Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1987. július-december (20. évfolyam, 26-51. szám)

1987-12-11 / 49. szám

m 1111 ............ ............................... 11 " 11 " SZLOV ÁKIA KOMMUNISTA PARTJA KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA VASÁRNAPI KIADÁS 1987. december 11. XX. évfolyam 49. szám Ára 1 korona Az Ogako cipő- és bőripari termelési-gazdasági egység vállalatai elsőkként kapcsolódtak be a komplex gazdasági kísérletbe. A vállalati önállóság és a hatékony termelésért viselt felelősség növelésében fontos szerepet játszik a piackutatás, ezért a fogyasztók és a kereskedelmi szakemberek véleményét keresve bemutató kiállításokat is rendeznek. (A CSTK felvétele) A célul tűzött gazdasági és társadalmi átalakítással kapcsolatban gyakran emlegetjük, hogy az új gazdasági mechániz- musra nem lehet egyik napról a másikra áttérni. A gazdasági önelszámolás és a pénzügyi önellátás vállalati rendszerének tel­jes bevezetése, az önigazgatás elvének érvé­nyesítése, valamint a vállalatok közvetlen és hatékony együttműködéséhez szükséges szervezeti és anyagi feltételek megteremtése csak hosszabb időre terjedő folyamatként képzelhető el. Ennek keretében fokozatosan kerül sor a feltételeket előkészítő intézkedé­sek végrehajtására, többek között a nagyke­reskedelmi árak, rendezésére, valamint a gazdasági vonatkozású törvények és ren­deletek szükségszerű módosítására. Emellett ezeket az intézkedéseket olyan összhangban kell végrehajtani, hogy a megfelelő időben bekövetkezzen az a kritikus pont, amely már az egyik irányítási rendszerből a másikba való minőségi átmenetet fogja képezni. Az intézkedéseknek ez a kritikus tömege a 8. ötéves tervidőszak végére összpontosul, hogy a soron következő 9. ötéves tervidősza­kot már az új gazdasági mechanizmus szelle­mében készíthessük elő. A központi szinteken bekövetkező változá­sokkal együtt, s azokkal párhuzamosan nagy súlyt kell helyezni azokra a vállalaton belüli intézkedésekre is, amelyek az új irányítási rendszerhez való következetes alkalmazko­dást szolgálják. Elsősorban a komplex gaz­dasági kísérlet elmélyítéséről és kiszélesíté­séről van szó, amely vállalati szinten az önállóság fokozására, s a hatékony termelé­sért viselt felelősség növelésére irányul. Egyes könnyűipari vállalatok ebben az évben országszerte bekapcsolódtak a komplex gaz­dasági kísérletbe. A második félévben az SZSZK Ipari Minisztériumához tartozó válla­latok 14 százaléka vett részt a kísérletben, amelyek a reszort dolgozóinak teljes létszá­mából csaknem 25 százalékot képviseltek. Szlovákiában a második negyedévtől kezdve az Ogako bőr- és cipőipari termelési-gazda­sági egység és annak vállalatai indították el ezt a sokoldalúan hasznos munkát, majd pedig július elejétől további hat vállalat lépett a kísérletezők sorába. Ezek különböző nagy­ságú és irányzatú vállalatok, s ez a sokrétű­ség lehetővé teszi, hogy a tapasztalatok mi­nél szélesebb körben gyarapítsák az új gaz­dasági mechanizmus sikeres bevezetéséhez szükséges ismereteket. A komplex kísérletnek, amint az elneve­zésből is kitűnik, nem az a célja, hogy a ben­ne résztvevő vállalatok egészében véve pró­bára tegyék az új irányítási rendszer életké­pességét, alkalmasságát, habár az ilyen jelle­gű tapasztalatok is hasznosak lehetnek a rendszer elemeinek további kimunkálása, fejlesztése szempontjából. Nem hagyhatjuk figyelmen kívül, hogy a kísérletező vállalatok a régi irányítási rendszer által meghatározott környezetben működnek, ami eleve kizárja, hogy az előirányzott gazdasági mechaniz­mussal kapcsolatban objektív következteté­seket vonhassanak le. Az új irányítási rend­szer egyes