Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1987. július-december (20. évfolyam, 26-51. szám)

1987-12-11 / 49. szám

A bulgáriai Sztáré Zagorában, a Beroe technológiai kombi­nátban gyártott robotokat már világ­szerte ismerik. Az évek folyamán a termelési program meglehetősen kibővült, jelenleg már 156 féle robo­tot gyártanak. A fejlesztés és a gyár­tás bővítése szükségessé tette a nemzetközi együttműködés maga­sabb formájának bevezetését, ezért a célokat, amelyek a közös vállalat munkatervében nem szerepelnek Többek között a harmadik piacokon való együttműködés formáival is számolnak. A közös vállalaton belül az elő­irányzott programok megvalósításá­ra ideiglenes konstrukciós kollektí­vákat alakítanak ki. Ezek a kollektí­vák a feladat teljesítése után a soron következő program szükségleteihez viszonyítva alakulnak át. Az együtt­működés első évében száz száza­lékra teljesítették az előirányzott programot, melynek keretében egy új robottípust is kifejlesztettek. Az elmúlt évre az előirányzott feladatok terjedelmét két és félszeresére nö­velték, s az együttműködés az irá­nyítási rendszerek kölcsönös cseré­jére is kiterjedt. Megkérdeztem, hogy milyen problémák mérőitek fel a közös vállalat építése, az együtt­működés elmélyítése során.- Nincs mit tagadni, problémáink is vannak - folytatja Tjurkedzsiev elvtárs. - Ezek azonban nem mű­szaki, hanem inkább gazdasági jel­legűek. Elsősorban az árakat említette Ezekről a kérdésekről a közvetlen kapcsolatokról folytatott bolgár­lasz pozitív volt, s néhány napon belül Sztará Zagorából útnak indítot­ták a szállítmányt. Csak ezután kö­tötték meg a szállítási szerződést, állapodtak meg az árakban, vagyis utólagosan intézték el a szükséges „papírformákat“. Ekkorra a bolgár részegységeket már be is szerelték a szovjet egyesülés gyártmányaiba. A közvetlen kapcsolat ebben az esetben is közvetlennek bizonyult, mert nem vett részt benne semmifé­le közvetítő szervezet. Tjurkedzsiev elvtárs a robottech­nika lelkes híve. Számos találmá­nyát, újítási javaslatát érvényesítet­ték már a Sztará Zagora-i robotok gyártásában. Még az irodájában is van egy rajztábla, hogy alkalmi ötle­teit azonnal rögzíthesse. Többek kö­zött egy különleges technológiai el­járást is kidolgozott a sebesség­szekrények fogaskerekeinek meg­munkálására. Az általa bevezetett hökezeléses eljárással olyan kiváló minőségű és nagy élettartamú alkat­részeket képesek gyártani, amelyek a legkiválóbb brit termékek paramé­tereit is felülmúlják. A Beroe kombinátban főleg a ro­bottechnikai elemek és tartozékok magas műszaki színvonalú gyártá­sát fejlesztik. A kombináthoz tartozó kazanlaki üzemben csúcsszínvona­lú hidraulikus elemeket gyártanak. Nagy érdeklődést tanúsítanak a csehszlovákiai robottechnikai ku­tatás és fejlesztés iránt. A szer­számgépek témakörével foglalkozó állandó munkacsoport 24. ülése al­kalmából hosszú távú együttműkö­dési megállapodás aláírására került sor a presovi Vukov és a Sztará Zagora-i Beroe kombinát között. A bolgár elvtársak szeretnék az Közvetlen kapcsolatok a robottechnikában A Beroe- Kraszn ij proletarij tudományos-termelési társulásban szélesebb alapokra akarják helyezni a nemzetközi együttműködést A jelenlegi ötéves tervidőszakban a Szovjetunióban megkülönböztetett figyelmet fordítanak a gépipar műszak: fejlesztésére, főleg a már kiépített termelési részlegek korszerűsítésére, a gyártási folyamatok automatizálására. A felvételen a Moszkvai Köszörügépgyár korszerű szerelőcsarnoka látható. (A ÖSTK felvétele) a moszkvai Krásznij proletarij válla­lattal közös bolgár-szovjet nemzet­közi tudományos-termelési társulást hoztak létre. Az erre vonatkozó megállapodást 1985 októberében ír­ták alá, s az egyik elektronikus ve­zérlőrendszereket