Új Szó, 1988. január (41. évfolyam, 1-24. szám)
1988-01-19 / 14. szám, kedd
Arjai, egyesüljetek; A Plzeňi Škoda Müvek dolgozóit igényes feladatok várják az idén. A legfontosabbak egyike a mohi (Mochovce) atomerőmű második blokkjának turbinákkal és generátorokkal való ellátása. Exportvállalásaik keretében Kínába, Törökországba és NDK-ba szállítanak erőművi, a Szovjetunióba pedig kohóipari berendezéseket. Felvételünk a Škoda Művek energetikai gépgyárában készült. (Jiŕí Vlach felvétele - ČTK) A politikai haladás nyomán javulást a nemzetközi gazdasági kapcsolatokban is Eduard Sevardnadze bonni tárgyalásai SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJA KOZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA A tudományos kutatás nélkülözhetetlen feltételei A társadalom fejlődése még soha nem függött annyira a tudománytól, a tudományos kutatás eredményeitől, mint napjainkban. A jelenlegi tudomány azonban nem az egymástól elkülönülten dolgozó kutatók ügye, hanem rendszerint csoportmunkát, kollektív hozzáállást követel. Emellett az élő és az élettelen természetet kutató, s a műszaki fejlődést elősegítő tudományágak a sokszorosan megismételt kísérletezést is szükségessé teszik, hogy feltárhassák a vizsgált jelenségek törvényszerűségeit. Ez állandóan növeli a követelményeket a tudományos tevékenység műszaki és technológiai ellátottságával szemben. A laboratóriumokat korszerű tudományos műszerekkel kell ellátni. Számos országban már ma is kifizetődő ágazattá vált az ún. tudományipari termelés, vagyis a kutatási munkákhoz szükséges műszerek és különleges anyagok gyártása. Az ilyen műszerek és alapanyagok hiánya a mi tudományoskutatási alapunkban is jelentkezett, főleg az alapkutatások területén, s ezért a szövetségi kormány 1984 februárjában behatóan foglalkozott ezzel a problémával, s határozatot fogadott el a tudományos kutatás műszaki ellátottságának javítására. A határozat feladatul adta a tudományos kutatás számára gyártott műszerek és berendezések műszaki paramétereinek növelését, valamint az ilyen irányű kapacitások kibővítését mind az iparban, mind pedig a tudományoskutatási alapban. Nem kétséges, hogy ez anyag- és energiaigényes feladatot jelent, de emellett lehetővé teszi munkásaink és technikusaink hagyományos szakképzettségének érvényesítését is. Természetesen nem várhatjuk el, hogy a határozat elfogadása óta eltelt alig négy év alatt olyan gyökeres változások történjenek, hogy köztársaságunk függetlenné váljon a csúcsszínvonalú műszerek és automatizációs berendezések behozatalától. Az előirányzott feladatok teljesítését azonban szigorúan meg kell követelni. • Az 1986-os évben a kormányhatározat feladatait mennyiségi szempontból sikerült ugyan teljesíteni, de nem a feltételezett választékban. Eredményes volt például a vegyi elemzésekhez használt nukleáris színképelemző és egyéb berendezések gyártása, ugyanakkor az elektronikus optikai berendezések fejlesztése és gyártása terén jelentős a lemaradás. A helyzet javulására a jelek szerint a tervidőszak hátralevő éveiben sincs kilátás. A fő probléma abból következik, hogy hiányzik a komplex hozzáállás a kormányhatározat teljesítéséhez, amely nemcsak a tudományos műszereket és kísérleti berendezéseket gyártók ügye a gépipari, a kohászati és az elektrotechnikai szakágazatokban, valamint a tudományos akadémiák munkahelyein. Ez a speciális termelési irányzat többek között a progresszív mikroelektronikai és elektronikai tartozékok beszerzésétől, valamint az egyes alkatrészek precíz megmunkálásától is függ, amihez korszerű szerszámgépekre van szükség. Ezekből azonban hiány mutatkozik. A fejlesztési műhelyek, valamint az adott célra kialakított munkahelyek ez irányú igényléseinek csaknem háromnegyed részét nem igazolták vissza az illetékes szerszámgépgyártó vállalatok. Egyes esetekben még ennél is több hiányzik az előirányzott feladatok teljesítéséhez szükséges gépekből. Világos, hogy amennyiben csak intézkedéseket fogadunk el, vagyis csak a fogyatékosságokat és a hiányosságokat, valamint a lehetséges megoldások módozatait állapítjuk meg, nem jutunk előbbre, s ez nemcsak a tudományos műszerek és kísérleti berendezések gyártására vonatkozik. A tudományos műszerek iparának színvonala azonban nemcsak nálunk alacsony, hanem a többi KGST-országban sem bontakozott még ki. A szocialista országok a tudományos műszerek és kísérleti berendezések világválasztékának csak