétele
