Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1987. július-december (20. évfolyam, 26-51. szám)

1987-12-04 / 48. szám

7 'S AUTÓSOK L_Á MOTOROSOK A fiatalkorú s kevés vezetési gyakorlattal rendelkező vezetők baleseteivel foglalkoztak a finn közlekedésbiztonsági tanács szakemberei. Több éven át végeztek vizsgálatokat e témakörben, amelynek tapasztalatai tanulságosak. A fiatal vezetők között meglepően nagy számban vannak olyanok, akik egy-egy baleset megtörténtében maguk is - részben - hibásak. Vagyis: náluk jóval gyakrabban fordul elő, hogy ugyan mások követik el a szabályta­lanságot, ám a kialakult helyzetben ók sem viselkednek megfelelően, nem tudják elhárítani a veszélyhelyzetet. Érdekes, hogy - legalábbis Finnország­ban - a fiatal vezetők okozzák a legtöbb ún. egyjárműves balesetet, tehát amikor egyedül vannak az úton, de egy kanyarban lefutnak róla, s felborul­nak... A választott sebességük nagyobb a lehetségesnél, s ugyanakkor a kocsi uralma még nincs eléggé kifejlődve bennük: rosszul mérik fel a kanyar ívét, vagy rosszul, alkalmatlan pillanatban fékeznek, illetve adnak gázt... Rövid helyi utakra elinduló és karambolozó autósok között is több a fiatal vezető. Jellemző, hogy néha csak szűk lakókörnyezetükben ülnek a volán­hoz, néhány perces útrá, s mégis - ütköznek. A rövid táv nem teszi lehetővé, hogy a figyelmük a forgalomra beálljon, vagyis sokkal lassabban melegednek be, mint a gyakorlottabb társaik. Ugyancsak a figyelmi szegénységre utal az a tény is, miszerint a fiatalok mintegy 60 százaléka a baleset során úgy veszítette el kontrollját jármüve fölött, hogy még csak nem is fékezett! Több mint 20 százalékuk viszont csak egyetleneggyel próbálkozott: a blokkolóra fékezéssel. Ez is azt bizonyítja, hogy a vezetési tapasztalatok hiánya sokkal veszélyesebb lehet, mint az idősebbek esetleges érzékszervi gyengesége. A finn kutatók kétféle járművezetői ügyességről beszélnek: az egyik a meg­tett kilométerek számával növekvő technikai, kocsiirányítási ügyesség, a másik pedig az ún. forgalmi érettség, ami nagyjából a kockázatok meglátását és elkerülését jelenti. Ez utóbbi hiányzik a kezdő, fiatal vezetők­ből. S a gondot éppen az okozza, hogy a veszélyhelyzetet is - mozgásos ügyességgel akarták megoldani, ami korántsem mindig sikerül. Ami a vizsgálatok személyesebb tartalmait illeti: a fiatal vezetők a baleseti nap előtt általában tú If árasztották magukat, későn feküdtek, késve keltek fel. (ss) A közelmúlt egyik magyar találmányának lényege egy olyan biztonsági zár, amely egy vagy több szeleprendszert tartalmaz, és a gépjárművek hidraulikus és pneumatikus rendszerének, valamint üzemanyag-ellátásá­nak lezárását teszi lehetővé. Köztudott, hogy gépjárművekbe gyárilag is szerelnek biztonsági rend­szereket. A legtöbb autóban például a biztonsági zárral működő, elektro­mos kapcsolóval egybeépített kormányzár található. Ez azonban még­sem nyújt kellő biztonságot, hiszen az elektromos kapcsolót átkötéssel, a kormányzárat pedig a kormányoszlop kilazításával gyorsan, egyszerű eszközökkel lehet hatástalanítani. Az új biztonsági rendszer beépítése után a zárat bekapcsolva, a fékpedál lenyomását és felengedését követően a fékeket nyomás alatt tartja. A kuplungpedál lenyomása és felengedése következtében pedig a tengelykapcsolót oldja