Új Szó, 1988. január (41. évfolyam, 1-24. szám)

1988-01-04 / 2. szám, hétfő

Levelezőink írják Mérlegkészítés a tömegszervezetekben A községek, városok életében egyre fontosabb szerepet tölte­nek be a tömegszervezetek, me­lyek munkájáról számolnak be levelezőink az évzáró gyűlések kapcsán. A Csehszlovák Tűzvédelmi Szö­vetség somorjai (Šamorín) alapszer­vezete eredményes évet tudhat ma­ga mögött. Tagjai magasfokú felké­szültségükről a körzeti versenyeken is számot adhattak, ahol mind csa­patban, mind az egyéni számokban több első helyezést nyertek. Sikerült véglegesen elnyerniük a Kék Duna Kupát, melyet a honvédelmi napok­kal közösen rendeztek meg. Női ra­juk a Csehszlovák Televízió verse­nyén második, a lányok raja pedig Liptovský Hrádokban a Három nem­zedék találkozóján a negyedik he­lyen végzett. A Láng '87 versenyre két iskolai rajt készítettek fel. Az év folyamán tíz vasárnap gyakorlatoz­tak, s olyankor egy-egy rajjal átvizs­gálták a hatáskörükbe tartozó vízfor­rásokat. A tűzvédelmi hónap kereté­ben a város üzleteiben, üzemeiben, iskoláiban és lakóházaiban tüzren- dészeti ellenőrzéseket tartottak. Ki­vették részüket a társadalmi munká­ból is, a Nemzeti Front választási programjának megvalósítása érde­kében több mint 500 órát dolgoztak társadalmi munkában, és segítettek a helyi Kék Duna Efsznek a mező- gazdasági munkákban A versenyekre való felkészülés mellett nagy gondot fordítottak el­méleti tudásuk gyarapítására is. Ti­zenkét ízben tüzrendészeti, politikai és egyéb témájú előadást szer­veztek. Tavaly a somorjai tűzoltókat 21 esetben riasztották, ami tízzel keve­sebb az elmúlt évihez viszonyítva. A tűzoltók mégsem elégedettek. A város környékén lévő szemétlera­katok sok bosszúságot, illetve tüzet okoznak. A testület tagjainak öt esetben éppen a szemétlerakatok tűzoltásához kellett kivonulniuk. Óváry Péter A Csemadok garamgyörgyi (Jur nad Hronom) helyi szervezetének értékelő taggyűlésén Füri János el­nök számolt be arról, hogy a szerve­zet az 1987-es évben a nagy októ­beri szocialista forradalom 70. évfor­dulója jegyében tevékenykedett. Az évet esztrádmüsorral kezdték, majd sor került a hagyományos bál meg­rendezésére. Beszámolójában az elnök nagy teret szentelt a Rozma­ring menyecskekórus sikeres sze­repléseinek. A menyecskekórus vezetőjét, idő­sebb Kácsor Bélánét sokéves mun­Ki korán kel, csizmát lel Hideg, ködös idő van. Egyre job­ban fázik a lábunk. Téli lábbeli, csiz­ma kéne. Már kora ősztől szeretnék én is egy szép csizmát vásárolni. De hiába jártam egyre gyakrabban a ci­pőüzleteket dédelgetett álmommal, a roskadozó polcokon csak papu­csokat, szandálokat találtam. Eszembe jutott: vajon hol lehettek ezek a topánkák nyáron? Akkor egyet sem láttam belőlük. A kedves elárusítónő kérdésemre, hogy mikor kapnak árut, biztató választ adott: a jövő hét elején lesz csizma! Egy szép reggelen aztán megé- reztem, hogy a távolban egy pár meleg csizma vár rám. Már délelőtt kilenckor ott is voltam a cipőboltnál. Bár nyitás csak tíz órakor volt, már három hölgy várakozott az üzlet előtt. A csizma reményében én is beálltam a sorba. Fél óra múlva rengeteg ember nyüzsgött mögöt­tem, s háromnegyed tíz körül a tö­meg hullámozni kezdett. Nemsokára megérkeztek az elárusítónők. Lát­hatólag nem örültek, hogy ilyen szé­pen összegyűltünk. Tízkor kinyitott az üzlet, illetve a betóduló tömeg magától nyomta be az üvegajtót. Egyesek, mint az örültek rohantak a kosarakhoz Megragadtam én is egy kosarat, s a rég várt csoda megtörtént. Vettem csizmát1 A pénz­tárosnőt sajnáltam a legjobban, aki minden rosszra felkészülten állt a pénztárgép előtt. A tömeg pedig, mint a kelésben levő tészta, nyúlt jobbra, balra. Később megtudtam, hogy tizenegykor már nem volt sem­mi sem a friss áruból. A polcokon már csak a papucsok és a szandá­lok búslakodtak. Úgy látszik, az emberi