elveit és elemeit azonban már a jelenlegi feltételek között is ki lehet próbálni, bár ez nehéz feladatot jelent, s az értékelt gazdasági szervezetek dolgozói részéről nemcsak kezdeményezőkészséget, hanem áldozatvállalást is követel. Ez az áldozatválla­lás azonban kifizetődő, mert aki korábban elindul az új úton, az gyorsabban ér célhoz, hamarább megoldhatja a nehézségeket és akadályokat. Az ismertetett alapelvek világosan megfo­galmazták gazdasági reformunk fő irányzatait és módszereit, s ezek az év folyamán közzé­tett, nyilvánosan megvitatott törvényterveze­tekben is megnyilvánultak. Az új gazdasági mechanizmusnak főleg arra kell irányulnia, hogy a termelési és gazdasági folyamatokban célszerű összhang alakuljon ki a társadalmi, a vállalati és az egyéni érdekek között. Ennek megfelelően a komplex kísérlet egyik jelentős feladata az, hogy ilyen vonatkozásban már most is elősegítse az optimális arányosságok kialakítását. Tulajdonképpen a vállalati nye­reség olyan jellegű elosztásáról van szó, hogy az érdekeltségi viszonyok ösztönző ha­tást gyakoroljanak a hatékonyság és a gaz­daságosság legfontosabb forrását képező tu­dományos-műszaki fejlesztésre, az integrá­ciós kapcsolatokban és a nemzetközi koope­rációban rejlő lehetőségek minél teljesebb kihasználására, a gyártmányfejlesztésre, a termelés műszaki és minőségi színvonalá­nak emelésére, figyelembe véve az értékesí­tés feltételeit, a megrendelők igényeit, a fo­gyasztók szükségleteit. Az új gazdasági mechanizmus feltételei között a magas minőségi színvonalú termelés és a nagy használati értékű, keresett termé­kek gyártása a jövedelmezőség alapvető fel­tételévé, az elosztható, s ezen belül a vállalat által felhasználható nyereség kizárólagos for­rásává válik. Ehhez azonban egyenlő esélyt kell teremteni minden szakágazatban és min­den vállalat számára, ami a jelenlegi nagyke­reskedelmi árviszonyok között és az egyes vállalatok eltérő kiindulási feltételei miatt bo­nyolult feladatot jelent. A korszerűen felsze­relt, újabban épített vagy rekonstruált vállala­tok ugyanis előnyösebb helyzetben vannak azoknál, ahol az utóbbi években a keretek szűkössége miatt kevesebb beruházást való­sítottak meg, s ezért a termelési alapok felújitására most nagyobb gondot, elsősorban több pénzt kell fordítaniuk. Ez a kísérletben résztvevő vállalatokra is vonatkozik, habár ezek többnyire a konszolidáltabb feltételekkel rendelkező gazdasági szervezetek közül ke­rültek ki, s már korábban is nyereségesen termeltek. Ezeket a körülményeket még hosszú ideig figyelembe kell venni, ami meg­különböztetett eljárást igényel az egyes válla­latokkal szemben, ügyelve arra, hogy ez a megkülönböztetés ne vezessen a régi irá­nyítási módszerek tartós érvényesítéséhez. Az egyenlő esélyek megteremtése egyéb­ként is körülményes feladatot jelent, amely nehezen oldható meg az egységes nyereség­elvonási rendszer bevezetésével. Az egyes szakágazatokban ugyanis a termelőerők összetételében nagyon eltérő az élő és a tár­gyiasult munka részaránya, ami megnehezíti a nyereség forrásainak objektív értékelését és elosztásának igazságos rendezését. A'részletkérdések kidolgozásában ezért sok feladat vár még a közgazdászokra, akik fele­lős munkájukban a kísérletező vállalatok ta­pasztalataira is támaszkodhatnak. A komplex kísérlet legnagyobb jelentőségét abban kell látni, hogy az elősegíti az új gazdasági me­chanizmusnak megfelelő gondolkodásmód és viselkedés kialakítását, s azt, hogy minél eredményesebben valósítsuk meg ezt a programot, amely az egyes emberek és az egész társadalom alapvető érdekeit szolgál­ja. MAKRAI MIKLÓS Nem egyszerű kísérlet

Next

/
Thumbnails
Contents