ki. Ez a szerkezet az általánosan használt, gyárilag készített hidraulikus vagy pneumatikus biztonsági rendszer nélküli gépjárművekbe további működtető részegységek beépítése nélkül utólagosan is beszerelhető. A berendezést a hidraulikus vagy pneumatikus rendszer nyomóveze­tékébe - feltétlenül szakemberrel kell sorosan beköttetni. Ugyanis a beépítendő szerkezet átkötéssel való kiiktatása speciális alkatrészeket, szerszámokat és légtelenítést tesz szükségessé, amely idő-, szakérte­lem- és felszerelés-igényes. A találmány az ismert szervorendszerekhez is felhasználható, de adott esetben a gyári kormányzárral is egybeépíthető. A szakemberek véleménye szerint a legjobb autókat a Rolls-Royce gyártja, igaz, nem nagy szériában. A kocsik azonban drágák, noha az utóbbi időben a sok kézi munka elmaradt, s helyettük a gépi megmunkálás került előtérbe. Nos, a nagy múltú angliai üzem termékeit a Mercedes követné, füg­getlenül attól, hogy a stuttgartiak járművei sem tartoznak az olcsó autók körébe. Igenám, de például sokan vannak olyan véleményen, hogy a BMW gyártmányai megelőzik mind minőségben, mind pedig tech­nikai felszereltségben a Mercedest. Legyünk őszinték, azért az értékíté­letben nagyon belejátszik a szubjek­tivitás is. És eddig nem is említettük a Porsche céget, annak kiváló ter­mékeit, a svéd Volvót és az olasz Lanciát. Mind, mind kiváló autókat gyárt, no de hogy a világ jegjobbja legyen, azt nehéz lenne eldönteni. Mindezektől függetlenül, nézzünk szét az autókat és azok tartozékait gyártók körében, hogy miként is áll manapság a szénájuk. A sort kezdjük a nyugatnémet Bosch céggel. Minden kétséget ki­záróan megállapítható, hogy a gyár termékei a világon a legjobbak. Ben­zin- és dízelmotor-befecskendezöi- vel, a lambdaszondáival, az ABS (fékblokkolásgátló) és gyújtásberen­dezéseivel mércét állítottak fel a töb­bieknek. Nem véletlen, hogy nagyon sok autógyár szerel be kocsijaiba Bosch-termékeket, vagy -licenc által készítetteket. Francia- és Olaszor­szág - ahogy a szaklapokból olvas­ható - gumigyártás terén ért el eddig sikereket. A Michelin- és a Pi- relli-termékek keresett cikkek a szaküzletekben. A két ország mellett lehet említeni Angliát is, ahol az alkatrészgyártó iparág különösen fejlett. Az olasz Marelli elektromos termékei nem szükséges külön be­mutatni. Az angol Girling fékberen­dezései, hogy csak egyet említsünk sok kiváló termékei közül, szintén világszínvonalat képviselnek. A nyu­gatnémet Fichtel és Sachs, a Behr, a Hella, a Pierburg, a VDO és még sorolhatnánk sok céget, produktu­mai világszerte elismertek. Az autóalkatrészek gyártásában a japán ipar sem marad le Európa mögött, legalábbis egyes területe­ken nem. A Távol-Kelet országában gyártják például a legkisebb turbó­feltöltőket és ők voltak az elsők, akik nagy szériában kezdék gyártani a feltöltős motorokat. De ők tekint­hetők ma a hengerenkénti három- és négyszelepes motorok szorgos készítőinek is, noha sok szakember véleménye szerint ez az irányzat tiszavirág-életű. Érdekes viszont az, hogy a japánok a dízelmotoroktól idegenkednek. Nem voltak képesek • Lancia Thema az európai színvonalat megközelíteni eddig, de nem bizonyos, hogy a jö­vőben ez így lesz. Az USA autógyár­tói sem dicsekedhetnek a dízelesí- tés tekintetében. A General Motors például a V6-OS és V8-as