Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1987. július-december (20. évfolyam, 26-51. szám)
1987-12-11 / 49. szám
m 1111 ............ ............................... 11 " 11 " SZLOV ÁKIA KOMMUNISTA PARTJA KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA VASÁRNAPI KIADÁS 1987. december 11. XX. évfolyam 49. szám Ára 1 korona Az Ogako cipő- és bőripari termelési-gazdasági egység vállalatai elsőkként kapcsolódtak be a komplex gazdasági kísérletbe. A vállalati önállóság és a hatékony termelésért viselt felelősség növelésében fontos szerepet játszik a piackutatás, ezért a fogyasztók és a kereskedelmi szakemberek véleményét keresve bemutató kiállításokat is rendeznek. (A CSTK felvétele) A célul tűzött gazdasági és társadalmi átalakítással kapcsolatban gyakran emlegetjük, hogy az új gazdasági mechániz- musra nem lehet egyik napról a másikra áttérni. A gazdasági önelszámolás és a pénzügyi önellátás vállalati rendszerének teljes bevezetése, az önigazgatás elvének érvényesítése, valamint a vállalatok közvetlen és hatékony együttműködéséhez szükséges szervezeti és anyagi feltételek megteremtése csak hosszabb időre terjedő folyamatként képzelhető el. Ennek keretében fokozatosan kerül sor a feltételeket előkészítő intézkedések végrehajtására, többek között a nagykereskedelmi árak, rendezésére, valamint a gazdasági vonatkozású törvények és rendeletek szükségszerű módosítására. Emellett ezeket az intézkedéseket olyan összhangban kell végrehajtani, hogy a megfelelő időben bekövetkezzen az a kritikus pont, amely már az egyik irányítási rendszerből a másikba való minőségi átmenetet fogja képezni. Az intézkedéseknek ez a kritikus tömege a 8. ötéves tervidőszak végére összpontosul, hogy a soron következő 9. ötéves tervidőszakot már az új gazdasági mechanizmus szellemében készíthessük elő. A központi szinteken bekövetkező változásokkal együtt, s azokkal párhuzamosan nagy súlyt kell helyezni azokra a vállalaton belüli intézkedésekre is, amelyek az új irányítási rendszerhez való következetes alkalmazkodást szolgálják. Elsősorban a komplex gazdasági kísérlet elmélyítéséről és kiszélesítéséről van szó, amely vállalati szinten az önállóság fokozására, s a hatékony termelésért viselt felelősség növelésére irányul. Egyes könnyűipari vállalatok ebben az évben országszerte bekapcsolódtak a komplex gazdasági kísérletbe. A második félévben az SZSZK Ipari Minisztériumához tartozó vállalatok 14 százaléka vett részt a kísérletben, amelyek a reszort dolgozóinak teljes létszámából csaknem 25 százalékot képviseltek. Szlovákiában a második negyedévtől kezdve az Ogako bőr- és cipőipari termelési-gazdasági egység és annak vállalatai indították el ezt a sokoldalúan hasznos munkát, majd pedig július elejétől további hat vállalat lépett a kísérletezők sorába. Ezek különböző nagyságú és irányzatú vállalatok, s ez a sokrétűség lehetővé teszi, hogy a tapasztalatok minél szélesebb körben gyarapítsák az új gazdasági mechanizmus sikeres bevezetéséhez szükséges ismereteket. A komplex kísérletnek, amint az elnevezésből is kitűnik, nem az a célja, hogy a benne résztvevő vállalatok egészében véve próbára tegyék az új irányítási rendszer életképességét, alkalmasságát, habár az ilyen jellegű tapasztalatok is hasznosak lehetnek a rendszer elemeinek további kimunkálása, fejlesztése szempontjából. Nem hagyhatjuk figyelmen kívül, hogy a kísérletező vállalatok a régi irányítási rendszer által meghatározott környezetben működnek, ami eleve kizárja, hogy az előirányzott gazdasági mechanizmussal kapcsolatban objektív következtetéseket vonhassanak le. Az új irányítási