Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1987. július-december (20. évfolyam, 26-51. szám)

1987-07-31 / 30. szám

Takarékosság a méhészetben

Használjunk természetes füstölőanyagokat

A tapasztalt méhészek jól tudják, hogy nem elég, ha jó füstölővel rendelkeznek, abba olyan anyag is kell, ami hosszan, egyenletesen ég, elegendő füstöt ad, de nem bűzlik, fujtatáskor nem szórja a szikrát, nem lobban el percek alatt, jól tartja a parazsat, és könnyen meggyújtható. Az is követelmény, hogy olcsón, könnyen beszerezhető, kényelmesen tárolható legyen.

Kissé sok ez az igény, de' mit lehet tenni, ha a zavartalan munkához nélkülözhetetlen a megbízható füstölőanyag? Éppen ezért az idős méhészek még napjainkban is gyüjlyómenti füzesekben, nyárfásokban az élelmes méhész könnyen talál pusztulásnak indult fát, amelynek a közepe sárgásbarna, pudvásodó. Az ilyen fa kérgét lehántjuk, a kéreg alatt 1-2 cm vastag csontkemény faköpenyt találunk, ezt áttörjük és fejszével lefejtjük, hogy elérjük a fa belsejében a pudvát. Egyszerre ökölnyi darabokat érdemes kivájni, a nagyobbak ugyanis nehezebben, egyenetlenül száradnak, de kiszedésük is nehezebb. Attól ne riadjunk vissza, ha csupa víz az egész korhadó belső, hiszen tavaszig, nyárig biztosan kiszárad. A pudvát levegős

• A méhészek mindennapi munkájában nélkülözhetetlen a megbízható füstölő, melynek üzemeltetése természetes füstölőanyagok használata esetén a leggazdaságosabb Kádek Gábor felvétele

tögetnek vízibuzogányt. Zöld korában letépik, megszárítják, és úgy tárolják egész évben, hogy nem bomlik meg a pihés, tömör maghalmaz. Alkalmasint meggyújtják a hegyét, néhány fuvás - és tartós parazsat kapnak. Ősi kasok, nagyapáiktól örökölt köpük, néhány kaptár kezeléséhez ez is elegendő füstforrás. A kezelés kezdetén, néha közben is ráfújnak felülről lefelé, és szép füstcsóva irányul a nyugtalankodó méhek felé.

Ugyancsak erdót-mezöt járó, idősebb méhészek raknak a fazekak parazsára gombát - pöff eteget. Füstjétől kissé kába lesz a méh, zavartalanul lehet kezelni. Azt mondják, hogy a kutatás, a rablás is ritkábban fordul elő, ha kezeléskor némi pöffe- teg kerül a parázsra.

A harmadik, napjainkban ugyancsak mellőzött füstölőanyag a tapló. Csendes tanyák, fásított utak eperfáiról, diófáiról gyűjthetik be a méhészek. Kifőzik, szárítják, kemény doronggal, balta fokával tömörítik, miután olyan anyag válik belőle, amit egyetlen szál gyufával is meg lehet gyújtani, a parazsat meg úgy tartja, mint semmi más. A méhész ráfúj, s ha füstölőjének nincs is fújtatója, a parázs felizzik. Ha erre rávet egy marék szénát vagy egyéb jól égő anyagot, tömörebb füstöt nyer, mert a tapló magában gyengén füstöl, inkább parázslik.

Az említett három füstölőanyag csak a kisebb méhészetekben elégíti ki az igényeket. A gyorsabb ütemű, nagyobb kezeléshez megfelel a korhadt, pudvás fa. Árterületeken, főhelyen teregessük szét. Ne napfényre, mert a nedves darabok felszíne gyorsan megszárad, megrepedezik, sok lesz a kellemetlen törmelék, a por, az anyag belseje pedig annyira megkeményedik, hogy nehéz szétdarabolni.

Erdős, hegyes vidékek füstölőanyaga a kesernyés illatú, szárított moha. Szorosan kell a füstölőbe töm- ködni, s csak nagyobb huzattal tartja jól a tüzet. A száraz falevél is hatásos füstölőszer, ha jó parázs van alatta. Virágos mezők, sík legelők méhészeteiben gyakran alkalmaznak szénát a füstöléshez. Ennek is kell a jó parázs, amitől a szénacsóvának tömör, fehéres füstje lesz. Hátránya, hogy sok a pernyéje, gyakran kell üríteni a füstölőt.

Hasonlóan jó szolgálatot tesz a napraforgó feje és szára is. A kukoricacsutka még jobb füstforrás. Jó parazsú, édeskés illatú füstölő- anyag, de tároláskor vigyázni kell, mert az egerek is szeretik fészekanyagnak. A dohány szára, sarjúle- vele és virágzata kellően darabolva, szárítva kitűnő anyag füstölőnkbe, de érzékenyebb torkú, gyengébb szemű és szívű méhészeknek nem való, mert a füstje csípős, köhögtet, és egyébként sem egészséges. A tekercsbe gyúrt, kötözött rongy régóta ismert füstforrás, de kellemetlen szaga napokig érződik a méhész ruháján, haján.

