Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1987. július-december (20. évfolyam, 26-51. szám)
1987-12-24 / 51. szám
TUDOMÁNY HnHinHH:::iHn=HnHnHHHn=n!Hi!!Hn=HHn=UHÉ=HiiniHnnfíí*“‘'TTin: TECHNIKA A japán esti lap. a Jomiuri Sim- bunfoto riporterei az 1984-es olimpiai játékokra Los Angelesbe egy hatékony ..fegyvert" hoztak. A Canon D 413-as. változtatható fókuszé objektívvei minden mozdulatra „tüzelt“ a sportpályákon és a csarnokban, ugyanúgy, mint más fényképezőgépek, csak éppen film nem volt a belsejében. Mágneses lemezre fényképezett és a felvételeket rögtön az esemény után telefon- vonal segítségével közvetítette Japánba, a lap szerkesztőségébe. Nem szokás ugyan azoknak a fényképezőgépeknek a prototípusait az újságírók kezébe adni. amelyektől a gyárók a sorozatgyártás beindítása után gyökeres változást várnak a világ fotoeszköz-piacán, de ebben az esetben kivételt tettek, mivel éppen az újságíróknak van szükségük jelenleg ilyen gépekre. A másik ok az, hogy ez a változat még nem érett meg arra, hogy fenekestül felforgassa azt a piacot, amelyen 1,7 milliárd filmtekercset és 40 millió fényképezőgépet adnak és vesznek évente. Az új típus elterjedése ugyanis azt eredményezné, hogy ezt a filmtekercsmennyiséget nem is kellene legyártani és az emberek tulajdonában levő több százmillió fényképezőgépet fokozatosan teljesen más típusra kellene kicserélni. Ez viszont nem megy egyik napról a másikra, noha az előrejelzések szerint 2000-ben már a piac kétharmadát hódítja majd meg az új módszer. EDDIG CSAK AZ EZÜST Amióta a fényképezés fényképezés, a használt fényérzékeny rétegek előállításában az ezüst, illetve annak sói uralkodnak. Alkalmazásuk lehetőségére már 1727-ben rájött Johann Schultze német orvos. Semmi többet nem bizonyít ugyan mint azt, hogy az ezüstnitrát érzékeny a fényre, mert annak hatására elsötétedik, de ezzel már megalapozta a későbbi háromlábú dobozok sikerét, amelyekből „kirepült a kismadár". Fokozatosan finomodott a gépek mechanikája, belekerültek a kamerákba az első elektronikus áramkörök, javult a fotoemulziók érzékenysége, de az elv állandóan ugyanaz maradt. A főszereplő továbbra is az ezüst volt. 1981-ben jött azonban a Mavica, s vele a meglepetés, amely persze bizalmatlanságot és kétségeket is kiváltott a lelkesedés mellett. A fotoeszközök és anyagok gyanakvóbb gyártói nyugtalanok lettek a jövőt illetően, pedig akkor még tulajdonképpen nem volt miért. A japán Sony cég első mágneses rögzítésű fényképezőgépének premierje nem nagyon sikerült. Pedig a megoldás forradalmian újszerű volt. A képet nem érzékeny filmrétegre exponálták, hanem egy speciális mikroelektronikai áramkörre. A Mavica esetében ez a mikroáramkör egy négyzetcentiméteren azonban „csak“ 200 ezer érzékelőelemet tartalmazott. A megvilágítás elektromos jellé alakult át, amelyet mágneses memória jegyzett fel, pontosabban egy rugalmas lemez, amelyet a számítástechnikában floppy disk- nek neveznek. NEM AZ IGAZI A Canon cég modellje az említett olimpiai játékokon már 400 ezer elemes CCD érzékelőt használt. Ez ugyan már csodálatra méltó teljesítménye a mikroelektronikának, de a nagyon jó minőségű kép elkészítéséhez ez sem elég. Egyetlen filmkocka ugyanis az ezüst sójának 15 millió kristályát