mintegy tíz százalékát gyártják. Ezért az is természetes, hogy e műszerek és berendezések fejlesztése és gyártása a KGST-országok tudományos-műszaki haladásának 2000-ig előirányzott komplex programjában is szerepel. Elsősorban az első és a második kiemelt irányzatban, vagyis a népgazdaság elektronizálásának és a komplex automatizálásnak a programjában. A komplex programból kiinduló együttműködés keretében kutatási-fejlesztési munkahelyeink és a termeléssel foglalkozó vállalatok éppen azokon a területeken végezhetnek eredményes munkát, ahol már eddig is jó eredményeket értek el. A jelenlegi követelmények azonban sokkal nagyobbak, s megfelelnek a szocialista országok közös céljainak. Az elmúlt év októberében a Csehszlovák Tudományos Akadémia elnöksége megvitatta az akadémiai munkahelyek realizációs kapacitásainak 2000-ig előirányzott fejlesztési tervét, valamint az 1990-ig tervezett feladatok eddigi teljesítését. A jelenlegi ötéves tervidőszakban az akadémiai munkahelyek realizációs kapacitásait 50 százalékkal kell növelni. Ezzel összefüggésben az itt foglalkoztatott dolgozók létszáma 510 személlyel növekszik, s 2000-ig további 1300 dolgozó alkalmazásával számolnak. Jelenleg az akadémiai munkahelyek döntő többségén műszerek és automatizációs berendezések gyártásával foglalkoznak. Az említett növekedés, melynek keretében kibővülnek a Csehszlovák Tudományos Akadémia fejlesztési műhelyei, s kiépül az Interkosmos szakosított fejlesztési laboratóriuma az űrberendezések gyártására és vizsgálatára, további igényeket támaszt az anyagi ellátással, főleg az építőipari, gép- és műszeripari teljesítményekkel szemben. Amennyiben a népgazdaság egyes ágazatainak szükségük van a tudomány segítségére, amely nélkül további fejlődésüket ma már el sem lehet képzelni, úgy azt is meg kell tőlük követelni, hogy maguk is hozzájáruljanak a tudomány fejlesztéséhez, a tudományos tevékenység színvonalának emeléséhez. • • Rudé právo (ČSTK) - Eduard Sevardnadze szovjet külügyminiszter, aki vasárnap óta hivatalos látogatáson Bonnban tartózkodik, tegnap megbeszélést folytatott vendéglátójával, Hans-Dietrich Genscherrel. A két külügyminiszter délelőtti tárgyalásainak napirendjén a szovjet-nyugatnémet kapcsolatok szerepeltek. Mindkét fél hangsúlyozta a rendszeres kontaktusok jelentőséget, s reményét fejezte ki, hogy a politikai párbeszéd a két ország között tovább mélyül. Eduard Sevardnadze rámutatott, hogy a Szovjetunió és az NSZK kapcsolataitól nagymértékben függ az európai légkör, az összeurópai folyamat fejlődése. Genscher azt emelte ki, hogy az NSZK kormánya elvi jelentőséget tulajdonít a Szovjetunióval fenntartott viszonynak. A gazdasági, tudományos-műszaki és kereskedelmi kérdések megvitatása során a két fél az együttműködés új formáinak a keresése és bevezetése mellett foglalt állást, hangsúlyozva elsősorban az ipari kooperáció és a közös vállalatok létrehozásának jelentőségét. A szovjet fél felhívta rá a figyelmet, hogy a gazdasági kapcsolatok további fejlődését különböző akadályok, pl. tilalmi listák gátolják. Fel kell számolni az embargó jellegű intézkedéseket és gyakorlati tettekkel kell valóra váltani a nyugatnémet vezetők nyilatkozatait, miszerint Európa gazdasági és technológiai megosztottsága nem felel meg a kontinens egyetlen állama érdekeinek sem. Eduard Sevardnadze hivatalos szovjetunióbeli látogatásra hívta meg Genschert. A két tárgyalóküldöttség munkacsoportokat hozott létre a kétoldalú kapcsolatokkal, a biztonsági és leszerelési kérdé■% » ■ ■ a n Bovulo csehszlovák-szovjet kapcsolatok (ČSTK) - Nyikolaj Konarjev, a Szovjetunió vasúti közlekedési minisztere tegnap Prágában Vladimír Blažek közlekedési miniszterrel a csehszlovák-szovjet külkereskedelmi áruszállítás megszervezésével kapcsolatos együttműködésről és a tranzit vasúti közlekedés helyzetéről tárgyalt. Egyúttal tájékoztatták egymást a két ország közlekedésének átalakításáról. sekkel és a jogi és humanitárius ügyekkel összefüggő problémák megvitatására. Sevardnadze Bonnban tegnap találkozott Richard von Weizsäcker- rel, az NSZK szövetségi elnökével. A megbeszélésen a szovjet-amerikai rakétaszerződést a pozitív változások kezdeteként értékelték. A szovjet külügyminiszter reményét fejezte ki, hogy az NSZK aktív közreműködésével más területeken is sikerül eredményeket felmutatni. Sevardnadze úgyszintén találkozott a nyugatnémet vállalkozói körök képviselőivel, akikkel a