Általános elvként tartsuk szem előtt, hogy csak olyan anyagot égessünk a füstölőnkben, ami nem tűzveszélyes, nincs utóhatása, nem szennyező és nem árt sem nekünk, sem a méheknek. F. N.

Illllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllll

A rozmaring (rozmarín - Rosmarinus officinalis) az ajakosvirágzatú- ak családjába tartozó, délszaki évelő növény. Az ágas, illatos cserje régóta kedvelt kerti és cserepes dísznövény, de gyógyhatásáról a kertbarátok vajmi keveset tudnak.

A növény dugványokról szaporítható, a laza, sok humuszt tartalmazó talajban fejlődik igazán szépen. A nyáron szabadban tartott növényeket nálunk fagymentes helyen kell teleltetni.

Gyógyászati célokra a növény 1-2 százaléknyi illóolajat, cseranyagot, savanyú szaponint, fitonci- dot stb. tartalmazó leveleit vagy zsenge leveles hajtásait gyűjtik. Papíron vékony rétegben elterítve, természetes úton, vagy legfeljebb 35 C-fokos hőmérsékleten mesterségesen szárítják. Hatóanyagai javítják az étvágyat, az idegműködést és a vérkeringést, s enyhítik a reumatikus fájdalmakat.

Az elmondottakból következik, hogy a kedvenc dísznövényünk leveleiből készült drog mindenekelőtt tea formájában hasznosítható. Gyo- morbántalmak esetén görcsoldó,

A ROZMARINGRÓL

epemúködést szabályozó, az epeváladék kiömlését elősegítő hatása érvényesül. Étvágyjavitónak is jó, de még jobb hatást lehet elérni, ha a teakeverékbe más, ugyancsak étvágygerjesztő hatású gyógynövényeket is teszünk. Az izületi reuma és az izomfájdalmak enyhítésére kenőcs vagy szeszes kivonat formájában célszerű használni bedörzsö- lésre. A gyógyszeripar a rozmaringból kivont illóolajat köhögés elleni szirupok gyártásánál is felhasználja.

A népgyógyászat az említetteken kívül a nők havi tisztulása idején nyugtatóként és fájdalomcsillapítónak, továbbá idegerösítö, a fejfájást enyhítő, a kimerültséget megszüntető szerként is javallja a rozmaringból készült teát.

Teája egy kiskanálnyi drogból és egy csésze vízből forrázással készül. Naponta csak két alkalommal fogyasztható, mert nagyobb adagban emésztési zavarokat okoz, vagy izgatja a vesét, sót mérgező hatású is lehet. Kismamáknak sem a rozmaring teáját, sem pedig a növényből nyert illóolaj használatát nem javasolják. Dr. Nagy Géza

A BORHIÁNY GYÓGYÍTÁSA

Akik már néhány éve kertészkednek, bizonyára találkoztak olyan répával, amelynek a közepe barna vagy olyan gyökérrel, zellerrel, amelynek külső rétege erősen repedezett. Láttak már üveges, kérges retekgumót és árnyékolás ellenére is megbámult karfiolrózsákat. Kevesen tudják, hogy az említett elváltozásokat egy igen fontos tápanyagnak, a bornak a hiánya váltja ki. Ezek a gyökértermések rosszul tárolhatók, másodlagosan fertőző gombák gyakran ellepik a repedéseket, a karfiol is sokat veszít azáltal értékéből, hogy barnáslilává válik.

A bórt ugyan nagyon kis mennyiségben igénylik a növények, de jelentősége annál nagyobb, mert a felsorolt tüneteken túl előidézheti a kelbimbó rossz záródását, a paradicsom, a paprika, az uborka virágainak erős elrúgását, a levélzöldségek - a saláta, a spenót - megbarnulását is.

A hiány kétféle lehet. Vagy abszolút hiány van a talajban, és nincs a növénynek mit felvenni, vagy ún. relatív hiány áll elő; ekkor van ugyan a földben bőségesen bőr, de a növény azt nem tudja hasznosítani. Az első esetben egyértelműen pótolni kell trágyázással a hiányzó tápanyagot, amire alkalmasak a szerves trágyák és a mikroelemekkel kiegészített kombinált vagy összetett trágyák. Ha azonban a növény tápanyagfelvétele gátolt - pl. túl lúgos a talaj, és ez gyakori eset -, akkor előbb a felvételt gátló tényezőt szüntessük meg.

Ha gyors hatást kívánunk elérni, akkor bóraxos permetezést alkalmazzunk 0,2 %-os töménységben. Ezt többször is - 4-5 alkalommal - ismételjük meg a tenyészidő folyamán. A kezelés abban az esetben is hatásos lehet, ha valami meggátolja a bornak a növénybe való jutását. Az igazi megoldás mégis a laboratóriumok szakvéleményének a kikérése, hiszen a zavaró körülmények megszüntetésének a módja talajonként változik. K. M.