gyártó bolgár vál­lalat is betársult. Az alapító oklevél értelmében to­vábbra is megmarad az együttmű­ködő felek különálló tulajdonának az elve. A megállapodásban meghatá­rozták a bolgár és a szovjet fél részvételi arányát az alaptőke létre­hozásában, az egyes országok nemzeti valutájában, valamint kon­vertibilis valutában Mivel az együtt­működés politikai oldalát is fontos­nak tartják, ezért a párt-, a szakszer­vezeti és az ifjúsági szervezetek is kölcsönös megállapodást kötöttek. A társulás az elmúlt év februárja óta közös vállalatként működik. Az az­óta szerzett tapasztalatokról Vaszil Tjurkedzsiev mérnökkel, a közös vállalat vezérigazgatójának helyet­tesével, a Beroe kombinát vezér- igazgatójával beszélgettünk.- Elsősorban azt szeretném hangsúlyozni - mondja Vaszil Tjur­kedzsiev -, hogy a robot képessé­geit gyakran túlbecsülik, illetve ter­melőeszközként betöltött szerepét helytelenül értelmezik. Ahhoz ugyanis, hogy a robot hatékonyan és gazdaságosan működjön, meg­felelő robottechnikai komplexumo­kat kell kialakítani, amit éppen a szovjet Krásznij proletarij vállalat­tal folytatott együttműködés tesz le­hetővé, amely a szerszámgépek egyik legnagyobb gyártója a Szov­jetunióban. A partnerek közös munkatervet dolgoztak ki, amely többek között a tudományos-kutatási tevékeny­ségre, a gyártmányok és alkatré­szek cseréjére, s a robottechnikai rendszerek közös fejlesztésére és gyártására is kiterjed. Szobi Szlavov mérnök, a Beroe kombinát szakszervezeti bizottságá­nak elnöke, aki a konstrukciós rész­legen dolgozik, hozzáteszi, hogy évente még úgynevezett globális szerződést is kötnek, amelyben meghatározzák az együttműködési szerződésen felüli kölcsönös áru­csere terjedelmét, valamint azokat-szovjet szemináriumon is tárgyal­tak Moszkvában, több szovjet és bolgár gazdasági vezető, vállalati igazgató és vállalati pártfunkcionári­us részvételével. A szemináriumon felszólalók rámutattak, hogy sürgő­sen meg kell oldani az árakkal kap­csolatos problémákat, s halasztha­tatlanul korszerűsíteni kell az együtt­működés gazdasági, valutáris-pénz- ügyi és szervezeti feltételeit. Hang­súlyozták azonban, hogy ez önma­gában nem lenne elég, s elsősorban a közvetlen kapcsolatokba lépő fe­lek gondolkodásmódját kell megvál­toztatni, különösen az önálló kezde­ményezés fejlesztése irányában. Ilyen vonatkozásban a minisztériu­mokra is nagy felelősség hárul, hogy sokoldalú támogatásban részesít­sék a nemzetközi együttműködés új útjait kereső vállalatokat. Nagyon sok függ a rugalmasság­tól is. D. Csesznokov, a Krásznij proletarij egyesülés vezérigazgatója például megemlítette, hogy ez év márciusában nagyon nehéz helyzet­be kerültek, mert egy másik szocia­lista országból nem érkeztek meg a tervezett időben a megrendelt rész­egységek. Ezért telefonon érdek­lődtek a Beroe kombinátnál, hogy nem tudnák-e őket kisegíteni a hi­ányzó egységek szállításával. A vá­együttmüködést szélesebb alapokra helyezni. Szívesen bekapcsolódná­nak például a presovi Robot cseh­szlovák-szovjet közös vállalat mun­kájába, vagy örömmel fogadnák a csehszlovák részvételt a Beroe- Krásznij proletarij tudományos-ter­melési társulás tevékenységében. Amint azt Szobi Szlavov is meg­erősítette, a Beroe dolgozói úgy vé­lik, hogy Csehszlovákiában nagyon jó partnerekre találhatnának a robot- technikai technológiai komplexumok kifejlesztéséhez, gyártásához és al­kalmazásához. Jelenleg évente mintegy 2000 ro­botot gyártanak a Beroe kombinát­ban, amelyeket igényes terhelési próbáknak vetnek alá. Az a rugal­mas, automatizált gyártórendszer, amelyet a robotalkatrészek meg­munkálásánál alkalmaznak, három teljes műszakban, nemzetközi csúcsszínvonalat képvisel.