rendszer egyes elveit és elemeit azonban már a jelenlegi feltételek között is ki lehet próbálni, bár ez nehéz feladatot jelent, s az értékelt gazdasági szervezetek dolgozói részéről nemcsak kezdeményezőkészséget, hanem áldozatvállalást is követel. Ez az áldozatvállalás azonban kifizetődő, mert aki korábban elindul az új úton, az gyorsabban ér célhoz, hamarább megoldhatja a nehézségeket és akadályokat. Az ismertetett alapelvek világosan megfogalmazták gazdasági reformunk fő irányzatait és módszereit, s ezek az év folyamán közzétett, nyilvánosan megvitatott törvénytervezetekben is megnyilvánultak. Az új gazdasági mechanizmusnak főleg arra kell irányulnia, hogy a termelési és gazdasági folyamatokban célszerű összhang alakuljon ki a társadalmi, a vállalati és az egyéni érdekek között. Ennek megfelelően a komplex kísérlet egyik jelentős feladata az, hogy ilyen vonatkozásban már most is elősegítse az optimális arányosságok kialakítását. Tulajdonképpen a vállalati nyereség olyan jellegű elosztásáról van szó, hogy az érdekeltségi viszonyok ösztönző hatást gyakoroljanak a hatékonyság és a gazdaságosság legfontosabb forrását képező tudományos-műszaki fejlesztésre, az integrációs kapcsolatokban és a nemzetközi kooperációban rejlő lehetőségek minél teljesebb kihasználására, a gyártmányfejlesztésre, a termelés műszaki és minőségi színvonalának emelésére, figyelembe véve az értékesítés feltételeit, a megrendelők igényeit, a fogyasztók szükségleteit. Az új gazdasági mechanizmus feltételei között a magas minőségi színvonalú termelés és a nagy használati értékű, keresett termékek gyártása a jövedelmezőség alapvető feltételévé, az elosztható, s ezen belül a vállalat által felhasználható nyereség kizárólagos forrásává válik. Ehhez azonban egyenlő esélyt kell teremteni minden szakágazatban és minden vállalat számára, ami a jelenlegi nagykereskedelmi árviszonyok között és az egyes vállalatok eltérő kiindulási feltételei miatt bonyolult feladatot jelent. A korszerűen felszerelt, újabban épített vagy rekonstruált vállalatok ugyanis előnyösebb helyzetben vannak azoknál, ahol az utóbbi években a keretek szűkössége miatt kevesebb beruházást valósítottak meg, s ezért a termelési alapok felújitására most nagyobb gondot, elsősorban több pénzt kell fordítaniuk. Ez a kísérletben résztvevő vállalatokra is vonatkozik, habár ezek többnyire a konszolidáltabb feltételekkel rendelkező gazdasági szervezetek közül kerültek ki, s már korábban is nyereségesen termeltek. Ezeket a körülményeket még hosszú ideig figyelembe kell venni, ami megkülönböztetett eljárást igényel az egyes vállalatokkal szemben, ügyelve arra, hogy ez a megkülönböztetés ne vezessen a régi irányítási módszerek tartós érvényesítéséhez. Az egyenlő esélyek megteremtése egyébként is körülményes feladatot jelent, amely nehezen oldható meg az egységes nyereségelvonási rendszer bevezetésével. Az egyes szakágazatokban ugyanis a termelőerők összetételében nagyon eltérő az élő és a tárgyiasult munka részaránya, ami megnehezíti a nyereség forrásainak objektív értékelését és elosztásának igazságos rendezését. A'részletkérdések kidolgozásában ezért sok feladat vár még a közgazdászokra, akik felelős munkájukban a kísérletező vállalatok tapasztalataira is támaszkodhatnak. A komplex kísérlet legnagyobb jelentőségét abban kell látni, hogy az elősegíti az új gazdasági mechanizmusnak megfelelő gondolkodásmód és viselkedés kialakítását, s azt, hogy minél eredményesebben valósítsuk meg ezt a programot, amely az egyes emberek és az egész társadalom alapvető érdekeit szolgálja. MAKRAI MIKLÓS Nem egyszerű kísérlet