Hiányt pótol a Mäsomix

A statisztika arról árulkodik, hogy az egy fóré jutó átlagos évi húsfogyasztás (hozzávetőlegesen 80 kg) tekintetében a világ legfejlettebb országai közé tartozunk. Igaz, ebben az adatban az a húsmennyiség is benne foglaltatik, amelyet nem mi, hanem húsevő kedvenceink, mindenekelőtt a városi kutyák és macskák fogyasztanak el. A városi kutyabarátok és macskatenyésztók a megmondhatói, milyen nehéz - olykor egyszerűen lehetetlen! - kevésbé értékes húst vagy belsőséget szerezni.

Éppen ezért dicséretet érdemlő, hogy az emberi fogyasztásra alkalmatlan kényszervágott, illetve az elhullott állatok feldolgozásával foglalkozó szenei (Senec) vállalat az innovációs program keretében vállalkozott a társadalminak mondható probléma megoldására. Kezdeményezésük eredményeként megszületett a húsevő állatok részére kifejlesztett Mäsomix speciális i húskeverék, melyet Poradiban máris gyártanak. Legnagyobb átvevőjük egyelőre a Prémesállattenyésztési Kooperációs Társulás, de a szenciek már a közeljövőben szeretnék kielégíteni a Szlovákiai Állattenyésztők Szövetsége és a Szlovákiai Vadászszövetség tagjainak, az SZSZK Belügyminisztériumának, az SZSZK Igazságügyminisztériumának, a Honvédelmi Szövetségnek, az állatkerteknek, valamint a háztáji eb- és macska- tenyésztőknek az igényeit is. Az új terméket az idei nyitrai (Nitra) országos mezőgazdasági kiállításon is bemutatják, és a Mezőgazdasági Ter- ményfelvásártó és Ellátó Vállalat termelési-gazdasági egység az Aranysarló díjért folyó vetélkedőbe is benevezett ezzel a termékkel. (pzn)

Keresztrejtvény

VÍZSZINTES: 1. Régi magyar nemesi tánc. 7. Az USA tagállama. 13. ,,A“ rekesz. 15. A nigériai Benini öböl vidékének lakossága. 16. Irídium. 17. Irány. 19. Rejtvényünkben Pavol Koys: Búzamező című verséből idézünk; az idézet első sora. 22. A kobak közepe. 24. Indium. 25. Rubidium, asztácium. 26. Folyó a Szovjetunióban. 28. Maya romváros Guatemalában. 30. Gyógyszer - szlovákul. 31. Senki'*1 latinul. 32. Elektromosság. 33. Csehszlovák labdarúgó volt. 34. A túlsó... 35. Belga légiforgalmi társaság. 37. Jegyzék. 38. Kettős betű. 39. Zománcban van! 40. A hélium és a jód jele. 41. É. Y. 42. Szilánk. 44. Nyomozz! 47. Használati tárgy. 48. Balkezes. 49. Ilyen a kidolgozott kéz. 52. Vízimadár. 53... Crkva, város a Vajdaságban. 54. Brazíliai regényíró. 55. Angol sarkkutató. 56. A telefon feltalálója. 57. Kemencében van! 58. Szabadsághős. 62. Nemzeti bizottság. 63. Tova. 65: Gyulladás. 66. A magányt kedvelő személy. 68. Tétován mélázó. 69. Befed.

FÜGGŐLEGES: 1. Főúri palotában szolgálatot teljesítő. 2. Lantán. 3. Szovjet folyam. 4. Barna bőrű nép. 5. Úgy legyen. 6. Hangtalan sereg! 8. Letesz. 9. Tény. 10. Magyar színésznő. 11. Személyes névmás. 12. Az USA tagállama. 14. Kontinens. 18. Fű. 20. Utónév. 23. Az idézet második sora. 27. Rovar, névelővel. 29. Mutató névmás. 30. Cserje. 31. N. O. Á. 33. Város az NDK-ban.

34. Köszönés. 36. Közkatona. 37...- suta. 38. Bálterem. 40. Kisebb kohó. 42. Indító személy. 43. Kevert lak! 44. írónő az USA-ban. 45. Kötőszó. 46. Borsfű. 48. Szárazföldi talapzat.

50. Fogoly. 51. Angol államférfi. 53. Amerikai zoológus. 54. Svájci festő. 56. Kenyér - németül. 57. Idea. 59.

A késnek is van. 60. Ébred. 61. Kálium, tantál. 64. Nedv. 67. Teke közepe.

A július 17-én közölt keresztrejtvény helyes megfejtése:

A búzát vágja sok szilaj legény - marokszedö leány halad nyomukba.

Könyvjutalomban részesülnek: Csóka Éva, Bratislava, Urban Kelemen, Menyhe (Podhorany), Zachár Mária, Királyhelmec (Krárovsky Chlmec), Szegi Csaba, Bátorkeszi (Vojnice), Peszeky Katalin, Nagypeszek (Verky Pesek).