- A robotok gyártásával tizenkét éve foglalkozunk, ezalatt a Szovjet­unióba 5000, Csehszlovákiába pe­dig 29 robotot adtunk el - folytatja Szobi Szlavov. - Az első robot szü­letésénél én is jelen voltam, s el­mondhatom, hogy mai szemmel nézve nem volt túlságosan sikeres. Azóta azonban sokat változott a helyzet. Ma már rendszeresen szállítunk robotokat az NDK-ba, Lengyelországba és Romániába is. A Szovjetunióban és az NDK-ban szervizközpontokat is létesítettünk. A szerelőcsarnokban szemügyre vesszük még az M 20 P 40-es típusú robotot, amely már a Beroe és a Krásznij proletarij dolgozóinak közös alkotása. Ez a robot meggyő­ző tárgyi bizonyítéka annak, hogy a bolgár-szovjet tudományos-tech­nikai társulás jó úton halad a terme­lési folyamatok automatizálásához szükséges csúcsszínvonalú műsza­ki berendezések kifejlesztésében és gyártásában. jozEFVLÖEK as8B»8888{j88jaaaa8«KaBgjj{!aaij^^ • Romániának a szocialista országokkal való gazdasági együttműködése és árucsere-forgalma egyre emelkedő irányzatú. A szocialista országokkal lebonyolított külkeres­kedelmi forgalom az utóbbi két évtizedben a hatszorosára emelkedett és az említett országok 53 százalékkal részesed­nek a román külkereskedelmi forgalomból. Az utóbbi idő­szakban a kölc sönösen szállított áruk szerkezeti összetétele jelentősen megváltozott, jelenleg az első helyen a gép-, elektronikai-, elektrotechnikai ipari termékek állnak. Emel­kedő tendenciát mutat a Csehszlovákiával való együttműkö­dés, ez egyaránt érvényes az árucserrére, valamint a koope­ráció és a szakosítás fejlesztésére, továbbá ipari létesítmé­nyek építésére is. Csehszlovák szakemberek részt vettek többek köss« a braitaí cellulózgyár építésében. A kubai Pinar del Rio-i elektronikai alkatrészgyár dolgozói aktívan hozzájárulnak a KGST-országok komplex elektronizálási programjának teljesítéséhez. Az itt gyártott tranzisztorokat, egyenirányítókat és integrált áramköröket a KGST-országokon kívül más államokba is szállítják. A korszerű elektronikai üzemet a szocialista országok segítségével építették ki, ahol már sok kubai szakembert neveltek fel e szakágazat számára. A felvétel a kubai elektronikai alkatrészgyár egyik részlegén készült. (A ÖSTK felvétele) Brigádforma Bulgáriában A népgazdaság intenzifikálása, a gyors ütemű tudományos- műszaki fejlesztés Bulgáriában is szükségessé tette az irányítás színvonalának növelését, s ennek keretén belül a brigádrendszerü munkaszervezés és javadalmazás tökéletesítését. E rendkívül fontos feladatok teljesítéséhez elengedhetetlen, hogy a brigádot necsak mint a termelés, hanem egyúttal az irányítás alapsejtjeként is tartsák számon. Ebből a felfogásból indultak ki a bolgár közgazdászok, amikor meghatározták, hogy a célkitűzések eléréséhez új típusú kollektí­vákra van szükség, amelyek a termelés szervezésének, tervezésé­nek és irányításának legkisebb aktív egységei lesznek. Az önelszá­molás alapelvei szerint dolgoznak, a létrehozott saját pénzeszközöket a tagok között érdem szerint osztják szét. (Egyébként napjainkban a kollektív jutalmazási módszer a figyelem középpontjába került, mivel az itt szerzett tapasztalatok alapján tökéletesítik a bérezési rendszert.) A kollektívák társadalmi tulajdonban levő termelőeszkö­zökkel gazdálkodnak, hatékony kihasználásukért a brigád nagyobb kollektíva esetén egyes személyek felelősek. A brigád a személyes, illetve a kollektív felelősségen túl közvetlenül is érdekelt az állóeszkö­zökkel gazdálkodnak, hatékony kihasználásukért a brigád, nagyobb a bérekre fordítható eszközök volumenét. Kedvezőtlen eredmények esetén kötbért fizet a kollektíva. A nyersanyagokkal és az energiával való takarékoskodást, a minőség javítását ugyancsak hasonló szabá­lyozók segítségével érik el. Ezáltal a kollektívák az irányítás alapvető gazdasági tényezőivé