szovjet-nyugatnémet gazdasági együttműködésről folytatott véleménycserét. Elöljáróban hangsúlyozta, a Szovjetunió továbbra is a különböző társadalmi rendszerű államokkal folytatott békés együttműködésre fog törekedni. Rámutatott, a nemzetközi színtéren tapasztalható politikai haladás nyomán javulásnak kell bekövetkeznie a nemzetközi gazdasági szférában is. A vállalkozói körök jelentős mértékben hozzájárulhatnak a bizalom erősítéséhez és a nemzetközi helyzet normalizálásához. (Folytatás a 2. oldalon) KEDD 1988. január 19. XLI. évfolyam 14. szám Ára 50 fillér A társadalomtudományi front feladatairól (ČSTK) - Aktívaértekezletet tartottak tegnap Prágában a CSKP KB Politikai Főiskolájának tanárai, más dolgozói és hallgatói a főiskolára a következő időszakban háruló feladatokról. A tanácskozáson a CSKP KB 7. ülésének határozatairól és a társadalomtudományi front időszerű feladatairól Josef Havlín, a CSKP KB titkára beszélt. Egyebek között kiemelte: A főiskolának céltudatosan, igényesen és alkotó módon kell viszonyulnia a társadalmi folyamatokkal, a szocializmus tökéletesítésével és a gyorsítás stratégiai irányvonalának megvalósításával közvetlen kapcsolatban levő kérdések és problémák elméleti megoldásához. Korunk a főiskola tanáraitól és hallgatóitól megköveteli tevékenységük lényeges javítását, a merészebb és gyorsabb előrehaladást, aktív és elkötelezett hozzájárulást a párt által a CSKP XVII. kongresszusa határozatainak végrehajtására tett erőfeszítésekhez. Mindenekelőtt növelni kell e főiskola részvételét a káderképzés javításában, az olyan politikai tisztségviselők új nemzedékének nevelésében, akik képesek lesznek hatékonyan megvalósítani a párt politikáját a 90-es években a társadalmi fejlődés új feltételei között. Ladislav Novotný, a CSKP KB Politikai Főiskolájának rektora rámutatott arra a jelentős szerepre, amelyet a főiskola a pártkáderek képzése terén tölt be a következő évek feladatai kapcsán. Ülésezett a szlovák kormány (ČSTK) - A szlovák kormány tegnapi ülésén jelentést vitatott meg a szlovákiai gazdaság fejlődésének és az állami terv teljesítésének múlt évi előzetes eredményeiről. Utasította a minisztereket, a kerületi nemzeti bizottságok elnökeit és Bratislava főpolgármesterét, hogy a megszabott határidőn belül elemezzék az elmúlt két év tervfeladatainak teljesítését, ennek alapján bírálják el a vállalatok és más szervezetek 1988. évi gazdasági terveit, s tegyenek konkrét intézkedéseket a 8. ötéves terv céljainak elérésére. (Folytatás a 2. oldalon) A szorgalmas munka tükre Drömteli zárszámadásra készülnek a Losonci (Lučenec) járás földművesei • Már kétszer fizettek nyereség részesedési elő leget a tavalyi gazdálkodás terven felüli hasznából (Tudósítónktól) Az ipolygalsai (Holiša) Május 1. Egységes Földműves-szövetkezet dolgozói már hagyománynak tekintik, hogy a zárszámadó taggyűlésen rendszeresen jó, sőt kiváló termelési eredményeket felsoroló beszámolót terjeszt elő jóváhagyásra a vezetőség. így lesz ez a tavalyi gazdálkodás hamarosan sorra kerülő mérlegelésekor is.- A növénytermesztésben, az ál- latenyésztésben és a melléküzemági termelésben egyaránt túlteljesítettük az 1987-es terv legtöbb mutatóját - tájékoztatott a háromszáz dolgozót foglalkoztató efsz újabb sikeres esztendejéről az elnök, Nyeste Kálmán. - Gabonából például 5,55 tonnás hektárhozamunk volt, ami a Losonci járás múlt évi második legjobb termése. Ennél nagyobb lett a kukorica hozama, morzsolt és szárított állapotban 6,4 tonna a hektáronkénti eredmény. A cukorrépánk ugyan megsínylette a szárazságot, de még így is a járás egyik legjobb termését tudhattuk a magunkénak. Átlagosan 32,9 tonnát takarítottunk be egy hektárról, az öntözött táblarészek hozama pedig elérte az 50 tonnát. A növénytermesztési ágazat és a gépesítési részleg dolgozói tavaly megint kiemelt jelentőségű feladatnak tekintették a szálas takarmányok magas terméshozamának elérését. A növénykultúrák ápolásán kívül főleg a kaszálások, begyűjtések késedelem nélküli elvégzésére, majd az első osztályú takarmányminőség szakszerű tárolással való megőrzésére fordítottak sok figyelmet és munkát. Ennek köszönhetően az idei télen megint nemcsak hogy előírt mennyiségű és kiváló tápértékú szálastermény, siló, sze- názs áll az állattenyésztők rendelkezésére, hanem eladásra is jut a bőséges készletből.- A hosszú ideje becsülettel végzett gondozói munka és a kiadós (Folytatás a 2. oldalon)