tartalmazza, s ahány kristály annyi érzékeny pont. Az elektronikus gép ugyan jobb rajzzal és élességgel dicsekedhet, mint a televízió képernyőjén látható kép, sőt elérheti a telefoto minőségét is. de nem versenyezhet a klasszikus fényképpel. Az elektronikus fényképezés alacsonyabb szintű felbontóképessége kevésbé zavaró a napi aktualitások fényképezésénél, amely felvéteket tömegesen nyomtatnak a rotációs nyomdagépeken, ahol durvább képhálózatot használnak. Ez az oka annak, hogy a Sony. a Mavica rendszert az Asahi Simbun lappal együttműködve fejlesztette ki. A piacon való megjelenéssel a cég eredetileg 1983-ban számolt, de azután megváltoztatta döntését, s így az üzletek pultjain még nem volt premierje ennek a gépnek. Erre már csak a tökéletesített változatnak, a Pro Mavica gépnek van esélye, amely a cég képviselőinek kijelentése szerint „rövid időn belül“ kapható lesz. Az ára - átszámítva - 3400 dollár, tehát ezek alapján a fényképezőgép a professzionális kategóriába tartozna. Annak ellenére, hogy ez a rendszer még nem tökéletes, a mágneses lemez „nagy ajándék“ a fényképezésben. Elég csupán megnyomni a gombot, és máris készen van a további elektromos feldolgozásra alkalmas felvétel. Elmarad a lábor- munka, a nedves folyamatok és a szárítás. Hogy ilyesmi már volt? Igen, csakhogy a Polaroid társaság „instant" fényképéből csak egyetlen, az eredeti példány jött elő a gépből. Nem volt film. amelyről másolatokat készíthettek volna. MÁZSÁS VAGY KILÓS FÉNYKÉPGYÜJTEMÉNY Az exponált mágneses lemezt elég behelyezni a vetítőberendezésbe, amelyet mondjuk a televízióra kapcsolunk, s a kép máris megjeleníthető. Ha a valódi fényképre van szükségünk, ezt elkészíti a speciális kopírozógép. Ezzel nagy mennyiségű, drága fotópapír takarítható meg, hiszen erre csak a jól sikerült felvételek kerülnek A fényképek tárolása még nagyobb vonzerő lehet az amatőrök számára. A 6 cm széles és 50 cm hosszú dombozba helyezett mágneses lemezek 6200 felvételt tárolhatnak. Ugyanilyen mennyiségű klasszikus fénykép - az album fekete sarkaiba rakva több mint 3,5 méternyi helyet foglalna el a polcon és 100 kilót nyomna. Figyelemre méltó az a tény is, hogy néhány cég már megkezdte az ilyen fényképezőgépek gyártását és számos vállalat a feldolgozó berendezések gyártásába is belefogott. Többé-kevésbé komplett berendezéseket kínál a Canon, a Fuji, a Kodak, a Konica, a Nikon, a Sony és mások. Amikor tavaly az év végén megjelent a piacon a Canon RC 701 modell, mint az első sorozatban gyártott elektronikus képrögzítésü fényképezőgép. világossá vált, hogy a rendszer túljutott legnagyobb kezdeti nehézségein, noha tömegtermékké tételéről még szó sem lehet Már csak azért sem, mert maga a gép több mint 20 ezer francia frankba kerül, és ezen a pénzen Franciaországban már egy elég jó autót lehet venni. Milyen az elektronikus fényképezés helyzete jelenleg a piacon? A Canon kivételével minden cég mérlegel. Ezen az a tény sem változtat, hogy már több tucat ilyen gép prototípusa jelent meg. A Nikon például már bemutatta modelljét, de a sorozatgyártástól az utolsó pillanatban visszalépett. Valószínűleg azért, mert érezte, más cégeknél is csökken a hajlandóság a piacon való megjelenésre. A gondosan kidolgozott Nikon Still Video tehát csak a