benzines motorjait próbálta dízelesítéssel le­szoktatni az „ivásról“, persze, siker­telenül. A gyár motorjai a sok meghi­básodás következeiében rossz hír­névre tettek szert. A GM-nek nem ez volt az egyetlen energiatakarékos­sági baklövése. A világ első - és alkalmasint az utolsó -, hengerkap­csolású benzinmotorjai a Cadillac- típusnál hiányos működésűnek és gyenge minőségűnek bizonyultak. Hogy valamit tájékoztatásképpen adjunk a világ legjobbjának tartott autóról, talán érdemes egy autósúj­ság véleményét is közreadni. Az egyik legnagyobb szaktekinté­lyű autósszaklap, a nyugatnémet Mot, értékelte, noha nem tudta egyértelműen eldönteni és csak kí­sérletet tett annak a megállapításá­ra, hogy melyik autó lehetne a világ legjobbja. Raffináltan sorolta fel egyes típusoknál a jó tulajdonságo­kat, azzal a hozzáfúzéssel, hogy: jelenleg. A lap munkatársai csopor- ba osztották az értékelendő jármű­veket. Elsőként a karosszériát pon­tozták. A vizsgálandó részek a kö­vetkezők voltak: térkihasználás, lég- ellenállás, kidolgozás, passzív biz­tonság és a javíthatóság. Az első és a második helyre a Mercedes és az Opel kocsijai kerültek. A következő értékelendő rész a motor volt. A fogyasztást, a forga- tónyomatékot, a megbízhatóságot, a gondozásnélkülözést, a zajt, a tel­jesítményt, valamint a tartósságot vizsgálták meg. Az első három he­lyen az Audit, a Mercedest és a Porschét értékelték. A dízelmoto­roknál a Peugeot 205 és a Citroen BX került a Mercedes 190-es elé. Míg a sort a VW, valamint a Volvo követte. A harmadik tesztelési pont a se­bességváltó volt. Köztudott, hogy a japán autógyártók a 70-es évektől kezdve kiemelkedő sebességváltó­kat gyártanak. Különösen a zajtalan- ságuk, megbízhatóságiak és a kap­csolási könnyedségük miatt kedvelik a szerkezeteket. A szakemberek az első helyre mégis a VW Golfot tet­ték, másodiknak a Mercedes 190-et, míg őket követte három japán autó­márka, mégpedig a Toyota, a Nis­san és a Mitsubishi. A szigetország autógyárai az utóbbi időben különö­sen jó ötfokozatú sebességváltókat gyártanak, még kiskategóriájú ko­csijaikhoz is. Az automata sebes­ségváltó tekintetében az első hely minden kétséget kizáróan a BMW gyáré. Őket követi a Citroen és a Mercedes. Negyedik pontként a futómű és a kormányszerkezet került értéke­lésre. Elsősorban a menetbiztonság, a rugózási, valamint a gördülési ké­nyelem, az egyenes futás állt a teszte­lés homlokterében. Nos, ebben a nyugatnémet autógyártókat senki sem előzi meg. A BMW 3-as soroza­ta, a Mercedes 190-es, a Porsche 944, a VW Golf, az Oper Kadett, valamint az Audi 80-as mellett a töb­bi cég bizony messze lemaradt. Pe­dig olyan híres márkákat Js osztá­lyoztak, mint például a Citroen BX, a Peugeot 205-ös, a Renault 11 -es, az Alfa 33-as, valamint a Saab 900- as. A szigetország autógyártói felis­merték, hogy személygépkocsijai­nak a világ legigényesebb vevői előtt kell helytállniuk ahhoz, hogy megve­gyék, ezért különösen kell a minő­ségre ügyelniük. Bár a japánok most a sikeres autógyártók közé tartoz­nak, Európát azonban összességé­ben nem előzték meg. Noha erre minden lehetőségük megvan, ezért lesz jó vigyázni. Igaz, hogy újdonsá­gokkal mindig előrukkolnak, ám ezek sokszor csak szalmalángnak bizonyulnak. Összegezve az eddig elmondot­takat, pillanatnyilag nehéz arra vála­szolni, hogy