válnak. Ezt alátámasztja az a tény is, hogy a brigádok szerződést kötnek a vállalattal, melyben nemcsak a kollek­tívák közt adódó problémákra térnek ki, hanem a vállalat vezetőségé­vel kialakított kapcsolat megoldatlan kérdéseire is. Itt azonban meg kell jegyezni, hogy az elemzések szerint a szerződéskötések sok esetben csak formálisak és nem szolgálják a fogyatékosságok kiküszöbölését. Nem vitás, Bulgáriában a brigádoknak gazdasági szempontból nagyon fontos szerep jut. Nem kevésbé lényeges azonban az sem, hogy a brigádot egyúttal mint szociális egységet is számon tartják. Ami a brigádok belső szervezését, illetve vezetését illeti, törvény mondja ki, hogy a tagok soraikból választják meg vezetőjüket. A választásba a vállalat igazgatója nem szólhat bele. Ha a brigád vezetője nem felel meg feladatainak, a kollektívának jogában áll őt leváltani. Ugyancsak a közösség dönt tagjainak létszámáról. Ameny- nyiben feladatait a korábbinál kevesebb dolgozóval is elláthatja, csökkenti tagjai számát. Az így felszabadult pénzeszközöket a többi tag között osztják el, illetve a vezető dolgozó pénzalapjába juttatják, amelyből aztán a szociális szükségleteket finanszírozzák. A szóban forgó gazdasági, szociális és szervezési alapelvek, valamint célkitűzések megvalósításával kapcsolatban - a brigád­forma továbbfejlesztésének érdekében - számos elemzést végeztek a különböző kutatóintézetek. A vizsgált vállalatoknál a dolgozók csaknem 90 százaléka bekapcsolódott a brigádrendszerü munka- szervezésbe és javadalmazásba. Tehát a brigádok vonatkozásában mindenekelőtt az extenzív fejlesztés volt a jellemző. Ami a minőségi elvárásokat illeti, ugyancsak komoly eredményeket értek el. Emellett sokkal elgondolkoztatóbb az a tény, hogy néhány vállalatnál megle­hetősen félreértették ezt a szervezési és irányítási formát. Az elemzések arra is rámutattak, hogy esetenként nagyon helytelenül egy egész üzem alkotott egyetlen egy brigádot, s az üzem igazgatója lett egyben a brigádvezető is. Más esetekben, például a vegyipar és a fémkohászat néhány vállalatánál egész céheket nyilvánítottak brigáddá. A gyakorlat azt igazolta, hogy az ilyen nagy kollektívákat nem lehet hatékonyan, célravezetőén irányítani. Kérdés, hogy az oly hatékonynak mondott brigádrendszerű mun­kaszervezés és javadalmazás miért nem váltotta be mindenütt a hozzáfűzött reményeket. Ebben nyilván nagy szerepe volt a vezető dolgozók és egyáltalán a kollektívák tagjai esetenkénti felkészületlen­ségének. Bizonyára az is nehezítette a megvalósítást, hogy a köz­ponti szervek nem fordítottak kellő figyelmet a normatívumok rend­szerének objektivizálására. Úgy gondolták, hogy ez nem éppen szükséges, s ezért a régi normákat alkalmazták. Hiányoztak azok a mérőműszerek, amelyekkel a termelés alaptényezőinek fogyasztá­sát mérhették és ellenőrizhették volna. Ugyancsak szűkében vannak a raktárhelyiségeknek, s ez rendkívül megnehezíti az egyes brigádok munkájának ellenőrzését, összehasonlítását és értékelését. Termé­szetesen azt is meg kell említeni, hogy sok helyen a vállalat vezetősége nem szívesen kötött szerződést a brigádokkal, mert komoly gondok mutatkoztak az anyagellátásban. A bolgár közgazdá­szok tudatában vannak annak, hogy a célkitűzések elérése érdeké­ben ezeket a - teljesség igénye nélkül felsorolt - fogyatékosságokat a lehető legrövidebb időn belül ki kell küszöbölni. xxx Kétségtelen, a brigádrendszerű munkaszervezés és javadalmazás tökéletesítése, illetve az említett fogyatékosságok kiküszöbölése - az előrelépés érdekében - fontos feladat. A bolgár közgazdászok úgy vélik, hogy e feladatnak akkor tehetnek leginkább eleget, ha a többi szocialista ország tapasztalatait is hasznosítják. KOVÁCS EDIT

Next

/
Thumbnails
Contents