propagandaanyagokban jelenik meg itt-ott, műszaki leírás és adatok nélkül Ugyanilyen óvatos a Konica is. Háromszázezer érzékeny elemmel ellátott CCD processzorral felszerelt, SV-C 40 jelzésű modellje sorozatgyártásra készen áll. de ez minden. A Fuji kilogrammnyi súlyú gépében 380 ezer elemű érzékelőt találunk. Eredeti megoldás a Panasonic gyár Photovision 3100-asa, amely nagyon hasonlít a klasszikus kompakt fényképezőgépekre, súlya csak 580 gramm, de felbontását csak 200 ezer pontos mikroprocesz- szor végzi. SEM ILYEN, SEM OLYAN Szimpatikusnak találják tenat a cégek az új módszert, de kockázatosnak is. Közbenső megoldást választottak a Minolta konstruktőrei, amikor egy hibridkészülékkel rá- éreztek a törvényszerű fejlődésre. Az elektronikus és klasszikus fényképezés ugyanis még sok-sok évig létezik egymás mellett ugyanúgy, mint például az analóg és digitális hanglemez. Egyébként sem lehet elvárni a klasszikus módszeren nevelkedett fotóstól, hogy egyik napról a másikra hátat fordítson a már tökéletesen ismert anyagoknak, valamilyen új ismeretlen módszer kedvéért, mégha az forradalmi újdonság is. A Minolta 7000-es és 9000-es modellje a fényképezőgépek között a „felső tízezret“ képviseli. A beépített számítógép két mikroprocesz- szorral a gép minden funkcióját optimalizálni képes és ezzel teljesen leegyszerűsíti a profi fotós munkáját. Ezenkívül a hátsó zárólap helyére beépíthető egy spéciális adapter, amely CCD érzékelőt, mágneses lemezt és a szükséges irányító elemeket tartalmazza. A Minolta ezzel az ötletével felkészült az elektronikus fényképezésre anélkül, hogy azt a vevőre ráerőltetné. Valószínűleg azonban, hogy egyelőre a két Minolta típust egészen más tulajdonságai miatt vásárolják majd. CSALÁDI FOTÓ SZÁMÍTÓGÉPPEL Néhány tucat prototípus, pár eladott exkluzív darab és Ígéretes jóslatok. Ez minden eddig. A gyártók befektettek, de ebből még semmi sem térült meg. Hogyan tovább? Úgy, hogy az érzékelölapocskákra a jelenlegi elemek többszörösét rakják fel, hogy elérje a klasszikus fénykép felbontási szintjét. Úgy, hogy fejlesztéssel és a sorozatgyártással olcsóbbá teszik a gépeket, hogy azok ára a régi típusokkal összehasonlítható legyen. És még egy előny számításba jöhet a képek kidolgozásánál. A műhold segítségével továbbított felvételek átviteli tapasztalatai azt mutatják, hogy számítógéppel ki lehet javítani a rosszul exponált képet is. Ez azonban speciális programokat, nagy memóriaegységeket igényel - tehát drága. Mindenképpen számolni kell azonban ezzel a lehetőséggel is, nemcsak azért, mert felfrissíthetók a kép színei, javítható a kontraszt, eltávolítható a megvilágítás hibája, hanem azéVt is, mert a képbe bele lehet rakni az adatokat arról, hogy hol, mikor és miről készült. Két japán vállalat már odáig jutott a számítástechnika alkalmazásában, hogy a képet nem mágneses lemezre, hanem RAM típusú memóriába írja be. Ez további lehetőségeket nyit meg az új módszer előtt. Foglalkoznak azzal a megoldással is, hogy a képeket videolemezre fényképezzék rá, mégpedig olyanra, amelyről az szükség esetén letörölhető és helyére új kép másolható. Ennél az a nehézség, hogy a lézeres berendezés. amit használni szükséges, nagyon bonyolult és ma még nem lehet annyira miniatürizálni, hogy