mohósá­got, kapzsiságot sokkal könnyebb „beszerezni“, mint egy pár csiz­VIDA JÚLIA Hol a szemét helye? Szolgálati útjaim alkalmával gyakran elhaladok a Losonctól (Lu­čenec) mintegy öt kilométerre fekvő Halier nevű autóscsárda mellett. Több ízben meg is álltam pihenni vagy étkezni az ízlésesen berende­zett vendéglőben. A kiszolgálás megfelelő, a kínálat bőséges. Az országút mindkét oldalán nagy par­kolóhelyet építettek. A vendéglő melletti parkolóhely tisztasága kifo­gástalan, mivel találhatunk itt egy­két szemétkosarat és kukát, s eze­ket időnként ki is ürítik. Ám az autóscsárdával szembeni parkoló egész hosszúságában a kü­lönböző hulladékok „gazdag skálá­ját nyújtja“. Láthatunk itt hazai és külföldi konzervdobozokat, boros üvegeket, különböző nyelvű sajtó­termékeket, mivel többnyire külföldi kamionok állnak meg itt pihenni. Bár a gépkocsivezetők lelkiismeretén szárad ez a hatalmas szemétdomb, én mégsem csak őket akarom hi­báztatni. Ugyanis úgy látszik, hogy az erdő melletti parkolóhelyre már nem jutott szemétkosár. Vagy talán a szemételhordási díjat szeretné a Losonci Vendéglátóipari Vállalat ily módon megtakarítani? TORPIS JÓZSEF kájáért a Csemadok-érem ezüst fo­kozatával tüntették ki. Decemberben a szervezet jogi előadást szervezett A nők és a család szerepe a társa­dalomban címmel. Mindezen kívül a szervezet tagjai részt vettek a falu politikai és társadalmi rendezvénye­G. Kovács József Megtartotta értékelő taggyűlését a Csemadok feketenyéki (Čierna Voda) alapszervezete is. Losonszky Margit elnök beszámolójában ele­mezte a tagság tevékenységét. Szép eredményként könyvelhetik el, hogy a tagok száma 60-nal növeke­dett. A szervezetnek jelenleg 260 tagja van. A községben megrende­zett kulturális-politikai akciókba min­dig szép számban bekapcsolódtak. Szocialista kötelezettségvállalásu­kat, mely szerint 500 órát dolgoznak faluszépítés során, teljesítették. A vitafelszólalásokból kitűnt, hogy több pedagógus nagyon aktívan be­kapcsolódik a szervezet életébe, de még széles körűbb tevékenységet tudnának folytatni, ha a többi peda­gógus is segítő kezet nyújtana. Ä gyűlés végén a legaktívabb tagok könyvet kaptak. Szakoici Katalin Értékelte munkáját a Csehszlovák Tűzvédelmi Szövetség kisbári (Ba­ra) alapszervezete is. Az évzáró taggyűlésen megállapították, hogy a kitűzött feladatokat teljesítették: újabb tagokkal bővítették soraikat, részt vettek a körzeti tüzoltóverse- nyen, ahol a 4. helyen végeztek. Évek óta a vándorzászló birtokosai, s példásan kiveszik részüket a köte­lezettségvállalásból, sőt a járásban az első helyen végeztek, amiért di­csérő oklevelet kaptak a kerületi szervektől. _ Csorba Agnes Az 1987-es évet sikerekben, akci­ókban gazdagnak értékelhette a Csemadok kürti (Strekov) alap­szervezete. Dr. Pénzes István, a Csemadok Érsekűjvári (Nové Zámky) Járási Bizottságának kül­döttje elismerően nyilatkozott az el­telt évek alatt végbement fejlődésről, amely a vezetőség áldozatkész munkájának köszönhető. Kiemelte Kanyicskáné Frunyó Erzsébet odaa­dó munkáját, akinek a szervezet folklórcsoportja sorozatos sikereit köszönheti az ország különböző ré­szein megrendezett versenyeken. Lévárdy Ildikó Aki főztjét megkóstolta... Nem elégszik meg az előírt re­ceptekkel. Állandóan új ételeket ké­szít, s aki főztjét megkóstolta, dicsé­ri. Sípos Vincét szakmai berkekben a legjobb szakácsok egyikeként tart­ják számon. Előszeretettel hívják meg főszakácsnak a magyar konyha rendezvényekre, s nem csak a Ga- lántai (Galanta) járás vendéglátó üzemeibe. Konyhafőnökként leg­utóbb a sládkovičovói Sport vendég­lőben működött, ahol a legnagyobb sikert az általa készített cigánype­csenye és a Nimród tál aratta. Kép és szöveg: Milan Aľakša ü ni íilP m UÜUiAJ Hl W Földet is lehet örökölni H. M.: Az anyósom 1964 tava­szán halt meg. A halála után a fér­jem a testvéreivel megegyezett, hogy