ma melyik a legjobb autó a világon. Talán ha kategórián­ként állítanánk fel rangsort, úgy kö­zelebb jutnánk az igazsághoz. De viszont úgy nincs abszolút első. Ta­lán ősszel Frankfurtban lesz majd egy-két szenzáció. A BMW 745ÍL mindenesetre annak mutatkozik. L. K. Hótanácsok A cím nem sajtóhiba. A beköszöntött téli évszak­ra, és a vele együtt jelentkező nehezebb közleke­dési viszonyokra utal, ezért a tucatnyi hótanács minden gépjárművezető számára jótanács kíván lenni. Télidőben elindulás előtt az ablakok megtisztítá­sa még fontosabb, mint máskor. Nem árt ugyanis tudni, hogy mi van a hátunk mögqtt, főként ha sávot akarunk változtatni. Hosszú ideig nem érdemes felfúteni az autót energia- és korrózióproblémák miatt - a hengerfa­lakban nagyobb mértékű lesz a korrózió. Persze hidegen se jó elindulni, mert akkor a kenés nem megfelelő és ezért jobban koptatjuk a hengerfalat. Kis bemelegítés után induljunk csak, és kis terhe­léssel. Havas, latyakos úton körülbelül egynegyedére csökken a gépjármű gumiabroncsának tapadóké­pessége, ezért a sebességet is hasonlóképpen a negyedére tanácsos csökkenteni. A hólánc - ha nagy szükség van rá -, megteszi a magáét a hóban, ám újra aszfaltozott útra érve le kell venni, mert különben tönkremegy a gumi, meg az út. Friss hóban megnő a gördülési ellenállás, ami lefogja a gépjárművet és növeli a fogyasztást, s hasonló a hatása a vastag sárnak és vízrétegnek is. Havas, sáros, latyakos úton egy kis emelkedés vagy mélyedés is a gépjármű elakadását okozhat­ja. Az akadály előtt ezért érdemes visszakapcsolni, aztán folyamatosan áthaladni. Gödörben elakadt gépjárművet hintáztatással lódíthatjuk ki helyzeté­ből. Puha hóban megállás után hátramenettel ta­poshatunk néhány méteres nekifutási utat. A jegesedést több módon is észre lehet venni. Például feltűnhet, hogy megszűnt a saját gumink sercegő hangja, amit pedig a latyakban szépen hallottunk. Vagy észrevehetjük, hogy az előttünk guruló gépjármű kerekei már nem permeteznek. A korábban homogén fényes útfelület „megtörede­zik“, tompábbá válik. Jeges úton, kanyarban még 10 kilométeres sebesség is rossz lehet, de egyenes úton olykor még a 60 kilométer is megfelelhet a körülmények­nek. Télen csak végső esetben szabad motorozni, hacsak nem akarunk reumát szerezni. Mert az ellen sajnos, semmilyen ruha nem véd eléggé. Arról nem is beszélve, hogy a fokozottan nehéz körülmények között mennyivel nagyobb a baleseti veszély. Télidében érdemes jobban odafigyelni a gyalo­gosokra is. Az út nekik is síkos, s ők se látnak jobban. S talán - mivel jobban fáznak - jobban is sietnek. A gyermekek téli sportjai sem könnyítik meg a gépjárművezetők dolgát. A legváratlanabb he­lyekről szokott előbukkanni a szánkózó gyerek. Máskor meg akaratlanul hólabdacsatába kevered­het a gépjárművezető, s a váratlanul a szélvédőre csapódó hógolyó bizony megijesztheti. Elakadáskor a forró teával töltött termosz jobb szolgálatot tesz, mint a pálinkásbutykos. S végül - érdemes megválogatni: melyik ház mellé parkoljunk. Lesz majd olvadás is - s kelle­metlen, ha a háztetőről lezuhanó hó kárt tesz a gépjárműben. Pereskedni persze mindenütt le­het, de azért jobb egy működő személygépkocsi, mint egy peres roncs. KANIZSA ISTVÁN ÚJ szí 16 1987. XII O) '<Ü C/> '5)2. *8« C o N m

Next

/
Thumbnails
Contents