beférjen a gépbe. Japánban azonban már dolgoznak ezen a problémán is és a siker valószínűleg csak idő kérdése. (100+1) Fényképezés film nélkül A pajzsmirigy működésének vizsgálata fontos tényező egészségi állapotunk megítélésében, hiszen ez a szerv az általa termelt tiroxin és egyéb hormonok közvetítésével a test anyagcserefolyamatait szabályozza. A szövettani tesztek elvégzése meglehetősen költséges, hosszadalmas — néhány hétig is eltarthat —, ezért ma fokozott az érdeklődés a másodlagos jelek tanulmányozása iránt. Nagy lehetőségeket rejt magában e téren az Achilles-ín reflexének ellemzése. Ez a viszonylag egyszerű és olcsó eljárás a számítástechnika alkalmazásával azonnal értékeli az említett hormonoknak az idegrendszerre és rajta keresztül az izomzatra kifejtett hatását. Már a múlt században ismeretes volt, hogy a pajzsmirigy csökkent működése az Achilles-ín reflexének lelassulását okozza. Ez a jelenség ma az orvosi műszerek segítségével pontos diagnózis forrása. Az ún. achillogramm lejegyzésére a Szlovák Tudományos Akadémia Mérési és Méréstechnikai Intézete új fényelektromos érzékelőt fejlesztett ki, melynek segítségével kiküszöbölhetők a korábbi zavaró elektromos, mágneses és mechanikus hatások Az achillogramm mérésére és értékelésére a Reflexometer M 8082 mikroszámítógépes-rendszer szolgál. A vizsgálat alatt a beteg egy széken térdel, az érzékelő kb. 10 cm távolságban van a talpától. Az inger kiváltása orvosi kalapáccsal történik, a rámért ütés ereje minden esetben egyenlő nagyságú. Hasznavehető értékeket csak úgy kaphatunk, ha a mérést pihent izomzatú páciensen végezzük. Az ideális achillogramm, azaz a kapott görbe, megközelítőleg harang alakú. Diagnosztikai szempontból a grafikon Th intervalluma - az ernyedés felezőpontjának ideje - a mérvadó. Ezt a paramétert hat mérés eredményéből számítják ki, normális értéke 270 ms-tól 360 ms-ig terjed. A rövid Th intervallumból a pajzsmirigy fokozott működésére, cukorbetegségre, az anyagcserefolyamatok túlzott intenzitására lehet következtetni, ezzel szemben az átlagosnál hosszabb Th intervallum csökkent pajzsmi- rigymüködésről, perifériás neurotápiáról, egyes vitaminok hiányáról tanúskodik. Az eltérések nagysága meghatározza a betegség súlyosságát is. Az eredmények értékelésénél figyelembe kell venni a beteg nemét, korát, az általa használt gyógyszereket, mindezekre speciális táblázat szolgál. Az Achilles-ín reflexének mérése és hasznosítása a népesség kb. 5 százalékánál különböző okok miatt nem lehetséges. Ennek a diagnosztikai módszernek fontos előnye, hogy nem igényel testi beavatkozást, fájdalommentes. Alacsony költségek mellett gyorsan értékeli a pajzsmirigy állapotát, értékes időt takarítva meg ezzel az orvosok számára. Ez az eljárás jó példa arra, hogy a korszerű számítógépes eszközök segítségével új, eddig kihasználatlan, értékes eredményekhez vezető kutatási módszerek kerülhetnek előtérbe. MÉSZÁROS GYÖRGY MD AR ÚJ INZULINKÉSZÍTMÉNY A SZOVJETUNIÓBAN A cukorbetegek kezelésére használatos inzulinkészítmé- -nyek többnyire 28 óráig hatnak. A beadást követő első órákban hatásuk azonban gyenge, ezért további injekciókra van szükség. Az utóbbi években olyan inzulinkészítmények létrehozására irányuló kutatásokat folytatnak, amelyek