a föld a férjemé, a ház pedig a húgáé legyen. A közjegyzőtől megkaptuk a hagyatéki végzést, megfizettük az öröklési illetéket és a földet zavartalanul használtuk. Most elvették tőlünk azzal a magya­rázattal, hogy földet örökölni csak 1964. március 30-ig lehetett, s hogy a hagyatéki végzés nincs regiszt­rálva. Nyilván valamilyen félreértésről lesz szó. 1964. március 30-ig az, aki nem volt tulajdonos, de jogosan bir­tokolta a földet, megszerezhette a tulajdonjogot elbirtoklással. Az 1964. április elsején hatályba lépett Polgári Törvénykönyv (40/1964 sz. törvény) azonban már nem engedé­lyezte az elbirtoklást, s így, ha a tíz évi elbirtoklási idő nem telt el a tör­vény hatályba lépéséig, elbirtoklás­sal már nem lehetett tulajdonjogot szerezni. Ha viszont az elbirtoklás feltételeit teljesítette valaki (esetleg jogelődje) az 1964. évi Polgári Tör­vénykönyv hatályba lépéséig, a bí­róság a későbbiekben is bármikor megállapította az indítványára, hogy a korábbi jogszabályok alapján megszerezte a föld tulajdonjogát. ön a levelében azonban öröklés­ről ír, nem pedig elbirtoklásról. Az öröklés is tulajdonszerzési mód ugyan, de sokban különbözik az el­birtoklástól. Az ön szempontjából nyilván a legfontosabb különbség az, hogy földet (magántulajdont) örökölni az 1964. évi Polgári Tör­vénykönyv hatálybalépését követő­en is lehetett (illetve lehet). A Polgári Törvénykönyv 490 § (3) bekezdése szerint a magántulajdonban levő va­gyon öröklésére ugyanazok a sza­bályok vonatkoznak, mint a személyi tulajdon öröklésére (a föld, ha az állampolgár tulajdonában van, ma­gántulajdonnak minősül, mivel po- tencionális termelőeszköz). A tulaj­donjog az örökhagyó halála pillana­tában száll át az örökösre - minden korábbi határozat vagy engedélye­zés nélkül. Sőt, regisztrálás nélkül. A regisztrálás fogalma egyébként csak a szerződéses tulajdonátruhá­zásoknál (mint például adásvétel, ajándékozás) fordul elő (az egyéb­ként érvényes szerződés a regiszt­rálással válik hatályossá). A köz­jegyző hagyatéki végzését nem kell és nem is lehet regisztráltatni. A re­gisztrálási eljárásban a közjegyző azt vizsgálja, hogy a szerződés összhangban van-e a törvénnyel. A közjegyzői végzés regisztrálása így nyilvánvaló abszurditás lenne- a közjegyző azt vizsgálná, hogy a törvény alapjában meghozott dön­tése összhangban van-e a törvény­nyel. Családi pótlék K. N : A lányom 20 éves. Az érettségi után főiskolára jelentke­zett, de nem vették fel. Munkába állt, helyettesítésre vették fel. A követke­ző évben ismét jelentkezett az isko­lára, s mivel a munkaviszonya április 30-ával megszűnt, nyugodtan ké­szülhetett a felvételire (a határozatot júliusban kapta meg). Szeptember 1-től folytatja a tanulmányait. A kér­désem az, hogy április 30-tól, szep­tember 1-ig jogosultak vagyunk-e családi pótlékra, mivel a lányom nem dolgozott, s így keresete sem volt? A családi pótlékra való jogigény szempontjából nem lényeges, hogy dolgozott-e a lánya, volt-e saját ke­resete. A családi pótlék az ellátatlan gyerekekre jár. Azt, hogy kit kell ellátatlannak tekinteni, a jogszabá­lyok pontosan meghatározzák- a tanköteles kor felső határának betöltése után általában azt, aki a 26. életévét még nem töltötte be és ugyanakkor folyamatosan készül jövendőbeli hivatására. A felvételi vizsgára való felkészülést a jogsza­bályok nem tekintik a „jövendőbeli hivatásra való folyamatos felkészü­lésnek". Sőt, a korábbi jogi szabá­lyozással szemben jelenleg már an­nak sincs jelentősége, mikor kapták meg a felvételről szóló határozatot, illetve, hogy az mikor lett jogerős. Mivel a lánya az érettségi vizsgáját követően csak 1987. szeptember 1- től kezdett ismét tanulmányi kötele­zettségeket teljesíteni, ettől az idő­ponttól jár a családi pótlék is (lásd a 95/1968. sz. rendelet hatályos szövegének 1 §-át). A szabadság napjai D l.: Október 5-től kértem két hét (10 nap) szabadságot. Október 17-én, amikor munkaszombat volt, nem mentem még munkába, mivel szerintem ez beletartozott a szabad­ságomba. A munkáltatóm azonban még egy napot levont a szabadsá­gomból azzal az indokkal, hogy a szombat is munkanap volt, s így valójában 11 napot merítettem évi szabadságomból. Jogosan jártak el? Október 17-ét a Szövetségi Mun­ka- és Szociális Ügyek Minisztériu­mának 1985. évi 84. sz. rendeleté­nek 1. bekezdése nyilvánította mun­kanapnak (további műszaknak). A rendelet (9) bekezdése kíjefezet- ten szabályozza a „további műsza­kok" jogi következményeit a sza­badság merítése szempontjából. El­sősorban azonban tudomásul kell venni, hogy a Munka Törvényköny­ve naptári hetekben állapítja meg az üdülési szabadság évi mértékét, és nem munkanapokban. A gyakorlat­ban persze a szabadságot akkor is átszámítják munkanapokra, ha a dolgozó naptári hetekben kéri a szabadsága kiadását. A rendelet azért megállapítja: „ha a további műszak a dolgozó szabadságába esik, melyet legalább egy naptári hét mértékében merít, ez a nap (további műszak) nincs befolyással a munka­napok számára, melyeket a dolgo­zó, mint szabadságot merített. A szabadságért járó munkabérmeg­térítést a dolgozó viszont annyi napért kap, amennyi elesett neki a további műszakkal kibővített mű­szakbeosztás szerint." A leveléből nyilvánvaló, hogy októ- oer 5-től merített két naptári hét szabadságot. Ebbe a két hétbe be­leesett az október 17-re elrendelt „további műszak" is. A rendelet idé­zett bekezdése szerint tehát 10 munkanapnyi szabadságot merített (és nem tizenegyet!), de munkabér­megtérítést 11 munkanapra kell' kapnia, mivel „a további műszakkal kibővített műszakbeosztás szerint" erre a két hétre 11 munkanap esett. özvegyi nyugdíj T. I.: 44 éves dolgozó nő vagyok. Két felnőtt gyermekem van. 1987 januárjában elhunyt a férjem, aki után októberig kaptam az özvegyi nyugdíjat. Azt szeretném tudni, mi­kor leszek jogosult ismét özvegyi nyugdíjra? Az özvegyi nyugdíj az özvegynek a férje halálától számított egy évig jár. Ezen egy év alatt az özvegyi nyugdíjat nem lehet csökkenteni vagy megvonni abból az indokból sem, hogy az özvegy kereső tevé­kenységet folytat. így aztán nem világos számunkra, hogy miért csak októberig kapta az özvegyi nyugdí­jat. A férj elhalálozásától számított egy évben az özvegyi nyugdíj folyó­sításának csak az a feltétele, hogy az özvegy özvegy maradjon, tekintet nélkül a korára, egészségi állapotá­ra, foglalkozására, gyermekeiről való gondoskodásra. Ez alatt az egy év alatt az özvegyi nyugdíjra való jog­igénye tehát csak azzal szűnhetett (volna) meg, hogy ismét férjhez ment. Mivel ilyen körülményt a leve­lében nem említett, nézetünk szerint az özvegyi nyugdíjra való jogigénye 1988 januárjában szűnik meg, mivel nem teljesíti a jogigény további meg­létének egyetlen feltételét sem (ilyen például az, hogy megállapították tel­jes rokkantságát, hogy olyan gyer­mekről gondoskodik, akiknek árva­járadékra van igénye, hogy két gyer­meket felnevelt és betöltötte 45. életévét, hogy legalább három gyer­mekről gondoskodik, vagy hogy be­töltötte 50. életévét, stb.). A levelében azt írja, hogy 1988 áprilisában tölti be 45. életévét. A korábbi jogigény megszűnésétől számított két éven belül tehát teljesí­ti az özvegyi nyugdíj további folyósí­tásának egyik feltételét (két gyermek felnevelése és a 45. életév betölté­se). Ezért a Társadalombiztosítási Törvény 37. § (3) bekezdése értel­mében ismét jogigénye keletkezik az özvegyi nyugdíjra - persze csak ha nem ment időközben férjhez. (m-n.) ÚJ szíj 6 1988. I. 4. A prešovi Dukla Nyomdaban 43 féle fali-, asztali és zsebnaptárt nyomtattak az 1988-as évre, csaknem 4,5 millió példányban. A felvéte­len Emília Štupáková példás dolgozó a Kolbus tipusú nyomdagépet kezeli. Štefan Bartko felvétele

Next

/
Thumbnails
Contents