már a beadást követő első órában hatnak. A szovjet orvosok kísérletei során előállított inzulin kémiailag a vörös vértestekhez kötődik. Úgy állítják elő, hogy a kristályos inzulint az ember vörös vérsejtjeihez rögzítik. Hatását nyulakon vizsgálták, amelyeknek a vércukorszintje normális volt, továbbá olyan patkányokon, amelyekben mesterséges eszközökkel cukorbetegséget idéztek elő. Kiderült, hogy az új készítmény a nyulak vércukorszintjét 40 óráig csökkentett szinten tartotta, és a hatás már az első órában jelentkezett. A patkányoknál az új készítmény három napon keresztül tartósan csökkentette a vércukor szintjét. Sikeres klinikai kipróbálás után ez az új inzulinkészítmény nem csupán cukorbetegek kezelésére alkalmas, hanem sebfertőzés, égési sérülés és más betegségek esetén is, amelyeket a szervezet vér- cu korszintjének emelkedése jellemez. A SZUNYÓKÁLÁS JÓ A SZÍVNEK A forró nyári napokon sokan szívesebben lefeküdnének ebéd után kicsit szunyókálni, mint sietni vissza a munkába. Jó okkal - állítják athéni orvosok -, mert ez a magatartás sok esetben megelőzheti a koszorúér-betegséget. A mediterrán országokban kicsiny a koszorúér-betesé- gek gyakorisága. Ez kétségtelenül összefügg a kevés telített zsirt tartalmazó étrenddel, de a görög orvosok véleménye szerint a hagyományos délutáni szieszta is csökkenti a szívroham kockázatát. 97 szívbeteg és 90 ellenőrzött személy adatait elemezve úgy találták, hogy a napi félórás szieszta 30 százalékkal csökkentheti a koszorúérbetegség gyakoriságát. A kutatók óvnak megállapításaik túlértékelésétől, mert a koszorúérbetegségnek más fontos kockázati tényezői is vannak. Eddig senki sem tanulmányozta részletesen a szieszta és a halandóság hosszú távú összefüggéseit, de bizonyos kutatók tudni vélily, hogy az alvás bizonyos vonatkozásai kapcsolatban vannak a keringési rendszer normális vagy rendellenes működésével. Ezek megmagyarázhatják a szieszta jótékony hatását - ha az első megfigyeléseket más kutatók is igazolják. SUGÁRZÓ DÓM Olaszországból származó jelentések szerint a Rómától 13 kilométernyire északra fekvő Orvieto városának dómja 15-ször erősebb radioaktiv sugárzást bocsát ki, mint a normális építési környezet, például a lakások. A XIII.—XIV. században emelt román-gótikus dómot olyan márványból építették, amely a benne levő radioaktív anyagok természetes bomlása révén lényegesen erősebb sugárzást bocsát ki, mint más építőanyagok. A kutatók véleménye szerint a dóm látogatóinak egészségét nem fenyegeti veszély. UTAZÓ FÖLDRÉSZEK Európa és Észak-Amerika évente 2,1 centiméterrel távolodik egymástól, Eurázsia és Ausztrália viszont 4 centiméterrel közeledik egymáshoz - ez a megállapítás amerikai és európai geofizikusok tízévi kutatásainak eredménye. Mesterséges holdakkal és lézersugarakkal igazolták Alfred Wegenernek a század elején kidolgozott kontinensvándorlási elméletét. Wegener szerint a körülbelül 100 kilométer vastag földkéreg kereken 20 lemezből áll, amelyek úsznak a félig folyós alapzaton, és egymástól eltérően mozognak. Ez vezet ahhoz, hogy Ausztrália és Dél-Amerika évente 8 centiméterrel közeledik egymáshoz, az Európa és Dél-Amerika közötti távolság viszont évente két centiméterrel növekszik. Pajzsm irigy tesztelés a sarkon
